"Hacker Buddha" (M.T.) is an IT expert and cybersecurity figure for Hungary's Tisza Party who was convicted of blackmail and cybercrimes in 2014. (https://atlatszo.hu/kozugy/2026/05/12/szexkepes-zsarolasert-elitelt-hacker-a-tisza-part-kemelharitoja-megis-fontos-pozicioba-kerulhet/), (https://www.savariaforum.hu/rovat/atlatszo-zsarolasert-elitelt-informatikus-tolthet-be-kulcspoziciot-a-tisza-kormanyban)Key DetailsThe Case: In 2014, M.T. (alias "Buddha") received a 1-year suspended prison sentence. He was convicted of hacking an IWIW profile and a woman's computer in 2008 to steal explicit photos, then extorting 300,000 HUF from her. (https://www.forbes.hu/hirek/buddha-sotet-multja-elitelt-hacker-kerulhet-fontos-pozicioba-a-belugyminiszteriumban/), (https://24.hu/belfold/2026/05/12/atlatszo-zsarolas-buddha-tisza-part/), (https://www.origo.hu/belpol/2026/05/magyar-peter-valasztasi-kampany-buddha-kommenthaboru), (https://atlatszo.hu/kozugy/2026/05/12/szexkepes-zsarolasert-elitelt-hacker-a-tisza-part-kemelharitoja-megis-fontos-pozicioba-kerulhet/)Tisza Party Role: He joined the Tisza Party in July 2024 to provide cybersecurity and counterintelligence-related advice, later drawing public scrutiny over his past and potential future roles. (https://english.atlatszo.hu/2026/05/14/hacker-convicted-of-hacking-and-blackmail-involving-explicit-images-is-running-counterintelligence-for-the-tisza-party/), (https://www.klubradio.hu/hirek/zsarolasert-elitelt-hacker-a-tisza-part-kemelharitoja-160688), (https://atlatszo.hu/kozugy/2026/05/12/szexkepes-zsarolasert-elitelt-hacker-a-tisza-part-kemelharitoja-megis-fontos-pozicioba-kerulhet/), (https://www.savariaforum.hu/rovat/atlatszo-zsarolasert-elitelt-informatikus-tolthet-be-kulcspoziciot-a-tisza-kormanyban)The Controversy: Investigative reports by the Átlátszó and covered by outlets like Forbes highlighted his background and raised questions about security risks regarding his involvement and prospective government positions.
A számítógépes rendszerekhez, hálózatokhoz vagy adatokhoz jogosulatlan hozzáférés megszerzésére szolgáló szoftverek használata vagy terjesztése világszerte illegális a kiberbűnözésről szóló törvények (például az Egyesült Államokban a számítógépes csalásról és visszaélésről szóló törvény vagy világszerte a kiberbűnözésről szóló egyezmény) értelmében. Azonban a rosszindulatú hackerek által használt hordozható eszközök közül sokat valójában kiberbiztonsági szakemberek fejlesztenek és használnak legálisan penetrációs tesztelésre és etikus hackelésre a rendszerek biztonságossá tétele érdekében.Íme egy áttekintés arról, hogyan kategorizálják és használják legálisan ezeket a hordozható eszközöket: A biztonsági rendszergazdák és az etikus hackerek gyakran használnak hordozható eszközöket (gyakran USB-meghajtóról vagy élő operációs rendszerről futtatva) saját hálózataik auditálására:Élő operációs rendszerek: Az olyan disztribúciók, mint a Kali Linux vagy a Parrot OS, teljes egészében futtathatók egy hordozható USB-meghajtóról a gazdagép merevlemezének módosítása nélkül. Több száz beépített eszközt tartalmaznak a biztonsági auditáláshoz.Hálózati szkennerek: Az olyan eszközök, mint az Nmap, hordozhatóan használhatók eszközök felderítésére a hálózaton, valamint nyitott portok vagy sebezhetőségek megtalálására. A keresést mindíg a hozzáférhető adatbázisokkal kezdik. Ilyenek a nyilvános adatbázisok, ezek közé tartozik szövetségi nyílt adatplatformok, demográfiai aggregátorok és történeti archívumoktöbb százezer adathalmazhoz biztosít ingyenes vagy nyilvános hozzáférést.
Az Egyesült Államok kormányának hivatalos nyílt adatwebhelye, amely több mint 550 000 adathalmazt, kutatási eszközt és térinformatikai információt tartalmaz. (https://data.gov/)
Egy átfogó összesítő, amely több ezer földrajzi helyszínre, iparágra és munkahelyre vonatkozó nyilvános amerikai kormányzati adatokat vizuális jelentésekké egyesíti. (https://datausa.io/)
Egy digitális portál, amely ingyenes nyilvános hozzáférést biztosít több millió fényképhez, könyvhöz és műtárgyhoz könyvtárakból, archívumokból és múzeumokból az Egyesült Államok-szerte. (https://dp.la/)
Nemzeti Archívum online adatbázisai : Hivatalos szövetségi feljegyzések, történeti adatbázisok és elektronikus feljegyzések, amelyek katonai, bevándorlási és genealógiai adatokat tartalmaznak.
(https://www.archives.gov/research/databases),
(https://www.archives.gov/research/start/online-tools)
USAFacts : Egy pártatlan polgári adatkezdeményezés, amely több mint 90 000 helyi, állami és szövetségi forrásból gyűjt pénzügyi, demográfiai és kormányzati teljesítménymutatókat. Ilyen még az Archive.org, vagy másik a https://www.archives.gov/research/databases vagy a https://www.nypl.org/research/collections/online-resources-databases, az https://usafacts.org/ is. Az illegális dolgok vására a Dark Web az elsődleges online piactér, ahol ezek az illegális feketepiacok és szolgáltatások működnek. Bár léteznek legitim, adatvédelmi célú felhasználási módjai is, a magas fokú névtelenség miatt ideális központ a kiberbűnözők számára. Gyakori tevékenységek a Dark Web piacterein: Adatkereskedelem: Ellopott személyes adatok (ún. „Fullz”), bankkártyaadatok, egészségügyi nyilvántartások és vállalati adatszivárgások tömeges adásvétele. Kiberbűnözés mint szolgáltatás (CaaS): A hackerek infrastruktúrát adnak bérbe, ami két fő modellhez vezet: Zsarolóvírus mint szolgáltatás (RaaS): A bűnözők kész zsarolóvírusokat bérelnek, és a zsarolásból származó bevételen osztoznak a fejlesztőkkel. DDoS mint szolgáltatás: A felhasználók fizetnek azért, hogy átmenetileg túlterheljenek és megbénítsanak bizonyos weboldalakat vagy hálózatokat. Exploit-készletek és kártékony szoftverek: Használatra kész kártékony programok, „zero-day” (nulladik napi) sebezhetőségek és adathalász-készletek aktív kereskedelme. Egyre elterjedtebb a hacktivizmus vagyis a politikai célú hackelés. A hoax gyártása megrendelésre, a média befolyásolása, valótlan információ, amely ténynek állítja be a hamis tartalmat, lejáratás rémhír terjesztés. Gyakran ilyen eszközökkel nyernek választást. A kiberbűnözés világában élesen el kell különíteni a valódi hacker adatlopásokat a hoaxoktól, az álhírektől és hamis fenyegetésektől. Míg a valódi támadások során ténylegesen kiszivárognak a személyes információk, a hoaxok a felhasználók hiszékenységére és félelmére építenek, hogy pénzt vagy hozzáférést zsaroljanak ki. A két kategória leggyakoribb formái, jellemzői és a védekezés lépései: Hacker Hoaxok és Átverések vagy amikor nincs mögötte valódi adatlopás. A hoaxok lényege a pszichológiai manipuláció a social engineering. A csaló elhiteti a biztonságtudatos vagy épp gyanútlan felhasználóval, hogy baj van, pedig valójában nem történt rendszerszintű feltörés.
A sextortion (Szexuális zsaroló e-maileket küldenek. Kapsz egy levelet, amiben a feladó azt állítja, hogy meghekkelte a kamerádat, és kompromittáló videót készített rólad felnőtt tartalom nézése közben.
Valójában nincs videójuk, csak blöffölnek.Technikai támogatásnak álcázott csalás (Tech Support Scam): Egy böngészőben felugró ablak vagy hirdetés hangos riasztással azt állítja, hogy a számítógépedet megfertőzték, és azonnal hívd fel a megadott (gyakran külföldi vagy emelt díjas) számot. A hacktivizmus politikai célú hackelés a weboldalak átalakítása (deface), bizalmas kormányzati vagy vállalati adatok kiszivárogtatása (pl. WikiLeaks), vagy rendszerek túlterheléses (DDoS) bénítása.
A hacktivista saját nézőpontja szerint a „közjót” szolgálja vagy korrupciót leplez le, a hatályos jogszabályok szerint viszont az engedély nélküli behatolás és károkozás ettől függetlenül bűncselekménynek minősül. Sajnos vannak államilag támogatott hackerek és kiberháború. A modern geopolitika szerves részévé vált a kibertér. Az országok saját, hivatásos hackercsoportokat alkalmaznak.
Katonai vagy ipari kémkedés, más országok kritikus infrastruktúrájának (pl. áramhálózatok, választási rendszerek) szabotálása.Politikai megítélés: Ami az egyik ország számára agresszió vagy bűncselekmény, az a másik ország számára nemzetbiztonsági és stratégiai siker. Tulajdon képpen ez köztörvényes bűnözés, fekete kalapos hackereknek nevezik őket. Ha a motiváció tisztán a pénzszerzés, zsarolás vagy bosszú, akkor a tettnek nincs politikai tartalma. A zsarolóvírusos (ransomware) támadások vagy a banki adatok ellopása egyértelműen köztörvényes bűncselekmények, amelyek mögött nincs ideológia, bár gyakran a mögé bújnak. Íme egy Tiszapártnak dolgozó M Tamás, fedőneve buddha, akit elitéltek zsarolásért, és most funkcionárius a belügyminisztériumban. 2014-ben jogerősen 1 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A vád szerint 2008-ban feltört egy iWiW-profilt, megszerezte a felhasználó intim fotóit, majd 300 ezer forintot követelve megzsarolta az áldozatot. Buddha brit-magyar kettős állampolgárságú informatikus, aki a Tisza Párt informatikai tevékenységét irányította, és szabad bejárása volt a párt korábbi központjába, ukrán kémként azonosították, hivatkozva kijevi utazásaira és a budapesti ukrán nagykövetséggel fenntartott kapcsolataira. A Discordos és a Tisza Világ appos adatszivárgások is akkor történtek, amikor „Buddha” a Henry-ügy egyik főszereplője felelt az informatikai biztonságért, tehát az általa kiépített kibervédelem finoman fogalmazva sem működött az elvárható szinten. A múltja közismert, mert a nemzetközi hacker, aki a „Buddhax” online álnevet használta , részt vett nemzetközi résztvevők – köztük egy Egyesült Királyságbeli résztvevő – személyes adatainak és tartózkodási helyének felfedésében, amelyek egy 2014-es #OpIsraelizraeli weboldalak elleni kibertámadáshoz kapcsolódnak. (https://www.businessinsider.com/opisrael-hackers-2014-4)
A 2014-es expozíciós incidensA támadó: Egy izraeli hacker, akit "Buddhax" néven ismernek.Az akció: 16 résztvevő nevét, IP-címét, helyszínét és webkamerás fotóját tette közzé az Izraeli Elit Erők Facebook oldalán.
Megtorlásként követték el egy Izrael-ellenes kiberkampányért ( #OpIsrael).Érintett helyszínek: A kitett résztvevőket több országba is visszakövették, köztük az Egyesült Királyságba, Malajziába, Indonéziába, Portugáliába, Olaszországba, Finnországba és Szaúd-Arábiába. A hackerek anonim proxikon át rejtik el a valódi helyüket. A Tisza Párt körüli informatikai és technológiai ügyekben leginkább Tanács Zoltán (programalkotási és kormányzási felkészülési vezető, aki a Szakpolitikusok oldalon is szerepel), valamint a sajtóban és titkosszolgálati ügyekben megismert önkéntes informatikusok, Hrabóczki Dániel („Gundalf”) és egy másik, MT. „Buddha” néven említett szakember érintettek. 2025 nyara: A hatóságok (az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására) házkutatásokat tartottak a pártot segítő informatikusoknál (Gundalf és Buddha) egy névtelen, gyermekpornográfia gyanújáról szóló bejelentés miatt, ám a gyanúsítás alaptalannak bizonyult. 20 éves fiatalokról van szó.


