Szabó László István a Demecseri poéta életrajza

Szabó László István a Demecseri poéta, polihisztor, tanár, kutató, esztéta, esszéista, író, költő, publicista, és kritikus. A számítástechnika és az informatika tudományok rendes tanára. Tucatnyi tudományterületen alkotott, tizenöt szakmával rendelkezik. 1964. május 15.-én született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén. Harminc évig Demecserben élt, dolgozott és alkotott, jelenleg Nyíregyházán él. Konzervatívnak liberális, liberálisnak konzervatív, jobboldalinak baloldali, baloldalinak jobboldali, igazi notórius ellenzéki, aki kritikus szemmel nézi a világot. "Vagyok mint Türtaiosz ismeretlen" Több évtizedes tanári tapasztalattal rendelkezik, írásaiban, „advocatus diablo” -ként az ördög ügyvédjeként gyakran tart görbe tükröt a társadalom elé, rávilágítva a visszásságokra és az ellentmondásokra. A társadalmat érintő kritikái gyakran csak a sorok között jelenhettek meg. Gúnyos szarkazmussal késztetve gondolkodásra az olvasót. Négy évtizede jelentek meg első versei és  publikációi. Mécs László díjjal és Nívó díjjal ismerték el munkásságát. Fontosabb könyvei;  Nem csak a húszéveseké a világháló, A sorok között, Demecser, a Demecseri poémák, helyismereti kutatásainak gyümölcseit a Rétköz gyöngyszeme című könyvében adta ki. A vártanyáról írott tanulmánya a Nemzetközi Levéltári napokon elismerésben részesült. Van egy testvére neve Szabó Dániel, Édesapja néhai. Szabó Dániel, Édesanyja Éles Piroska, Nagyapja Éles Gyula, Nagymamája Fehér Mária. Ősei Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől, 1677-ben kaptak armálist, akinek neve Szabó János volt, így lett a Szentmártoni nemzetes úr nemesi cím birtokkosa a család. Idézetük; VIRTUS ALIT ET DEFENDIT! (azaz: A bátorság táplál és védelmez vagy egyedül a virtus nemesít) A címerszerző egyik fia, az ifjabb János, aki szabólegény volt, valamikor az 1690-es évek végén, 22 esztendős korában, mindent hátrahagyva, elmenekült Kolozsvárról. néhai Szentmártoni János, a Kolozsvárt átszelő Kis-Szamos folyását követve, könnyen eljuthatott a Tiszáig, majd annak kanyargós partjai mentén haladva, érkezhetett el a Rétközi mocsárban rejtező, biztonságosnak látszó falvak egyikébe, a Szabolcs vármegyében fekvő Gégénybe. Itt Gégényben, amely kis jobbágyfalu volt, huzamos ideig lakott. Nem volt szokatlan dolog ebben a korban a mesteremberek vándorlása. Szabolcs vármegyében 1734-ben csupán 8 szabómestert regisztráltak, s ezek is céhen kívül működtek. Szentmártoni János új lakhelyén, mestersége után, a Szabó ragadványnevet kapta. Utódai egy része Demecserben és Kéken fellelhető. Munkája mellett, felnőttképzési szakértőként és vizsgaelnökként tevékenykedik az Emberi Erőforrás Minisztériumnak. Közel két évtizede fáradozik a serior korosztály informatikai felzárkózásán. „Számítástechnika egyszerűen” címmel jelent meg könyv, a digitális írástudás elősegítése érdekében a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. Írásai számtalan folyóiratban megjelentek; Irány, Szpari Plusz, Vigília, Kláris, NIMRÓD, Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, Könyvtári Kis-Híradó, Könyvtári Figyelő, Könyvtári-levelező Lap, Korszerű Könyvtár, Kelet-Magyarország, Nyugdíjas Élet, Nyíregyházi Napló, Édes anyanyelvünk, Vadász magazin , Alkony Vadászmagazin, Négy dimenzió stb.

1. ECDL szakértő
2. EU pályázatíró
3. Informatika tanár
4. Író
5. Kiadványszerkesztő
6. Kollégiumi nevelő
7. Költő
8. Könyvtáros
9. Műszaki informatikus
10. Prog.matematikus
11. Programszakértő
12. Projektmanager
13. Rendszergazda- webmester
14. Számítógép műszerész
15. számtek.tanár
16. Szoftverfejlesztő
17. Újságíró
18. Valutapénztáros
19. Vegyész analitikus
20. Vizsgaelnök