Jelentés az emberiségnek a 2I/Borisov érkezéséről

 A 2I/Borisov (más néven C/2019 Q4) egy csillagközi térből érkezett üstökös, amely hiperbolikus pályán haladt át a Naprendszeren. Az üstökös pályája pontosan jellemzett és a következő fontos pályaelemekkel írható le: Számításaim szerint excentricitás (e): körülbelül 3,3565, ami hiperbolikus pályát jelez, tehát az üstökös nem kering a Nap körül, hanem áthalad a Naprendszeren és továbbhalad nagy sebességgel. A pálya hajlásszöge (i): körülbelül 44,05°. A perihélium távolsága  (q): kb. 2,0065 csillagászati egység (AU), vagyis a Naphoz legközelebb ezen a távolságon haladt el. A perihélium áthaladásának időpontja: 2019. december 8. A perihélium argumentuma (arg. perihelion): kb. 209,12°. A felemelkedő csomópont hosszúsága (longitude of ascending node): kb. 308,15°. A pálya hiperbolikus jellege miatt a fél nagytengely (a) és a pályahossz nem értelmezhető körbezáró pályaként, az üstökös a Naprendszeren kívülről érkezett és tovább halad kifelé. Az üstökös az ekliptikát kb. 45°-os szögben közelítette meg a Cassiopeia csillagkép irányából és a perihéliumot a kisbolygóöv közelében érte el. Az útja tehát egy nagyon nyitott hiperbola, amelyen áthaladva majd elhagyja a Naprendszert. Ez a pálya jellemző a Naprendszeren áthaladó csillagközi objektumokra, mivel nem gravitációsan kötöttek a Naphoz, hanem csak keresztülhaladnak rajta, ezért a 2I/Borisov egyedi, nem helyi eredetű felszíni objektumként jelentős tudományos érdekesség. Tehát a 2I/Borisov pályája hiperbolikus, nagy excentricitású, 44°-os hajlásszögű és perihéliuma kb. 2 AU távolságban volt a Naptól 2019. december 8-án, majd továbbhaladt kifelé a Naprendszerből. A ráható gravitációs tényezők miatt, az értékek folyamatosan módosulnak, irányvektor és sebesség, így a 6 különböző attribútum minimális szórást mutat, ami miatt aprokszimative 5-10%-os eltárást mutathat a föld keringési síkjához képest.( ekliptika)