A Rétköz szélén, a szabolcsi Demecser északi határában is volt egy Tündérvár. Más néven Leányvár, Vársziget, Várhegy. Valószínűleg erre vonatkozik egy 1325-ös oklevél “locus castri” (várhely) említése. Jósa András beszámolója alapján védett belső területének mérete – méterre átszámolva – 26 x 17 m-es volt, ami az átlagos Árpád-kori nemesi várakra jellemző. Elég sok téglatörmeléket figyelt meg a kincskeresők gödrei által feldúlt várban. Ez azt jelenti, hogy tégla torony állhatott itt.
Szabó László István író, költő, az informatika tudományok tanára
Közművelődés, kultúra, oktatás, könyvtár, pedagógia, műszaki informatika, számítástechnika
2026. március 13., péntek
Nappali sötétség
Krisztus után 536 márciusában elsötétült az ég és lehűlt a levegő Konstantinápolyban. Több volt mint egy szimpla lehűlés, az átlaghőmérséklet hirtelen visszaesése volt, elsősorban az északi féltekén, amely i. sz. 536-ban kezdődött és nagyjából 560-ig tartott. Az ok három, egymást követő nagy vulkánkitörés volt, amelyek hatalmas mennyiségű hamut és szulfáttartalmú aeroszolt lövelltek az atmoszférába, elnyelve ezzel a földfelszínt érő napsugárzás egy részét. Az első kitörésre 535 végén vagy 536 elején került sor. A bizánci és kínai krónikások elhomályosult napról, száraz ködről, szokatlanul alacsony nyári hőmérsékletről és alacsony termésről adtak hírt. 536 nyarán az átlaghőmérséklet 2,5 °C-kal maradhatott el az azt megelőző évekétől. A fokozatosan normalizálódó éghajlatot 539/540-ben újabb vulkánkitörés hűtötte le, becslések szerint 2,7 °C-kal.Egyes bizonyítékok szerint a hűvös időszakot 547-ben egy harmadik kitörés nyújtotta meg. Ez a "kora középkori kis jégkorszak" éhínséget hozott magával és a Földközi-tenger vidékének lakosságát ezenfelül az első jelentős pestisjárvány, valamint az elhúzódó itáliai gót háború is sújtotta. Kijutott nekik a jóból. Mindezen események alapján Akkoriban az elmúlt kétezer év talán legsúlyosabb és legtovább elhúzódó lehűlésének tanúja volt az egész északi félteke népessége a VII. században. Nagy hideg, rendkívüli lehűlés, pestisjárvány, dögvész, éhínség és milliók halála követte a szokatlan éghajlati jelenséget. Procopius görög történész írta le, hogy mennyire félelmetes volt hogy a napfény nem jutott átt sötété poron.Cassiodorus is írt róla, ő hosszan tartó fagyot, a nagy hideget, a szokatlan aszályt, az évszakok megzavarodását, az aratás közbeni fagyokat írt le. A VI. század közepén példátlan lehűlés bénította meg Európát, a Közel-Keletet és Ázsiát. Vulkánkitörések, éhínség és a Justinianus-pestis együtt pusztították a lakosságot. A lehűlés évtizedekre visszavetette a gazdaságot és történelmi fordulópontot okozott. A történelemformáló, pusztító nagy hideg ami még hátborzongatóbb, hogy az Európától több ezer kilométerre keletre fekvő Kínában a Tang dinasztia évkönyvei is a nagy hidegről és az azt követő nyári éhínségről számoltak be. Egy 1084-ben kiadott kínai krónika, a Zizhi Tongjian is beszámolt a nagy hidegről, a kemény fagyokról, hosszú télről és az éhínségről. 536 augusztusában Kínában a hó is esett, ami miatt a szegényes betakarítás is késett. Az egész Közel-Keletet, Kínát és Európát is sűrű, száraz köd borította be. És ez még csak a kezdet volt…I. Justinianus bizánci császár, akinek uralma idején zajlott az 536-os vulkáni tél.Az 536-ban, a történelem valaha volt legrosszabb évében elkezdődött baljós időjárás egészen 660-ig tartott, így a késő ókori kis jégkorszak nevet adták a furcsa jelenségnek, amely hosszú távon hozzájárult a második nagy népvándorlási hullámhoz és a Nyugatrómai Birodalom végső bukásához is.Az emberek rettegtek, különösen, amikor 541–549 között lecsapott a késő ókor talán legnagyobb dögvésze, Justinianus pestise is, amely a Földközi-tenger medencéjét, egész Európát és a Közel-Keletet, különösen a perzsa Szászánida Birodalmat és a Bizánci Birodalmat sújtotta. Nevét a bizánci császárról, I. Justinianusról kapta, aki szintén elkapta a bubópestist, amely Konstantinápoly lakosságának egyötödét elpusztította, de az uralkodónak sikerült belőle felgyógyulnia, éppen a járvány tombolásának csúcspontján. De vajon mi lehetett az oka ennek a természetellenes, baljós időjárási jelenségnek, amely a legkegyetlenebb teleken is túltett? A sarki jégmagok kronológiájának vizsgálata jelentős szulfátlerakódásokat mutatott ki, amely a kiterjedt savas porfátyol bizonyítéka, amelyet egy nagy, robbanásos vulkánkitörés, vagy meteorit, üstökös becsapódása okozhatot. Ugyanezt a feltételezést igazolta egy ír tölgyön végzett dendrokronológiai vizsgálat is, amely 536-ban rendellenesen kicsiny növekedést (évgyűrű anomáliát), majd egy részleges regenerálódás után 542-ben újabb meredek visszaesést produkált. Ez pedig újabb kataklizmát jelzett. Ma a tudósok azon a véleményen vannak, hogy feltételezhetően a nagy hideget három hatalmas vulkánkitörés okozhatta: az első Kr.u. 536 elején (vagy esetleg 535 végén) történt, amely az első vulkanikus telet okozta, amelynek elhúzódó hatása 539-540-ben felerősödött. 540-ben, majd 547-ben pedig két újabb vulkánkitörés súlyosbíthatta a helyzetet. Az első kitörés által a légkörbe lövellt vulkáni hamu és törmelék volt az, amely Konstantinápolyban elhomályosította az eget, és lehűlést hozott, amely később a terméskiesést okozta. Az El Salvadorban található Ilopango vulkán, amely feltételezhetően az 536-ben kezdődött késő ókori kis jégkorszak egyik okozója volt. Mindazonáltal sem a meteorit, vagy üstökös becsapódásának helyét, sem pedig a három vulkánkitörés forrását nem sikerült még beazonosítani. A lehetséges helyszínek között szerepel a Tavurvur Pápua Új-Guineában, különösen az Ilopango El Salvadorban, illetve a Krakatau Indonéziában, de lehetséges helyszínként tartják számon Izland valamely vulkánját is. Ezek a kitörések együttesen okozták azt a vulkáni telet, amely hosszú évekre, évtizedekre nyomorba döntötte az északi félteke népességét, miután a nyári hőmérséklet akár 2,5 Celsius-fokkal is az európai átlag alá esett, míg a második kitörés 2,7 Celsius-fokkal csökkentette a hőmérsékletet. Bár a fagyást a vulkánkitörések indították el, a lehűlés erősödését és meghosszabbodását a megnövekedett óceáni jégtakaró okozta.
2026. március 12., csütörtök
Károsak a közösségi oldalak
A 2025 novemberében nyilvánosságra került bírósági beadványok és kutatási eredmények alapján súlyos vádak érték a Metát, miszerint a vállalat belső vizsgálatai igazolták a Facebook és az Instagram káros mentális egészségügyi hatásait, de ezeket eltitkolták a nyilvánosság elől. A kutatással és a vádakkal kapcsolatos főbb megállapítások: Káros hatások bizonyítása: A Meta által leállított, "Project Mercury" néven ismert kutatás arra az ok-okozati összefüggésre derített fényt, hogy a Facebook és az Instagram használata depressziót, szorongást és egyéb mentális egészségügyi problémákat okozhat a felhasználóknál. A kutatások eltitkolása: A vádak szerint a Meta tudatosan hallgatta el ezeket a belső vizsgálatokat, amelyek a platformok negatív mentális hatásait bizonyították, különösen a fiatalabb korosztály körében. Kecsekkolás hatása: A kutatások során megfigyelték, hogy azoknál a felhasználóknál, akik egy hétre szüneteltették a platformok használatát, jelentősen csökkentek a depresszió és a szorongás tünetei. Szervezett leállítás: Amikor a belső kutatók elkezdték kimutatni a káros hatásokat, a Meta vezetése a vádak szerint leállította a vizsgálatokat. Csoportos kereset: Az információk amerikai iskolai körzetek által a Meta ellen indított csoportos periratokból szivárogtak ki, amelyek szerint a cég tisztában volt a kockázatokkal, mégis folytatta a felhasználók egészségét veszélyeztető gyakorlatot. A Meta a kutatások eltitkolásával az amerikai szabályozó hatóságok és a közvélemény félrevezetésével vádolható, miközben a platformok mentálhigiénés kockázatai súlyos következményekkel járhatnak.
Drónelhárítás
Paradigmaváltás történt a hadviselésben. A drónok a modern hadviselés alapvető elemei lettek. Olcsók, könnyen és tömegesen bevethetők, kicsik, ezért nehezebb őket észrevenni és a gyártásuk, valamint a szoftveres fejlesztésük villámgyorsan alkalmazkodik, kihasználja az AI-ban rejlő lehetőségeket. Autonóm funkciókkal rendelkezik, rádiómentes vezérlési megoldásokat alkalmaz, könnyen vezérelhető, hatékony személytelen gyílkos. Elhárításuk a többrétegű, villámgyorsan reagáló C-UAS (Counter-UAS) képességen alapszik. A modern háborúk egyik elgfontosabb fegyverévé vált a drón, és olyan légvédelmi rendszereket kell kiépíteni, amelyek ezek észlelésében is kiválóak. Elég csak az elmúlt hónapok Európába berepülő drónincidenseit megfigyelni, a jelenlegi légvédelmi rendszer nincs erre felkészülve. A háborús tapasztalatok azt mutatják, hogy a leghatékonyabb védelem több, egymást kiegészítő lépésből áll: Fontos az észlelés és korai figyelmeztetés, fejlett micro-Doppler radarok, optikai és termikus kamerák, C2-szoftverek növelik a felismerést időjárási viszonyoktól függetlenül. Soft-kill (elektronikai) eszközök, RF-jammer, GPS-spoofing, cyber-takeover rendszerek jól működnek a kereskedelmi, rádiós vezérlésű drónok ellen. De az optikai kapcsolatok, a teljesen autonóm rendszerek vagy a tethered megoldások ezt kijátsszák. Ráadásul polgári térben jogi korlátok is nehezítik ezen eszközök alkalmazását. Hard-kill és fizikai akadályok, hálók, hálólövők, kis kaliberű fegyverek, lézerek és HPM (High-Power Microwave) rendszerek, ezek fizikailag semlegesítik a célpontot. A hagyományos fegyverektől a modern energiabombákig széles a paletta, de mindnek megvannak a korlátai, a hatótáv, az időjárás, az energiaigény fontos szempontok. Low-tech, taktikai megoldások, forgó szögesdrót, hálócsapda, úton elhelyezett akadályok, ezek különösen hasznosak stratégiai pontoknál, vagy amikor a támadó tethered kábeleket akar megcélozni. Néha a legegyszerűbb csapda a leghatékonyabb. A száloptikás drónok, könnyűek és olcsók és rendkívül hatékonyak. A lézerek előnye, hogy olcsóbb „lövedékekkel” (árammal) dolgoznak, és pontosan célzott tűzzel képesek semlegesíteni egyes drónokat. Gyengeségük viszont az időjárás, a köd, eső és a por jelentősen csökkentheti hatékonyságukat továbbá a gyakorlati hatótávolság sem az erősségük. Jelenleg inkább kiegészítő megoldásnak tűnnek. A HPM-rendszerek erős mikrohullámú impulzusokkal több drónt tudnak egyszerre „lekapcsolni” vagy használhatatlanná tenni. Hátrány: nagy energiaigény és korlátozott gyakorlati tapasztalat. De ha ipari és energetikai kapacitás megvan hozzá, komoly védekező eszköz válhat belőlük. A Epirus amerikai cég Leonidas nevű HPM-rendszere a legjobb. Drón-interceptorok: drón a drón ellen ez az egyik leggyorsabban terjedő paradigmává váltak az interceptor platformok. Olcsó quadkopterek, amelyek hálóval vagy kinetikus ütközéssel semlegesítik a támadó UAV-t. Előnyük a költséghatékonyság és mobilitás, hátrányuk a logisztika és hogy nem minden helyzetben alkalmazhatók. Az MARSS európai védelmi cégének egyik drón-interceptora is hatékony. A drónok főszereplőjévé váltak a XXI. század háborúinak és úgy tűnik az orosz hibrid eszköztárában is kiemelt szerepet kapnak. Fel kell készülnie a drónok kivédésére és tanulni a szomszédban folyó háború tapasztalataiból. Amikor egy drónt észlel azonnal keressen menedéket egy szilárd épületben (pince, parkoló, ablaktalan folyosó), távolodjon el az ablakoktól, ne használja a liftet, és ne érjen törmelékhez. Ha kint tartózkodik, feküdjön le a földre, és takarja el a fejét a kezével, hogy az arcfelismerő kamera ne tudja emberként azonosítani. Ha kint vagy: azonnal menjen a legközelebbi épülethez, földalatti átjáróhoz vagy parkolóhoz. Ha nincs menedék, feküdjön le a földre, lehetőleg egy mélyedésbe (árok, járdaszegély), és takarja el az arcát a kezével. Ha autóban ülsz: Állj meg, hagyd el az autót és keress menedéket. Amikor lezuhant drónt észlel a rendszer: Szigorúan tilos megközelíteni, megérinteni vagy fényképezni. az aktív védelem érdekében speciális drónellenes fegyvereket és elektronikus zavarórendszereket használnak, amelyek miatt a drón elveszíti a kapcsolatot a kezelővel és lezuhan. Mit tegyünk (és mit ne tegyünk) egy pilóta nélküli légi jármű támadása során, hogyan keressünk fedezéket és védekezzünk – utasítások a Novaja Európa jóvoltából. Kint vagyok. Mi az első dolgom, ha drónt látok az égen? Ne ess pánikba. Próbáld meg biztosítani a saját biztonságodat. Ha kint vagy, keress minden lehetséges menedéket: egy kocsifelhajtót, egy parkolót, egy aluljárót, egy metróállomást, egy alagutat vagy egy pincét. Sűrű fák mögött is kereshetsz menedéket. Még egy épület bejáratának eresze is fedezékként szolgálhat, de úgy kell elhelyezkedned, hogy legalább valamilyen akadály legyen közted és a repeszek között, amelyek támadás esetén elrepülhetnek. Kisebb építmények, például kioszkok vagy hirdetőtáblák nem ajánlottak – könnyen megsemmisülhetnek. Ha nincs a közelben menedék, feküdj le az aszfaltra vagy a földre, és takard el a fejed a kezeddel, táskáddal vagy hátizsákoddal. Kerüld a drón közvetlen látóterében való tartózkodást, mivel egyes pilóta nélküli repülőgépek kamerákkal vagy mozgásérzékelőkkel vannak felszerelve. Kerüld a tömeget nyílt területeken is. Meg lehet próbálni saját kezűleg hatástalanítani a drónt? Semmilyen körülmények között ne próbáld meg saját kezűleg hatástalanítani a drónt, vagy közelítsd meg, még akkor sem, ha az egyszerűen a földön van, és nem robbant fel. Ez rendkívül veszélyes: a drón bármikor felrobbanhat. Itthon vagyok. Lemenjek a pincébe? Csak akkor érdemes elhagyni a házat vagy lemászni a pincébe, ha pontosan tudod, hol van a pince vagy a menedék. Ha nem tudod biztosan, akkor a legjobb, ha ott maradsz. Távozás előtt gondosan csukja be az ablakokat, kapcsolja ki a gázt, a vizet és az áramot. Ne felejtse el magával vinni a legszükségesebb holmikat (dokumentumok, telefon, pénz és bankkártyák). Amikor menedéket keresel, ne használd a liftet – meghibásodhat. Ha lehetséges, figyelmeztesd a szomszédaidat a veszélyre, és segíts a rászorulókon: a betegeken, a gyermekeken, a fogyatékkal élőkön és a nyugdíjasokon. Ha egy drón eltalál egy lakást, a többi lakóval együtt ürítsd ki azonnal. Mit kell tennie, ha támadás közben egy épület felső emeletén tartózkodik? A legjobb, ha lehetőség szerint a pincébe mész, és ha tudod, hol van. Lépcsőn menj, ne használd a liftet. Ha nem tudod, hol van a pince, keress menedéket a lakásodban, az ablakkal szemben lévő fal mögött. Ideális helyek lehetnek a folyosó, a fürdőszoba vagy a WC. Az autóban vagyok. Biztonságos ott lenni? Nem, dróntámadás közben nem biztonságos autóban tartózkodni. Meg kell állni, ki kell szállni a járműből, és meg kell keresni a legközelebbi menedéket: a közeli épületek vagy kettős funkciójú építmények (földalatti átjárók, alagutak vagy más mesterséges menedékek) alagsorát. Buszon vagy villamoson utazom. Mit tegyek? Ha tömegközlekedési eszközön dróntámadás érte, kérje meg a sofőrt, hogy álljon meg, szálljon ki a járműből, és leguggoljon egy biztonságos helyre. Ha lehetséges, a legjobb, ha szétszóródsz különböző irányokba. Ha a járműből való kiszállás elkerülhetetlen, menjen a lehető legtávolabb az ablakoktól, és leguggoljon, a fejét a kezével eltakarva. Ha megsérültem, hová fordulhatok segítségért? Azonnal hívnia kell a mentőszolgálatokat: a 101-et, a 102-t vagy az egységes 112-es számot. Hogyan lehet megállapítani, hogy katonai drónról van szó, és nem civil drónról? Sehogy, minden drónt úgy kell tekinteni hogy potenciális veszélyforrás. A legjobb védekezés az elrejtőzés. Hogyan lehet megkülönböztetni a drónt a repülőgéptől? A drónokat általában könnyű észrevenni: valóban úgy néznek ki, mint a kis repülőgépek, de alacsonyan repülnek, és gyorsan megváltoztathatják a repülési útvonalukat. A pilóta nélküli repülőgépek az égen is láthatók, robogómotorra emlékeztető hangot adnak ki, és nem repülnek elég gyorsan ahhoz, hogy elkerüljék az emberi figyelmet. A repülőgépek ezzel szemben nagyobb magasságban repülnek, simább a repülési útvonaluk, és zümmögő hangot adnak ki. Mit tegyek, ha a drón egy adott terület felett lebeg, de még nem lőtt? Maradjon nyugodt – a drón felderítő, készenléti vagy célzó üzemmódban lehet. Feltétlenül kövesse a fenti utasításokat (keressen biztonságos helyet vagy menedéket), és próbálja meg figyelmeztetni szeretteit és szomszédait a veszélyre. Először is, az elsődleges szempont a saját biztonságod, ezért támadás közben ne vedd elő azonnal a telefonodat, mert ez elvonhatja a figyelmedet. Dróntámadás során fontos minimalizálni a mobiltelefonok és más GPS- és rádiójelekkel rendelkező eszközök használatát. Bizonyos esetekben az okostelefon használata láthatóbbá teheti Önt a drón számára. Fennáll annak a veszélye is, hogy aktiválja a drón robbanóanyagait. Továbbá az aktív eszközök túlterhelik a hálózatot, és zavarhatják a sürgősségi szolgálatokat. Mit tegyek, ha megszakad az internet- és/vagy mobiltelefon-szolgáltatásom? Dróntámadások során a hatóságok leállítják az internetet és a mobiltelefon-szolgáltatást, hogy megnehezítsék a drónkezelők dolgát. Amikor egy drón belép egy mobilhálózatba, csatlakozik hozzá és online állapotba kerül, lehetővé téve a helyzetének továbbítását. A kommunikáció leállítása azonban nem mindig hatékony: a drónok más eszközökkel, például GPS-szel és tornyok jeleivel is meghatározhatják a helyüket . Ha nem működik az internetkapcsolatod, ne ess pánikba – csak kövesd az utasításokat, és először próbáld meg megvédeni magad. Minek kell lennie egy dróntámadáshoz használt vészkészletben? Egy ilyen „vészhelyzeti bőröndben” minden fontos dokumentumot vízálló csomagolásban kell tartani, vizet és alapvető élelmiszereket, higiéniai cikkeket, minimális ruhakészletet, elsősegélycsomagot, hordozható töltővel ellátott mobiltelefont, pénzt és bankkártyákat. Ha nincs menedék, ne feledje: épületek pincéi, földalatti átjárók, parkolók vagy vermek gödrök is használhatók menedékként.
Tehát mégegyszer;
A pilóta nélküli légi járművek (UAV) támadásai elleni védekezés számos intézkedést foglal magában, beleértve a megfelelő civil viselkedést, a fedezék használatát és a technikai ellenintézkedéseket. Az alábbiakban a Vészhelyzetek Minisztériumának és a sürgősségi szolgálatoknak az irányelvein alapuló főbb ajánlásokat ismertetjük.
1. Hogyan viselkedjünk, ha drónt észlelünk (szabadtéren)
Ne ess pánikba: Maradj nyugodt, hogy elkerüld a viszályt.
Fedezék: Azonnal keressen menedéket a legközelebbi erős épületben, földalatti átjáróban vagy parkolóban.
Tartsa a távolságot: Ha a drón a látóterében van, ne közelítse meg, hanem menjen biztonságos távolságba (legalább 100 m).
Ne filmezzen: Szigorúan tilos a drónt telefonnal filmezni – ez elárulja a pozícióját, és halálhoz vezethet.
Feküdj le, ha nincs fedezék: Ha nincs hová bújni, feküdj le a földre egy mélyedésbe (árokba vagy lövészárokba), és takard el a fejed a kezeddel. A legtöbb szilánk 30-50 cm-re esik a felszíntől.
2. Otthonvédelem (lakásban/irodában)
Menjen el az ablakoktól: A legveszélyesebb hely az ablakok, külső falak és ajtók közelében található.
A kétfalú szabály: Bújj el egy ablaktalan szobában, teherhordó falak (fürdőszoba, előszoba, gardrób) között.
Ne használja a liftet: Ha evakuálnia kell, vagy menedéket kell találnia, csak a lépcsőt használja.
Használj fedezéket: Ha a háznak van pincéje, menj le bele.
3. Mit tegyünk drónbaleset után?
Ne érjen hozzá: Semmilyen körülmények között ne érjen hozzá leesett vagy leszállt drónhoz, mert robbanóanyaggal lehet tele.
**Jelentés:** Hívja a 112-t , mondja meg a nevét, a tartózkodási helyét és írja le a helyzetet.
Figyelmeztesse a többieket: Ne engedje, hogy mások, különösen gyermekek, a törmelékhez közeledjenek.
4. Műszaki védelmi eszközök (aktív/passzív)
EW (elektronikus hadviselés): Rádiófrekvenciás és elektromágneses fegyverek, amelyek interferenciát keltenek és megszakítják a drón kommunikációját a kezelővel.
Hálók és kerítések: Mechanikai védelem (drónok befogása hálóval, drónvédelmi hálók telepítése).
Hőtakarók: A fólia hőtakarók segíthetnek abban, hogy a személy kevésbé legyen látható az éjjellátó kamerák számára.
Figyelmeztetés: Ne próbálja meg saját kezűleg lelőni a drónt lőfegyverrel vagy rögtönzött tárgyakkal - ez rendkívül veszélyes.
Fogalmak;
A Mercator-vetület egy 1569-ben Gerardus Mercator által alkotott szögtartó hengervetület, amely az irányokat pontosan ábrázolja, ezért ideális tengeri navigációhoz. Az egyenlítőtől távolodva jelentősen torzítja a területeket, a sarkok felé drasztikusan növelve a méreteket
Az Anomali egy kiemelkedő, mesterséges intelligenciával működő platform biztonsági és informatikai műveletekhez, amely fenyegetésfelderítést, SIEM-et (biztonsági információ- és eseménykezelés), valamint XDR-t (kiterjesztett észlelési és reagálási) kínál.Miközben felhőalapú megoldásokat kínál, a különféle IT és biztonsági infrastruktúrákkal való integrációra is összpontosít, beleértve a PC-szintű monitorozást.Az Anomali mesterséges intelligencia és biztonsági műveletek főbb aspektusai:Anomali Platform: Az ETL, SIEM, Next-Gen SIEM, XDR, UEBA és SOAR technológiákat ötvözi a láthatóság javítása és a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében.Anomali Copilot: Egy kulcsfontosságú funkció, amely egy adattavat használ a gyors fenyegetésfelderítéshez és elemzéshez.Anomali Lens: Természetes nyelvi feldolgozó motor, amely digitális tartalmakat vizsgál, hogy valós idejű kontextust biztosítson a fenyegetésekről.Fenyegetésfelderítés: Segít a szervezeteknek betekintést nyerni a fenyegetési környezetbe, szűrni és testreszabni az információkat az adott igényeknek megfelelően.Alkalmazás: Széles körben használják olyan szektorokban, mint a pénzügy, proaktív fenyegetésészlelésre. Kapcsolódó anomáliadetektálási témák:Anomalib: Nyílt forráskódú könyvtár mélytanuláson alapuló vizuális anomáliadetektáláshoz képeken/videókon.Mesterséges intelligencia által vezérelt észlelés PC-ken: Helyi, mesterséges intelligencia által vezérelt anomáliadetektálás valósítható meg Mac gépeken olyan technikákkal, mint az Izolációs Erdők a rendszernapló-elemzéshez.Microsoft Azure Anomáliadetektor: Egy szolgáltatás, amely lehetővé teszi az idősoros anomáliadetektálás beágyazását az alkalmazásokba a kiugrások, visszaesések és eltérések azonosítása érdekében.
2026. március 11., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)






































































