2016. november 29., kedd

WEB címek szerkezete

IP címek, domain nevek, a WEB címek szerkezete , névszolgáltatás;
Ahhoz, hogy az Interneten saját címünk lehessen, ahhoz egy névszolgáltató cégnél vásárolnunk kell egy Domain nevet. Ez a szolgáltató törvényes, jogilag tiszta úton, elismert szolgáltató, mely saját nevet biztosít nekünk az Interneten Web oldalunk részére.
Ez az Internet cím három részből áll:
1.            HTTP (Hyper Text Transfer Protocoll): megadja, hogy az elérni kívánt Web oldal milyen protokollt használ. (van SHTTP is, ez a rejtett adatátvitelt teszi lehetővé)
2.            Domain: A szolgáltató által kiadott IP cím névvé feloldva.
3.            Az országot jelölő rövidítés (hu, de…)

Az IP cím osztályok

20. ábra: IP osztályok
Az IP címek szigorú szabályok szerint strukturált halmazokban lévő számok, és pillanatnyilag még 32 bitesek (ez az ú.n. IPv4). Egyesek speciális célokra vannak fenntartva, a többiek pedig hálózati osztályokba vannak rendezve. A hálózat minden gépéhez hozzá kell rendelni (legalább) egy egyedi számot a hálózati környezet számára. Az IP címeket négy darab 8-bites számmal írjuk le, például: 192.168.1.1 (a pontok nem részei a címnek, csak elválasztó szerepük van). A cím tartalmazza a hálózatszámot, és a gép számát is. Az, hogy milyen osztályba tartozik a hálózatunk, meghatározza, hogy hány szám ebből a négyből a hálózatszám. Megfigyelhető az IP címekből, hogy a
A hálózat osztályok a következők:
„A” osztály – Az 1.0.0.0 és 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első szám a hálózat száma. Az „A” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internetes hálózat céljára:
10.0.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet);
127.0.0.0 – belső hálózati tesztelési címek (loopback).
Az „A” osztályban így 125 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 232-2, azaz 16,777,214 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.0.0.0 és a x.255.255.255 IP cím. Az első a hálózat címe, a második az ú.n. „broadcast” cím. Ha erre a címre van egy üzenet címezve, akkor azt a hálózatban lévő összes gép megkapja.
Az „A” osztályba tartozó hálózatok olyan nagyok lehetnek, hogy csak néhány ilyen hálózat létezik a világon (pl. IBM hálózata).
„B” osztály - A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első két szám a hálózat száma. A „B” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára:
172.16.0.0 – 172.31.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet).
Az „B” osztályban így 16384-16, azaz 16368 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 216-2, azaz 65,534 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.y.0.0 és a x.y.255.255 IP cím az „A” osztályhoz hasonlóan.
„C” osztály - a 192.0.0.0 és a 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első három szám a hálózat száma. A „C” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára:
192.168.1.0 – 192.168.255.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet).
Az „C” osztályban így 2,097,152-255, azaz 2,096,897 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 28-2, azaz 254 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.y.z.0 és a x.y.z.255 IP cím az „A” osztályhoz hasonlóan.
- Az IP protokoll bemutatása;
Ez a protokoll gondoskodik a csomagok átvitelérol a hálózaton. Az összes kommunikáció a hosztok között IP csomagok formájában történik. Ez egy kapcsolat nélküli protokoll, azaz a kommunikációhoz nem szükséges elozetes kapcsolatfelvétel. Ebből adódik, hogy tartalmaznia kell a kézbesítéssel összefüggő információkat, a teljes és pontos címet. Adatátvitel szempontjából nem megbízható, a csomagokkal bármi megtörténhet: elveszhetnek, megsérülhetnek, sorrendjük összekeveredhet. Még nagyobb gond, hogy ha nem sikerült az adatok továbbítása, akkor nem értesíti a küldő alkalmazást.
Az IPv6 legfontosabb tulajdonságai
Az IPv6 tervezésekor nem csak az IPv4 meglévő hibáit igyekeztek kiküszöbölni, hanem olyan új szolgáltatásokat igyekeztek beépíteni, amelyek gyorsabbá, robosztusabbá, és az új hálózati és felhasználói igényeknek jobban megfelelővé teszik az új protokollt.
A megnövelt címtartomány lehetővé teszi a racionálisabb, a topológiához jobban illeszkedő címzés és útvonalválasztás kialakítását. Az IPv6-ban nem csak a unicast típusú címek kezelése egyszerűsödött, hanem a multicast címeké is. A hatékonyabb útvonal választás következtében a routerek memóriája optimálisabban lesz kihasználható. A multicast és unicast címeken túl létezik egy ún. anycast címzés is, ami az interfészek csoportjából egyet címez meg. Broadcast címzés nincsen, ennek szerepét a multicast veszi át.
Az IPv4-es fejléchez képest az IPv6-os fejléc szerkezete egyszerűsödött. Eddig kötelező mezők opcionálisakká váltak, így az IP csomag feldolgozása egyszerűsödik, ezzel is növelve az elérhető teljesítményt.
Az opcionális mezők kezelése egyszerűbbé és egyben sokkal általánosabbá vált, lehetővé téve az IPv6 könnyű továbbfejlesztését, valamint az adott alkalmazáshoz illeszkedő megfelelő opcionális mezők flexibilisebb alkalmazását. Külön választották a minden közbenső node-ra vonatkozó opciókat és a csak a cél állomásra vonatkozó opciók, ami szintén növeli a hatékonyságot.
A Quality of Service mezők megszűntek, illetve egy sokkal általánosabb mechanizmus vette át a szerepüket, az ún. "flow". A kidolgozás alatt álló RSVP szabványhoz [RSVP] illeszkedően az IPv6-ban lehetőség van "virtuális adatcsomag útvonal" kialakítására. Az IPv6 így korlátozott formában alkalmas vonalkapcsolás jellegű hálózati szolgáltatások megvalósítására. Ez a tulajdonság a multimédia/műsorszóró alkalmazások esetén hatékonyan kihasználható. Természetesen az IPv6 továbbra is tartalmaz prioritás mezőt, ami alapján a routerek szelektálhatnak hogy milyen prioritású csomagot dolgoznak fel először. Az ajánlásban megtalálható az is, hogy a különböző prioritásokhoz milyen típusú forgalmat célszerű rendelni.
További előnyös tulajdonsága az IPv6-nak, hogy támogatja a munkaállomások automatikus hálózati konfigurálását.[RFC1972][DHCP6] Ennek következtében az IPv6 alkalmazásával sokkal hatékonyabban alakíthatók ki és menedzselhetők nagyméretű hálózatok.
Hasznos újdonsága az IPv6-nak, hogy hálózati szinten lehetőséget nyújt titkosítás és azonosítás alkalmazására. Ez természetesn nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy magasabb szinten másfajta módszereket is alkalmazzunk ezeket kiegészítve és hatékonyabbá téve.
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokollkészlet adatokat továbbít a hálózaton. A TCP/IP protokollcsalád néhány tagja sok alkalmazás számára biztosítja a szükséges alacsony szintű szolgáltatásokat. Ilyen például az IP,( Ez a protokoll gondoskodik a csomagok átvitelérol a hálózaton.) a TCP (A TCP a hálózati és az alkalmazási szint között továbbítja az adatokat) és az UDP. Mások olyan meghatározott feladatokat látnak el, mint például a számítógépek közötti állománytovábbítás, az üzenetküldés, vagy éppen egy adott gépre bejelentkezett felhasználók lekérdezése.

A TCP/IP összeköttetés mentes hálózati protokollokat tartalmaz, ami azt jelenti, hogy az információ a datagramok sorozataként terjed tovább. A datagram adatok együttese, amely egy egyszerű üzenetként kerül továbbításra. A datagramok egymástól függetlenül, egyesével indulnak útjukra. A küldendo információt egy meghatározott szinten a protokollok a fenti adategységekre tördelik, amelyeket azután a hálózat egymástól teljesen különállóként kezel. A datagramok adása közben a hálózaton semmi nem utal arra, hogy közöttük bármiféle kapcsolat is létezne. Előfordulhat, hogy egy a sorrendben eredetileg hátrább álló datagram megelőz egy előtte állót. Az is lehetséges, hogy a hálózaton valahol hiba keletkezik, és néhány nem érkezik meg a rendeltetési helyére. Ilyenkor újra kell adni a hiányzó datagramot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése