A parasztember orvossága

Szász évvel ezelőtt öreganyámék mesélték, hogy a szegény emberek úgy védekeztek a betegségek ellen, hogy nem is tudtak róla. Elmondható: a táplálkozáson keresztül a gondviselés volt az orvosuk. A mindennapi megélhetéssel küszköve rá kényszerültek, hogy azt egyék, amit a kiskertjükben meg tudtak termelni. Így volt ez a szegény városi lakókkal is, csak ők a piacon szerezték be az élelmüket. Fő eledelnek számított, különösen télen; a bab, burgonya, kelkáposzta, savanyított káposzta. A magyar háztartásokban a háziasszonyok nem spórolták ki az ételből az őrölt piros paprikát. Sőt a férfiak, még evés közben is megpaprikázták a levesüket, sokan a bort is, s ezzel hozzájutottak a létfontosságú C-vitaminhoz. Az őrölt piros paprika tartalmazza a legtöbb C-vitamint. Kitűnő étel-kiegészítőnek, immunerősítőnek számított a tök, a sütőtök és főleg a tökmag (A férfiak egészségének védő katonája). A menüben gyakran szerepelt, a kukorica, diós tészta, mákos tészta. és még lehetne sorolni. Reggelire; magyar mangalica-disznó szalonnát fogyasztottak, melyről ma már köztudott, hogy a koleszterin szintet nem emeli, de biztosítja a napi kalória szükségletet. Sőt, a napi, nélkülözhetetlen enzimet is biztosították a szervezetüknek.  Mi magunk tudjuk, legalábbis módunkban áll megtanulni, hogyan védekezzünk a betegségek ellen, mégis kevesen élnek vele. Ebben segít az alábbi tájékoztatás, főleg azoknak, akik allergiásak a gyógyszerek mellékhatásaira. Vót mák, azt is gyógyitásra használták. Mit kell tudnunk a mákról? Gazdagon tartalmaz (csontépítő), magnéziumot, (OMEGA4) növényi zsírsavat, aminosavat, enzimet: foszfort, kalciumot, káliumot és vasat. Hatását abban fejti ki, hogy lassítja az öregedési folyamatokat; megállítja csontszövetek leépülését, és elkezdi újra építeni. Továbbá elősegíti a magas vérnyomás csökkenését. A telítetlen zsírsav összetétele miatt, megelőzhető a trombózis és embólia kialakulása. Normalizálja a vér koleszterin szintet, miközben fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. És nem utolsó sorban, szinte teljesen megszünteti (frontváltozásnál) a lábban keletkező görcsöt. Továbbá, növeli a szellemi teljesítőképességet, jótékonyan hat a sebek gyógyulására. És még egy érv szól mellette: ötödébe  kerül, mint az agyon reklámozott étel-kiegészítők, jóllehet a hatásfoka túlhaladja. Azt is tudnunk kell, nem azonnal, hosszabb távon (2-3 hónap) fejti ki gyógyító hatását. A betegség gyorsan jön, a gyógyulás pedig csak cammog.  Használati és tárolási javaslat: A ledarált mákot kevés vízzel összekeverjük, Mézzel vagy édeskével ízesítjük, dunsztosüvegbe tesszük, majd a hűtőbe tároljuk. Az első hónapokban naponta, minimum 1 evőkanállal fogyasztunk belőle. Később (a szervezet állapotától függően) kétnaponként. Így is lehet fogyasztani: Naponta (délelőtt vagy délután) 1- 0,5 deci tejbe (lehet vízben is) egy púpozott evőkanál, méz és édeske nélkül, darált mákot keverek, és megiszom. Egy idő után, amikor már nehezebben ment le, akkor emeltem a tejadagot, illetve vizet tettem hozzá, hogy gyorsabban le tudjam hajtani. 50 éves kor után nem tanácsos szüneteltetni, sem abbahagyni. Tekintsük olyan gyógyszernek, amelyet egy életen át szedni muszáj. Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a második helyet, már azért is, mert táplálékunk sorrendjében is a második helyen áll. Ráadásul nem hizlal, legalább is, ha nem zsírban sütjük. Fontos tudni,a zsírban sült krumplit nehezen tudja megemészteni a szervezet, ezért káros a szervezetre. Ezzel szemben (testépítéshez elengedhetetlen) az összes növényi fehérjét tartalmazza. Sőt káliumot, kalciumot, foszfort és vasat. A burgonyát, még a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel, így nem dobja meg a cukrot. A gyakori burgonyafogyasztás (nem a zsírban sült) egyensúlyban tartja a szerveket, például csökken a gyomor és a bélpanasz. Leghatásosabb, ha sós lében (népi nyelven sóban főtt krumpli), vagy héjában főzve fogyasztjuk. Valamikor a szegény emberek a burgonya levéből készítették az előételt, a levest. Használjuk ki a burgonyában rejlő, egészségünkre hasznos lehetőségeket, hogy kevesebb gyógyszert kelljen fogyasztanunk. A cékla rák megelőző hatású, beírta magát a csodaszerek osztályába. Ferenczi Sándor 1970-ben Heidelbergben megjelent könyvében ad számot 18 év tapasztalatáról, a nyers céklalé daganatellenes hatásáról. Munkatársa Paul Seeger megállapította, hogy a cékla hatékonyan lép fel a rákos daganatok ellen. Az eddigi tumor gátló gyógyszerekkel szemben nem sejtosztódást, gátló méreg, hanem élettani hatóanyag: a ráksejtek csökkent oxidációját növeli oly módon, hogy a tönkrement légzőfermentet pótolja, és így a rák tulajdonképpeni okát szünteti meg. A cékla hatóanyaga a sejtlégzés aktivátora. "Ebben kiváló eszközt találunk - írja Seeger - a daganatsejt sejtlélegzésének befolyásolására és normalizálására." A hagymán kívül a céklának van a legnagyobb a szilícium (nyomelem) tartalma. A szilícium révén a szervezet védekezőképessége nagymértékben fokozható. Nyers cékla hatására a szervezet védekezésében vezető szerepet játszó sejtek, a nyiroksejtek (limfociták), plazmasejtek és faló-sejtek felszaporodnak, és az elhalt, kóros sejtek száma is növekszik. (A kóros sejtek elhalnak és kiválasztódnak.) A cékla számos más ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz: káliumot, foszfort, ként, jódot, vasat, rezet, mangánt, céziumot. B1-, B2-C- és P-vitamin is található benne. A vérképzést segíti és vérzéscsillapító. Ezeken kívül a cékla javítja az idegműködést és az emésztést is. Ha a felsoroltaknak, csak a fele részét hasznosítja a szervezet, már érdemes megszívlelni a tanácsot. A paszuly fontosságáról se feledkezzünk meg! Szerencsés, aki szereti a babot, mert a gyógyító hatása elengedhetetlen: Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését (ezért van nagy szerepe a betegségek megelőzésében). És ez még nem minden; segíti a zavartalan vérkeringést, ez által segíti a szív működését is. A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de segíti a vese működését. Helyezzük előnybe a fehér babot. A nem gyakran fogyasztott, indokolatlanul mellőzött étel a lencse, pedig kevés ilyen  könnyen emészthető, mégis tápláló zöldségünk van, mint a lencse. 25-28% igen magas a fehérjetartalma, és tartalmazza valamennyi, a szervezetünk számára fontos, a nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat, amelyet szervezetünk nem tud önállóan előállítani.  Mindemellett nem allergén, viszont jól emészthető, legkevésbé, vagy egyáltalán nem puffasztó, mint a bab. Tartalmaz még vitaminokat, ásványokat, és az anyagcseréhez fontos nyomelemeket. A cukorbetegeknél sem okoz gondot, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel. A gyomrot és beleket megterhelő ebéd után, ha a következő napi ebéd a lencse, megkönnyebbül a bélrendszer. A VÖRÖSHAGYMA, A FOKHAGYMA TISZTÍTÓ HATÁSA: A mai korunk szennyezett levegője káros hatással van a tüdőre, a legfontosabb légző szervünkre. A mindennapi hagyma fogyasztásával, nagy részben, ki lehet védeni, a szennyező anyagok kártevését. Sőt, annak ellenére, hogy könnyeket csal a szemünkbe, tisztítja a szemet! A vörös és a fokhagyma olyan, mint az emberi sejt. A tudomány mai állása szerint segítik eltávolítani a veszélyes mérgező és salak anyagokat a sejtekből, egyben ellenállóvá teszi, és erősíti az immunrendszert.  SÁRGARÉPA:  Ma már tudjuk, a sárgarépa fogyasztása gyógyító hatással van a szem és bőrproblémákra, feljavítja a szem vérkeringését és működését. Továbbá csökkenti a koleszterin szintet,savtalanítja a vért, ezzel elősegíti a máj működését bÚZACSÍRA: A búzacsíra jelentős élettani funkciót tölthet be; gyógyító ereje, a magas vitamin és ásványi anyagoknak köszönhetően. A daganatos, a szív, az érrendszeri betegségek megelőzésében játszik nagy szerepet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy károsítja a koleszterin molekulákat, az érfalat rugalmassá teszi. Ezen felül, megkönnyíti az emésztést. A csont védelemben van még nagy szerepe.

PARADICSOM: A paradicsomnak négy kamrája van és piros. A szívnek négy kamrája van és piros. A kutatások azt mutatják, hogy a paradicsomok tele vannak lycopine-okkal, melyek igazi tápláléka a vérnek és a szívnek. (lycopine: antioxidáns, hatása erősebb a C-vitaminnál, lassítja a sejtek öregedését. SZŐLŐ: A szőlők fürtökben lógnak, formájuk, mint egy szív. A szőlőszem olyan, mint egy vérsejt, a mai kutatások szerint a szőlő élénkíti a szívet és a vért. Az is köztudott, a vértisztító és az idegerősítő hatása is kiemelkedően jó. TUDTAD? A szőlő magvának többszöröse a gyógyító hatása, mint a szőlőnek. DIÓ: A dió olyan, mint az agy, jobb és bal félteke, a kisagy és a nagyagy. A gyűrődések és a behajtások olyanok, mint az agykéreg Tudjuk, hogy a dió jelentősen segíti az agyműködést, az mellett féregölő vértisztító, az emésztő szervek munkáját serkenti. A sóska A sóska (Rumex acetosa) kiváló C-vitamin-, vas-, magnézium- és kalciumforrás, amely serkenti az emésztést, vizelethajtó, vérképző és immunerősítő hatású. Magas oxálsavtartalma miatt (főleg vesekőre hajlamosaknak) mértékkel fogyasztandó. Gyulladáscsökkentőként és bőrpanaszokra (ekcéma, kiütés) is használják.  ZELLER, KELKÁPOSZTA, KÍNAI KEL: A zeller, a kínai kel és a kelkáposzta kalciumot tartalmaznak, és erősítik a csontokat. Ha nincs elég kalcium az étrendedben, a szervezet kivonja a csontokból és emiatt csontok meggyengülnek Az említett növényeknek fogyasztása megerősítik a csontozatot. De nem csak ásványi anyagokat nyerhetünk belőle, hanem fontos vitaminokat is. Tudni kell, hogy a vitaminok, az ásványok katalizátora. VAGYIS: a vitaminok feladata, hogy a szervezetbe bevitt ásványok beépüljenek a szervezetbe.  SPENÓT: A spenót (sajnos a gyermekek körében nagyon népszerűtlen), az mellett, hogy K-vitaminban gazdag étkezési zöldségféleség, elősegíti a bélmozgást, és a gyomor működését, és vastagbélre tisztító hatása van. A fekvő betegek számára különösen javasolt a fogyasztása. 

Szent Mártoni SZabó család kálváriája

A pannóniai Savariában született Szent Mártonról, templomi patrocíniumok révén, több mint száz

település vette nevét a történelmi Magyarországon.1 Ezek közül a legelső Szent Márton hegye, a mai Pannonhalma. Érthető módon sok család használta vezetékneveként a Szentmártoni nevet, főképpen akkor, ha azzal származási helyére utalt.2  A magyar nemes családok közt azonban kevés viselte ezt a nevet. Nagy Ivánnál és Kempelennél csupán néhány Szentmártoni család szerepel, a fennmaradt Királyi Könyvekben viszont egy említés sincs.3 A 16. században élt egy bizonyos Szentmártoni Farkas, aki mint „Balassi Bálint tiszttartója Zólyomon" 1581. július 5-én levelet írt Selmecbányára, Lentworay Pál ügyében.4  Akár az ő leszármazottja is lehetett családom első ismert tagja, Pozsonyi Szentmártoni János, hiszen az ő apja a 17. század első felében Magyarországról, valószínűleg Pozsonyból költözött Erdélybe5

. A családnak a királyi Magyarországról való eredetére az unitárius vallású Iklódi Tholdalagi János, szamosújvári kapitány  utal, Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek, 1677-ben írt, alázatos supplikációjában:

„Kegyelmes Uram, alázatosan jelentem Nagyságodnak, mint kegyelmes Uramnak: Egy Pozsonyi Szent Mártonyi János nevű ifjú legényt tartottam kicsinségitűl fogva, kinek is az atyja, idegeny fiú lévén, ez hazában megtelepedett volt, és míg élt, ez haza szolgálatjában hadakat viselt, mely megnevezett ifjú legénynek jámbor szolgálatját megtekintvén, Nagyságod kegyelmességébül, akarom nobilitálni magát és

két ágon levő maradékit. Nagyságodat kérem alázatosan, méltóztassék megnemesíteni mind magát s

mind penig két ágon levő maradékit." A fejedelem Fogarasban kapta meg a folyamodványt, s helybenhagyólag ezt jegyezte az iratra: „Fiat lO-o Febr. 1677." Pozsonyi Szentmártoni János, mint ifjú legény, ekkor huszonegynéhány esztendős lehetett. Apja, az idegen fiú,9  katonaember volt, s Erdély 17. század közepi háborúiban vehetett részt. Árván maradt kiskorú fiát, Jánost, pártfogója, Tholdalagi János a maga udvaránál bizonnyal a saját - unitárius - vallásában nevelte fel. Kolozsvárott ez a felekezet még a 17.században is eléggé népes volt. Pozsonyi Szentmártoni János feleségével, Simon Katalinnal

, és két kiskorú fiával, Istvánnal és ifjabb Jánossal együtt, 1677. június 5-én, Gyulafehérvárott valóban elnyerte Apafitól az armálist, amelyet 1678. március 2-án, a fogarasi országgyűlésen hirdettek ki.

 A ma is meglévő kutyabőrre" festett címer rövid leírása a következő:12  Tojásdad alakú pajzs kék mezejében, zöld halomra helyezett koronán nyugvó, szőlőfürtökkel és kalászokkal övezett, fekete ujjasba takart jobbkéz, kivont kardot tart. A sisakdiszként megismételt címerábra fölött e jelmondat olvasható: VIRTUS ALIT ET DEFENDIT, azaz régiesen szólva: A jóságos cselekedet táplál és megoltalmaz. A címer elemei tehát a jelmondatot értelmezik, a tápláló szőlőfürtők és kalászok, illetve a védeimezően kardot markoló kéz képi ábrázolásával. E kor címeres emlékei közt kevés olyan van, ahol a pajzs tojásdad formájú, jelmondatot pedig még ritkábban csatoltak hozzájuk. Apafi Mihály egykorú nemesítéseinél főként az iskolázott emberek esetében párosult jelmondat is a címerhez. így például egy sepsiszentgyörgyi iskolamester bibliai idézetet kapott: „Estote prudentes sicut serpentes et simplices sicut columbae" (azaz: Legyetek okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok. Máté, 10, 16.), a fejedelmi kancellária irnoka pedig a „Sola virtus nobilitat", (azaz: Egyedül a virtus nemesít) jelmondatot érdemelte ki.13  Az Apafi által adományozott nemesi levelekből a Magyar Országos Levéltár 152 darabot őriz, közülük 101-re soha nem festették rá a címerképet, aminek oka a megadományozottak

szűkös anyagi helyzetében keresendő. A Pozsonyi Szentmártoni-armálisról nem hiányzik a ráfestett címer, és az nagyjából megfelel a leírásnak is. Éppen ezért különös, hogy a fejedelem diszes betűkkel írandó nevének kihagyott hely viszont üresen maradt.14 A címerszerző egyik fia, az ifjabb János, aki szabólegény volt, valamikor az 1690-es évek végén, 22 esztendős korában, mindent hátrahagyva, elmenekült Kolozsvárról. Hogy mi késztette erre, azt nem lehet tudni. Erről száz év múltán, 1791. július 4-én, Kolozsvárott lefolyt bizonyító eljárás egyik tanúja így emlékezett meg: „Azt is tudom valóságoson, hogy az exponens nagyatyja, néhai Szent Mártoni Szabó János, innen Kolozsvárról, a kuruc világ alkalmatosságával származott ki nemes Magyarországra, mintegy húsz, vagy  huszonkét esztendős korában, ki is abban az időben a szőlőből nem mervén bejönni a városra, a fejérnéműit is a nénje kiküldötte a Hendellyi piacra,16  ahonnan osztán el is ment. Azt peniglen onnan tudom vallani, hogy a néhai édes atyámtól sokszor e szerént lenni ezen dolgot beszéllette." A tanú azt is megerősítette, hogy az ifjú akkor „szabólegényke" volt. A kuruc világot, a régiek, az 1670-es évektől, Thököly Imre idejétől számították, így nem tudni, hogy pontosan mikor történt az elbeszélt menekülés. Szentmártoni János, a Kolozsvárt átszelő Kis-Szamos folyását követve, könnyen eljuthatott a Tiszáig, majd annak kanyargós partjai mentén haladva, érkezhetett el a Rétköz mocsarai közt rejtező, biztonságosnak látszó falvak egyikébe, a Szabolcs vármegyében fekvő Gégénybe. Itt Gégényben, amely kis jobbágyfalu volt, huzamos ideig lakott. Nem volt szokatlan dolog ebben a korban a mesteremberek vándorlása. Szabolcs vármegyében 1734-ben csupán 8 szabómestert regisztráltak, s ezek is céhen kívül működtek. Szentmártoni János új lakhelyén, mestersége után, a Szabó ragadványnevet kapta. Vélhetőleg gégényi születésű feleségének neve ismeretlen. Idegenek házasságkötéséhez akkoriban a szülőhelyről testimoniálist kellett hozni. A távolról jött emberek esetében ugyanis mindig félő volt, hogy már van házastársuk, akit elhagytak; a bigámia pedig halállal büntetendő volt a fennálló törvények szerint.  János fia, Ferenc (1720. körül-1788), valamikor az 1740-es évek elején, egy demecseri köznemes lányát, Teremi Annát (1725 körül-1799) vette feleségül. Talán ekkoriban költöztek át apjával együtt a szomszédos, nagyobb községbe, Demecserbe, ahol a jobbágyok mellett néhány köznemesi család is élt.

 Demecser ekkori társadalmáról csupán egy 1735-ben, Kisvárdán lefolyt boszorkányper szolgáltat adatokat, ahol a fővádlott, Bötykös Ferencné Darvas Erzsébet volt.  Az egyik tanú, Balog Ferenc, 18 esztendős jobbágy, vallomásában egy másik vádlott szavait idézte: „Hát, úgymod, miért nem fogják azt meg, azki az urán jár, de bizony, ha mindazokat megfogdoznák, azkik Demecserben boszorkányok, sok özvegyember maradna úgy." A Bötykös család tagjai a későbbiekben is felbukkanak, az asszonyok közül

néhány a Szentmártoniak feleségeként.

Egy későbbi tanúvallomás szerint, 1752-ben, a

már idős korú Szentmártoni János, fiával, Ferenccel

együtt Erdélybe ment, hogy nemességét igazolja. Az

armális nem lévén a birtokában, Kolozsvár városától

hozott testimoniális levelet. Hazatérve Demecserbe,

ezt az iratot sokaknak megmutatta. Azok, akik el is

elolvasták, kételkedtek annak bizonyító erejében.

1754-ben és 1755-ben országos nemesi összeírást tartottak, s ekkor Szabolcs vármegyében nem jegyeztek fel Szentmártoni nevű személyt. A Szabó néven összeírtak között viszont szerepelt négy János, egy Ferenc, egy Sámuel és öt István.  A Jánosok egyike Szentmártoni János lehetett, Ferenc pedig a fia. Ferencnek ekkor már két fia volt, a 10 éves Sámuel és az egy éves István. Szentmártoni János szabómester, az 1750-es évek közepe táján, Demecserben halt meg. Fia, Ferenc, megbecsült tagja lett a demecseri református eklézsiának. A református egyházi szervezet olyan volt, hogy az egyházközségek vezető testületébe, a presbitériumba (consistoriumba), nemeseket és jobbágyokat egyaránt lehetett választani. Ezt a társadalmi összetételt jól tükrözi az 1770. május 20-án, Csengeri József lelkészsége idejében megválasztott consistorium: „Választatott curatornak nemzetes Kecskeméti András úr. Consequenter consistoriumot is állítottunk, melyre választatott nemzetes idősb Berzsenyi József úr, nemzetes Kecskeméti Mihály úr, nemzetes Huszti György úr, nemzetes Karancsi János úr, Hegedűs Ferenc, Hegedűs Bálint, Teremi János, Szabó Ferenc, Hajnal István, Sondor János, Bötkös János, Izsák János és Bötkös István úr." A titulusok jól mutatják a társadalmi hovatartozást. Szabó Ferenc Kolozsvárról hozott testimoniális levele tehát ekkor már nem volt elegendő nemesi származásának bizonyítására. Családját az adózók közé sorolták. A megváltozott helyzetet az is mutatja, hogy Ferenc legidősebb fia, Sámuel, 1772-ben, egy demecseri jobbágycsalád sarját, a falu egyik esküdtjének rokonát, Hajnal Katalint vette feleségül. 1772 augusztusa és decembere közt, Szabolcs vármegyében úrbéri összeíró bizottságok járták a falvakat, amelyek Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete értelmében végezték munkájukat. Demecserben december 10-én jártak, s ekkor 28 örökös és szabad költözésű úrbéres jobbágycsaládot írtak össze. Zsellérek nem voltak. Az iratot a falu képviselőiként: Bribágh Ferenc bíró, valamint három esküdt: Izsák István, Hegedűs Ferenc és Hajnal István látta el kézjegyével. A nemesek összeírására 1774-ben került sor, akkor Demecserben 8 belső birtokos nemes családot , és 9 jobbágytartó külső birtokost25  írtak össze. Az 1785-ös népszámlálás szerint a falunak 520 lakosa volt.  1774-ben vezették be országosan a nemesség peres formában való vizsgálatát, amelynek latin elnevezése a „causa productionalis" volt. Az alperest az ilyen ügyben producensnek nevezték.  A Szentmártoni család nemességigazolási pere közel húsz esztendeig tartott. 1774. május 6-7-én, Szabolcs vármegye Nyírbogdányban tartott részgyűlésén, Szentmártoni Ferenc mellett három demecseri nemes személy tanúskodott: az 50 esztendős Teremi János, a 66 esztendős Kecskeméti András és a 70 esztendős Demeter Erzsébet, Kecskeméti János Özvegye. A feltett kérdésekre egyikőjük a következőket mondta: „Secundus testis: Nobilis Andreas Ketskeméty Demecseriensis, annorum circiter 66. juratus examinatus fatetur, ad 1-um: Esmérte a tanú Tekintetes Nemes Szabolcs vármegyében lévő, Gégény nevű helységben lakott, de Demecserben meghalálozott néhai Szent Mártoni Szabó Jánost. Ad 2-um: A tanú Gégénybe születvén e világra, sok időkig egy faluban lakott néhai Szabó Jánossal, és vallja, hogy ezelőtt mintegy 22 esztendőkkel maga fiával, Ferenccel Nemes Erdély országában nemessége felállítása végett járván, ugyan Nemes Erdély országában situált Kolozsvár városától hozott testimoniális levelet, melyet is a tanú előtt másokkal olvastatván, hallotta akkor a tanú, hogy mondották Szent Mártoni Szabó Jánosnak, hogy semmit nem érne, mivel csak egy várostúl vagyon adva; mely testimonialissal, vallja a tanú, hogy darab ideig nemesi szabadságban is éltek, de egy alkalmatossággal a Tekintetes Nemes vármegye által megvizsgáltatván több nemesekével együtt testimonialisok, akkoron a parasztok közé tétettek, azolta közéjek is fizetett a maradéka. Ad 3-um: Tudja azt is bizonyosan a tanú, hogy a deutralis Szabó János csak mesterségéről hívattatott Szabónak, kinek is igaz neve Szent Mártoni János volt, minthogy magát úgy nevezte, és hogy mostan inquiráltató Szabó Ferenc természet szerint való fia légyen, hiti után vallja a tanú, akinek is édes atyja Nemes Erdély országából, nevezetesen Kolozsvárról szakadt ezen Tekintetes Nemes Szabolcs vármegyében."28

Szentmártoni Ferenc ezután, Mária Terézia királynőnek 1771. május 10-én kibocsátott rendelkezése alapján, a gyulafehérvári káptalanhoz fordult igazoló iratokért. 1774. június 20-án a káptalan számára

transsumptumokban (=másolatokban) kiadta a levéltárában lévő, egy bizonyos Szent Mártoni nevet viselő családra vonatkozó két iratot: Az egyik 1427. január 3-án, a másik 1583. április 25-én kelt.29

 Ezek azonban az 1677-ben nemességet nyert családéi nem lehettek. A család nemesi levelét Szentmártoni Ferenc 1776. október 8-án Kolozsvárott szerezte vissza. Az addig lappangó armális Búni Márton hagyatékából került elő. Az ekkor kiadott bizonyságlevélben Czakó Mihály és Sólymosi János, a kolozsmonostori konvent hites nótáriusai igazolták, hogy Ketskeméti Dániel adta át ezt az armálist a demecseri lakos Szent Mártoni Ferencnek. Az igazoló levélben ez olvasható: „Én, alább is subscribáló kolozsvári lakos, Ketskeméti Dániel, praesentibus adtestálok arról, hogy ennek előtte való üdőkben egy Búni Márton nevezetű atyánkfiának halálával holmi levelek szállván a kezemre, a többi között egy armális levél is tanáltatott közöttök, amely néhai bfoldog] emlékezetű Apaffi fejedelemtől adatott volt Szent Mártoni Jánosnak és két fiainak, Istvánnak és ugyan Jánosnak, Anno 1677, mely armálisnak nálam létéről csak casualiter tudósíttatván itten benn jártában, mostan Nemes Magyarországban, Szabolcs vármegyében, Demecseren lakó Szent Mártoni Ferenc ő kegyelme, és engemet, kezéhez adása végett, becsülettel megkeresvén; én is, hogy következendő dolgai, ennek kezénél nem léte miatt, kárban ne forogjanak, az említett armálist kezében adtam feljebb írt Szent Mártoni Ferenc ő kegyelmének. Kolozsváratt, die 18-a 8-bris Anno 1776. Ketskeméti Dániel mpr. - Hogy a fennírt Szent Mártoni Jánosnak és két fiainak, Istvánnak és Jánosnak adatott armálist kolozsvári becsületes lakos, Ketskeméti Dániel ő kegyelme adta légyen kezében Nemes Magyar országon, Szabolcs vármegyében, Demecseren lakó Nemzetes Szent Mártoni Ferenc ő kegyelmének, presentibus fide nostra mediante recognoscáljuk, Kolozsváratt, Anno dieque praenotatis. Czakó Mihály mpr. és Sóllymosi János mpr. Kolozs Monostori Convent hütös nótáriusa." A nótárius (latin notarius) írnokot, jegyzőt, titkárt vagy oklevélkészítőt jelentő, mára régies szó. Történelmi kontextusban falusi jegyzőt vagy hivatalos iratok szerkesztőjét jelöli. A Kolozsvárott tartózkodó Szentmártoni Ferenc felkereste az ott élő, s általa rokonnak vélt Szentmártoni nevűeket, vagy azok hozzátartozóit is. így jutott el Ajtai Szabó Mihályhoz, akinek néhai feleségét, Szentmártoni Katának hívták. Az ő hagyatékából került elő egy 1684. november 3-án kelt osztálylevél,

amelyről másolatot készítettek. Ebben arról esik szó, hogy a kolozsvári Belső-Magyar utcában elhúnyt

Szentmártoni Szabó István hátrahagyott javain örökösei: édesanyja, Kőmíves Veres Mihályné; fiatal özvegye, Zeller Kata; valamint korábbi feleségétől való fia, a „szabó míven" lakó Ferkő megosztoztak.  Az eredeti iratot a kolozsvári aranymívescéh egyik mestere, Rajner Márton, valamint az ottani szabócéh

egyik mestere, Kováts Szabó István készítette és hitelesítette.  Ez a dokumentum sehogyan sem illeszthető be a család történetébe, de amúgy érdekes adalék a 17. századi, kolozsvári szabómesterek javairól. Többek közt egy ingatlan pontos címe is olvasható benne: „Vagyon Magyar utcában egy ház az Szamos felől való szeren, kinek félj ül való szomszédja Noács Márton uram háza, másfelől Filep Mártoné." 1778. szeptember 23-án Szabolcs vármegye törvényszéke tovább folytatta a nemesség-igazolási pert „Szabó, alias Szent-Mártonyi Ferenc", demecseri lakos ellen. A producens jogi képviselője nemes Fazekas László volt. A perirat immár tartalmazza az armáiis szövegét, az alperes genealógiai stemmáját és az 1774. május 6-7-én, Nyírbogdányban kelt tanúvallomások jegyzőkönyvét. Az 1677. február 10-én kelt nemességkérő levél is szerepel a bizonyítékok között, amely az armálisszerző magyarországi eredetét bizonyítja. Szabolcs vármegye a Helytartótanácshoz fordult az ügyben. Az egyházi anyakönyv szerint az 1780-dik esztendőben „a demecseri méltóságos, tekintetes, nemes és

nemzetes compossessor földesurak, proportionaliter elosztván vagy osztatván az egész határt..." újrarendezték a közbirtokokat.  Szabó Ferenc is már közéjük tartozott. Megnövekedett tekintélyét jelzi, hogy a demecseri református egyházközség egyik kurátorává teszik meg 1781. május 13-án, Miskolci Péter prédikátorsága idején.  Ekkorra már legidősebb na révén három unokája is van. 1782. január 20-án keresztelik meg Sámuel negyedik gyermekét, Istvánt (1782-1842). 1782. május 20-július 4. közt, Pozsonyban, a Helytartótanács megtárgyalta és 2884. számú iratában visszaküldte Szabolcs vármegye felterjesztését SzentMártoni Szabó Ferenc ügyében, azzal, hogy mivel a folyamodó erdélyi származású, nemesség igazolási ügyével az ottani Királyi Táblának kell foglalkoznia. A Sedria határozatát Balassa Ferenc gróf írta alá. Tudniilik az volt a gyakorlat, hogy Erdélyben elsőnek a Királyi Tábla ítélt, onnan került a per a Főkormányszékhez (a Guberniurnhoz) 1783. február 10-11-én Ferenc két fia a közeli

Dombrádon tartotta esküvőjét, ugyanis ottani születésű nemes lányokat vettek feleségül: a 28 éves István

a 20 éves Molnár Erzsébetet, a 24 esztendős János pedig 14 esztendős Berencsi Katát. A dombrádi lelkész demecseri lakos nemes Szentmártoni Sz. Istvánnak és Jánosnak írta a nevüket az anyakönyvbe.

Ugyanerről a demecseri anyakönyvben ez áll: „1783. 11. febr. Sz. Mártoni Szabó István és János házassága volt. Istváné dombrádi Molnár Erzsébettel, Jánosé ugyan dombrádi Berentsi Katával."

1784. június 9-én Szent Mártoni Ferenc demecseri lakos alázatos memoriálissal fordult a méltóságos

liber báró főbíró és praeses úr őméltóságához és a tekintetes nemes Continua Táblához, gratiosus patrónus uraihoz nemességigazolása ügyében. 1784. július 30-án, Szabolcs vármegye nagykállói

közgyűlésén bizonyítványt állítottak ki Szabó, azaz Szent-Mártonyi Ferenc, demecseri lakos, valamint

Sámuel, Ferenc, István, János és György nevű fiai részére, amelyben az 1778-as nemességigazolási per

adataira hivatkozva a vármegye a folyamodót fiaival együtt nemesnek ismerte el. 1786-ban Szentmártoni Ferenc, nemessége végső igazolása érdekében, az erdélyi Királyi Táblához folyamodott; erről, március 8-án, Deáky Filep Sámuelen, Kolozsvár albíráján keresztül, a város magistratusát is értesítette

Szentmártoni Ferenc nem érte meg ügyének végső lezárását, mert 1788. január 30-án, Demecserben, meghalt. Teremi Annától (1725 körül-1799) született fiai

maradtak utána: Szent Mártoni Sámuel (1745-1831),

István (1754-1806), János (1758-1828) és György

(1765-1827). A legkisebb fiú éppen apja halála előtt

nősült. Az apagyi anyakönyvben 1788. január 22-én ezt

írta be a lelkész: „Születésére, s lakására nézve demetseri ifjú legény, Szabó György megeskettetett Apagyon, ugyanott született, s nevelkedett Hegedűs Mihály

leányával, Klárával, kik mindketten reformáta vallásban születtek, neveltettek és vágynák."41

7 7

1791. július 1-én a négy fiútestvér alázatos könyörgő levelet küldött az erdélyi státusokhoz nemességigazolásuk érdekében. 1791. július 4-én kihallgatást tartottak Kolozsvárott, ahol Lapka János és

Gyergyai László szolgabírák előtt, kérdésekre válaszolva, 3 tanú szólalt meg: a 65 esztendős Szent Mártoni Zsuzsánna, aki Horánszky Mihály kolozsvári

polgár özvegye volt; valamint két helybéli polgár, a

38 éves tímármester, Czakó Mihály és a 48 éves

Szentmártoni Ferenc. Mindhárman bizonyították,

hogy Szentmártoni Szabó János atyja Szentmártoni

Ferenc volt, nagyapja pedig Szentmártoni János, aki

Kolozsvárról Magyarországba származott el, és akit

mestersége után neveztek el Szabónak.42

 Egyikük

vallomásának végét, amely Szentmártoni Jánosnak, a

kuruc világ idején, Kolozsvárról való elmenekülését

beszélte el, már idéztem. Itt most ugyanazon vallomás első része következik:

„3-dik valló: Becsületes kolozsvári polgár, Szent

Mártoni Ferenc, mintegy 48 esztendős, aki is vall az

1-sőre: Én mostanában az exponens Nemes Magyar

Országban, Szabolcs vármegyében, Demecseren lakó

Szent Mártoni Szabó Jánost jól esmérem, s az édesatyja házánál is voltam Demecseren, az írt vármegyében, s jól tudom, kicsoda. Az 2-dikra: Tudom azt is

nyilván és bizonyoson, hogy az exponens ő kegyelmének édesatyját Szent Mártoni Ferencnek hívták, ki is

az exponenssel, Szent Mártoni Szabó Jánossal, háromszor is voltanak itten Kolozsváratt a házamnál, s

az a Szabó név az néhai, Kolozsvárról Magyar országra származott Szent Mártoni Szabó Jánosról ragadott volt reájok, azért, hogy midőn innen ki származott volna, akkor szabó legényke volt, de különben Szent Mártoni volt az igaz neve az eleinek. Az 3-

dikra: Azt is tudom valóságoson..."

1791. július 15-én, Kolozsvárott, az erdélyi Királyi

Tábla kedvező ítéletet hozott a nemesség-igazolási

perben. A kérelmezőknek az armálisszerző idősb

Szent Mártoni Jánostól való leszármazását bebizonyítottnak látva, őket valóságos armalista nemesnek elismerte. Ezt követően, 1791. szeptember 16-án, Szabolcs vármegye nyíregyházi közgyűlése, az erdélyi Királyi Tábla ítéletét is figyelembe véve, „Szabó a Szent

Mártoni" János valamint Sámuel, István és György

nevű testvéreinek nemességét elismerte s részükre

erről bizonyságlevelet adott ki.43

A 17. század végétől egészen az 1820-as évekig a

demecseri egyházi anyakönyvek igen részletesek, tele vannak a prédikátorok személyes megjegyzéseivel.

Ezután azonban, hivatalos rendeletre, át kellett térniük a rubrikázásra, amely ennek a gyakorlanak sajnos véget vetett. Volt, hogy még a temetési textust is

feljegyezték, mint például Solymosi Sámuel prédikátor, 1815. augusztus 19-én: „Szent Mártoni Szabó

György fiacskája, János, eltemettetett. Praed. Text.

Zsolt. 39:6. ímé, egy tenyérnyivé tetted [napjaimat]."

Általános szokás volt, hogy a fiatalon elhalt gyermek

keresztnevét adták a következő azonos nemű újszülöttnek is. Tették ezt mindaddig, amíg valamelyik

felnőtt kort nem ért. A házastárs halála esetén sem

várták ki mindig a gyászévet. 1798. március 14-én, tíz

esztendei házasság után, meghalt Szabó György felesége. A férfi ugyanezen év május 8-án újranősült:

„Nemes Szent-Mártoni György, Sondor András hajadon leányával, Sárával, itt helyben copuláltatott,

Hegedűs János, nemes Szent-Mártoni Sámuel is jelenlettekben, Szőke István prédikátor által." Az új

asszony később fehérmázas cserépkorsót adományozott, ilyen felirattal: „Szabó Györgyné ajánlotta a

Demecseri református egyháznak."44

 Van példa a

válásra is. 1845. március 24-én vette feleségül az

adózó özv. Hajnal Annát „középső Nemes Szentmártonyi Szabó János, ki is törvényesen elválasztatott előbbi nőjétől."

A református vallású, köznemesi jogállapotú Szentmártoni Szabó család a 19. század során, kiterjedt rokonságával, folyamatosan Demecserben, illetve kisebb részt a szomszédos Kéken élt. Az 1828-ban 911

lelket számláló Demecserben 125 ház állt, az 556 lelkes Kéken pedig 70 házat számláltak meg.45

 Mindkét

falu a régi Rétköz jellegzetes települése volt.46

 Határuknak csak a felét tette ki a száraz, homokos terület,

a többi a Tisza halban gazdag morotvákkal övezett

árterében feküdt. Járhatatlan és soha ki nem száradó

mocsár húzódott Demecser nyugati határán, keleten

viszont domb magasodott a falu fölé (azon volt a temető). A homokos talajon lévő utak mégis járhatók

voltak.47

 A nagy réteket hordozó, vándorló lápok,

szeles időben, ide-oda úszkáltak a magaslatokon lévő

szomszédos falvak között. A folyó későbbi szabályozása ezt a lápvilágot, s vele együtt a pákász életet teljesen eltüntette. Úgy lett, ahogy azt Petőfi 1847-ben

előre megírta: „És ez az átkozott szabályozás majd

mind e regényességnek véget fog vetni: lesz rend és

prózaiság. Bizony nem szeretnék mostanában a Tiszának lenni!"48

 Ez a vadregényes világ a nép körében élő mesékben is tükröződött, hiszen a 20. század

elején éppen a rétközi parasztoktói sikerült összegyűjteni legősibb gyökerű népmeséink egy részét,

mint például a Fehérlő Péterről szólót.49

 Ezen a fo-

7 8

lyójárta környéken akkoriban káposztából, lenből,

kenderből és dohányból termett a legtöbb, ám a kalászosok, a kukorica és a krumpli hozama is jó volt, főként, ha trágyázták is a földet. Az ártereken nagymennyiségű salétromot (káliumnitrátot) söpörtek, így

a fő ipari tevékenység a salétromfőzés volt, amellyel

a puskaporgyártáshoz szükséges alapanyagot állították elő.50

 A falunak külső füldesurai és belső birtokosai egyaránt voltak. A belső birtokos armalista nemesek időnként újraosztották maguk között a „két bő

nyomásra" tagolt határt. Ekkor már ebbe a közbirtokos (compossessor) rétegbe tartoztak a Szentmártoniak is. A két falu lakosai, eleinte kevés kivétellel,

mind reformátusok voltak, s önálló parókus lelkészük volt.51

 Az egyházközségben a család tekintélyének növekedését jelezte az, hogy 1792. májusától,

éveken keresztül, a négy testvér közül három a consistorium tagja lett. A nemességigazolási eljárás kedvező lezárása után a demecseri református egyházközség anyakönyveiben a család látszólagos előneve

többféleképpen is szerepel: Szent Mártoni, Szentmártonyi, Sz. Mártonyi.

A család tagjainak anyagi helyzetéről is maradt

egy-két dokumentum. Az egyik egy nyugta, amelyet a

belső birtokos Elek János 1804. október 7-én írt alá.

Ebben elismeri, hogy a Demecserben, Szabolcs vármegyében lakozó Szent Mártonyi Szabó Mihály és

Bötykös István nevezetű emberektől megvett százhúsz darab öreg juhot. A másik dokumentum pedig

egy végrendelet. 1828. október 29-én, a demecseri református pap, Solymosi Sámuel a következőket jegyezte be a halotti anyakönyvbe: „Néhai nemes Sz.

Mártonyi Szabó János becsületes compossessor, és

vallását szerető jó keresztyén, hosszas nyomorúságai

után meghalván, életének 70-dik, hetvenedik, házasságának 46-dik, negyvenhatodik esztendejében, eltakaríttatott tanítással a szomorú háznál." Máig megvan ennek az „öreg Szent Mártoni Szabó Jánosnak"

a végrendelete, amelyet nem sokkal a halála előtt írt.

Ebben, János fiának (1797-1849) és „elnyomorodott" Ferenc fiának, valamint két lányának és feleségének örökségéről rendelkezve, zálogba adott telkéről, ökrökről, lovakról, szekerekről és szerszámokról

esik szó. A testámentum végén ez olvasható:

„Mely utolsó rendelés tételemet, annak nagyobb

erősségére, kezem kereszt vonásával erősítek, az

alább írt bizonyságok előtt. Demecserben, September

7-kén, 1828. esztendőben. Öreg Szentmártoni Szabó

János keze vonása - Mi előttünk: idősb Hegedűs

Nagy János kereszt vonása - Hajnal György keze kereszt vonása - Pap László keze kereszt vonása -

Szondi János keze kereszt vonása - Nótárius ifjabb

Sondor András előtt és által." Az aláíró személyek

többnyire rokonok.

Egy 1830. április 17-én kelt egyházi jegyzőkönyv

aláíróinak egyike a végrendeletben említett fiú: „Nemes Szentmartonyi Szabó János, a fent írt nemes

ekklézsia fő kurátora keze X vonása." A kézvonás

nem mindig az analfabétizmus jele volt, hanem pecsét helyett szolgált, illetőleg a valóban írástudatlanok kézjegyeihez illeszkedett.52

 Ezekből az időkből való egy érdekes dokumentum a nemesi kiváltságok

gyakorlati hasznáról, amely ugyanezé a Jánosé (1797-

1849) volt:

„Passualis levelemet mutató nemes Szent Mártoni Szabó János, mintegy 35 esztendős, magoss termetű, szökés ábrázatú, barna hajú, ezen tekintetes nemes Szabolcs vármegyében helyheztetett Demetser

helysége lakosa, amidőn dolgai folytatása végett,

ezen vagy más, szomszéd tekintetes, nemes vármegyében lévő helyekre néha két szekerével utazánd,

hogy mindenütt, mint igaz magyar nemes, minden

vám és egyéb adózások nélkül, szabadon menni, jönni, mulatni engedtessen, általam azoknak, akiket

ezen dolog illet, ajánltatik. Kelt Napkoron, julius 5.

napján, 1834. Tekintetes Nemes Szabolcs vármegye

szolgabírája, Bégányi Antal."53

A jobbágyfelszabadítást megelőző időkben az

anyakönyvi bejegyzések mindig nemes állapotúaknak

nevezik a család tagjait s házastársaik is többnyire nemesek. (A jobbágyok neve mellé ugyanis azt írták,

hogy adózó.) Az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően, az 1850-es években megszűnik a különbségtétel, sőt a nemesi előnévként használt Szentmártonit

is fokozatosan elfelejtik bejegyezni, így egyazon családon belül is előfordul az, hogy a korábban született

gyermekek még „Nemes Szentmártonyi Szabók", míg

a későbbiek egyszerűen csak a Szabó nevet viselik az

anyakönyvben. Foglalkozásként pedig a „reformáta

földmíves" és a „ref. iparos" a leggyakoribb mesterségük. Az armálista nemeseket csak az adómentesség

és néhány előjog választotta el a volt jobbágyoktól, a

különbség megszűntével, maguk is közönséges falusiakká, földmívesekké, iparosokká váltak. A sikeresebbek tanítók, vagy papok lettek. Volt olyan is, akit

nemzetgyűlési képviselővé választottak.

A család egyes tagjait Fényes Elek 1851-es geográfiai szótára is megelíti. Demecsernél: „...Belső birtokosok: Elek Pál, Teremy János, Szabó János, s többek ezen családból." Kék község belső birtokosai so-

7 9

rában Szabó Istvánt említi.54

 Nagy Iván családtörténeti munkája tizedik kötetében, tévesen, a Csíkszentmártoni Szabó család történetébe keveri a Szabó, azaz Pozsonyi Szentmártoni családra vonatkozó adatokat.55

„Czímeres nemes levelét 1677-ben Apaffy Mihály

fejedelemtől nyerte és azt 1678-ban a fogarasi országgyűlésen kihirdettette. ...A múlt században [Nota bene! a 18-adikban] János Kolozsvárról Szabolcs

megyébe Demecserre költözött, és a következő családfát alkotott:

János

I

Ferenc

Sámuel István János György

1791. évben éltek

Ferencnek fiai, a négy testvér 1791-ben az erdélyi

országgyűléstől kérték, hogy nekik Apaffy Mihálytól

1677-ben adott és az 1678. Évi fogarasi országgyűlésen kihirdetett nemes levelöknél fogva nemességi bizonyítvány adassék." Nagy Iván tévedése, azzal magyarázható, hogy a csíkszentmártoni előnevű Szabó

család, amely Udvarhelyszékben volt honos, ugyanakkor kapta nemesi levelét, amikor a Pozsonyi Szentmártoniak. A két család címerének különböző volta

az azonosságot kizárja.56

A Nagy Iván által is megnevezett, 1791-ben nemességüket igazoló testvéreknek, több ágon, igen sok

leszármazottja lett a 19. század során; így közülök

csupán azok családi vonalát tudom nyomon követni a

továbbiakban, akiknek utódai a 20. században is számon tartották eredetüket.57

 A négy testvér közül, az

ügyeket intéző János (1758-1828) tartotta magánál

az armálist, amely, a többi igazoló irattal együtt, a továbbiakban is az ő leszármazottai birtokában maradt.

Berencsi Katalintól született fiától, Jánostól (1797-

1849) annak Némethi Erzsébettől született András

fia (1827-1888) örökölte, aki a Demecserrel szomszédos Kéken, a Farkas Eszterrel (1833-1900) kötött

házasság révén, vagyonos ember lett. Ő már csak a

Szabó nevet használta.

Szabó András legidősebb fia, József (1856-1937),

a debreceni Református Kollégiumban tanult, s

1882-től a Bihar vármegyei Bárándon előbb káplán,

majd lelkész lett. Itt ismerkedett meg a helytörénész

Osváth Pállal, aki a családi armálist meglátva, arra

buzdította, hogy nézzen utána nemesi származásának. Később Osváth Pál fia, Osváth Lajos, Bihar vármegye főlevéltárosa segítségével, összegyűjtötték a

többi családi iratot, majd 1907. december 18-án,

Nagyváradon, Bihar vármegye rendes évnegyedes

közgyűlése, a bemutatott armális alapján, igazolta

Szabó József nemességét. Szabó József az első világháború utáni első nemzetgyűlésben a biharnagybajomi kerület képviselője lett.58

Az 1920-as évek végén Szabó József, bárándi református lelkész, Szabó Zoltán záhonyi országgyűlési

képviselő és Szabó Ernő Béla gödöllői jegyző fontosnak érezték, hogy ismét felszínre hozzák nemesi származásukat. Nem elégedtek meg a nemesség anyakönyvekből is bizonyítható tényével, hanem az eredeti „kutyabőrös" nemességet is kinyomozták. Az Országos Levéltár munkatársai 1929. december 17 -

1932. március 12. közti időben vizsgálták Szabó József, bárándi református lelkész és Szabó Ernő Béla,

gödöllői jegyző nemességigazolási és névváltoztatási

kérelmét. E vizsgálat jól dokumentált ügy iratai a

Magyar Országos Levéltár Y-szekciójában ma is

megvannak az 1408/1929, 893/1930 és 590/1931 iktatószámokon, Szentkirályi, Föglein, Varga, Ányos és

ki nem betűzhető szignatúrákkal.59

 A vizsgálók egyike, Ányos Lajos főlevéltárnok, az egyik legjobb szakember volt, aki 1936-ban, a „Turul"-ban, irányadó

cikket jelentetett meg a nemesség-igazolásához.60

A nemességigazolás eredményeként a Szabó-rokonság nagyobbik része, addigi nevét elhagyva, a régieskedő Szent-Martoni vezetéknevet vette fel, bár

igazából a Szentmártoni Szabó kettős nevet szerették

volna választani, hiszen az ősök hosszabb időn át valójában így használták. Az Országos Levéltár genealógusai azonban ezt a megoldást elutasítva, azt javasolták, hogy a nemesi levélben szereplő eredeti nevet

állítsák vissza. Erről egy Varga nevű szakértő, az

1932. március 9-i keletű pro domo-ban, így vélekedett: „Szabó József, bárándi ref. lelkésznek és Szabó Zoltán országgyűlési képviselőnek a Kormányzó Úr ő főméltóságához benyújtott kérvényeikben

(196,585/1930 és 6460/1931 b. ü. min. sz.) a Szentmártoni Szabó kettős név viselhetése iránt előterjesztett kérelmét, az idézett 1408/1929 OL sz. jelentésemben kifejtett okoknál fogva, nem vélem pártolhatónak."61

1932. május 19-én a Magyar Királyi Belügyminiszter bizonyítványt adott ki a kérelmezőknek régi magyar nemességük igazolásáról és a Szent-Martoni név

használatának jogosultságáról, Csupor miniszteri ta-

8 0

nácsos aláírásával. 1932. október 11-én, Nyíregyházán, Szabolcs és Ung Közigazgatásilag Egyelőre

Egyesített vármegyék Közönségének őszi rendes közgyűlése hozott helybenhagyó véghatározatot Szabó

Zoltán főszolgabíró, gazdasági tanácsos; Szabó Ernő

Béla községi jegyző, gödöllői; Szabó Géza kir. tanfelügyelő, szombathelyi; Szabó Sándor birtokos; Szabó

Kálmán birtokos, demecseri; dr. Szabó József orvos,

kenézlői és Szabó József birtokos, demecseri lakosok

nemessége meghirdetése és lajstromozása tárgyában.62

1938-ban megjelent M. Kir. Belügyminisztérium

által igazolt nemesek 1867-1937. című kiadvány,

amely immár tartalmazta, a nevüket (Posoni) SzentMartonira visszaállító Szabó családbeliek közül lónak az adatait. A megnevezett személyek, az 1791-

ben nemességét igazoló négy testvér közül kettőnek,

Sámulnek és Jánosnak a leszármazottai.63

Szabó József bárándi református lelkész 1892-ben

a mikepércsi református pap lányát, Nagy Kornéliát

(1871-1945) vette feleségül. Az ő egyik lányuknak,

Editnek (1895-1988) a fia, Balassa Iván (*1917), a

neves néprajzkutató64

. Itt hadd álljak meg egy kitérőre, amelyből látható lesz, hogy a kutatásban néha a

véletlennek is nagy szerepe van. Az „Irodalomismeret" című folyóirat tematikus számába cikket írtam a

Petőfit ábrázoló dagerrotípiáról.65

 Ugyanebben a folyóiratszámban, Kovács Sándor Iván főszerkesztő felkérésére, az irodalmi élet reprezentánsai közül sokan

írtak első, emlékezetes Petőfi-élményükről, köztük

Balassa Iván is. Az ő írását olvasva figyeltem fel a következő mondatokra: „Egyszer nagyapám (református pap Bárándon;...) lévén kiváltságos ,első onoka',

magával vitt rokonlátogatni szülőföldjére, a Tiszamellékére. Dombrádnál meg Balsánál többször is

komppal (ott hidas a neve) átszeltük a sárgás vizű folyót..."66

 Az addig összegyűjtött családi adatokra emlékezve, és a látva anyja nevét, ekkor arra gondoltam,

hogy Balassa Iván valószínűleg Szabó József bárándi

lelkész unokája. Ezt a gyanúmat az is megerősítette,

hogy a Ki kicsodát fellapozva, láttam, hogy anyja neve Szabó Edit.67

 1998. júniusában tehát felkerestem

Balassa Ivánt. Sejtésemből bizonyosság lett, s így az ő

segítségével sikerült az armálist jelenleg birtokló távoli rokont megtalálnom.

Szabó József Nagy Kornéliától született fia, ifjabb

József (1893-1936), a Bodrogközben, Cigándon magánorvos, majd Kenézlőn volt körorvos. Róla Balassa

Iván kéziratos önéletírásából tudtam meg a következőket68

: Budapesten végzett az orvosi karon, s az I.

világháborúban császárvadászként szolgált. Az egyetemi zászlóalj katonájaként részt vett a IV. Károly király restaurációs kísérletét kísérő csatározásokban.

Cigándon a zsidó kocsmáros lányát, Rosenfeld Erzsébetet vette feleségül, akitől egy Vera nevű lánya

(1924-1944) is született. Tőle azonban 1925-ben elvált.69

 Másodjára a makói református kántor lányával, Nagy Irénnel házasodott össze, de lányuk, Edit

(*1927) születése után, tőle is elvált. Ekkor az a családi mondás járta: „Józsi kétszer házasodott, egyszer

Makóról, egyszer Jeruzsálemből." Ifjabb József az

ivásban és a morfiumban keresett vigasztalást, s végül

ezek miatt, fiatalon meghalt. így, örökös híján, a bárándi lelkész öccsének, a rétközi Balsán lakó, Szabó

Antalnak (1873-1962) adta át az armálist és a családi

iratokat.

Ez a Szabó Antal a szomszédos Szabolcs faluban,

még a híres földvárat is magában foglaló, 109 katasztrális holdnyi földet birtokló, 1050 arany koronát

érő tiszta jövedelemmel rendelkező, nagygazda

volt.70

 Tőle örökölte a kutyabőrt, a verestoronyi és

enyedi előnevű Veres Máriától (1880-1966) született, nagyobbik fia, az ugyancsak gazdálkodó, Ferenc

(1905-1982); községi hivatalnok kisebb fia, András

(1908-1991) nőtlen maradt. Jelenleg ennek a Ferencnek Sajgó Erzsébettől (* 1919) született fia, a Szerencsen lakó ifjabb Ferenc (*1938) őrzi az armálist és a

családi iratok nagyobb részét. Szabó Ferencnek és

öccsének Lászlónak (*1943) azonban nincs férfi leszármazottja, így velük a család ezen ága megszakad.

Az armálist és a többi iratot Ferenc egyik lánya, Edit

(*1968) vette át és mutatta meg e sorok írójának. Az

idősebb Ferenc húgának, Máriának (1911-1985) a

fia, a Debrecenben élő Marsalkó Endre (*1939) is segítségemre volt a családtörténeti dokumentumok feltárásában, amelyekből ő is őriz egyet.

Szentmártoni Szabó Sámuel (1745-1831) ágán

azonban több fiú leszármazott akad ma is. Neki Hajnal Katalintól (1749-1827) született fia, István (1782-

1842), akinek Sondor (vagy Zsondor) Erzsébettől

(1783-1854) született fiai, János (1812-1853 után) és

Mihály (1817-1882) azok, akiktől a további leszármazás nyomon követhető.

Jánosnak Szétsi Esztertől született fia Menyhárt

(1853-1883 után), akinek Bötykös Johankától (1862-

1889) való fia, az 1932-es nyíregyházi igazoló iratban

említett demecseri birtokos, Sándor (1883-1937 után).

Mihály ágazata a legkiterjedtebb. Alább ezt követjük. Szabó Mihály 1840-ben kötött házasságot

Bötykös Zsuzsannával (1822-1868). Egyik fiuk, Sza-

8 1

bó Albert (1854-1917 után), Sárospatakon, a Református Kollégiumban tanult, majd Záhonyban lett tanító.71

 Itt Göőz József helybéli református lelkész lányát, Esztert (18?? -1903 előtt) vette feleségül. 1903-

ban „Mezei virágok" címmel verseskötete jelent meg

Ungvárott. „Századvégi szerelem" című versének

harmadik strófáját idézem: „Nap vagy Te, fénylő nap

az ég azúrján / És én örök, sötét bolygód vagyok! /

Óh! egy súgárt csak, melynél megláthasssam: - Szerelmem-é, avagy tárczád nagyobb. ~"72

 Szabó Albert

későbbi sorsáról leszármazottai sem tudtak semmi bizonyosat. Göőz Esztertől született fiai voltak a nevüket 1932-ben Szent-Martonira változtató Zoltán, Ernő Béla és Géza. Pozsonyi Szent-Martoni Zoltán

(1877-1939) Záhonyban született, Sárospatakon tanult, majd Budapesten jogot végzett. Ő vitte a legtöbbre a család történetében, hiszen 1916-ban az

ungvári járás főszolgabírája lett, a Károlyi-kormány

idején pedig Ung vármegye főispán-kormánybiztosa

volt. A háború után m. kir. gazdasági főtanácsosnak

nevezték ki, majd két ízben is, 1920-1922 és 1927-

1931 közt, országgyűlési képviselő lett.73

 Testvérei is

felelős állásokat viseltek: Ernő Béla (1879-1959) Gödöllőn lett községi jegyző,74

 Géza (1881-1943) Kassán volt tanító, majd Szombathelyre kerülve, királyi

tanfelügyelő lett.75

Szent-Martoni Zoltánnak egyik, Árvay Etelkától

született fiáról, ifjabb Zoltánról (1904-1941) a kor ismert festője, Rottman Mozart76

 készített festményt,

amelynek reprodukciója egy képes hetilap, az „Újság

vasárnapja", címlapján is megjelent, 1929-ben. A

festményt egyik húga, Minay Lajosné Szent-Martoni

Etelka (*1906) őrzi Sárospatakon, amelyet 1993-ban,

a nála tett látogatásomkor, magam is láttam.77

 Az

idősb Zoltán másik fia, Aladár (1908-1966) és másik

lánya, Márta (*1915) az Ohio állambeli Clevelandban telepedtek le. Ott született Aladár fia, Zoltán

(*1959). Márta lánya, Martha Pereszlényi Pintér

(*1949) pedig Colombusban él, és a Granville-ben lévő Denison Egyetemen modern nyelvészetet tanít.78

A gödöllői jegyző, Ernő Béla, felesége Bogár Jolán (1882-1958) által, Révész Imre debreceni református püspökkel került rokonságba. Fia, László

(*1913) bár nős, nincsenek gyermekei. Kutatásaim

során először őt kerestem meg gödöllői lakásán. Az ő

segítségével jutottam zalaegerszegi rokonának a címéhez.

A tanfelügyelő Géza még Kassán vette feleségül a

katolikus Reigl Ilonát (1894-1970), s tőle született fiát, Ernőt (1914-1997), is katolikusnak keresztelték.

Ernő eredetileg csendőrszázados volt, s 1944-ig a M.

Kir. Belügyminisztériumban dolgozott.79

 Később Zalaegerszegen telepedett le. Tőle 1992-ben sok családi

dokumentumot és adatot sikerült gyűjtenem. Ernő

Herteleny Évától (1912-1997) születt fiának, Balázsnak (1943-1988) egy Bolf Máriától született fia maradt: Szent-Martoni Balázs (*1975). Ernő egyik lánya, Frank Péterné Szent-Martoni Mária Magdolna

(*1945) Budapesten él, így az ő segítségét is igénybe

vehettem a kutatásban.

Visszalépek a 19. századi Szabó Mihályhoz, akinek Bötykös Zsuzsannától született másik fia, Kálmán (1859-1909), iparos volt Demecserben. A nyírbogdányi születésű, majd nagyhalászi lakos Sinka

Rozáliától (1862-1902) született fiai közül Géza

(1886-1924) asztalosmester lett a Demecser melletti

Gégényben. Ő a jelen sorok írójának a nagyapja. Neki még hat testvére volt. IQabb Kálmán (1889-1952),

aki az orosz fronton háromszor megsebesülve, világháborús kitüntetéseket kapott, kocsigyártó, József

(1896-1950 után) pedig asztalos volt Demecserben,80

Budapesten élt az agglegény Béla (1893-1945), aki

ott, a VII. ker., Bethlen utca 6-ban volt cukrász.81

 Ők

1932-től a Szabó helyett már a Szent-Martoni nevet

viselték. A lánytestvérek, Ilona (1887-19??) és Irma

(1891-1964) voltak, illetve Berta (1899-1973), akit a

gégényi jegyző örökbe fogadott, házassága révén pedig 40 hold birtokosa lett.82

 Józsefnek két lánya, Anna (1928-1990) és Mária után született fia, Zoltán,

nőtlen maradt. Tehát csupán ifjabb Kálmánnak van

fiú leszármazottja: Tibor (1937-1990), akinek fia, ifjabb Tibor, de róla semmit nem tudok. (Irma lányának, Seres Béláné Kovács Erzsébetnek köszönhetem,

hogy 1991-ben megtaláltam a néhai gödöllői jegyző

fiát, Szent-Martoni Lászlót.)

A családnév körüli ügyekből gégényi nagyapám,

Szabó Géza, kimaradt, mert már korábban meghalt.

Szociális érzékenysége miatt, 1919-ben, szerepet vállalt a falusi direktóriumban; a román megszállók

ezért, büntetésből, összeverték. Az akkori sérülések

következtében halt meg 1924-ben.83

 Nagyapám gyermekei tehát mind Szabó nevűek maradtak. Felesége

a Székelyben született, Kovács Rozália (1887-1931),

gégényi anyja, Bálint Zsófia (1862-1937) után, református lett, de apja, a napkori molnár, Kovács Ferenc

(1861-1920), katolikus volt. Nagyapám feleségének

adatai egyben azt is mutatják, hogy a 20. század elején már jóval nagyobb volt a népmozgás a falvak között, mint az előző század során. A Tisza szabályozása és a vasútépítés után, a Rétköz korábbi zártsága

8 2

megszűnt, s más vidékek lakosai is beáramlottak. A

korábban teljesen református lakosságú falvakban

megjelentek a római és görög katolikusok, valamint

az izrelita vallásúak, majd számarányuk is egyre növekedett.84

 A vegyesházasságokban adott reverzálisok a reformátusok számát nagyban csökkentették.

Szabó Gézának Kovács Rozáliától született hat gyermeke közül kettő volt fiú: Aladár (1913-1974) és

apám, ifjabb Géza (1920-1990), négy pedig lány: Gizella (1910-1959), Margit (1912-1982), Aranka

(1917-1965) és Ilona (*1923). A Demecserben asztaloskodó Aladárnak Kerekes Juliannától (* 1913) született hat gyermeke közül kettő a fiú: Géza (1943-

1993) és Béla (1951), és négy a lány: Rózsa (*1937),

Irén (*1940), Erzsébet (*1947) és Juliánná (*1956).

Gézának Teremi Ilonától (*1947) született fia, ifjabb

Géza (*1967).

Apám, Szabó Géza élete Magyarország két sorsfordulója közé esett: a trianoni békeszerződés aláírása után néhány héttel, 1920. június 28-án, született

Gégényben, s nem sokkal a rendszerváltoztató választások előtt, 1990. február 17-én, Békéscsabán halt

meg. Mivel 11 éves korára teljesen árva lett, anyai

nagyanyja és nőtestvérei gondoskodtak róla. A kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban való továbbtanulását, a helybéli tanító kérésére, nagynénje,

az előbbiekben említett, 40 hold bérbeadásával gazdálkodó, özv. Angyal Gyuláné Szabó Berta támogatta. Ezt követően a debreceni Gróf Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult. A háború

alatt, 1944-1945 közt, Kenderesre, majd Balatonkenesére exmittálták. Diplomáját 1945 nyarán kapta

meg. Nagyhalászi és tiszaeszlári segédlelkészkedés

után, 1947-ben választották meg Tiszanagyfaluban

parókus lelkésszé, ahol ugyanakkor feleségül vette

anyámat, a Pesterzsébetről való Gönczi Erzsébetet

(*1924). Én 1950-ben születtem, László öcsém pedig

1952-ben, mindketten Tiszanagyfaluban, a parókián.

Apámat 1956 tavaszán Békéscsabára helyezték, ahol

nyugdíjba meneteléig, 1989 nyaráig szolgált.85

 Tőle

már gyermekkoromban hallottam családnevünk érdekes történetéről, de csak az ő halálát követően,

1990 tavaszán kezdtem foglalkozni a kérdéssel. Ekkor ugyanis apám egyik unokahúgától, Vass Miklósné Szent-Martoni Annától (1928-1990), aki a feljebb

említett Szent-Martoni József demecseri asztalosnak

a lánya volt, bővebb ismeretekhez és dokumentumokhoz jutottam a család származását illetően. Vassné, halála előtt néhány hónappal, elküldte az armális

magyar fordítását, amelyet apjának iratai között talált. Ekkor elhatároztam, hogy utánajárok a kutyabőr

eredeti latin szövegének és egyúttal a család történetének is. Mivel irodalomtörténész vagyok, egyszersmind úgy döntöttem, hogy - megkölönböztetés végett - publikációimban a Szentmártoni Szabó Géza

nevet fogom használni. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, 1978-ban, történelem-latin szakon végeztem s szerzetem diplomát. Jelenleg az ELTE Régi

Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén vagyok adjunktus.86

 Ami a további leszármazást illeti, feleségem

Makay Terézia (*1952), akitől két lányom, Emese

(*1984), Fruzsina (*1987), és egy fiam, Levente

(*1988) született. Villamosmérnök öcsém lánya, Ágnes (*1990), fia pedig László (*1993), akik Gyene

Máriától (*1954) születtek.

Hosszas kutatásokkal sok mindent sikerült feltárnom a család történetéből, s ennek révén ismertem

meg néhány távoli rokonomat, köztük olyanokat is,

akik az eredeti dokumentumokat és magát az armálist is őrzik. Ám hátra van még egy kérdés, vajon mi

lett a címerszerző Pozsonyi Szentmártoni János másik fiának, a Kolozsvárott maradt Istvánnak a leszármazottaival?

Nagy Iván a Szent-Mártonyi család címszóban a

következőket írta: „Erdélyben szintén van hasonló

nevű család Alsó Fejér megyében, hol Gergely 1825.

körül adóíró biztos, Györgynek özvegye Brínyi Anna

birtokos ott Maros Szent-Imrén. Régebben eléfordul

e néven Bálint, tordai unitária iskolai igazgató, 1596-

ban Kolozsvárra tétetett. 1678-ban János (v. József)

Toroczkón ugyan az." Utóbbiaknál a jegyzet Székely

Sándor unitárius egyháztörténetére utal.87

Mindössze annyival tudom ezt kiegészíteni, hogy

az erdélyi Gubernium iratai 1714-ben említenek egy

Stephanus Szent Martonit.88

 Ezt a vonalat, adatok híján, nem tudtam feltárni, de egy erdélyi unitárius papi család tagja, Pozsonyi Szentmártoni Kálmán

(1879-1968) a székelykeresztúri unitárius főgimnázium egykori igazgatója,89

 1946-os önéletrajzában,

ugyancsak innen vezeti le magát.90

 Ezt írja: „Apám

posoni Szentmártoni Kálmán unitárius lelkész,

anyám marosjárai Rozsnyai Vilma volt, marosjárai

Rosnyai Dávidnak, Apafi Mihály török tolmácsának

családjából. A Szentmártoni család a nemességet

1678-ban Apafi Mihálytól kapta. Atyai nagyapám,

Szentmártoni Sámuel lelkész, tudománykedvelő, íróember volt. Megírta az unitáriusok történetét. Torockó bányaváros történetét ő írta meg legelsőnek..."91

Szentmártoni Kálmánnak csak lányai voltak, akik hajadonok maradtak. Rokona Szentmártoni István To-

8 3

rockon élt. Ennek fia, József, 1944-ben, Kolozsvárról

Gödöllőre menekült, ahol őt és családját, a fentiekben már említett Szent-Martoni Béla jegyző, mint távoli rokonait vette pártfogásba. Ennek a Józsefnek

Budapesten élő lánya, Szentmártoni Judit, nem tudott családja történetéről tájékoztatni.

Végighaladva közel negyedfélszáz esztendőn, amelyet egy vékony fonalként húzódó leszármazási vonalon, a történelem egy csöppnyi részletét vizsgálva,

tettem meg, jól kirajzolódnak a mindenkori emberi

törekvések. Az armális megszerzése a 17. századi szabómester számára a személyi szabadságot, az adómentességet és a további előrelépés lehetőségét jelentette, az akkor még prosperáló, erdélyi társadalomban. A kuruc idők veszedelmei és a Habsburgfennhatóság kereteibe záródó, hanyatló fejedelemség

zavaros időszaka új helyzetet teremtett. Az egyik fiú

vándorlásra kényszerült, majd egy új közösségbe kellett beilleszkednie. A 18. század konszolidálódó Magyarországán az állam csak a hitelesen dokumentált

jogokat ismerte el; előbb csak a törökötől visszaszerzett nemesi birtokok tulajdonjogán perlekedett, később már maga a nemesség hitelessége is vizsgálat

tárgya lett. Nagy erőfeszítést jelentett ekkor a szerzett jogok megtartása is. Az armalista nemesek megpróbáltatásainak tipikus esetét mutatja mindaz, ami a

Szentmártoni családdal történt. A sors úgy hozta,

hogy e 18. század végi nemességigazolási per okiratai

nemcsak a megyei és az országos hatóságok levéltáraiban, hanem magánál a családnál is megmaradtak.

Ezekhez párosulnak a nem nagy lélekszámú Demecser református egyházi anyakönyveinek jól tanulmányozható feljegyzései, amelyek segítségével egészen

pontos életadatokat lehet megállapítani. A család fél

évszázadra kivívta függetlenségét, s egyúttal a falu

társadalmában is előrelépett. 1848 után a feudális kiváltságok odavesztek, s új utakat kellett keresni a további emelkedéshez. Ezt az emelkedést a család egy

része birtokgyarapítással, más része iskolázással érte

el. A 19. század végén egy megbecsült mesterség,

vagy a papi és a tanítói pálya volt a kitűzött cél, a 20.

század elején már a hivatali előrelépés sem volt lehetetlen, hiszen lett köztük jegyző, főtanácsos, sőt országgyűlési képviselő is. Ekkor a nemesi cím már csupán sallangnak kellett, a korszak kelléke gyanánt.

Mindez azonban rövidéletűnek bizonyult. A földbirtokos földjét a II. világháború után elvették, az asztalosmester falusi úrból egyszerű iparos lett, a hivatalnokot elbocsátották, sőt gyanússá vált az úri hangzású Szent-Martoni név viselése miatt. Ekkor már jobb is volt nem emlegetni a kutyabőrt, amely rejtve maradt az újra egyszerű falusiakká váló leszármazottaknál. E sorok írója, gyermekként, mint érdekes mesét, sokszor elbeszéltette a Szabó név történetét szüleivel. Felnőttként, történész diplomával, szakmai ártalomként is érdekelt e történet valóságtartalma. Az elmúlt rendszer genealogia-ellenessége olyan akadályokat gördített tervezett kutatásaim elé, hogy mindig halogatnom kellett a munka elkezdését. A kilencvenes évek elején, szinte az utolsó pillanatban sikerült elérnem azokat a távoli rokonaimat, akik még sok mindent elmondhattak a család történetéről. (Szerencsére e családban sok magast kort megérő személy akad.) Valójában meglepődtem, amikor kiderült, hogy a mesének vélt történet igaz. Az ősök törekvésének eredménye viszont már csak annyi gyakorlati haszonnal jár számomra, hogy a publikáló Szabó Géza nevűek között, a Szentmártoni Szabó Géza elnevezés, a maga egyediségével, védjegyül szolgáljon. Szentmártoni Szabó Géza

[NOS , M I C H A E L A P A F I , ]

Dei Gratia Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes etc.

Memoriae commendamus tenore praesentium significantes quibus expedit universis: Quod nos cum nonnullorum fidelium dominorum consiliariorum nostrorum singularis intercessionis, nec non Generosi Joannis

Tholdalagi de Iklod arcis et praesidii nostri Szamos-Ujvariensis capitanei supremi coram nobis, propterea factae submissae supplicationis honorificum habuerimus respectum; tum vero faventer attenderimus fidelia servitia strenui Joannis Szent Mártoni de Poson, quae ipse nobis et Regno nostro Transylvaniae, partibusque Hungáriáé eidem annexis, hinc quidem retro temporibus actis; et clientem et famulum se gerens, in aula praefati fidelis nostri Joannis Tholdalagi, cum eius emeriti commendatione pro viribus suis in omnibus occasionibus et temporum vicissitudinibus alacriter exhibuit, et inpendit et in posterum nihil se minus exhibere et inpendere velle pollicetur. Eundem igitur Joannem Szent Mártoni de Poson ac per eum consortem suam Catharinam Simon et ex ea natos eius Stephanum et Joannem ipsorumque haeredes et posteritates utriusque sexus universas, ex speciali gratia, et principalis potestatis nostrae plenitudine de statu, et conditione minus libera, in qua hactenus exstiterunt et nati sunt clementer eximendos, et in coetum ac numerum verorum natorum et indubitatorum Regni nostri Transylvaniae, et Partium Hungáriáé eidem annexarum nobilium annumerandos, aggregandos, cooptandos et adscribendos esse duximus: prout annumeramus, aggregamus, cooptamus et adscribimus praesentium per vigorem decernentes expresse, ut a modo deinceps successivis semper temporibus iidem Joannes, Catharina, Stephanus et Joannes junior Sz. Mártoni ipsorumque haeredes et posteritates utriusque sexus universas pro veris natis et indubitatis nobilibus habeantur et reputentur. In Signum autem huiusmodi verae et perfectae nobilitatis eorum haec arma, seu nobilitatis insignia: Scutum videlicet militare erectum sublongum seu ovalis figurae coelestini coloris, ejus fundum viridi cespite occupante cum super eminente monte cuius cacumen aurea circularis decorat corona, ex qua brachium humánum humerotenus resectum nigra manica vestitum supra cubitum serta ex maturis aristis pinguibus et botris nitentibus texta redimitum evaginatum Ungaricum gladium strenue tenere visitur: Scuto autem galea aperta incumbit, quam diadema regium gemmis et unionibus variegatum decorat, ex quo brachium humánum nigra manica vestitum sertaque ex aristis et botris contexta supra cubitum redimitum, Ungaricum nudum gladium strennue tenens, cum symbolo VIRTUS ALIT ET DEFENDIT, spectatur; ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hine inde defluentes utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant, prout haec omnia in capite sive principio litterarum praesentium nostrarum docta manu et arte pictoris clarius expressa et depicta esse cernuntur. Animo deliberato et ex certa scientia liberalitateque nostra principali praefatis Joanni eius consorti Catharinae filiis Stephano et Joanni Szent Mártoni ipsorumque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis gratiose dedimus donavimus et contulimus. Annuentes et concedentes, ut ipsi praescripta arma seu nobilitatis insignia more aliorum Regni nostri Transyalvaniae et Partium Hungáriáé eidem annexarum nobilium armis utentium ubique in praeliis certaminibus hastiludiis, torneamentis, monomachiis, duellis, ac aliis quibusvis, exercitiis militaribus et nobilitaribus; necnon, sigillis, velis, vexillis, aulaeis, annulis, cortinis, clypeis, tentoriis, domibus, sepulcris generaliter quarumlibet rerum et expeditionum generibus, sub merae et sincerae nobilitatis titulo quo eos, ab universis et singulis cuiuscumque status et honoris, ordinis, officii, dignitatis et praeeminentiae homines existant, insignitos dici, teneri, nominari, haberi et reputari volumus ferre et gestare omnibusque et singulis iis honoribus, gratiis, privilegiis, indultis, libertatibus, immunitatibus, praerogativis, quibus caeteri veri nati et indubitati Regni nostri Transylvaniae et Partium Hungáriáé eidem annexarum nobiles quomodocumque de more et ab antiqua consuetudine usi sunt et gavisi, uti, frui et gaudere perpetuis, semper temporibus valeant atque possint. In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam praesentes nostras literas pendentis et authentici sigilli nostri munimine roboratas memoratis Joanni eiusque consorti Catharinae, filiis Stephano et Joanni Szent Mártoni ipsorumque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis gratiose dandas duximus et concedendas. Datum in civitate nostra Alba Julia die 5-ta mensis Junii anno Domini millesimo sexcentesimo septuagesimo septimo Michael Apafi m.p. Franciscus Lugosi secretarius m.p. Anno 1678 2-a Martii. In generali Dominorum Regnicolarum Transylvaniensium Partium Hungáriáé eidem annexarum Diaeta in oppido Fogaras celebrata praesentes literae armales nominibus introseriptorum exhibitae publicatae nemine contradicente.

Extradatur per Martinum Sárpataki Illustrissimi Domini Domini Principis Transylvaniae magistrum protonotarium m.p. [ M I , A P AF I MIHÁLY, ] Isten kegyelméből Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura és a székelyek grófja stb-stb. Emlékezetül adjuk jelen levelünkkel, tudomásukra hozván mindazoknak, akiket illet, hogy egyrészről kegyelmesen figyelembe vettük némely híveinknek, tanácsadóinknak különös közbenjárását, nemkülönben nemes Iklódi Thoidalagi Jánosnak, szamosújvári várunk és hadseregünk legfőbb kapitányának e végett elénk terjesztett alázatos esedezéseit, - másrészt pedig kegyesen tekintetbe vettük ennek a bátor Pozsoni Szentmártoni Jánosnak hűséges szolgálatait, amelyeket ő nekünk és Erdélyországunknak, továbbá Magyarország kapcsolt részeinek a múlt időkben az előbb említett hívünk, Thoidalagi János udvarában, annak védence és szolgálatjára lévén, teljes erejéből minden alkalommal és minden időben az ő ajánlatát kiérdemelve készséggel teljesített és végzett és megígérte, hogy azokat a jövőben is teljesíteni és végezni akarja: Ezt a Pozsoni Szentmártoni Jánost és általa nejét, Simon Katalint és az ő tőle származott Istvánt és Jánost és az ő mindkétnembéli valamennyi örököseit és utódait különös kegyelemből és fejedelmi hatalmunk teljességéből, abból a kevésbé szabad állapotukból, amelyben eddig éltek és születtek, kegyesen kiveendőknek és Erdélyországunk, valamint Magyarország kapcsolt részeinek igazi született és kétségtelen nemeseinek gyülekezetébe és sorába számítandóknak, befogadandóknak, odaiktatandóknak határoztuk, aminthogy jelen levelünk erejénél fogva oda is számítjuk, oda csatoljuk, oda befogadjuk és oda iktatjuk, kifejezetten meghagyván, hogy ezentúl ugyanazon Szentmártoni János, Katalin, István, ifjabb János és örökösei és mindkétnemű utódai, minden időben igazi, született és kétségtelen nemeseknek tartassanak és számíttassanak. Emez igazi és tökéletes nemességük jeléül a következő címert, vagyis nemesi jelvényeket, úgymint: Egy hosszúkás, felfelé álló, tojásdad alakú, égszínkék katonai paizst, melynek alját zöld pázsit foglalja el, afelett kiemelkedő heggyel, melynek csúcsát kerek aranykorona díszíti, amelyből egy válltól lemetszett, fekete ujjasba takart, könyökön felül érett teljes kalászokból és ragyogó szőlőfürtökből font koszorúval körül övezett emberi kar egy kivont magyar kardot erősen tartani látszik, a paizsra pedig ráfekszik egy nyitott sisak, amelyet ékkövekkel és ónixszal díszített királyi diadém ékesít, amelyből fekete ujjasba öltöztetett, a könyökön felül kalászokkal és bogyó koszorúkkal körülvett és kivont magyar kardot erősen tartó emberi kar látható a következő jelmondattal: VIRTUS ALIT ET DEFENDIT. A sisak kúpjából pedig különböző színű, mindenfelé lefutó szalagok a paizs mindkét szélét igen szépen körülfonják és díszítik, amiként mindez ezen levelünk felső részén a festő avatott kezével és művészetével világosabban kifejezve és lefestve található. Jól meggondolt szándékkal és biztos tudással fejedelmi bőkezűségünkből elébb nevezett Szentmártoni Jánosnak és nejének, Katalinnak: István és János fiainak és mindkét nemű valamennyi utódainak kegyelmesen adtunk, ajándékoztunk és adományoztunk, beleegyezvén és megengedvén, hogy ők a fentebb körülírt címert, illetve nemesi jelvényeket Erdélyországunk és Magyarország kapcsolt részei többi címerrel élő nemeseinek módjára mindenütt: csatákban, küzdelmekben, kopjajátékokban, haditornákon, párviadalokban, bajvívásokban és más bárminémű katonai és nemesi gyakorlatokon, nemkülönben pecsétjeiken, takaróikon, zászlaikon, szőnyegeiken, gyűrűiken, kárpitjaikon, paizsaikon, sátraikon, házaikon, sírjaikon, s általában mindenféle dolgaikon és hadjárataikon tisztán és egyedül nemességöknek a címén, amellyel őket összesektől és egyesektől bármily állapotú, rendű, rangú, hivatalú, méltóságú és magas állású emberektől kitüntetve neveztetni, tartatni, mondatni, véleményeztetni akarjuk, hordhassák és viselhessék és mindazokkal a kegyekkel és kiváltságokkal, engedményekkel, szabadságokkal, mentességekkel, előnyökkel, amelyekkel Erdélyországunk és Magyarország kapcsolt részeinek többi igazi született és kétségtelen nemesei, bárhogyan, régi szokásjog alapján és régi jogon éltek, örvendezhettek, ők is élhessenek, azokat élvezhessék és örök időkre bírják és birtokolhassák. Amely dolog örök emlékezetére és megerősítésére függő és hiteles pecsétünk erejével megerősített jelen levelünket említett Szentmártoni Jánosnak és nejének, Katalinnak; fiainak, Istvánnak és Jánosnak s valamint mindkét nemű örököseinek és valamennyi utódainak kegyelmesen adni és adományozni határoztunk. Kelt székvárosunkban, Gyulafehérváron 1677-ben június hó 5-dik napján. Apafi Mihály s.k. Lugosi Ferenc s.k. titkár 8 6 1678-ban március 2-ikán az erdélyországi és a kapcsolt magyarországbeli urak Fogaras városában tartott általános gyűlésében jelen nemesi levél a bentírtak nevében bemutattatott és ellenmondás nélkül kihirdettetett. Kiadatott Sárpataki Márton s.k. a méltóságos erdélyi fejedelem első jegyzője által. 9, 763. 

Szolfézs

A zene összeköt kultúrákat és embereket, a zene nyevén könnyebb kapcsolatokat kiépíteni. A szofézs vagy zeneelmélet segít megérteni, hogyan és mit kell játszani egy hangszeren. A zeneelmélet határozza meg a skálákat, a ritmust, tempót, dallamot, a zene írását (kotta), tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat (akkordok, skálák), írásbeli jelöléseket (pl. kottában), amik nélkül hosszú távon nem lehet zenét tanulni és hangszeren játszani. A kottaolvasáshoz kell nekünk; a hangközök ismerete, az akkordok felépítése, és az alapfogalmak megismerése is, mert ez zene szabályrendszere. A zene hangulata lehet vidámabb vagy szomorkásabb. Általa megismerjük a zene harmóniáját szépségét és formai  törvényszerűségeit, szerkezeti felépítését, fejleszti a hallást és ritmusérzéket, lehetővé teszi a tiszta és pontos éneklést. 

Alapfogalmak

Zenei hangok, 

hangsorok, 

skálák

hangmagasság vagy dallam

a hang időtartama vagy  ritmus

hangerősség vagy  dinamika

hangszín vagy  minőség

Zenei hangok

Összesen 12 zenei hang létezik, ami 7 alaphangból (törzshang) és 5 félhangból (módosított hang) áll. Ez a zenei hangsor. Amint látjuk a zongorán a fehér billentyűk mind az alaphangok, a feketék pedig a félhangok, a zongora több oktávot tartalmaz, mert a 12 hang ismétlődik különböző hangmagasságokban. 88 billentyűje van, tehát igen mély és igen magas hangokat is megszólaltathatunk. Az alaphangok a 7 fokozatú zenei hangsor neve az énektanulásban szolmizáció, a hangszeres zenében ABC-s hangokkal neveztük el. Az alaphangsor a dúr hangsor. Hangszeres jelölés: C, D, E, F, G, A, H Szolmizáció: dó, ré, mi, fá szó, lá, ti... Stílustól és műfajtól függetlenül ez a 7 hang alkotja a dalokat. Míg az ABC-s hangok megadott helyen vannak, a szolmizációs hangok bárhol lehetnek.

Ugyanazt a dalt kezdhetjük C-vel, de akár A-val is és játszatjuk több oktávval alacsonyabban, vagy magasabban. Ha más hangokat játszunk, mint az eredeti hangsor, de a hangokat egymáshoz képest elcsúsztatjuk (tehát C-ből D lesz és így tovább) azt transzponálásnak hívjuk, tehát egy nehéz 5# vagy 5b-t átíthatunk C-dúrba is.

Az alaphangok módosításával (fel- vagy leszállításával) félhangokat kapunk, a zongorán ezek a fekete billentyűk. 

Felemelt hangok (jele: #): A “#” az alaphangot fél hanggal felemeli, jelölése:  C#, D#, E# stb. 

Neve az alaphanghoz biggyesztett “-isz” utótaggal történik, pl. cisz, disz, eisz.

Leszállított hangok (jele: b): A “b” az alaphangot fél hanggal leszállítja, jelölése: Cb, Db, Eb stb. Neve az alaphanghoz biggyesztett “-esz” utótaggal történik, pl. cesz, desz, esz. Kivétel a H, mert azt leszállítva “bé”-nek mondjuk.

 Láthatjuk, hogy egyes félhangok ugyanazok, ha két különböző hangot leszállítunk, illetve felemelünk. Ha a zongora billentyűit magad elé képzeled, láthatod, hogy két törzshang között egy félhang van.

Tehát az alsóbb egész hang felemelve és a felett lévő egész hang leszállítva ugyanaz a hang, pl. cisz = desz. Fontos tudnivaló, hogy ez E és F, illetve a H és C között nincs félhang, a zongora billentyűit megfigyelve látható, hogy ezeken a közökön a fekete billentyű is hiányzik. Ezért ezen hangok esetében a fel/leszállított hang a lejjebb vagy feljebb lévő egész hanggal lesz azonos: C = H# (hisz), E = Fb (fesz), F = E#(eisz)

A teljes 12 hangból álló zenei hangsor:

Felemelt hangok Leszállított hangok

neve jele (#) neve jele (b)

cisz C#     cesz = H Cb = H

disz D#     desz Db

eisz = F     E# = F     esz Eb

fisz F#     fesz = E Fb = E

gisz G#     gesz Gb

áisz A#     ász Ab

hisz = C     H# = C     bé Hb

A kromatikus skála mind a 12 zenei hangot tartalmazza, de nem minden hangszer kromatikus. Kétféle skála (= zenei hangsor) létezik: dúr és moll. A skálának a kezdő hangja ad nevet, pl. A-dúr, C-moll.

Dúr Moll hangok száma 7 7

Alaptörvény (Hangok típusa) egész-egész-fél-egész-egész-egész-fél egész-fél-egész-egész-fél-egész-egész. A-dúr:A – H – C# – D – E – F# – G# E-moll:E – F# – G – A – H – C – D 

Hangköz

A két hang közötti hangtávolságot nevezzük hangköznek, vagyis a kezdő és záró hang közötti hangok számát, de ez nem egyenlő a megszólaló hangok számával. Ha leütjük a kezdő C-t és a C2-őt, akkor oktávot ütünk, de nem 8 hangot ütünk le, hanem csak kettőt. Hangtávolságok ;prím, oktáv, terc, kvint stb.

A ritmus, tempó vagy dinamika a hangok időtartama, egymáshoz képesti hossza és egymásutánja adja meg egy zene ritmusát. Vagyis azt, milyen sorrendben következnek egymás után a különböző hosszúságú hangok, függetlenül attól, hogy mik ezek a hangok.

A hang hossza lehet:

1/1 = egész hang 

½ = fél hang

¼ = negyed hang, vagy tá

⅛ = nyolcad hang, vagy ti

1/16 = tizenhatod 

1/32 = harmincketted hang

1/64 = hatvannegyed hang

1 egész hang = 2 fél hang, 4 negyed hang stb.

Szünet

A kotta fontos része a szünet is, aminek hossza megegyezik a hangok hosszával (fél, negyed stb.), csupán a kottában való jelölése eltérő. 

Tempó

A dal sebessége. Ugyanazt a dalt tudjuk gyorsabb és lassabb tempóban is játszani. Azonban a tempó a ritmust nem változtatja meg! Ha felgyorsítjuk egy dal tempóját, a hangok hossza önmagukban változik (negyedből nyolcad hang lesz), de egymáshoz képest nem változnak, ezért a dallam és ritmus ugyanolyan marad, ezért tudjuk így is felismerni a művet. A dinamika a hangok megszólaltatásának erősségét jelenti, ettől függ, milyen intenzitással szólal meg egy hangszer. 

Dinamika A kottában a dinamikát az olasz nyelvből vett kifejezésekkel jelölik, például:

forte (jele: f): erősen

mezzoforte (mf) = közepes erővel, félerősen

piano (jele: p): halkan

pianissimo (pp) = nagyon halkan

A kotta a zene írásos rögzítése, amiben benne vannak a zenei hangok, ritmus, tempó, dinamika. Dallam- és ütőhangszerek zenéje egyaránt rögzíthető kottában.

A kotta elemei, jelölései

Kulcsok

Módosító jelek

Feloldó jelek

A mű dinamikáját jelző jelek

hangjegyek

szünetek

ütem

kulcsok

tétel

tétel zárása (egy vastag és egy vékony függőleges vonal)

A kottában a kulcsok jelölik a hangok magasságát. 

Kétféle kulcs létezik:

Violinkulcs: magasabb hangok

Basszuskulcs: mélyebb hangok

A hangok módosításának jelölése a kottában:

Kettőskereszt (felemel): #

Bé (leszállít): b

Feloldó jel (megszünteti a módosítást): feloldójel

A kottában a # és a b szerepelhet közvetlenül a hangjegyek előtt, illetve a sor elején, a kulcs mellett. Előbbi esetben egy ütemen belül (amit függőleges vonallal jelölnek) minden hangra vonatkozik a módosítás. Utóbbi esetben az összes hangra vonatkozik az egész tételben.

Tehát nem csak egy D-t kell disznek játszani, hanem minden D hangot, egészen a tétel zárásáig (ezt egy vékony és egy vastag függőleges vonallal jelölik). A hangok elhalkulását   így jelöljük, hangosítását   így.

A feloldójel arra szolgál, hogy megszüntesse a # vagy a b fel- vagy leszállítós jelentését. Szintén használható egyetlen hangra (tehát a kottában csak ezt a hangot nem kell fel- vagy leszállítva játszani) és az egész egységre is.

A kotta segítségével a dalokat megfelelő dallamban, ritmusban, tempóban, a fülnek kellemesen le fogod tudni játszani. Ha hosszú távon szeretnél zenélni (akár szórakozásból, akár profi szinten) a zeneelmélet ismerete elengedhetetlen. A kotta vagy a zene nemzetközinyelv mindenki beszéli aki ismeri. Vannak olyan kották, amik nem a szokványos formában íródtak, hanem adott hangszerre íródnak.

Ritmika a hangok időbeli tulajdonságait fejezhetjük ki. A hangok hossza a zenében általában egyszerű arányokkal megadható. 

Hangok értékei Ezt a sort is lehet tovább folytatni: harmincketted, hatvannegyed.. Az ábrán látható, hogy 1 egész 2 félből áll, 1 fél 2 negyedből, 1 egész 4 negyedből, és így tovább.. A hangok értékei azonban csak az egymáshoz való viszonyukat fejezik ki. Hogy pl. milyen hosszú 1 negyed hang, ahhoz már szükséges valamilyenfajta tempójelzés megadása is. Ilyen pl. a szöveges (általában olasz nyelven):

largo : szélesen

lento : lassan

adagio : lassan

andante : lépésben

andantino : lépegetve

moderato : mérsékelten

allegretto : kicsit vidáman

allegro : vidáman

vivace : élénken

presto : gyorsan

 

Ezek igazából nem tempót jelentenek, hanem az előadásban egy hangulati jellemzőt, és az határozza majd meg a tempót. Van metronómjelzés is, ami azt jelenti, hogy a jelzett hangérték a percnek hányad része, vagyis azt hányszor kell leütni 1 perc leforgása alatt. Ez már pontosan megadja a tempót. Nézzük tovább a ritmikai jelzéseket.

Összekötött hangok

Ha pl. 2 azonos magasságú hang össze van kötve, akkor az csak 1 hang. Értéke pedig az összekötött hangok összege, ha a hang után pont van, akkor az a hang felének az értékével megnöveli (50%-kal) a hangot. Ha 2 pont van utána, akkor további 25%-kal, vagyis az eredeti hang negyedével még pluszban megnöveli, és így tovább… Lehet akár 3 vagy 4 pont is: 

Nézzünk további speciális hangértékeket:

Triola, kvintola, szeptola

Mint látható, a hangokat lehet harmadolni, ötödölni, hetedelni, stb.

További hangértékektől eltekintek most, mert azok már elég ritkán használatosak. Amit fontos tudni, hogy a hangérték nem a megszólalástól az elhallgatásig eltelt időt jelenti, hanem a megszólalástól a következő hang vagy jelölt szünet megszólalásáig eltelt időt. A szüneteket tulajdonképpen „néma hangoknak” lehet tekinteni. Nem kell, nem lehet leütni, de ki kell várni az idejét! Amit meg lehet tenni a hangokkal, azt a szünetekkel is. Tehát ugyanúgy lehet használni a fent leírt dolgokat. (pont a szünet után, stb.)

Az ütem: egy olyan egység, amelyben bizonyos értékű hangok (és/vagy szünetek) vannak. A kottában az ütemeket egy vékony függőleges vonallal választják el.

Az első hang az ütemben általában hangsúlyos, de vannak mellékhangsúlyok, és hangsúlytalan ütemrészek is. Ezeket pedig az ütemmutató határozza meg. Az egy törtszám, ami lehet a kotta legelején,

de a kottában bárhol kirakható. Továbbá megmutatja, mennyi lehet a hangok (és/vagy szünetek) értéke összesen egy ütemen belül. Sokszor azonban a szöveg vonulatából derül ki, hogy hol vannak a hangsúlyok. Fontos még tudni, hogy az átkötött (összekötött) hangokat nem hangsúlyozzuk, kivétel ez alól az, ha külön jelölve van. (a hangsúly jele a kottában: >)

A legalapvetőbb fogalom maga a zene. Először ezért tisztázzuk is, hogy miből van. Hangokból áll, de ezek önmagukban még nem alkotnak zenét. Kell valami rendszer, szabályosság, rendezettség, ismétlődések, egyfajta tudatosság ahhoz, hogy már zenérél beszélhessünk. Ezért nézzük meg, hogy egy másik alapfogalom, a hang, annak milyen tulajdonságai is vannak!

Az idő a legfontosabb része a hangnak. Mikor szólal meg, és mikor hallgat el, vagyis meddig tart. E kezdet és véglet között „él” a hang, mely közben egyéb tulajdonságai is változhatnak (pl. hangerő, ld. lentebb!). A hangok ezen tulajdonsága, egymás utáni szabályossága, rendezettsége határozza meg a ritmust. (ld. később)

Magasság

Minden hang egyfajta rezgés. A hang magasságát a rezgések időbeli sűrűsége határozza meg. A mindennapi életben is tapasztalható, hogy gyorsabb rezgés magasabb, lassabb pedig mélyebb hangot produkál.

Hangerő

Ez a már említett fogalom a rezgések nagyságától, vagyis a kitérés mértékétől függ. Nyilvánvalóan minél nagyobb a kitérés, annál hangosabb a hang.

Hangszín

Minden tárgy tud rezegni. Azonban többféleképpen. Különböző iránnyal, szaporasággal, mértékkel. Minden természetes hang ezért összetettnek mondható, részhangokból áll, amik együttesen határozzák meg a hang színét.

Hely

Érdekes lehet az is, hogy a hang honnan szól. Ugyanis megfigyelhető, hogy változhat egy hangnak a tulajdonsága, ha máshonnan halljuk. És itt nem a távolságbeli hangerőkülönbségre gondolok.

Figyeljük csak meg, ha hallgatunk egy zenét, máshogy halljuk a terem (szoba) sarkaihoz közel, meg középen is. Nagyobb (és/vagy üres) helyiségekben visszhang is kialakul, ami szintén változtat az eredeti hang összképén. Ezek után felmerül a kérdés, hogy ez így mind rendben van, de hogyan lesz ebből zene? Hangok ismétlésével. Ha egy hangot egy másik követ, az már egy motívum. Hasonlítsuk a hangokat bet-khöz. Ekkor egy motívum megfelel egy szónak. Azok frázisokat (mondatokat) alkotnak, a frázisok periódust (összetett mondat), a periódusok pedig tagot (bekezdés vagy versszak).

Ezt a sort folytathatnám azzal, hogy a tag után következik a tétel, felvonás, stb. De ezek mind megléte nem feltétlen szükséges a zenéhez. Hiszen a régi munkadalok is csak frázisismétlődésekből álltak. A népballadák közül is vannak nagyon hosszúak, mégis a zenei anyaguk csak egytagú. De ezt a fogalomrendszert nem igen akarom erőltetni, mert leginkább csak a bécsi klasszicizmus stíluskorszakára volt jellemző.

Másfajta zenére alkalmazni nem célszerű, de tudni kell ezeket is! Ugyanakkor ez a fogalmi tagolás kissé erőltetett is, hiszen mindannyian érezzük 1-1 dallamnak hol az eleje meg a vége, mindez ismeretek nélkül is. A hangmagasság a rezgések szaporaságától függ. Ezt fejezi ki egy fizikai mennyiség, a rezgésszám, más szóval frekvencia. Mértékegysége hertz (Hz). 1 mp alatt megtett teljes rezgések számát jelenti.

Frekvencia

Az egyik lejegyzési mód, amit egyszerűsége miatt használnak. Ha valamit gyorsan le akarunk írni, akkor ezt érdemes alkalmazni. Lényege, hogy a ritmikai jel alá írjuk a hang nevét, vagy annak rövidítését. Egy példa:

 Betűs kotta

A ritmika alatt levő betűjelek a szolmizációs hangok rövidítései, melyek sorrendben a következők:

dó(d) ré(r) mi(m) fá(f) szó(s) lá(l) ti(t)

Ez egy hétfokú hangsor. A ti hang után újra a dó következik, csak az már egy oktávval feljebb van a sor elején található dóhoz viszonyítva (jelölése d’, frekvenciája dupla annyi, mint a d-nak). Ezt relatív szolmizációnak is hívják, mert csak a hangok egymáshoz viszonyított magasságát mutatja meg (azt tudjuk, hogy egyik a másiknál hány frekvenciával több vagy kevesebb). Az, hogy melyik hang valójában milyen magas, nem tudjuk ezen jelölésből meghatározni. Ezért szűkség van egy másik jelölésre is, ami megadja a hang abszolút magasságát, vagyis valójában a frekvenciáját. Ezeket hívjuk ABC-s hangoknak, vagy törzshangoknak. Sorrendben a következők:

C D E F G A H c

Sor végén a kis c megkülönböztetés azt mutatja, hogy egy másik (a következő) oktávban van (későbbiekben az egyszerűség kedvéért ettől eltekintünk, és mindig nagy betűket használunk). De ezekről majd később esik szó. Ezt a sort más néven C dúr skálának is hívjuk. Sok dúr skála létezik, a szolmizációs hangok mindegyikre „ráilleszthetők”. Példánkban a C legyen a dó!

  I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. (fokszámok)

  d r m f s l t d’  

  C D E F G A H c  

 

Olyan skálát célszerű választani, amelyikben kényelmesen el tudjuk énekelni a dalt (skálákról később). Miközben a szolmizációs hangok, függetlenül, hogy melyik skálában vagyunk, ugyanazok maradnak, csak nyilván mindegyik hang a saját fokán helyezkedik el. Érdekességként megjegyzem, hogy angol (amerikai) kottákban a H hangot B-vel szokták jelölni.

A vonalas kotta

Ma Magyarországon használatos vonalas kotta az ötvonalas. Több formán esett át a történelem során, de már néhány évszáda ez nem igen változott. Lényege, hogy függőlegesen a hang magasságát jelöljük rajta úgy, hogy vonalra vagy vonalközbe írunk egy hangjegyet. Egyéb állapot nincs (!). Ennek egyértelműen látszania is kell (!). Alakját a már korábban tárgyalt ritmus jelölések határozzák meg (ritmika). Tehát minden vonal és vonalköz megfelel a hétfokú hangsor egyes hangjainak. Ha kevésnek bizonyulna az öt vonal, pótvonalakkal pótolhatjuk a vonalrendszert. Azt, hogy az ötvonalas rendszerbe hova írjuk az abc-s hangokat, a kulcsok határozzák meg.

A második vonalról kezdjük el rajzolni a következőképpen:

Violinkulcs

Azért hívják G-kulcsnak, mert az (egyvonalas) G hang helyét jelöli a kottában, ami a második vonalon van (ahonnan kezdjük a kulcs írását). Az ábrán tehát a G hang látható.

Az abc-s hangok sorrendjét ismerve, innen már ki tudjuk számolni a többi hang helyét.

C Dúr skála violinkulcsban

Értelemszerűen a sor végén levő C után újra D E stb. hangok jönnek, illetve a sor elején látható C hang előtt is H van, és így tovább. Ezek jelöléséhez, ha szükséges, pótvonal írható.

Megfigyelhető, hogy a hangjegyek szárai fel és lefelé is vannak húzva. Erre a szabály az, hogyha a hang a harmadik vonal alatt van, akkor felfelé, ha a harmadik vonal felett van, akkor lefelé húzzuk a szárát. Harmadik vonalon pedig tetszőlegesen eldönthető. Kivétel az, ha egy kulcsban több szólamot akarunk lejegyezni. Ezt a formát minden kulcsban így kell alkalmazni!

Nézzük meg, hogy a betűs kottánál leírt dal hogy néz ki vonalas kottában, abc-s hangnevekkel (C dúr skálában):

Dallam írása violinkulcsban

A negyedik vonalról kezdjük el írni, és 2 pontot teszünk a 4. vonal fölé és alá, mégpedig a következőképpen:

Basszuskulcs

 

Azért hívják F-kulcsnak, mert a (kis) F hang helyét jelöli a kottában, ami a negyedik vonalon van. Innen kezdjük írni, és a 2 pont is az F hangot jelöli. Az ábrán tehát az F hang látható. Az abc-s hangok sorrendjét ismerve, itt is ki tudjuk már számolni a többi hang helyét is.

C dúr skála basszuskulcsban

 

Ez szintén a C dúr skála. Csak annyi a különbség a violinkulcsnál leírttal szemben, hogy ez 1 oktávval lejjebb van. Tehát itt a legutolsó C hang magassága megegyezik a violinkulcsnál leírt első C hang magasságával.

C D E F G A H C Ezt a sort C-dúr skálának is hívjuk. Nézzük meg, hogy egy hangszeren, nevezetesen egy zongorán (vagy billentyűs hangszeren) hol találhatóak ezek a hangok. Fekete és fehér billentyűk is, alapjában véve a fehérek a törzshangok. Az is látható, hogy a fekete billentyűk 2-es és 3-as csoportokban ismétlődnek. Ha keresünk egy 2-es csoportot, megtalálunk egy C hangot, ami a csoport előtti fehér billentyű lesz. Ebből kiindulva már meg tudjuk határozni az összes törzshang helyét egy billentyűs hangszeren. De vajon melyik C hang hol lesz, amit a kottában violinkulcs vagy basszuskulcs lejegyzésekor látunk? Az egyvonalas C hangA vonalas kotta (3. lecke) tárgyalásánál megismerhettük a vonalas rendszert, amiben a hangjegyek találhatóak. A képen látható első pótvonalon lévő C hang lesz az egyvonalas C (aminek a hivatalos jelölése C1). Innentől kezdődik az egyvonalas oktáv, valamint az egyvonalas C dúr skála. Általában egy billentyűs hangszeren az egyvonalas oktáv kb. mindig középtájt helyezkedik el. Tehát pl. egy 5 oktávos hangszer harmadik oktávja lesz az egyvonalas oktáv. Nézzük meg, milyen elnevezésű oktávok vannak a mély hangoktól a magasak felé haladva:

szubkontra

kontra

nagy

kis

egyvonalas

kétvonalas

háromvonalas

négyvonalas

ötvonalas

A kis c hangAmelyik oktávban található az adott törzshang, a nevét is onnan kapja (pl egyvonalas G hang). Basszuskulcsban a 2. vonalközben található C hang a kis C (hivatalosan c), amely pontosan egy oktávval lejjebb található a violinkulcsban az első pótvonalra írandó egyvonalas C hangtól. Ezt összevetve elmondható, hogy az egyvonalas C hang basszuskulcsban a fenti első pótvonalon, violinkulcsban pedig az alsó első pótvonalon található. A fehér billentyűkön (törzshangok) kivül feketék is találhatóak egy zongorán. A módosító jelek, mint ahogy az a nevükből is következik a törzshangok, illetve szolmizációs hangok módosítására szolgálnak.

A hangokat fel lehet emelni és le lehet szállítani fél hanggal. Ekkor egy módosított hangot kapunk, melynek elnevezése a hang + egy végződés. A módosításokat több lépcsőben is el lehet végezni, így léteznek többszörösen módosított hangok is. 3 féle módosító jel létezik: Kereszt: felemeli az adott hangot fél hanggal. A végződés minden esetben ISZ, keresztmelyet a hang neve után kell mondani. Pl. ha egy F hang előtt keresztet látunk a kottában, akkor a hang neve FISZ lesz. Ha 2 kereszt van az F hang előtt, akkor a hang neve FISZISZ (a dupla keresztet x-szel szokás jelölni). Tehát dupla felemelés esetén a végződés duplázódik, tripla esetén triplázódik, és így tovább, azonban már a dupla módosítás is ritka. Bé: leszállítja a hangokat fél hanggal. A végződés a magyar nyelvtan szabályainak megfelelően magánhangzó esetén SZ, mássalhangzó esetén ESZ. Egyetlen kivétel van, a H hang. Ha leszállítjuk fél hanggal, nem HESZ lesz a neve, hanem B (ejtsd: bé). Dupla leszállítás esetén értelemszerűen duplázódik a végződés a kereszthez hasonlóan az ábrán látható módon. Ha a H hang előtt kettő bé van, akkor a neve BEBÉ. bé. Feloldó jel: a korábban bével vagy kereszttel módosított hangot feloldja. A végződés törlődik. Értelemszerűen 1 feloldó jel csak egyszeresen oldja fel a hangot, ha már duplán van módosítva, annak teljes feloldásához két feloldó jel szükséges. feloldó jel 

A módosító jelek fontos szabálya Ha a módosító jel a sor elején van (ezt hívjuk előjegyzésnek), akkor az egész sorra, ha pedig egy ütemen belül helyezkedik el (ilyet látunk a fenti képeken), akkor csak azon az ütemen belül az utána következő hangokra vonatkozik.

Érdekesség: angol nyelvterületen használt kották esetén nincsen H hang, ott azt egy sima B-vel szokás jelölni, a leszállított B hang jelölése pedig B + a felső indexben egy ki bé módosító jel, ahogy az a fenti ábrán is látszik. A diatonikus skála egy olyan hétfokú hangsor, amelyben a fokok egymás után következnek, és egy oktávot (hangközök) foglal magába úgy, hogy minden egyes fok megszólal rajta.

Minden egyes skálában meg van határozza, hogy a fokok milyen térközökkel folytatódnak, azaz fél, illetve egy egész hangnyi a távolságuk. A diatonikus skálákhoz tartoznak a Dúr skálák, a moll skálák közül a természetes és a dallamos (ezeket később tisztázzuk még), valamint a modális hangsorok. Ezek mindegyikére jellemző, hogy pontosan 5 egész és 2 fél hangnyi távolság van a fokok között, a 2 fél hang pedig a lehető legtávolabb van egymástól. Természetesen attól különböznek egymástól, hogy ezek hol találhatóak és milyen sorrendben következnek. Magyarországon és úgy általában a könnyűzenében ezeket a skálákat használják a zenészek, ezért a további leckékben is ezekről esik majd szó. Különös figyelmet fordítunk majd a Moll és Dúr skálákra.

További skálák:

Kromatikus skálák, hangsorok

Pentaton skálák, hangsorok

Példa diatonikus skálák használatára

C D E F G A H (C dúr)

G A H C D E FISZ (G dúr)

G A H C D E F (G mixolyd)

A H C D E F GISZ (Összhangzatos A moll)

dó re mi fá szó lá ti (szólmizációs hangsor)

A pentaton skála egy olyan ötfokú hangsor, amelyik a diatonikus skálából lett származtatva úgy, hogy kimarad a rendszerből a ti és a fá, tehát az a 2 alkotó elem, amely a fél hangnyi távolságot jelentette. Ezért itt másfél hangnyi köz jön létre.

Mivel 5 hangból áll, attól függően, hogy melyik hangról (fokról) indítjuk a sort, megkülönböztetünk 5 féle pentaton skálát:

dó pentaton (az I. fokról indítva)

ré pentaton (a II. fokról indítva)

mi pentaton (a III. fokról indítva)

szó pentaton (az V. fokról indítva)

lá pentaton (a VI. fokról indítva)

Ezek a skálák a régi népdalokban gyakran voltak használatosak. Ugyanakkor a profi zenészek körében is remek alap és lehetőség az improvizálásra. Kellő gyakorlással megtanulható minden hangnem összes pentaton skálája, így egy zenei játék közben bármikor rögtönözhető, mely igen színessé tud tenni egy művészi előadásmódot.

Példák pentaton skálákra

E G A C D (mi pentaton C dúrban)

G A H D E (dó pentaton G dúrban)

C D F G A (szó pentaton F dúrban)

Hogyan állapítható meg legkönnyebben egy hangsorról, hogy milyen pentaton?

Ez egy kiegészítő kitekintés, melynek megértéséhez a teljes skálatan és hangköztan ismerete szükséges.

A pentatonok jellegzetessége, hogy van 2 darab nagy szekund (N2) egymás mellett, melyek 3 hangot alkotnak. Keressük meg ezt a 3 hangból álló csoportot! A 3 hang közül az első hang adja meg azt a dúr skálát, melyben az egyik pentaton hangsorát láthatjuk. Ha megvan a dúr skála, akkor viszont már könnyedén meg tudjuk határozni, hogy az 5 pentaton skála közül melyik lesz az (mivel tudjuk, az adott dúr skálában hányadik hang a pentaton skála kezdő hangja).

Az egyszerűség kedvéért a példa csak a C dúr skálán keresztül mutatja be a megoldást, majd egy nehezebben:

pentaton hangsor szekund szekund Melyik dúr skála? Melyik pentaton hangsor?

C D E G A C – D D – E C dó

D E G A C C – D D – E C ré

E G A C D C – D D -E C mi

G A C D E C -D D – E C szó

A C D E G C – D D – E C lá

C Esz F Asz B Asz – B B – C Asz (4 bé) mi

Aisz Cisz Disz Eisz Gisz Cisz – Disz Disz – Eisz Cisz (7 kereszt) lá

Magyarázat az utolsó kettőhöz:

C Esz F Asz B: a szekundok a hármas csoportban: Asz B C, ennek első hangja Asz, tehát Asz dúr skálában vagyunk. Asz B C, 3., az pedig nem más, mint a mi pentaton (dó az első, ré a második, mi a harmadik).

Aisz Cisz Disz Eisz Gisz ugyanígy: Cisz Disz Eisz –> Cisz dúr skála –> lá pentaton.

https://wordwall.net/hu/resource/1074626/szolf%C3%A9zs/d%C3%BAr-%C3%A9s-moll-h%C3%A1rmashangzat

https://www.youtube.com/watch?v=aVvUD60Fi1g

A dúr skálák a hétfokú, vagy diatonikus skálák családjába tartozik. Képlete a következő:

egész – egész – fél – egész – egész – egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész

Ezzel a képlettel kiszámolható egy adott hangról annak megfelelően, hogy fél hangnyit lépünk előre, vagy egy egészet (2 felet)

Ha ezt a sort kezdjük a C hangról, akkor megkapjuk a C dúr skálát:

C D E F G A H

Bármelyik hangról elkezdve így kiszámolhatjuk az adott dúr skála hangjait, az elnevezésükhöz azonban már kellenek a módosító jelek (kereszt, bé), ugyanis a képlet segítségével nem mindig törzshangra jutunk. Mivel a törzshangok és a fekete billentyűkből 12 féle van egy zongorán (1 oktávon belül, utána ismétlődik), így alapértelmezésben 12 féle dúr skálát különböztetünk meg. Ugyanakkor ennél jóval több létezik, elméletileg korlátlan a számuk (lejjebb lesz konkrét példa), mindamellett a hétköznapi zenei életben nem igen használunk 7 lépcsőfoknál többet. Azaz 7 keresztes, és 7 bé-s dúr skála használatos.

Mehetnénk sorba a hangokkal, és kiszámolhatnánk skálát, de akkor össze-vissza kapnánk meg a skálákat. Ahhoz, hogy sorban megvizsgáljuk a dúr skálákat, kezdve az 1 keresztől és bétől a 7-ig, illetve tovább, segítségül kell hívnunk a kvintkört, vagy más néven kvartkört.

Kvintkör

A kvintkör, mint ahogy nevéből is adódik a kvint hangközből jön létre (hangközök később). Hogy miért nevezzük kvartkörnek is, azt a 2. részben tárgyaljuk ki. De mivel még nem beszéltünk a hangközökről, így elmondom, hogy jön létre. Az adott dúr skála I. és V. foka közti távolságot hívjuk kvint hangköznek. A kvintkör lényege pedig, hogy 5 fokonként (kvint távolságokkal) haladunk felfelé, és megkapjuk a következő keresztes dúr skálát.

A C dúr skálának nincs előjegyzése, a hangok lejátszásához nem kell módosítani a hangokat, tehát ez a kiindulópontunk. Az 1 keresztes dúr skálát tehát úgy kapjuk meg, ha az I. fokról, azaz a C hangról felszámolunk az V. fokra.A C dúr skálát már ismerjük:

C D E F G A H

Melynek nincs előjegyzése, tehát csak törzshangokból áll. Nézzük meg, hogyan jön létre az 1 keresztes dúr skála.

Az 1. részben már szó volt róla, hogy az előző skála (jelen esetünkben a C dúr) V. fokára kell lépni. Ez pedig, ha felszámolunk, a G hang lesz. Már is megkaptuk, hogy melyik dúr skálának lesz 1 kereszt az előjegyzése. Kérdés még, hogy melyik lesz az 1 kereszttel módosított hang. Erre az a szabály, hogy a létrejött skála VII. fokát (vagy 7. hangját) kell felemelni fél hanggal. Nézzük is meg, melyik lesz ez:

G A H C D E F –> G A H C D E FISZ

A második hangsorban tehát a G dúr skála hangjai láthatóak. Ugyan erre az eredményre jutunk, ha a képlettel számolunk:

G (+egész) A (+egész) H (+fél) C (+egész) D (+egész) E (+egész) FISZ

Mivel keresztes skálákról beszélünk, ezért felemelt hang kell a 7. helyre. Az pedig a FISZ, és nem a GESZ lesz. Érdekessége, hogy ugyanarról a “leütött hangról” van szó, de az elnevezése más, és erre oda kell figyelni!

2. kereszt

A G dúr skála V. foka a D hang lesz, tehát a 2 kereszt előjegyzéssel rendelkező dúr skála, a D dúr skála. Itt is a hetedik hang lesz felemelve, így a hangjai a következők lesznek:

D E FISZ G A H CISZ
3. kereszt
A H CISZ D E FISZ GISZ
4. kereszt
E FISZ GISZ A H CISZ DISZ
5. kereszt
H CISZ DISZ E FISZ GISZ AISZ
6. kereszt
FISZ GISZ AISZ H CISZ DISZ EISZ
7. kereszt
CISZ DISZ EISZ FISZ GISZ AISZ HISZ

És eljutottunk arra a pontra, ahol már mindegyik hang fel van emelve fél hanggal. Összegyűjtöttem táblázatba 7 keresztig a dúr skálákat:

Mi van akkor, ha tovább akarunk menni? 8, 9, 10, stb. keresztig? Természetesen megtehetjük, úgyanúgy alkalmazhatjuk a fenti szabályokat. Ezeknek a skáláknak gyakorlati haszna már nincsen, de elméletben akármeddig mehetnek.

8 kereszt

A Cisz dúr skála V. foka a Gisz hang, tehát 8 kereszt előjegyzése a Gisz dúr skálának van. A hetedig hangot szintén felemeljük, így a következő módon néz ki a skála:

GISZ AISZ HISZ CISZ DISZ EISZ FISZISZ

Láthatjuk, hogy itt már van egy duplán felemelt hangunk is. Így mehetünk tovább a 9, 10, 11, 12 keresztes skáláig, ami a HISZ dúr skála lesz. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, csak nem érdemes, mert már nem használjuk.Megfigyelhető, hogy 7 keresztenként mindig kap a dúr skála egy plusz keresztet, azaz egy ISZ végződést, és ugyanez elmondható a hangjaira is. Ha összehasonlítjuk az 1#-es G dúr skálát a 8#-es Gisz dúr skálával, akkor ezt azonnal láthatjuk is. Ebből azt következik, hogy a hetes szabály alkalmazásával bármennyi kereszttel rendelkezik egy dúr skála, meg tudjuk állapítani, hogy melyik lesz az. Pl.:

Melyik lesz az a dúr skála, aminek 26# az előjegyzése, és melyek lesznek a hangjai?

Megoldás: osszuk el a 26-ot 7-tel. 26 : 7 = 3 és a maradék 5 lesz. Ez azt jelenti, hogy 3 szorosan (az eredmény miatt) lesz felemelve minden hang az 5 keresztes (a maradék miatt) skálához képest. Az 5 keresztes a H dúr skála, tehát a 26 keresztes skála a H### dúr, vagyisz a Hisziszisz dúr skála lesz. Hangjait szintén származtathatjuk a H dúrból:

H dúr: H C# D# E F# G# A#

H### dúr: H### C#### D#### E### F#### G#### A####

betükkel kiírva pedig:

Hisziszisz Ciszisziszisz Diszisziszisz Eisziszisz Fiszisziszisz Giszisziszisz Aiszisziszisz

Ezt a módszert visszafelé is alkalmazhatjuk:

Hány kereszt az előjegyzése a GISZISZISZ dúr skálának?

Megoldás: A G hang 3 szorosan van felemelve, a G dúr skálának 1 kereszt az előjegyzése. Tehát megszorozzuk a 7-et 3-al, és mivel a maradék 1 lesz, ezt még hozzáadjuk, így az eredmény 22. A választ tehát: a Gisziszisz dúr skála előjegyzése 22 kereszt.

A hetes szabály alkalmazásával látható, hogy bármilyen keresztes dúr skálát meg tudunk így kapni.A kotta olyan a zenében, mint az írás a nyelvben: a segítségével rögzíteni lehet a zenei gondolatokat, hogy bármikor ugyanolyan formában vissza lehessen idézni. Ha ismered a kottát, elénekelhetsz vagy hangszeren eljátszhatsz bármilyen zenét, illetve a saját dalaidat is rögzítheted. A kottaolvasás ugyan a hagyományos olvasáshoz hasonlóan elsőre nem egyszerű, de sok gyakorlással és némi kitartással egyre automatikusabbá válik.

https://hogyankell.hu/Kott%C3%A1t_olvasni

https://www.magyar-iskola.sk/2021/03/a-ritmusok-kottaolvasas-egyszeruen/

https://5letes.hu/tanulj-meg-kottat-olvasni-jatekosan-es-egyszeruen-hasznos-tippek-es-otletek/#google_vignette

https://www.muziker.hu/blog/hogyan-tanulj-meg-zongorazni-kezdoknek-szolo-utmutato?gad_source=1&gad_campaignid=14999913319&gbraid=0AAAAADi7d-79Uq1bDeDikFrs8lrJkBW82&gclid=EAIaIQobChMIqbumzbPnkgMVbaeDBx0r_AO9EAAYASAAEgJaofD_BwE

Kezdd lassan, oszd a darabot szakaszokra, és fokozatosan egyesítsd őket. Minden új ütem előrébb visz.

Mennyit gyakorolj naponta?

Kezdőknek napi 15–20 perc elegendő, ideális 5–6 nap hetente.

Ha sikerül, nyugodtan növeld 30–40 percre.

De ne feledd: jobb naponta 15 percet játszani, mint heti egyszer egy órát. A zene a rendszerességről és a szokásokról szól.

Gyakorlati tippek, amelyek segítenek kitartani

Ülj helyesen: lábak a földön, hát egyenes, csuklók enyhén a billentyűk felett.

Lassan játssz: ha nem tudsz lassan játszani, nem fogsz tudni gyorsan sem.

Oszd fel a gyakorlást: pl. 5 perc skálák, 5 perc akkordok, 10 perc darabok.

Használj metronómot: már az elejétől építed a ritmust – ez minden alapja.

Mit fogsz tudni egy hónap múlva?

4 hét rendszeres gyakorlás után ezt fogod tudni:

Alapakkordokat játszani (C, G, F)

Egyszerű dallamokat játszani a jobb kézzel

Kombinálni mindkét kezet egyszerű darabokban

Tájékozódni a billentyűzeten

Elkezdni az alap kottaolvasástFékezd a tempót a felére.

Gyakorold minden kézzel külön.

Oszd a darabot kisebb szakaszokra.

Tarts egy nap szünetet – az agyadnak is pihenésre van szüksége.

A zongorázás megtanulása nem rakétatudomány. Napi 15–20 perc gyakorlással és ezzel a konkrét tervvel egy hónap alatt már az első valódi darabokat is el tudod játszani. A kulcs a rendszeresség, nem a tökéletesség. Kezd ma – az első C-dúr rád vár.

https://hu.pinterest.com/erikadaniel3/zongora-kotta-kezd%C5%91knek/