2014. szeptember 23., kedd

Dr. Popini Albert főmester szabadkőműves páholya Nyíregyházán

A Szabolcs páholy titkos története


A Nap-szimbólum a homlokzaton
Tervezők: Sarkadi Adolf és ifj. Szuchy József  Az építés ideje 1907-1908.
A felszentelés ideje 1908. VI. 12. Egykori címe Károlyi tér, ma Benczúr tér 18.

A Nyíregyházán 1907-ben 19 fővel alakult Szabolcs páholy már a megalakulása évében felépítette páholyházát az akkori Károlyi téren (ma Benczúr tér). A páholyház emléktáblája szerint az építkezés Dr. Popini Albert főmester vezetése alatt, Somogyi Gyula örökös tiszteletbeli főmester közreműködésével, Bárdos Géza útmutatásai és Sarkadi Adolf tervei szerint folyt. A felavatást 1908. VI. 12-én tartották dr. Bókay Árpád helyettes nagymester közreműködésével. Az avatás emléktábláját 2008-ban találták meg összetörve. A tagok száma gyorsan nőtt, és 1913-ban a Szabolcs páholynak már 132 tagja volt. Belső ellentétek miatt 1917-ben 43 tag kilépett és Béke néven új páholyt hozott létre. Az ifj. Szuchy József által tervezett több mint száz éves egykori páholyházon ma is megtekinthető a szabadkőműves nap-szimbólum, és láthatók a szintén kedvelt szfinxek is. A homlokzat háromszögeit a többszöri tatarozás már eltüntette.


Szfinx a tetőn

1915-ben tiszti kórház működött a szabadkőművesek Szabolcs-páholyának Károlyi téri épületében dr. Vietórisz Józsefné, Szikszay Sándorné, Baruch Arturné főápolónők irányításával. A szabadkőműves páholyokat 1920-ban feloszlatták, így a Szabolcs páholy is beszüntette működését. Az épületben később az anya- és csecsemővédelemmel foglalkozó Országos Stefánia Szövetség, majd a munkáját folytató Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat helyi fiókja működött.  A Szabolcs páholy újjáalakítására csak a második világháború után, 1946-ban kerülhetett sor, ám csak pár évig működhetett. 2009-ig az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltsége és Szolgáltató Központja működött itt. 2009-ben megvásárolta Poór Ferenc és felesége 50 millió forintért, a 2011-re felújított épületbe a Jobbik megyei irodája költözött be és a Jobbik támogatásával működő Atilla Király Népfőiskola tart itt rendszeresen előadásokat. Ha a titkos anyakönyvben szereplő neveket megnézzük érdekes embereket találunk benne. Mi a páholy? Így hívják egyrészt azt a helyiséget vagy épületet, ahol a szabadkőműves testvérek összejönnek. Másrészt így hívják a szabadkőművesség "alapegységét", a rendszeresen összejövő testvérek csoportját. Minden szabadkőművesnek tartoznia kell egy páholyhoz. A páholy élén választott vezető, a főmester áll. Egy-egy ország páholyai alkotják a nagypáholyt. Ennek vezetője a nagymester. A  Szabadkőművességnek nincs hierarchiája, világszervezete. Egyetlen összetartó ereje a spontaneitás, melynek alapja az azonos humanista értékrend. A páholy összejöveteleket ünnepélyes nyitó- és záró ceremónia fogja közre. Az összejövetel végén a testvérek oldott légkörben zajló egyszerű étkezésekre gyűlnek össze. Megalakulásuk is érdekes.  A Debreceni Haladás páholyból kivált 19 fő, akik megalapították Nyíregyházán a Szabolcs páholyt 1907-ben, ami 1920-ig hivatalos feloszlatásáig működött. Egyik legnevesebb vezetője Popini Albert (1864-1930) volt. Így ők a megalakulásuk évében már 1907-ben páholyház építésébe kezdtek az akkori Károlyi téren, a mai Benczúr téren, ahol jelenleg tartózkodunk. A páholyház emléktáblája szerint az építkezés Dr.Popini Albert főmester vezetése alatt, Somogyi Gyula örökös tiszteletbeli főmester közreműködésével, Bárdos Géza útmutatásai és Sarkadi Adolf tervei szerint folyt. A felavatást 1908.06.12-én tartották dr. Bókay Árpád helyettes nagymester közreműködésével. A tagok száma gyorsan nőtt, és 1913-ban a Szabolcs páholynak már 132 tagja volt. Később a belső ellentétek miatt 1917-ben 43 tag kilépett és Béke néven új páholyt hozott létre. Szabolcsi páholy tevékenysége kétes hírű, amit helyi jótékony célúnak tűnő talmi fedőintézkedésekkel próbáltak palástolni, intézményeket létesített és támogatott, pl. a Nyíregyházi leányegyletet és a Nyíregyházi feminista egyesületet. Foglalkozott a közegészségüggyel és a középosztály helyzetével is. Páholyház története  1907-1915 között kizárólag a  Szabadkőművesek páholyházaként funkcionált az épület. 1915-ben tiszti kórház kezdi meg működését a szabadkőművesek Szabolcs-páholyának Károlyi téri épületében dr. Vietórisz Józsefné, Szikszay Sándorné, Baruch Arturné főápolónők irányításával. 1920-as belügyminiszteri rendelettel a szabadkőműves páholyokat beszüntetik országosan. Ekkor a Szabolcs páholy is feloszlik.
1925-ben az épületben az anya és csecsemővédelemmel foglalkozó Országos Stefánia Szövetség, majd hasonló funkciót betöltő Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat helyi fiókjaként működött tovább. A Szabolcs páholy újjáalakítására csak a második világháború után, 1946-ban kerülhetett sor, ám csak pár évig működhetett. 2007-ben, nem túl régen még az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltsége kapott itt helyet. 2011-ben már magánkézben van nagyon szép állapotában nem kevés anyagi befektetés tette lehetővé, hogy újra kitűnő állapotnak örvend a ház és reméljük nagyon sokáig! Az önkormányzat engedélyeztetésével, és csak az eredeti formáját megtartva lehetett helyreállítani. A betiltott Béke páholyból lett a Bessenyei kör, majd ebből lett a Petőfi kör, majd pedig a Bessenyei társaság, (1989-ben szerveződtek újjá, egyesületi formában, jelenleg nagyjából háromszázötvenen vannak) ami a mai napig működik  Nyíregyházán. 1898-ban a nyíregyházi Bessenyei Kör megalakítása, amely látszólag a nagy névadó kultuszának ápolása mellett a város kulturális életének irányítását, szervezését, összefogását tűzte maga elé célul. 1987-ben újjáalakult a Bessenyei Társaság is, s azóta újra ez az irodalmi és művelődési kör lett a városban az író hagyományainak leghivatottabb ápolója. Előadássorozatokkal, kiadványokkal, szavaló- és szövegmondó-versenyekkel, stb. igyekszik ébren tartani és kiterjeszteni Bessenyei tiszteletét. 
1795-óta vannak betiltva ai iluminátusok vagy szabadkőművesek Magyarországon. 1861-ben megpróbáltak „Szent István” néven legalizálni magukat, de nem kaptak engedélyt. A páholy működését 1920-ban belügyminiszteri rendelettel betiltották.


László Szigfrid - Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe 1892. év végén.

A Horthy-korszakban Dömötör Mihály belügyminiszter 1920. május 18-i (1550/res) rendeletével betiltotta a szabadkőműveseket, de 1950-ben Kádár János belügyminiszter is betiltotta.





Obwohl die ungarländische Freimauerei mehr als 250 Jahre alt ist, erschienen ihre offizielle Zeitschriften nur nach dem Ausgleich von 1867. Der Ungarländische Gross-Oriens schottischen Ritus veröffentlichte im Jahre 1871 eine Zeitschrift in ungarischer und deutscher Sprache unter dem Titel Hajnal/Morgenroth. Nach anderthalb Jahren erschien die Zeitschrift unter dem Titel Szabadkőművesi Figyelő/Freimaurer Beobachter ein Jahr lang, später, zwischen 1874–1886, erschien sie in  ngarischer Sprache, betitelt Hajnal. Die Freimaurer des Johannes-Ordens veröffentlichten ihre Zeitschrift Kelet/Orient zwischen 1874–1886. Als, nach der Vereinigung beider Grosslogen, 1887–1888, die Ungarländische Symbolische Grossloge entstand, wurden die ungarischsprachige Hajnal und die deutschsprachige Orient die offiziellen Zeitschriften. Lajos Abafi-Aigner war seit 1887, elf Jahre lang, der (Co-)Redakteur der offiziellen Zeitschriften. Sein Verdienst ist unvergänglich auch wegen anderen freimaurerischen Werken und auch wegen der Bearbeitung der Geschichte der ungarischen Freimaurerei. Danach, zwischen 1889 und 1919, erschien die ungarischsprachige Variante unter
dem Titel Kelet (Orient), der Name des Orients blieb unverändert. Wir müssen Mór Gelléri hervorheben, der zwischen 1889 und 1909 der Redakteur war. Zwischen 1920 und 1946 war die Tätigkeit des Bundes verboten. Zwischen 19947–1950 erschienen die 32–35. Jahrgänge von Kelet. Bis 1992 war die Ausgabe von Kelet wieder verboten, seitdem erscheint die Zeitschrift regelmässig. Die offiziellen Zeitschriften der Freimaurerei wurden Magyar Könyvszemle http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html 10 / 11 immer nur in geschlossenen Kreisen verbreitet. Ihre neuere Jahrgänge sind auch noch jetzt unzugänglich in der Nationalbibliothek Széchényi. Dadurch ist es zu erklären, dass die Bearbeitung des Themas eine tatsächliche Lücke ersetzt. Die Abhandlung beschäftigt sich noch kurz auch mit einigen nicht offiziellen oder freimaurerisch gesinnten Blättern und Zeitschriften. Magyar Könyvszemle http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html 11 /  (Stephan Schőn)



A szabadkőműves páholyban folyó munka képezi a szabadkőműves titok egyik elemét, de annyit elárulhatok, hogy a szabadkőművesek alapvetően nem a páholyban fejtik ki tevékenységüket, hanem mindenki a saját társadalmi helyén tesz azokért a célokért, melyeket fontosnak tart. Ennek a munkának a páholyban tulajdonképpen az elvi összehangolása folyik. Annyi igaz a dolgokból, hogy ezen eszmék mentén éljük az életünket, és nyilvánvaló, hogy az adódó döntéshelyzetekben a társadalmi pozíciónknak megfelelő döntéseinket áthatja az, hogy el kell számolnunk a cselekedeteinkkel a szabadkőműves énünk felé is. Azért, mert a társadalomban általában a megbélyegzés egy nagyon erős kifejezési forma, és a szabadkőművesség legföljebb elméletben törekedhet arra, hogy az egész társadalmat magában foglalja, hogy egyszer "testvér lészen minden ember". Ez egy olyan utópia, amit soha nem fogunk elérni. Így azonban mindig lesznek szabadkőművesek és nem-szabadkőművesek. És a szabadkőművesség sokkal hatékonyabban tudja kifejteni a saját tevékenységét akkor, ha nem lehet valakit megbélyegezni a tetteiért azzal, hogy szabadkőműves. az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterséghez kapcsolódó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését.Szabolcs páholy
Szabolcs páholy

1907 - 1920

A nyíregyházi páholyt a debreceni Haladás páholyból kivált tagok alapították 1907-ben.
Egyik legnevesebb vezetője Popini Albert (1864-1930) volt.
Már 1907-ben páholyházat építettek a a mai Benczúr tér 18. sz. alatt

Tevékenysége:

Helyi jótékony célú intézményeket létesített és támogatott, pl. a Nyíregyházi leányegyletet és a Nyíregyházi feminista egyesületet.

Foglalkozott a közegészségüggyel és a középosztály helyzetével is.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1122, évkör: 1907 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Sz. M.: A felkelő nap háza, http://szokevaros.freeblog.hu/archives/2007/12/29/A_felkelo_nap_haza/
Takács Tibor: Avárosi elit és a városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében,http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/79795/3/tz_eredeti2094.pdf

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/79795/tz_eredeti2094.pdf;jsessionid=F8A73ED29A29A4AF8131848EA6E7F7C9?sequence=3
http://szk.wikispaces.com/Szabadk%C5%91m%C5%B1ves+sz%C3%B3t%C3%A1r

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése