Mi a bölcsesség

Egyszerű a képlet; Alkalmazkodási reziliencia  + Intelligencia hányados  +  Érzelmi intelligencia

                AQ  +  IQ  +  EQ  =  Bölcsesség

A képlet AQ + IQ + EQ = Bölcsesség a modern intelligenciateóriákból ered, ahol a bölcsességet nem egyetlen tényezőként, hanem ezeknek a kiegészítő intelligenciatípusoknak az összegként értelmezik.

•IQ (Intelligencia hányados) : A logikai, analitikus és kognitív képességeket méri, például a problémamegoldást és a tanulást.

•EQ (Érzelmi intelligencia) : Az érzelmek felismerését, kezelését és a társas kapcsolatokat magában foglalja, mint az em vagy önkontroll.

•AQ (Alkalmazkodási hányados vagy reziliencia) : A változásokhoz való alkalmazkodást, rugalmasságot és válságkezelést jelenti, de a szocializáció képességét is magába foglalja

Ez a formula azt sugallja, hogy a valódi bölcsesség – különösen a hosszú sikerben, vezetésben vagy életbeliségben – nem pusztán az észbeli kiválóságon (IQ), hanem az érzelmi és adaptív készségek együttesen múlik. Kutatás szerint a siker kb. 20% IQ-n, 40% EQ-n és 40% AQ-n alapul.

A bölcsesség filozófiai fogalom, tehát a bölcs emberek már filozófusok is. A mély megértés és belátás képessége, amely túlmegy a puszta tudáson, és ötvözi az elméleti ismereteket a gyakorlati, erkölcsi cselekvéssel. Gyakran isteni egyetemes erényként vagy tapasztalható, amely segít felismerni az ok-oki összefüggéseket, a következményeket, valamint a jó és rossz közötti különbséget. Az átfogó ismeretek komplex felismerése mellett az értelem józan logikus gondolkodása, ötvözve, türelemmel, toleranciával, szelidséggel és empátiával. A régi görög bölcsek egyszerre voltak polihisztorok és filozófusok. A polihisztorok, az ismeretek és az empirikus tudás birtokában mérlegelve az etikai normákat, konklúziókat alkotnak meg. A vallás szerint a bölcsesség Isten ajándéka, ami az isteni szempontok szerinti gondolkodásra ösztönöz. A görög filozófusok szerint a tökéletes dolgok megismerésének legtökéletesebb formájának tartja, amely az okokat és a végkövetkeztetést is átlátja.és helyes döntésekhez vezeti a gonsolkodó embert. A bölcs előbb gondolkodik és csak utána cselekszik. Átgondolja az ismeretek és a tudás és a tapasztalatok birtokában, mi a helyes. A bölcs ember mindíg bizonytalan, a tudatlan magabiztos. Minnél többet olvas az ember annál nagyobb az esélye a bölcsességre. A helyes döntés az élet változó körülményei között, ahol a szenvedélyeken, az indulston uralkodva a legjobb cél érdekében, önmérsékletet tanusítva helyesen járunk el, figyelembe véve a belátás, mértékletesség és következményet. A tudás tények, információk és elméletek gyűjteménye, míg a bölcsesség ezeknek az éleslátónak, etikus alkalmazása az életben. A bölcsesség az okosságtól abban különbözik, hogy nem csupán gyors logikán alapul, hanem mély megértésen, empátián és hosszú következmények mérlegelésén. A tudás a múltbeli ismeretek felidézése és rendszerezése, például adatok memorizálása vagy szakkifejezések ismerete. A bölcsesség ennél több: a tudás gyakorlati, erkölcsös használata, amely önismeretet és mások megértését igényli, szabadságot adva a meggondolatlan reakcióktól. Például tudással kiszámíthatod egy döntés kockázatát, bölcsességet pedig eldöntheted, hogy érdemes-e vállalni azt a kockázatot. A bölcsesség egyetemes, szellemi tudás, igazságérzet, elnézést és áldozatkészséget magában foglaló, nem fitogtat, hanem hallgat és alkalmazkodik. Az okos problémát old meg pillanat alatt, a bölcs pedig elkerüli a felesleges konfliktust, nem kapkod nem hoz gyors meggondolatlan döntést, nem az érzelem és az indulat irányítja cseklekeldeteit. A tudás szószátyár, a bölcs hallgatag. A bölcsesség és az érzelmi intelligencia (EQ) szorosan összefügg, mivel mindketten az érzelmek megértését kezelésével együtt, kiegészítve élettapasztalattal és empátiával. A bölcsesség túlmutat a puszta kognitív intelligencián, beépítve az EQ elemeit, mint az önismeretet, mások érzéseinek felismerése és a konfliktusok bölcs kezelése. A bölcs hallgat nem vitatkozik, elkerüli a balgát. Az érzelmi intelligencia nélkül nincs bölcsesség. Az EQ alapozza meg a bölcsességet azáltal, hogy lehetővé teszi saját és mások érzelmeinek szabályozását, ami empátiát és megértést szül. Bölcs emberek gyakran magas EQ-val rendelkeznek, képesek stresszt kezelni, motiválni másokat és kiegyensúlyozott döntéseket hozni élettapasztalatuk révén. Kapcsolatokban a magas EQ jobb elégedettséget hoz, mivel elősegíti a megbocsátást és a konfliktuskezelést, ami bölcs viselkedést tükröz. Ha egy vezető, aki felismeri a csapattagjai frusztrációját (EQ), nem csak logikusan oldja meg a problémát, hanem empátiával és hosszú távú szemlélettel (bölcsesség), így erősíti meg a bizalmat és fookozza vele a teljesítményt. Vizsgáljuk meg mi a különbség az érzelmi intelligencia és a hagyományos IQ között. Az érzelmi intelligencia (EQ) és a hagyományos IQ két különböző intelligenciatípust méri, kiegészítve egymást a sikerben. Az IQ a kognitív képességeket, míg az EQ az érzelmek kezelését helyezi előtérbe. Fő különbségek Jellemző a hagyományos IQ Érzelmi Intelligencia (EQ)  Fókusz Információfeldolgozás, logika, döntéshozatal racionális alaponpszichológus.mrazkata​ Saját és mások érzelmeinek felismerése, szabályozása,  Komponensek Matematikai, verbális, térbeli képességek Önmotiválás, társas készségek, érzelmi alkalmazkodás  Fejlesztőség Nagyjából stabil, genetikus alapúotthonpszichológus​ Jelentősen fejleszthető gyakorlással Sikerhatás Akadémiai teljesítményben kulcsfontosságúcsaláta​ Kapcsolatokban, karrierben, boldogságban gyakran fontosabb. Életbeli Hatás Az EQ segíti a konfliktuskezelést, a stresszkezelést és a kapcsolatépítést, míg az IQ a problémamegoldást célozza. Kutatás szerint azonos IQ mellett a magasabb EQ jobb életpályát. Például egy vezetőnél az EQ empátiája növeli a csapat hatékonyságát. Az AQ leggyakrabban az Alkalmazkodási Intelligencia Hányados (Adaptability Quotient) rövidítése a pszichológia és HR-kontextusban. Ez a mutató azt méri, hogyan birkózunk meg a nehézségekkel, változásokkal és kihívásokkal, hangsúlyozva a rugalmasságot, a kudarcokból való tanulást és a gyors alkalmazkodást. A tudás az információ gyűjtés is az intelligencia alappillére. Az információgyűjtés az intelligencia egyik alapvető összetevője, amely a környezeti adatok szisztematikus azonosítását, begyűjtését és feldolgozását jelenti. Ez nem csupán passzív adatfelvétel, hanem szelektív, célzott folyamat, ami lehetővé teszi az entitások (pl. emberek, rendszerek) számára a megfelelő mintázatok felismerését. Az információ a tudás előfeltétele: nyers adatokból (pl. érzékelt jelekből) kontextust adva hoz létre használható információt, amit az intelligens rendszer tárol és újrahasznosít. Magasabb intelligenciaszinteken ez a válogatás, absztrakciót és tanulást foglal magában, például a big data szerkezetek építését vagy új összefüggések felfedezését.Az intelligencia nem létezik ismeretek nélkül. Nem tudunk bölcs söntéseket meghozni, a megfelelő ismeretk nélkül. Egy képesség komplex, absztrakt helyzetfelismerés, szelektálás, kinyerni jellegtelen adatokból a releváns információkat, prioritás alapján szűrni azokat, majd visszacsatolással finomítani a gyűjtést. Empirizmus, tanulás, ismeretszerzés, a környezet megfigyelése, hasznos infók priorizálása.scraping, majd interpoláció, extrapoláció, kockázatelemzés.

Mit jelent az, hogy egy ember okos? 

Egy ember okossága azt jelenti, hogy gyorsan felfogja a dolgokat, könnyen tanul, és ügyesen old meg problémákat. Ez magában foglalja az eszességét, a jó memóriát és a kreatív gondolkodást. Az "okos" magyarul olyan személyt jelölt, aki gyors értelmi képességekkel bír, könnyen megérthető és megjegyezhető, valamint hatékonyan alkalmazza őket. Például az okos gyerek kevés tanulással is jól teljesít, mert gyorsan rájön a megoldásokra. Az okos ember egyszeri magyarázattal boldogul, nem kell ismételni neki. Könnyen kezeli a nehézségeket, boldogabban él, mert felismeri a lehetőségeket. Nem csak tudást halmoz fel, hanem rugalmasan alkalmazkodó új helyzetekhez. Okosságot gyakran összekeverik az intelligenciával, ami az összefüggések felismerését, a logikus gondolkodást és felelősségtudatot is magában foglalja (pl. IQ körülbelül 100 az átlag). Az igazán okos ember viszont nyitott más véleményekre, és folyamatosan fejlődik. Az okos emberek gyakran magányosabbak, mert gondolkodásmódjuk eltér a többségétől, ami nehezíti a mély kapcsolatok kialakítását. ezt bizonyos szokásaik, mint az önreflexió vagy az egyedüllét élvezete, tovább erősíthetik ezt az érzést. Az intelligens emberek nehezen találnak olyan beszélgetőpartnert, aki lépést tud összetett gondolataikkal, így gyakran úgy érzik, mások nem értik meg őket. Túlzott önreflexiójuk miatt pedig túlgondolják a saját hibáikat és a kapcsolataikat, ami visszahúzódáshoz vezet. Magas elvárásaik miatt ritkán elégednek meg felszínes interakciókkal, ezért inkább visszavonulnak. Jól érzik magukat egyedül, nincs szükségük állandó társaságra a boldogsághoz. Kiválóan önszabályoznak, motiválják magukat anélkül, hogy külső megerősítésre szorulnának. Másként látják a világot, mélyebb összefüggéseket keresnek mindenben. Az okos ember okos ember társaságában érzi otthon magát.

Voltak a történelemben olyan megosztó személyiségek, akik híresek voltak, magas intellektussal, de alacsony érzelmi intelligenciával, ami empátiahiányban, társas nehézségekben vagy konfliktusokban mutatkozott meg. Példák Isaac Newtonra vagy Bobby Fischerre épülnek, akik zseniálisak voltak, de gyakran ridegek vagy manipulatívak. Newton matematikai és fizikai zseni volt, de paranoikus, intrikus személyisége miatt ellenségeskedett kollégáival, például Robert Hooke-kal. Érzelmi intelligenciája alacsony volt, mivel képtelen volt empátiára vagy konfliktuskezelésre, ami magányos életéhez vezetett. Vagy itt van Bobby Fischer a híres sakkvilágbajnok Fischer kiemelkedő intelligenciával rendelkezett, de antiszemita kirohanásai és paranoid viselkedése miatt elidegenítette magától mindenkit. Alacsony EQ-ja nárcisztikus vonásokban és empátiahiányban nyilvánult meg, ami világbajnoki sikerei mégis pusztította kapcsolatait. vagy Henry Ford, aki ipari forradalmat indított el, de rasszista nézetei és munkásait gúnyoló hozzáállása alacsony érzelmi intelligenciára utal. Intelligenciája szervezeti téren brillírozott, de mások érzéseit figyelmen kívül hagyta, ami konfliktusokat szült és izolációhoz vezetett.

A puszta tudás veszélyes érzelmi intelligencia nélkül, lást Hitlert, Napóleont, Nagy Sándort, Julius Ceasart, Caligulát, Nérót, Sztálint, Dr.Joseph Goebbelst, Dr. Josef Mengelét.

Alkalmazkodási intelligencia nélkül nem képes szocializációra az egyén, ilyennekel van tele a börtön.

Intelligencia hiányra példa Nicolae Ceausescu, vagy Winston Churchill., Nagy Frigyes, Hitler

Politika

Az elégedetlen választók élére állni, hangulatot kelteni könnyű, csak habzószájjal, ökölbe szorított kézzel kell ugatni, nem kell hozzá, se IQ, se AQ, EQ. Láthatod az uborkafára felkapaszkodott szociopatákat a politikában mint Hitler, vagy a mai politikusokat.

A provokátor hangja

Vadul, vagdalkozva, dobálja a sarat,

Indulatos hévvel, formálva a szavat,

Míg magasba lendül fenyegető karja,

Néhány zendülő őt vezérnek akarja.

Félő tekintetem az arcok közt halad,

Pillantásaikban a gyűlölet és a harag.

A provokátor szava erős kardot farag,

Csapat élére áll, de vajon ott is marad?

Vad átkokat szórva izzón nyelve pereg,

Az első esőcseppre, szétszéled a sereg.

Végül legnagyobb sikerét velem érte el,

Az elhangzott indulat szót sem érdemel.

Öregapám emlékezése szerint

 Akkoriban még három nyomásra vót felosztva a szántófőd. Termett itt búzát, rozsot, zabot, kölest, lent, kendert, kukoricát, káposztát, kendert meg dohánt. Minden tenyérnyi hely, sziget, domb bevót vetve. A Matyi-sziget még buzát is termett. Többnyire tengerit meg krompét vetettünk. Aki tudta ladikon hazavitte, aki nem az halmozta, oszt amikor megfagyott a víz, hazahúzta szánon. Féltucat malom vót a faluba. Több nádvágó hely is vót, a Beketó, a Csónakkert, a Gellértláp meg a Borostános. Mink a hátunkon cipeltük ki a nádat. Ha sok vót a víz, akkor halásztunk.   Legjobb halászó tó a Kolbárd tó vót, meg a Nagytó, ott vót öregapám fődje is. Azt meséltlk hogy a régi szép időkbe mázsa szám fogták a halat. A Rókákút laposa meg a Nagylésza ér is jó hely vót. Mivel nem vót tengeri, hallal etettük a disznót. Még télen is gyalmolták. Használták varsát, vészt, vétert, húzó­hálót, tapogatót, szigonyt és a horgot. Sok halászkunyhó vót, akkoriba a Berseny-, Dombóc-, Kolbárd-, Üllő- és Váralatti szigeteken, a Kuszton dombon. Rengeteg csik meg potyka vót a Kecskerttóba meg a Beke tóba, a Székelyi Csíkgátréten. Vótak akik rákásztak a Berseny- és a Nagyfába. Vót aki nadályt gyűjtött, teknősbékát. Mellette folyt a salétrom seprés, kaparás is, termeléssel, főzéssel. A mező szénatermő rétjein az újra növő sarjú is le lett kaszálva. Májusban kiöntött a Tisza oszt juniusba visszavonult.  Mindenki legeltett, vót lú, marha, bivaly, ökör, juh, kecske, disznó, liba. A szigetekre József nap előtt hajtották fel a jószágot és június közepéig ott is maradt. Ösmerték a vízi utakat, úszókat sírkútakat, Rókalaposon, Kerekrét szélén és Mácsiszeg előtt pedig káváskút vót. Az ökörcsorda a lápokon legelt, ahun jó széna vót. De a lápkút veszélyes vót a jószágra a laposféreg miatt, a fodorságba meg felfuvódott a jószág a ferő miatt. Kevés helyen vót fa, ilyen vót a Füzfásszeg, Cseréssziget, Körtvélyfásreke, Nyírfás, a nyírségi részen Csonkanyár sziget, Erdőföld, Feketerakottyás, Paperdeje, Szilfáskert, Tölgyes, Vad­meggyes. Lent és kendert termesztettek, amit  a Paptóra vitték áztatni. Dohánytermesztéssel is foglalkoztak például Szabó Dánielék a Vártanyárul. Sokan foglalkoztak káposztával, de vót itt lencse, paszuly, krompé, sáfrány. Vót itt sasmasár, gém, vízibika (búvár), csória, csüllög, vadlúd, vadkacsa, szárcsa, bíbic, gödény, daru.Inséges időben még a varjú tojást is kiloptuk a fészekbül. A sok vizimadár tojását mindég dzsmáltuk. Vót még ugyi aranysakál, róka, nyúl, vidra, menetke, göringy, hörcsög, gözü, pocok, meg sok vadméh. Ahogy a víz visszahuzódott, a zsombékos terü­leteket kiirtották. A fenteshelyeket trágyázni kezdték. Rozs, búza, árpa, zab került a helyire. A kiszárat mederbe káposzta került, az első világháborúban a káposzta­gyárat is azért állították itt fel, mert Demecser és vidéke (Kék, Dégény,Pátroha) a legjobb káposzta vidék. Háború után kevesebb lett a káposzta­ kivitel. A krumpli, mely szintén a tófeneket szereti, 800—1000 vagonra emelkedett. A cukor- és takarmányrépa ugyancsak a tófeneket kedveli, több száz hold területen terem. Napraforgót az öregek közlése szerint az 50-es évek közepén kezdtek termelni, kötött földben zsírosabb, nagyobb terem, mint a turfában. A homokos részeken, a vasúton túloldalán szőlőt telepítettek, ott van a tememtő is, meg a jégkunyhó is. Mamán mindent temrsztenek káposztát, répát, krumplit, retket, napraforgót, mákot, dohányt, dinnyét. A másik homokdomb neve az Akasztóhegy. A község déli végén a régi Megyefolyása nyugati oldalán 12 holdszántóföld. Sárga homokos földje gabonát, krompét termett, a nyugati ódala még búzát is. Ma szántó. Alvég. A község déli része. Asztalossziget. régen legelő vót a Petesziget, Kusztonsziget, Mestersziget és a Görbeuszvány között. Ennek, barna homokos földje dohányt, tengerit, az alja répát, káposztát, krompét terem. Az Ásványsziget is kaszáló vót, tüle északi oldalán terült el a Kisásványsziget, 200 — 300 négyszögöl kaszáló, olyan alacsony terület, hogy tavasszal vízbe vót. Ótán vót még a Bacsósziget, a Vársziget nyugati oldalán kaszáló. A Paptavából folyó ér választotta el a Kisbacsószigetet a Nagybacsósz igeitől. Barna agyagos földje szántó vót. Akkor itt vót még a Badarász sziget, a falutul északkeletre 100 ölnyire keleti oldalán a M átyiszeg vót. Mellete vót a Balázsitanya. A Várba, vezető út keleti oldalán a Belsőcsatorna déli partja közelében, sokan laktak itt kinn. Ótán a Balogláp. A Nagytó északkeleti szélén a Kisbersenysziget a la tt 5—6 boglyás kaszáló. Olyan jó szénát term ett, hogy vetekedett a szigeti kaszálóéval. 1862 —63-ban kiégett. Ma búzát, gabonát, tengerit terem . B ábasziget. A Beketószigettől nyugatra, Cserésszigettől keletre, egy holdnyi kis kaszáló volt, 3 — 4 fűzfa állott rajta. Ma szántó. Bábaylaposa, lásd Bábolylaposa.  Bábolylaposa. A község alatt keletre a gégényi határszélen 200 hold rétség, avas lágyság; a szélét, ahol lehetett, kaszálgatták és legeltették is. K isebb része Gégény határába esik. A gulyabeli marha sokszor belesüllyedt a posványba, honnan a félre­ v ert harangszóra odaszaladt lakosság csak egy részét tu d ta kim enteni. E rét nyugati oldalán sarkallott be a homokhegyek közé a Bábolytó, amely 50 holdnyi tisztavizű volt, 5 — 6 tan y át húztak benne. Télen-nyáron gyalmolták. K árász, potyka, csuka, cigányhalat fogtak benne. Valamikor tó volt az egész Báboly, de később benőtt káká­ val, náddal. Kolokán is sok volt e tóban. Ma legelő. Az 1828-i térképen Bábaylaposa. B ábolytó, lásd Bábolylaposa. B eketó. A falu északi része fölött a Peteszigettől keletre, 100—120 holdnyi halászó tó. Tisztása csak akkora volt, hogy 3 — 4 tanyát húzhattak benne, a többi  náddal és gyékénnyel n ő tt be. Nagybeketónak hívták. Déli vége, a Kisbeketó, 4 holdnyi nagyságú. Süllő, potyka, harcsa tarózkodott benne, m it a gyalm on kívül varsával, véterrel fogtak. Télen főleg csíkozták, annyi csík volt benne, hogy 30 csíkász állandóan csíkászott. Ma szántó. R épát, káposztát terem , de van gyepes része is. B eketóláp. A Beketó és Beketósziget közt 30 — 40 hold területű láp. Némi részét kaszálták, nagyobb részben nádvágó volt. Ma szántó. B eketószeg. Az 1828-i térképen Nagy- és Kisbeketószeg. Beketószigetnek mondták. L ásd ott. B eketósziget. A Beketó északnyugati részén 8—10 hold kaszáló volt. Csak a legpartját mintegy 300 — 400 négyszögöl területet szántottak krum plinak, a többi részét

kaszálták. Északi fele a Kisbeketósziget, déli fele a Nagybeketósziget, ér választotta

el egym ástól. Hosszan nyúló V alakra keskenyedő északi végén 30 — 40 darab nagy

n y árfa állott ritkásan, m elyeket tagosításkor (1862) ki kellett vágni, ügy mondják,

hogy forgácsából sűrű nyárfaerdő lett. Ma szántó.

B elsősziget, kaszáló, K olbárd nevű helyen 3 szekér jó szénát terem .

B erkesziéroldahlűlő. Egykor a Bábolytótól délre lenyúlt a ram ocsaházi határig

a székelyi és berkeszi ér közt. 140 hold szántó és kaszáló volt. A m ély részén 3 holdon

nádas, am it Mohostó nak hívnak. Ma szántó.

B ersenysziget. A dom brádi és gégényi határszélen, a Balogláptól keletre 50

hold hosszan elnyúló kaszáló. Nagybersenyszigetnek m ondták, nádassal volt körülvéve.

A leghíresebb széna itt term ett. Négy darabban levő gorondját, 1,5 holdat, szántották.

H alászkunyhó állott rajta. Délnyugati részén volt a Kisbersenysziget. Egy boglya

szénát term ett. A Bersenysziget m a szántó.

B ersen y tan y a. A Bersenytó egyik nagy szigetén 43 lakossal.

B ersenytó. A K állay cslt. 1335-ben em líti Bersyn alakban Demecser határában.

А В er senyszigettől délre és a Nagycserét tői nyugatra 250 hold halászó tó. Emlékezés

szerint 150 hold tisztása volt, melyben 26 ta n y á t húztak. A tanyák nevei közül m ár

csak a következőkre emlékeznek: északon volt a Szönye-, és Gyeke-, keleten a Sárga-

cseret-, délen a Mélyszeg-, délnyugatra a Szőlőssziget és nyugatra a Rakottyástanyákra,.

K árász, csuka, keszeg, harcsa halakat fogtak benne. A széleken csíkászták és rákászták

is. M a nagyrésze kaszáló, kisebb része a szélek felé szántó. Nádas is van benne. Csatorna

vezet rajta keresztül.

B ékászug. A Beketó tói keletre a gégényi határszélen a Nagyhétye alatt 200

négyszögöl kaszáló volt, m a szántó.

B ékés. A községtől északkeletre a gégényi határszélen 25 — 30 hold homokos

52

kaszáló és szántó. Egy ér választotta ketté. Egyik része Kisbékés, m ásik nagyobb része

Nagybékés, melyből 2 hold kaszáló volt. Ma szántó.

B ékésioldal. Egykor északkeleti része annak a fordulónak, amelybe esett.

Ma is szántó.

B ikássziget. A község északnyugati részén a Hosszúsziget a latt 1 holdnyi kis

legelő. Ma szántó.

B írák h éty e, lásd Hétye.

B írófogás. Az 1828-i térkép a gégényi határszélen levő Fűzfásszegtől nyugatra

a Mátyiszeg fölött m utatja. Ma a legöregebbek sem ismerik.

B odótanya. A Kékkastól keletre, 38 lakossal.

B okud. A Zichy okm ánytár I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser

határában. Ma nem ismerik.

B orjúsziget, lásd Oroszgecisziget.

B orostánosláp. A Vársziget délnyugati oldalán 3 — 4 hold nagyságú láp. K isebb

részét kaszálták, nagyobb része nádvágó volt. Ma szántó és kaszáló.

B orostánossziget. A Borostánosláp északnyugati sarkán, azzal összefüggő 1,5

hold kaszáló sziget, 5 — 6 szál nagy vastag nyárfa állott rajta. Ma szántó.

B orsova. A h atár déli részén a Székelyi út nyugati oldalán a Dinnyésdülőben

200 hold erdő. Tölgy, szil, vadkörte és mogyorófa volt benne. Bronzkorszaki urna-

temetőjéből 44 darab edény került a Jósa Múzeumba, azonkívül bronztű és karperec,

rézkorszaki balta, őrlőkő; honfoglalás korabeli sírból pedig 2 kard, 1 fokos. Az erdőt

kiirtották, 1845-ben a gazdákét, 1860 után a többit is. Elek László kastélya körül van

még 5 — 6 hold erdő, 2 hold gyümölcsöskert, a többi szántó. K eleti részében van a

Papkátyú (lásd ott).

Borsovatanya. A Székelyi út m ellett a Köves úttól nyugatra, 164 lakossal.

Boszorkányhegy. A község déli részén az Akasztóhegy től keletre, a Székelyi út

m entén 5 — 6 hold területű, 3 m magas homokhegy. Szántották. Ma is szántó, 1 hold

belőle kaszáló.

B ötykös P ál H étye, lásd Hétye.

B uzgósziget. Békéstől északra a gégényi határszél m entén, 3 — 4 hold keskeny,

lapos kaszálósziget 3 darabban. A partosa 1 — 1 vékányi. Ma szántó.

B üdösrét. A székelyi határszélen, Borsova alatt 2 hold m ély mocsaras rét. H a

fordulóba esett, jószágjárta, sertés fürdött benne, am ikor felkavart mocsaras vize

igen büdös volt. Ma is mocsár.

Cigánytelep. A Székelyi út m ellett keletről, 63 lakossal. Eredeti neve Elizabet telep volt.

C salános hegy, lásd Csináloshegy.

C seréshegy. A község délkeleti oldalán 30 — 40 hold szántó homok. Ma 3 hold

belőle ref. tem ető, 1 hold r.k. tem ető, 10 — 15 hold szőlő, am it 1908-és 1910-ben

telepítettek, 10 hold legelő.

C seréssziget. A Nagy кипу hóktól keletre, Beketószegtől nyugatra. Nagy- és K is -

cseréssziget. Nádas ér választotta el egymástól a két szigetet, m elynek nyugati része a

Nagy cseréssziget, 10 hold szántó, keleti része a Kiscseréssziget 5 hold kaszáló volt.

Ma m ind a kettő szántó.

C síkgát. A székelyi határ szélen a Borsóvá tói délre 5 — 6 hold rétség. G yékényt

term ett és jószág járta minden harm adik évben. Ma dűlő van róla elnevezve, m ely

30 hold nagyságú szántó, kivéve a Csílcgát rétet.

Csillagcsárda. A Ramocsaházi-, Berkeszi-, Székely útiik találkozásánál állo tt

balról, partos helyen állás- és kocsiszín; az ú t jobbról esett. A postakocsik, delizsáncok,

utasok megállóhelye volt. 30 hold föld tartozott hozzá, az 1828-i térképen Korcsmaföld

névvel. A ház gerincén rézcsillag cégér állott a déli végén. 1880-as években, a regále

megszűntekor, gróf Vay Olivér vette meg és elbonttatta. Dohoscsárdának, csúfolták,

a tagosítási iratokban is így szerepel, mely nevét onnan kapta, hogy a csárdás a b e ty á ­

roknak mindig dohos bort adott. Ma gr. Vay Elemér tulajdona ez a földterület.

A Csillagcsárda az 1828-i térképen Kutyakaparási csárda néven szerepel.

Kutyakaparási csárda

Magyar

Kutyakaparási csárda

Zsandárral van körül zárva.

Azért van az körül zárva,

Betyár iszik a csárdába.

Iszik a betyár a csapon,

Sír a csárdás kisangyalom,

-Ne sírj csárdás kisangyalom,

Nem ütik a betyárt agyon!

-Nem is sírok olyan nagyon,

Mer, kihallik az ablakon!

Édesanyám olyan csalfa,

Az ablak alatt hallgatja!

Csináloshegy. (Csalánoshegy ). A h atár nyugati részén a Bogdányi-járás dél­

nyugati végében 50 hold szélhordásos, homokbuckás, völgyes terület. N agy, m ély

gödröket hordott ki belőle a szél. Tíz kiemelkedés is van rajta, melyeket dinnye alá

szántottak. Az 1860-as években 5 — 6 holdat szőlővel telepítettek be. Csináloshegyi-

szőlőnek hívják. A többi része m a legelő.

Csináloshegyiszőlő, lásd Csináloshegy.

53

C sinálosrét. A Nyírbogdányi út keleti, s a Csinálosliegy nyugati oldala melletti

3 hold mocsár és községi kenderáztató volt. Ma is mocsár.

C sinálthegy. A tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.

C sónakoskert. A község északi részén a Középcseret fölött 5 — 6 hold hosszúkás

alakú, északra nyúló, lapos kaszáló sziget. E lől és közepén árkolva, p artja fűzfával

benőve. K örülötte ré t volt. Ma szántó. Az 1828-i térképen Csónakosrét néven szerepel.

C só n a k o sk e rtlá p ja. A Csónakoskert keleti oldalán, 10— 12 hold nádterm ő láp.

In n en háton hurcolták a szegények a nádat. M a szántó.

C sónakosrét, lásd Csónakoskert.

Csonkanyár. A községtől északra, a Szabókert fölött, a Köleshely keleti oldalán

k é t hold nagyságú görbe sziget. Legelő volt, m a szántó.

D arvas. A Beketó fölött egymástól északra eső három kis sziget a rétsógben:

a K is-, Nagy- és Görbedarvas, am iket kaszáltak. Csak kaszáláskor fordult itt meg ember,

az ért szerettek o tt tanyázni a darvak, m elyekről neveztetnek. A Kisdarvas 0,5, a

Nagydarvas 1,5, a Görbedarvas 1 hold területű volt, ez utóbbin 15 — 20 szál nyárfa is

állott. Ma szántó m ind a három sziget.

D em ecserivár, lásd Vársziget.

D innyéshegy. A h atár délnyugati sarkában a Büdösrét m ellett 25 — 30 hold

terü letű dinnyeterm ő hely. Homokos talaja később gabonát, krum plit term ett. Ma

25 hold szőlő, am it 1890-es években telepítettek; kevés szántó is van benne.

D ióhegy. K özvetlen a község keleti részén az Elekkert m ellett, 20 hold szántó­

föld. Egy kis partos része, kb. 1 hold, sűrű, kemény, barna homok, búzát terem.

M a szántó.

D isznókút. A h a tá r délkeleti részén, a Berkeszioldalon levő Külsőmezőben egy

k áty ú . Ma csatorna m egy a közepén.

D ohoscsárda, lásd Csillagcsárda.

Dom bóc. A Nagytó déli részén a Remeteszigettől keletre feküdt K is- és Nagy-

dombóc. A két szigetet ré t választotta el egym ástól. Alul volt a Kisdombóc, mely 500

négyszögöl területű, fölötte, közel a Nagytó hoz, a Nagydombóc, m ely 1,5 hold területű.

E z utóbbin halászkunyhó állott. Ma szántó, 30 és 50 holdat értenek alatta.

D om bócér, lásd Dombóctó.

D o m b ó cértan y a, lásd Nagytó.

D om bóctó. A Zichy okm ánytár I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Dumbuch halastó.

A Nagytó délkeleti elágazása, ahol régen ta n y á t húztak. Az 1828-i térképen külön

tó n a k van feltüntetve s a Nagytó tói nádas rét választja el. Nagydombóctó a neve. Em lé­

kezés szerint egy tan y áb an 50 m ázsa halat fogtak ebben a tóban. A halászok Dombóc-

érnek hívták. Ma szántó, répát, káposztát terem .

D om okoshegy. A község nyugati oldalán, a Jakabrét és Tomsöeleje közt 20 hold

legjobb búzatermő hely, m elynek em elkedettsége van. Ma is szántó.

E k b ertiaszig etje. P esty H elységnévtárában szántó sziget. Ma nem ismerik.

E lek D ezsőné ta n y á ja , lásd Feketeföld.

E lőhegy, lásd Előhegy dűlő.

E lőhegydűlő. A község délnyugati végétől lenyúlik a Csináloshegyig, keleti olda­

lá n a Kékkas m ellett, m integy 100 hold m agas homokföld. A község m elletti Előhegy,

m elytől a dűlő neveztetett, 2 hold, s a legm agasabb része. A dűlő keleti végén 50 hold

aljasabb terület. A dűlő keleti oldalán az Előhegy a latt van a Kolokánoshegy, a Pecse-

nyéssziget fölött a Pecsenyéshegy. Ma a község m elletti Előhegy lakóhely, a többi terület

szántó.

E lőtó. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Eleuthou Demecser h atárá­

b a n halastó. Ma nem ism erik.

É nekesoldal. A községtől keletre a gégényi h atár és az országút m ellett 20 — 22

hold szántó és kaszáló. Ma déli részén az északkeleti vasút m egy keresztül és két

részre osztja; délről 2 hold, északról 20 hold terül el. Mind a két részt szántják.

É roldal. A m egyei levéltári iratokban fordul elő Demecser határában, m a nem

ism erik.

E rdőföld. A h a tá r déli részén 165 hold tölgy, szil, vadalma, vadkörte fákból álló

erdő volt és a Borsovaerdőhöz tartozott. 1845 tá já n a gazdákét, 1860 u tán a többit is

k iirto tták . Ma szántó.

E szeláp. A kéki határszélen levő Hosszúsziget fölött 1 holdnyi kis kaszáló láp

volt, m a szántó.

5 4

F alu szig etje. A község északkeleti szélén б — 6 holdnyi szántó. A község tu laj­

dona volt. Fekete agyagos földje búzát term ett. Ma is szántó.

F ejesrét. A Szabókert alatt 10 hold terület.

Fej es vésze. Egykor 6 — 7 hold szabad legelő, a községtől északra a rétségben,

a Csónakoskerttől nyugatra, a Nagyrévszigettől keletre. Egy kis ér nyúlt közé északra

hajolva. I t t a legmagasabb és ez a nyugati ága volt a Nagy fejesvésze, 4 — 5 hold, a

keleti pedig a Kisfejesvésze, 2 hold területtel. Ma kötött földje búzát, gabonát terem .

F ejesvészeúszója. Egykor a községtől kiinduló 1 km hosszú vízi út, mely a

Fejesvészéhez vezetett. Ma szántó.

F eketeföld. A h atár délnyugati sarkában levő Dinnyéshegytől északra, fekete

agyagos talajú, 150 hold nagyságú, búza- tengeriföld. Ma Elek Dezsőné tanyája van ott.

F ek eteláp . A Feketeföld közelében lehetett a h atár délnyugati sarkában. Ma

nem ismerik.

F ek e te rak o tty ás. A Kettőskátyú tói északnyugatra esik. Tölgyfabokros alatt

lapos föld.

Feketerét. A Szabókert alatt 10 hold vizes, nádas terület.

F e k e te tan y a . A Borzsovátói északnyugatra 89 lakossal.

F elleg v ártan y a. A Bersenytől délre, a községhez 6 km-re, 17 lakossal.

Felvég. A község északi része, a ref. tem plom tájéka.

F izesér, lásd Füzesér.

Forgianagus. (mérges) fortyanagos A Zichy okm t. I. 412. 1. szerint 1333-ban H alastó 

F ü zesér. Székely község alól jövő és а В ábolylaposába, szakadó, lassan folyó ér.

Olyan csekély mélységű volt, hogy szekérrel jártak rajta keresztül. Közepe zsombékos

kaszáló volt. Piócát fogtak benne. Fizesérnek és Vizesérnek m ondták. Ma szántó.

F üzeséroldal. A Füzesér m indkét oldalán a Veresföld m ellett kelet felől 16 hold

szántó. Ma is szántó.

F ü zestó . A Zichy okm t. I. k. 12. 1. szerint 1333-ban Fywzes halastó Devecser

határában. Ma nem ismerik.

F űzfásszeg. A gógényi határszélen az Osváthláp fölött, Bírófogástól keletre

600 négyszögöl kaszálósziget. Három darabból állott, az egyes darabokat erek válasz­

to ttá k el egymástól. Fűzfásszigetnek m ondták. Ma szántó.

F űzfássziget, lásd Fűzfásszeg.

G ellértláp. A Bersenytó nyugati oldalán 8—10 hold nagyságú, felerészben

kaszáló-láp, a szóién körül nád, gyékény, egy-két rakottyabokorral. L ápkút volt benne,

a m unkások abból ittak, be is födték gályákkal, hogy vize fel ne melegedjen. Ma

szántó.

G ellértsziget. A Bersenytó nyugati oldalán keskenyen nyúlt a Beketószigettől

felfele a tó szóién végig. Kaszáló volt. Ma szántó.

G ergelycseláp. A Oergelycsesziget és a Nagykunyhók sziget közt 1 hold kaszáló

láp. Tilalmas volt. Ma szántó.

G ergelycsesziget. A Paptava délkeleti oldalán 5 hold nagyrészben kaszáló,

melyből 2 — 300 négyszögölet szántottak. Ma szántó az egész.

G éreshegy. A tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.

G örbedarvas, lásd Darvas.

G örbesziget, lásd Oörbeuszovány.

G örbeúszó. Egykor a Nagyrévszigettől a Nagy- vagy Hosszúrekéig érő, jószág­

járás által keletkezett vízi út. Ma szántó.

G örbeuszovány. A Kusztonyszigettől a Kiskunyhók szigetig vezető, 1 m széles,

100 öl hosszú, a lápból mesterségesen vágott vízi út. Csónakkal jártak rajta. Olyan

keskeny volt, hogy két jószág alig m ehetett rajta egymás m ellett, csak ha össze volt

kötve. Hosszúuszoványn&k is m ondták. Az 1828-i térképen Görbesziget néven szerepel.

Ma szántó.

G yekecinkéje. Az 1828-i térképen a Bersenytó északi részén Bersenysziget néven

szerepel, m int nádas, zsombékos sziget. Ma nem ismerik.

G y ek etan y a, lásd Bersenytó.

G y u n g u sn aralia. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser

határában. Ma nem ismerik.

G yw rud. A Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó a Devecser b irto ­

kon. Ma nem ismerik.

55

G yűrűssziget. A kéki határszélen a Nagykolbárdsziget fölött és a Nagy- és Kis-

kolbárdtó között kétboglyás kaszálósziget volt. Ma szántó.

H a jn a lk e rt. A község északkeleti részénél a kertek alatt két-három hold kaszáló

sziget. Tilalmas volt. Tulajdonosáról H ajnal Pál kertnek m ondták, aki régi család

sarja Devecserben. Ma szántó.

H a jn al P ál k e rt, lásd Hajnalkert.

H atárh eg y . A bogdányi, székelyi és demecseri h atár találkozásánál 3 hold terü ­

letű homok. Ma is szántó és kaszáló.

H át. A Veres- és Vadmeggy esdűlők közt 30 hold dombos szántóföld. Fekete

agyagos földje búzát, tengerit term ett. Ma is szántó.

H elységkaszálója.Bentaközségbena községházától délre, a megyeér keleti olda­

lán 6 — 8 hold területű kaszáló volt. Az öregek emlékezése szerint szántották. Ma is az.

H étye. H árom szigetből állott. A h atár északkeleti részén a Bersenytó alatt volt

a Bírákhétyéje, 6 hold magas kaszálósziget. Virághéty éj ének is m ondták. E ttől dél­

keletre a Nagyhétye egy hold kaszáló, gyékényes-ér választotta el a Bírákhétyéje tői.

A Nagyhétyétől északra fekszik a Kishétye, 4 — 500 négyszögöles hosszú, keskeny

kaszálósziget. Használójáról Bütykös Pál Hétyének is m ondták. Ma mind a három szi­

get szántó.

H étyeláp. A gégényi határszélen a Hétye szigetektől keletre, 4 — 5 hold kaszáló

láp. Ma szántó.

H id alja. A Zichy okm t. I. köt. 412. 1. szerint 1333-ban Hidália halastó. Ma

ism eretlen.

H ídm egelt. A község északi végén, m elytől víz választotta el, 5 holdnyi legelő,

később szántó és kaszáló. 1830-as években 5 telekhez osztották be kerteknek. Hídvize-

kertjének is m ondták. Ma lakóhelyek.

H ídvizekertje. A Hídvizeúszójátói északra. A község fölött a kertek végénél

kezdődött, 50 hold nagyságú, dohányterm ő terület volt. Ma lakóhely.

H ídvizeúszójá. Egykor tisztavizű ér, 20 — 25 öl hosszúságban a községtől

északra, a Hídvizekertjéig. A jószág járta. N yáron kiszáradt. Ma köves út.

H om okszeg. A kéki határszél m entén a Kiskunyhóktól nyugatra, a Mérges­

szigettől délre, 2 hold kaszáló volt. Az 1828-i térképen Homoksziget néven szerepel.

Em lékezet szerint fél holdat szántottak belőle. Ma szántó az egész.

H om okszegláp. Egykor 12 hold nagyságú láp, a K iskunyhók és Homokszeg

között. Nem használták. Ma szántó.

H o m o k szeg tan y a. A Homokszeg délnyugati sarkában. A Belfőcsatorna északi

oldalán.

H o m o k szeg tav a. A Zichy okm t. I. köt. 412. 1. szerint 1333-ban Humuk-zug,

halastó. 50 hold gyékényes, kollokános tó, emlékezés szerint 3 hold tisztása volt.

Déli sarka a Homokszegláp déli oldalán a Kecskertó. Ma káposztát, répát, krum plit

terem . Az öregek emlékezése szerint 1850-es években még láp volt.

H o m o k szig et, lásd Homokszeg.

H osszúhegy, lásd Hosszúhegy dűlő.

H osszúhegydűlő. Az Előhegydűlőtől nyugatra a dűlő útig, 125— 130 hold szántó­

föld. Közepén keskenyen nyúlik a Hosszúhegy, mely 5 — 6 hold nagyságú. A falu felőli

északi része a Kemecsei út fölött a Hosszúhegyeleje. Déli része tagosítás előtt Nagytanya

néven szerepelt. (Lásd ott.) Ma szántó.

H osszúhegyeleje, lásd Hosszúhegy dűlő.

H osszúreke, lásd Веке.

H osszúsziget. A kéki határszélen a Bikásszigettől északra, az Eszeláp alatt 30

hold legelő volt. Ma szántó.

H osszú u szo v án y , lásd Görbeuszovány.

Id a ta n y a . A községhez legközelebb eső északi tanya, a Vári úttól keletre, 126

lakossal.

Irto v án y . A Hosszúhegytől északra, m elytől a Lányaycsatorna és az országút

választja el, lenyúlik a kéki határig. H ajdan 5 — 60 hold erdő volt, m ajd szántó lett.

Volt benne kaszáló is. Ma szántó és Irtoványdülőnek hívják.

Irto v án y d ű lő , lásd Irtovány.

Isp á n rét. A kéki h atár Espánrétje m ellett a demecseri Irtovány dűlőtől északra

30 — 40 hold zsombékos rétség. Kis részét kaszálták. Ma szántó.

Iv á n tó k á ja , lásd Yuanthokaya.

56

Ja k a b ré t. A Rozstálló déli részében a Hosszúhegy elejétől keletre, a Kemeosei út

fölött, 10—15 hold halastó. Emlékezés szerint m ár annyira felverte a gyékény, sás,

hogy tisztásában kis gyalommal csak két kis tan y át húzhattak benne. Tisztását

Jakabtavának m ondták. R oppant sok kárász volt benne. Mivel kaszáló közt feküdt,

tilalm as volt. Ma szántó és kaszáló.

Ja k a b ta v a , lásd Jakabrét.

Já ró láp . A Nagytó északnyugati részén 3 hold nádvágó láp volt, am it a déli

szél felvitt a dombrádi határig, az északi pedig visszahozta onnan a Vársziget mellé és

végezetre ott is szűnt meg. 1880-as években kiégett, elveszett. Helyén m a répa,

káposzta terem. Egy m ásik Járóláp a Bersenytób&n volt, a Bersenysziget déli oldalán

m utatja az 1828-i térkép, melyet szintén észak—dél irányba v itt ide-oda az ural­

kodó szól.

Já ró ú t. A községtől északra, a Nagybeketóig és a Csónakosrétlápjáig tarto tt.

L etaposott ösvény volt nádason és lápon keresztül.

Jó k ú tn á l. A község déli részén volt a mai posta szomszédságában, jóvizű,

kávás kút, melyből kötélen m erítették a vizet. Mellette két szekér szénatermő kaszáló

feküdt.

Jó saré t, lásd Rózsás.

J u h a a lja . A székelyi határszélen két dűlő végében 20 — 25 hold homokos szántó­

föld. N evét a Székely határában levő Juha nevű erdőtől kapta, m elynek északi végébe

esik. Ma is szántó, 15 hold belőle a r.k. plébánosé, a többi egyes gazdáké.

K ap u v astan y a, lásd Nagytó.

, K arácsonyhegy. A Székelyi út napfeljötti részén, a Kerekrét mocsár délkeleti

sarkában 3 — 4 hold partos, agyagos kem ény föld. Búzát, gabonát term ett, ha trágyáz­

ták. Ma is szántó.

K arászi ú t, lásd Moshostó.

K asztonsziget. E néven az 1828-as térképen van feltüntetve, lásd Kusztony-

sziget.

K áp o sztásk ert. A megyei levéltár egyik irata szerint a helységen kívül fekszik,

keletről a szigetekre járó út, nyugatról Esterházy taksásai káposztakertje határolja.

K ecskem étisziget. A Hajnalkert fölött és Csónakoskertlápja alatt 1200 négyszögöl

kaszáló sziget volt. Ma szántó.

K ecskertsziget. Egykor három hold lapos kaszáló a kéki határszélen, a Kecskert-

tótói délnyugatra. Ma szántó.

K ecskerttó. A Zichy Okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Kuchkur halastó.

Á tnyúlik a kéki határba. A Homokszegtava m ellett délkeletre s a Rekelápja fölött

45 — 50 hold nagyságú tó, de tisztása csak 2 — 5 hold, vize benőtt sással, gyékénnyel,

kivált apadáskor. Véterrel, varsával és tapogatóval halásztak benne. I tt volt a leg­

nagyobb csíkászat, a legtöbb csík-kas. Ma káposztaterm ő hely.

K ecsk ésk áty ú , lásd Kecskéstó.

K ecskéstó. A h atár délkeleti részében Nagylapostól délkeletre, 300 négyszögöl

nagyságú halászó tó. K áka term ett benne. Kecskéskátyúnak m ondták. Ma kaszáló,

ritkán szántják.

K enderföldek. A vasúti állomás és a község között 25 holdnyi homokos föld.

Keleti részén kendert term eltek. Nem volt fordulóba osztva. Ma lakóhelyek.

K enderszer. Egészen a székelyi határszélen esett, délre 96 hold vizenyős v ad ­

föld. Emlékezetre kaszálóul használták, gorondjait szántották. 1862 után Veres- és

Vadmeggy esdülő nevet vette fel. Ma szántó.

K erek rét. A Veresföld északi szélében, a Karácsonyhegy délkeleti sarkában 4

hold, inkább hosszabb, m int kerek alakú mocsaras, zsombékos terület. Északi vége a

Baktai útra m ent. Gulyabeli jószág já rt ide, a szélén levő káváskútra inni. Ma mocsár.

K eselyős, lásd Keselyűs.

K eselyű, lásd Keselyűs.

K eselyűs. A Nagytó és Bersenytó között a Dombóctótói északra két sziget, m elye­

ket kis ér választott el egymástól. Az értől északra 0,5 holdnyi a Kiskeselyűs, délre az

1 hold pedig a N agy kesely üs. Halászkunyhó állott rajta. Keselyős-nek m ondták. Az

1828-i térképen Keselyű néven szerepel. Télen sok keselyű tartózkodott e szigeteken,

a közelében levő halászó tavakban hagyott apró halakra jöttek. Ma szántó.

K ettő sk áty ú . A Feketerakottyástál délkeletre a Berkeszioldalhan két hold nagy­

ságú, két egymással összeköttetésben levő zsombékos mélyedés, am it m agaslat válasz-

5 7

to tt el. Északnyugati része 600 négyszögöl területű kákás. Úszó m ent rajta keresztül,

keleti része 400 négyszögöl, szintén kákás volt és olyan mély, hogy nyárban fürdött

a ló benne. Ma partos részét kaszálják, a többi vizes.

K ew lges. A Zichy okm t. I. k. 412.1. szerint 1333-ban halastó Devecser birtokon.

M a nem ismerik.

K ew gestokaya. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser

birtokon. Ma nem ismerik.

K ékkas.

Egykor 200 hold rétség Akasztóhegytől

délre, gyékényt term ett

jobban, nem zsombékos, hanem nádas fűtelék. Tavasszal víz járta. Ahol a keskeny

Megyefolyása keresztülm ent rajta, o tt halászták szigonnyal, tapogatóval. Északi fele

a Vizeskékkas 120 hold víz, melyből csak igen száraz nyarakban fogyott ki a víz.

Ma kaszáló és legelő. A Vizes Kékkas keleti sarkában van az Oroszgeciszigetje, melynek

vége a rétség keleti felébe a Kékkaskaszálóba nyúlik át. Ma Kékkassziget néven isme­

rik. A Kékkaskaszáló nyugati oldalán a Pecsenyéshegy keleti végében van a Pecsenyés-

sziget, 3 — 400 négyszögöl dombos hely. Mocsár választotta el a Pecsenyésh egytől.

A Kékkas m a kaszáló és legelő.

K é k k ask aszá ló , lásd Kékkas.

K ék k asszig et, lásd Kékkas.

K isásv án y szig et, lásd Ásványsziget.

K isliacsósziget, lásd Bacsósziget.

K isb ek etó , lásd Beketó.

K isbersenysziget, lásd Bersenysziget.

K isbékés, lásd Békés.

K iscseréssziget, lásd Cseréssziget.

K isd arv as, lásd Darvas.

K isdom bóc, lásd Dombóc.

K iserdő. Egykor 54 kát. hold tölgyerdő a Dinnyéshegy dűlőben északról. Ma

búzaterm ő föld.

K isér, lásd Malomér.

K isfejesvésze, lásd Fejesvésze.

K ishétye, lásd Hétye.

K iskeselyűs, lásd Keselyűs.

K isk o lb árd tó , lásd Kolbárdtó.

K isk u n y h ó k , lásd Kunyhók.

K ispetesziget, lásd Petesziget.

K isrek e, lásd Reke.

K isrózsás, lásd Rózsás.

K isszőlős, lásd Szőlős.

K istan y a. A község keleti részén a gégényi oldalban, 60 lakossal.

K ocsm aföld, lásd Csillagcsárda.

K ocsm a a K u ty a k a p a rá s á n á l, lásd Csillagcsárda.

K ocsm a u tá n v aló láp . A kéki határszélen Rekeláp alatt látható az 1828-i

térképen. Ma nem ismerik.

K olbárdsziget. Egykor 15 hold kaszáló sziget a Nagytó nyugati részén, a K is-

kolbárdtótól délre, a kéki h atár közelében, hova be is nyúlik. Im itt-am ott nagy nyárfák

voltak rajta és halászókunyhó is. Az 1828-i térképen Nagykolbárd a neve. 1,5 hold

szántó volt benne. K étfelé ágazott, egy ér keleti és nyugati részre osztotta, csak a

közepén ért össze. Ma szántó.

K o lb árd tan y a, lásd Kolbárttanya.

K o lb árd tó . A Zichy okm t. 1. 412.1. szerint 1333-ban Kolobar halastó. Leginkább

Kolbártnak m ondták. Egykor 100 hold terjedelm ű halászó tó a h atár északnyugati

sarkában, K ék és D om brád határszélei találkozásánál. Összefüggésben állott a N agy­

tóval. A Cyűrűsszigettől keletre volt, a Nagykolbárttó, nyugatra a Kiskolbárdtó, melyből

10—15 hold átnyúlt K ék határába. Emlékezés szerint náddal volt benőve, ugyannyira,

hogy tisztása 30 hold lehetett és csak 8 tan y át húztak benne. A legjobb halászatú tó

volt ez, 50 m ázsa h alat fogtak benne egy húzásra, csuka, tat, dóvér, potyka halakból.

N yáron kisgyalomm al csónakból halászták. A Kiskolbárttó csíkászó tó volt. Ma az

egész terület répát, káposztát terem.

Kolbárt tanya . Demecser legészakibb tanyája, a tórtól északnyugatra,

A Kolbártdombon, 69 lakossal.

K olokányos. A Pecaenyéshegytől északnyugatra 50 négyszögöl kis mélyedés,

sással és kolokánnyal benőve. Tagosítás (1862) után betöltötték. Ma szántják.

K olokányoshegy. A Vizeskékkas északnyugati, az Előhegy délkeleti oldala közt

1,5 hold gömbölyű szántó terület, az alján dél felé sok kolokány term ett. Ma is szántó.

K o sáro k . A község keleti oldalán a Cseréshegy és a Bábolylaposa közt 40 kis-

hold szélhordásos homokhegy. A legjobb gabonaterm ő hely a határban. A hom ok­

fúvásban őskori cserépdarabokat és obszidián szilánkokat nagy szám ban találhatni.

Ma nagy része szőlő, m elyet 1907 — 1910 között telepítettek be, kisebb része erdő

1935 óta.

K ö k én y es, lásd Nagyrévsziget.

K öleshegydom bja, lásd Köleshely.

K öleshely. A Szabókert északi részén, a Csonkanyár és Körtvefásreke közt 25

hold legelő, mely 1863-ig örökös legelő volt. A közepén levő dom b két kishold. Az

ökörcsorda itt tanyázott nappal és éjszaka is itt hált. Az 1828-i térképen Köleshegy-

dombja. Ma szántó.

K öleshelyláp. A Köleshelyúszó k ét oldalán 10—10 hold jószágjárta magas láp.

Ma szántó és kaszáló.

K öleshelyúszó. Egykor nagy széles úszó a Szabókerttől a KÖleshelyaljáig ta rto tt.

Láp választotta el a Szabókerltől. Ma szekérút.

K ö rtv efásrek e, lásd Reke.

K ö rtély fású szó ja. A Nagy- vagy Hosszúrekétői a Kisrekéig tartó széles mély ér.

Ma szántó.

K özépcseret. A község fölött a Székely útfél nyugati oldalán a Hajnálkerttől

nyugatra 10 hold nádas terület. Salétromfőzéshez innen hordták a nádat tüzelni.

Ma szántó.

K u n y h ó k . A Mesterszigettől északra, a Cseréssziget és a Homoksziget között

7 — 8 hold kaszáló sziget. Felső része a Nagykunyhók 5—6 hold kaszáló, a legdombjait,

mely 2 — 3 holdat te tt és három darabban volt, szántották. H alászókunyhó állott

rajta. E gy kis nádas ér választotta el tőle a Kiskunyhók kaszálószigetet, am ely 1,5

hold területű. A Hosszúuszovány eddig ért. Ma mind a két sziget szántó.

K u n y h ó k láp . A Gergely cse és N agy кипу hóksziget közt 3 — 4 hold kaszáló láp,

déli részén függött össze a Nagyláppal. Ma szántó.

K uszto n y szig et. Az Asztalosszigett&l nyugatra 2 hold legelő. Halászkunyhó

állott rajta. Ma szántó.

K u szto n y szig etú szó ja. A Köleshelytől a Kusztonysziget dom bjáig tartó víziút.

Tiszta vizét rekesztették, itt volt a lészalerakó. Ma szekérút.

K u ty a k ap a rásic sá rd a. Lásd Csillagcsárda.

K ülsőm ező. A h atár délkeleti része a berkeszi oldalon, a gégónyi határszéltől

le a Karászi útig, 500 — 600 hold terület. Volt benne szántó is. Ma szántó, kevés kaszá­

lóval.

L apuvas, lásd Lapuvastava.

L apuvastanya, lásd Nagytó.

L ap u v astav a. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Lapuhus halastó

Devecser birtokon. Egy zugolya a Nagytónak a Tölgyes és Berseny közt a dom brádi

határig; halásztanya volt, hol gyalommal tan y át vetettek. Tulajdonképpen a dom brádi

határban fekszik, de átnyúlik 1 — 2 holdnyi csücske Demecserbe. Kapuvasnak is

m ondják helytelenül.

L ászló tan y a. A község nyugati részén, a vári útnak is a nyugati részén, 20

lakossal.

L eán y v ár, lásd Vársziget.

L eich ttan y a. A Belfőcsatorna északi oldalán 15 lakossal.

L en áztató . A Székelyi út m ellett keletről és nyugatról, tagosítás (1862) előtt

földhordóhely volt, am it aztán kenderáztatásra használtak. Az 1828-i térképen

Vályogvető néven szerepelt. Ma a keleti része legelő, a sertések fürdőhelye, nyugati

része r.k. plébános kaszálója.

L ibapázsit. Egykor 3 — 4 hold legelő libák, borjúk részére a községházától

északra, a Megyefolyásától nyugatra. Tagosítás (1862) után földhordó hely. Ma szántó.

M alom ér. A községháza udvarán fu to tt észak felé, m ajd a kéki határra kanyaro­

dott át. Régen itt az udvaron állott az egy kőre járó vízimalom. M ondták Malomér-

árkának is. A községháza északi végében levő utcától közvetlenül északra vált szét.

59

N yugati ágát K ísérne k, keleti ágát N agyim é к hívták. A két ér a Sorkerttől északra

folyt össze.

M alo m érárk a, lásd Malomér.

M alo m érik aszáló . A Sorkert délkeleti végében a Melczerkerten kívül a Kisér

m ellett nyugat felől esik.

M alom zug. A Hajnalkert délkeleti részén a Megyeifolyás m ellett 10 hold kaszáló.

Ma szántó.

M átyiszeg. Az Osváthláptól nyugatra 60 — 80 hold területű víz volt. Később

felerészben szántó, felerészben kaszáló lett. Minden harm adik évben búzát term ett.

Ma is szántó. É szaki része a Bírófogás-, déli része a Mátyiszegeleje, 4 hold kaszáló.

M átyiszegdűlő. A Mátyiszegtől délre, 10 hold búzaterm ő terület. Északi részén

nagy káváskút volt jószágitatásra. Ma szántó.

M átyiszegeleje, lásd Mátyiszeg.

M egyefolyása. A Kékkas kaszálónál jö tt a határba, s annak közepén haladva

északra az Akasztóhegy mellett, m ajd a Helységkaszálóján a község m ellett fel egész a

Malomzugig m ent. A mai községháza előtt vízim alm ot h ajto tt. Lásd Malomér.

M elczcrkert. A falu keleti részén a kertek végénél 4 — 5 hold kaszáló. Egy hold

szántó is volt benne. Ma szántó, a mélyedésekben 5 — 6 szekér sásas, gyékényes széna

terem . A nép Merczelkertnek mondja.

M erczelkert, lásd Melczerkert.

M erse. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Mersee halastó. E zt a

ta v a t Vilmos egri prépost előtt Visegrádon 1361-ben M agyar Pál neje Margit átadja

a demecseri Szent G yörgy tiszteletére épült egyháznak. Ügy látszik, hogy a Paptava

ez,, a Vársziget nyugati oldala és a kéki h atár közt, annyival inkább, m ert a Paptava

nyugati oldalán levő Mersesziget m a is ismeretes. Ma kaszáló.

M ersesziget. A Paptava nyugati oldalán 1 hold hosszan elnyúló keskeny, goron-

dos kaszáló. Ma szántó.

Mestersziget. A Kusztonysziget fölött 0,5 hold kaszáló. Ma szántó.

Mélyszeg. A Bersenytó déli részén halásztanya, ahol a gyalomhálóval tan y át

vetettek. 1868 novem berében 10 szekér halat fogtak itt egy húzásra.

Mérges. A kéki határ közelében, a N agy kunyhóktól nyugatra egy boglyás lapos

kaszáló sziget. Ma szántó.

Mérgesd. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Mergusd halastó. Ma nem

ismerik.

M érgesláp. A Mérges- és Homoksziget között 600 négyszögöl zsombékos láp.

Ma szántó.

M ohostó. A h atár délkeleti részén a K arászi út m ellett 20 — 25 hold halászó tó.

Emlékezés szerint csak 1 hold tisztása volt, a többi gyékényes, zsombékos rét, m it a

jószág járt m inden harm adik évben. Sok m oha volt e tóban, m elyben kis gyalommal,

varsával fogták a csukát, kárászt, cigányhalat. Ma mocsár, kevés nád terem benne.

N ag y ásv án y szig et, lásd Ásványsziget.

N agybacsósziget, lásd Bacsósziget.

N agybeketó, lásd Beketó.

Nagy bérsén у sziget, lásd Bersenysziget.

N agybékés, lásd Békés.

N agycserét. Az Ásványárok északi oldalán 7 hold partos, m agas kaszálósziget,

cseretes náddal körülvéve. A Nagycserét közepén 500—600 négyszögöl lápkaszáló

volt, am it Jósa Istv án Szabolcs vm. híres physikusa bírt 1831 előtt. Ma szántó.

N agycseréssziget, lásd Cseréssziget

N agydarvas, lásd Darvas.

N agydom bóc, lásd Dombóc.

N agyér, lásd Malomér.

N agyfejesvésze, lásd Fejesvésze.

N agyhétye, lásd Hétye.

N agykert. R égen 2 hold gyümölcsös a községházától északra. Később lucernás.

Ma szántó.

N agykeselyűs, lásd Keselyűs.

N agykolbárdsziget, lásd Kolbárdsziget.

N ag y k o lb árd tó , lásd Kolbárdtó.

N agy k u n y h ó k , lásd Kunyhók.

60

N agylapos. A h atár déli részén a Külsőmezőn a Kecskéstó tói nyugatra nagy-

területű kaszáló. Ezen folyt a Füzesér. N yugati oldalán volt Jósa P éter földje. Ma

szántó, de kaszáló is van benne.

N agylaposhát. A Füzesér oldal alatt 15 hold kaszáló volt. Ma szántó.

N agyláp. A Kusztonysziget és Kiskunyhók sziget közti 15 — 20 hold kis részben

kaszáló láp. A Hosszúuszovány két oldalán, elhúzódva nyugatra a kéki határig. Reke-

lápn&k is m ondták. Ma kaszáló, ha lehet, szántják és 60 holdat értenek alatta.

N agylésza. Egykor széles, mély ér, mely a Nagytót kötötte össze a Bersenytó-

val. K itűnő halászóhely. Rekesztették lészávai a közepén, hol legmélyebb; vétereket,

vészeket raktak le szájával a folyásnak, mivel a hal víznek megy. Sok volt a rekesz,

egyikből a másikba já rt a hal. Többször m egtörtént, hogy csak v étert raktak le lésza

nélkül és tele m ent reggelre. Ma kaszáló.

N agypecsenyéssziget, lásd Pecsenyéssziget.

N agyperesziget, lásd Petesziget.

N agypeteásása. Az 1828-i térkép a Nagybeketó északnyugati ágán tünteti fel.

Ma szántó.

N ag y rak o tty ás, lásd Rakottyás.

N agyreke, lásd Reke.

N agyrekeláp, lásd Rekeláp.

N agyrét alatt az egész Rétséget értették.

N agyrévkert, lásd Nagyrévsziget.

N agyrévsziget. A falutól északra Kisfejesvészi és Sárosrévsziget közt 20 hold

magas, az árvízből is kiemelkedő legelő. Nagyrévkertnek is m ondták a délkeleti szélén

levő kerti földet, mivel körül volt árkolva. Es Kökényesnek is nevezték, m ert az árok­

p art kökénnyel volt beültetve. Elek Pálé volt, aki az 1850-es évek végén hozatott elő­

ször répát és term esztett, tőle terjedt a répatermelés. Azóta szántják. Ma is szántó.

N agyréúszó. Egykor a Nagyrévkert délnyugati részétől a Nagyrévszigetbe vezető

víziét, a jószág já rt rajta. Ma szántó.

N agyrózsás, lásd Rózsás.

N agysárrévi szigetek legelője, lásd Sárosrévsziget.

N agyszőlős, lásd Szőlős.

N agytanya. A Hosszúhegy dűlőtől nyugatra a kéki határig 150 hold homokos

szántó. Emlékezés szerint nem volt tanya. Ma szántó.

N agytó. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Nogthow halastó. Egykor

250 — 300 hold halászó tó a Várszigettől északkeletre. 200 hold tiszta síkvíz volt,

télen-nyáron gyalm olták, nyáron varsával és véterrel is halászták. 35 nagy ta n y át

húztak benne. A tanyák nevei közül m ár csak a Dombócértanyára, a Lapuvastanyára

(helytelenül K apuvas-tanyának is m ondják), a Tököstanyára, a Vaskaputanyára

és a Váraljatanyára emlékeznek. A Kapuvastanydban egy húzásra 100 szánka halat,

tiszta potykát fogtak. H alban igen gazdag tó volt, 5 — 6 kilós dévérkeszeget,

22 kilós potykát is fogtak gyakran. A potykának térdig érő gödre volt a Nagytó fene­

kén, ahol cgyrakáson tanyáztak. Járóláp volt a Nagytón, am it ki is láncoltak. R ákász­

tak is e tóban. Északi folyom ánya a Tölgyestó. Ma szántó és kaszáló.

N ádasér. A Nagytóh&l m ent délnek és a Nagycserés szigetet választotta el a

Kiscserés szigettől. Ma szántó.

N ád ask áty ú . Pesty H elynévtára emliti, m int nádas rétet. Ma nem ismerik.

N yírfásláp. Egykor 8—10 hold legelő a Nyomásszigetek szélében a Szabókert sziget és Mátyiszeg sziget közt. Ma szántó.

N yom ásszigetek. A községtől északnyugatra, ennek közelében, a Tisza árterén,

a következő szigeteket értették alatta: Nagyrév, Sárosrév, Hosszúsziget, Zsombékos-

sziget, Hosszúreke, Körtefásreke, Kusztonsziget, Asztalossziget, Köleshely, Csonkanyár,

Szabókert, Fejesvészi, és Hídmegett. 1863-ig örökös legelő volt. Ma szántó.

O roszgecisziget. A Kékkas és Vizeskékkas keleti részében Rófajtól nyugatra

1 hold dombos sziget. Minden harm adik évben gyenge borjúk já rtak ki oda, azért

Borjúszigetnek is m ondták. 1879 óta szántó.

O sváthlápja. A Mátyiszeg és a gégényi határ közt felnyúlt a Füzfásszegig.

30 hold nagyságú kaszáló láp volt. Ma szántó.

P aperdeje. A Székelybe vezető ú t keleti oldalán 10 hold erdő a reform átus

papok birtokában, a Lónyaycsatornátói délre. Emlékezés szerint m ár szántó volt.

Ma is az.

61

P ap k áty ú . A Székelybe vezető ú t m ellett keletről eső 2 — 3 hold kákával benőtt

m ély mocsár. M inden harm adik esztendőben, ha legelőbe kerül, a jószág leette. Ma is

mocsár, sertés járja.

P apláp. Az 1828-i térképen és P esty H elységnévtárában is lápkaszáló. Ma nem

ismerik.

P ap tav a. A Vársziget nyugati oldalán 15 — 20 hold halászó tó. 10 hold tisztása

volt, melyben 4 ta n y á t húztak. Szélein nád, kolokány nőtt. Az 1361-i okirat szerint

Mersetó néven ism erték. Ma kaszáló.

P ecsenyéshegy. A Kékkas nyugati oldalán 32 hold szélhordásos, sovány szántó­

föld. B ronztárgyakat találtak itt. Ma is szántó.

P ecsenyéssziget. A Kékkaskaszáló nyugati részében m ocsárral körülvett 400

négyszögöl keskeny szántó. A lját kaszálták. Ma is szántó a m ocsár közt. Az 1828-i

térképen N agy pecsenyéssziget.

P en g ő k o csm a. Egykor a községházától keletre eső dom bon híres verekedőhely.

M a lakóhely.

P eteásása, lásd N agy peteásása.

Peteér. Term észetes ér volt, két oldala sással benőve. A Peteszigetet választotta

el a Csonkanyártól. Ma szántó.

P etesziget. A Csonkanyársziget fölött, m elytől a Peteér választotta el, 10—12

hold nagyságú kaszáló sziget. Vizes időben kétfelé szakadt, egyiket Nagypetesziget,

m ásikat Kispetesziget névvel nevezték. Tilalm as volt. Ma szántó.

P orkoláb. A Lenáztató tói délre 5 — 6 hold búzaterm ő sík terület, a Székelyi út

felé eső kis része em elkedett. Északi szélén m egy a Lónyaycsatorna. Ma szántó.

P rép o sttav a. A Zichy okm t. I. 412. 1. szerint 1333-ban Preposttaua halastó

Devecser birtokon. Ma nem ismerik.

P u sz ta k e rt a tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.

P u sztatelek a tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.

R afaj. A N em zeti Múzeum Széchényi K önyvtárában levő kataszteri felmérési

irato k közt szerepel 1853-ban. Ma nem ism erik.

R ak o tty ás. A Gellértláp északi részén, hosszan, keskenyen nyúlik el. Zichy,

okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó volt. Emlékezetre 5 hold nádfiókos, sásas,

szénát termő kaszáló a Bersenytóban, a Ülőszája előtt. H ajdan ritk án rakottyabokrok-

kal volt benőve. Ma szántó. Pesty H elységnévtárában Nagy-Rakottyás.

R a k o tty á sta n y a , lásd Bersenytó.

R av aszly u k . A Bábolylapos déli részén 10 hold szántó, k ét kis part. A Lónyay­

csatorna ketté vágta. Északi része vizenyős. A Lónyaycsatornátói délre eső Bodótag-

b an van a domb, ahol rókák tanyáztak. K eleti részén van a Tölgybokorlaposa. A Ravasz­

lyu k m a szántó és kaszáló.

R eke. A Oörbeszigettől délnyugatra elnyúló 3 sziget egym ás alatt. Legfelül

v a n a Körtvefásreke 1,5 hold, alatta a Nagy- vagy Hosszúreke 3 hold, legalul a Kisreke

1 hold nagyságú terület. Mind a három legelő volt, ér választotta el egymástól. Ma

szántó.

R ekelápja. A Reke szigettől északnyugatra egész a kéki határig elterülő 50 hold

jószágjárta nagy láp. Ma szántó. Lásd még Nagyláp.

R eketó. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Reketha halastó. Ma nem

ism erik.

R ekeúszó. A Nagyréttől északra a Reke szigetig tartó széles, m ély víziút, tavasz-

szal megúszta a jószág. Ma szántó.

R em etesziget. A Vársziget közelében a téli keleti irányban 400 négyszögöl kis

kaszálósziget körülvéve réttel, úgy hogy nem látszott, annyira el volt rejtve. E zért

h ív tá k Remeteszigetnek.. Ma szántó.

R égitem ető.

A m ai r. k. tem plom nál m agas dombon 6 hold terület. Ma a

tem plom áll rajta és a plébánia szőleje, kertje.

R évsziget, lásd Nagyrévsziget.

R év tó k ája. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Rewthokaya halastó

Devecser birtokon. Ma nem ismerik.

R ófaj. Porkolábtól délre, Kékkastól keletre 70 — 75 hold szántó terület. Déli

része középen m agasabb, a többi sima búzaterm ő. Ma szántó.

R ó k ak ú tlap o sa. A Hosszúhegy és Előhegy közt 25 — 30 hold vizenyős kaszáló.

D éli lapos részét szántották. K áváskút volt rajta, melynek vizét m arhaitatásra hasz­

62

nálták, m ikor ugarba fordult e terület. E lapos, vizes része 1916-ban kiszáradt, am ikor

150 m ázsa halnál többet kihordtak belőle. Ma szántó, de vizes rész is van benne.

R ó k aly u k lap o sa. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik.

R ózsahegydűlő, lásd Rózsás.

R ózsás. А Тот,sótól délre esik, 52 m agyarhold terület. A Tomsóeleje m ellett a

Nagyrózsás, alatta a Kisrózsás, egy kis h ajlat választotta el egymástól. Kaszáló volt

nagyobb része. Ebben a dűlőben terült el Jósa Istv án vármegyei physikus 6 telek

utáni birtoka, a Jósarét. N yugati partos dom bját a Rózsáshegyet szántották. Tagosítás

(1862) u tán Rózsahegydűlő lett ez a határrész. Ma szántó.

R ózsáshegy. A Nemzeti Múzeum Széchényi K önyvtárában levő kataszteri

felmérési kéziratok em lítik 1853-ban. Lásd még Rózsás.

R ozstalló. A község nyugati oldala közelében 30 hold terület. Közepe (2/3 rész),

széle (1/3 rész) kaszáló volt. Ma szántó.

S áfrányosér. A megyei levéltár irataiban fordul elő. Ma nem ismerik.

Sáfrányoshegy. A megyei levéltár egyik irata említi. Ma nem ismerik.

S áfrányoslaposa. A megyei levéltár irataiban szerepel. Ma nem ismerik.

S árgacseret. A Bersenytó legészakibb sarkában és a Bersenysziget délkeleti részén

2 hold kiemelkedett, gömbölyű, kerek alakú, nádterm ő hely. Vékonyszálú, apró nádat

term ett. Ma szántó.

S árg acserettan y a, lásd Bersenytó.

S árosrét. A h atár északnyugati részén, K ék községgel határos, 20 — 25 hold

nagyságú rét volt. Ma szántó.

S árosrévsziget. A Nagyrévszigettől nyugatra, 15 — 20 hold legelő, m elytől rét

választotta el. A tagosítási iratokban Nagy-Sárrévi-szigetek legelője néven fordul elő.

Ma szántó. Valószínűleg azonos a Sárosszigettel.

Sárosrévúszó. A Nagyrévszigettől a Sárosrévszigetlg tartó víziút, a jószág já rt

rajta. Ma szántó.

Sárossziget. 10 hold szántóterület. Lásd Sárosrévsziget.

Sorkert. A beltelkek északi részén fekszik, a várhoz vezető úttól keletre. I tt

egy darab földet az ettől délre húzódó telkek birtokosai közt parcelláztak. Előbb

Sorkertnek nevezték, a név később átm ent m agára az utcára is.

Sövénysziget. A gégényi határszélen a Bersenytó délkeleti sarkánál 2 — 3 hold

kaszáló. Legmagasabb partja szántó.

Sövénytó. A Sövénysziget felett 2 — 3, sőt 10—12 hold halászóvíz volt, átnyúlt

K ék határába is. Nagysága a víz magasságától függött.

S zabókért. A Fejesvészitől északra 10 hold legelő. 1882 előtt sziget volt és a

földesuraság tulajdona. Ma az Idatanya előtti domb nyugat felől és szántóterület.

S zabókertűszója. A Fejesvészitől a Szabókertig érő víziút. Ma szántó.

S zabólápja. A Paptava északnyugati végétől a kéki határig és a Vereshídtava

közt terjedő 10 hold kaszáló-láp. Nyírfák állottak rajta. Ma szántó.

Szegényekzugja. Pesty H elységnévtárában m int rossz gabonaterm ő föld említ-

tetik. Ma nem ismerik.

Székelyiút. A község közepéből indul ki, dél irányban halad s a község déli

részén hagyja el a h atért és Székely község közepéig megy. Ma köves út.

S zénássziget. A Nagybeketó sziget és Kisdarvas sziget közt 5 — 6 hold lapos

kaszáló. Ma szántó.

S zilfáskútlaposa. A Nagylaposháttól nyugatra 2 hold vizes terület. Nem volt

állandó víz, ritkán kaszálták. Ma szántó.

Szolnoki ú t. A község délnyugati oldalától kiinduló Bogdányi útból ágazott ki

délnyugati irányban, Szolnokpuszta határába.

S zolnokpuszta, lásd Nyirbogdány községnél.

Szőlőhegy. A község keleti oldalán 30 — 35 hold homokos szántó. Volt benne

lapos, gyepes rész is. A rra m ár nem emlékeznek a mai öregek, hogy szőlő lett volna

benne. Ma déli része lakóhelyekül oszttatott ki a földreform alkalm ával.

Szőlős. Nagy- és Kisszőlős. A Bersenytó délnyugati részén a Mélyszeg m ellett

nyugatra kaszálósziget. Előbbi 6 hold, utóbbi 2 hold. A legdom bját szántották is.

Halászok tanyáztak rajta. Ma szántó.

S zőlősszigettanya, lásd Bersenytó.

Szőnye. A Bersenytó északi részében, a gégényi h atár m entén halásztanya

volt, hol gyalommal tan y át vetettek. I tt a Szőnyeparton találta 1896-ban Szabó József halász a turfa égéskor összeolvadt páncélt, m ely a Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum­

ban látható m indm áig.

T assi ú t. A község keleti végétől Berkesz, m ajd Tassra vezető ú t régen is, m a is.

T em ető m elletti k aszáló. A megyei levéltár egyik irata említi. Ma nem ismerik.

Tom só. A Domokoshegytől északnyugatra a kéki határig 50 hold területű, fele­

részben szántó, felerészben kaszáló. A fölötte levő Hosszúszigettől a Bikásrét válasz­

to tta el. Déli része a Nagyrózsás m ellett a Tomsóeleje. 2 hold gyékényes, fodorsásos

nádas fenék. Ma búzaterm ő hely, mely átnyúlik K ék határába is.

T om sóeleje, lásd Tomsó.

T ökössziget. A Sövénytótól északra és a Kisásványtól délre 500 — 600 négyszögöl

területű kaszáló. É r választotta el a Kisásványtól. 1880-ban szántották fel repcének.

Ma szántó.

T ö k ö stan y a, lásd Nagytó.

T ölgybokorlaposa. A Ravaszlyuk keleti részén a Bábolylaposa déli sarkánál

20 — 25 hold cserjés kaszáló, vadasfüvet, szénát term ett. Ma vizenyős kaszáló, néha

szántják.

T ölgyessziget. A Nagytó északi végén 50 — 60 hold m agasabb kaszáló, a dom brádi

határtól a Járat választotta el. Em lékezet szerint 5 — 6 szál jó erős vastag tölgyfa

állott rajta. Tavasszal jószágtilalmas volt. Ma szántó.

T ölgyestó. A Nagytó északi folyománya, 10 tan y át húztak benne, a Tölgyes­

sziget m ellett nyugatra, kelet felől esik a Lapuvastava.

T ü n d érv ár, lásd Vársziget.

Ű jtem ető . A község délkeleti sarkánál, a vasúti töltésen túl 6 hold terület volt,

újabban még 4 holdat vettek hozzá.

Ű lőszája. A Nagytó bejárója az Ülőszigetbe a Bersenytó kezdeténél. Az Ülősziget-

től a В ersenyszigetig keresztül volt lészázva a vízzel egyirányban, halfogó véter lerakva.

Ü lősziget. A Nagytó és Bersenytó között a Nagylészátói délre 300 négyszögöl

kaszáló sziget. H alászkunyhó állott rajta, ahol a nagy és kis halászok tanyáztak. Ma

szántó.

V adm eggyes. A Veresföldtől délre, a székelyi határig, 30 — 32 hold erdő volt.

Később kaszáló és hasznavehetetlen gyékényes rét, kevés vizenyős szántóval. Ma

szántó.

V askapu. A Várszigettől délre m integy 50 — 60 ölnyi távolságra 4 öl széles, 20 öl

hosszú, ásott ér vezetett a rétség közt a N agy кипу hókig. A Vaskapu a Nagytó alsó

végénél volt a szigetek közt. A Nagytóban egy halásztanyát róla neveztek el. Em lé­

kezet szerint kaszálták. Ma szántó.

V askaputanya, lásd Nagytó.

V ályog vető, lásd Lenáztató.

V áralatt, lásd Vársziget.

V áraljatanya, lásd Nagytó.

V árhegy, lásd Vársziget.

V ársziget. A Nagytó délnyugati szegleténél a falutól 5,5 km-re. Egykor földvár

a rétségben. Ezer lépés hosszú, 100 lépés széles term észetes homokmagaslaton. Deme-

cseri várnak is hívják. A vár kerülék alakú, 5 — 6 m m agasra em elkedik ki a sziget leg­

m agasabb pontjából. Tetejének középtáját kincskeresők hom orúra vájták. Fennsík­

ján ak hossza délről északnak 40 nagylépés, s 26 lépés széles. N yugati oldala egészen

m eredek, a keleti kissé lejtős. Északi és déli végét sáncárok szegélyezi. Az ezekből ki­

került földtömeg egy része kifelé hányatott. Az északi, félkörben futóárok kevésbé

elmosódott, m int a déli. A keleti oldalon egy 2 magas és 1,5 m széles párkány vonul

végig. A vár fennsíkján sok téglatöredéket találni, bizonyságául, hogy itt hajdan

épület emelkedett, csakhogy ez a m agaslat sokkal régibb időből származik, m int

m ikor m ár téglákat használtak, m ert nem csak számos őskori durva cserépedény töre­

dékeket, de határozottan bronzkorszakra valló edénydarabokat is találtak, továbbá

rézcsákányt és hatalm as taréjú sarkantyút. A Vár körül is hasonló tárgyak talál­

hatók. (Szabolcs vm. M onographiája 397. 1.) A Vár közelében a Szőnye parton tőzeg­

égéskor összeolvadt páncélinget, továbbá а X III. század végéről kétélű kardot,

2 harci fejszét őriz a Jósa Múzeum. A nép Tündérvárnak, Leányvárnak nevezi, m on­

d á t fűz hozzá.

Mai öregek m ondják, hogy itt a Várszigeten volt a legtöbb szántás

vagyis

4 hold, melyből 2 kaszáló volt. H alászkunyhó állott rajta. A Vársziget laposabb részét

64

úgy m ondták, hogy Váralatt. A V ár olyan magas volt, hogy onnan 25 tornyot lehetett

megolvasni K isvárdától Nagyhalászig. Ma szántó. A részletes térképen hibásan

Várhegy.

V ártan y a. A Bersenytanyátói délnyugatra, a Várdombtól délre, 96 lakossal.

V ásároshegy. A tagosítási iratok em lítik. Ma nem ismerik.

Vejszemkalácsér. A Vaskaputól délre 50 — 60 ölre a Vársziget déli oldalához

vezetett egy 20 öles hosszú, mély ér. Rossz, posványos víziút volt, melybe a jószág is

beleveszett, nehezen lehetett rajta bemenni a várba. Télen szánkaútnak használták.

Ma szántó, egy része beleesik a szigetekre vezető útba.

V eresföld. A Vadmeggyes és Karácsonyhegy közt 150 hold szántó, mely utóbbi­

ból kevés van benne. Északnyugati részén esik a Kerekrét (lásd ott). Sárgásbarna-

piros k ötött agyagtalaja búzát term ett. Ma is szántó.

V ereshídláp. A Vársziget és Vereshídsziget közt 25 — 30 hold területű láp. Fele

kaszáló volt.

V ereshídsziget. A Kolbárttótói délre a kéki határ m entén 10 hold kaszálószigeti

Dom bján kevés szántóterület volt. Ma az egész szántó.

V ereshídtava. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Vereshíd halászó tó.

A Vereshídsziget és Szabólápja közt a kéki h atár m entén, egykor 4 — 5 hold tó, de

tisztása csak 2 — 3 hold, ahol egy tan y át húztak. N yáron halászták csak. Gyalommal

kétszer-háromszor m eghúzták, azonkívül varsával és tapogatóval fogtak benne halat.

K erülete nádas volt. Ma szántó.

V eresláp. Az 1828-i térképen a határ északkeleti sarkában egészen a dom brádi

határszélen látható. Pesty Frigyes H elynévtárában kaszálónak és nádasnak m ondja.

Ma nem ismerik.

V erestanya. A Székelyiút keleti oldalán a Borzsovátói északra, 41 lakossal.

V irághétye, lásd Hétye.

V izesér, lásd Füzesér.

V izeskékkas, lásd Kékkas.

Z ath u n a. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser b irto ­

kon. Ma nem ismerik.

Z öldtó, lásd Zultha.

Z u lth a. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser birtokon.

A nyelvészek Zöldtónak olvassák. A helybeliek nem ismerik.

Z som békossziget. A Nagyrévsziget délnyugati részén a Nyomásszigetekkel 2 hold

hosszú, keskeny legelő. Tagosítás (1862) óta m utatkozott ki. R itkás zsombék közt jó

gyep volt. Ma szántó.

Z su rk o sm ellett. A h atár északnyugati részén a Nagytó ban m utatja az 1820-i

térkép a Gyűrűssziget és a Tölgyessziget közt. Ma nem ismerik.

Yuanthokaya. Ivántókájának olvassák. Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban

halastó Devecser birtokon, de m a D om brád határában van.

Gyungusnaralia. A Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser

birtokon. Ma nem ismerik.

D E M E C S E B

Középen salétrom m erő eszközök, fölötte kétfejű sas koronával. K örirata: POSSESSIO

DEM ETSER -1821 •