Az éves becsapódási háttérveszély gyakorisága a Palermó skála alapján

A megadott adatok egy Föld-közeli objektum (például egy aszteroida vagy üstökös) becsapódási kockázatának tudományos értékelését mutatják be a Palermo-skálán. 

-------------------

import math

def szamol_hatterveszely(E):

    """Kiszámítja az éves becsapódási háttérveszély gyakoriságát (f_B).

    E: energiaküszöb megatonnában (MT)

    """

    if E <= 0:

        raise ValueError("Az energia értékének pozitívnak kell lennie.")

    return 0.03 * (E**-0.8)

def palermo_skala(p_i, f_B, T):

    """Kiszámítja a Palermo-skála P értékét.

    p_i: becsapódási valószínűség

    f_B: háttérveszély gyakorisága

    T: az eseményig eltelt idő években

    """

    if p_i <= 0 or f_B <= 0 or T <= 0:

        raise ValueError("Minden bemeneti értéknek pozitívnak kell lennie.")

    hanyados = p_i / (f_B * T)

    return math.log10(hanyados)

# --- Példa a használatra ---

if __name__ == "__main__":

    # Példa adatok:

    becsapodasi_valoszinuseg = 0.001  # p_i

    energia_megatonna = 50.0  # E (megatonnában)

    ido_eveken_belul = 20.0  # T (években)

    try:

        # 1. Háttérveszély kiszámítása

        f_B = szamol_hatterveszely(energia_megatonna)

        # 2. Palermo-skála érték kiszámítása

        P = palermo_skala(becsapodasi_valoszinuseg, f_B, ido_eveken_belul)

        # Eredmények kiíratása

        print(f"Számított háttérveszély (f_B): {f_B:.6f}")

        print(f"Palermo-skála értéke (P): {P:.2f}")

    except ValueError as e:

        print(f"Hiba történt a számítás során: {e}")

----------------

Ha jól adtam meg minden értéket, a számok pontos csillagászati jelentése az alábbi:1. Palermo-skála értéke (P): -1.42A -1,42-es érték azt jelenti, hogy az objektum nem jelent valós veszélyt a Földre, de a pályáját érdemes figyelemmel kísérni.Mit mutat a skála? A Palermo-skála egy logaritmikus mérőszám. Azt hasonlítja össze, hogy az adott objektum becsapódási esélye hányszorosa a „háttérveszélynek” (azaz az azonos méretű testek véletlenszerű, mindennapi becsapódási átlagának) az ütközésig hátralévő időben.A konkrét érték magyarázata: Mivel a szám negatív, az objektum becsapódásának a valószínűsége jóval kisebb, mint a normál háttérkockázat. 

Matematikailag a \(-1,42\) azt jelenti, hogy a kérdéses esemény bekövetkezésének az esélye mindössze körülbelül 3,8%-a (kevesebb mint huszonötöde) egy véletlenszerűen érkező, hasonló méretű aszteroida becsapódási kockázatának.

Veszélyességi szint: A \(-2\) és \(0\) közötti értékű objektumok a csillagászatban a „gondos monitorozást igényel” (merit careful monitoring) kategóriába tartoznak. Nem adnak okot aggodalomra, de a csillagászok további teleszkópos megfigyelésekkel finomítják majd a pályáját, ami az esetek többségében teljesen kizárja a becsapódást.2. 

Háttérveszély (\(f_{B}\)): 0.001312A 0,001312-es érték az adott méretű objektumok éves átlagos becsapódási gyakorisága.

Mit jelent ez a szám? Ez azt mutatja meg, hogy statisztikailag milyen sűrűn ütközik a Föld egy ekkora (vagy nagyobb) méretű, teljesen véletlenszerű égitesttel.Gyakoriság: Az \(0,001312\) érték azt jelenti, hogy átlagosan ~762 évente egyszer (\(1 / 0,001312\)) fordul elő egy ekkora méretű becsapódási esemény a bolygónkon.

Méretarány: Ebből a háttérgyakoriságból (a Palermo-skála képlete alapján) kiszámítható, hogy az objektum átmérője nagyjából 20–30 méter között lehet. Egy ekkora test helyi vagy regionális károkat okozhatna, ha elérné a felszínt, de globális katasztrófát nem.

-----------------

Számított háttérveszély (f_B): 0.001312

Palermo-skála értéke (P): -1.42

--------------

A számítás

--------------

Hogyan számítják ki pontosan a Palermo-skála értékét?

A Palermo-skála a relatív kockázat 10-es alapú logaritmusa .

PS = log 10 R.

Az R relatív kockázatot a következő adja meg:

R = Pi / (fB × DT),

ahol P I a szóban forgó esemény bekövetkezési valószínűsége, DT pedig a potenciális eseményig eltelt idő években, a következő nagyobb egész számra kerekítve. Az éves háttérhatás-gyakoriság > f B = 0,03 × E -4/5 egy legalább akkora energiájú becsapódási esemény éves valószínűsége (E, megatonna TNT-ben). A kumulatív Palermo-skála értéke az észlelt potenciális ütközési megoldások összességének súlyosságát tükrözi. Ez az egyes relatív kockázati értékek összegének 10-es alapú logaritmusa.

PS kumulatív = log 10 (10 PS1 + 10 PS2 + 10 PS3 + …)

----------------

Magyarázat

--------------

 A -2-nél kisebb tényleges skálaértékek olyan eseményeket tükröznek, amelyeknek valószínűsíthető következményeik nincsenek, míg a -2 és 0 közötti Palermo skálaértékek olyan helyzeteket jelölnek, amelyek gondos megfigyelést igényelnek. A pozitív Palermo skálaértékekkel rendelkező potenciális hatások általában olyan helyzeteket jelölnek, amelyek bizonyos szintű aggodalomra adnak okot.

A skála az észlelt potenciális becsapódás valószínűségét összehasonlítja az azonos méretű vagy nagyobb objektumok által jelentett átlagos kockázattal az évek során a potenciális becsapódás dátumáig. Ezt a véletlenszerű becsapódásokból eredő átlagos kockázatot háttérkockázatnak nevezik . Az egyszerűség kedvéért a skála logaritmikus, így például a Palermo-skála -2-es értéke azt jelzi, hogy az észlelt potenciális becsapódási esemény valószínűsége csak 1%-os, mint egy véletlenszerű háttéresemény bekövetkezése a közbeeső években, a nulla érték azt jelzi, hogy az egyetlen esemény ugyanolyan fenyegető, mint a háttérveszély, a +2 érték pedig egy olyan eseményt jelöl, amely 100-szor valószínűbb, mint egy legalább akkora objektum által okozott háttérbecsapódás a szóban forgó potenciális becsapódás dátuma előtt.

KOI-4878.01

A KOI-4878.01 jelenleg az egyik leginkább Föld-szerű exobolygó-jelölt, amelyet a NASA Kepler űrtávcsöve fedezett fel. Kár hogy túl messze van. Bár hivatalos megerősítése (annak ellenőrzése, hogy nem mérési hiba vagy kettőscsillag okozza-e a jelet) még folyamatban van, a csillagászati adatok alapján döbbenetes hasonlóságot mutat a Földdel.Részletes adatok a bolygóról és környezetéről:Pálya- és fizikai tulajdonságokMéret és tömeg: Sugara szinte megegyezik a Földével (1,04–1,05 földsugár), tömege pedig a becslések szerint 0,4–3,0 (legvalószínűbben 0,99–1,04 földtömeg) között mozog, ami kőzetbolygóra utal.Keringési idő: 449 földi nap alatt kerüli meg a csillagát, vagyis a helyi év hossza alig több mint egy negyeddel hosszabb a miénknél.Távolság a csillagtól: Átlagosan 1,13 Csillagászati Egység (SZE) (a Föld-Nap távolság 1,13-szorosa).Éghajlat és lakhatóságLakhatósági zóna: A bolygó a csillaga lakhatósági zónájának közepén kering.Energiaellátás: A csillagától kapott fény mennyisége (insolációs fluxus) a földi érték 1,04-szerese, vagyis szinte hajszálpontosan ugyanannyi energiát kap, mint a Föld a Naptól.Hőmérséklet: Légkör nélkül számított egyensúlyi hőmérséklete -15 °C (258 K) (összehasonlításképp: a Földé légkör nélkül -18 °C). Ha a Földhöz hasonló üvegházhatású atmoszférája van, az átlagos felszíni hőmérséklete kellemes, szobahőmérséklet körüli (kb. 15-20 °C) lehet.A központi csillag (KOI-4878)Típus: Egy G4V típusú sárga törpe, amely rendkívül hasonlít a mi Napunkhoz (G2V típus), de annál egy hajszállal idősebb (kb. 6,1 milliárd éves).Elhelyezkedés: Tőlünk nagyjából 1075 fényévre található a Sárkány (Draco) csillagképben.Összességében a KOI-4878.01 az eddigi egyik legígéretesebb "Föld 2.0" jelölt, amelynek végleges megerősítésére és légkörének részletesebb elemzésére a jövőbeli óriástávcsövek adhatnak majd pontos választ. A KOI-4878.01 exoplanet-jelölt távolsága körülbelül 1075–1120 fényév (megközelítőleg 344–348 parszek) a Földtől.Csillagképmenet: A Sárkány (Draco) csillagkében található. A KOI-4878.01 egy exobolygójelölt , amely a G-típusú fősorozatbeli KOI-4878 csillag körül kering. 1120 fényév (344 pc) távolságra van a Földtől. [ 2 ] A bolygó jellemzői nagyon hasonlóak a Földéhez, és ha ezt bebizonyosodik, akkor ez lenne az egyik leginkább Föld-szerű bolygó, amelyet valaha találtak. Az exobolygó keringési ideje körülbelül 449 nap. A szülőcsillag lakható zónájában található – egy olyan régióban, ahol a víz folyékony halmazállapotban létezhet.A KOI-4878 egy G típusú fősorozati csillag , pontosabban a G4V színképosztályba tartozik . [ 4 ] Látszólagos nagysága 12,37 [ 2 ] , és a Sárkány csillagképben található . [ 5 ] A csillag tömege1,009 ± 0,129 M ☉  , sugara1,131 ± 0,059 R ☉  és effektív hőmérséklete5674 ± 125 K.  [ 6 ] Korát becsülik6,1 ± 2,5 milliárd évvel, idősebb, mint a Naprendszer.A Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése az elsőtől a tizenkettedik negyedig három lehetséges, időben egyenlő időközönként bekövetkező átvonulási eseményt tárt fel. A tizenhatodik negyedben végzett utólagos elemzés kimutatta, hogy az események 449 napos időszakon belül történtek, 12 és fél órás időtartammal és 94 ppm átvonulási mélységgel rendelkeztek.A KOI-4878.01 sugara valamivel nagyobb, mint a Földé: 1,02 földi sugár. [ 1 ] Tömegét még nem mérték, de a becslések szerint valahol 0,4-3,0 földi tömeg között van; valószínűleg körülbelül 0,99 földi tömeg. [ 8 ] [ 9 ] A bolygó egyensúlyi hőmérséklete 257 K (-16 °C; 3 °F) . [ 3 ] Összehasonlításképpen, a Föld egyensúlyi hőmérséklete 255 K (-18 ° C; -1 °F) .A bolygó becsült jellemzői hasonlóak egy földi analógiához . [ 11 ] 449 földi naponként kerüli meg csillagát. Ennek alapján a KOI-4878.01-nek a csillag lakható zónájában kellene lennie. A KOI-4878 kora, és ennek következtében a KOI-4878.01 kora is...6,1 ± 2,5 milliárd év, ami arra utal, hogy több ideje volt az élet kialakulására, mint a Földnek. Emiatt egyes csillagászok azt feltételezik, hogy alkalmasabb lehet az intelligens élet kialakulására, mint a Föld. ?ás kérdés, hogy milyen idő intervallumban jár jelenleg. Egyenlőre túl messze van. A Proxima B közelebb van, csak 4,2 fényévnyire. Idén év elején Yuri Milner milliárdos kockázati tőkés bejelentette, hogy 100 millió dollárt fektet olyan apró űrhajók fejlesztésére irányuló tanulmányokba , amelyeket lézerekkel lehetne átrepülni a galaxisban. Ezek a fénysebesség talán 20%-ával haladnának, ami egy olyan csillaghoz, mint a Proxima Centauri, való eljutást mindössze évtizedekre rövidítené le. Hogy ez a bolygó valójában mennyire "lakható", azt egyelőre nem bizonyított.  Ha találnánk földszerű exobolygót a Naprendszer Oort-felhőjében az elérhető közelség lenne, de nincs hozzá nap ami melegitse. A föld közelében talán túl közel is vannak potenciálisan veszélyes objektumok (PHA): Olyan 140 méternél nagyobb aszteroidák, amelyek pályája nagyon közel (kevesebb mint 7,5 millió kilométerre) halad el a Föld pályája mellett. Az egyik leghíresebb ilyen égitest a 99942 Apophis kisbolygó, amely a számítások szerint rendkívül közel fog elhaladni a Föld mellett. 2029-ben, 2036-ban és 2037-ben is veszélyesen megközeliti a földet. A kisebb, pár méteres darabokat a csillagászok gyakran csak órákkal a megközelítés előtt vagy után képesek észlelni. A veszély óriási, a 140 m-nél nagyobb égi objektumok becsapódása után az egész bolygóra kiterjedő, jelentős mértékű károkozással kell számolni. Az 1 km-nél nagyobb objektumok közül körülbelül 800-at tartanak számon, de becslések szerint még legalább 200 maradt felfedezetlen. Egy ekkora test becsapódása globális katasztrófát okozna. Összesen 15 000 földközeli objektumot ismerünk.

Harcálláspontok, vezetési központok

Ez már történelem, a katonai terminológiában a HÁP betűszó a Harcálláspont rövidítése.A Magyar Honvédségnél és a korábbi Magyar Néphadseregnél a harcálláspont egy olyan kijelölt, megerősített vagy álcázott vezetési pontot (központot) jelent, ahonnan a parancsnokok és a törzs a harci cselekményeket, hadműveleteket irányítják.Legfontosabb típusai és jellemzői:Harcászati szint: Lehet fixen kiépített (például egy föld alatti bunker) vagy mozgó, terepen telepített (speciális törzsbuszok, híradó járművek).Fő feladata: A parancsok kiadása,

a csapatok közötti folyamatos rádió- és adatkommunikáció fenntartása, valamint a hadi helyzet folyamatos nyomon követése.Társszavak: Gyakran használják együtt az VKP (Vezetési Pont) vagy REP (Repülésirányító Pont) kifejezésekkel a különböző fegyvernemeknél (pl. légvédelem, szárazföldi erők). Egy SA-2-es rakéta gyakorlat közbeA mai napig sok vita tárgy, hogy egy ilyen kis országban kell-e "légierő" és nem lett volna célszerű a rakétás légvédelmet fejleszteni-megtartani. A Mezőfalvi egység működése a mai napig létjogosult lenne, természetesen esetleges fejlesztéssel együtt, hisz még mindig viszonylag modern rendszernek mondható, 10 ország a mai napig alkalmazza.

Honvédségi rendszám , katonai rendszám

Titkos magyar rakétateszt;

Fehér alapon feketével írt HA, HB: Honvédségi személygépjárművek, buszok

Fehér alapon feketével írt HF: Honvédségi vontató-szállító gépkocsik (elsősorban Ural 4320)

Fehér alapon feketével írt HG: Honvédségi autóbuszok, törzsbuszok

Fehér alapon feketével írt HH: Honvédségi híradós járművek

Debrecen reptér
Fehér alapon feketével írt HK: Honvédségi motorkerékpárok

Fehér alapon feketével írt HL: Honvédségi lokátoros és vontató gépkocsik

Fehér alapon feketével írt HM: Honvédségi műhelygépkocsik, gépjárművontatók, tüzérségi bemérő gépkocsik

Fehér alapon feketével írt HN: Honvédségi motorkerékpárok

Fehér alapon feketével írt HP: Honvédségi műszaki alakulatok járművei – hídrakók,hídvetők, aknakereső gépkocsik, építő alakulatok platós és billenős járművei, egyéb platós gépkocsik

Paksi atomerőműről
Fehér alapon feketével írt HR: Honvédségi könnyű teherbírású terepjáró tehergépkocsik (GAZ-63, GAZ-66, UAZ -469, stb.

Fehér alapon feketével írt HS: Honvédségi egészségügyi, vegyvédelmi és tűzoltó gépkocsik

Fehér alapon feketével írt HT: Honvédségi tehergépjárművek

Fehér alapon feketével írt HV: Honvédségi vontató-szállító gépkocsik (Ural 375D,Csepel D-566, Zil-157, Dac-665T, stb.)

Fehér alapon feketével írt HX: Honvédségi pótkocsik

Fehér alapon feketével írt HZ: Honvédségi tartálykocsik

A kecskeméti és a Pápai katonai repülőtér, avagy a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, ahol 50-60 évvel ezelőtt MiG-17-es és MiG-21-es vadászgépek szolgáltak Kis Moszkva. Szovjet laktanya a Nagyvázsony, Tótvázsony és Úrliget alkotta háromszögben, ahol álcázott föld alatti bunkerekben atomtölteteket tárolt a Vörös Hadsereg. A debreceni repülőtér, ahol 1951-től szovjet repülőcsapatok állomásoztak (kezdetben Il–28, majd Jak–28, végül Szu–24-es bombázók, majd 1987 után MiG–27D vadászbombázók), a

Vörös hadsereg 1990-ben megkezdődött kivonulásáig. merikai részről a kezdetben Discoverer fedőnéven futó Corona volt az első műholdas hírszerző program, aminek kidolgozását a repülőgépekről végzett fényképes felderítés korlátai indokoltak (a CIA számára kifejlesztett Lockheed U-2 repülőgépekkel végzett kockázatos küldetésekre kell itt elsősorban gondolni). A Corona (amit később az Argon, a Lanyard, a Gambit, a Hexagon kódnevű kémműholdas programok követtek) 1959 júniusától 1972 májusáig tartott,

és két elsőséget is begyűjtött általa az Egyesült Államok az űrversenyben a szovjetek orra előtt. A Corona-műholdak voltak az első Föld-körüli pályáról fényképes hírszerzést végző műholdak a világon, és a Corona-műholdaknak köszönhető az első Föld-körüli pályáról sikeresen, épségben visszatérő ember által készített tárgy is. (A szovjetek átalakított Vosztok űrhajója, a kamerákkal megpakolt Zenit-2 jóval később, 1962-ben repült először, és az 1960. augusztus 10-én fölbocsájtott Discoverer-13 visszatérő egysége, ha csak 9 nappal is, Kis Moszkva. szovjetlaktanya a Nagyvázsony, Tótvázsony és Úrliget alkotta háromszögben, ahol álcázott föld alatti bunkerekben atomtölteteket tároltak.

de megelőzte a szovjetek két kutya-kozmonautával, Belkával és Sztrelkával visszatérő Szputnyik-5 űrhajóját.) (avagy a Párduc) A hatvanas-hetvenes években MiG-21-es szuperszonikus vadászgépek szálltak fel innen a Magyar Népköztársaság légterének védelmére jelenleg a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) három C–17 Globemaster III. egy nagyméretű, stratégiai és harcászati feladatokra tervezett katonai szállító repülőgép, amelyet eredetileg a McDonnell Douglas, később pedig a Boeing fejlesztett és gyártott.

A madarak nyelvén

A madarak nem véletlenszerűen hangoskodnak, hanem meghatározott üzeneteket közvetítenek. A madárhangok megértéséhez elég felismerni a négy legalapvetőbb hangtípust.A 4 legfontosabb madárhang 

Ének: Hosszú, dallamos, ritmikus hangsor. Célja a terület védelme és a párkeresés. Leginkább tavasszal, hajnalban hallható. 

Hívóhang: Rövid, egyszerű, éles hangjegy. Kapcsolattartásra szolgál a családtagok vagy a csapat tagjai között repülés közben.

Vészkiáltás: Éles, szaggatott, sokszor fémhangú ricsaj. Ragadozó feltűnésére figyelmezteti a környék összes madarát.

Kéregető hang: Magas, vékony, folyamatos csipogás. A fészekben ülő fiókák adják ki, amikor enni kérnek a szüleiktől.Tippek a sikeres értelmezéshez

Figyelje a ritmust! A gyors, zaklatott hangok szinte mindig veszélyt vagy izgalmat jeleznek.Nézze a testbeszédet! Ha a madár hangadás közben billegeti a farkát vagy mereven néz egy irányba, valószínűleg macskát vagy ragadozót lát.

A túl nagy csend gyanus. Hallgassa a csendet! Ha az erdőben hirtelen teljesen elnémulnak a madarak, az a legnagyobb vészjelzés (pl. héja van a levegőben). Van egy beszéd a silbo gomero, amelyek az emberi beszéd hangzóit alakítják át madárszerű füttyel, így hidalva át nagy távolságokat. A madarak komplex hangjelzéseket, énekeket és területenként változó tájszólásokat (dialektusokat) használnak a kommunikációra. 

Meg lehet érteni a madarak hangjelzéseit. A madarak nyelvén a riasztás (vagy vészjelzés) a legfontosabb akusztikus túlélési eszköz, amely nemcsak a fajtársakat, hanem a teljes környékbeli ökoszisztémát azonnal mozgósítja. A madarak vészjelzései egy univerzális kódot alkotnak, amelyet más madárfajok, sőt az emlősök (például a mókusok) is pontosan értenek és követnek.A madarak vészjelző rendszere rendkívül összetett, és a következő főbb jellemzők alapján működik:

 Különböző hangok a légi és a földi veszélyre A madarak alapvetően különbséget tesznek a fenyegetés iránya és típusa szerint:

Légi riadó (pl. héja, sólyom ellen): Ez egy nagyon magas frekvenciájú, vékony, elnyújtott, „szitáló” hang (például a cinegék „szííí” jelzése). Ez a hang akusztikailag úgy épül fel, hogy a ragadozó rendkívül nehezen tudja bemérni a hang forrásának pontos helyét. Ezt hallva a madarak azonnal megmerevednek vagy a sűrű bokrokba menekülnek. 

Földi riadó (pl. macska, menyét, ember ellen): Ez egy szaggatott, éles, csattogó vagy berregő hang (például a fekete rigó jól ismert „pink-pink” vagy a szajkó rekedt rácsodálkozása). Ez a hang szándékosan könnyen lokalizálható, mert a célja az, hogy felhívja a figyelmet a betolakodóra, és közösen elkergessék azt.

A „szókincs” és a veszély szintje A riasztások nemcsak a veszély tényét, hanem annak mértékét is kódolják:Sürgősségi kódok: A hangok ismétlődésének gyorsasága és intenzitása jelzi, mekkora a baj. Minél gyorsabban követik egymást a hangok, annál közelebb van a ragadozó.

Közös madárnyelv: Egyes kutatások szerint léteznek olyan vészjelzések, amelyeket a világ szinte minden énekesmadara azonnal megért és ösztönösen lereagál, függetlenül attól, hogy melyik kontinensen élnek.3. Hogyan használják ezt a mindennapokban?Agresszió és „mobbing” (csoportos zaklatás): Ha a madarak egy fán ülő, éppen nem vadászó ragadozót (például egy baglyot vagy macskát) fedeznek fel, riasztóhanggal csődítik össze a környék összes kismadarát. Együtt, hangosan lármázva addig zaklatják a betolakodót, amíg az el nem hagyja a területet.

Társbérlők figyelmeztetése: Az erdőben a mókusok, őzek és egyéb emlősök folyamatosan hallgatják a madarak (különösen a szajkók és rigók) riasztásait. Ha a madarak elhallgatnak vagy hirtelen riasztani kezdenek, az erdő összes lakója azonnal éberré válik. A mezőgazdaságban és a vagyonvédelemben előszeretettel alkalmaznak akusztikus madárriasztó rendszereket. Ezek a berendezések nem egyszerűen zajt csapnak, hanem az adott kártevő faj (pl. seregély, galamb, varjú) saját, természetes vészjelzéseit és ragadozóinak vijjogását játsszák be. Mivel a madarak a saját „nyelvükön” hallják, hogy a terület életveszélyes, ösztönösen elkerülik azt. Az erdő madarai is szeretnek pletykálni, ha történik valami megbeszélik. A madarak félnek mindentől ami nagyobb náluk, de ha óvatosan közlekedünk, nem csapunk zajt és kerüljük a hirtelen mozdulatokat, a madarak egész közel jönnek hozzánk. Ha ételt és italt adunk nekik rendszeresem, akkor megszokják , hogy nem kell félnie tőlünk.

Jegyzetek hallgatóimnak

http://gergelytibor.hu/digitalis-kultura/ 

https://farkascs.hu/konyvek 

https://www.digitalisfelfedezok.hu/2025/01/szovegszerkesztes-gizellaval/ https://pdfkonyvek.com/hasznos-informatikai-konyvek-pdf-formatumban-ingyen/ https://www.miskei.hu/inf/ https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_word.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_power_point.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_excel.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_access.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_op_rendsz.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_komm.pdf http://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_alapism.pdf https://mtmi.unideb.hu/pluginfile.php/554/mod_resource/content/3/thinkcspy3.pdf https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/7135/Az%20elektronikus%20inform%c3%a1ci%c3%b3s%20rendszerek%20biztons%c3%a1g%c3%a1nak%20menedzsel%c3%a9sej%c3%b3.pdf?sequence=5&isAllowed=y https://informatika.gtportal.eu/ https://marrk.me/book/informatika_tetelek.pdf https://eta.bibl.u-szeged.hu/5396/ https://njszt.hu/hu/icdl/modul/szamitogepes-alapismeretek https://baranyilaszlozsolt.com/ecdl-alapismeretek https://www.nemesvamosiskola.hu/index.php?dokId=118 https://python.hu/peldaprogramok https://sulipy.hu/programozasi_nyelvekrol/python https://u-szeged.hu/kollegiumok/python-programozas/kezdo-python-programozas https://megtestesules.info/hobbielektronika/python.html https://sites.google.com/view/infodobos/programozas/python http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2024/07/programozas-otthon.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2021/09/nativ-adattipusok-pythonban.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2026/07/reszvenyek-napi-atlagos-hozama-pythonban.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2025/12/a-titkos-megbizatas.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/12/katonai-drobok-programozasa.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/a-katonai-dron-beveteset-megelozo.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2025/08/fontos-belso-utasitas.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2024/01/a-katonai-dronok-programozasi-nyelvei.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/12/wifi-kapcsolat-blokkolasa.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/a-capa.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2024/01/raketa-roppalya-kozelito-szamitasa.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/hogy-is-allunk-katonailag.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/07/katonai-dronprogramozas-szigoruan-titkos.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2022/03/simple-graphical-calculator-application.html https://pythonidomar.wordpress.com/python-parancsok-magyar-jelentes/ https://infopy.eet.bme.hu/f01/

Elektromágneses üzenetek

Az űrből érkező elektromágneses hullámok (vagy kozmikus elektromágneses sugárzások) a teljes elektromágneses spektrumot lefedik, és a csillagokból, galaxisokból, valamint a korai univerzumból származnak. Mivel a világűr vákuum, ezek a hullámok közvetítőközeg nélkül, fénysebességgel terjednek a Föld felé. A Föld légköre (az ózonréteg és az ionoszféra) természetes pajzsként működik: a káros, nagy energiájú sugárzások nagy részét elnyeli, és csak bizonyos hullámhosszakat (főleg a látható fényt és a rádióhullámokat) engedi át a felszínre.Az űrből érkező hullámok típusai (a spektrum szerint)Az űrből érkező sugárzásokat az energiájuk és hullámhosszuk alapján csoportosítjuk, a legalacsonyabb energiájútól a legmagasabbig:Rádióhullámok: Szupernóva-maradványokból, pulzárokból és távoli galaxisokból érkeznek. A légkör teljesen átengedi őket, így a földi rádióteleszkópokkal kiválóan tanulmányozhatók.Mikrohullámok: Legfontosabb forrásuk a Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, amely az ősrobbanás utáni időszakból maradt vissza, és egyenletesen tölti ki a világűrt. Infravörös sugárzás: A kozmikus porfelhőkön áthatoló, születő csillagok és hűvösebb égitestek bocsátják ki. A légkör nagyrészt elnyeli, ezért vizsgálatához űrteleszkópok (pl. James Webb űrteleszkóp) szükségesek. Látható fény: A csillagok (köztük a Nap) által kibocsátott sugárzás, amelyet az emberi szem is érzékel, és amelyet a hagyományos optikai távcsövekkel figyelünk meg.Ultraibolya (UV) sugárzás: Fiatal, forró csillagokból származik. Az UV-sugárzás nagy részét kiszűri a földi ózonréteg.Röntgensugárzás: Extrém forró és energiadús helyekről, például fekete lyukak akkréciós korongjaiból vagy neutroncsillagokból érkezik. A légkör teljesen elnyeli. Gamma-sugárzás: A legnagyobb energiájú elektromágneses hullámok, amelyek gamma-felvillanásokból, szupernóvákból vagy galaxisok magjából származnak. Rendkívül veszélyesek az életre, de a légkör megvéd minket tőlük.Fontos megkülönböztetés: Elektromágneses vs. RészecskesugárzásA köznyelvben a "kozmikus sugárzás" kifejezést gyakran két különböző dologra használják, amelyeket fontos különválasztani: Tulajdonság Elektromágneses hullámok (pl. fény, röntgen) Kozmikus részecskesugárzás Összetétel Tömeg és töltés nélküli fotonok Nagy sebességű, töltött részecskék (90% proton) Terjedés Egyenes vonalban terjed, a mágneses tér nem téríti el. A mágneses terek (pl. a Földé) eltérítik a pályáját. Sebesség Mindig pontosan fénysebességgel halad. A fénysebességnél valamivel lassabban halad. Mivel a földi légkör a fenti tartományok jelentős részét blokkolja, a csillagászok űrteleszkópokat pl. a Hubblet használják.

Hol a legocsóbb a megélhetés?

A világ legolcsóbb országai a külföldiek és a bevándorlók számára a friss felmérések szerint Ázsiában és Latin-Amerikában találhatók. 

A legolcsóbb országok listája

A legkedvezőbb megélhetésű helyek a következők:

•Vietnám: Az élelmiszer, a lakhatás és a mindennapi szolgáltatások rendkívül olcsók.
• Kolumbia: Dél-Amerika egyik legkedvezőbb költségvetésű országa a betelepülőknek.
• Panama: Kedvező adózási feltételek és alacsony megélhetési árak jellemzik.
• Kína: A helyi árak és a tömegközlekedés nagyon olcsó a külföldieknek is.
• Thaiföld: Népszerű a laza életstílusa és a filléres élelmiszerei miatt.
• Indonézia: Főleg a lakhatás és az étkezés költsége alacsony kivéve Bali
• Fülöp-szigetek: A helyi termékek és a szolgáltatások olcsók.
• Mexikó: Az élelem és a lakbér kedvező árú.
• Malajzia: Magas infrastrukturális fejlettsége mellett olcsó a megélhetés.
• Brazília: A gyenge helyi valuta miatt a külföldieknek pénztárcabarát

• Törökország

•Bulgária

• Románia

• Líbia

• Egyiptom

• Pakisztán

• India

Szervátültetésről

Halálunk után automatikusan szervdonorok lehetünk, a törvény megengedi. Halálunk után több létfontosságú szervet és szövetet is át lehet ültetni egy másik emberbe, amivel akár több életet is megmenthetünk.

Átültethető szervek;

Szív: Életmentő transzplantáció teljes szívelégtelenség esetén.

Vese: A leggyakrabban átültetett szerv, egy elhunyt akár két vesét is adhat.

Máj: Képes a regenerációra, és életmentő a működésképtelenség esetén.

Tüdő: Súlyos légzési elégtelenség gyógyítására.

Hasnyálmirigy: Cukorbetegség bizonyos eseteiben vagy vese-hasnyálmirigy kombinált transzplantációként.

Vékonybél: Ritkább, de elvégezhető szervátültetés.

Átültethető szövetek

Szaruhártya (szem): Visszaadhatja a látást a rászorulóknak.

Csont és ín: Mozgásszervi sérülések, daganatok utáni pótlásokhoz.

Bőr: Égési sérülések kezelésére.

Szívbillentyűk és erek: Keringési rendszeri pótlásokhoz.

Magyarországon a törvényerejénél fogva mindenki potenciális donor, aki életében nem tett hivatalos tiltakozó nyilatkozatot. Elhunytból (főként agyhalál állapotában, amikor a gépek fenntartják a vérkeringést) történhet a szervek eltávolítása. Rekordszámú szív- és tüdőtranszplantációt hajtottak végre tavaly Magyarországon, összességében pedig félezernél is több szervátültetés történt a hazai egészségügyi intézményekben. Az elmúlt évben 168 elhunyt donorból összesen 505 donorszervet távolítottak el itthon, illetve 45 esetben élő donorból ültettek át vesét a recipiensek szervezetébe. A 335 vese-, 80 máj- és 5 kombinált vese-hasnyálmirigy-átültetés mellett 62 szívátültetést és 23 tüdőátültetést végeztek el az országban. Utóbbi két adat rekordnak számít, soha ennyi betegen nem segítettek még egy adott évben Magyarországon.Jelenleg több mint ezer transzplantálható beteg vár új szervre az országban. Többségüknek új vesére lenne szüksége, ugyanakkor ez esetben három-három és fél év körüli a várakozási idő. A szakember szerint ez az idő hosszúnak tűnhet, valójában azonban az Európai Unió tagországai között így is jónak mondható a magyar páciensek helyzete, hiszen például Németországban több mint hét évet kell várni egy ilyen műtétre. "A többi szerv esetében életmentő szervátültetésekről van szó, ott a várakozási idő egy éven belüli" Magyarországon a feltételezett beleegyezés rendszere szerint távolíthatnak el transzplantációra alkalmas szerveket az elhunytak szervezetéből, ami azt jelenti, hogy amennyiben valaki nem tesz életében hivatalos tiltónyilatkozatot ez ellen, úgy halála után automatikusan szervdonorrá válhat. "Sokan erről a jogukról egyáltalán nem tudnak. Így pedig előfordulhat, hogy valaki úgy válik donorrá halála után, hogy ez valójában személyes akarata, hite, meggyőződése ellen való"  A transzplantáció (vagyis a szervátültetés) egy adományozó (donor) és egy befogadó (recipiens) között történik, melynek során az adományozó szervét átültetik egy másik emberbe. A szervátültetés célja egy vagy több életfontosságú szerv helyettesítése, illetve egyes funkciók pótlása. Szervátültetésre sor kerülhet egy szerv működésének teljes vagy részleges megszűnése miatt. A funkciócsökkenés oka lehet betegség, sérülés vagy fejlődési rendellenesség. 

Alapfogalmak

Donor: az a személy, aki szervet vagy szövetet adományoz azért, hogy azt egy másik emberbe átültessék, vagy az a személy, akinek a testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el, hogy azt másik ember testébe átültessék.  A donatio latin eredetű szó, ami adományozást jelent. A donor lehet élő donor vagy elhunyt személy. 

Recipiens: az az ember, akinek a testébe másik emberből eltávolított szervet vagy szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából. A latin eredetű receptio = befogadás szóból ered. 

Szerv: az emberi test önálló feladattal rendelkező működési egysége, amely rá jellemző szövetekből áll. 

Szervadományozás: mikor valaki átültetés céljából adományoz szervet. Szervadományozásnak számít az emberi felhasználásra szánt szövetek és sejtek adományozása is. 

Szerv- és szövetátültetés: a szerv és szövet eltávolítása az emberi testből, majd annak másik élő személy testébe történő beültetése. 

Klinikai halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan összeomlása megindul. 

Agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Agyhalál esetén az agy összes működése végérvényesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. Az agyhalál kialakulásának  oka az agy oxigénellátásának megszűnése. Ha baleset vagy agyi történés miatt az agy vér- és oxigénellátása akadályozott, súlyos károsodás alakul ki. Az agy duzzadni kezd, a zárt koponyaűr miatt a nyomás addig emelkedik, amíg a vér már nem tud bejutni az agyba. Az agy az ellátás hiánya miatt néhány perc alatt elpusztul, és beáll az agyhalál. Az agyhalál nem egyenlő a kómával. Az agyhalott nem érzékel, nem gondolkodik. Az agyhalál nem visszafordítható. 

Az agyhalál megállapítása

Az agyhalálnak egyértelmű jelei vannak.  Az agyhalál beálltát vizsgálatok sorozatával állapítják meg, amelyek az agytörzsi reflexek és a spontán légzés hiányát mutatják ki. Ezt hívjuk az agyhalál észlelésének. Ezeket a vizsgálatokat többször is meg kell ismételni hosszabb idő alatt. A megfigyelési időszak végén pedig több szakorvos együtt ismét megvizsgálja az agyhalál tüneteinek meglétét, és azok fennállása esetén megállapítják az agyhalál tényét, amit jegyzőkönyvben is rögzítenek. Az agyhalál megállapítása a halál megállapítása. 

Feltételezett beleegyezés lényege világszerte kétféle szabályt alkalmaznak az elhunyt, esetleges donor, még életében kinyilvánított akaratának érvényesítésére. Az első esetben szükséges az elhunyt még életében leírt beleegyező nyilatkozata  szervadományozáshoz. Ez a pozitív beleegyezés, ami Európában kevésbé elterjedt.  A pozitív beleegyezés elvét alkalmazó országokban a donorkártya kitöltésével lehet valakiből donor. A második esetben, ha az elhunyt életében nem tiltakozott a szervei felhasználása ellen, a szervadományozáshoz való hozzájárulást feltételezzük. Ez a feltételezett beleegyezés elve, melyet Magyarországon is alkalmazunk. A feltételezett beleegyezés elvét alkalmazó országokban tiltakozó nyilatkozattal tehetjük hivatalossá döntésünket, melyet egy nyilvántartásba (regiszterbe) vezetnek be. 

A transzplantáció menete

Szervriadónak nevezik azt az eseménysorozatot, amelynek időtartama a lehetséges donor kijelölésétől az adott szerv beültetésének kezdetéig tart. Az agyhalál jeleit, az agytörzsi működés leállását egészségügyi szakemberek - legtöbbször intenzív terápiás osztály dolgozói - észlelik és donorjelentést tesznek. A donorjelentés leadásával elindul a szervdonáció szervezési folyamata. Az első hívástól számítva nagyjából 18 óra múlva történik meg a szervkivétel. Ekkor kezdődik a versenyfutás az idővel: a donorszerveknek adott időre a transzplantációs centrumok műtőibe kell kerülniük. A feladatok összehangolását, a szervadományozás szervezését az Országos Vérellátó Szolgálat felügyelete alatt működő Szervkoordinációs Iroda végzi. A koordinátor fogadja a donorjelentést és az erre kidolgozott szakmai protokoll szerint rögzíti azokat az információkat, amelyek alapján eldől, hogy valóban lehetséges-e a donáció. A koordinátor ellenőrzi, hogy tett-e az elhunyt életében tiltakozó nyilatkozatot, vagy fennáll-e orvosszakmai értelemben kizáró ok, mint például fertőzés vagy daganat. Csak egészséges szerv transzplantálható! Szervenként mérlegelni kell, hogy azok alkalmasak-e az átültetésre, ehhez minden szerv esetében más paraméterekre van szükség. Összeállításra kerül egy adatsor, ami tartalmazza, hogy a donor mely szervei lehetnek alkalmasak az átültetésre és melyeket kell kizárni. Ezt az adatsort a koordinátor eljuttatja a transzplantációs centrumoknak.  Ha az előszűrés alapján a donációs folyamat zöld utat kap, akkor a koordinátor mozgósítja a folyamat többi szereplőjét: értesíti a szervkivevő csapatokat, a szállítást végző Országos Mentőszolgálatot, külföldi donor esetén a hatóságokat. Az átültetni kívánt szerveket speciális oldattal konzerválják, majd három, rétegenként folyadékkal szigetelt, steril csomagba helyezik és olvadó jég között szállítják a transzplantációs centrumba. A szervek immunológiai típusának ismeretében a beültető centrumok értesítik a listán lévő, az adott átültetésre alkalmas betegeket. A beültetett új szerv a szervezet számára idegen, ezért azt felismerve az immunrendszer támadást indít. Az immunrendszer válaszreakciója rövid idő alatt a szerv pusztulásához vezethet, ezt kilökődési reakciónak nevezik. A transzplantáció utáni gyógyszerkezelés célja a kilökődés megakadályozása, amit az immunrendszer elnyomásával érnek el. Ezeket a szereket immunszupresszív gyógyszereknek nevezzük. Egyes szereket élethossziglan szedni kell (ez az úgynevezett fenntartó kezelés), míg másokat időszakosan, a heveny kilökődési reakció kezelésére használunk. 

Az ilyen típusú kezelés mellett a szervezet a fertőzésekre jóval fogékonyabb. Meg kell találni az egyensúlyt a fertőzéssel szembeni védekezés és a beültetett szerv védelme között, ami nehéz feladat. Idővel az immunrendszer ébersége csökken, a szervezet egyre jobban elfogadja az idegen szervet, ez lehetővé teszi az immunrendszer elnyomásának csökkentését, de ez nem egyenlő a kezelés elhagyásával. Akár évekkel a beavatkozás után is szükség lehet bizonyos mértékű immunszupresszióra. A beállított gyógyszeres kezelést éppen ezért orvosi utasítás nélkül soha nem szabad kihagyni vagy módosítani. 

Mi az a szöveti összeférhetőség?

A szöveti összeférhetőség annak a mértéke, hogy egy szervezetből származó szövetet milyen mértékben visel el egy másik szervezet immunrendszere. Az immunrendszer különbséget tud tenni a saját és idegen sejtek, szövetek között, ez utóbbi ellen pedig támadást is indít. A nem összeférhető szövetek beültetése immunválaszt, ennek következtében kilökődési reakciót vált ki. 

Hány szervet lehet transzplantálni?

Az esetek többségében egész szervet ültetnek át, de bizonyos esetekben egy szervrészlet is átültethető, például élődonoros májátültetéskor csupán a máj egyik lebenyét kapja a recipiens, míg a másik lebeny az átültetés után is tovább működik a donorban. Előfordulhat hasonló eset hasnyálmirigy élődonoros átültetésénél is. Szívátültetés értelemszerűen csak egy egész szervvel történhet. 

Veseátültetéskor általában egy vesét kap egy recipiens, így egy donor két recipiensek adhat vesét. Létezik kombinált hasnyálmirigy-vese átültetés is. Tüdőátültetés végezhető kétoldali, illetve egyoldali tüdővel is, ez általában az alapbetegség függvénye. Élődonoros szervátültetés csak a hasi szervek esetében végezhető (máj, hasnyálmirigy, vese), mellkasi szervek esetében általában nem. Nem csak szerv, hanem szövetátültetés is létezik, így például át lehet ültetni szaruhártyát, szívbillentyűt, kötő- és támasztószövetet is. 

Várólista

A szervátültetés kizárólag várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátások közé tartozik, amit a 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy csak annál a személynél történhet szervátültetés Magyarországon, akit a transzplantáció előtt várólistára helyeztek, és a rendelkezésre álló donorszervhez történő recipiens a kiválasztás pillanatában várólistán szerepel. Az összes transzplantációs várólistát egy, a transzplantációs centrumoktól független szervezet – az Országos Vérellátó Szolgálat – kezeli. A magyar szervtranszplantációs várólisták az Eurotransplant nemzetközi várólisták részeit képezik. Ez azt jelenti, hogy Magyarország 2013. július 1-től életbe lépett teljes jogú Eurotransplant tagsága óta, az Eurotransplant várólistáján is szerepelnek a magyar szervátültetésre váró betegek. Transzplantációs várólista az adott szerv beültetésére várakozó betegeket jelenti. A listán várakozó betegek sorrendjét nem a listára való felkerülési sorrendjük határozza meg.  Amikor leadnak egy donorjelentést, és elkezdődik a szervriadó, ezen betegek közül kell kiválasztani az adott szervhez legalkalmasabb beteget. Arra kell törekedni, hogy az éppen rendelkezésre álló donorszervekkel azt a beteget keressük meg a várakozók között, akinek a legnagyobb az immunológiai egyezősége (szöveti összeférhetőség) a donoréhoz képest, ezáltal a beültetett szerv a leghosszabb ideig fog működni. A nem megfelelően kiválasztott recipiensnél akár életveszélyes kilökődési reakció is létrejöhet. A legfontosabb kiválasztási szempontok többek között: az AB0 vércsoport kompatibilitás, a hat leglényegesebb immunológiai tulajdonság egyezése a donor és a recipiens között, várakozási idő, életkori hasonlóság, testméretbeli hasonlóság, sürgősségi szint. Szervspecifikus akut (sürgősségi) lista is működik, amelynek célja, hogy orvosilag meghatározott, életveszélyes állapotokban biztosítani tudjuk a betegek transzplantáció általi megmentését. A sürgősséggel szervre váró betegek mindig a kiválasztási lista élén szerepelnek. 

Hogyan lehet várólistára kerülni?

A klinikai adatok ismeretében és függvényében a kezelőorvos kezdeményezi a transzplantációs várólistára kerülést az illetékes Transzplantációs Bizottságnál, ezután a bizottság dönt a listára kerülésről. Ugyanezen bizottságok feladata a betegek várólistán való tartása közben a kiválasztáshoz szükséges adatok naprakész nyilvántartása, együttműködve a beteg kezelőorvosával. A bizottságok feladata a listázott betegek várólistáról történő levételéről gondoskodni, amelynek három oka lehet: szervátültetés, várakozás közben kialakult alkalmatlanság és elhalálozás. A Transzplantációs Bizottság dönt minden, a várólistát érintő változásról, valamint kötelessége tájékoztatni a beteget érintő minden döntésről a beteget és kezelőorvosát. A Központi Várólistát az Országos Vérellátó Szolgálat működteti. Kétféle donor van Agyhalott (elhunyt) donor: az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Élő donor: ha a donor a recipiens egyeneságbeli rokona, egyeneságbeli rokonának testvére, testvére, testvérének egyeneságbeli rokona.  Élő donoros átültetésre csak vese- és májátültetéskor kerülhet sor. Amennyiben a donor és a recipiens között nincsen rokoni szál, de közöttük szoros érzelmi kapcsolat van, szintén lehetséges a szervadományozás.  Ebben az esetben a donor és a recipiens közösen kérelmet adhatnak be, amit a kórházi etikai bizottság vizsgál meg.  A kórház etikai bizottsága bizonyos feltételek mellett járulhat hozzá a szervkivételhez. A bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn, és az adományozás ellenérték nélküli, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentes. 

Mi az a keresztdonáció?

Az élődonoros szervadományozás egyik, speciális formája a keresztdonáció, vagyis a párok cseréjével járó donáció. Erre akkor lehet szükség, ha közeli hozzátartozók vagy szoros érzelmi rokonok között immunológiai okok miatt nem kerülhet sor donációra.  Amennyiben a párok tagjainak cseréjével immunológiai egyezés jön létre, és valamennyien beleegyeznek a beavatkozásba, úgy létrejöhet a keresztdonáció. Ebben az esetben tehát az egyik pár donorja a másik pár recipiensének, míg a másik pár donorja az egyik pár recipiensének adományoz szervet. 

Mit kell tennem ahhoz, hogy szervdonor lehessek?

Magyarországon a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzák, ez azt jelenti, hogy írásos nyilatkozat hiányában a jogalkotó az elhunyt beleegyezését feltételezi. A belegyezés írásos kinyilvánítására nincs szükség, ezért Magyarországon nincsen donorkártya. Aki semmiképpen nem szeretné, hogy szervei halála után transzplantálhatók legyenek, az önrendelkezéshez való jog keretében lehetősége van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. Ehhez írásban kell tiltakoznia. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) tehet. Ha a nyilatkozni kívánó személy írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni, akkor a kezelőorvosánál szóban is nyilatkozatot tehet. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. Az írásos tiltakozó nyilatkozatot személyesen, ajánlott postai küldeményként vagy háziorvosa közreműködésével az Országos Vérellátó Szolgálatnál működő Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regiszteréhez (NSZTR) kell eljuttatni, mely intézmény jogszabályi felhatalmazás alapján ezeket a dokumentumokat jogosult kezelni. Az egészségtelen életmód és a káros szenvedélyek összesen 10–17 évvel vagy akár ennél is többel rövidíthetik meg az emberi életet a kockázatok mértékétől és halmozódásától függően.A tényezők külön-külön és becsült átlagos hatásai a következők:

Dohányzás

Átlagos veszteség: 4–10 év.Részletek: Egy rendszeres, erős dohányos átlagosan egy évtizeddel él rövidebb ideig, mint a nem dohányzók. A leszokás idősebb korban is jelentős éveket ad vissza.

Elhízás (túlsúly)

Átlagos veszteség: 2–10 év.Részletek: A súlyos fokú elhízás (magas BMI) átlagosan 8–10 évvel csökkenti a várható élettartamot, és az éveket gyakran krónikus betegségben (cukorbetegség, szívinfarktus) kell leélni.

Egészségtelen táplálkozás

Átlagos veszteség: 1–5 év (nehezen különíthető el az elhízástól).Részletek: A feldolgozott élelmiszerek, a túl sok cukor és a rostszegény diéta globálisan több halálesetet okoznak, mint a dohányzás önmagában, mivel közvetlenül vezetnek érrendszeri bajokhoz és daganatokhoz.

Alkoholizmus

 / túlzott alkoholfogyasztásÁtlagos veszteség: 10–28 év (súlyos alkoholabúzus esetén).Részletek: A krónikus, erős alkohol-függőség drasztikusan (akár évtizedekkel) rontja a túlélést a májkárosodás és a szívbetegségek miatt.

Kábítószer-használat

Átlagos veszteség: Változó, de akár 10–30 év is lehet.Részletek: A kemény drogok (például intravénás szerek, ópiátok) a túladagolások, a fertőzések (HIV, hepatitis) és a szervi leépülés miatt drasztikusan, fiatal korban vethetnek véget az életnek.

Összegzés

A fenti tényezők együttes jelenléte (például dohányzás, rossz étrend, elhízás és alkohol) a kombinált hatások miatt akár 15–17 évet is elvehet a várható élettartamból. A mindennapi tevékenységek és szokások összesen több évtizedet vesznek el az életünkből.Alvás: Életünkből nagyjából 28 évet töltünk alvással.Munka: A munkával eltöltött idő átlagosan 10,5 év.Házimunka: A házimunka 6 évet vesz el.Másnaposság és sorban állás: A másnaposság 2 évet, a sorban állás pedig mintegy 1–1,5 évet emészt fel. A káros szenvedélyek (például a dohányzás vagy az alkoholizmus) átlagosan 10–15 évvel rövidebb élettartamot okozhatnak, de ez a mértéktől és a szokástól függően változik.

Dohányzás Elvesztett idő: Egy friss tanulmány szerint a férfiaknál egy elszivott szál cigaretta átlagosan 17 percet (a korábbi becslések szerint 11 percet) vesz el a várható élettartamból.Összesen: Az erős dohányosok teljes élettartama akár 10 évvel is rövidebb lehet a nem dohányzókénál.AlkoholizmusElvesztett idő: A krónikus és súlyos alkoholizmus szintén átlagosan 10–15 évvel csökkentheti az élettartamot, mivel súlyos máj-, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket okoz. Az alkoholizmus átlagosan 24–28 évvel rövidíti meg az érintettek életét az átlagos népességhez képest.Főbb tények és számokVárható élettartam: A súlyos alkoholfüggőségben szenvedőknél az átlagos halálozási életkor 47–53 év körüli a férfiaknál, és 50–58 év körüli a nőknél. Egy tipikus egészségtelen (nyugati típusú) étrend fiatal kortól kezdve akár 10–13 évvel is csökkentheti a várható élettartamot.

Egy ember 80 évet élhet a Kárpát medencében, de sok tényező csökkentheti ezt a számot. A dohányzás 10 évvel, a rossz étrend 13 évvel, az elhízás 10 évvel, az alkohol 28 évvel, a levegőszennyezés 3-10 évvel, a kábítószerfogyasztás 30-50 évvel.

80 évből kiindulva

-50 kábitószer 30 évesen hal meg

-28 alkohol fogyasztés esetén

Tehát 1-2 éven belül halhat meg

-----------------------------

-10 dohányzás

-10 elhízás

-13 rossz étrend

-10 légszennyezés

Tehát 37 évesen halhat meg

----------------------------

Átlag életkor 43 év! 3000 ember hal meg 40 év alatt. 35000 ember hal meg 65 év alatt, ebből 30.000 káros szenvedély miatt. 65 év felett 110.000 ember hal meg. 53-66 között halnak meg a legtöbben.

Digitális Témahét

A Digitális Témahét kiemelt fókuszba állítja a mesterséges intelligencia (AI) felelősségteljes használatát és az algoritmikus gondolkodás fejlesztését.

Főbb célok és témák 

Felelős AI-használat: Megtanítani a diákoknak, hogy a mesterséges intelligencia hasznos segédtárs, de nem tévedhetetlen.

Kritikus szemlélet: Felhívni a figyelmet a tévedésekre (hallucinációkra) és az adatvédelem fontosságára.

Algoritmikus gondolkodás: A problémák lépésekre bontása és a mintázatok felismerése digitális eszközökkel vagy akár robotok (pl. Bee-bot) segítségével.

Alkotás: A tanulók ne csak passzív fogyasztói, hanem aktív készítői legyenek a technológiának.

Projektterv: Az AI és az emberi elme találkozása

Célkitűzések; Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése problémamegoldáson keresztül. Az AI felelős használatának megértése (adatvédelem, kritikus gondolkodás).

Kreatív digitális alkotófolyamat ösztönzése. 

Napi bontás

1. nap: Mi az az algoritmus? (Alapozás)Téma: A lépésről lépésre történő gondolkodás. Tevékenység: „Robot-tanár” játék (unplugged). A diákoknak pontos utasításokkal (algoritmussal) kell rávenniük a tanárt, hogy megkenjen egy vajas kenyeret. Ha kimarad egy lépés (pl. „nyisd ki a kést”), a robot elakad.Eredmény: Megértik, hogy a gép csak azt teszi, amire pontosan utasítják.

2. nap: Mintázatfelismerés és gépi tanulásTéma: Hogyan tanulnak a számítógépek?Tevékenység: A Code.org AI for Oceans (AI az óceánokért) játékos programjának elvégzése. A diákok halak és szeméthegyek képeivel „tanítják” be az AI-t a tenger tisztítására.Eredmény: Látják, hogy a rossz adatok rossz döntésekhez (elfogultsághoz) vezetnek.

3. nap: Az AI mint segítőtárs – és a „hallucináció”Téma: Szöveges AI modellek (pl. ChatGPT) kritikus használata.Tevékenység: „Detektív játék”. A diákok generáltatnak egy mesét vagy történelmi tényt az AI-val, majd könyvtárban vagy megbízható weboldalakon ellenőrzik a benne lévő tényeket. Keresik a hibákat (hallucinációkat).Eredmény: Megtanulják, hogy az AI forrásait mindig ellenőrizni kell.

4.nap: Digitális lábnyom és adatvédelem az AI korában Téma: Milyen adatokat adunk meg magunkról? Tevékenység: Plakátkészítés (Canva vagy papír alapon) arról, hogy mit szabad és mit tilos megosztani egy online AI-eszközzel (pl. személyes adatok, jelszavak védelme).Eredmény: Tudatosabbá válnak a saját adataik védelmében.

5.nap: Projektzárás és bemutató Téma: A hét során szerzett tudás összegzése.Tevékenység: Egy mini „AI Etikai Kódex” megírása a délutáni bemutatóra, vagy a hét közben készült digitális rajzokból, plakátokból álló kiállítás megnyitása az iskola aulájában. 

Időterv és tevékenységek

0–10. perc: Motiváció és elméleti alapozás Mi történik? Rövid felvezetés. Hogyan lát a számítógép? (Pixelmintázatok, nem koncepciók).Kulcsfogalom: A gép nem „okos”, csak statisztikai mintákat keres az adatokban. Ha rossz az adat, rossz a döntés (Garbage In, Garbage Out).

10–25. perc: Gyakorlati munka – Modellépítés párban Eszköz: Google Teachable Machine (Image Project / Standard model).Feladat: A diákok hozzanak létre 3 osztályt (Class):Class 1: „Igen” (A diák feltartja a hüvelykujját a kamera előtt).Class 2: „Nem” (A diák lefelé fordítja a hüvelykujját).Class 3: „Háttér” (Üres szék, senki sincs a képen).Lépések: Fotózzanak le osztályonként legalább 100-150 mintát a webkamerával (különböző szögekből, távolságból).Kattintsanak a „Train Model” gombra (a modell betanítása).

25–35. perc: A modell „meghackelése” (A Bias tesztelése) 

A mesterséges intelligencia (AI) hatalmas adathalmazokból tanulva képes felismerni a bonyolult mintázatokat, szimulálni az emberi gondolkodást, valamint szöveget, képet és hangot generálni.Főbb képességek és alkalmazásokSzöveg- és tartalomszerkesztés: Válaszol a kérdésekre, összefoglal dokumentumokat, és fordít nyelvek között.

Kreatív feladatok: Képeket, zenéket és videókat készít, illetve besegít a programozásba és szoftverfejlesztésbe.

Adatfeldolgozás és döntéstámogatás: Gyorsan elemez hatalmas adatbázisokat az Európai Parlament és a Microsoft Azure adatai szerint az üzleti és egészségügyi területeken.

Automatizálás: Működteti az önvezető járműveket és a virtuális asszisztenseket (például Sirinket vagy Alexánkat).

KorlátokTévedések: Előfordulhatnak benne pontatlanságok vagy úgynevezett hallucinációk (amikor hamis információt állít magabiztosan).

Megértés hiánya: Nem gondolkodik emberi módon, csak a statisztikai mintákat követi.

Az univerzum titkai

Az ember által  készített műszerek és szenzorok a fizikai és kémiai jelek széles skáláját képesek fogni, sokkal nagyobb pontossággal és tartományban, mint az emberi érzékszervek. Képesek mérni a fény- és elektromágneses hullámokat, a hangot, a hőmérsékletet, a mechanikai rezgéseket, valamint a különböző vegyi anyagokat és sugárzásokat is. A visszavert fény Kromatográfiája alapján meghatározható milyen anyagok milyen mértékben fodulnak elő benne. 

A fény vagy az elektromágneses sugárzás  hullámhosszúsága mindkét irányba óriási tartományt foglal magába. Az emberi szem mindössze  380 és 750-780 nanométer közötti hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást, vagyis a látható fény tartományát képes érzékelni. Ez a frekvencia terjedelmében nagyjából 400 és 790 terahertz közötti értéket jelent.Hullámhossz és színekIbolya és kék: 380–450 nanométer körüli alsó határ.Zöld és sárga: 555 nanométernél van a szem maximális érzékenysége nappali fénynél.Vörös: 750–780 nanométer körüli felső határ.Fényerősség és tartománySkotopikus látás: Extrém sötétben a pálcikák egyetlen fotont is képesek jelezni.Fotopikus látás: Erős nappali fényben a csapok biztosítják a színlátást.Dinamikus tartomány: A szem a csillagfénytől a tűző napfényig képes alkalmazkodni, ami milliós nagyságrendű fényességkülönbséget jelent.A 380 nanométer alatti ultraibolya (UV) tartományban a földi élőlények (főleg rovarok, madarak és egyes halak, rágcsálók) általában körülbelül 300 nanométerig, ritkább esetben 310–320 nanométerig képesek érzékelni a fényt. 300 nanométer alatt a légkör és a biológiai szövetek elnyelik A 780 nanométeres (nm) határérték fölötti infravörös (IR) tartományban a földi élőlények specializált szerveikkel egészen 30 mikrométeres (µm), azaz 30 000 nanométeres hullámhosszig képesek érzékelni a hősugárzást.A képesség két alapvető biológiai mechanizmusra osztható: a szemmel történő infravörös fényérzékelésre és a különleges hőérzékelő szervekre.Kémiai és szemlátáson alapuló érzékelés (Közel-infravörös)Halak és kétéltűek: Egyes halak (például lazacfélék) és a békák (például az ökrösbéka) retinájában egy speciális biokémiai folyamat vagy enzimaktiváció képessé teszi a látórendszert a 780 nm feletti, alacsonyabb energiájú fotonok regisztrálására is, ami javítja a tájékozódást a zavaros vizekben.Rovarok: Bizonyos rovarok és bogarak (például a gyászbogarak családjába tartozó Melanophila fajok) különleges kutikuláris gödröcskékkel rendelkeznek, amelyekkel észlelik az erdőtüzek infravörös sugárzását.Hőérzékelő gödörszervek (Távoli infravörös)Kígyók: A gödörarcú viperák, pitonok és bizonyos boafélék rendelkeznek a leghatékonyabb biológiai infravörös rendszerrel az orr és a szem közötti hőérzékelő gödörszervek (pit organs) révén.Határhosszúság: Ezek a szervek nem a retinával "látnak", hanem a sugárzó hőt detektálják. Fizikai-biofizikai vizsgálatok szerint az általuk lefedett tartomány 5 és 30 mikrométer (5000–30 000 nm) közé esik, amellyel a környezetüknél melegebb élőlényeket (zsákmányállatokat) centiméteres vagy méteres pontossággal képesek letapogatni a teljes sötétségben is.További felderítésOlvashat a National Geographic cikkében a kígyók anyagcseréjéről.Részleteket találhat a BBC Science Focus írásában arról, hogyan látnak a lárvák és a kígyók infravörösben.a sugarakat.Az UV-látás alsó határai az állatvilágbanRovarok (pl. méhek, lepkék): Látásuk alsó határa stabilan 300 nanométer környékén van; ezen a tartományon belül érzékelik a virágok UV-mintázatait.Madarak: UV-érzékeny csaposaik révén a vizuális alsó határuk a szemlencse áteresztőképességétől függően 310–330 nanométer közé esik.Egyes emlősök (pl. egerek, rénszarvasok): Rendelkeznek UV-receptorokkal, amelyek határa nagyjából 350–360 nanométer.Miért itt van a határ?Fizikai korlát: A Napból érkező ultraibolya sugárzás intenzitása a 300 nanométeres tartomány alatt drasztikusan lecsökken a Föld felszínén.Biológiai lencsék: Az élőlények szaruhártyája és szemlencséje 300 nanométer alatt gyakorlatilag átlátszatlanná válik a víztartalom és a fehérjék elnyelése miatt, ez védi a retinát a káros energetikai sugárzástól. A 300 nanométer (300 nm = 3 ⋅ 10⁻⁷ méter) alatti tartományban az univerzumban az ultraibolya (UV) sugárzás rövidebb hullámhosszú részei, a röntgensugárzás és a gammasugárzás találhatók meg, amelyek nagy energiájú fotonokból és részecskékből állnak.Elektromágneses sugárzások (300 nm alatt)Közeli és távoli UV-sugárzás (UV-B és UV-C): A 200–300 nm közötti tartomány. A Nap és más csillagok bocsátják ki; a Föld ózonrétege részben szűri.Extrém ultraibolya (EUV): 10–200 nm közötti hullámhossz. Nagyon forró csillagkörnyezetekben és gázfelhőkben mutatható ki.Röntgensugárzás: 0,01–10 nm közötti hullámhossz. Fekete lyukak körüli akkréciós korongok, neutroncsillagok és szupernóva-maradványok sugározzák ki.Gammasugárzás: 0,01 nm-nél (10⁻¹¹ m) rövidebb hullámhossz. Az univerzum legerősebb folyamatai (gamma-kitörések, atommag-átalakulások, rádióaktív bomlások) hozzák létre.Fizikai méretek és objektumok (fizikai 300 nm-es méret)Ha a kérdés fizikai méretre (hosszúságra vagy részecskékre) vonatkozik 300 nanométer alatt:Nagyobb vírusok és baktériumok: Egyes vírusok (például a rubeola vagy az influenza) mérete 80–300 nm között mozog.DNS-molekula szélessége: Egy kettős szálú DNS átmérője nagyjából 2 nanométer.Atomok és elemi részecskék: Az atomok mérete 0,1 és 0,5 nanométer (0,1-0,5 nm) között van, míg az elektronok és a kvarkok ennél is sokkal kisebbek (pontszerűek).A 750 nanométer (nm) feletti tartományban az elektromágneses spektrum hosszabb hullámhosszú, alacsonyabb energiájú sugarai találhatók. Ebbe a zónába lépve maga a látható vörös fény megszűnik, és átadja a helyét az emberi szem számára láthatatlan sugárzásoknak, amelyek kitöltik a kozmoszt.Infravörös sugárzás (750 nm – 1 milliméter)Hősugárzó objektumok: Minden 0 kelvin feletti hőmérsékletű test (csillagok, bolygók, porfelhők) bocsát ki magából infravörös jeleket.Hideg csillagok és törpék: A vörös törpék és a barna törpék sugárzásának jelentős része erre a tartományra esik.Csillagkeletkezési területek: A sűrű, sötét por- és gázfelhők (gödrok és ködök), amelyek elnyelik a látható fényt, átengedik az infravörös sugarakat, így azokat az olyan űrteleszkópok, mint a James Webb, kitűnően látják.Kozmikus vöröseltolódás: Az univerzum tágulása miatt a távoli galaxisokból és az ősrobbanás korai fénykibocsátásából érkező egykori látható fény annyira megnyúlik az idő folyamán, hogy a 750 nm-es tartományon túlra, az infravörösbe tolódik el.Mikrohullámú sugárzás (1 milliméter – 1 méter)Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB): Az ősrobbanás maradványa, a világegyetem legelső, minden irányból érkező, lehűlt ősi fénye, amely ma pontosan a mikrohullámú tartományban ragyog.Csillagközi molekulák: A galaxisokban lévő hidrogén- és egyéb gázmolekulák rotációs átmenetei bocsátanak ki ilyen frekvenciájú jeleket.Rádióhullámok (1 métertől a sok kilométeres hosszúságig)Pulzár és kvazár sugárzás: A gyorsan forgó neutroncsillagok (pulzárok) és az aktív galaxismagok hatalmas energiájú rádióhullámokat löknek ki.Szupernóva-maradványok: A felrobbant csillagok maradványai és a köztük lévő mágneses mezők (szinkrotron sugárzás formájában) intenzív rádiózajjal telítik el a teret.Hidrogénmezők (21 cm-es vonal): A semleges hidrogénatomok alapállapot-váltásakor keletkező, 21 centiméteres rádióhullám a csillagászok legfontosabb eszköze a galaxisok szerkezetének feltérképezéséhez. Tehát van két olyam tartomány, ahol még szenzoraink segitségével sem vagyunk képesek érzékelni semmit.

Hang esetén nem érzékelünk  \(10^{24}\text{ Hz}\) feletti frekvenciájú tartományban ahol a gamma-sugárzás (vagy ultra-nagy energiájú gamma-sugárzás) található, mivel az elektromágneses spektrumnak nincsen felső elvi határa, a fölött sötét folt az ubiverzum számunra. 

A hőmérsékletet a 38 pikokelvintől (38 billiomod fokkal az abszolút nulla fok felett) egészen a 5,5 billió Celsius-fokig terjedő elképesztő tartományban képes előállítani és mérni. Ez a skála a kvantumfizika leghidegebb laboratóriumi csúcsaitól a részecskegyorsítókban megidézett ősi univerzum hőjéig terjed. A két végértéktől a végtelen felé sötét folt az univerzum.

A mechanikai rezgés egy test vagy rendszer egyensúlyi helyzet körüli, időben ismétlődő, vagyis periodikus mozgása két szélső helyzet között.Főbb jellemzőkKitérés: A test pillanatnyi helyzete az egyensúlyi helyzettől.Amplitúdó: A legnagyobb kitérés mértéke.Periódusidő: Egy teljes rezgéshez szükséges idő.Frekvencia: Az egy másodperc alatt letűnt rezgések száma.FajtákHarmonikus rezgés: Szinuszos vagy koszinuszos függvény szerint változó mozgás.Csillapodott rezgés: Olyan mozgás, amelynek amplitúdója az idő múlásával a súrlódás miatt csökken.Kényszerrezgés: Külső erő által fenntartott rezgés.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, amely az ősrobbanás utáni időkből származó ősi hő. Ezen kívül a csillagokfénye, a rádióhullámok, a röntgensugarak és a gammasugarak is kitöltik a tér minden irányát.A sugárzás fajtáiKozmikus mikrohullámú háttérsugárzás: Az ősi univerzum maradványa, amely minden irányból egyformán érkezik.Elektromágneses hullámok: A csillagok és galaxisok fénye, rádióhullámok, infravörös és ultraibolya sugarak.Nagy energiájú sugarak: Röntgensugarak és gammasugarak a fekete lyukak és szupernóvák környékéről.

A gravitációs hullámok: A téridő puszta hullámzása, amit óriási tömegek mozgása kelt. 

Elektromágneses sugárzás

Látható fény: A csillagok, gázködök és galaxisok optikai fénye.Rádióhullámok: Pulzárok, hidrogénfelhők és kozmikus háttérsugárzás.Röntgen- és gamma-sugarak: Fekete lyukak körüli korongok és szupernóvák.

Infravörös és ultraibolya tartomány: Csillagkeletkezési helyek és porfelhők.Nem fényalapú jelekGravitációs hullámok: Fekete lyukak és neutroncsillagok összeolvadásának téridő-hullámai.Neutrínók: Napból és távoli szupernóvákból származó szubatomi részecskék.

Kozmikus sugárzás: Nagy energiájú töltött részecskék a galaxisunkból és azon túlról.

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás: Az univerzum 380 000 éves korából maradt ősi fény, ami az optikai látóhatárunk végső határa.A látóhatáron túl: A tér tágulása miatt a távolabbi részekről jövő fény még nem ért el minket, így azok rejtve maradnak.

Az univerzumnak csupán egy apró töredékét látjuk: a tömeg-energia tartalom mintegy 95%-a rejtve marad a szemünk és a műszereink elől, mivel a csillagok és bolygók a mindenségnek csak alig 5%-át teszik ki.A láthatatlan részek Sötét energia: A kozmosz nagyjából 68%-át teszi ki; nem bocsát ki és nem nyel el fényt, csak a tágulást gyorsítja. Sötét anyag: Az univerzum 27%-a; nem sugárzik, csak a gravitációján keresztül árulja el magát.Kozmikus látkút (13,8 milliárd fényévnél túl): A megfigyelhető univerzumunk határain túl eső területekről még nem érkezett meg hozzánk a fény. Fekete lyukak belseje: Az eseményhorizonton innen semmilyen információ vagy fény nem jut ki a külvilágba.

ÉRTED MÁR MIÉRT NEM LÁTJUK AZ UFÓKAT!

A háború áldozatai Demecserben

1943. január 12-én indult meg a szovjet Vörös Hadsereg elsöprő áttörése a Don-kanyarban. Demecser megfizette az árát a háborúnak, könnyben, vérben és emberéletben egyaránt. A fagyos orosz sztyeppe tizedelte a magyar katonákat, mert a felszerelésük, gyógyszerek, ruházatuk, fegyverzetük, élelmiszerük is elmaradt a németekétől. A falu lakói egyként fogtak össze hogy ruhát gyűjtsenek, így segítsenek a katonáknak a hideg elleni védkezésében. Horthy Miklós kormányzó az események hatására fegyverszünetet hirdetett, aminek nem tudott érvényszerezni, mert 1944. márciusában a német hadsereg megszállta az országot. A Gestapo és Szálasi a legfőbb hadúr és pribékjei besúgórendszert építettek ki a hátországban.

Aki csak kiejti halkan a száján a megadás lehetőségét, halál fia. „Aki letesz a fegyvert, vagy erre parancsot ad, szintén. A dezertálás is főbenjáró bűnnek számított, és a bűn zsoldja a halál. Hazátlan, hitvány féreg, aki nem harcol tovább. Ezekkel a propaganda szövegekkel biztatta a reménytelen helyzetben lévő magyaar katonákat Szálasi, népünk honfoglaló vezére!” Szaporodtak a kivégzések és megteltek a börtönök, bár rövid időre, mert a statárium litakarította a cellákat. A dezertőrökből zsidóból, büntető századok lettek, őket küldték előre a halálba. Az általános statárium lényege az bolt, hogy elég volt hogy gyanús elemnek nézzenek a kivégzéshez.

Rettegésben él mindenki, Demecserben is. Az I. majd a II. zsidótörvény értelmében a zsidók boltjait bezárták. A III. zsidótörvény még ezeknél is szigorúbb volt. Sárgacsillagot kellett felvaratniuk, vagyonukat értékeiket elkobozták, nem dolgozhattak irodában, a színházakból moziknól kitiltották őket, vonaton nem utazhattak, iparengedélyüket bevonták. Lakásukat 14,00-17,00 óra között hagyhatják el. Parkban, utván nem sétálhattak szabadom, hogy ne érje őket atrocitás. Aki zsidót fogad be, internálni kell. A parancs betartását a Nyilas párttal a csendőrség végezte. 

1944. április 26-án elkezdődött a zsidók begyűjtése. Demecserben a zsidókat a Nagy utcán lévő zsidó templomba terelték össze. 37 családot érintett a pogrom. Lakásukat lepecsételték és államosították. Ezt követően éjszaka, Nyíregyházára, Varjulaposra vonultak. Ott volt a fő gyűjtőhely is. Az összegyűjtöttek követően tehervagonokba zsúfolták őket. Az ajtókon kis nyílást hagyva, szögesdróttal bedróttották. Ugyanezt tették az ablakokkal is. A vagonok elindultak Auschwitz felé.

A vonatban lévő tsidóknak sem vizet, sem kenyeret nem lehetett adni. A vonat közelébe sem lehet menni, még a vasutasnak sem. Minden délután megszólaltak a szirénák, az orosz raták kötelékben repültek. Megérkeztek a stukák is és elkezdőddött a légiharc. Különösen este lehetett láti a légi: harc során a repülőgép világító golyókat, lővedékeket. Jöttek a bombázók, keresték a nyírbogdányi gyárat és Nyíregyházát is. A Sztálingyetyáktól nappali villágosság lett éjszaka. Féltünk hogy a Dmecseri gyár is célpont lesz. Amikor a gyárat támadták, mindenki az erdőben meg a határban vermekben bújkált. A repülőgépek többször fém és alumínium szalagokat dobtak a levegőbe, hogy árnyékolják a rádióadásokat. A Románok 1944. augusztus 23-án, átáltak. A németeknek a Kárpátokon kiépített védműveinek megkezdésével 1944. augusztus 29-én az oroszok az Ojtózi szorosban beléptek hazánk területére. Szinte ellenállás nélküli közeledtek Demecser felé, innen először a német hadsereg vonult vissza.

Itt tették le az esküt a Szálasi kormányra, német tisztek. Rövid tartózkodás után, miután mindent elraboltak tovább vonult Dombrád felé, a Tisza irányába. A Lónyai hidat átkelésük után felrobbantották. Rémhírek terjedtek az oroszok kegyetlenkedéseiről, sokan csomagoltak és elmenekültek. Sokan biztak abban, hogy a Dunántúl nem fogják eljutni a szovjet csapatok. Elek Endre grófúr és feleségeTatjána itt maradtak. Néhány Demecseri katona elhagyta alakulatát és bujkált a mezán, mert haza menni nem mert. Nagyon kellett vigyázni a bujkáló katonáknak, mert családjukat is kivégezhették miattuk. A katonai rendész és a csendőrség kereste a szökött katonákat, akik a statárium alapján kivégzésre vár. 1944. október 19-én Székely és Nyírbogdány felől megkezdődött a támadás, az iskoláinál harcok folytak. A Berkeszi oldalon a németek az iskolánál az oroszok. Sok halott hevert az út mellett. A Borzsován lévő katélyt elfoglalták az oroszok, ez lett a kórház. Egyesek szerint később a németek rágyújtották az oroszokra a kastélyt. Sok halottat temettek el a közeli gyümölcsösben a Borzsován élők. Berkesz felől Gégényen át Dombrád felé fordultak a németek.

A gyümölcsösben és a Borzovsan elhunyt német katonákat a lakosok a helyszínen temették el. A front elvonulása után a kastélyt valaki felhyújtotta, talán a németek. A német katonák észak felé, Gényegen és Dombrád felé vonultak. Mivel Székely felől tank csapata várták, a demecseri úton a mély vizgőzői csatornában a híd, a németek tank elhalgató gridót átt és azt elhalgatóvá nem lehetett katona várta a támadást. A Lónyai csatorna hidját és a Berkeszi hidat is felrobbantották. A Lónyai csatorna Bogdányi út az Berkeszi híd is felrobbantották. Október 19.-én a 14 éven felüle leventéket összeszedték a friccek. Gégény határában orosz támadás érte a menetoszlopot, a leventék a mezőm lévő tengerikúpokba bújtak el éjszaka pedig haza szivárogtak.

Október 20.-án délelőtt orosz lovaskatonák jöttek be a faluba a Kéki határ felől. Lovat és éllemet rekviráltak és elmentek. A vasútnál elfogtak két németet, akiket helyyben kivégeztek, az ott lakók a tememtő beháratánál sietve elásták, félve a németek megtorlásától. Október 22.-én megjöttek a románok és az oroszok.Szabadrablás volt. Mindent elvettek ami mozdítható volt. Karjukon lábukon tucatnyi karóra díszelgett. Az ólban a disznót lelőtték meg volt a vacsora. Sütöttek főztek, borozgattak énekeltek. A román parancsnok szekerét ágyutalálat érte, Az orosz tüzérség a vályogvető felé ásta be magát. A szivattyútelepnél egy halott oroszt talltak, ott el is ásták. A katonák istállókban pajtákban aludtak, de a tisztek a házakban. Tatjana fogadást adott az orosz tiszteknek a kastélyban. A dombrádiak Demecserbe és Gégénybe menekültek, mert ott hatalmas front alakult ki. 100-nál kevesebb Demecseri áldozatot tudtak azonosítani a faluba. Hogy hányan haltak meg a hadifogságban nehéz lenne megmondani. Barati Sándor bátyám, akinek nevét felvésték az emlékműre a presszó előtt, 20 év múlva hazatért a fogságból és megkoszorúzta a saját sírját. Szabó nagyapám befalazta a háborús kitünteétseit, félve a megtorlástól, amit 1975-ben a ház összedöntésekor találtunk meg.