A 2I/Borisov (más néven C/2019 Q4) egy csillagközi térből
érkezett üstökös, amely hiperbolikus pályán haladt át a Naprendszeren. Az
üstökös pályája pontosan jellemzett és a következő fontos pályaelemekkel írható
le: Számításaim szerint excentricitás (e): körülbelül 3,3565, ami hiperbolikus
pályát jelez, tehát az üstökös nem kering a Nap körül, hanem áthalad a
Naprendszeren és továbbhalad nagy sebességgel. A pálya hajlásszöge (i):
körülbelül 44,05°. A perihélium távolsága (q): kb. 2,0065 csillagászati egység
(AU), vagyis a Naphoz legközelebb ezen a távolságon haladt el. A perihélium
áthaladásának időpontja: 2019. december 8. A perihélium argumentuma (arg. perihelion):
kb. 209,12°. A felemelkedő csomópont hosszúsága (longitude of ascending
node): kb. 308,15°. A pálya hiperbolikus jellege miatt a fél nagytengely (a) és
a pályahossz nem értelmezhető körbezáró pályaként, az üstökös a Naprendszeren
kívülről érkezett és tovább halad kifelé. Az üstökös az ekliptikát kb. 45°-os szögben közelítette meg
a Cassiopeia csillagkép irányából és a perihéliumot a kisbolygóöv közelében
érte el. Az útja tehát egy nagyon nyitott hiperbola, amelyen áthaladva majd
elhagyja a Naprendszert. Ez a pálya jellemző a Naprendszeren áthaladó
csillagközi objektumokra, mivel nem gravitációsan kötöttek a Naphoz, hanem csak
keresztülhaladnak rajta, ezért a 2I/Borisov egyedi, nem helyi eredetű felszíni
objektumként jelentős tudományos érdekesség. Tehát a 2I/Borisov pályája
hiperbolikus, nagy excentricitású, 44°-os hajlásszögű és perihéliuma kb. 2 AU
távolságban volt a Naptól 2019. december 8-án, majd továbbhaladt kifelé a
Naprendszerből. A ráható gravitációs tényezők miatt, az értékek folyamatosan módosulnak, irányvektor és sebesség, így a 6 különböző attribútum minimális szórást mutat, ami miatt aprokszimative 5-10%-os eltárást mutathat a föld keringési síkjához képest.( ekliptika)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése