I am a hacker...

After 60 years, I admit I was a hacker.  Another one got caught today, it's all over the papers. I was never caught. "A guy Arrested in Computer Crime Scandal", "Hacker Arrested after Bank Tampering"... Damn idiot. They're all alike. But did you, in your three-piece psychology and modern technobrain, ever take a look behind the eyes of the hacker? Did you ever wonder what made him tick, what forces shaped him, what may have molded him? I am a hacker, enter my world... Mine is a world that begins with school... I'm smarter than most of the other cows, this crap they teach us bores me... Damn underachiever. They're all idiot. You are assholes. I've listened to teachers explain for the fifteenth time how to reduce a fraction. I understand it. "No, Ms. Smith, I didn't show my work. I did it in my head..." Damn asshole . Probably copied it. They're all alike. I made a discovery today. I found a computer. Wait a second, this is cool. It does what I want it to. If it makes a mistake, it's because I screwed it up. Not because it doesn't like me... Or feels threatened by me... Or thinks I'm a smart ass... Or doesn't like teaching and shouldn't be here... Damn kid. All he does is play games. They're all alike. And then it happened... a door opened to a world... rushing through the phone line like heroin through an addict's veins, an electronic pulse is sent out, a refuge from the day-to-day incompetencies is sought... a board is found. "This is it... this is where I belong..." I know everyone here... even if I've never met them, never talked to them, may never hear from them again... I know you all... Damn kid. Tying up the phone line again. They're all alike... You bet your ass we're all alike... we've been spoon-fed baby food at school when we hungered for steak... the bits of meat that you did let slip through were pre-chewed and tasteless. We've been dominated by sadists, or ignored by the apathetic. The few that had something to teach found us willing pupils, but those few are like drops of water in the desert. This is our world now... the world of the electron and the switch, the beauty of the baud. We make use of a service already existing without paying for what could be dirt-cheap if it wasn't run by profiteering gluttons, and you call us criminals. We explore... and you call us criminals. We seek after knowledge... and you call us criminals. We exist without skin color, without nationality, without religious bias... and you call us criminals. You build atomic bombs, you wage wars, you murder, cheat, and lie to us and try to make us believe it's for our own good, yet we're the criminals. Yes, I am a criminal. My crime is that of curiosity. My crime is that of judging people by what they say and think, not what they look like. My crime is that of outsmarting you, something that you will never forgive me for. I am a hacker, and this is my manifesto. You may stop this individual, but you can't stop us all... after all, we're all alike. Identity attacks cannot be prevented or solved with any single technology, tool, or technique. There is no pinch-hit quick solution. Identity and access management is an ongoing process that invariably must become a critical part of how you manage security for your infrastructure. In practice, this is a process that never stops since your business never stops. Given our roles as technology innovators and advocates, we get to think deeply about and openly discuss a wide variety of security-related topics with this learned and stimulating group of people. One of the most prevalent questions we get asked is, “What is the future of identity and privilege?” With cloud, mobile, DevOps, IoT, and AI technologies now being deployed in most businesses, it’s fascinating to consider where our industry will be in 10 years from now. Sadly, neither of us have that mythical crystal ball, so predicting what challenges lie ahead in this space will always be a gamble. The best recommendation we can give is to focus on the core tenets of IAM that have been proven to work time and time again. We can advise that you should adopt and implement the security best practices that have passed the test of time (R2D2 and quantum computing aside). So, as we look back on what we’ve learned in this industry so far, we offer a series of what can best be described as “basic success patterns for Identity Governance and privilege management.” We will, of course, continue to mature and develop our own thinking in this area, but for now at least we can offer a unified and complementary strategy for how your organization should approach our areas of expertise in governance and privilege management. Hackers fail primarily due to poor operational security (OpSec), technical mistakes, and human error.Operational Security (OpSec) MistakesDigital Footprints: Reusing personal emails, logging into real accounts from malicious servers, or linking financial/crypto trails back to their true identity.Ego and Bragging: Sharing details of their attacks on online forums or social circles, which alerts law enforcement.Slips in Routine: Forgetting to turn on a VPN or hiding a real IP address just once.Technical and Execution ErrorsBad Tool Execution: Writing flawed malware scripts that crash targeted systems or fail to run at all.Target Defenses: Underestimating modern security tools, system logs, and automated threat detection networks.Hardware Mishandling: Physically damaging devices or chips while trying to force a hack on physical tech The following was written shortly before my death. 

Eliramlik az élet

Megszületünk, iskolába járunk, szeretünk élünk és meghalunk. Az ember csak szánt, vet, kapál, arat, trágyázza a földet, megállás nélkül egy életen át. Egyszer csak észreveszi, hogy a hajában ősz szálak vannak, barázdás lett a homloka, barna  és ráncos az arca. Ősz lesz a szakálla meg a bajusza. A szilaj csikóból sánta öreg ló lett. Fáj a dereka, a lába, elhagyja az erő, elszáll az ifjúság. De hát még csak most születtem és már vége? Még megvan a bölcső miben ringatott anyám. Ez nem igazság, de az idő könyörtelen, az ifjúság szépsége olyan betegség, amit az idő lassan meggyógyít. Olyan rövid volt, csak dolgoztam nem is  éltem. A kalandos fiatalság után jön az öregség a betegség, a bánat, és a halál. Már nem bírok menni az eke után. Nem bírom megszorítani a kapa nyelét, nem tudom megrágni a húst, megölelni az asszonyt. Olyan lettem mint a ledöntött kereszt, már nem emel nekem kalapot senki. A ráncok emlékeztetik az embert arra milyen nehéz is volt az élet. Az öregkor nem más, mint alku a halállal. Öregszem és fáradt vagyok, kezd keserű lenni az élet. Az idő a hóhérom, szép lassan kivégez és hamarosan mindent itt hagyok nektek. A múlt nem elveszett, mert megéltem, és megértem. Az évek gyorsan múlnak, ráncokra cserélik a simát, löttyedtségre az izmokat, az ordító zaj, csenddé szelidül. Az ördög unottan az ajtófélfát támasztja, és türelmesen vár. Az ifjúból akkor lesz férfi, mikor már kikerüli a pocsolyát, ahelyett, hogy belelépne. Az egyik nap olyan volt, mint a másik. És bár hét közben nem győztük várni a hétvégét, a végén mindig csalódtunk. Aztán hétfő lett megint, és kezdődött elölről az egész. Ez az élet, semmi több. Amit fiatalon átugrottam, az 40 évesen már kikerültem, de most hogy öreg lettem inkáb lefekszem az árnyékába. Nem tudom hol kezdőfik az emlék és hol ér véget a jelen. Mindenki arra vágyik hogy megöregedjen, aztán rájön arra hogy nincs ebben semi jó. A szerencsések megérik az öregkort, de vajjon mindenki szerencsés aki megéri? Fiatalon mindíg siettem, nem értem rá semmire, türelmetlen voltam és álmodozó. Fiatalon nem kell ész ahhoz hogy élvezhessük az életet, de öregen öregem, már kell némi bölcsesség és türelem elviselni a nehézségeket, mert fiatalon oda mész ahova akarsz, öregen oda mész ahova visznek. A szépség és a fiatalság a tavasz virága, a bölcsesség az idős ember menedéke. Fiatalon olvass sokat, mert az öregség bölcsességgel táplálkozik, ezért munkálkodj azon, hogy öregségedben ne legyél híján e tápláléknak. Mert a fiatal tanulja a bölcsességet, az öreg gyakorolja. Fájnak a lábaim, egyre hosszabb az út a ház és a templom között. Ne haragudj a fiatalságra mert elmúlt, és ne gyűlöld az öregséget mert eljött.  Öreg korunkban jelentéktelen dolgokkal üssük el az időnket, megmutassuk magunknak hogy még érünk valamit. Akkor öregszünk meg, ha a múltban több örömöt lelünk, mint a jövőben. Aki túl sokáig él, az túl sok barátot temet el, túl sok fájdalom éri a szívét. Mindenki szeretné megérni az öregséget, de ha elérte, mindenki csalódott lesz. A fiatal őszintén ítélkezik az öreg felett, nem gondolva arra, hogy talán ő is lesz öreg. Az alkohol a drog, a cigaretta nem szépíti meg az életünket,de meghosszabítja a haldoklásunk idejét. Amikor megöregszünk ráébredünk, több tegnapunk van mint holnapunk. Amikor fiatal vagy az élet olyan, mint egy turistatérkép, és amikor megöregszel rájössz, hogy fejjel lefelé tartottad a térképet. Van benne valami igazságtalan dolog, voltak barátok, akik fiatalon haltak meg, egészségesen, és én itt vagyok öregen betegen és még mindíg élek. A hosszú élet titka a lustaság és a restség és ez nem sztereotípia hanem tapasztalat. Belenézünk a tükörbe, és ősz hajszálakat látunk. Rájövünk, hogy kevesebb van hátra, mint amennyit eddig éltünk. S akkor arra gondolunk: hogy történhetett meg ilyen gyorsan? Tegnap még ki se szolgáltak a kocsmában. Az agyam még mindig szeretné ugyanazokat a dolgokat csinálni, mint fiatalon, de a testem erre azt mondja bölcsen: neked elment az eszed? Azért az öregségben is van valami  jó: az hogy nem kell félnünk, hogy fiatalon fogunk meghalni. Az öregkor rettenetes zsivány. Épp, amikor rájönnél az élet ízére, kirúgja alólad a lábadat, és meggörnyeszti a hátadat. Napról napra élünk, gürcölünk, nem számítunk csodára, mert csodák sincsenek manapság. És mire végül olyan anyagi helyzetbe kerülünk, hogy többé nincsenek mindennapi gondjaink, már késő, minden elromlott körülöttünk, a házasság, a levegő, az ország, a világ, vének vagyunk, kopaszok, betegek, és végül meghalunk. Akkor öregszünk meg, ha meghal bennünk a gyermek. Elvész, a hiúságod, a méltóságod, a hited, a büszkeséged és marad a halál. Onnan tudom hogy öreg vagyok, hogy már csak a gyászhíreket olvasom el az újságban. Aki fiatal, nem hiszi el, hogy valaha is öreg lesz, aki középkorú nem hiszi el hogy meghalhat, aki öreg nem hiszi hogy reggel még felébredhet. Nem az a baj az élettel, hogy az ember megöregszik, hanem, hogy az öregnek meg kell halnia. A legtöbb ember nem is él, csak rohan a pénz után. A messzi látóhatáron hunyorgó távoli cél felé igyekeznek, és nagy igyekezetükben annyira kifulladnak és elfáradnak, hogy észre sem veszik a szép, csendes vidéket, amely mellett elhaladnak, és aztán az első dolog, aminek tudatára ébrednek, a saját öregségük, amikor fásultságukban már egészen mindegy. Az idő új ráncot vésett a homlokomra. Az idős kornak éppúgy megvannak a szépségei és kincsei, mégpedig az emlékek. Az évek amiket megéltél, már nem vehetők el tőled, szerencsés vagy, mert olyan ronda vagy, hogy az ördögnek se kellesz. Amikor fiatal voltam, sok társamat irigyeltem, mert sikeresek voltak a munkában, a szerelemben, a játékban, a sportban, az életben, de azok az emberek már rég nem élnek, ez jelent nekem némi vigaszt. Nem voltam se jobb, se szebb, se szerencsésebb, de mégis én élek. Elromlik a hallásunk, a látásunk, ekveszítjük a fogainkat,  tönkre mennek az erek, a szív, a tüdő a gyomor, a máj, a prosztata, a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, az epe, a sérvek, elkopnak az izületek, meszesedik a csont, lassan nem marad hely ahol ne fájna, de ez is az élet jele. Gondolom hogy Jeanne Calment, aki 122 éves és 5 hónapos korában halt meg, már csak egy élő halott volt. Azok akik időben mennek el nyugdíjba, még nem teszi tönkre életüket a stressz, és a fizikai terhelés, azok 20 évvel tovább élnek mint hasonló tásaik, akik csak 65 évesen mehetnek nyugdíjba. A tiszta levegó, a sok hal és a fekete gyümölcsök kinyujthatják az életkort. Deutérium mentes víz, cukormentes liszmentes mesterslgesen feldolgozott és génkezelt  élelmiszerek mellőzése segíthet ebben.

Boldog születésnapot!

Isten éltesse Szász Károly Tarpai vadászt, 92. születésnapja alkalmából. Karcsi bácsi 1934-ben született, az ÁFÉSZ-től ment gyugdíjba. 18 éves korától a Tarpai Földtulajdonosok Vadásztársaság tagja, aminek elnöke is volt évekig.  Fiatal vadászként még ő is részt vett a híres Téb-erdő telepítésében, ami Tarpától északnyugatra van és 70 éves öreg gyertyános tölgyes, amit két oldalról a Szipa-patak határol. A vadászok között életre szóló barátságok alakulnak ki, érthető módon neki számtalan barátja van, de barátai közül sajnos többen már az örök vadászmezőket járják.  Már kora gyermekkora óta rajongott a természetért, igazán az erdőn-mezőn érezte szabadnak magát, már serdülő gyermekként mindig ott volt a hajtók között. Soha nem hiányozhatott egyetlen egy hajtásról sem, alig várta, hogy betöltve a 18. életévét végre levizsgázhasson és vadászként járhassa ő is a tarpai erdőket és mezőket. A vadászat számára a természet szeretetét jelenti. Közismert mondása hogy a vadász a természetért van és nem a természet ellen. A vadászok számára azt jelenti, a vadásznak védenie kell a természetet és nem pusztítani. Megfontolandók ma is bölcs tanácsai. Egy kedves barátságos vendégszerető és természetszerető embernek ismeri mindenki Karcsi bácsit. Ahogyan beszél és gondolkodik a vadászati kultúráról, egy nyugodt kiegyensúlyozott bölcs emberre vall, aki szereti a természetet és az állatokat, és felelősséget érez a környezetéért. Aki egyszer találkozik vele, örök barátságot köt vele, ami magyarázható közvetlen és őszinte szavaival, barátságos mosolygó szelíd tekintetével. 74 év vadászati tapasztalattal nem sokan büszkélkedhetnek hazánkban. Kívánunk neki erőt és jó egészséget és persze vadászszerencsét!

SpaceX Falcon 9 rakéta hiba

Egy SpaceX Falcon 9 rakéta leváló egysége megint meghibásodott, nem égett el és ez a darab augusztus 5-én becsapódik a Holdba. Ahelyett hogy elégett volna Föld körüli pályára állt, hasonló távolságban, mint a Hold, így elkerülhetetlen az ütközés. A 2025 januárjában felbocsátott Falcon 9 két leszállóegységet vitt a Holdra – a Firefly Aerospace Blue Ghostját és a japán ispace cég Hakuto-R-jét. A leszállítás után a rakéta felső fokozatának a Föld légkörébe való visszatéréskor el kellett volna égnie. Az objektumra ható gracitációs erőterek, eltéritették pályájáról. A mintegy 4500 kilogrammos űrszemét augusztus 5-én, EDT szerint hajnali 2:34-kor csapódik be a Holdba, és a Földről nézve a Hold széléhez közel, az Einstein-kráter közelében fog becsapódni. Amikor a Holdba csapódik, óránként 8700 kilométeres sebességgel – a hangsebesség többszörösével – fog száguldani, és három tonna TNT-hez hasonló energiával történik meg az ütközés. Mit jelent 3 tonna TNT? 3 tonna TNT energiája körülbelül: 12,5 milliárd joule (12,5 GJ) Ez egy nagy hagyományos robbanásnak felel meg, de a Hold méretéhez képest elenyésző lesz. A becsapódáskor valószínűleg  egy30 méter átmérőjű kráter keletkezik majd és több ezer tonna holdport dobna ki, a törmelék akár több kilométer magasra is emelkedhetne, majd visszahullana, kis energiájú szeizmikus hullámok keletkeznének a Hold belsejében. A földön semmit sem fognak észlwlni ebből, A Hold pályáját nem változtatja meg mérhetően. A Hold forgását sem befolyásolja. Távcsővel sem lenne könnyű azonnal észlelni a krátert. Veszélyes lehet ha néhány kilométeren belül működne leszállóegység. Évente több ezer olyan becsapódás történik, amely hasonló vagy nagyobb energiájú. Nagyobb, akár több tíz tonna TNT energiájú becsapódások sem ritkák kozmikus léptékben. Ha a becsapódás helye ismert: a keringő holdszondák (például a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterje) lefényképezheti az új kráter keletkezését. A holdrengés minimális lesz. 2025 januárjában, körülbelül másfél évvel ezelőtt, Elon Musk SpaceX vállalata felbocsátotta "Falcon 9" rakétáját, két leszállóegységet juttatva a Holdra. A Space.com űrportál beszámolója szerint július elején szakértői panelbeszélgetést tartottak a közelgő becsapódásról. A beszélgetést a NASA Naprendszer-kutatási Virtuális Intézete (SSERVI) szervezte. Reméljük nem lesz baj. Egy hasonló incidens már történt négy évvel ezelőtt. A "Lunar Reconnaissance Orbiter" szonda képei azt mutatták, hogy az űrszemét becsapódik a Holdba. A NASA tudósai egy régi kínai rakéta darabját gyanították az ütközés mögött, de Kína elutasította ezeket a jelentéseket. A Holdra irányuló becsapódások kutatási célokból is ismételten előfordulnak, bár ezekben az esetekben tervezettek. A földkörül már tízezer számra van ürszemét és most a hold is áldozatul esik, az emberi civilizációnak. A SpaceX Falcon 9 rakétáinak történetében előforduló legfőbb hibák közé tartoznak az üzemanyag-szivárgások, a hajtóművek gázbuborék-képződése miatti leállások (amelyek miatt a Nemzetközi Űrállomás személyzetét is evakuálták) és a második fokozat gyújtási problémái, amik rakományvesztéshez vezettek. Ezeket a problémákat kivizsgálások és átmeneti repülési tilalmak követték, de úgy tűnik még mindíg megbízhatatalan a rakéta. Az első fokozat három Falcon 9 rakétatestből áll, mindegyik kilenc darab Merlin 1D rakétahajtóművel rendelkezik. A Merlin 1D a Merlin hajtómű egy módosított verziója, amely tengerszinten 420 kN, légüres térben pedig 480 kN tolóerőt fejt ki. A középső rakétatest az extra megterhelés miatt szerkezetileg erősebb, és csak a Falcon Heavy konfigurációban repül. A két oldalsó rakéta képes egyedül, Falcon 9 módban is küldetéseket végrehajtani. Mindhárom eszköz képes visszatérésre és újrafelhasználható. Indításkor mindhárom rakétatesten begyújtják a hajtóműveket. A középső rakéta üzemanyaga később fogy el, mint a két szélsőé, így két leválasztás történik egy indítás során: a gyorsítórakéták leválasztása, majd a központi mag leválasztása. A második fokozatot egy darab Merlin 1D Vacuum motor hajtja, amelyet módosítottak vákuumban való működésre. A hajtómű ezen változatának fajlagos impulzusa 348 másodperc. A megbízhatóbb újragyújtás érdekében ezt a hajtóművet redundáns gyújtóval szerelik fel. A második fokozat üzemanyagtartálya egyszerűen az első fokozat egy rövidebb verziója, nagyjából ugyanazokat az eszközöket és a gyártási technikákat igényli, ezzel csökkentik a gyártási költségeket.

Összegyűjtött Demecseri cigány mondások!

A cigány mondások és közmondások a Demecseri romák mély bölcsességét, életfilozófiáját, az összetartozást, a hitet és a mindennapi küzdelmeket jól tükrözik. Gyakran hangsúlyozzák a család fontosságát, az alázatot és a sors elfogadását.

Íme néhány a legfontosabb és legszebb cigány közmondások közül:

"Keresd az Istent, gyereket találsz." – Arra utal, hogy a gyermeki tisztaságban és ártatlanságban érhető tetten leginkább az isteni jelenlét.

"Ha van elég pénzed, még az Úr is elnézést kér tőled." – Realista, olykor ironikus bölcsesség a földi világ igazságtalanságairól.

"Még a falevelek sem találkoznak, ha Isten úgy nem akarja." – A sorsszerűségbe és a felsőbb elrendelésbe vetett mély hit kifejezése.

"A kenyér Istentől való." – A megélhetés, az étel tisztelete.

"Jó emberek közül hárman is elférnek egy dunna alatt." – A szolidaritás, a szeretet és a szűkös körülmények közötti összetartás szimbóluma.

Kis házban ha sokan vannak, ott nagyobb a szeretet is.

Ha van elég pénzed, még az Úr is elnézést kér tőled.

A kenyér Istentől való.

Ne félj az Isten tud rólad.

Aki szereti a feleségét, annak nem kell mosogatnia.

Becsületes fiú sok cipőt elkoptat, mire a leányt megkéri.

A szépséggel nem lehet jóllakni.

Jó asszony egy forintból kettőt csinál.

Ahun a fiatalok civakodnak, azok nagyon szeretik egymást.

Az az ember szerencsétlen, aki árván marad, az pedig árva, aki egyedül van.

Veréssel nem érsz el semmit a gyereknél, de értelmes szóval igen.

Egy almafán sem egyforma minden alma.

Ha a szegény cigánynak van ingje, nincs nadrágja, ha van nadrágja, nincs inge.

A semmibe nem kell a só.

Ledöntött keresztnek nem emel kalapot senki.

Az éhes szív árvább, mint az éhes gyomor.

Nem jó ember az, aki csak a maga tányérját nézi.

Mindegy, hogy az én gyerekem, vagy a másé, enni mindegyiknek kell.

Akit az Isten a házamba hozott, én azt ki nem teszem.

Kínáld székkel az éhest, s ne kérdezd, tedd elé az ételt.

Egy szerencsétlen ember, szerencsétlenné teheti az egész közösséget.

Egy csepp trágya is elrontja az egész kút vizét.

A szél csak a kicsi tűzet oltja el, a nagybul még nagyobbat csinál.

A görbe fa is ad árnyékot.

Ha neked jót tesznek, add vissza százszor, ha rosszat tesznek, bízd Istenre.

A bolond mond amit tud, de az okos tudja mit mond!

Mitül lesz okos, ha mindig a kemence mögött ül?

Piszkos asszonynak, piszkos a tányérja.

Aki sokat jár, kel, az sokat tanul, sokat tud.

A cigányember kijárja az élet iskoláját.

Akinek adott Isten kenyeret, annak nincs gyereke, akinek adott gyermeket, annak nincs kenyere.

Nem ülhetsz olyan széken, amely meg nem melegszik alattad.

Minden ember a saját lovát dicséri.

Minden ember a maga igazát szereti.

Ahun 6 gyerek jól lakik. ott a hetdiknek is jut.

Demecseri elnevezések

 Kolbárd. 1325: [piscina] Kolobar (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Kolobar (ZichyOkm. I, 412). Demecser határának északnyugati sarkában terül el a Kolbárd tó. „Kolbárd, sziget, kaszáló és szántóföld, Kolbárd tó, síkvíz és nádas, Gyűrűs sziget a Kolbárd tó-ban“ (Pesty Helynévtára). Egy része átnyúlik a kéki halárba (MNy. XXXV, 269). A 25.000-es, valamint 200.000- es katonai térképen Kolbárt alakban találjuk. Személynévnek látszik, melyhez 1333 után kapcsolódott a -d kicsinyítő képző. Eredete ismeretlen. Megemlíthető még, hogy 1323-ban egy ugyanilyen nevű várat említenek (AnjouOkm. II, 93). — Pais Dezső közlése szerint esetleg összevethető a szerbiai Kolubara folyónévvel. Ugyancsak szerinte gondolhatunk vele kapcsolatban arra, hogy a második része a 'mocsár’ jelentésű szláv bora szó, előrésze meg a szláv kolo ’kör’ szóval függ össze.

Bokud. 1325: [piscina] Bokád (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Bokád (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser környékén. Személynévi eredetűnek látszik; vö. 1229: Bokot szn. (ÁÜO. VI, 476) I 1270: Bök szn. (i. h. VIII, 333) I VárReg.: Boc comes. Az OklSz. a bak állatnévvel kapcsolja össze. Bök személynév a kicsinyítő képzős származéka. L. Bakrét és Bokaréve.

Domboc. 1325: [piscina] Dumbuth (AnjouOkm. 11, 230) I 1333: [piscina] Dumbuch (ZichyOkm. I, 412). Az OklSz. olvasása szerint is Dumbuch (gyöngyös 2. és rekettye al.). Demecser környékén. Pesty Helynévtára szerint Demecser egy határneve  Dombocz sziget. Saját gyűjtésem szerint a falutól  szakra, ki). öt kilométernyire van a Domboc. A szláv döbb arbor. quercus szóból, illetőleg annak döbbcs származékából származik. Jelentése 'tölgyes, ahol tölgyfák nőnek’ (vö. Moor: ZONF. VI, 18). A tó — úgy látszik — tölgyes mellett feküdt.

Forgianagus. 1325: [piscina] Forgianayus (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] forgianayus (ZichyOkm. 1, 412). Kék és Demecser vidékén. Eredete és olvasása ismeretlen. szerintem „fortyános” szóra utal, és egy fortyogó, forrásszerű vizet vagy halastavat jelöl. Gázos buborékoló tó

Füzes. 1325: [piscina] Fyuzes (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] fywzes (ZichyOkm. I. 412). Kék es Demecser vidékén. Hasonló elnevezés. mint: 1307: [aqua] Fyuzuelg I 1335: „stagnum Fizezer" I 1493: „ad locum Fyzesmochar" stb. (OklSz.). Olva­sása Füzes, és olyan halastavat jelöl, melynek partján vagy szélén fűzfák nőttek.

Gyöngyösnyáralja. 1325: [piscina] Gyungusnaralia (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Gynngusnaralia (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser vidékén. Hasonló elnevezés: 1338: „arborem wlgo Gungyusnyar“ I 1354: „Ad arborem llicis Gyúngiusfa dictam“ I 1386: „in loco  yungyusfcorthuel appelíato“ (OklSz. gyöngyös 2. alatt). A Gyöngyös jelentése ebben az esetben az OklSz. szerint — megkérdőjelezve — ’voll Mistel’, azaz ’fagyöngy-gyel bíró’. A Növénytani Intézetben nyert felvilágosítás szerint a nyárfán a fehér fagyöngy ’viscum album L.’ él. Arra is gondolhatnánk, hogy a nyárfának volt egy bizonyos fajtája, melyet gyöngyösnyár-nak neveztek. A név azt a tavat jeienti, amely egy bizonyos gyöngyös nyár alatt terült el.

Gyűrűs. 1325: [piscina] Gyuriid (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Gyivrud (ZichyOkm. I, 412). Demecser halárának északi részén Pesty Helynévtára és saját gyűjtésem szerint is van Gyűrűs nevű sziget, illetőleg domb. Gondolhatnánk arra, hogy a név a 'bucka, domb’ értelmű gyűr vagy gyűr (OklSz. gyűr és dir? alatt) szóval függ össze vagy alakjáról nevezték el gyűrűnek, s mindkét esetben a -d  kicsinyítő, ill. helynévképző járult hozzá. Valószínűbbnek látszik azonban az a feltevés, hogy a

gyűrű (1. OklSz., MNy. XXI, 142, XXXIV, 174; valószínűleg hibásan származtatja a gyűrű Ring’ szóból Juhász: MNy. XXVIII, 40) növénynévvel van dolgunk. Az ellátottságot jelentő -d nőmén

possessoris képzőt azonban id ők folyamán a hasonló jelentésű-s képző váltotta fel, s ígv keletkezett a mai Gyűrűs helynév (vö. Nyíl.7 101—2).

Hid alja. 1325: [piscinas| Wereshid, Hidalia (AnjouOkm. II, 230) I 1333: „piscinas . . . Mergusd. Hidalia. el alia pisseina similiter Hidalia" (ZichyOkm. I. U2). Kék és Demecser környékén. Híd-aljá-nak kell olvasnunk, s — úgy látszik — híd mellett terüli el. Ez a híd hihetőleg a VeresMd volt, mert az első felsorolásban ez áll előtle (vö. Zátonya). A másik oklevél szerint kél Híd-alía nevű ló szerepel: az egyik bizonyára a híd jobb, a másik a bal oldalán terülhetett el.

Homokszeg. 1325: [piscina] Humukzug (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Humukzug (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser vidékén. Pesty Helynévtára említ Demecserben Homokszeg határnevet; Kéken is megvan ez a név a falutól északra (MNy. XXXV, 269). „A folyók kanyarulatát ma kanyarnak nevezik. Régen zug, vagy szeg volt a neve ... A zug nagy hurokszerű kanyarulat. A Tiszán és a tiszántúli kis vizeken tömérdek sok a zug“ — írja Ecsedi István (NépHal. 7). Vannak adataink arra is, hogy víz neve szeg: 1261/1394: „Piscature Kukenusallo zeg“ I 1309: „aque Sikouazyg“ I 1370: „aquam

Kendurzegh“ (OklSz.). Szigetet is neveznek így: 1284: „Insula zeg vocata" (uo.). A név olvasata Humukszug vagy Humukszüg. Az 1325-ből és 1333-ból idézett halastó nevének előrésze a török

eredetű homok szó (vö. Gombocz, BTLw. 84). A tó talán félköríves, kanmrszerű formájáról vagy a benne levő homokszigettöl kapta nevét. 

Iván-tókája. 1325: [piscina] luantokaya (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] yuanthokaya ZichyOkm. I. 412). Kék és Demecser környékén. Nyárády Mihály (Ethn. XLIX, 156) a Rétköz régi halászatáról írva említi a más vidékről is ismert (MTsz.) tő/cú-t. Kéken és környékén ma is él a tó szóból -ka kicsinyítő képzővel alakult tálca, jelentése 'tavacska, tócsa’

Mérges. 1325: [piscina] Mergusd (AnjouOkm. II, 230) 11333: [piscina] Mergusd (ZichyOkm. I, 412). Demecser környékén, ahol Pesty Helynévtára szerint van „Mérges sziget, kaszálló“. Hasonló elnevezés, mint 1275: „vallem Merguswelg vocatam" (OklSz.) I 1299: „stagno Mergustom vocato“ (ZichyOkm. I, 95) I 1431: „fhivium Mergestheiv vocatum“ (KárolyiOkl. II, 136) I 1436: „alueum Mergesd“ ötször (i. h. 176). „Mérges lehet az a víz, amelyikben vagy amelyik melleit mérges növények teremnek, illetőleg amelyiket halászati céllal mesterségesen megmérgeznek, megmaszlagolnak“ (S. R.: MNy. XXI, 202). A méregfüvet a pisztrángos vizekbe törik a Székelyföldön, hogy a hal elkábuljon (Hermán, HalK. II, 813). Azt hiszem, hogy olyan tavat nevezhettek Mérgesnek vagy Mérgesd-nék, melyben mérges növények

(pl. mételyfű) nőttek, vagy amelyben a nád, káka és más vízinövények rothadása következtében mérgező hatású anyagok keletkeztek (vő. BÁTKY: FE. V. 125).

Merse. 1325: [piscina] Merse (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Mersee (ZichyOkm. I, 412) I 1361: „piscinam suam Merse vocatam“ (i. h. III, 192). Kék és Demecser vidékén fekhetetl. Pesty Helynévtárában Demecser község határnevei közölt szerepel: „Merse, sziget kaszálló.“ Valószínűleg személynévből keletkezett ez a tónév: egykori tulajdonosa nevét őrizheti. Okleveleinkben valóban szerepelnek Mersa és Merse nevű férfiak, illetőleg e névvel alakult helynevek: 1301: „ad locum Mersegepu vocatum“ (SztárayOkL I, 38) I 1302: „pous filio Mersa" (AnjouOkm. 1, 23) I 1310: „nobilis domine relicte Merse" (AnjouOkm. I, 207) I 1339: „Nos Petrus el Mersa vicecomites de Zemlen“

(SztárayOkL I. 158) I 1355: óla Nizny MirosOV és Viíny MirosOV (Révai Nagy Lexikona).

PAIS Dezső közlése szerint valamely mir előtaggal alakult szláv személynév Mirsa becézőjéhől származhatik (vő. MlKLOSICH, PON. 77).

Prépost-tava. 1325: [piscina] Preposttoua (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] preposttoua  ZichyOkm. 1, 412). Kék és Demecser határában. 1297-ben említenek egy földet, melynek

birtokosa szintén prépost volt: Prepostfelde (OklSz.). Egyházi tulajdonosáról kapta nevét; 1. Pap-tava

Rakottyás. 1325: [piscina] Reketha (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Reketha (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser környékén. Demecsertöl északra valóban van egy Rakottyás nevű határrész (Pesty Helynévtára és saját gyűjtésem), mely a lenti halastóval egybevethető. Hasonló elnevezésű víznevek: 1-91. Cadit ad rakatijastow“ I 1292: „ad quendan meatum rimih Rakatlak (OklSz.) I 1342: „lacum Reketyas ... fhniium Lapusreketya“ (ZichyOkm. II, 35—6). Olvasása Reketya. Olyan tavat jelent, amelyben vagy amely mellett rekettye Salix cinerea L. nő. A közszó szláv eredetű (Nyelvtudomány V, 148

Rév-tókája. 1325: [piscina] Rewtokaia (AnjouOkm. II. 230) I 1333: [piscina] Rewthokaía (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser vidékén. Pesty Helynévtára szerint Demecsertöl északnyugatra van Nagyrév és Sárosrév nevű határrész. Olyan tavat jelöl e név, mely bizonyos rév mellett feküdt. L. Boka-réve és íván-tókája

Unő-vejsz-szád. 1325: [piscina] Inewueizad (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] ynewueizad (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser vidékén, Ünő szerepelhet víznévként, mint pl. 1339: „lacus wlgo Inewthöw stb. (OklSz.). Azt a tavat hívhatják így, ahová az ünők inni járnak. Vejsz vagy vész a halászat ősibb rekesztöszerszámai közé tartozik (1. Ecsedi, NépHaL 20—5). A szád a. m. 'nyílás, torkolat, ajak’; vö. 1299/1360: „locum Vogpatakzada“ és Belapatakazada I 1338: Weulgzad I 1342: „locum Arukzad vocatum“ (OklSz.). A vejsz-szád értelmezés ueizzad alakot kívánna. Az egyik z elhagyása talán csak íráshibából történt. A név jelentése tehát: 'olyan tó, melyben a vejszé-nek nyílása van, s ahová az ünők inni járnak’.

Vereshíd. 1325: [piscina] Wereshid (AnjouOkm. II, 230) 333: |piscina] vereshíd (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser táján. Pesty Helynévtára szerint Demecser határában valóban van „Vereshíd sziget és Vereshíd láp kaszáik) és nádas.“ Vereshíd tó azt a tavat jelenti, mely egy egykori veres híd mellett terült el, vagy amelyen ez keresztül vezetett. A híd jelzőjét színétől kapta. L. István hida. 

Szappanarany az alpokból

Finom „szappanarany” (aranypelyhek és -por) található a Dunában, de a centiméteres nagyságrendű igazi „aranyrögök” rendkívül ritkák. A dunai arany többnyire az Alpok mellékfolyóiból, például az Innből, a Salzachból, a Traunból és az Ennsből származik, és a dunai kavicsban rakódik le. A legnagyobb esélyed ott van a dolgok megtalálására, ahol a víz áramlási sebessége csökken, például folyók belső kanyarulataiban, kavicsos töltések és nagy kövek mögött .Regionális gócpontok a Duna mentén:Németország (Bajorország): Regensburg , Straubing és Passau környéke történelmileg dokumentált lelőhelyek. A részecskék többnyire nagyon aprók (1 mm-nél kisebbek).Ausztria: Passautól kezdve a Duna átfolyik Ausztrián, ahol hagyományosan több aranyat mostak. Jó régiók találhatók Linz és Mauthausen környékén , valamint a Traun és az Enns folyók találkozásánál.Tippek a felszereléshez és a technikához:Aranymosó serpenyő: A klasszikus aranymosó serpenyőben homokot és kavicsot kanalazunk a serpenyőbe, majd körkörös mozdulatokkal kimossuk belőle a könnyebb anyagot.Arany zsilipláda: Ha hosszabb ideig szeretnénk kavicsot mosni, érdemes egy kis zsilipládát elhelyezni a sekély sodrásban.Tartsa be a törvényeket: A hobbi aranymosás sok helyen megengedett, amennyiben nem használ gépi kotrógépet, és szigorúan kerüli a természetvédelmi területeket.Tippek a kavargó technika helyes használatához, hogy még a legfinomabb aranypelyhek is a serpenyőben maradjanak, és ne mosódjanak el. Möhringen Duna - Donauursprung - Donaueschingen- A Duna a németországi Fekete-erdőben ered, két kis hegyi patak, a Brigach és a Breg összefolyásával, Donaueschingen városától nem messze. A geográfiai és hidrológiai mérések szerint a két patak közül a Breg a hosszabb, így tulajdonképpen annak forrása tekinthető a Duna valódi, legtávolabbi kezdetének. A Magas-Tauern hegységben és a Rauris-völgyben arany leginkább apró szemcsék, „aranyporszemek” és mogyoró nagyságú rögök formájában fordult elő. A történelem során előkerült legnagyobb ausztriai aranyrögök legfeljebb mogyoró méretűek voltak. A legismertebb és történelmileg legjelentősebb aranylelőhelyek Ausztriában a Magas-Tauern (Hohe Tauern), .Rauris-völgy (Raurisertal): „Az Alpok aranyvölgyeként” is ismert. A fenséges völgyben a mai napig kipróbálhatja az aranymosást, ahol az amatőrök leginkább kisebb aranypelyheket találnak. Aranyásó falu, Heiligenblut, a Großglockner lábánál található.  A Rauris völgyben Hüttwinklache és Bodenhaus 1-2mm-es aranyszemcséket lehet mosni. A nagyobb szemcsék általában a durvább kavicsos hordalékban gyűlnek össze. Kézi aranymosással a nagyobb lapátpróbák alkalmával a szakemberek mindössze néhány tucat vagy párszáz szemet találnak egy-egy mosópadon. Az Alpokból származó aranyszemek rendkívül tiszták, finomságuk gyakran a 92%-ot is meghaladja.  Az Osztrák-Alpokban, különösen a Magas-Tauern Nemzeti Park területén, két kiemelt helyszínen is kipróbálhatja az aranymosást: a Rauris-völgyben (Salzburg tartomány) és Heiligenblutban (Karintia). Rauris-völgy (Aranyvölgy): A Bodenhaus és Sportalm nevű helyszíneken vagy a Heimalm közelében. Sonnhof Rauris és Heiligenblut aranyásófalu. A Fleisstal völgyben található helyszínen a Möll folyó partján moshat aranyat a Grossglockner lábánál. Olaszorazágban a legintenzívebb kutatási területek az Altopolesine régióban, valamint Piacenza és Pavia környékén találhatók. Nálunk a Börzsönyben rejlő nemesfémek, különösen a Magas-Börzsöny ércesedései (például a Kovács-patak, a Bezina-patak és a Só-hegyi patak hordaléka) termésaranyat rejtenek. A kimosott porszemcsék és lemezkék a középkori bányászat maradványaiból származnak. Egy ismerősöm 10.000 Ft-nyi aranyat mosott ki egy nap alatt. Hol érdemes próbálkozni?Duna (Ács és Gönyű térsége): A hazai aranymosás egyik leghíresebb helyszíne. A nehéz iszapot és a vasmagnetitet érdemes mosni.Dráva és Mura: Ezek a folyók a környező magashegységekből (pl. Alpok) szállítják a finom hordalékot, és szintén ismertek aranytartalmukról. A Tisza és mellékfolyói (pl. Szamos, Visó) is jelentős aranymosó helyek voltak, ám a mederszabályozások óta ezeken a területeken jóval kevesebb arany halmozódik fel.

Mi a kotu

A Rétköz térségében található tőzegtalajok (kotu) igen értékes, magas szervesanyag-tartalmú, de speciális adottságú területek. A gazdálkodás során elsődleges cél a kiszáradás és a talajdegradáció (tőzegoxidáció) megakadályozása, a talaj vízháztartásának szabályozása, valamint a megfelelő tápanyag-utánpótlás biztosítása. A tőzegtalajok (kotu) jellemzői és főbb kihívásai. A "kotu" kifejezés a tőzeges, lápos területek humuszos, sokszor agyagos vagy öntéstalajjal kevert felső rétegét jelenti. Bár a szervesanyag-tartalom magas, a nitrogén nehezen hozzáférhető a növények számára, a foszfor és kálium mennyisége pedig gyakran alacsony. Kiváló a vízmegtartó

képességük, de túlzott kiszáradás esetén a tőzeg visszafordíthatatlanul elveszíti a nedvszívó képességét (hidrofóbbá válik) és porladni kezd. A Rétköz lecsapolása óta a tőzegtalajok süllyednek és oxidálódnak. A legfontosabb lépés a vízszint szabályozása (duzzasztás) a csatornákban, hogy a talaj vízzel telített maradjon, így megelőzhető a tőzeg porladása és a szél- vagy vízerózió.Kerülje a mélyszántást: A mélyforgatás felhozza a meddő altalajt vagy a túlzottan meszes rétegeket, ezáltal ronthatja a kotu termőképességét. Inkább a lazító, sekély művelési módokat alkalmazza. A túlzott talajtaposást kerülve érdemes sekély gyökérzetű, vagy a magas talajvizet jól tűrő kultúrákat választani. Egyes kalászosok (például zab) megélnek itt, de a legideálisabb a gyepek, rétek fenntartása (szénatermelés), ami kíméli a talajt és

megköti a szerves anyagot. A tőzeges, kotus területek kiválóan alkalmasak zöldségtermesztésre, amennyiben a vízbiztonság adott. A bogyós gyümölcsűek (pl. áfonya, amennyiben a talaj kémhatása megfelelő) és a hagymafélék is jól teremhetnek ezen a vidéken. A talajélet serkentésére és a humusz pótlására rendszeres szerves trágyázás szükséges. A tőzegtalajok gyakran szenvednek mikroelem-hiánytól (pl. réz, cink, bór), ezért a talajvizsgálatokra támaszkodva célzott lombtrágyázást vagy mikroelemes beöntözést kell alkalmazni. A kotu (vagy kotutalaj) egy erősen humuszos, lápos jellegű talaj. Akkor alakul ki, ha a tőzeg kiszárad, lecsapolódik, és a növényi maradványok tovább bomlanak. Szervesanyag-tartalma jellemzően 10-20% közötti, szemben a tőzeg magasabb, 20% feletti arányával. Szárazon könnyen porlik. A kotus területek kiválóan alkalmasak lehetnek bizonyos fafajok, például kanadai nyár, magaskőris vagy fekete dió termesztésére. A tőzeg- és kotutalajok magas szervesanyag-tartalmuk miatt fokozottan tűzveszélyesek. A spontán öngyulladásukat a talajban zajló mikrobiális bomlás, a nedvességtartalom csökkenése, valamint a megnövekedett környezeti hőmérséklet idézheti elő. A tőzeg és kotu öngyulladásának folyamata mikrobiális bomlásnak bevezik.

A tőzeg (félig bomlott növényi maradványok) mikrobiológiai folyamatok során hőt termel. Ha a talaj száraz és a hő nem tud eltávozni, a belső hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A kritikus hőmérséklet (kb. 60 °C felett) elérésekor az anyag lángra lobbanhat vagy izzó parázzsal éghet tovább. Az ilyen típusú talajtüzek, az úgynevezett talajtüzek vagy lápégések, rendkívül veszélyesek, mivel láthatatlanul, a felszín alatt izzanak, és nehéz őket eloltani. A meliorációval levezették a vizet, de a Tisza szabályozása révén már nem árasztotta újra el a területet a víz, így lassan kiszáradt a terület. A tőzeg egy növényi maradványokból képződő, üledékes talajképződmény, amely nagy mennyiségű vizet és szerves anyagot képes tárolni. A Rétköz hazánk egyik legfontosabb lápvidéke, ahol a kedvező természeti adottságok miatt jelentős tőzegkészletek halmozódtak fel.A tőzeg legfontosabb jellemzői és felhasználási területei a térségben: Kiválóan alkalmas a talaj szerkezetének, vízmegtartó és levegőző képességének javítására. Ültetőközegként, virágföldek alapanyagaként vagy savanyú kémhatást igénylő növények (pl. rododendron, áfonya) termesztésére használják. A tőzeges területek jelentős szén-dioxid-megkötő képességgel rendelkeznek, így kiemelt szerepük van a helyi ökoszisztéma fenntartásában és a klímavédelemben. A tőzeg rendkívül lassan, évente csupán átlagosan 1 mm-t gyarapodik. A Rétköz ökológiai egyensúlyának megőrzése érdekében a tőzeglápok és a vizes élőhelyek védelme elsőbbséget élvez. A Kolbárd a Rétköz egykori, történelmi vízivilágához (lápok, mocsarak) tartozó toponímia (tó és sziget), amelynek medrében értékes lápi tőzeg képződött a leülepedett, elhalt vízinövényekből. A Vártanya, a Rétköz és a Kolbárd (Kolbárd-tó) szorosan összekapcsolódó földrajzi és történelmi fogalmak a Nyírség és a Rétköz találkozásánál, Demecser térségében.

A térség történetének és földrajzának legfontosabb jellemzői:Kolbárd-tó: Egykor a Rétközhöz tartozó, vízi világban és halban rendkívül gazdag terület volt (a mai Demecser és környéke közelében), amelyet a Tisza áradásai rendszeresen elöntöttek. A környező lápos, mocsaras területeken a lakosság halászattal, madártojás-gyűjtögetéssel és csíkászattal egészítette ki a megélhetését.Vártanya: A környező mocsarakból, szigetekből (mint pl. a Matyi-sziget) kiemelkedő lakott vagy művelt terület volt. A Vártanya azért jött létre, hogy a távolabbi falvakból (mint például Demecser) kijáró kocsisoknak, béreseknek és dohányosoknak ne kelljen óriási távolságokat megtenniük a földekig.Tájhasználat:

A lecsapolások előtt a helyiek a szigetek között titkos, nádasokba rejtett ösvényeken közlekedtek. A víz visszahúzódása után a korábban zsombékos, mocsaras részeken kendert, káposztát termesztettek, később pedig zöldségféléket és takarmányrépát, dohányt. Rengeteg régészeti leletet találtak itt. Mesélek egy kicsit erről a letünk világról a szociológusok és néprajzosok örömére. Réges-régen, amikor még az utcán köszönt egymásnak ismerős és ismeretlen, amikor még a gémeskút vize iható volt, amikor még a keréknyomból is lehetett inni, akkoriban volt egy Vártanya Demecsertől úgy hat kilométerre. Itt ismert mindenki mindenkit. A boltban és a kocsmában lehetett megtudni a friss hireket. A házak előtti pádon cseréltek pletykát az asszonyok.

Nagyon nagy szégyen volt, ha valaki nem köszönt a másiknak. Ezen a Vártanyán a falusi emberek önellátóak voltak, mindent termesztettek, ami csak kellett a családnak. Kevés olyan dolog volt, amiért pénzt adtak, de azt is a Demecseri vásáron szerezték be. Ha pénzre volt szükségük, mert venni akartak a piacon gyufát, petróleumot, sót, cukrot, ruhát és a lábbelit, akkor eladtak valamit; tojást, tejet, dohányt. A napi életvitelüket és az étrendjüket, a mindennapokat úgy alakították, hogy a rendelkezésre álló termésekből változatos étrendet tudjanak biztosítani. A tanyán élő ember találékonysága és életrevalósága közismert. A Vártanya azért jött létre, hogy az embereknek ne kelljen annyit gyalogolni a földekre. Eredetileg a kocsisok, béresek, dohányosok részére az uraságok építették a cselédlakásokat. Ezek a lakások sárfalból készültek, nyitott, szabadkéményes, közös konyhás, nyitott tűzhelyes, egy helyiségből álló, többgenerációs lakások voltak. A tanyán élő ember reggelente korán kel és későn fekszik, így sokat él, nem zsörtölődik, panaszkodik, kesereg, köszöni az Istennek, hogy reggel felébredhetett, majd köszöni, hogy fel tud kelni, majd hogy ad erőt neki a munkához, majd megköszöni Istennek, hogy ételt, italt adott. Télen a legfontosabb a fűtés volt, egész évben erre készültek. Száraz fa gyújtósnak, amit vékonyra kell vágni gerjesztőnek. Ha este későig még abajgattuk a tűzet, akkor a parázsból marad reggelre, és másnap lehet táplálni tovább. Az eresz alatt álló kecskebak jó szolgálatot tett, ha fűrészelni akartuk a fát, persze tudni kellett hogyan. A felhasogatása a rönknek sem egyszerű feladat, tudni kellett hova kell ütni és mekkorát, mert ha a közepébe ütöttük, a fejszét három ember se vette ki belőle, mindig a széléből kell lehasítani egy darabot, és lassan elfogyott a rönk. A tornácon hajnalra jégcsapok, az ablakokon jégvirágok díszítették a házat. Aki nem próbált még hideg falusi házban sport begyújtani, az nem becsüli meg igazán a tűz melegét. Itt a gumicsizma nem népviselet, mert ha a sarat dagonyázod, vagy az ólat takarítod, vagy csak eső után a kerti munkát végeztük, elengedhetetlen és szükségszerű. Sáros csizmával nem mentünk be a házba, megbecsültük a tisztaságot, a rendet, amit a háziasszony tartott fenn. Este beszedtük a tojást, reggel korán ellenőriztük, hogy mennyit nőtt a palánta. Tavasszal, a palántázás idején fontos ceremónia a palánták cserélgetése, akinek több van valamiből, elcseréli más palántákra, így a felesleg soha nem ment a szemétbe, hanem gazdát cserélt. Itt a fiúk fára másztak, bicikliztek, a sárban tapicskoltak, a ház körül segítettek, fociztak. Aki itt él, nem tudja, mi az asztma, vagy az allergia. Itt a fákon a gyümölcs bio és natúr, bár ezeket a szavakat senki nem használja, mint ahogy a házi kifejezést sem. Mentát, sóskát, körömvirágot, árvacsalánt minden udvaron találni, így van gyógynövény a családnak, vagy friss zöldség. Akkoriban a Bereg egy hatalmas összefüggő mocsár volt, benne apró szigetekkel, ahova a járást csak a beavatottak ismerték. Az öregek mesélték, hogy a török világban a Kacsavár ás a Vártanya között volt egy titkos ösvény a mocsárban. A kisebb területeket szigeteknek nevezték, a legnagyobb neve volt a Matyi-sziget, a szigetek között csak rejtett utakon, a nádasok és lápok között, az itt lakók által ismert útvonalon lehetett közlekedni. A Leányvártól csak négy km-re volt a Vártanya, de a rejtett útvonalon 7 km hosszú volt az út. A Rétközt a Tisza árvize évenként többször elöntötte. A többi településhez hasonlóan a közeli falu, Demecser is kiemelkedésre épült. Az ínségesebb időkben a lakosság madártojás gyűjtögetéssel és halászattal foglalkozott, az áradás levonulása után a kisebb mélyedésekben a sekély vízből kézzel szedték a halat az emberek. A Kolbárd-tóban sok volt a hal, de a Róka kút laposából is sok csíkot fogtak az emberek. Gyerekkoromban Édesapámmal sokat jártunk a Ticcére horgászni, ami pár kilométerre volt a tanyától. Nyáron a rudasokba rakott szénát, amit a szigeten kaszáltak és csónakon nem érkeztek elszállítani, a víz megemelte és a víztetején a szél arrébb fújta. A mocsaras területen, a mocsár, a láp védelme alatt álló rétköziek sok rosszat vészeltek át. Régen itt öt méter magas földsáncok voltak. A legismertebbek a Vártanya, a Leányvár, a Tündérvár. A madarak részére a nádasok, gyékényesek, kákások, füzesek rengeteg búvóhelyet, kiváló fészkelő helyet biztosítottak. A vándormadarak pihenőhelye, a gémek, ludak, vadkacsák és soksok vízimadár élőhelye volt a Rétköz. Ragadozó csak a róka volt, de télen, amikor befagytak a vizek, a hegyekből idáig portyáztak a farkasok. A rétköziek nagytestű komondor kutyákat tartottak erre az esetre. A kutya nyakába szöges nyakörvet tettek, hogy a farkas ne tudja elharapni, ha harcra kerül a sor. A háborúk alatt vagy járványok idején a Rétköz lakói a

tengernyi víz nádasaiban, a szigetekre, a földvárakba menekültek. Állataikat is titkos járatokon, csapásokon, a biztonságos úsztatókon a biztonságos szigetekre menekítették. A határ nagy részét a Tisza árja borította, az árterületeket jobbára kaszálással és a bőven tenyésző nád vágásával hasznosították marhatartásra alkalmas széna termett itt. Ha az árvíz sokáig rajta nem hevert, sarjút lehetett kaszálni. Az ökörcsorda is a lápokon legelt, az itatás kávás kútból és lápos kútból történt. Az ételek... A tanyán élő embernek mindig volt kenyér, köles paszuly, máié, burgonya, káposzta, tengeri, liszt, tök, tej, tojás, befőtt, csócsa vagy csalamádé, szalonna, tepertő, zsír vagy olaj a kamrájában. Minden időszakban volt valamilyen gyümölcs a kertben. A krumpli sosem fogyhatott ki. A kemencében sült krumplit megsózták, de a disznónak fövő krumpliból is kikapkodtak néhány szem hajas krumplit, amit szintén megsóztak. A lapcsánkát liszttel vegyített reszelt nyers krumpliból a palacsintához hasonlóan sütötték, a csírásgaluskát főzték. A cinkét liszttel összegyúrt főtt krumpliból készítették, amit forró vízbe csorgatva főztek ki, majd hagymás zsírban felkavarták, vagy tálalhatták túróval is. Krumpliból készült a lekváros gombóc, és a krumpli perec, amit olajban, kifli formában sütöttek ki, a puliszkát teljesen összetörték és zsíros hagymát tettek rá, ettől a paprikás krumpli csak annyiban különbözött, hogy a főtt krumplit paprikás-hagymás zsírral öntötték le, s nem törték össze. A rakott krumplit tepsibe szeletelt nyers krumpliból, közé apróra vágott szalonnával megsütötték. Mindennapi eledel volt még a krumplileves, a habart krumpli és a savanyú krumpli. Igen gyakran fogyasztottak még káposztalevest, gersli levest, paszulylevest, lebbencslevest, különböző ízesítésű galuskákat, tengeri puliszkát. Az étolajat, a házilag megtermelt napraforgóból Demecserben üttették ki. Sok tejet ittak, még a gulásztát is megették - a tehén összecsomósodott tejét -, és ha valakinek nem volt tehene, az kecskét tartott. Mindenkinek volt az udvarán ribizli, eper és paradicsom vagy paprika, hagyma vagy uborka, nem kellett a piacra menni érte. A zsíros kupában tepertő, a padláson vagy padmalyon füstölt szalonna volt, ami főételnek is jó egy kis zsenge hagymaszárral. A legnagyobb melegben nem csak az állatok deleltek, hanem az emberek is. A hétköznapokon krumplileves, zöldségleves, bableves, rántott leves, tarhonyaleves, köménymag leves volt, húslevest csak vasárnap vagy ünnepnapokon lehetett találni az asztalon. A tanyán tájszólással beszéltek, amit már csak az öregek használnak. A früstök vagy reggeli: pirítós, a dinner vagy vacsora: lekváros kenyér vagy aludttej kenyérrel volt. Karácsony a disznóvágás ideje volt, a húsvété a birkavágásé. A mezőgazdaságból élt mindenki, a káposzta, a len, a kender és a dohány volt az élet alapja. Jelentős mennyiségű kölest is termeltek, melyből őrléssel készítették a kását. A kenyeret is házilag készítették, a gazdasszony a liszthez vizet, kovászt adott és bedagasztotta. A kész kenyértésztát a szakajtókosárba helyezett szakajtókendőbe szaggatta ki, majd a kendő sarkaival betakargatta. A kemencepadkán letakarva sorakoztak a tésztával megtöltött szakajtókosarak, abban kelt meg a tészta. Amíg kélt a tészta, venyigével, csutkával és szalmával befűtötték a kemencét. Amikor már bemelegedett, de még nem volt elég forró a kenyérsütéshez, kiszakítottak néhány darabot a tésztából, kilapították és a parázs felett lángosnak megsütötték, amit ehettek kaprosán, cukorral, de zsírosán is. Először az ellapított, kerek lángost sütőlapátra helyezték, késsel megszurkálták, nehogy felhólyagosodjon, és bevetették a kemence alján tisztára söpört téglákra. A megsült lángost mindaddig félretették, amíg a kenyereket kemencébe nem rakták. A zsírral, vajjal, sült vajjal vagy napraforgóolajjal megkent lángos volt a reggeli a gyerekeknek. Amikor a kemence belső fala kivilágosodott a melegtől, és a téglájához dörzsölt piszkafa szikrát vetett, akkor már elég meleg volt a kenyérsütéshez. A piszkaiéval néha-néha szétterítették a parazsat, hogy mindenütt egyenlően fűtsön. Bevetés előtt egy ujjal a közepét benyomták, hogy fel ne essen a haja. A kenyeret káposztalevelekben sütötték. A letördelt káposztaleveleket a padláson lerakták, ahol megfonnyadt, megszáradt. Kenyérsütésnél lehoztak annyi levelet, ahány kenyeret sütöttek. A sütőlapátra téve ráborították a megkelt kenyeret és úgy vetették be a kemencébe. A megsült kenyeret letisztogatták és a megszegés előtt a késsel keresztet rajzoltak rá, étkezés előtt imát mondtak, megköszönték Istennek, amit adott. Még emlékszem az imára: „Aki ételt-italt adott, annak neve legyen áldott!” A kemence tetején vászon zsákocskában száradt a kovászból kivett morzsóka, amivel a következő kenyérsütéskor az élesztőt helyettesítették. A dagasztóteknő oldaláról összekapart tésztát, a vakarát is megsütötték a kemencében, de néha olajban is. Hamarabb elkészült, mint a kenyér, és csillapította az éhséget. A sütőteknő végéből, ahová a dagasztáshoz a kovászt öntötték, fakanállal felkaparták az odaragadt tésztát. A felkapart tésztát kevés vízzel és liszttel keményre gyúrták. Ötujjnyi széles, kétujjnyi vastag tésztahurkát formáztak belőle, tetejét előbb bevagdalták, majd megszórták sóval, köménymaggal és megsütötték. A kenyér két óra hosszáig sült, de a mellé bevetett vakarót már egy óra múlva ki lehetett szedni. A kisült kenyeret lemosták, majd a kamrában a kenyértartó kosárban vagy a kenyértartó polcon tárolták. A kenyér Isten ajándéka volt, ezért tisztelték a tanyasi emberek. Ha kenyér van, minden van, mondogatta gyakran Édesapám. Ha egy kenyérdarab véletlenül leesett, azonnal felvették, megcsókolták, esténként imába foglalták: „Istenem bocsáss meg”. Ünnepek a tanyán... Vasár- és ünnepnapokon nem maradhatott el az asztalról a húsleves és a töltött káposzta, és ekkor készítették édességként a kőttes tésztákat is, amiket mákkal vagy dióval töltöttek. Mivel volt tojás, liszt, így a házi tésztát is a levesbe meggyúrták, elnyújtották, felvágták és az ágy tetején, abroszon szárították. Télen szánkó helyett elég volt egy láda alá két fa szegelése. Disznóvágáskor hordták az ismerősöknek, rokonoknak a kóstolót az emberek. Advent idején betlehemezők járták a tanyákat. A férfiakból alakult betlehemes csapat érkezését esténként a pásztorok botjára szerelt, kilyuggatott lemezdarabok csörgése jelezte. A kántálók zaja átjárta a tanyát. Az ablak előtt megjelentek és beszóltak: „Szabad az Istent dicsérni?” Ha kiszóltak, hogy igen, felcsendült a karácsonyi egyházi ének. A háziak behívták a kántálókat, süteménnyel és borral kínálták őket. Az ünnep alatt betlehemes gyermekcsoportok járták a tanyát, általuk készített betlehemi házzal, benne a kis Jézuskával és a báránnyal. A csoport tagja volt az öreg vándor, bundába öltözve, láncos botjával, amit azsagnak vagy istápnak is hívtak. Mókás jeleneteivel tette életszerűvé a pásztorok énekeit és köszöntését. Szilveszterkor tréfás jelenetektől volt hangos a tanyasi utca. Ostorcsattogás, kolompolás, üstök verése, zajos játékok „riasztgatták” az embereket. Aztán boldog újévet kívántak a lakóknak. Karácsonykor elmaradhatatlan étel volt a babajka, húsvétkor a sonka, tojás, kalács és sütemény. A húsvét előtti nagyböjtben a katolikusok minden pénteken böjtöltek, míg a reformátusok csak nagypénteken. Ekkor a leggyakoribb étel a pattogatott tengeri volt. Húsvétkor szokás volt a locsolkodás, a gyerekek rózsavízzel, a szegény gyermekek gyakran csak színezett vízzel locsolkodtak, vászontarisznyába gyűjtve a hímes tojást. A legények a lányokat a kútnál locsolták. Az év utolsó napján, aki tehette, elment a templomba hálaadó misére. Farsangi időszakban bálok voltak, zenés, táncos mulatságok. A tanyasi iskola tanítója színjátékkal egybekötött farsangi esteket szervezett a gyerekeknek és a szülőknek. Fontos volt még Szent Márk és Szent György napja. Szent Márk napján, aki tehette, kiment a határban tartott búzaszentelő körmenetre és misére. A búzaföld szélén a pap elmondott egy-egy evangéliumi szakaszt a négy égtáj felé, és imádkoztak a jó termésért az emberek. A megszentelt búzából kiki hazavitt egy marékkai a sublótra vagy a tükör mellé tette, a szoba dísze volt. A régi tanyavilág legjelentősebb családi eseménye a lakodalom. Az ifjú pár részére nagy feladat volt a pohártörés. Az anyaggal betekert poharat a földön a vőlegénynek kellett a sarkával összetörni. Az esküvőt jegyesség előzte meg, a jegyességet pedig a leánykérés. A leánykérésre a vőlegényjelölt a násznagynak kiszemelt férfit hívta magával. A leány kezét a leendő násznagy kérte meg a vőlegény nevében. A vőlegénynek a csizma, csizmanadrág, rövid kabát, kalap, a menyasszonynak a csipkefátyol, rövid ruha, pántos cipő dukált. A ceremóniát mindenkor fogadott vőfély irányította. A legszegényebb lakodalmi vacsorán is csigatésztával készült húslevest, főtt húst töltött káposztát, tejben főtt kását szolgáltak fel. A menyasszonyi koszorút eltették emléknek, régebben berámáztatták, és a sublótra helyezték vagy a falra akasztották dísznek. A házasság a tanyán egy életre szólt. Minden család életében jeles esemény volt a gyermek születése. A szüléshez csak bábát hívtak, akit gazdagon megjutalmaztak. A keresztszülőket a legközelebbi rokonok közül választották. Amikor a keresztelőről hazatértek a csecsemővel, szertartásosan beköszöntek: „Adjon az Isten jó napot! Dicsértessek a Jézus Krisztus! Megjöttünk. Pogánykát vittünk, báránykát hoztunk.” A csecsemőt három hónapig pólyában, bölcsőben tartották, s a lehető legtovább szoptatták. Az udvar... A tanyán szép nagy kertek voltak, benne konyhakert, udvar, gyümölcsfák. Az udvar elején eperfa, aminek termését a kacsák szívesen csipegették fel, a végén diófa állt, a ház előtt gémeskút. A tornác előtt szőlőlugas díszelgett, amit metszeni kellett, permetezni, kacsolni és kötözni. A fákon énekesmadarak énekeltek egész nap. Itt természetes, ha bőg a tehén, ha nyerít a ló, mekeg a kecske, visítanak a malacok, a kakasok kukorékolnak, a kutyák ugatnak a macskák bangurolnak, vagy a gólya kelepel az előttünk lévő villanyoszlopon, vagy a kocsmából hazafelé tartó részegek énekelnek. Itt minden tojás és tyúk vagy szalonna, vagy a sonka vagy a tészta házi, nem kell annak hazudni, mint a városi piacokon. Egy tyúk évente száz tojást tojt, ha annak a felét eladták, megvolt a tyúk ára. De még az a tyúk tojt jövőre is, és ha még kotlik is, megültették és csibéket is költött. Senki sem vágja le az aranytojást tojó tyúkot. A csend itt ismeretlen fogalom. A hátsóudvaron csirkék, kacsák, libák, pulykák, malacok kecskék és galambok osztozkodnak a gazda kukoricáján, elégedetten beszélgetve egymással. Az udvaron mindenkinek volt egy ásott gémeskútja, egy szérű, ahol a paszuly cséplés vagy adjusztálás történt. Ez az udvar egy tiszta része volt, ahol a homokos talajt keményre döngölték és többnyire agyaggal feltöltötték. Az udvaron volt egy hombár, a szemes gabona eltartására szolgált, vesszőből fonták és sárral betapasztották. Volt még tengeri kas, ami vesszőfonatú, zsúppal vagy náddal, gyékénnyel fedelezett, kukoricagórénak is nevezték, amin olyan réseket hagytak, hogy kiszáradjon a tengeri. A baromfit a góréban tartották, a nyári hőségtől a tél beálltáig. Az udvarban csirkék és tyúkok szaladgálnak, míg el nem hangzott a „pipipipipi”, akkor aztán minden felől rohantak a szárnyasok. A tyúkok szárnytollát lenyírták, a kakas sarkantyúját is levágták, hamuba pergették, hogy ne fertőződjön el. A sarkantyú nélkül nem tudott repülés közben manőverezni, így bent maradt a góréban a tyúkokkal együtt. Az udvaron kapott helyet az istálló, benne a marhákkal, lovakkal, az ólakban disznót tartottak, aminek zsúp fedele volt, az akolban vagy a karámban bárányokat, kecskéket tartottak, a legelő állatokat néhol a kopár szikes legelőkön tartották, míg a színben a föld műveléséhez szükséges szerszámokat; ekét, boronát, szekeret tárolták. A cséplés is nagy esemény volt, eleinte állatokkal tapostatták és széllel rostálták a termést. Egész télre kint maradt a káposztaföldeken, a levágott káposztatorzsa, ezt legelték a juhok. Míg nem volt nagyon hideg éjszakára is kint maradtak a földeken. A tél beálltával a csűröket és a megüresedett dohánypajtákat kibérelték a juhászok. A föld... Mindig megszedték a vetőmagot, hogy következő tavasszal legyen mit vetni. Szokás volt a szántás első fordulójánál az olvasót az ekeszarvára akasztani és Isten áldását kérni a munkához. A házak nádtetősek, vert falúak voltak, vagy vályogból készültek, nyugat-keleti tájolásúak, és mindig a dombosabb részre építették azokat. A házhoz istálló, csűr csatlakozott, a gazdasági udvart s a zöldséges- és gyümölcsöskertet kerítés, gyakran málna vagy ribizli sövény vette körül. Nem messze a házak mögött terültek el a kender és káposztaföldek, távolabb a dűlőkre osztott szántóföldek és rétek, azután a szőlő s esetenként az irtásföldek. Kendert többen termesztettek, amit áztatni a tóra vittek. Néha előfordult, hogy annyira leapadt a víz, hogy kénytelenek voltak a szomszéd határba vinni, áztatás végett. Később paszulyt termesztettek, valamint sáfrányt a leves színezésére. A meliorációval a vizek levezetésével persze megváltozott a gazdálkodás, a mocsárból kiszivattyúzták a vizet a büdös kanálisba. Gabonafélékből (búza, rozs, árpa, zab) tízszer annyit termett, mint régen. Amikor kiszáradtak a kisebb tavak, a tófenékbe káposztát palántáztak. Még a Lónyai-kanális árterét is bevetették. Lassan a tavak néhány mélyebb, nagy tó kivételével teljesen eltűntek. A kiszáradt tavak alját kiégették. Az erős napsütéstől meggyulladt a fekete lápi tőzeg a kotu, ami vízi növények összefonódásából jön létre, az elhalt növényekre mindig újabbak települnek. A megnőtt termőterületen zöldségtermelés, cukor- és takarmányrépa volt, a korábban zsombékos területeken káposztát, kendert termeltek. Szegény családoknál az útfélen, udvaron ültetett eperfák termése, az árokparton termő kökény volt a gyümölcs. A gyomirtó a kapa volt, akinek nem csillogott, azt megszólták a templomból hazajövet a pletykás asszonyok. A szomszédok segítettek egymásnak aratni, szüretelni, disznót vágni a kölcsön munka visszajárt, amit a gazda szántással vagy terménnyel viszonzott is, amikor a másiknak volt szüksége rá. Nem voltak kövesutak, csak a szekér által kitaposott dűlőutak, csapások ösvények. A nagy udvarban jól megfért egymás mellett a zamatos szőlő, az egészséges sárgarépa vagy murok, vagy a nyáron hús árnyékot adó trombita-virág, a tulipán, a pünkösdi rózsa és liliom, az orgona és szamóca. Reggel szalonnát sütöttek, szabadtűzön, amit illett „nemtudom” szilvából készült pálinkával öblíteni. A falusi emberek azt mondták a hozzáértő ember kezében a sár is arannyá válik. Az itt élő emberek sárból képesek voltak házat építeni, mivel nem volt más kénytelenek voltak az anyaföld adományaira, nevezetesen sárra, szalmára, vízre, megfelelő tájolásra és a Jó Isten áldására támaszkodni. Amikor az ember elfogadta magát a természet részeként, s nem akarta uralni a világot, akkor elfogadta azt is, hogy háza a földből nő ki, és évtizedek múlva a lakója és a lakhelye is oda tér majd vissza a jó anyaföldbe. A szalmafödeles ház szobája apró ablakaival az utcára nézett, melegét télen a konyhára nyíló kemence adta, mely elsősorban főzésresütésre szolgált. A konyhához, melybe a pitvaron át jutott az ember, egy-két kamra csatlakozott. Ezekben kaptak helyet a szerszámok, a gabonatartó szuszék, liszt, kása, káposztás hordó, gyümölcs, ott függött rúdon szalonna, sódar, kolbász. A szálas gabonát a csűrbe rakták, ott a cséphadaróval végzett munkának is jutott hely. A nyitott konyhából nyíltak a lakóhelyiségek, a kemencék fűtését szintén a konyhából oldották meg. A felnőttek 4-kor keltek a gyerekek fél ötkor, nyáron korán világosodott és sok volt a munka. Az árokparton szedett gizgazzal, gallyal, szalmával, a földeken gyűjtött venyigével vagy napraforgó szárakkal fűtöttek, szalmán, a földön vagy dikón aludtak. A kornak megfelelően vertfalu, szalmával kevert agyagból dagasztott sárból rakott, földes padlójú házak voltak, nád, szalma, sás fedése volt a tetőnek. Benne nyitott tűzhely, volt szabadkéménnyel, amit hulladékkal fűtöttek. A házak tisztán tartása meszeléssel, földje mázolással történt. Az ablakok kicsik voltak, télen mohával, kitömve, hogy ne menjen ki a meleg. A házban nem ritkán tucatnyi ember lakott, többnyire három nemzedék egy fedél alatt. A házakat részben süllyesztve építették. A küszöbnél a házban nem fel, hanem le kellett lépni. Egy idő után megtiltották a tető fedésére a szalma és a sás alkalmazását, és egyre többen használtak agyagból égetett cserepet a házak fedésére a sok tűzeset miatt. Az ágyat priccsnek vagy dikónak hívták, az asztal mögött volt a sublót, ebben tartották a ruhát és az ágyhuzatot. A subát és a szűrt a kamra falára akasztották az nem fért be a kis konyhába, de ide kerültek a cipők, csizmák és a háztartásban szükséges eszközök, rocska, köpülő, szilke, savanyított káposztáshordó, fateknő, termények és a boroshordó is. Pitvarnak nevezték a konyha bejárati ajtaja felőli részt, ott volt a padlásfeljáró is. A konyhában a bejárattal szemközti sarokba, vagy az ablak alá került a karos láda és az asztal. Az ajtó jobb oldalára ágyat vagy inkább priccsnek nevezett fekvő alkalmatosságot, a bejárattól balra polcos állványt helyeztek. A fekvőhely és az asztal közé tettek egy felül polcos, alul zárt edényes szekrényfélét, amit kredencnek neveztek. A karos láda és a kemence szája közötti falrészen nyílott a szobaajtó. Az építéshez használt sarat is saját földjük agyagos részéből termelték ki a parasztok, amit később kacsa és libaúsztatónak, kenderáztatónak használtak. A tornáchoz a gazda maga faragta az oszlopokat. Pácolt deszka volt a plafon és sárdöngölt a padló. A nádat a föld vízállásos területén vágták, mert semmit nem hagytak veszendőbe, minden tenyérnyi helyet kihasználtak. A kertben volt még egy a földből kicsit kiemelkedő pinceverem, a krumplinak. A letapasztott, mázolt padlásán gabonát tároltak, a disznóvágás után a füstölt sódar kolbász a gerendára akasztották. Sokszor volt a padláson fekhely, mert néhányan ott aludtak. Sokoldalú hasznosíthatóságát a nádtetőnek köszönhette. A jól felvert tömör nád nyáron hűvöset, télen meleget tartott. A vályogot tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok) és rostos adalékból szalma, pelyva, szecska, esetleg nádból készítették. A kövérebb agyagnál több szemcsés és szálas adalékot használtak, de minél több az  adalék, a fal, a vályog teherbíró képessége annál kisebb ezzel szemben nagyobb volt a hőszigetelő képessége. A vályog mivel nem éghető és jó hőszigetelő ezért kedvelt volt a tanyán. A vályogtégla mellett a lapított sárgömbökből rakott ún. csömpölyeg fal vagy petics volt a jellemző. A vertfal zsalu közzé került. A vályogfalak nedvesség és fagyérzékenysége miatt vízálló és fagyálló alapra kell helyezni. A külső nedvesség elleni védekezés: az esővíz megfelelő elvezetése széles tetővel, tornáccal, és jó állapotú csapadékvíz-elvezetéssel történt. A gyors kiszáradás miatt fontos volt, hogy a vályogfalakat csak száraz időszakban készítsék főleg a nyári hónapokban. A gömbölyegek vagy gombócok formája lapított gömb alak, esetleg egészen nagy ívben lekerekített sarkú s élű téglatest volt. A felrakott elemeket faverőkkel tömörítették egymáshoz, ez nem csak a két egymás fölötti elem egymáshoz tömörödését volt hivatott

szolgálni. A vályogtégla úgy készült, hogy a megfelelően kevert és nedvességtartalmú alapanyagot faformákba töltötték, és abban fával csömöszölték. A formákból kivett téglákat napon szárítják meg, de a száradó téglákat védeni kell az esőtől és a kiszáradástól. A tornácot culáp vagy támasztóoszlop tartotta, de a falba is beépítették. A sarat állatokkal járatták meg, járatás közben keverték bele a pelyvát, töreket, esetleg nádat. A vályogot villával, esetleg kapával rakták fel. Vigyáztak rá, hogy ki ne száradjon a fal építés közben, de óvni kell az esőtől is. A rakott falat miután elkészült egyesre vágták ásóval. A vert fal zsaluját pántolták, oszlopokat vertek le, és a deszkázatot, zsaluzatot ehhez rögzítették, döngölőkkel tömörré verték, esetleg botok végével megszurkálják a levegő kiszorítása céljából. A csúsztatható deszkát feljebb húzzák és felrakták a következő sort. A falsarkokat, kereszteződéseket, a

nyílászárók falkáváit általában megerősítik nádcsomók, égetett tégladarabok beépítésével oldották meg. A paticsfal olyan fal, melyben a fő "tartószerkezet" oszlopok közé font vessző, vagy nádfonat volt. A földbe szúrták a sasfákat, oszlopokat erre kerültek a varrófák vagy gerendák, így alakult ki a ház vázszerkezete. Az álló oszlopok közé függőlegesen vékonyabb karókat állítottak sorban egymás mellé. A karók közé vízszintesen vékony ágakat fontak. Végül a fonott sövényt két oldalról agyagos, vályogos sárral betapasztották. A vályogházak élettartamát száz években mérték. Nádtető volt a házon, sárból volt tapasztva a fal, a plafonon a gerendák látszottak, a lábuk alatt sárral volt felmosva a döngölt föld.

A kemenceépítés komoly előkészületeket igényelt. Tavasszal a húsvéti ünnepek előtt és ősszel mindenszentek előtt illett elvégezni a meszelést. A házikót kis kamra, konyha és tisztaszoba alkotta, aminek falán egy feszület, vagy egy szentkép díszelgett, amit a búcsúból hoztak. A szabad kémény és a búbos kemence fontos része volt a konyhának, ami padkával és kuckóval rendelkezett a kisgyerekek nagy örömére. A búbos kemence a konyhában a kémény melletti közfalnál, félkör alakú fal felrakásával történt. Amikor a fal elérte a nyolcvan centiméter magasságot, a körbevett üreget feltöltötték száraz homokkal, az alját téglával rakták ki. A betöltött üreg tetejére vasabroncsot tettek, amihez hozzákötöztek négy lécet, és kúp alakzatban beállították a kémény irányába. Arra vigyáztak, hogy a lécekkel körbevett kemenceközép pontosan a kéményhuzatban legyen. A lécek alját csak annyira húzták széjjel, hogy a padkának maradjon hely. A kialakult kemencevázat vesszővel és dróttal keresztben beszőtték, úgy, hogy a keresztpálcák között kétujjnyi széles rések maradjanak. A tetejét szintén belécezték. Ezután következett a tapasztás, a pihentetett áztatott agyagba töreket szórtak, és a masszát jól összetaposták. Az elkészült kemencét kiégették, a tartólécek is elégtek, de akkor már tartotta magát a fal, mert olyan volt, mint egy kiégetett szilke. A kézművesség igen fejlett volt, a nád, a gyékény és a fűzfavessző jó alapanyag volt a tanyán. Az elkészített kosarakat, szőnyegeket és egyéb terméket a demecseri piacra vitték eladni. Keresett volt a lábtörlő, a szakajtó, a kosár, az udvarseprű, a méhkas, a szekerekbe vesszőből készített kas. A len és a kender áztatása után a feldolgozás a fonás, szövés, ruhakészítés volt a téli foglalkozásuk az asszonyoknak. A gyapjú és a bőr kidolgozása és feldolgozása biztosította a meleg ruházatot a parasztoknak. A férfiak téli elfoglaltsága volt még a nád vágása és értékesítése, míg a nők részére a fonás, a szövés, a család ellátása és az állatok gondozása adta a legtöbb feladatot. Az asszonyok télen kenderből, gyapjúból fonalat készítettek. A semmi másra nem jó rongyokat csíkokra hasogatták, és jó erősre megsodorták. Rongyszőnyeget szövettek belőle a felmázolt ház földjére, a lócákra és a kemencepadkára kerültek. Kárba semmi nem veszhetett. A dörzsölő a kender feldolgozásának egy fontos része volt. Ahhoz, hogy a kender a törés, tilolás után puhább legyen, könnyebb legyen fonni, lábbal meg kell taposni, dörzsölni. A fiatalok a közös munkákon ismerkedtek, a fonó estéken, dohánycsomózáskor, vagy tollfosztáskor, persze az estét követte a kislány hazakísérése is. Sok esetben a legény ott felejtette a kabátját, a szűrét a lányos háznál szándékosan. Ha másnap nem tették ki a szűrét, legközelebb már bemehetett a házhoz és udvarolhatott a lánynak. Innen ered a kitették a szűrét mondás. A Lónyai-csatornában, sulykolással mosták a ruhákat, az emberek. Aratás idején és a behordás alatt a lakóknak tűzőrséget kellett tartani. A templomtoronyban őrség volt, aki figyelte a határt és a községet. Tűz esetén félre kellett verni a harangot. További rendelkezés volt, hogy minden szérűskertben legyen egy hordó kapitányvíz, lapát, homok, tűzcsapó, vedrek. Fontos téli esemény volt a Lónyai-csatornán a jégvágás és a jég beszállítása jégvermekbe, onnan látták el a hentesboltokat egész nyáron. Fogatok vitték a hatalmas jégdarabokat, amiket a vermeknél sóztak be, hogy tovább bírja a jég a tárolást a nagy melegben, a vastag nádfedél alatt. A jégverem a temetővel szemben volt még gyerekkoromban és is jártam benne. A módosabbak a vártanyai iskolába járatták gyermekeiket. A gyerekek közül, különösen a szegény gyerekek, ritkán jártak iskolába. Télen a ruházat, nyáron a pásztorkodás, az állatok őrzése miatt nem mehettek iskolába. A tanítás összevontan történt, egy teremben több osztály tanult nagy létszámmal. Az iskolában hosszú deszkából készült, festett padok voltak. Új ruhát, új cipőt először a templomban, ünnepnapokon viseltek. A templomnál találkoztak a rokonok és az ifjúság. Itt beszélték meg a családi eseményeket. A fiatalok itt találkozhattak egymással. Az egyház megpróbálta az ifjúságot kulturális eseményekkel összefogni. Ilyen események voltak a színi előadások, a templomi szereplések, a teaesték, egyéb rendezvények. Az élet része volt a böjt, a körmenet, a búcsú, a vásár, a vasárnapi mise. Szégyen volt, ha valaki nem ment el a templomba. Olvasni a kalendáriumot és a Bibliát lehetett, mert más könyv nemigen volt a háznál. A híreket a templomból hazafelé, vagy a kocsmában, vagy a piacon lehetett beszerezni. A történetek mesék a családban élő öregek által szájhagyomány útján terjedtek és szálltak át apáról fiúra. A gyerekeket korán megtanították olyan keresztény értékekre, mint a becsületesség, a jólelkűség, az igazmondás, a szolgálatkészség, az engedelmesség, a tisztelet és a munka szeretetre. Három fontos keresztény ünnep volt: a karácsony, a húsvét és a pünkösd. A gyerekeknek nem voltak játékaik, a hokedli volt a kisasztal, a sámli a szék, a tök szárából készítettek maguknak dudát, csuhából babát. Készültek játékok csutkából, nádból, szalmából, készítettek hegedűt, sípot, nyakláncot, vagy téli estéken a férfiak faragtak valamit fából. A gyerekek vagy pulyák vasárnap reggel elgereblyélték az utcát, elseperték az udvart, enni adtak a jószágnak. A kilenc órai misére mindig fehér ingben tisztán mentek a gyerekek, pedig csak lavór volt otthon és gémeskút, meg szappan. Kötelességre és munkára nevelték a gyerekeket apró koruktól. Ha jött a nyári szünet, mentek a mezőre kapálni, ha jött a tél mentek erdőt ritkítani vagy fát vágni. Sosem unatkoztak. Hajnal négykor indultak a szőlőbe kapálni, mert akkor még nem volt meleg. Amíg fiatalok és gyengék voltak addig a kanálisra jártak forgatni szénát, ősszel az akácerdőbe gombászni jártak, állandóan sebek voltak a lábukon és a fejükön, a kezükön, nem fertőtlenítette senki, nem kötötte be senki, mégis túlélték. Ha egyik gyerek verekedett a másikkal, a szülők szétválasztották őket és ki-ki a sajátját még otthon is jól elverte. A zsíros kenyér, a zsírban pirított kenyér a hagyma és a szalonna mindennapi étel volt. Az ételek zsírosak voltak fűszeresek, a forralt tejhez cikóriakávét öntöttek, de az több volt, mint a tej. Mosatlanul ették a gyümölcsöt a fáról. Ha leesett a kenyér meg kellett enni szentségtörés lett volna kidobni. A poros utca volt a focipálya, kótya volt a labda. A padláson 3 forintos könyvek voltak, ezeket olvasták, a kalendáriumot és a Bibliát. Ha berepültek a legyek a házba, vágtak egy-egy akác ágat mindenkinek, és azzal kergették ki az udvarra. Ha a cipőt kinőtte a gyerek, kivágták az orrát, inget, gatyát sosem vettek nekik, mindig a nagyobbakét hordták. Az emberek nem voltak irigyek, mert mindenkinek ugyanannyija volt. Ha kért valaki egy kanál zsírt kölcsön biztos megadta, mert a becsületükre kényesek voltak. Ha a szomszédban tengerit törtek, beálltak a gyerekek is segíteni. Munkára voltak nevelve. Nem voltak játékaik, de volt fantáziájuk, nem volt zsebpénzük, de meg volt mindenük. Megtanultak, úgy élni, hogy

tudják, mit jelent a kötelesség, a bűn, a jó, a felelősség, becsület, munka. Ezek az emberek névtelen hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül állnak. Mire a gyerekek felnőttek a pulya batyuja megtelt minden jóval, amit a szülői szeretet csak bele tudott tenni. A falusi életet sokszínűség jellemzi. A faluban nincs nyüzsgés, nincs rohanás, se szmog, mindenki mindenkit ismer, az emberek köszönnek egymásnak, mindenki ráérősen járkál, mégis mindenhova odaérnek az emberek. A városon nem lehet csak úgy kimenni, focizni az utca kellős közepére, mint a tanyán. A szülők mindenre megtanították a gyerekeiket, ami kell a falusi élethez. A családban munkamegosztás volt, mindenkinek meg volt a feladata. Egy családban sok megosztásra váró dolog van, s a munka gyümölcse is akkor élvezetes és Ízletes igazán, ha meg lehet osztani másokkal. A falun vagy tanyán az ember nem más, mint a természet egy parányi alkotóeleme. Se több, se kevesebb az udvarban hajladozó gyümölcsfáknál, a fűben ciripelő tücsöknél, a tornác előtt nyíló kardvirágnál. Mi mellettük, és ők mellettünk és így együtt a természettel. Lassan pirkad, az idő ködös, a zöld fűszálak hajladoznak a leszálló harmat súlya alatt, a tájat mintha finom, nedves lepel borítaná, s a felkelő nap sugarait madárének, kutyaugatás és kakaskukorékolás köszönti. Ilyenkor, hajnali négy óra tájban már ébredezik az udvar apraja-nagyja, hisz itt jól tudják: aki korán kel, aranyat lel, de legalábbis nem alszik sokat. A háború alatt minden 14 év feletti fiú köteles volt egy héten egy napot levente kiképzésen tölteni. Pénteken a piactéri találkozó után kivonultak a Cserjés hegyre, az erdőbe. Alaki gyakorlatok és fegyverismertetés után katonai ismereteket oktattak. A kiképzésen a megjelenés kötelező volt, a hiányzást büntetés követte, elzárással fenyegetőztek. Lövészárok ásása mellett célra tartás és céllövészet volt a gyakorlaton. A háború alatt elvitték a tehenet és a disznót a katonák, vetni nem mert senki, így akkor nélkülöztek a tanyasi emberek. Édesapám gyerekként, felmászott többedmagával a nyárfákra és a kis varjút kilopkodták a fészekből, vagy a kis gerlét, állítása szerint sütve nagyon finom volt. Mivel sok volt a környező víz, sok volt a hal is. Válogatás nélkül megettek mindent, ami élt és mozgott, még a réti csíkot is. Minél kisebb a ház annál nagyobb benne a szeretet. A szülő készítette a világon a legfinomabb ételeket. A cikóriakávéval ízesített tej, vagy a citromfű tea, a fokhagymás pirítós, vagy a bundás kenyér illata ma is kisért az ismerős illata. A képeken Demecseri régészeti leleteket látunk. Demecser és a környező Rétköz kiemelkedően gazdag történelmi múlttal rendelkezik; a környéken előkerült leletek az ókori településnyomoktól a honfoglalás kori kincsekig terjednek. A legjelentősebb leletek a következők:Honfoglalás kori fegyverek és viseleti tárgyak: Az 1900-as évek elején Borzsovapusztán (a Dinnyés-hegyen) szőlőművelés során egy honfoglalás kori sírlelet került elő. A leletanyagból szablyák, egy csákányfokos, egy kerek bronz karperec és finoman megmunkált, hatszögletű mintázatú ezüst díszgombok emelkednek ki.

Bűszkeséggel tölt el,  hogy több mint 635.000 ember látogatta meg, eddig a blogomat.

Fogyni Nagymamám recepje alapján.

Kérésre, leközlöm a fogyasztó gyógynövényeket; Fehérakác tea,  fehér akác virága kellemes, édeskés ízű élvezeti tea. Virágját nyersen is szokták enni, de vigyázzunk, nagy mennyiségben a nyers virág hányingert okoz. Kiváló köhögéscsillapító, nyálkaoldó. Köhögés esetén napi 2 csésze tea fogyasztása ajánlott. Ihatjuk önmagában vagy más gyógynövényekkel (hársvirág, kakukkfű, szurokfű, apróbojtorján) együtt. Ízjavítónak is tehetjük keverékekbe. Nagyon jó gyomorsavtúltengésre, refluxra. Ilyenkor napi 1-2 csészével kell fogyasztani. Görcsoldó, nyugtató, tonizáló, és székrekedés esetén is ajánlott. Korlátlan ideig iható, de kúraszerűen naponta csak addig kell inni, amíg az adott probléma meg nem szűnik. Megelőzésre heti 1-2 csészével ajánljuk inni. Zöld tea: Katekin tartalma fokozza a zsírégetést és növeli az energiaszintet. Napi 2-3 csésze ajánlott. Gyömbér: Serkenti az anyagcserét és a hőtermelést, így segíti a zsírbontást. Csalánlevél és gyermekláncfű: Kiváló természetes vízhajtók, amelyek segítenek a felesleges folyadék és  a salakanyagok kiürítésében. eaivás után mindig igyál egy pohár vizet is! Borsmenta: Javítja az emésztést, puffadásgátló és mérsékli az édesség utáni vágyat. Hasznosak még a Bodza, Mezeikatáng, Csipkebogyó, Fokhagyma, Vöröshagyma, Mezei zsurló, Galagonya, Tyúkhúr, Szénalevél, Kamilla...feketeberkenye

vantaplek

spectralon

Top Secet UFO and UAP documents

Ajánlom figyelmébe azoknak akik szeretnek kutakodni böngészni. Akit érdekel a téma, az sosem fog unatkozni. Számos jelentés szól a magyarországi UFO-król, de ezeket évtizedekig titokban tartották. Például az egyik legnagyobb streaming szolgáltató készített egy dokumentumfilm-sorozatot az úgynevezett UFO-dokumentumokról, amely Magyarországot is azon országok között említi, ahol gyakori az UFO-észlelés. UFO-jelentések Magyarországon is léteznek. Egy dokumentumfilm-sorozat Magyarországot a világon a leggyakoribb UFO-észlelések országai között említi. Azonban nincsenek olyan hatóságok, amelyek hivatalosan vagy titokban figyelemmel kísérnék és elemeznék az ilyen tevékenységeket.A Magyar Állambiztonsági Szervezet Történeti Levéltárában és a Magyarország Hadtörténeti Levéltárában található több ezer jelentését érdemes olvasni. Egy jelentés egy ismeretlen repülő tárgyról szól a taszári légibázis felett. A katonák még a pontos alakját sem tudták meghatározni egy közeli optikai jelenség miatt. A jelentés 1969-ből származik, és 16 MiG-21-es repülőgép szállt fel, hogy elkapja, vagy Knoll Gyula nyugalmazott ezredes és volt pilóta is azok között van, akik azonosítatlan repülő tárgyakat láttak repülésük során. Most 93 éves, de emlékszik az 1960-ban történt találkozásra. Egy MiG-17-es repülőgéppel repült 4000 méter magasan, és egy fényforrást látott nagy sebességgel felé közeledni. Az 500 méterrel elhaladt mellette, és úgy ragyogott, mint a Nap. Gömb alakú volt, átmérője 20-30 méter volt. Megpróbálta elkapni, de aztán a jelenség elszáguldott.

Észlelt objektumok a műholdjaink között; https://www.youtube.com/watch?v=Ea8BCl2yVU0

Starlink műholdak között; https://www.youtube.com/watch?v=pgysWWwESfU

52700 műhold; 

--------------

Források;

https://www.aaro.mil/UAP-Cases/Official-UAP-Imagery/

https://libguides.bemidjistate.edu/ufoarchives 

https://www.nationalarchives.gov.uk/explore-the-collection/explore-by-time-period/postwar/ufo-reports/

FALKON!

https://www.worldscientific.com/doi/10.1142/9789812839770_0005?srsltid=AfmBOoq4JJncFG673mFQxNMKOKmpsaWcAD5WasvptajIyUhXxQumtkdf

https://www.kaggle.com/datasets/camnugent/ufo-sightings-around-the-world

https://www.collectionscanada.gc.ca/databases/ufo/

https://www.archives.gov/research/topics/uaps

https://www.archives.gov/research/military/air-force/ufos

https://www.archives.gov/research/topics/uaps/presidential-libraries

https://vault.fbi.gov/UFO

https://www.aaro.mil/UAP-Records/

https://libguides.bemidjistate.edu/ufoarchives

Records of the Office of Strategic Services (RG 226): Entry 214 | National Archives

about the activities of the French-Hungarian Society (Francia-Magyar-Tasansasag)...political activities of displaced Hungarians at Innsbruck, Austria, May 3, 1946

www.archives.gov/iwg/declassified-records/rg-226-oss/entry-214.html

Subject Guides | Eisenhower Presidential Library

Security Housing and Home Finance Agency Hungarian and Polish Uprisings Inauguration...Fishing) U.S. Military Bases Overseas UFOs and Flying Saucers Vatican Vietnam,

www.eisenhowerlibrary.gov/index%2Ephp/research/online-documents/subject-guides

Subject Guides | Eisenhower Presidential Library

Security Housing and Home Finance Agency Hungarian and Polish Uprisings Inauguration...Fishing) U.S. Military Bases Overseas UFOs and Flying Saucers Vatican Vietnam,

www.eisenhowerlibrary.gov/index%2ephp/research/online-documents/subject-guides

Subject Guides | Eisenhower Presidential Library

Security Housing and Home Finance Agency Hungarian and Polish Uprisings Inauguration...Fishing) U.S. Military Bases Overseas UFOs and Flying Saucers Vatican Vietnam,

www.eisenhowerlibrary.gov/research/online-documents/subject-guides

(Updated on June 17th, 2025)

02341731 records management procedPDF

Bohmer v. Nixon (SA). v. CIA, FOI action, UFO reports (FP). v. CIA, alleged violations...Activities - Tharp, Paula — "The Hungarian Revolution" — 3040 M. Street Corp

www.archives.gov/files/research/mlk/releases/2025/0721/02341731_records_manageme...

https://nuforc.org/

https://vault.fbi.gov/UFO

Letölthető dokumentumok;

https://documents2.theblackvault.com/documents/cia/CIAUFOCD-FULL-UNTOUCHED.zip

https://archive.ph/7OEQ7

https://www.theblackvault.com/documentarchive/ufos-the-central-intelligence-agency-cia-collection/

----------------

Az Egyesült Államok Légierője a Nemzeti Levéltár őrizetébe adta át a KÉK KÖNYV Projekttel kapcsolatos, azonosítatlan repülő tárgyak vizsgálatával kapcsolatos iratait. A KÉK KÖNYV Projekt titkosítását feloldották, az iratok megtekinthetők kutatószobánkban. A projekt 1969-ben zárult le, és az azt követő észlelésekről nincsenek információink.

A Nemzeti Levéltár számos megkeresést kapott az "MJ12" és a "Tájékoztató dokumentum: Majestic 12 hadművelet" néven azonosított dokumentumokkal kapcsolatban. Kiterjedt kutatásokat végeztünk az Egyesült Államok Légierejének és a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának őrzésünk alatt álló irataiban, hogy azonosítsuk ezeket a dokumentumokat. A Truman és Eisenhower Könyvtárak is átkutatták a saját gyűjteményeiket a dokumentumokra való hivatkozások vagy azok másolatai után kutatva. Ezenkívül a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) Truman és Eisenhower kormányzatának iratai is a Nemzeti Levéltár őrizetében vannak. Keresést végeztünk az NSC politikai dokumentumainak és üléseinek jegyzőkönyveihez tartozó akták indexeiben az MJ-12, fenséges, azonosítatlan repülő tárgyak, UFO-k, repülő csészealjak, földönkívüli biológiai entitások és Aquarius témákban.

Ezek a keresések mind negatív eredményt hoztak, kivéve Robert Cutler, az elnök különleges asszisztense által írt, Twining tábornok számára írt, 1954. július 14-i "NCS/MJ-12 Különleges Tanulmányok Projektje" tárgyú memorandumot. Az egyoldalas memorandum egy július 16-án tartandó tájékoztatóra utal. A memorandum nem nevezi meg sem az MJ-12-t, sem a tájékoztató célját.