Biblia latina. Párizs, 13. sz. közepe
Hippocrates: Aphorismi – Galenus: Ars parva – Hippocrates: Prognostica, regulamentum acutarum aegretudinum. 1360.
A Hippokratész kódex 1360-ban készült.
Középkori zsoltároskönyv (teljes változat pdf formátumban)
Psalterium cum canticis. Prága - Krumlov, 1440 k.A kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár könyvfestészeti szempontból leginkább kiemelkedő darabja ez a kis psalterium.
Satipatthana Sutta (teljes változat pdf formátumban)
Pálmalevelekre írott buddhista meditációs könyv páli nyelven szingaléz karakterekkel.
Ceylon, 16. sz.
Szent Pál levelei
Epistolae Pauli cum glossa Petri Lombardi. Párizs, 1250 k.
Konrad von Megenberg: Buch der Natur (teljes változat pdf formátumban 76MB!)
Augsburg: Johann Bämler, 1475.
Hartmann Schedel: Liber chronicarum
Nürnberg: Anton Koberger, 1493.
1493. július 12-én került elsőízben kiadásra az akkori világot összefoglaló Nürnbergi Krónika, vagy Schedel krónika (Liber Chronicarum).
Aldus Manutius, a híres velencei mester az első kiemelkedő humanista nyomdász.
Andreas Vesalius: De humani corporis fabrica.
Basilae: Johannes Oporinus, 1555.
Petrus Apianus: Astronomicum caesareum
Ingolstadt, [1540.]
A 16. század német nyelvű nyomdászatában Bázelt igen fontos hely illeti meg. Itt dolgozott a híres Johannes Frobenius, nyomdája 1491-ben indult egy Biblia nyomásával.
Berlin, 1578.
Lyon: Jacob Mareschal, 1519.
A kalocsai könyvtár egyik legbecsesebb darabja, ezt a Bibliát Luther Márton használta.
A latin Biblia második lapján vörös tintával írt német nyelvű vers olvasható. Aláírás. D. Martin Luther manu prop. Az aláírás vonásai és a tinta eltérő színe valószínűvé teszi, hogy a verset Luther Márton tollba mondta és a nevét írta alá sajátkezűleg.
A latin Biblia második lapján vörös tintával írt német nyelvű vers olvasható. Aláírás. D. Martin Luther manu prop. Az aláírás vonásai és a tinta eltérő színe valószínűvé teszi, hogy a verset Luther Márton tollba mondta és a nevét írta alá sajátkezűleg.
Basileae: Henricpetrina, 1566.
Farkas Gábor Farkas: A magyar Kopernikusz. Magyar Könyvszemle 125 (2009) 3, p. 305-322.
Wandesburg: Philipp de Ohr, 1598.
Liliomkert
Liliomkert. [Nagyszombat, 1680-1690. között]
Regényes sorsú a kalocsai Érseki Könyvtár Liliomkert című imádságoskönyve. A címlapja hiányzik, ezért nem tudjuk pontosan, mikor és hol nyomtatták. Rákóczi valamelyik embere vitte Törökországba, Rodostóban egy könyvkötő újrakötötte és monogramját beleégette a fedőlapba. A bujdosók leszármazottai csak az 1780-as évek végén térhettek haza. Kollonich László kalocsai érsek közbenjárt értük a császári udvarnál és elérte, hogy amnesztiát kapjanak. A hazatérő száműzöttek hálából Kollonich érseknek ajándékozták ezt a márványozott bőrkötésű könyvet. A bujdosók nevében Velics Ferenc nyújtotta át az imakönyvet. A könyvtábla belső oldalán egy beragasztott papíron Velics leírja hosszú útját Rodostótól Kalocsáig.
Bécs: Joannes Singrenius, 1538.
Frankfurt am Main: Matthaeus Merian, 1679.
Matthäus Merian (1593-1650) kiadó, nyomdász, metsző és rajzoló, a városképek specialistája.
(Kr.e. 2500 k.)
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményének legrégebbi írásos dokumentumai az ókori Mezopotámiából származnak. Az ékiratos terrakotta henger és agyagszeg Gudea lagasi papkirály korából való (Kr.e. 2500 körül). Az agyagszeg az ókori uralkodó nevét viseli és említést tesz építkezéseiről. Az emberiség egyik legrégibb írása a sumérok nevéhez fűződik, akik Dél-Mezopotámia legősibb lakosai voltak. Az ékírás a sumér nyelv írására mintegy Kr. e. 3000 körül alakult ki, eleinte az ékírás jeleivel tárgyakat, később már nehezebben kifejezhető fogalmakat is jelöltek. Az idő folyamán a képírásos jelek egyre inkább leegyszerűsödtek, és ezáltal elvontabbá váltak, majd a jelek ék alakú elemekből épültek föl. Az ékírásos szövegeket a még puha agyagtáblákba nyomták háromszögletűre faragott nádheggyel, majd a táblákat kiszárították a napon, vagy kiégették.
Az értékes tárgyakat II. Rahmani antióchiai szír katolikus pátriárka ajándékozta Városy Gyula kalocsai érseknek 1908-ban, hálából a szívélyes vendégszeretetért, amelyben kalocsai tartózkodása alatt részesítették.
Az értékes tárgyakat II. Rahmani antióchiai szír katolikus pátriárka ajándékozta Városy Gyula kalocsai érseknek 1908-ban, hálából a szívélyes vendégszeretetért, amelyben kalocsai tartózkodása alatt részesítették.
Ulyssus Aldrovandi: Monstrorum historia
Bononia: Nicolaus Tebaldius, 1642.
Ulysses Aldrovandi itáliai reneszánsz természettudós és orvos. A világ egyik első természettudományi múzeumának anyagát ő gyűjtötte össze. Leginkább az állatok, növények és ásványok körében végzett rendszeres és pontos megfigyeléseiről nevezetes.
"Ad lectorem gratias ei simus"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése