2026. július 29., szerda

Yahoo Finance

Az alábbi program:

* letölti a megadott **16 amerikai részvény** napi árfolyamát a Yahoo Finance-ról;
* kiszámítja a napi hozamokat;
* meghatározza a várható éves hozamot;
* kiszámítja a kovariancia-mátrixot;
* **10 000 véletlen portfóliót** generál;
* minden portfólióra kiszámolja

  * várható éves hozamot,
  * kockázatot (szórást),
  * Sharpe-mutatót;
* kiválasztja a **legjobb (maximális Sharpe-rátájú) portfóliót**;
* kirajzolja a **Markowitz-hatékony határ** közelítését.

Ehhez telepíteni kell:

```bash
pip install yfinance pandas numpy matplotlib scipy
```

A teljes program:

```python
import yfinance as yf
import pandas as pd
import numpy as np
import matplotlib.pyplot as plt

# -----------------------------------------------------
# Részvények
# -----------------------------------------------------

stocks = [
    'AAPL','MSFT','AMZN','GOOGL',
    'META','TSLA','JNJ','PFE',
    'PG','KO','PEP','NKE',
    'XOM','CVX','JPM','C'
]

# -----------------------------------------------------
# Időszak
# -----------------------------------------------------

start_date = "2026-01-01"
end_date = "2026-07-28"

print("Adatok letöltése...")

data = yf.download(
    stocks,
    start=start_date,
    end=end_date,
    auto_adjust=True,
    progress=True
)

prices = data["Close"]

print(prices.tail())

# -----------------------------------------------------
# Hiányzó adatok törlése
# -----------------------------------------------------

prices = prices.dropna(axis=0)

# -----------------------------------------------------
# Napi hozamok
# -----------------------------------------------------

returns = prices.pct_change().dropna()

# -----------------------------------------------------
# Évesített várható hozam
# -----------------------------------------------------

mean_returns = returns.mean() * 252

# -----------------------------------------------------
# Kovariancia
# -----------------------------------------------------

cov_matrix = returns.cov() * 252

# -----------------------------------------------------
# Monte-Carlo Markowitz
# -----------------------------------------------------

num_portfolios = 10000

results = np.zeros((3, num_portfolios))

weights_record = []

for i in range(num_portfolios):

    weights = np.random.random(len(stocks))
    weights /= np.sum(weights)

    weights_record.append(weights)

    portfolio_return = np.sum(mean_returns * weights)

    portfolio_std = np.sqrt(
        np.dot(weights.T,
               np.dot(cov_matrix, weights))
    )

    sharpe = portfolio_return / portfolio_std

    results[0, i] = portfolio_std
    results[1, i] = portfolio_return
    results[2, i] = sharpe

# -----------------------------------------------------
# Legjobb Sharpe-portfólió
# -----------------------------------------------------

best = np.argmax(results[2])

best_weights = weights_record[best]

print("\n==============================")
print("Optimális portfólió")
print("==============================\n")

for stock, weight in zip(stocks, best_weights):
    print(f"{stock:6s}: {weight*100:6.2f}%")

print()

print(f"Éves várható hozam : {results[1,best]*100:.2f}%")
print(f"Éves kockázat      : {results[0,best]*100:.2f}%")
print(f"Sharpe mutató      : {results[2,best]:.3f}")

# -----------------------------------------------------
# Hatékony határ (Monte Carlo)
# -----------------------------------------------------

plt.figure(figsize=(12,8))

scatter = plt.scatter(
    results[0],
    results[1],
    c=results[2],
    cmap="viridis",
    s=6
)

plt.colorbar(scatter,label="Sharpe")

plt.scatter(
    results[0,best],
    results[1,best],
    color="red",
    s=220,
    marker="*",
    label="Optimális portfólió"
)

plt.xlabel("Éves kockázat (szórás)")
plt.ylabel("Éves várható hozam")
plt.title("Markowitz-portfólióoptimalizálás")
plt.grid(True)
plt.legend()

plt.show()

# -----------------------------------------------------
# Korrelációs mátrix
# -----------------------------------------------------

print("\nKorreláció:")

print(returns.corr().round(2))
```

## Mit csinál ez a program?

A program a klasszikus **Markowitz-portfólióoptimalizálás** egy egyszerű Monte Carlo-megközelítését valósítja meg:

1. letölti a történelmi árfolyamokat;
2. kiszámolja a napi hozamokat;
3. évesíti a várható hozamot és a kockázatot;
4. 10 000 véletlen súlyozású portfóliót állít elő;
5. mindegyikre kiszámolja a várható hozamot, a szórást és a Sharpe-mutatót;
6. kiválasztja azt a portfóliót, amelynek a legmagasabb a Sharpe-mutató;
7. grafikusan megjeleníti a lehetséges portfóliókat, valamint az optimális portfóliót.

### Fontos megjegyzés az időszakról

A kódban szereplő:

```python
start_date = "2026-01-01"
end_date = "2026-07-28"
```

csak akkor működik, ha a Yahoo Finance adatbázisában ezek az adatok már elérhetők. Ha ezt a programot egy korábbi időpontban futtatják, a letöltés üres adathalmazt eredményezhet. Ilyenkor érdemes egy már lezárt történelmi időszakot megadni, vagy az aktuális napig letölteni az adatokat.

Ez a program jó alap egy professzionális portfólióelemző rendszerhez. Továbbfejleszthető például a valódi Markowitz-hatékony határ numerikus optimalizálásával (`scipy.optimize`), osztalékok figyelembevételével, kockázatmentes kamatlábbal számított Sharpe-mutatóval, Value at Risk (VaR), CVaR, valamint Black–Litterman vagy gépi tanulási alapú portfólióoptimalizálási módszerekkel.

Yahoo Finance adatbázis amerikai részvényárfolyamai

Ez a program a **Yahoo Finance** adatbázisából letölti több ismert amerikai vállalat részvényárfolyamait egy megadott időszakra, majd megjeleníti az adatok első néhány sorát. Önmagában még **nem végez elemzést**, csak letölti és előkészíti az adatokat.
------------
import yfinance as yf
import pandas as pd

# Define the stock symbols
stocks = ['AAPL', 'MSFT', 'AMZN', 'GOOGL', 'META', 'TSLA', 'JNJ', 'PFE',
          'PG', 'KO', 'PEP', 'NKE', 'XOM', 'CVX', 'JPM', 'C']

# Define the time period
start_date = '2026-01-01'
end_date = '2026-07-29'

# Download the stock data
stock_data = yf.download(stocks, start=start_date, end=end_date)

stock_data.head()
-----------------
Lépésenként:

---

## 1. Könyvtárak importálása

```python
import yfinance as yf
import pandas as pd
```

* `yfinance` → tőzsdei adatok letöltése.
* `pandas` → táblázatos adatok kezelése.

---

## 2. Részvények listája

```python
stocks = ['AAPL', 'MSFT', 'AMZN', 'GOOGL', 'META', 'TSLA',
          'JNJ', 'PFE', 'PG', 'KO', 'PEP', 'NKE',
          'XOM', 'CVX', 'JPM', 'C']
```

Ez 16 amerikai részvényt tartalmaz.

Például:

| Ticker | Vállalat       |
| ------ | -------------- |
| AAPL   | Apple          |
| MSFT   | Microsoft      |
| AMZN   | Amazon         |
| GOOGL  | Alphabet       |
| META   | Meta Platforms |
| TSLA   | Tesla          |
| XOM    | Exxon Mobil    |
| JPM    | JPMorgan Chase |

---

## 3. Az időszak megadása

```python
start_date = '2022-01-01'
end_date = '2023-11-23'
```

A program közel **két évnyi** történelmi árfolyamot kér le.

---

## 4. Adatok letöltése

```python
stock_data = yf.download(stocks,
                         start=start_date,
                         end=end_date)
```

A `yfinance` minden kereskedési napról letölti például:

* Open (nyitóár)
* High (napi maximum)
* Low (napi minimum)
* Close (záróár)
* Adj Close (korrigált záróár)
* Volume (forgalom)

Mivel egyszerre 16 részvényt kér le, az eredmény egy többszintű (MultiIndex) táblázat lesz.

---

## 5. Az első néhány sor megjelenítése

```python
stock_data.head()
```

Ez az első 5 sort írja ki.

Például:

| Dátum      | Open | High | Low | Close | Adj Close | Volume |
| ---------- | ---- | ---- | --- | ----- | --------- | ------ |
| 2022-01-03 | ...  | ...  | ... | ...   | ...       | ...    |
| 2022-01-04 | ...  | ...  | ... | ...   | ...       | ...    |
| ...        | ...  | ...  | ... | ...   | ...       | ...    |

Minden részvényhez külön oszlopok tartoznak.

---

# Mit **nem** csinál ez a program?

Nem számít:

* nyereséget,
* veszteséget,
* átlagos hozamot,
* volatilitást,
* legjobb részvényt,
* vételi vagy eladási jelzéseket.

Csak letölti az adatokat és megmutatja az első öt sort.

---

# Mire lehet továbbfejleszteni?

Erre az adathalmazra könnyen építhető egy komolyabb tőzsdei elemzőprogram, amely például:

* kiszámítja a napi, heti vagy havi hozamokat;
* meghatározza, melyik részvény teljesített a legjobban;
* kiszámítja a volatilitást (kockázatot);
* korrelációs mátrixot készít a részvények között;
* megrajzolja az árfolyamokat grafikonon;
* kiszámítja a mozgóátlagokat (20, 50, 200 nap);
* RSI, MACD, Bollinger-szalag indikátorokat számol;
* optimalizál egy befektetési portfóliót (például a Markowitz-modell alapján);
* akár gépi tanulási modellel megpróbálhatja előre jelezni a rövid távú árfolyammozgásokat.

Röviden: ez a program egy **adatgyűjtő és előkészítő lépés**, amelyre később részletes pénzügyi elemzéseket lehet építeni.

Elemzés főbb részvények és erősségeik;

Microsoft (MSFT): Stabil, erős felhőalapú szolgáltatások (Azure) és mesterséges intelligencia  (AI) befektetések jellemzik.
Alphabet / Google (GOOGL): Domináns keresőmotor, stabil hirdetési bevételek és erős AI-fejlesztések.
Apple (AAPL): Hatalmas hűséges vevőkör, stabil pénztermelő képesség és erős saját ökoszisztéma.
Amazon (AMZN): Vezető szerep az online kereskedelemben és a felhőpiacon (AWS).
Meta (META): Tarol a közösségi médiában (Facebook, Instagram), és sokat költ a hatékonyságra meg az AI-ra.
Tesla (TSLA): Nagyobb kockázatú, de az elektromos autók és a megújuló energia terén piacvezető, árai gyakran ugrálnak

Nyereség 2025

A 2025-ös hozzávetőleges teljesítmény sorrend:

HelyRészvényTicker2025-ös hozam kb.
🥇 1.Alphabet (Google)GOOGL+65–66%
🥈 2.MicrosoftMSFT+15–16%
🥉 3.Meta PlatformsMETA+13%
4.TeslaTSLA+11–18% (forrástól függően)
5.AppleAAPL+9%
6.AmazonAMZN+5–6%

Tehát ha például 1 000 000 Ft-ot fektettél volna be 2025 elején:

  • GOOGL (+66%) → kb. 1 660 000 Ft
  • MSFT (+16%) → kb. 1 160 000 Ft
  • META (+13%) → kb. 1 130 000 Ft
  • AAPL (+9%) → kb. 1 090 000 Ft
  • AMZN (+6%) → kb. 1 060 000 Ft

Miért nyert ennyit a GOOGL?

  • mesterséges intelligencia (Gemini) várakozások,
  • erős Google Cloud növekedés,
  • magas profitabilitás,
  • a befektetők újraértékelték az Alphabet AI-potenciálját.

Ha csak ezt a hat részvényt nézzük, akkor a 2025-ös "bajnok" egyértelműen a GOOGL volt.

Készíthetek hozzá egy Python programot is, amely letölti az AAPL, MSFT, AMZN, GOOGL, META, TSLA 2025-ös adatait és grafikusan összehasonlítja a hozamokat.

Vásárlási javaslat;

Az Alphabet részvény árfolyama júliusban lefelé mozgott és a 322 dolláris szint környékére esett vissza, miközben az árfolyam az 50 és 200 napos mozgóátlaga közé szorult. Az ingadozást a növekvő mesterséges intelligencia (AI) beruházások és a megemelt tőkekiadási előrejelzések okozták. 
Főbb júliusi piaci események
  • Erős negyedéves adatok: A korrigált árbevétel 24%-kal 109,8 milliárd dollárra nőtt, ami meghaladta a várakozásokat.
  • Magasabb CapEx (tőkekiadások): A vállalat 195–205 milliárd dollárra emelte a 2026-os éves beruházási előrejelzését.
  • Negatív szabad cash flow: A negyedév során a cég 5,9 milliárd dollárt égetett el, ami bizonytalanságot keltett a befektetőkben.
  • Árfolyamreakció: A növekvő költségek hírére a részvény eséssel reagált, és a 200 napos mozgóátlaga (322 dollár környéke) felé gyengült. 
https://www.google.com/finance/beta/quote/GOOG:NASDAQ?hl=hu

Részvények napi átlagos hozama pythonban

Ez a program a **Yahoo Finance** adatait használva letölti néhány nagy amerikai vállalat tőzsdei árfolyamát, majd kiszámítja, hogy az elmúlt hónapban melyik részvénynek volt a legnagyobb **átlagos napi hozama**.

-----------
pip install yfinance

import yfinance as yf
import pandas as pd

# Példa részvények (pl. néhány S&P 500 részvény)
# A "legjobb" részvények meghatározásához további logikára lenne szükség
# pl. piaci kapitalizáció, elmúlt év teljesítménye, stb.
stock_tickers = ['AAPL', 'MSFT', 'GOOGL', 'AMZN', 'NVDA', 'TSLA', 'META', 'BRK-A', 'JPM', 'V', 'PG', 'JNJ', 'UNH', 'HD', 'MA', 'XOM', 'CVX', 'LLY', 'KO', 'PEP']

# Adatok letöltése
stock_data = yf.download(stock_tickers, period='1mo')

# Záróárak megjelenítése
display(stock_data['Adj Close'].head())

# Néhány alapvető statisztika (pl. átlagos napi hozam)
returns = stock_data['Adj Close'].pct_change().dropna()
display(returns.mean().sort_values(ascending=False).head())
------------
Nézzük végig lépésről lépésre.

---

## 1. A szükséges könyvtár telepítése

```bash
pip install yfinance
```

Ez telepíti a **yfinance** csomagot, amely képes a Yahoo Finance-ról árfolyamokat letölteni.

---

## 2. Könyvtárak importálása

```python
import yfinance as yf
import pandas as pd
```

* **yfinance** → tőzsdei adatok letöltése
* **pandas** → táblázatos adatok kezelése

---

## 3. Részvények listája

```python
stock_tickers = [
    'AAPL', 'MSFT', 'GOOGL', 'AMZN',
    'NVDA', 'TSLA', 'META', 'BRK-A',
    'JPM', 'V', 'PG', 'JNJ',
    'UNH', 'HD', 'MA', 'XOM',
    'CVX', 'LLY', 'KO', 'PEP'
]
```

Ezek például:

| Rövidítés | Cég            |
| --------- | -------------- |
| AAPL      | Apple          |
| MSFT      | Microsoft      |
| GOOGL     | Alphabet       |
| AMZN      | Amazon         |
| NVDA      | NVIDIA         |
| TSLA      | Tesla          |
| META      | Meta Platforms |

---

## 4. Árfolyamok letöltése

```python
stock_data = yf.download(stock_tickers, period='1mo')
```

A program letölti az elmúlt **1 hónap** adatait.

Minden kereskedési napra például:

* Nyitóár
* Maximum
* Minimum
* Záróár
* Forgalom
* Korrigált záróár

---

## 5. Korrigált záróárak

```python
stock_data['Adj Close']
```

Például:

| Dátum      | Apple | Microsoft | Nvidia |
| ---------- | ----- | --------- | ------ |
| 2026-06-28 | 212.5 | 538.1     | 182.3  |
| 2026-06-29 | 214.2 | 541.7     | 186.9  |
| ...        | ...   | ...       | ...    |

Az **Adjusted Close** figyelembe veszi például:

* osztalékot,
* részvényfelosztást (split).

Ezért elemzéshez ezt szokták használni.

---

## 6. Az első néhány sor kiírása

```python
display(stock_data['Adj Close'].head())
```

A `.head()` az első 5 sort jeleníti meg.

---

## 7. Napi hozam kiszámítása

```python
returns = stock_data['Adj Close'].pct_change().dropna()
```

A `pct_change()` százalékos változást számol.

Példa:

| Nap   | Ár  |
| ----- | --- |
| hétfő | 100 |
| kedd  | 105 |

A napi hozam:

```text
(105−100)/100 = 0.05 = 5%
```

---

## 8. Átlagos napi hozam

```python
returns.mean()
```

Ez minden részvényre kiszámolja:

```text
Apple      0.0019
Microsoft  0.0012
Tesla      0.0031
...
```

vagyis

| Részvény | Átlagos napi hozam |
| -------- | ------------------ |
| Tesla    | 0,31%              |
| Nvidia   | 0,27%              |
| Apple    | 0,19%              |

---

## 9. Sorbarendezés

```python
returns.mean().sort_values(ascending=False)
```

Legnagyobbtól a legkisebbig rendezi.

Majd

```python
.head()
```

csak az első ötöt írja ki.

Például:

```text
TSLA     0.0038
NVDA     0.0035
META     0.0029
AAPL     0.0024
MSFT     0.0022
```

---

# Mire jó ez a program?

Ez egy egyszerű tőzsdei elemzőprogram, amely:

* letölti a részvényárfolyamokat;
* kiszámolja a napi százalékos hozamokat;
* meghatározza, mely részvények teljesítettek a legjobban az elmúlt hónapban az átlagos napi hozam alapján.

---

# Korlátai

A program **nem választja ki automatikusan a "legjobb" részvényeket** befektetési szempontból. Csak azt nézi, hogy az elmúlt hónapban melyik részvény emelkedett átlagosan a legnagyobb mértékben naponta.

Egy komolyabb elemzéshez érdemes lenne figyelembe venni például:

* az éves hozamot;
* a volatilitást (kockázatot);
* a piaci kapitalizációt;
* a P/E mutatót;
* az osztalékhozamot;
* a bevétel- és nyereségnövekedést;
* technikai indikátorokat (például RSI, MACD, mozgóátlagok);
* fundamentális mutatókat.

Ezekkel a kiegészítésekkel a program már egy egyszerű részvény-szűrő vagy befektetési elemző eszköz alapját is képezheti.

Statisztikai adatfeldolgozó program

Ez a program egy egyszerű **statisztikai adatfeldolgozó**. Egy listában tárolt számokból kiszámítja:

* az **átlagot**,
* a **legnagyobb értéket (maximumot)**,
* és naplózza (kiírja) az eredményt.

Forrás;
----------------
from typing import List, Dict, Optional
import logging

# 1. Beállítjuk a naplózást a hibák és információk követésére
logging.basicConfig(level=logging.INFO)

class AdatFeldolgozo:
    """Egy erős és biztonságos osztály adatok feldolgozására."""

    def __init__(self, adatok: List[float]) -> None:
        self.adatok = adatok

    def atlag_szamitasa(self) -> Optional[float]:
        """Kiszámítja az adatok átlagát, kezeli a nullával való osztást."""
        if not self.adatok:
            logging.warning("Az adathalmaz üres, nem számolható átlag.")
            return None

        try:
            osszeg: float = sum(self.adatok)
            meret: int = len(self.adatok)
            eredmeny: float = osszeg / meret
            return eredmeny
        except ZeroDivisionError as e:
            logging.error(f"Matematikai hiba történt: {e}")
            return None

    def statisztika(self) -> Dict[str, Optional[float]]:
        """Visszaadja a legfontosabb statisztikai értékeket."""
        if not self.adatok:
            return {"maximum": None, "atlag": None}

        return {
            "maximum": max(self.adatok),
            "atlag": self.atlag_szamitasa()
        }

# Főprogram futtatása
if __name__ == "__main__":

    nyers_adatok: List[float] = [12.5, 42.1, 18.3, 99.0, 5.5]

    feldolgozo = AdatFeldolgozo(nyers_adatok)

    eredmeny = feldolgozo.statisztika()

    logging.info(f"Statisztikai adatok: {eredmeny}")
--------------
Magyarázat;

### Mit csinálnak az egyes részek?

#### 1. Modulok importálása

```python
from typing import List, Dict, Optional
import logging
```

* `typing` → típusmegjelölésekhez (`List`, `Dict`, `Optional`)
* `logging` → naplóüzenetek kiírására

---

#### 2. Naplózás beállítása

```python
logging.basicConfig(level=logging.INFO)
```

Ez azt jelenti, hogy az `INFO` és magasabb szintű üzenetek megjelennek.

---

#### 3. Az `AdatFeldolgozo` osztály

```python
class AdatFeldolgozo:
```

Ez az osztály tárolja és feldolgozza az adatokat.

---

### Konstruktor

```python
def __init__(self, adatok):
    self.adatok = adatok
```

Eltárolja a kapott számokat.

Például:

```python
[12.5, 42.1, 18.3, 99.0, 5.5]
```

---

### Átlag számítása

```python
def atlag_szamitasa(self):
```

Ha nincs adat:

```python
if not self.adatok:
```

akkor ezt írja ki:

```
WARNING: Az adathalmaz üres, nem számolható átlag.
```

és visszaad:

```python
None
```

Ha van adat:

```python
osszeg = sum(self.adatok)
```

```
12.5 + 42.1 + 18.3 + 99.0 + 5.5
= 177.4
```

```python
meret = len(self.adatok)
```

```
5
```

```python
eredmeny = osszeg / meret
```

```
177.4 / 5 = 35.48
```

---

### Statisztika készítése

```python
def statisztika(self):
```

Visszaad egy szótárat:

```python
{
    "maximum": max(self.adatok),
    "atlag": self.atlag_szamitasa()
}
```

A megadott adatoknál:

```python
{
    "maximum": 99.0,
    "atlag": 35.48
}
```

---

### Főprogram

```python
nyers_adatok = [12.5, 42.1, 18.3, 99.0, 5.5]
```

Létrehozza az adatokat.

Majd:

```python
feldolgozo = AdatFeldolgozo(nyers_adatok)
```

Ezután:

```python
eredmeny = feldolgozo.statisztika()
```

Végül:

```python
logging.info(...)
```

Kiírja:

```
INFO:root:Statisztikai adatok: {'maximum': 99.0, 'atlag': 35.48}
```

---

----------------------------------------------

## Összefoglalva

A program:

1. eltárol egy számlistát,
2. kiszámolja az átlagot,
3. meghatározza a legnagyobb értéket,
4. egy szótárban visszaadja az eredményeket,
5. naplózza azokat a képernyőre.

Ez egy jól strukturált, objektumorientált példa, amely bemutatja az osztályok, a típusannotációk, a hibakezelés és a `logging` használatát. Továbbfejleszthető például minimum, medián, szórás vagy grafikonok készítésének támogatásával.

Skandináv lottószámok

A legrégebben kíhúzott számok közül sorsol ki 7 számot
-----------------
import random;print(random.sample([17,33,20,10,15,2,21,9,12,35,3,27,7],7))
-----------------
17, 27, 3, 9, 35, 2, 33
Ritkábban

import random; print(random.sample(range(1, 36), 7)).
import random as r;print(r.sample(range(1,36),7))

6,10,20,23,28,33,34
3,11,14,24,29,32,34
10,11,17,22,23,25,34

A Python kódod 46 karakteres. Ezt a feladatot a tömör kódolásra (code golf) tervezett nyelvek, mint a Jelly, a Pyth vagy a APL tudják a legkevesebb karakterrel leírni, sokkal rövidebben, mint maga a Python.Rövidebb megoldásokJelly: Nagyon kevés karakterből álló matematikai és tömbkezelő nyelv.Pyth: Egy kifejezetten Pythonra épülő, de extrém módon tömörített nyelv.APL: Speciális szimbólumokat használó programozási nyelv.

2026. július 28., kedd

Élelmiszerhamisítás

Extra profitot érnek el azzal, hogy az élelmiszerhamisítás a valódi ár 30%-áért állítják elő a valódihoz hasonló élelmiszert. Komoly szervezett bűnözés épült ki erre, leggyakrabban ultra-olcsó, illegális helyettesítő anyagokat használatnak. A gyanúsan alacsony ár szinte minden esetben hamisítást jelez, mivel a valódi alapanyagok előállítási költségeit képtelenség piaci alapon ennyire lecsökkenteni. élelmiszer hamisítás ételfesték, leragadásgátló, gyorsérlelésü, téfogatnövelő, ízfokozó, étkrzési zselatin, szójaszósz, térfogatnövelő csomósodásgátló, tapadásgátló, emulheáló, E- mesterséges adalékok, aromák, mesterséges ízfokozó, illatfokozó, szintetikus massza. Ha túl rugalmas az étel az gyanus, pélfáié párizsi.  Gyümölcsitalok, csak ízfokozók és cukor. A védőoltás hamisítás, életveszélyes. Tej hamisítás, már régen nem tejporból hamisítják. Melamin és formaldehid egy ruganyos műanyag keletkezik, ezt keverik az élelmiszerekbe. Marhahús hamisítás. Parafinnal kezelt fehér húsból piros hús lesz. Róka, patkány, kutya húsvól lesz a marhahús. Dió és mák hamisítás. Tejföl és túró. borok, pálinkák, garnélarák, pástétom, hentesárú, panírozott konyhakész élelmiszerek,  lazac, kaviár rizs só, fűszerek, paprika, kávé, tepertó, kenyér, sütemény, sajt, tészta, chips hamisítása. Amikor a szupermarket, extra olcsón akciózik egy élelmiszert, biztos lehetsz benne hogy azért teszi mert gyorsan meg akar szabadulni tőle ki ne derüljön a turpisság, amit a paraszt megeszik, az már nem bizonyíték. A feldolgozott élelmiszerek 90%-a hamisitott. A kínai hamisított lazac szivárványos pisztrángból készül , ami  lényegesen olcsóbb. A csirkehúsból nem festéssel lesz vadas hús, hanem a húst a jellegzetes, sárgás-barnás vadas mártással öntik le. A mártás színét és ízét a megpirított gyökérzöldségek (sárgarépa, fehérrépa), a mustár, a tejföl/tejszín és a karamellizált cukor adják.  Daráthús,  a csirkehúst ledarálják és szinezik,  a magas mioglobin tartalom utánzására. A csalók ezt ételfestékekkel vagy kémiai adalékokkal érik el, hogy becsapják a vevőket a szín alapján. Nem hamis az alapanyag, egészben hagyott gyümölcsök és zöldségek, élő állatok / egészben vásárolt halak. alapvető szemes termények. De láttunk már kacsát csirkét halat fagyasztott állapotba csomagolba amiből liter szára olvad ki a viz. Ne higgyünk a szemünknek. Hamiskovásszal készített kenyér. Homár olcsó fehérhalból formázott hamisívány. A drága bövénytartalom gyakran csak ízesités és hamisitás. Olcsó halrudak, hamburger, paszta, kötőanyag, állományfokozó, néha még fűrészport is kevernek bele. Hamis pástétomok, olcsó rekonstruált íz, értéktelen állományfokozókkal. Olcsó tőkehalból hamisított halételek. Celulóz keményitó hamisitott sajtok. Hamisitott löncskonzervek nátrium glutamát, szójaliszt, ítfokozó, emulgeáló szerek..

https://www.youtube.com/watch?v=rpvFHk5BKmU

2026. július 27., hétfő

Az algoritmus lényege (Church tézisek)

Az algoritmus egy olyan matematikai fogalom, illetve eljárás, ami vagy konstrukciót vagy egy függvény kiszámítását teszi lehetővé, paraméterektől függetlenül és amely mechanikusan, gondolkodás nélkül láncszerüen hajtja végre szisztematikusan a feladatot. Egy programozási nyelven írt számítógépi program átgondolt algoritmus alapján fut le.  A matematikai gépek valamilyen bemenetből valamilyen kimenetre jutunk. A matematikai gépek csak elméletben léteznek, mert végtelen bővíthető memóriát adunk hozzá.Egy probléma végtelen sok példányból áll, amelyek aztán tetszőlegesen nagy méretűek, ezért elméletben idealizáljuk a hardver hátteret.  Az utóbbi megközelítésnek az az előnye, hogy nincsenek korlátok. A lényege egy központi rész (CPU), amely korlátos mert a bemenettől független, és egy végtelen tárolót egy lineális tömböt használ memóriának. Pontosabban, a memória egy végtelen, egydimenziós cellákból álló tömb. A vezérlés egy véges automata, amely képes tetszőleges lokális változtatásokat végrehajtani a szkennelt memóriacellán, és fokozatosan változtatni a szkennelt pozíciót. Számítógépek modelljei alapján minden olyan számítás elvégezhető, amelyet bármely más matematikai gépmodellen el lehetne végezni. Ezt a gépfogalmat főként elméleti vizsgálatokban használjuk. Kevésbé alkalmas konkrét algoritmusok definiálására, mivel a leírása nehézkes, és főleg azért, mert számos fontos szempontból eltér a meglévő számítógépektől. Az adattároláskor a RAM egyetlen lépésben elérhet egy tetszőleges memóriacellát. A valós világ számítógépeinek egyszerűsített modelljének tekinthető, azzal az absztrakcióval együtt, hogy korlátlan memóriával rendelkezik, és képes tetszőlegesen nagy egész számokat tárolni minden egyes memóriacellájában. A RAM tetszőleges programozási nyelven programozható. Az algoritmusok leírásához célszerű a RAM-ot használni, mivel ez áll a legközelebb a valódi programozáshoz. De látni fogjuk, hogy a RAM sok szempontból ekvivalens; ami a legfontosabb, ugyanazok a függvények számíthatók ki a RAM-on. Látszólagos elméleti korlátaik ellenére a logikai áramköröket is a számítás modelljének tekintjük. Egy adott logikai áramkör csak adott bemeneti méretet engedélyez. Ily módon csak véges számú problémát tud megoldani; nyilvánvaló lesz azonban, hogy rögzített bemeneti méret esetén minden függvény kiszámítható egy logikai áramkörrel. Ha azonban korlátozzuk a számítási időt, akkor a logikai áramkörökre és a RAM-ra vonatkozó problémák közötti különbség nem lesz olyan lényeges. Mivel a logikai áramkörök szerkezete és működése a legátláthatóbb és legkönnyebben kezelhető, nagyon fontos szerepet játszanak az elméleti vizsgálatokban (különösen a bonyolultság alsó korlátainak bizonyításában). Ha egy logikai áramkörhöz órajel- és memóriaregisztereket adunk, akkor megkapjuk az összekapcsolt véges automatákat. A végtelen gépek egyik legegyszerűbb modellje, ha végtelen számú hasonló automatát kapcsolunk össze egy tömbbe. Így egy komplex egy cellás automatát kapunk. Azt mondjuk, hogy az M gép szimulálja az N gépet, ha az N belső állapotai és átmenetei az M gép által nyomon követhetők olyan módon, hogy ugyanazokból a bemenetekből M ugyanazokat a kimeneteket számítja ki, mint N. Egy véges automata egy nagyon egyszerű és nagyon általános számítástechnikai eszköz. Csak azt feltételezzük, hogy ha bemenetet kap, akkor megváltoztatja belső állapotát és kimenetet ad ki. Ha végtelen állapotot engedélyeznénk, szinte bármit modellezhetnénk véges automataként. Olyan automaták érdekelnek minket, ahol az állapotok száma sokkal kisebb - általában feltételezzük, hogy korlátos marad, míg a bemenet mérete korlátlan. Egynyelvet regulárisnak nevezünk, ha létezik olyan automata, amely pontosan az általunk preferált bemeneteket fogadja el, tehát minden véges automata leírható egy irányított gráffal. Tehát; az algoritmus egy mechanikus, lépésről lépésre haladó eljárás, a Turing-gép pedig egy elméleti számítási modell, amely a végtelen memóriája miatt korlátok nélkül működik. A szöveged jól mutatja be a matematikai alapokat, de pontosítani kell néhány fogalmat: a végtelen memóriás modell a Turing-gép, míg a véletlen elérésű RAM-modell áll közelebb a mai számítógépekhez.Az algoritmusok és gépek alapjaiAlgoritmus: pontos, gépies és véges lépéssorozat egy feladat megoldására.Turing-gép: elméleti modell egy központi vezérléssel és egy végtelen szalag memóriával.RAM-modell: a valós gépekhez jobban hasonlító modell, amely közvetlenül eléri a memóriacellákat.A Church–Turing tézis lényege a különböző elméleti számítási modell, ami mint a Turing-gép és a RAM-modellnél is ugyanazt a halmazát tudja kiszámítani a függvényeknek.univerzalitás: amit az egyik modell meg tud oldani, azt a többi is képes kiszámítani. A Turing-gép és a RAM-modell egyaránt elméleti számítási modell, amelyek ekvivalensek a kiszámíthatóság szempontjából, de a RAM-modell közvetlenebbül tükrözi a modern számítógépek címzéses memóriakezelését, míg a Turing-gép a szalagon történő szekenciális lépegetést használja. Mindkét eszköz alapvető fontosságú az algoritmusok és a számítási komplexitás elméleti vizsgálatában. Főbb különbségekMemóriakezelés: A Turing-gépnél a szalag lépésről lépésre járható be, míg a RAM-modellben a memóriacímek közvetlenül elérhetők (mint a modern memóriákban).Hatékonyság és komplexitás: A RAM-modell sokkal élethűbben modellezi a valódi algoritmusok futási idejét (pl. egy tömb eleminek elérését), mert a közvetlen címzést egy lépésnek tekinti, míg ugyanez egy Turing-gépen sok lépesbe (szalagon való utazásba) telhet.Matematikai kezelhetőség: A Turing-gép rendkívül egyszerű felépítése miatt könnyebb formálisan bizonyítani matematikai tételeket, a RAM-modell pedig a gyakorlati programozási nyelvekhez és algoritmusokhoz (pl. pointerek, tömbök) közelít jobban. A Turing-gép úgynevezett absztrakt automata: a valóságos digitális számítógépek nagyon leegyszerűsített modellje, elméleti munkákhoz. A Turing-gép aktuális konfigurációja, a gép működése során egy véges vagy végtelen, megszámlálható tagú konfigurációsorozat jön létre. Míg a Turing-gép, azaz egy algoritmus a Turing-gépek elméletében matematikailag egy formális elemnyolcas, addig a gép működése, vagyis egy-egy számítási eljárása, azaz az algoritmus egy konkrét megvalósulása semmi más, mint ez a megszámlálható tagú konfigurációsorozat. A Turing-algoritmusok megszámlálhatóak és felsorolhatóak. A Turing gépek izomorfok, mert olyan struktúrákat vagy rendszereket használnak, amelyek szerkezetileg megegyeznek, még akkor is, ha az elemeik különböznek. Kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés (bijekció) áll fenn közöttük, ami megőrzi a belső tulajdonságokat.A fogalommal leggyakrabban az alábbi területeken találkozhatsz. A matematikai struktúrák (pl. csoportok, testek) közötti olyan leképezés, amely az összes műveleti szabályt és relációt megtartja. Az izomorf (görög eredetű szó: iszosz = azonos, morphé = alak) kifejezés olyan struktúrákra vagy rendszerekre utal, amelyek szerkezetileg megegyeznek, még akkor is, ha az elemeik különböznek, de a különböző adatszerkezetek logikai felépítésének egyezése állandó.

Abstract

The essence of the algorithm is a mathematical concept or procedure that allows either a construction or the calculation of a function, regardless of parameters and that mechanically, without thinking, systematically performs the task in a chain-like manner. A computer program written in a programming language runs based on a well-thought-out algorithm. Mathematical machines get some output from some input. Mathematical machines only exist in theory because we add infinitely expandable memory. A problem consists of an infinite number of instances, which are then arbitrarily large, so in theory we idealize the hardware background. The advantage of the latter approach is that there are no limits. Its essence is a central part (CPU), which is limited because it is independent of the input, and uses an infinite storage or a linear array as memory. More precisely, memory is an infinite, one-dimensional array of cells. The control is a finite automaton that can make arbitrary local changes to the scanned memory cell and gradually change the scanned position. Based on computer models, any calculation that could be performed on any other mathematical machine model can be performed. This machine concept is mainly used in theoretical studies. It is less suitable for defining concrete algorithms, because its description is cumbersome, and mainly because it differs from existing computers in several important respects. When storing data, RAM can access any memory cell in a single step. It can be considered a simplified model of real-world computers, with the abstraction that it has unlimited memory and can store arbitrarily large integers in each of its memory cells. RAM can be programmed in any programming language. It is convenient to use RAM to describe algorithms, since it is the closest to real programming. But we will see that RAM is equivalent in many respects; most importantly, the same functions can be computed on RAM. Despite their apparent theoretical limitations, logic circuits are also considered models of computation. A given logic circuit only allows a given input size. In this way, it can solve only a finite number of problems; however, it will be obvious that for a fixed input size, any function can be computed with a logic circuit. However, if we limit the computation time, the difference between problems involving logic circuits and problems involving RAM will not be so significant. Since the structure and operation of logic circuits are the most transparent and easy to handle, they play a very important role in theoretical investigations (especially in proving lower bounds on complexity). If we add clock and memory registers to a logic circuit, we get connected finite automata. One of the simplest models of infinite machines is to connect an infinite number of similar automata into an array. Thus, we get a complex one-cell automata. We say that machine M simulates machine N if the internal states and transitions of machine N can be traced by machine M in such a way that, given the same inputs, M computes the same outputs as N. A finite automaton is a very simple and very general computational device. We simply assume that when it receives an input, it changes its internal state and outputs an output. If we were to allow infinite states, we could model almost anything as a finite automaton. We are interested in automatons where the number of states is much smaller - we usually assume that it remains bounded, while the size of the input is unbounded. A monolanguage is called regular if there exists an automaton that accepts exactly the inputs we prefer, so that every finite automaton can be described by a directed graph. So; an algorithm is a mechanical, step-by-step procedure, and a Turing machine is a theoretical computational model that operates without limits due to its infinite memory. Your text presents the mathematical basics well, but some concepts need to be clarified: the infinite memory model is the Turing machine, while the random access RAM model is closer to today's computers. Fundamentals of algorithms and machines Algorithm: a precise, mechanical and finite sequence of steps to solve a problem. Turing machine: a theoretical model with a central control and an infinite tape memory. RAM model: a model that is more similar to real machines, which directly accesses memory cells. The essence of the Church–Turing thesis is the different theoretical computational models, which, like the Turing machine and the RAM model, can calculate the same set of functions. Universality: what one model can solve, the others can also calculate. The Turing machine and the RAM model are both theoretical computational models, which are equivalent in terms of computability, but the RAM model more directly reflects the addressed memory management of modern computers, while the Turing machine.

Hodge-duális tenzor pythonban

Ez a Python program egy duális tenzor (valós és duális/epszilon rész, mint a z = a + bε duális számok tenzoros általánosítása) kezelésére, amely megvalósítja az összeadást és a skalárral való szorzást egy Numpy alapú osztály segítségével.
--------------
import numpy as np

class DualTensor:
    def __init__(self, real_part, dual_part):
        # Valós és duális részek tárolása NumPy tömbként
        self.real = np.array(real_part, dtype=float)
        self.dual = np.array(dual_part, dtype=float)
        
    def __add__(self, other):
        # Duális tenzorok összeadása
        if isinstance(other, DualTensor):
            return DualTensor(self.real + other.real, self.dual + other.dual)
        raise TypeErrorCsakDualTensorKell("Csak másik DualTensor adható hozzá.")

    def __mul__(self, scalar):
        # Szorzás skalárral
        return DualTensor(self.real * scalar, self.dual * scalar)

    def __repr__(self):
        return f"DualTensor(\n real={self.real},\n dual={self.dual}\n)"

# Példa használat:
t1 = DualTensor([[1, 2], [3, 4]], [[0.1, 0.2], [0.3, 0.4]])
t2 = DualTensor([[5, 6], [7, 8]], [[0.5, 0.6], [0.7, 0.8]])

osszeg = t1 + t2
szorzat = t1 * 2.0

print("Összeg:")
print(osszeg)
print("\nSkalárral szorzott:")
print(szorzat)
---------------------
Összeg:
DualTensor(
 real=[[ 6.  8.]
 [10. 12.]],
 dual=[[0.6 0.8]
 [1.  1.2]]
)

Skalárral szorzott:
DualTensor(
 real=[[2. 4.]
 [6. 8.]],
 dual=[[0.2 0.4]
 [0.6 0.8]]
)

---------------------
A duális tenzor (vagy Hodge-duális tenzor) olyan matematikai és fizikai objektum, amelyet az eredeti antiszimmetrikus tenzorból a Levi-Civita-szimbólum segítségével képeznek, és fontos szerepet játszik a klasszikus elektrodinamikában, valamint az általános relativitáselméletben

Christoffel-szimbólumok számítása a metrikus tenzor parciális deriváltjaiból. python programmal

Ez a program a kétdimenziós polárkoordináta-rendszer metrikáját használja példaként, és kiszámítja a másodfajú Christoffel-szimbólumokat a metrikus tenzor parciális deriváltjaiból.
------------------------

from sympy import symbols, cos, sin, Matrix, diff, simplify

# 1. Koordináták definiálása
r, theta = symbols('r theta')
coords = [r, theta]

# 2. Metrikus tenzor (g_ij) definiálása polárkoordinátákban
# ds^2 = dr^2 + r^2 d_theta^2
g = Matrix([[1, 0], 
            [0, r**2]])

# 3. Inverz metrikus tenzor (g^ij) kiszámítása
g_inv = g.inv()

# Dimenzió meghatározása
n = len(coords)

# 4. Christoffel-szimbólumok kiszámítása a definíció alapján:
# Gamma^k_{ij} = 0.5 * g^{kl} * (g_{li,j} + g_{lj,i} - g_{ij,l})
christoffel = [[[0 for _ in range(n)] for _ in range(n)] for _ in range(n)]

for k in range(n):
    for i in range(n):
        for j in range(n):
            term_sum = 0
            for l in range(n):
                # Parciális deriváltak: diff(g[l, i], coords[j]) jelentése g_{li,j}
                d1 = diff(g[l, i], coords[j])
                d2 = diff(g[l, j], coords[i])
                d3 = diff(g[i, j], coords[l])
                term_sum += g_inv[k, l] * (d1 + d2 - d3)
            
            christoffel[k][i][j] = simplify(0.5 * term_sum)

# 5. Eredmények kiíratása
for k in range(n):
    for i in range(n):
        for j in range(n):
            if christoffel[k][i][j] != 0:
                print(f"Gamma^{k+1}_{ {i+1},{j+1} } = {christoffel[k][i][j]}")
--------------
A megadott Python-program a kétdimenziós sík Christoffel-szimbólumait számolja ki polárkoordinátákban 

Python program Cauchy-Bunyakovszkij-Schwarz egyenlőtlenségre

def cbs_egyenlotlenseg(u, v):
  # Skalárszorzat (a_i * b_i összege)
  skalarszorzat = sum(a * b for a, b in zip(u, v))

  # Vektorok normájának (hosszának) a négyzete
  norm_u_negyzet = sum(a**2 for a in u)
  norm_v_negyzet = sum(b**2 for b in v)

  # A bal oldal a skalárszorzat abszolút értéke, a jobb oldal a gyökök szorzata
  bal_oldal = abs(skalarszorzat)
  jobb_oldal = (norm_u_negyzet * norm_v_negyzet) ** 0.5

  # Összehasonlítás
  ervenyes = bal_oldal <= jobb_oldal + 1e-9
  return bal_oldal, jobb_oldal, ervenyes


# Példa vektorok
u = [1, 2, 3]
v = [4, 5, 6]

bal, jobb, ok = cbs_egyenlotlenseg(u, v)
print(f"Bal oldal (|u * v|): {bal}")
print(f"Jobb oldal (||u|| * ||v||): {jobb}")
print(f"Az egyenlőtlenség teljesül: {ok}")
---------------
Bal oldal (|u * v|): 32
Jobb oldal (||u|| * ||v||): 32.83291031876401
Az egyenlőtlenség teljesül: True


Példa Gram-Schmidt ortogonalizálásra

A főként a lineáris algebrában és a numerikus analízisben használatos Gram–Schmidt-ortogonalizálás (avagy Gram–Schmidt-eljárás, esetleg Gram–Schmidt-féle ortogonalizálási eljárás) egy skalárszorzatos tér egy véges, lineárisan független {vj} vektorrendszerét alakítja át egy olyan {uj} vektorrendszerré, melynek elemei páronként merőlegesek egymásra (a skalárszorzatra vonatkozóan), más szóval ortogonálisak, és a két vektorrendszer ugyanazt az alteret feszíti ki az említett skalárszorzatos térben.
------------------
def scalar_product(u, v):
    """Két vektor skaláris szorzata."""
    return sum(ui * vi for ui, vi in zip(u, v))

def vector_sub(u, v):
    """Két vektor különbsége: u - v."""
    return [ui - vi for ui, vi in zip(u, v)]

def vector_scalar_mult(c, u):
    """Vektor szorzása skalárral: c * u."""
    return [c * ui for ui in u]

def gram_schmidt(vectors):
    """Gram-Schmidt ortogonalizációs algoritmus."""
    orthogonal = []
    
    for v in vectors:
        # Kezdjük az aktuális v vektorral
        u = list(v)
        
        # Vonjuk le a már megvan ortogonális vektorokra eső vetületeket
        for ortho_u in orthogonal:
            # Skaláris szorzatok kiszámítása
            num = scalar_product(v, ortho_u)
            den = scalar_product(ortho_u, ortho_u)
            
            if den != 0:
                proj = vector_scalar_mult(num / den, ortho_u)
                u = vector_sub(u, proj)
                
        orthogonal.append(u)
        
    return orthogonal

# --- Példa használat ---
if __name__ == "__main__":
    # Megadott lineárisan független vektorok
    v1 = [1, 1, 0]
    v2 = [1, 0, 1]
    v3 = [0, 1, 1]
    
    input_vectors = [v1, v2, v3]
    result = gram_schmidt(input_vectors)
    
    print("Eredeti vektorok:", input_vectors)
    print("Ortogonális vektorok:")
    for r in result:
        print([round(val, 4) for val in r])
----------------
Eredeti vektorok: [[1, 1, 0], [1, 0, 1], [0, 1, 1]]
Ortogonális vektorok:
[1, 1, 0]
[0.5, -0.5, 1.0]
[-0.6667, 0.6667, 0.6667]

2026. július 25., szombat

Apokalipszis

Atomháború esetén azonnal meghal 5 milliárd ember a civilizált világban. A világ leggazdagabb emberei évek óta milliárdokat költenek arra, hogy felkészüljenek az elképzelhetetlenre. Luxus föld alatti bunkerek, távoli új-zélandi birtokok és önfenntartó menedékhelyek épülnek arra az esetre, ha a nukleáris háború, a klímaválság vagy a mesterséges intelligencia elszabadulása véget vetne a jelenlegi világrendnek. Miközben azonban a technológiai elit egy része a túlélés logisztikáján dolgozik, mások már azon gondolkodnak, miként lehetne megakadályozni a civilizáció összeomlását – vagy éppen meghatározni, milyen világ következzen utána.
Hidropónia. Az elmúlt években a világ leggazdagabb vállalkozói és technológiai vezetői közül egyre többen kezdtek megszállottan foglalkozni azzal a kérdéssel, miként élhetnének túl egy esetleges globális összeomlást. Szilícium-völgyi milliárdosok föld alatti luxusbunkereket építenek vagy vásárolnak Új-Zélandon, távoli szigeteken és eldugott vidéki birtokokon, felkészülve egy olyan jövőre, amelyben nukleáris háborúk, járványok, társadalmi káosz vagy az ellenőrizhetetlenné váló mesterséges intelligencia fenyegeti az emberiséget.Ugyan a természeti csapások vagy egy nukleáris adok-kapok valóban eltörölheti a föld felszínéről az embert és az élővilágot, ám ezek a fenyegető katasztrófák remélhetőleg még egy rövid ideig elkerülik az emberiséget.
Ennek ellenére egyre többen kezdenek túlélőbunkerek építésébe, afelől pedig kétségünk se legyen, hogy a világ legtehetősebb emberei már most rendelkeznek olyan opcióval, amivel megmenthetik saját és szeretteik életét, illetve vagyonukat, ha a társadalom, a természet vagy a földi létezés összeomlásának valós esélyét látjákUgyan a természeti csapások vagy egy nukleáris adok-kapok valóban eltörölheti a föld felszínéről az embert és az élővilágot, ám ezek a fenyegető katasztrófák remélhetőleg még egy rövid ideig elkerülik az emberiséget.
Ennek ellenére egyre többen kezdenek túlélőbunkerek építésébe, afelől pedig kétségünk se legyen, hogy a világ legtehetősebb emberei már most rendelkeznek olyan opcióval, amivel megmenthetik saját és szeretteik életét, illetve vagyonukat, ha a társadalom, a természet vagy a földi létezés összeomlásának valós esélyét látják.  A kormányok elhagyott földalatti meddő bányákat alakítanak át bunkerré. A gazdagok tartanak a háborútól, a járványoktól vagy a természeti katasztrófáktól.Luxus és biztonság: A modern magánbunkerek nem egyszerű pincék, hanem drága, kényelmes otthonok a föld alatt.Titkos helyszínek: A tulajdonosok gyakran lakatlan vidékeken vagy saját hatalmas birtokaik alatt építik ki ezeket. Bunkerekbe bújnak a klímakatasztrófa és a világháború elől a leggazdagabbak. Küszöbön a klímakatasztrófa és a harmadik világháború is – hallhatjuk mostanában egyre többször. Ehhez mérten a legtehetősebb emberek sem várják tétlenül a jelenleg ismert világunk összeomlását, és már most elképesztő luxusbunkereket vásárolnak és készíttetnek annak érdekében, hogy megmeneküljenek a ránk leselkedő veszélyektől. Ezek azonban korántsem jelentik a biztos túlélést...A világvége kapcsán időtől időre kerülnek elő különböző jóslatok, és merülnek fel komoly aggodalmak, azonban eddig minden dátum és előrejelzés csak egy be nem teljesedett összeesküvés-elmélet maradt, valós esély nagyon kevés volt arra, hogy az általunk ismert világ megsemmisülhet. Az elmúlt években azonban felerősödtek azok a vészhangok, amelyek a klímaváltozás kapcsán a földön való élet jövőbeli lehetetlenségét hangsúlyozzák, az orosz–ukrán háború kapcsán pedig már a konfliktus első napjaitól kezdve reális fenyegetettségként kezelik az atom nagyhatalmakat, Többszáz atomtáska tünt el nyomtalanul az utóbbi 50 évben. A túlélőkre pedig globális éhínség várna. Ugyan a természeti csapások vagy egy nukleáris adok-kapok valóban eltörölheti a föld felszínéről az embert és az élővilágot, ám ezek a fenyegető katasztrófák remélhetőleg még egy rövid ideig elkerülik az emberiséget. Ennek ellenére egyre többen kezdenek túlélőbunkerek építésébe, afelől pedig kétségünk se legyen, hogy a világ legtehetősebb emberei már most rendelkeznek olyan opcióval, amivel megmenthetik saját és szeretteik életét, illetve vagyonukat, ha a társadalom, a természet vagy a földi létezés összeomlásának valós esélyét látják. Kell egy maximális biztonságot és önfenntartást biztosító hely, amely a következő világjárvány vagy az éghajlatváltozás okozta katasztrófák elől nyújtana menedéket. Egy önfenntartó túlélő atombunker ára nagyjából 70 millió forinttól (181 ezer eurótól) indul, de a mérettől és a felszereltségtől függően a luxusváltozatok ára a százmilliókat vagy akár a milliárdokat is elérheti. Az önfentartás további milliókat mészt fel. Az emberek többségének nincsen tartaléka. Amikor az ellátási lánc összeomlik, ezeknek az embereknek nem lesz élelme. Egy bizonyos százalékuk emiatt majd megszegi a törvényt, és mindent megtesz, hogy élelmet szerezzen. A kérdés hogyan lehet fenntartható farmokat létesíteni annak biztosítására, hogy mindenkinek legyen elegendő élelme, és megvédje magát az időjárás viszontagságaitól. A gazdagok már most a világvégére alapoznak. Szerintem a világ leggazdagabbjai egyre inkább „elszigetelik magukat az éghajlatváltozás, a tengerszint emelkedése, a tömeges migráció, a globális járványok és az erőforrások kimerülése miatti nagyon valós jelenlegi veszélytől”. Ugyan az eddig megszokott gyakorlat szerint ezekben a helyzetekben a legtöbb tehetős ember jótékonykodással szeretné megmutatni, hogy igenis érdeklik a világot fenyegető katasztrófák, a legtöbb esetben mégis az önös érdekeiket tartják szem előtt. A gazdagok és a kiváltságosok számára a technológia fejlődése csak egy dolgot jelent, menekülést a katasztrófák és a többi ember elől. A tömegek kizárására, páncélajtókat alkalmaznak, mert nincs elég hely és elég élemiszer. Szimulált természetes napfény, fűthető garázs vagy borospince – a fejlesztők szerint ez egy olyan hely, amely bevehetetlen bármilyen kívülálló személy vagy erő számára. Sokan hajóban gondolkoznak, ez működött a pandémia alatt is. Vannak akik Új-Zélandon épitik meg bukerüket, az ingyen geotermikus enegia miatt. A milliárdos bunkerek, legyenek azok szárazföldön vagy a tengeren hajók formájában, a legjobb esetben is csak ideiglenes megoldást nyújtanak, nem garantálják a hosszú távú túlélést. Ez olyan, mint amikor egy kisgyerek azt hiszi, hogy a kezét a szeme elé tartva tartva megakadályozhatja azt, hogy észrevegyék. A már meglévő bunkerek csak átmeneti védelmet nyújtanak, nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy bármelyik ténylegesen megóvja a lakóit bármilyen fenyegetéstől, így a nukleáris felhőktől, világjárványoktól vagy éppen a sugárzástól. A föld alatti élelmiszer-termelés egy modern eljárás, amelynek fő elemei a hidropónia, a LED-es világítás és a helytakarékosság. Ez a módszer elhagyja a hagyományos talajt és a napfényt, így a növények pincékben, elhagyatott alagutakban vagy óvóhelyeken is növekedhetnek.Hidropónia: A növények föld helyett tápanyaggal dúsított vízben nevelkednek.Mesterséges világítás: Speciális LED-lámpák (például rózsaszín fény) pótolják a napfényt.Zárt rendszer: A klíma és a páratartalom teljesen ellenőrzött, így a kártevők és az időjárás nem tudják tönkretenni a termést. Fontos lehet a gombatermesztés. A bunker kiválóan alkalmas gombatermesztésre, salátanevelésre mivel hűvös, sötét és magas páratartalmú hely. A legkönnyebben termeszthető fajok a csiperkegomba és a laskagomba, citromfű, sóska, zeller, spenót, menta. A sikeres munkához kész gombaalapanyagot, megfelelő hőmérsékletet és tiszta környezetet kell biztosítani. olyan föld alatti helyiségeket (barlangokat, alagutakat, óvóhelyeket, gépkocsi parkolókat, stb.) alakítanak át növénytermesztés (főleg zöldségtermesztés) céljaira, amelyek eddig kihasználatlanok voltak. A földigiliszták tenyésztése, mint tápanyagforrás és mint talaj rehabilitáció. A földigiliszták a talajban élő, rendkívül hasznos gyűrűsférgek, amelyek alapvetően javítják a föld minőségét és lazítják a szerkezetét.Elhalt növényi maradványokkal, avarral és mikroorganizmusokkal táplálkoznak.Nincsenek fogaik, ezért csak a már megpuhult, korhadó anyagokat tudják elfogyasztani.Járataikkal szellőssé teszik a talajt, ami segít a növények gyökereinek a víz- és oxigénellátásban. Halak algák szintén jó szolgálatot tesznek, vagy a pókok és a nyulak. Veszélyt jelentenek viszont a patkányok és egyéb rágcsálók. Víztisztiásra klórmész, aktívszénszűrő, kavicságy. deutérium mentes viz készítés lepárlással, szennyvízkezelés, locsolás, újrhasznosítás. Savanyúkáposzta konzerv skorbut ellen, a konzerv felhalmozás egy okos módja annak, hogy otthonra elegendő élelmiszert gyűjts vészhelyzetre vagy a mindennapokra. A legfontosabb szabályok: csak olyan ételt vegyél, amit egyébként is szeretsz, figyelj a lejárati időkre, és tárold a dobozokat jó helyen. Zsír, tepertő, szalonna, füstölthús, cukor, méz, jugarszirup, szójaszósz, teapor, szardínia, tejpor, rizs só, szárazbab, pászka, zabkorpa.kávé, műzli, olajosmagvak, dió, leveskocka, aszalt gyümölcsök, méz, száraztészta, szemesbors, csípőspaprika, efet, liszt, vákumfóliában száraz borsó, hagyma, hentesárú, sajt, olaj, chilisbab, paradicsom(12hó), lazac, csikos világos  porlevesek, tonhal, pástétom, lencse, löncsgús, száraz kukorica, foghagyma, csicseri borsó, MRE csomag, sütőtök konyzerv, sonka, száritott hal, pálinka, gyógyszerek, kókusztej, szárított növények, aszalt gyümölcsök, gulyáskrém,. Két évig is elállnak az élelmiszerek. A clostridium botulinum halálos a romlott élelmiszerekben. Higanytartalom miatt nem ajánlott nagyobb halak felhamozása. Az élelmiszereket 24 fok alatt száraz hűvös helyen kell tárolni. FIFO módszer a felhasználáskor. A pemmikán,  Indiana Jerky, fő összetevője a vadhús (főleg bölény, gímszarvas, jávorszarvas), amit napon vagy tűz mellett keményre szárítottak és kövekkel apróra törtek, majd faggyúval kevertek, és ebbe a masszába bogyós növények termését is belegyúrták. Természetesen elsősorban a fölös mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagok határozták meg az összetételt, de ünnepi célokra ritkább, nehezebben hozzáférhető alkotórészeket is felhasználtak az indiánok. A legértékesebbnek a főleg sovány hús és a csontvelő keverékéből készült pemmikánt tartották.


A pemmikán készítése házilag sovány kecskehús szárításából, porrá zúzásából, valamint olvasztott zsírral való összekeveréséből áll. Hűtés nélkül is nagyon sokáig eltartható. Hozzávalók és arányok Sovány kecskehús sertészsír megolvasztva) Opcionális: Aszalt bogyós gyümölcs, paprika,  (például szilva vagy szeder vagy áfonya apróra vágva). A hús szárítása: Vágd a húst vékony csíkokra. Szárítsd meg aszalógépben vagy nagyon alacsony hőmérsékletű sütőben (kb. 50-60 fokon), amíg teljesen törékeny és száraz nem lesz.Porítás: Zúzd vagy őröld a teljesen kiszáradt húst finom porrá (akár turmixgépben vagy mozsárban).Zsiradék olvasztása: Olvaszd meg a faggyút folyékonyra, de ne forrald túl.Keverés: Keverd össze a húsport (és az aprított aszalt bogyókat) a folyékony zsiradékkal, amíg egy sűrű, de jól formázható masszát nem kapsz.Formázás és tárolás: Nyomkodd bele egy tiszta edénybe vagy formába, majd hagyd kihűlni és megdermedni. Légmentesen csomagolva (vákumfólia) szobahőmérsékleten is hosszú ideig eláll. https://www.youtube.com/watch?v=MElMJsIP1Y0

7 gramos nugget a Pitten patakban

A Pitten patak egy alsó-ausztriai vízfolyás, amely a Feistritz és a Großer Pestingbach összefolyásából ered, és a Schwarza patakkal egyesülve Lanzenkirchennél alkotja a Lajtát. Vízgyűjtő területe 413 négyzetkilométer.Földrajz és hidrológiaEredet helye: Feistritz am Wechsel közelében, Alsó-Ausztriá-ban. Haderswörthnél (Lanzenkirchen), ahol a Schwarzával egyesülve a Lajta folyóvá alakul. Ausztriában egy csaknem 7 grammos aranyrögöt (nuggetet) találtak a Pitten nevű patakban (vagy kis folyóban), Alsó-Ausztriá-ban, Sautern és Seebenstein között.A lelet részleteiHelyszín:
Pitten patak (Alsó-Ausztria, Neunkirchen járás, Sautern és Seebenstein között).Súly: 6,9–7 gramm.Időpont: 2022 májusának végén találták. Pitten Aranylerakódás szabályai; folyami kanyarulatok: A kanyarok belső ívén rakódik le a hordalék, ahol lassabb a víz.Akadályok mögött: Nagyobb kövek, sziklák vagy fa gyökerei alatt reked meg a törmelék.Meder mélyedései: Zátonyok belső ívei: A folyóanyák a kanyarok belső oldalán rakódnak le.Kavicsok mögött: A nehéz aranyszemcsék a nagyobb kövek és sóderágyak alsó rétegeibe süllyednek. Az arany nagy súlya miatt a mederben ott gyűlik össze, ahol a víz lelassul. A legfőbb helyek a következők: a kanyarok belső oldala, a nagyobb kövek és sziklák mögötti rekeszek, valamint a meder legmélyebb pontjai.A lerakódás helyei a mederbenKanyarulatok belső oldala: A víz a kanyar külső ívén gyorsan folyik és hord, a belső íven viszont lelassul, így itt esik ki a nehéz aranyszemcse.Akadályok mögötti részek: Nagyobb kövek, sziklák, fatörzsek vagy természetes küszöbök mögött holtágak és lassú zónák alakulnak ki, amelyek csapdába ejtik az aranyat.Kemény fenék és mélyedések: A sima sziklás aljzat vagy a meder alatti mélyedések megakadályozzák, hogy a homok tovább sodródjon, és az arany a mélybe süllyed.
A folyóban történő aranymosás a leggyakoribb módszer. De nem minden hely egyformán jó a folyóban. Az arany ott rakódik le, ahol az áramlat lelassul.
Különösen a következőket keresd:
kanyarulatok (meanderek) belsejét
nagy sziklák mögötti helyeket
zsebeit, mélyedéseit, gödröket a fenéken
fa gyökerei mögött
gyors áramlat → nyugodt víz átmeneteit
Ahol a víz elveszíti az erejét = oda hullik az arany.Árvizek után kavics, homok és apró kövek hordalékrétegei maradnak vissza. Ezek gyakran finom aranyrészecskéket tartalmaznak. Próbálj meg egészen leásni – az arany általában kemény alapkőzet közelében található.Milyen az ideális hely az aranymosáshoz?
Képzelj el egy folyót, amely:
 kanyarulatokkal rendelkezik
 gyors és lassú szakaszokat váltogat
 nagy sziklákkal és akadályokkal rendelkezik
 egyes helyeken kavicsos és kemény aljzatú terület található
 egy olyan területen található, amelynek geológiai története aranyat tartalmaz
 Ha ezt látod – próbáld ki az első próbamosást arany után kutatva ott!
 Honnan tudom, hogy a hely valóban aranytartalmú?
Végezel egy próbamosást – veszel egy kis anyagot, lemosod, és megnézed, mi marad vissza.
Keresd a következőket:
apró fekete nehéz homok (magnetit, hematit)
ásványok (pirit – „macskaarany”)
apró aranypontok vagy pelyhek
Ha legalább egy aranyrög jelenik meg, az jó jel. Akkor van értelme további anyagokat feldolgozni.
 Arany a természetben = ismétlődő helyek
Az arany fizikailag kiszámítható módon viselkedik. Mindig ott fog ragadni:
ahol a víz lelassul,
ahol akadály van,
ahol kemény a fenék,
kanyarulatok belső oldalán,
a terep legmélyebb pontjain.
Ha ezt megérted, akkor még egy új patakban is találhatsz aranyat, ahol senki sem járt előtted.
Az alábbi kép azt mutatja, hogyan néz ki egy patak vagy folyó, ahol az arany leggyakrabban lerakódik. A sárgával jelölt helyek azok, ahol a legtöbb aranynak kellene lennie.
 Miért hasznos a megfelelő felszerelés?
Egy sima tállal is lehet aranyat mosni... de:
egy műanyag mosótálon speciális hornyok vannak, amelyek felfogják az aranyrészecskéket
egy mosókészlet időt takarít meg (szita, üveg, csipesz, pipetta...)
Az aranymosó úszók segítenek TÖBB anyagot = TÖBB aranyat feldolgozni
Minél jobb az aranybányászati ​​felszerelésed, annál hatékonyabban tudod használni az idődet a vízparton.


Mit mond a törvény? Legális az aranymosás? Igen – a hobbi aranymosás megengedett, ha:
Igen – a hobbiból készült automatizálás megengedett, ha:
 csak kéziszerszámokat használsz
 nem károsítod a partokat és a folyómedret
 nem viszel el nagy mennyiségű anyagot
 tiszteletben tartod a természetvédelmi övezeteket
Záró tipp: Kezdj el tesztelni!
Nem kell egész nap aranymosást végezned. Eleinte mindig egy serpenyőt dolgozz fel a folyó különböző pontjain. Ha találsz egy helyet, ahol aranyrögök vannak → megéri ott maradni.
Az aranybányászok azt mondják: „Először találj aranyat, aztán moss.”
Következtetés: Hol lehet aranyat mosni?
 Folyókban és patakokban – a főbb helyek
 Kanyarulatok belsejében
 Sziklák mögött és a meder mélyedéseiben
 Hordalékos üledékekben és kavicsrétegekben
 Történelmi aranylerakódásokban
A természetben az arany ott rejtőzik, ahol az áramlat elveszíti erejét, és a föld felfedi múltját. Csak egy kis türelemre, a megfelelő helyre… és talán még az új aranymosó serpenyődre is szükség van.
Számításaim szerint az aranyszemcsét a 3 km-es szakasz teljes hosszán, azaz 3000 méterre (vagy a meder adottságaitól és megállásától függően a teljes vizsgált távolság határáig) sodorja el a víz, mivel egy 0,7 grammos (nagyjából 0,07 cm³ térfogatú) szemcse hidraulikai szempontból folyamatosan mozgásban marad ebben a sodrásban.A mozgás fizikai tényezőiVízsebesség: A megadott 0,5–1,5 m/s felszíni sebesség bőségesen elegendő a milligrammos-grammos nagyságrendű aranyszemcsék fenéklépcsős vagy görgető elmozdításához.Távolság: Mivel a feltétel egy 3 km-es szakakaszt vizsgál, és a víz folyamatosan halad előre a 5,9 ‰-es esés mentén, a szemcse a sodródási idő alatt ugyanezt a 3 kilométeres (3000 méteres) távolságot teszi meg, amíg ki nem ül egy holtágba vagy a meder egy nyugodtabb részébe. A patak elméletileg a 12 mm-es kavicsot sodorja el könnyebben.Kavics (12 mm): Nagyjából 110–120 cm/s (vagyis 1,1–1,2 m/s) sodrási sebesség kell ahhoz, hogy elmozduljon a mederből.Arany (0,3 g): Ennek a tömegnek a térfogata nagyon kicsi (kb. 0,0155 cm³), de az arany sűrűsége (19,3 g/cm³) miatt a hidraulikus mérete és a fajsúlya extrém nagy, így a sodráshoz sokkal nagyobb vízsebesség vagy örvénylés kell, mint egy sima kőhöz. 1,6cm kavicsot vagy 2g aranyat sodor el a patak, Egy 0,5 grammos tiszta aranyból készült gömb átmérője közel 4,4 milliméter (pontosan 4,37 mm), a sugara pedig 2,19 milliméter. A patak vize a 3 mm-es követ mint az 5mm aranyrögöt. Anlaufbach A Tischlerspitze déli lejtője 2250m. Ankogel 3254m Heiligenblut! Mallnitz Grossglockner a legmagasabb csúcs 3798m