2024. február 28., szerda
Calabi–Yau fogalma
A Calabi–Yau sokaságok összetett sokaságok , amelyek K3 felületek általánosításai tetszőleges számú összetett dimenzióban (azaz tetszőleges páros számú valós méretben ). A Calabi-Yau tétel analógiáját olyan teljes Riemann-sokaságokra, amelyek nemnegatív skaláris görbülettel rendelkeznek, és amelyek a végtelenben aszférikusak. A kulcsfontosságú eszköz egy egzisztenciaeredmény tetszőlegesen nagy korlátos régiókra gyengén közepes-konkáv határral a Riemann-féle sokaságban, szublineáris térfogatnövekedéssel. Alkalmazásként ugyanezt az eszközt használjuk annak bemutatására, hogy egy teljes összehúzható Riemann-féle -sokaság pozitív skaláris görbülettel és szublineáris térfogatnövekedéssel szükségszerűen homeomorf. Eredetileg kompakt Kähler-elosztóként határozták meg őket, amelynek első Chern osztálya eltűnőben van , és Ricci-lapos mérőszámmal rendelkeznek, bár néha sok más hasonló, de nem egyenértékű definíciót használnak. Öt különböző típusú húrelmélet létezik A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok). A húrelméletnek a szuperszimmetriát is tartalmazó változatát gyakran szuperhúrelméletnek nevezik. Ezeket az elméleteket azért hozták létre, hogy az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozzák, és elkerüljék a részecskefizikának azokat a buktatóit, melyek a pontszerű részecskék feltételezésével előbukkannak. Az M-elméletben nemcsak húrokat, hanem membránokat és magasabb dimenziós objektumokat is feltételeznek. Jelenleg nincs semmilyen kísérleti tény, amely a húrelméletet igazolná vagy cáfolná. A húrelmélet elnevezést mind a 26 dimenziós bozonikus húrelméletekre, mind a szuperszimmetria felfedezése után annak hozzáadásával nyert szuperhúrelméletre szokták használni. Újabban gyakran a szuperhúrelméletet mondjuk húrelméletnek. Az 1990-es években Edward Witten és mások meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a különböző szuperhúr elméletek (öt különböző változata van) egy M-elméletnek nevezett 11 dimenziós elmélet határesetei. Ezzel indult el a második szuperhúr-forradalom. (Az M-elméletnek még a fekete lyukak termodinamikájában is sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyek a korábbi számításokkal összhangban vannak.)
A húrelmélet főként annak köszönheti népszerűségét, hogy reményeink szerint képes az összes erőhatás leírását egyetlen elméletbe összesűríteni. A húrelméletnek köszönhető, hogy mélyebben sikerült megértenünk a szuperszimmetrikus térelméleteket, amelyek a részecskéket pontszerűnek tekintő standard modellnek lehetséges kiterjesztései.A húrelmélet egyik furcsa tulajdonsága, hogy feltételezi, hogy az univerzumnak sok dimenziója van, és megjósolja a számukat. Sem Maxwell elmélete az elektromágnességről, sem Einstein relativitáselmélete nem adja meg a dimenziószámot. A jól ismert 3 tér és egy idődimenziót "kézzel" helyezzük bele ezekbe az elméletekbe. Ezzel szemben a húrelméletben megjósolható a téridő dimenziószáma alapvető elvekből. (Adott dimenziószám szükséges ahhoz, hogy az elmélet Lorentz-invariáns legyen.) Az egyetlen probléma, hogy ha kiszámoljuk a szükséges dimenziószámot, akkor nem négyet (3 tér + 1 idő), hanem 26-ot, 10-et, illetve 11-et kapunk a bozonikus húrelméletben, a szuperhúrelméletben, illetve az M-elméletben.
Ezek a tények komolyan ellentmondanak a megfigyelt eseményeknek. A fizikusok a következő két lehetőség egyikével oldják meg a problémát. Az első módszer, ha összezsugorítjuk a hiányzó dimenziókat. Ez azt jelenti, hogy a 6 vagy 7 dimenzió olyan kicsi, hogy nem észlelhető a kísérleteinkben. A 6 dimenziós esetben ezt a Calabi–Yau-terekkel oldják meg. 7 dimenzióban úgynevezett G2 manifoldokkal. Lényegében a hiányzó dimenziókat úgy teszik kicsivé, hogy azok magukba hurkolódnak. A szokásos hasonlat erre a locsolócső. Távolról nézve egydimenziós alakzatnak, vonalnak látszik, de ha közelebb megyünk, láthatóvá válik a második kiterjedése, amely kör keresztmetszetű. Ehhez hasonlóan úgy gondoljuk, hogy a hiányzó dimenziók csak közelről nézve láthatóak. (Természetesen a locsolócső 3 dimenziós, de mi csak a felületén mozgunk. Ekkor a helyünket két számmal adhatjuk meg. Az egyik kitüntetett végétől való távolsággal és kerületén például a felső ponttól egyik kitüntetett körüljárási irányban mért távolsággal. Mivel a hely megadásához két adat kell és elegendő, ezért mondjuk, hogy a locsolócső felszíne kétdimenziós. A földfelszín is kétdimenziós, hiszen a földrajzi szélesség és hosszúság (két adat) ismeretében a hely adott.) A másik lehetőség az, hogy mi a világegyetemnek egy 3+1 dimenziós alterében élünk, ahol a +1 emlékeztet arra, hogy az idő egy másfajta dimenzió, mint a tér. Mivel ez a látásmód D-brán nevű matematikai objektumokkal írja le elméletét, ezért ezt bránvilág elméletnek nevezzük. Egy érdekes mellékterméke, hogy eszerint elképzelhető, hogy a kvantumgravitációs jelenségeket akár a CERN 2008-ban elindult gyorsítógyűrűjében, a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) megfigyeljünk. Bár ez érdekes dolog, ebben a lehetőségben azért nem sokan hisznek. A húrelméletnek három komolyabb problémája van. Az első, hogy senki sem képes megoldani a húrok mezőelméletét, vagy hogy bármilyen más nemperturbatív eredményt hozzon ki a húrelméletből. A feladat kristálytiszta, de a sors iróniája, hogy a megoldása olyan technikákat igényel, amelyek túlmutatnak a fizikusok jelenlegi képességein. Érdekes tény, hogy miközben a huszonegyedik század fizikája véletlenül belepottyant a huszadik századba, a huszonegyedik század matematikája még nem született meg; s már csak ezért is él ez a probléma, hogy a jelenben e húrok mezőelméletét nem tudjuk megoldani. A második, hogy a 10−35 méter átmérőjű húrokat jelenlegi technikánkkal képtelenek vagyunk megfigyelni. A harmadik probléma az, hogy a kvantumtérelmélethez hasonlóan csak perturbatívan kezelhető (közelítések sorozatával pontos megoldás helyett). Bár komoly előrelépések történtek a nemperturbatív módszerek felé, a teljes elmélet nem írható le ily módon.
A Navier–Stokes-egyenletekről
A folyékony anyagok mozgásának, áramlásának leírására szolgál.Az egyenletek jelentősége az, hogy alkalmazhatjuk számos, mind elméleti, mind gyakorlati (gazdasági) jelentőségű fizikai feladat megfogalmazására és azokkal kapcsolatos jelenségek leírására. Így ezekkel leírhatjuk nemcsak az időjárást, a folyadékok csővezetékekben, (nem kör-keresztmetszetű) csatornákban vagy óceánokban előálló mozgását, hanem a levegő repülőgépek szárnyai körül észlelt áramlását is, sőt szilárd testek folyékony anyagokon keresztül, például csillagok galaxisokon belül leírt mozgását is. A Navier–Stokes-egyenleteket egyszerűsített formájukban nemcsak repülőgépek és gépjárművek, hanem elektromos erőművek megtervezésére, valamint az atmoszferikus szennyezés felmérésére is alkalmazhatjuk, sőt a véráramlás, valamint Maxwell egyenleteivel összekapcsolva a magnetohidrodinamika modelles tanulmányozására is. A Navier–Stokes-egyenletek tiszta matematikai értelemben is fontosak. Különös tehát, hogy a széles körű alkalmazás ellenére a matematikusok eddig még nem találtak a háromdimenziós egyenleteket kielégítő megoldást. (Sőt, sem a megoldás létezése nincs bizonyítva, sem az, hogy ha a megoldás létezik, akkor sima.) A Navier–Stokes-egyenletek úgynevezett „létezési és simasági” problémájának megoldását olyan nagy fontosságúra becsülik, hogy az amerikai Clay Mathematics Institute az „évezred hét legfontosabb matematikai problémái egyikének” nevezte el, és megoldója számára egymillió dolláros jutalomdíjat tűzött ki. Mivel a Navier–Stokes-egyenletek nem helyzetet, hanem sebességet írnak le, a háromdimenziós egyenletek „sebességmezőt” vagy „folyásmezőt” ábrázolnak, ami az áramlási sebességet adja meg az idő függvényében az erőtér minden egyes pontjára, mihelyt a sebességmező-eloszlás leírására megoldást találtunk. A többi változó, vagyis az áramlási sebesség, illetve a folyadék-ellenállás térbeli eloszlása szintén meghatározható. Ez a számítás nagyban különbözik a klasszikus mechanika által nyújtott módszertől, ahol nem az egyedi részecskék térbeli pontokhoz kapcsolt sebességének, hanem azok röppályájának vagy egy kontinuum elhajlásának a meghatározása a tipikus számítási feladat. Folyadékok esetében a sebességeloszlás meghatározása logikusabb.
Huszár werbunk
„Leg-ottan dél után mi nagy muzsikával
Az utszákon jártunk, zajjal és lármával.
Mint a Kapitánynak értünk Quaratélyához,
Vendégit vezette maga ablakához.
Elől tizenketten tántzoltunk kerékbe,
Látta, hogy megrakom, mint ez ment végbe.
Hogy Solo tántzoljak, aztat parancsolta,
A nép hogy láthasson, magát nagyon tolta.
El-kezdém tántzomat, minden tsudálkozott,
Szóltak: ugyan tudja járni az átkozott.
Tettem-is előttök olyan figurákat,
Hogy szemek meredett, tátottak rám szákat.
A taktust sarkantyum pengése kiverte,
Tzimbalmos ezeket ugy ki nem verhette."
Arab művészet
La araba civilizacio kaj tiu propreca formo de la arto, kiun oni povas nomi araba arto, disvastiĝis en la araba mondregiono kune kun la religio de Mahometo. Ĝi konkeris ne nur Arabion, sed ankaŭ la tutan teritorion de Islamo. Kelkaj ĝiaj elementoj, kiuj devenis el la pli simpla arto de la nomadaj arabaj triboj, evoluis plu sub la efiko de pli altnivela arto de tiuj popoloj, kun kiuj la araboj kontaktiĝis dum la religiocelaj kaj konkeraj militiroj, kiel ekzemple la arto de Okcident-Azio kaj la Bizanca arto de Orient-Eŭropo, la artoj persa, egipta, kopta, eĉ tiu de la antikva Babilono kaj Asirio forte efikis la strukturon de la araba arto. Tamen, kvankam okazis abunda kaj ofte arbitra aplikado de tiuj diversaj elementoj, la araba arto havas memstaran valoron. En ĝi havas gravan rolon la arkitekturo kaj la ornama arto ligita al ĝi, sed la pentroarto tute mankas, ĉar la Korano malpermesas prezenti vivajn estaĵojn sur bildoj. La ĉefa objekto de la arkitekturo estas moskeo, kiu laŭ la islama kredo estas ne la hejmo de Dio, sed nur ejo por preĝi. La originala formo de la moskeo estas simpla halo, kiu havas komunan spacon kun korto, ĉirkaŭita de kolonaro. Meze de la korto troviĝas puto. Alian artan ideon realigas la moskeoj kun kupolo, kiuj konstruiĝis laŭ la arkitekturaj konoj de Bizanco. Estas karakteriza elemento de la moskeoj alta, maldika minareto, ofte eĉ minaretoj, kiuj servas ne por teni sonorilegojn, kiel la turo de kristanaj preĝejoj, sed por publikigi per laŭta kriado la horojn de la preĝado. La plejparte simplan eksteraĵon de la konstruaĵoj rompas pordo- kaj fenestroaperturoj de abunde variaj formoj, kaj la murŝtonoj ofte havas diversajn kolorojn por veki pli intensan impreson. La ĉefajn arkitekturajn ideojn kaj elementojn la araboj plejparte prenis de aliaj popoloj, sed ilia kaprica, pompa, ofte strukture nelogika aplikado estas rezulto kaj valoro de la propreca araba skolo. La kolonoj ofte imitis tiujn de fremdaj konstruaĵoj. La specialaj arabaj kolonoj estas tre maldikaj, malsupre ili havas ringoforman ornamaĵon. Supre ili plej similas al la Bizancaj formoj, sed ili estas pli abunde ornamitaj ol tiuj. Precipe karakterizas la araban arkitekturon la aplikado de arkoj laŭ variaj formoj. La ornamaĵoj konsistas plejparte el geometriaj elementoj, ekstreme skizaj figuroj de plantoj. Oni povas indiki, de kiu popolo devenis la unuopaj elementoj, sed la araba arto laŭ memstara maniero, nekomparebla eltrovemo kaj nobla gusto – kaprice, sed tamen logike – perfektigis ilin. La ornamaĵojn kompletigas la kolorigo, kiu pruvas la altnivelan kolorkulturon de la araboj. Ankaŭ la zigzagaj literoj de la araba alfabeto, prezentantaj citaĵojn el la Sankta Korano, ofte estis aplikitaj kiel ornama elemento.
Andrásy Gyula élete
Grafo Julio Andrássy estas unu el la plej gloraj personoj de la hungara historio. Li naskiĝis en la urbo Kassa la 3-an de marto 1823. Lia Patro estis grafo Karlo Andrássy, ŝia patrino grafino Etelka Szápáry, kiu zorge tenis en siaj manoj lian edukadon. Laŭ la kutimo de la tiamaj aristokratoj, fininte siajn studojn li vojaĝis eksterlanden, kaj interamikiĝis kun eminentuloj precipe el Francio. Post lia reveno al la hejmlando forte impresis lin la karaktero kaj politika agado de Széchenyi. Li ekkonis la faman politikiston ĉe la laboroj, kiam oni reguligis la fluon de Tibisko, kaj kiam Széchenyi –proksime al Tiszadob – ĝuste organizis la unuan kompanion kontraŭ la inundoj de la rivero. Széchenyi jam en tiu tempo antaŭdiris ke la juna Julio Andrássy estas destinita por alta pozicio en la direktado de la lando kaj monarkio, kaj li deklaris, ke la juna grafo estos lia posteulo en la direktado de la riverreguligaj laboroj kaj en la klopodoj por savi la loĝantaron kiu vivas en la inundregiono de Tibisko. Tamen, kiam en 1847 en la departemento Zemplén oni elektis lin deputito por la lasta feŭdala parlamento, dum la debato pri la administracia strukturo li aliĝis al la radikala partio de Kossuth. La juna aristokrato plurfoje alparolis en la parlamento, kaj en 1848 li akiris la pozicion de departementestro en Zemplén. Aŭtune, kiam li informiĝis, pri la Kroata invado, li kiel la ĉefkomandanto de la nacia milicio, ekbatalis. Li partoprenis la batalon ĉe Pákozd, poste – dum la tuta printempa militiro – li estis la adjutanto de ĉefkomandanto Görgei. Post la malvenko de la liberbatalo li forlasis sian patrion, kaj en okcidento (en Parizo kaj Londono) li provis veki simpation al la afero de la hungara liberbatalo en la eminentaj rondoj de Eŭropo, tamen li ne atingis ion pli, ol afablajn kaj amikajn vortojn. Dum li faris siajn diplomatiajn provojn, en la hejmlando oni kondamnis lin al mortpuno same kiel la aliajn emigrintojn. Li sukcesis veni hejmen nur per amnestio akirita helpe de sia patrino, sed tuj post la alveno li aliĝis al la rondo de Deák, kiu jam per pacaj rimedoj deziris solvi la malkonsentojn inter la monarkio kaj Hungario. La tuta lando ĝoje akceptis la informon, kiam oni levis lin al la posteno de ĉefministro, kaj Deák mem gratulis al li.
Kiel ĉefministro, en la unuaj jaroj li ne povis eviti pasiajn diskutojn kontraŭ la meze maldekstra partio de Kolomano Tisza, kiun kontentigis nek la politikaj nek la konstituciaj rezultoj. Aliflanke estis konsilinde havi singardemon kontraŭ la kaŝe agantaj spionoj de la viena kortego, kiuj endanĝerigis la dualisman politikon.
Miért a mandarin
En Eŭropo oni ordinare pensas, ke en la tuta Ĉinio oni parolas nur unu lingvon – la Ĉinan. Estas vero, ke la loĝantoj de Pekino, same kiel la loĝantoj de la urboj Kantono, Ŝanhajo, Futŝano aŭ Amojo parolas ĉine, tamen aliflanke ankaŭ tio estas vera, ke la plej granda parto de la loĝantaro en la menciitaj urboj ne povus pli bone kompreni la loĝanton de alia urbo, ol ekzemple la berlinano la londonanon, aŭ la parizano la nederlandanon. La naturo de la diversaj dialektoj de Ĉinio havas nenion komunan kun la “Patois” aŭ la simpla “dialekto de la ordinara vivo”: ili estas parolataj de la eminentuloj, kiel ankaŭ de la simpla popolo, de la instruituloj, de la oficisto, kiel ankaŭ de la “kuli”. La dialekto estas aparta lingvo, unu el la multaj kaj tre malsamaj lingvoj, kiujn oni trovas en Ĉinio. Estas vero, ke ili estas parencaj inter si kaj trovas sin inter si reciproke en tia sama rilato, kiel ekzemple la araba al la hebrea, sira kaj aliaj semitaj lingvoj, aŭ kiel la germana al la angla, holanda, dana, sveda ktp. Tiujn ĉi multegajn dialektojn oni povus dividi en la sekvajn ok ĉefajn klasojn. La kantona, hakka, amoja, svatana, ŝanhaja, ningpoa, hajnana kaj mandarina. El tiuj ĉi lingvoj la lasta estas la plej juna. La supra fakto malpravigas tiun tre disvastiĝintan opinion, ke la mandarina dialekto estas la lingvo de Ĉinio, kaj tiun supozon, ke la ceteraj lingvoj estas nur dialektoj. La kantona lingvo estas pli simila al la antikva lingvo de Ĉinio – kiu estis parolata antaŭ ĉirkaŭ 3000 jaroj – ol la mandarina. La plej disvastiĝinta lingvo tamen estas la mandarina, kiu en tia aŭ alia formo estas parolata en dek kvar aŭ dek kvin el la dek naŭ provincoj, en kiujn Ĉinio estas dividita. Malgraŭ la diversaj dialektoj, per la lingvo mandarina oni povas komprenigi sin ĉie, kie tiu ĉi lingvo estas parolata. Se oni kalkulos, ke la loĝantaro de Ĉinio estas grandnombra, oni povas diri, ke ĉirkaŭ ilia 83 % parolas la lingvon mandarinan. Ĉiuj devas koni tiun ĉi lingvon, kaj ĉiuj, kiuj ĝin ankoraŭ ne parolas, devas ĝin lerni. La aliaj lingvoj de Ĉinio estas parolataj de pli malgranda nombro da homoj, tamen en ĉia okazo tiu ĉi nombro estas ankoraŭ sufiĉe granda.
Még kettő
Per kia originala maniero difinas la tempon en Ĉinio malriĉaj homoj, kiuj ne posedas horloĝon? Pri tio Le Hube, la franca vojaĝanto, rakontis la sekvan historion: Iun tagon, kiam ni volis viziti niajn ĉinajn amikojn, kiuj antaŭ nelonge akceptis la religion de Kristo, ni survoje renkontis knabon, kiu paŝtis bovon. Preterirante ni demandis lin, ĉu jam estas la 12-a horo. La knabo rigardis al la suno, sed ĝi estis kaŝita malantaŭ densaj nuboj, tiel, ke li ne povis konsiliĝi kun tiu ĉi natura horloĝo. – La ĉielo estas tro dense kovrita per nuboj – li diris – sed atendu momenton! Li kuris en la plej proksiman korton de iu vilaĝano, kaj post minuto revenis kun kato sur la brako. – Rigardu – li diris – ankoraŭ ne estas la 12-a horo. – kaj samtempe li montris al ni la okulojn de la kato supren ŝovante ĝiajn palpebrojn. Ni kun mirego rigardis la knabon, sed lia eksteraĵo restis tute serioza, kaj la kato, – kvankam la operacio ŝajne ne tre plaĉis al ĝi, tamen videble kutiminta al ĝi – restis tre trankvila, kvazaŭ ĝia speciala okupiĝo estus: roli kiel horloĝo. Tre bone, knabo, koran dankon! – ni diris, kaj ni konfuziĝis ricevinte la klarigon de la knabo. Kiam ni baldaŭ trovis niajn amikojn, nia unua afero estis demandi pri tiu miraklo. Ili tre miris pro nia malscio, kaj rapide kolektis kelkajn dekojn da katoj el la ĉirkaŭaĵo, por montri al ni, ke la horloĝoj en iliaj okuloj ĉiuj funkcias regule. La pupilo de la okuloj de la katoj ĝis tagmezo iom post iom malgrandiĝas, kaj tiam atingas sian plej mallarĝan kuntiriĝon en formo de streko, maldika kiel hareto, metita sur la mezon de la okulo. Poste la pupiloj iom post iom denove etendiĝas, ĝis noktomezo, kiam ili ricevas la formon de rombo. Niaj ĉinaj amikoj certigis nin, ke ĉiu infano en mallonga tempo akiras grandan lertecon kaj akuratecon por konstati la tempon el kataj okuloj. Tre baldaŭ ni konvinkiĝis, ke tiuj ĉi horloĝoj funkcias tute regule, kaj ĉiuj laŭ preciza sinkroneco.
La penso pri fino de la mondo turmentis la homojn jam longe kaj trovis esprimon en granda serio da antaŭdiroj. Ne parolante jam pri la kredo je “Millenium”, do la ekzistado de la mondo nur en la daŭro de mil jaroj post Kristo (kredo fondita kvazaŭ sur kelkaj esprimoj de la Biblio), ni trovas en la mezaj jarcentoj tre oftajn antaŭdirojn de tiu ĉi speco. Bernardo el Turingio en la jaro 960 antaŭdiris proksiman finon de la mondo, li eĉ difinis la tempon, nome, kiam la festo de Anunciacio falos sur la Grandan Vendredon. Tia fakto havis lokon en la jaro 992, sed tiu ĉi jaro pasis, kaj la mondo ne esprimis eĉ la plej malgrandan intencon perei. En la daŭro de la 10-a jarcento ĉiuj reĝaj decidoj komenciĝis per la vortoj: “ĉar la fino de la mondo estas jam proksima”. En la jaro 1186 la astrologoj ektimigis la popolojn per antaŭdiro, ke baldaŭ fariĝos kuniĝo de ĉiuj planedoj. En la komenco de la 16-a jarcento la alkemiisto Villeneuve anoncis, ke en la jaro1335 venos la Antikristo. La glora hispana predikisto, Vincento Ferrier certigis, ke la mondo ekzistos nur tiom da jaroj, kiom da versoj sin trovas en la Psalmoj, do ĉirkaŭ 2537 jarojn. La fino de la mondo estis decidita por la jaro 1832, pri tio ĉi restis eĉ signo en kanteto de Béranger: “Finissons en le monde est assez vieu”. La antaŭdiro por la jaro 1840 faris grandegan impreson. La finiĝo de la monda vivo devis havi lokon la sesan de januaro. Miloj da homoj finis la aferojn terajn kaj atendis rezignacie la morton. Ni tamen scias, ke ankaŭ tiu ĉi antaŭdiro montriĝis ne tiel danĝera. Ni ne ekzamenas nun la multajn aliajn astrologiajn kaj kabalajn antaŭdirojn, ĉar oni povus verki pri ili apartan volumon, precipe, ĉar tiaspecaj ideoj senĉese aperas en la historio de la homaro.
2024. február 26., hétfő
Globális megtévesztések
A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás legfőbb okának az emberi tevékenységet nevezi meg. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés, mely várhatóan még tovább gyorsul, ezt nevezzük üvegházhatásnak. A klímakutatók között gyakorlatilag teljes a konszenzus abban, hogy a globális felmelegedést nagyrészt az emberi tevékenység általi üvegházhatású gázkibocsátás okozza. A globális felmelegedés kapcsán kialakult tudományos konszenzus támogató nyilatkozatát 11 fejlett ipari ország tudományos akadémiája aláírta. Mark Lynas, a Cornell Egyetem vendégkutatója így fogalmazott: „Az ügy ténylegesen lezárult. A tudományos közösségben nincs már olyan tekintély, aki kételkedne az ember okozta éghajlatváltozásban. Eddig a hivatalos mese. Csak hogy ez hazugság. A széndioxid jelentéktelen emelkedése, nem okozhat olyan anomáliákat amit mutogatnak nekünk, mert a komplex rendszer önszabályozó. Miskolczi Ferenc kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatás állandó. Hiába nő a légkör széndioxid-tartalma, a légkör üvegházhatásának mérőszáma, a teljes infravörös optikai mélység –Total Infrared Optical Depth (TIOD) azonos marad. A Flinn hatás kisseb fajta absztrakt probléma megoldó képességet, ami megtévesztő. szignifikáns változások nem láthatók a mérésekben.
https://klimarealista.hu/gondolatok-a-klimarol-az-antropogen-klimahatasrol-akh/
https://www.youtube.com/watch?v=LiK4R39zhcw
Bár úgy tűnik, a világban egyre több eszköz lesz okos, egyre fejlettebb minden, soha nem látott eredményeket ér el a tudomány, és a mesterséges intelligenciának vagy a kvantumszámítógépeknek köszönhetően úgy tűnik, már semmi sem állhat az emberiség útjába, a kutatók mégiscsak arra jutottak, hogyA kutatást végző Evan Horowitz azt figyelte meg, hogy globálisan egyre alacsonyabb az emberek átlagos IQ-szintje. Pedig az egyének IQ-eredményei korábbi vizsgálatok alapján összefüggnek az iskolai végzettséggel és a várható élettartammal – márpedig ez a két mutató világszerte nő. Egy ország átlagos IQ-eredménye azonban összefügg a gazdasági növekedéssel és a tudományos innovációk számával is, ami viszont rossz hír lehet a (butuló) világnak.
Különböző kutatások különböző módszerekkel és különböző magyarázatot adva az eredményekre, de ugyanarra az végkövetkeztetésre jutottak, vagyis
AZ EMBEREK MANAPSÁG MÁR NEM OLYAN OKOSAK, MINT EGYKOR.
Most persze hatékony megoldás lehet legyinteni egyet, hogy itthon ez egészen egyszerűen nem igaz, a gyerekek egyre okosabbak, de a tagadásban van egy igen erős logikai bukfenc.
A kutatók szerint nem feltétlenül jó visszavágás ilyenkor, ha egy ország azt mondja, hogy náluk bizony ez nincs így, mert ha minden fejlett országban ez a trend látszik, annak valami oka lehet. Vagyis ha egy országnál nincs meg ez a trend, akkor elképzelhető, hogy az adott ország egyszerűen nem áll olyan fejlettségi szinten, mint azok, ahol megjelenik. Viszont ha ez a kérdés a fejlettséggel függ össze, akkor hamarosan azokban az országokban is megjelenik ez a tendencia, amiknek sikerül elérni a fejlett szintet – és akkor már jó lenne előre tudni, hogy mi okozza az IQ csökkenést, és mit lehet tenni ellene.
Nem hiányos a múveltség, hanem nemes egyszerüséggel nincs.
Ez az, amit senki nem tud biztosan megmondani. Persze ha a logikánál tartunk, akkor most lehet előjönni azzal, hogyan is tudnának egy ilyen nehéz kérdést megválaszolni az egyre hülyébb emberek, de nem erről van szó.
A KUTATÓK AZT VETTÉK ÉSZRE, HOGY A MAGASABB IQ-VAL RENDELKEZŐ SZÜLŐK GYEREKEI IS MESSZE ELMARADNAK A SZÜLŐK EREDMÉNYÉTŐL.
A megfigyelés szerint Svédország, Norvégia, Franciaország, Anglia, Dánia és Ausztrália is azon országok között van, ahol esett az átlagos IQ. A kutatók egy része azzal magyarázza a tendenciát, hogy egyre több az olyan munkahely, amihez nem kell kifejezetten nagy agyi kapacitás, vagyis eleve nem is dolgoztatják meg az emberek annyira az agyukat, hiszen a mindennapi munkának nem alapfeltétele az agymunka. Amitől pedig egyszerűen ellustul az illető agya.
A másik magyarázat az egészet az okoseszközökre vezeti vissza – vagyis ezek az eszközök teszik tönkre az emberek fókuszálási képességét, és végül annyira elkényelmesedik az agy, hogy egyszerűen elszokik a gondolkodástól.
Bónuszként pedig van egy olyan elmélet is, ami azt okolja, ami mostanában egy csomó negatív tendenciáért felelős: a globális felmelegedést. A magyarázat szerint a felmelegedés miatt kevesebb a tápanyag az ételekben, ez pedig elbutulást eredményez.
Az elbutulás veszélyes
Nem pusztán az a baj ezzel, hogy nehezebben találnak a tévés műveltségi vetélkedők olyan embert, aki helyesen válaszol a kérdésekre, vagy hogy tovább növekszik a Kardashian család népszerűsége, hanem hogy a kutatók szerint ez a probléma hosszú távon tényleg hatással lehet az emberiség jelentős problémáinak megoldására. Egyszerűen félő, hogy nem sikerült választ találni ezekre, ha nem elég okos hozzá az emberiség.
Nemes- és színesfémércek
A Kárpát-medence legrégebben – már a rómaiak óta – ismert és bányászott ércei a nemesfém- (arany-ezüst-) ércek. Mint a fejezet korábbi részében olvashattuk, a nemesfémeket a színesfémércekkel (ólom, cink, réz, antimon, higany stb.) együtt többnyire az utóvulkáni tevékenység hozza létre. Az ércek térségünkben a neogén-pleisztocén belső-kárpáti mészalkáli vulkanizmushoz kapcsolódva, a kürtőben, illetve azok mélyebb részén megrekedt szubvulkáni testek, kis intrúziók illó gázaiból-gőzeiből váltak ki. A nyomás alatt lévő, magas hőmérsékletű utómagmás-utóvulkáni gázok és folyadékok a nyomáscsökkenés irányába mozogtak, és zónásan kicsapódtak (Cu–Zn–Pb–Sb–Ag–Au–Hg). Így jöttek létre mélyebb szinten szkarnok, feljebb repedések kitöltéseként a telérek, a kitörési kürtőkben a breccsák és érhálózatok („stockwerk”-telepek), míg a felszínen a gejzír-fumarola kicsapódások.
Az arany további tisztítása az „aranyválasztóval", az arany „karélása",„kifoncsorítása", a higany kipréselése, az arany „kiégetése" vagy „kisárgítása", s ezt követi az aranyász munkájának befejező része, az arany beolvasztása és — legvégül — az arany „savas kezelése". A recski színesércelőfordulás földtani szelvénye. A csikó fenyábül vagy hársfábul készült. A mosópad, illetve a mosóasztal lapját négy, három vagy két lábra állítom rá, mégpedig úgy, hogy 9—11 fokos legyen a lejtése.
3. Hidrotermális színesfém- és nemesfém-ércesedések. A vulkáni kürtőkben, illetve a belőlük sugárirányban vagy koncentrikusan kiinduló, repedéskitöltő telérekben a nemes(arany-, ezüst-) és színes- (réz-, ólom-, cink-) ércek a hidrotermák oldataiból, gázaiból, gőzeiből csapódnak ki, mégpedig nyitott résekben, üregekben a víz kritikus hőmérséklete (375 °C) alatt főleg szulfidos formában. A köpőce;
A Kárpát-medencében elsősorban – a kora középkor óta – a legmagasabb helyzetű, legalacsonyabb hőmérsékleten képződött nemesfémérceket találták meg és művelték (a legfontosabbak: a Velencei-hegységben Pátka (Kőrakás-hegy, Szűzvár), az Északi-középhegységben Nagybörzsöny, Gyöngyösoroszi, Parádsasvár, Recsk-Lahóca, Telkibánya, Rudabányácska, a Felvidéken Selmecbánya, Körmöcbánya, Hodrusbánya [Banska Hodrusa], Korompa [Krompachy], Igló [Spişská Nova Ves], Aranybánya [Zlatá baňa], a Kárpátalján Beregszász [Beregovo], az Avas és Gutin hegységben Láposbánya [Iloba], Zazár [Sasar], Miszbánya [Nistru], Felsőbánya, Kapnikbánya, Erzsébetbánya [Baiat], az Erdélyi-érchegységben és Bihar-hegységben Brád [Brad], Nagyág, Zalatna, Verespatak, Bucsim [Bucium], Aranyosbánya).
A nagybörzsönyi ércesedés földtani szelvénye (felül) és térképvázlata (alul).
1 – lejtőtörmelék;
2 – hiperszténes amfibolaugit-andezit;
3 – biotitos amfibolos piroxénandezit;
4 – amfibolaugit-andezit;
5 – amfibolhiperszténaugit-andezit;
6 – kloritosodott biotitamfibol-andezit;
7 – amfibolandezit durvatömbös piroklasztitja;
8 – dácit
3/A. Gránitintrúzió feletti színesfémérctelepek. A Velencei-hegységben a karbon biotit-monzonitgránit intrúziójának gránitporfír- és aplittelérei a szilur fillites (agyagmárgás) mellékkőzetbe nyomultak. A Gécsi-hegyen a kontaktus közelében pegmatitos, kvarc-turmalin erekhez és kvarc-molibdenit erekhez, érhálókhoz kötődő, az 50-es években megkutatott, nem túl jelentős molibdenit-ércesedés alakult ki. Pátka-Kőrakás-hegyen hidrotermálisan átalakult (ún. berezitesedett) gránitban, palával való érintkezése alatt az 50-es években közel függőleges, 2,5–6 m vastag érctesteket tártak fel mintegy 240 m mélységig. Az ún. kokárdás érc egy hidrotermális kvarcitbreccsa-kürtőt képviselt, főleg szfalerittel, galenittel, kevés kalkopirittel, antimonittal, fakóérccel és fluorittal. Több mint 180 000 tonna ércet ki is bányásztak belőle, ólomtartalma átlagosan 1,2%, cinktartalma 4,8% volt. Szűzváron kaolinosodott gránitban 500 m hosszú, 0,4–1,2 m széles kvarc-fluorit-barit-telérben galenitet, szfaleritet és fakóércet bányásztak ki átlagosan 5,35% ólom- és 0,56% cinktartalommal; a fluorittartalom 5–92% között változott.
Felhagyott táró Nagybörzsönytől keletre, a Kovács-patak völgyében 3/B. Vulkáni kitörésközpontok nemesfém- és színesfémérctelepei. A felső-eocén mészalkáli andezitvulkáni területeken, a Velencei-hegység keleti részén (Nadap és Pázmánd között), valamint az Északkeleti-Mátrában (Recsk és Parádfürdő körzetében) az egykori vulkáni kitörésközpontokban savas-szulfátos epitermás ércesedés ismert. A recski Lahóca-hegyen 1852 és 1979 között bányászták a rézércet. A biotitamfibol-andezit lávaárak és piroklasztitok, tufitok porózus rétegeit, valamint a kitörési központ kovás breccsáit enargit, luzonit, famatinit, pirit, kalkopirit, tetraedrit, tennantit, antimonit, argenit, pirargirit, calaverit, krennerit, hessit és termésarany cementálja. Az ércesedést kvarc-alunitos-kaolinos-hidromuszkovitos kőzetelváltozás kíséri, néhol kalcit-barit erekkel. A bányászat során 11 érctömzsből összesen mintegy 3 millió tonna rézércet termeltek ki, átlagosan 0,6–2,4 g/t arany- és 18,5 g/t ezüsttartalommal. Az aranytartalmú piritet nem bányászták, s 1993-tól kutatás kezdődött az aranyércek behatárolására. A jelenlegi adatok alapján még 12,7 millió tonna 2,1 g/t aranytartalmú érccel lehet számolni. Nagybörzsönyben a középkortól folyt nemesfémbányászkodás, többszöri megszakításokkal. 1946–1949 és 1992-1994 között további kutatást végeztek. A Rózsa-hegy északi részén a középső-miocén rétegvulkáni amfibol-piroxénandezitekbe dácittest nyomult. Ennek kürtőbreccsáját a Rózsa-akna mintegy 140 m vastagságban tárta fel. Ebben mezotermális pirrhotin, arzenopirit, szfalerit, galenit, pirit mellett aranyércesedés is végbement termésarany- és arany-bizmut-szulfidásványokhoz kötve, kvarc, kalcit, sziderit kíséretében. A Rózsa-hegy délnyugati részén az ún. Fagyosasszony-bánya területén észak-északnyugat és rá merőleges csapású telérhálózat található epitermális pirrhotin, pirit, arzenopirit, szfalerit, galenit és kalkopirit ásványtársulással, kvarc-kalcit meddőkitöltésekkel. A lelőhely további kutatásra érdemes. Gyöngyösoroszi epitermás polimetallikus (ólom, cink, réz) teléres lelőhelye a Nyugati-Mátra szintén középső-miocén korú piroxénandezit rétegvulkánjának beszakadásos kalderaszerkezetében található. Itt az utólag benyomult szubvulkáni andezittest boltozata felett – a rétegvulkáni andezit húzásos és nyomásos hasadékaiban – 25 darab meredek dőlésű (60–85°-os) telér jött létre. Az ún. központi telérek határozott sugárirányúak (pl. a Károly-telér észak-déli), kijjebb az ún. külső telérek az északi oldalon félgyűrűt formálnak. A telérek csapáshossza 500–1000 m között változik, dőlés mentén 400 m mélységig ismertek. A nyomásos telérek vastagsága 0,5–1,5 m, a húzásos teléreké (Károly-telér) 1,5–6 m között változik. Kitöltésük több szakaszban ment végbe, ezért többnyire szalagos szerkezetűek, galenit, szfalerit, wurzit, kalkopirit, arzenopirit, tetraedrit és termésarany ércásványokkal, kvarc, kalcit, agyagásvány meddők kíséretében. A telérek mellett övesen kovás-kaolinos, kálimetaszomatikus és propilites kőzetelváltozás jelentkezik. Az 1986-ig folytatott bányászat során 3,6 millió tonna ércet termeltek ki, amely 1% ólomot, 2,9% cinket, 0,15% rezet, 0,7 g/t aranyat és 12,9 g/t ezüstöt tartalmazott. A felső szinteken nemesfémdúsulás (2 g/t arany, 18–30 g/t ezüst), mélyebben rézdúsulás (0,25% réz) volt megfigyelhető. A 14–19. század között megszakításokkal a felszínközeli telérek nemesfémdús részeit is termelték. Parádsasváron, a Középső-Mátra északi területén – a mátrai kaldera szegélyén – több északnyugati-délkeleti csapású polimetallikus érces és kvarc-kalcit-kitöltésű telér található. Ezekben az 1958–1969 közötti tárós kutatás alapján, mivel szeszélyes vastagságúaknak és fémtartalmúnak bizonyultak, nem nyitottak bányát. Telkibányán, egy felső-szarmata andezitvulkán kalderájában – annak beszakadása után – szubvulkáni, kálimetaszomatizált test nyomult. Ebben 14 darab, főleg észak-déli csapású, 1 km hosszú és 0,5–0,8 m vastagságú, kvarc-agyagásvány- és karbonát-kitöltésű nemesfémtartalmú telér található. A mélység felé a telérek polimetallikus ércesedésben, majd nemesfémtartalmú finom érhálózatban folytatódnak. A kora középkortól először felszíni ún. horpák, majd tárók kialakításával bányászták a teléreket, és az ércet az altárók kijáratánál, a patakmedrekben létesített törők és mosók segítségével dúsították. A bányák 18–19. századi újranyitásai és főleg az ezüstkitermelés eredményeképpen az oxidációs zóna teljes ércvagyonát 300 méter mélységig kibányászták. Az 1950–1960 közötti kutatások és az 1980-as évek táróújranyitásai alapján csak a még mélyebb szinteken remélhető jelentősebb ércesedés.
Utóvulkáni (gejzír-) kitörési központok nemesfém- és higanyérctelepei. A Kárpát-medencében a miocén vulkáni területeken szinte minden ércesedéshez kapcsolódik alacsony hőmérsékletű (teletermás) gejzír-szolfatára működés. Ezekben a gejzírkvarcit- és a körülötte elhelyezkedő limnokvarcit-telepekben és azok hidrotermális berccsás csatornáiban nemesfém-, arzén-, antimon- és higanydúsulás ismerhető fel, intenzív kovás-alunitos-baritos kőzetelváltozás kíséretében. Ezek a lelőhelyek többnyire nem számottevőek, bár Beregszászon és Visken bányászták őket. A füzérradványi Korom-hegyen nemesfém, a sárospataki Bot-kőn higany, a gyöngyössolymosi Asztag-kőnél higany-antimon-barit-, a gyöngyösoroszi Dögkútnál aranyindikációk ismertek.
Mechanikai üledékek ásványtársulásai
Durvatörmelékes kőzetekben lévő ásványtársulások. A) Nagytétény, Nógrádszakál, Domoszló, Megyaszó: faopál; Magyaregregy, Pátka: magnetittörmelék alluviumban. D) Nagyalmás (Almaşu Mare): paleogén molasszban törmelékes eredetű, vanádiumtartalmú magnetit; Erdélyi-középhegység, Hegyes-Drócsa hegység: pannon partszegélyi üledékben magnetitszemcsék; Vaskő (Ocna de Fier): magnetittörmelék alluviumban.
Aranylelőhelyek Európában
Törmelékes üledékekben levő torlatok ásványai. A) Szentendre, Visegrád, Pomáz, Márianosztra, Verőce, Drégelypalánk: almandin, hornblende, andaluzit, augit, biotit, diopszid, hematit, ilmenit, korund, magnetit, sillimanit. A Börzsöny és a Visegrádi-hegység andezitjéből-dácitjából származó több milliméteres, néha centiméteres, pompásan kifejlődött kristályok lejtőtörmelékekben, patakok torlataiban találhatók. Nagytétény: cirkon; Tatabánya-Bánhida: cirkon, gránát, korund; Sály: cirkon, hornblende, biotit, gránát, hematit, ilmenit, magnetit; Cserépváralja: allanit-(Ce), anatáz, apatit, berill, rutil.3. Aranytartalmú torlatok. A) Duna, Tisza, Dráva, Mura: arany, gránát, magnetit. B) Alacsony-Tátra, patakokban: arany; Körmöcbánya (Kremnica), patakokban: arany, cinnabarit; Homonna (Humenné), a Laborc torlataiban: arany; Csucsom (Čučma) patakokban: arany, scheelit; Aranybánya (Zlatá Baňa), patakokban: apatit, arany, cinnabarit, ezüst, scheelit. C) Bolyár (Boliarov), torlatokban: arany, gránát, kassziterit, korund, rutil. D) Ditró (Ditrău), patakok torlataiban: cirkon, ilmenit, magnetit, monacit-(Ce), titanit; Oláhpián (Pianu de Sus), torlatokban: arany, cirkon, epidot, gránát, ilmenit, kianit, magnetit, monacit-(Ce), rutil, spinell, turmalin; Tisza, Beszterce, Aranyos, Sebes, Maros, Néra, Temes, Ompoly, Kőrösök: arany, gránát, magnetit, stb. Ezen folyók torlataiból évszázadokon keresztül mosták az aranyat. Ahol magnetit vörösgránit van sötétszürke a homok ez az arany fekete árnyéka. Ha 60 szem van akkor már dúsnak számít. Sokan a Finkey professzor féle módszert, a rozsdás vaslemez módszerét alkalmazzál, ez a legolcsóbb és legegyszerûbb módszer, mivel környezetkímélõ is,
Az ismert mosó aranyászok; Eperjesi László Ács, Nagy Lajos Ács, Drávai Filonszki Nándor , Veszprémi Béla Ács, Kézdy László, Szabó János Gönnyűnél mosott aranyat. Régen rozsdás lapát bükkfa lapát volt amit megégettek hogy megakadjon az arany pihe, mostmár az amerikai aranymosó tálat használják mintavételezésre. Pár lvtizede még az MNB-nek kellett leadni, mostmár bárki értékesítheti. Az ipari aranymosás engedélyköteles.
Jó helyek;
1. a Duna Pozsonytól Komáromig terjedő szakasza;
2. a Muraköz és a Dráva Barcsig;
3. a Felső-Tisza vidéke;
4. az Erdélyi Érchegység folyóinak melléke.
A Dunában meg a Drávában gyülevisz arany por van az Alpokbul, a többi az Erdélyi Kárpátokbul.
"Lelohely": "Telkibánya (Bányászat)",
"Lat": 48.4231,
"Lon": 21.3653,
"Info": "Történelmi arany- és ezüstbánya",
"Lelohely": "Börzsöny (Ércfeltárás)",
"Lat": 47.9312,
"Lon": 18.9161,
"Info": "Potenciális nagy arany- és érckészlet",
"Lelohely": "Dunai aranymosás",
"Lat": 47.6842,
"Lon": 17.6432,
"Info": "Kavicsbányák, hordalék",
http://mek.niif.hu/20100/20191/20191.pdf
A Hohe Tauern (Magas-Tauern) déli lejtőiről és gleccsereiből számos patak és hegyi folyó ered, amelyek végül a Salzach folyóba ömlenek. A legjelentősebbek a következők:
Patak / folyó Eredete a Hohe Tauernben Hol ömlik a Salzachba
Krimmler Ache Krimmli-vízesések, Venediger-csoport Krimml
Obersulzbach Obersulzbach gleccserei Neukirchen am Großvenediger
Untersulzbach Untersulzbach gleccserei Neukirchen am Großvenediger
Habach Habach-völgy Bramberg
Hollersbach Hollersbach-völgy Hollersbach im Pinzgau
Felberbach Felbertal Mittersill
Stubache Stubach-völgy és Weißsee környéke Uttendorf
Kapruner Ache Kaprun-völgy, Kapruni-tározók Kaprun
Fuscher Ache Fuschertal, Grossglockner környéke Bruck an der Großglocknerstraße
Rauriser Ache Rauris-völgy Taxenbach
Gasteiner Ache Gastein-völgy Lend
Großarlbach Großarl-völgy St. Johann im Pongau
Kleinarlbach Kleinarl-völgy Wagrain környéke
Anlauftal gold
A Hohe Tauernből érkező legnagyobb mellékvizek közül különösen jelentősek:
Krimmler Ache
Kapruner Ache
Rauriser Ache
Gasteiner Ache
Stubache
Felberbach
Hollersbach
Habach
Obersulzbach
Untersulzbach
Ezek közül több gleccserpatak, amelyek nyáron a hó- és jégolvadás miatt jelentős vízhozamúak. A Salzach felső vízgyűjtőjének legfontosabb mellékvízfolyói közé tartoznak, és a Hohe Tauern Nemzeti Park vízrendszerének meghatározó elemei.
Horpák, Mária táró 300m, Teréz táró, tellérek, Telki bánya, Kánya hegy, keleti oldala, Fehér hegy
2024. február 25., vasárnap
Esély kiszámítása
TippMix Odds számítás!
Ha A és B esélye 5:7-hez akkor
P=A/(A+B)=5/(5+7)=5/12=0,4167
tehát " A" 41,67% az esélye a nyerésre
vagyis "B"nyerési esélye 58,33%
Roulette esély
Az egyetlen számra tett fogadás lehetséges kimenetele 1-től 36-ig, valamint 0 vagy 00, összesen 38 lehetséges kimenetel. Az egyetlen számra tett fogadás kifizetési szorzója 35:1. Ez a nyerési esély 1:35. Ez a nyerési valószínűség alapján fizet P Win = A / (A + B) = 1 / (1 + 35) = 1/36 = 0,02778 vagy 2,778% (97,22% veszteség).
A győzelem valódi esélye 38 kimenetelen alapul. P Win = A / (A + B) = 1 / (1 + 37) = 1/38 = 0,02632 vagy 2,632% (97,37% veszteség).
Ha nyersz, úgy kapsz fizetést, mintha a nyerési esélyed 2,778% lenne, de valójában csak 2,632% az esélyed a nyerésre. Ez hátrány az Ön számára. Másképp fogalmazva, úgy fizetnek, mintha csak 97,22% lenne a veszteség esélye, de a valóságban a veszteség esélye 0,15% -kal nagyobb, 97,37%. Nem kap kártérítést a valós esélyek alapján, mert a ház nagyjából 0,15%-kal csökkenti minden kifizetést.
Idővel annak a valószínűsége, hogy nullszaldós lesz, ha valódi szorzót kapna. Mivel az implicit szorzókkal vagy fogadási szorzókkal ritkábban nyer, mint a valódi szorzók, idővel az a valószínűsége, hogy mindig pénzt fog veszíteni.
Egy jó tanács, ne fogadj soha!
Vélemény; Jobbak a gépkocsinyereményre az esélyek, mint a lottón
5-ös lottószámok /5/Ha valaki az Ötöslottón a főnyereményre pályázik, akkor nagyjából 1:43 millióhoz a nyerési esélye. A gépkocsinyeremény betétkönyv esetében ugyanakkor még az ötezer forintos szelvény esetében is hétszer akkora, körülbelül 1:6,1 millió arányú az esélye. A drágább betétkönyvek többszörösen kerülnek a virtuális kalapba. Az 50 ezres címlet esetén hozzávetőlegesen már 1:600 ezerhez az esély. Ráadásul a nyertes autónyeremény betétkönyvbe fektetett összeg bármikor készpénzre (vissza)váltható, ellentétben a lottószelvénnyel.
Grétsy László emlékére
Első alkalommal 1982-ben találkoztunk a Demecseri Váry Emil gimnáziumban, átható személyisége, kedvessége közvetlensége hamar magával ragadta a hallgatóságot. Baráti kapcsolatunk csak sokkal később alakult ki. Volt egy közös szenvedélyünk a sakk. A képen Grétsy László barátom és tanár kollégám utolsó levélváltásai láthatók. Grétsy László halálának hírét a magyar nyelv jövője – a nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn kora délután. A TANÁR ÚR vasárnap álmában hunyt el. Az Édesanyanyelvünkben megjelent cikkem ajánlását még Ő írta, hálás vagyok neki érte. Ki ne ismerné gyermekkorunk ikonikus alakját, Dr. Grétsy Lászlót a nyelvész professzort, a legtöbben az Álljunk meg
egy szóra! című műsorból. 1932. február 13.-án született mint Édesapám. Drága barátom néhány héttel 92. születésnapja előtt hagyott itt bennünket. 1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben diplomázott. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet. Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit. 1987-ben távozott az Akadémiától, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta. 2013 óta a szövetség tiszteletbeli elnöke. 1998-ban vonult nyugalomba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt. Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja (2022. február 1-ig) és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.
Díjai, elismerései
SZOT-díj (1976)
Kiváló népművelő (1981)
Apáczai Csere János-díj (1992)
MSZOSZ-díj (1993)
Prima-díj (2004)
Magyar Örökség-díj (2007)
Prima Primissima-díj (2012)
Tőkéczki László-díj (2020)
Emléke szívünkben él tovább!
України більше немає.
2024. február 24., szombat
Kemen Deuecher (Demecser)
Sándor bánnak érdemes
szolgálataiért visszaadja Kemendeuecher (Demecser, Szabolcs vm.) földet, melyet
Sándor bán vétel útján szerzett volt, de az tőle utóbb el idegenítetett, s őt
annak birtokába a Guthkeled-nemzetségből való Tiba ispán, Tiba fia és megbízott
társai által beiktattatta. Tartalmilag a nagyváradi káptalan 1333. jún. 27-i
oklevelében. (Orsz.Ltr., gr. Zichy-ltr. 2. II. A. 125.) Tartalmilag:
Zichy-okmt. I.
2024. február 23., péntek
Наш вопрос сегодня: опасен ли Искусственный интеллект?
Наш вопрос сегодня: опасен ли Искусственный интеллект? Устройства не опасны. Но пользователи опасны! ИИ может быть потенциально опасен, если он не будет должным образом развиваться, регулироваться или управляться. Существуют опасения по поводу использования ИИ способами, которые могут нанести вред отдельным лицам или обществу, например, посредством неправомерного использования личных данных, дискриминационного принятия решений или разработки автономного оружия. Исследователям, политикам и лидерам отрасли важно работать вместе, чтобы устранить эти риски и обеспечить ответственное использование технологий искусственного интеллекта. Существует несколько потенциальных опасностей, связанных с разработкой и внедрением искусственного интеллекта (Искусственный интеллект). Некоторые из этих рисков включают в себя: Искусственный интеллект обладает потенциалом для автоматизации многих задач, которые в настоящее время выполняются людьми, что приводит к потере рабочих мест в различных отраслях. Это может усугубить неравенство в доходах и создать экономические трудности для работников, которых вытесняет ИИ. Алгоритмы ИИ часто обучаются на предвзятых данных, что приводит к предвзятому принятию решений. Это может привести к дискриминации определенных групп людей, таких как меньшинства или женщины, и увековечить существующее неравенство в обществе. Системы искусственного интеллекта часто собирают и обрабатывают огромные объемы персональных данных, вызывая обеспокоенность по поводу конфиденциальности и слежки. Существует риск того, что эти данные могут быть использованы не по назначению или взломаны, что приведет к нарушению конфиденциальности и краже личных данных. Технологии искусственного интеллекта могут использоваться в злонамеренных целях, например, при разработке автономных систем вооружения или совершении кибератак. Возможность использования ИИ в войне поднимает этические вопросы и опасения по поводу эскалации конфликтов. Непредвиденные последствия: системы искусственного интеллекта по своей сути сложны и могут демонстрировать непредсказуемое поведение. Существует риск того, что алгоритмы ИИ могут работать неправильно или быть перепрофилированы для непредусмотренного использования, что приведет к неожиданным последствиям, которые трудно предвидеть или контролировать. Системы искусственного интеллекта часто разрабатываются частными компаниями или государственными учреждениями с минимальным регулированием или надзором. Такое отсутствие подотчетности вызывает обеспокоенность по поводу того, кто несет ответственность за действия систем ИИ и как они могут быть привлечены к ответственности за любой причиненный вред. В целом, хотя искусственный интеллект потенциально может принести значительные достижения и выгоды, важно учитывать и устранять потенциальные опасности и риски, связанные с его разработкой и внедрением. Нормативно-правовая база, этические принципы и прозрачность в разработке и внедрении Искусственный интеллект необходимы для смягчения этих рисков и обеспечения ответственного и этичного использования технологий Искусственный интеллект. Намерение пользователя определяет, для чего используется Искусственный интеллект. Опасности искусственного интеллекта: фишинг Искусственный интеллект, подделки, ботнеты, политические атаки, финансовые махинации Искусственный интеллект (ИИ, или ИИ) может стать серьёзным источником опасности, особенно потому, что он стал неотъемлемой частью нашей жизни. Они с нами всего пару лет, но за последние полгода настолько ускорили события, настолько много людей узнали о возможностях, которые открывает искусственный интеллект, что этим законным путем он еще и беззаконие с собой принес. Количество и масштабы факторов риска растут в геометрической прогрессии. От персонализированной рекламы и программного обеспечения для прямого маркетинга до беспилотных автомобилей, от людей до диалоговых чат-ботов — мы обнаруживаем искусственный интеллект во все большем количестве мест. Берите в руки новый смартфон и либо в качестве функции помощника, либо в составе камеры, но ИИ вас ждет. Им созданы книги, фильмы, игры и газетные статьи. Его можно использовать для получения информации, обучения, развлечения и игры. Чат-боты — это компьютерные программы, которые используют искусственный интеллект для имитации человеческого разговора. Они становятся все более популярными в различных отраслях, включая обслуживание клиентов, маркетинг и продажи. ChatGPT — это пример чат-бота на базе искусственного интеллекта, который может генерировать реалистичные ответы на сообщения пользователей. Одной из наиболее существенных опасностей использования ИИ является создание фейковых аккаунтов и ботнетов, поскольку с их помощью киберпреступники могут нанести очень серьезный ущерб. Мошенничества такого типа случались и раньше, но с помощью этих приложений фабрики троллей также могут выйти на новый уровень. Роль чат-ботов в создании фейковых аккаунтов. Действительно, чат-боты также могут использоваться для того, чтобы фейковые аккаунты выглядели реальными на платформах социальных сетей, поскольку они могут взаимодействовать с другими пользователями и придавать профилю видимость легитимности. В некоторых более крупных странах Востока, но, к сожалению, и в Венгрии, фейковые аккаунты используются для различных целей, включая распространение пропаганды и манипулирование общественным мнением. Использование фейковых профилей в политических кампаниях становится все более распространенным, а чат-боты на базе искусственного интеллекта упрощают создание и управление этими учетными записями. Чат-боты и ботнеты Что такое ботнеты? – Ботнеты – это сети зараженных компьютеров, удаленно контролируемые хакерами. Хакеры используют эти ботнеты для осуществления различных кибератак, включая фишинг, DDoS-атаки и распространение вредоносного ПО. Боты, управляемые искусственным интеллектом, становятся все более изощренными и способны уклоняться от обнаружения традиционными мерами безопасности. Опасности ботнетов. Они могут использоваться для различных вредоносных действий, включая DDoS-атаки, рассылку спама и распространение вредоносного ПО. Боты, управляемые искусственным интеллектом, становятся все более изощренными и способны уклоняться от обнаружения традиционными мерами безопасности. В Венгрии ботнеты использовались для различных кибератак, включая DDoS-атаки на правительственные веб-сайты. Интерпол, например, при слаженной работе полиции нескольких стран ликвидировал ботнет, ответственный, среди прочего, за заражение больничных компьютеров в Венгрии и других странах. Для чего используется ботнет? Ботнет использовался для проведения различных кибератак, включая фишинг, распространение вредоносного ПО и DDoS-атаки. Использование ботнетов становится все более распространенным, а боты, управляемые искусственным интеллектом, упрощают создание и управление этими сетями. Хакеры могут использовать искусственный интеллект для создания более сложных ботов, которых труднее обнаружить. Они представляют собой серьезную угрозу кибербезопасности в Венгрии и других странах. Платформы социальных сетей стали полем битвы. Платформы социальных сетей стали популярными объектами для фейковых аккаунтов и ботнетов. Эти платформы часто используются для распространения пропаганды, манипулирования общественным мнением и проведения кибератак. Facebook, Twitter и другие платформы социальных сетей предприняли шаги по борьбе с мошенничеством с фейковыми профилями и ботнетами. Они используют инструменты на основе искусственного интеллекта для обнаружения и удаления фейковых аккаунтов и подозрительной активности. Однако эти инструменты не на 100% безопасны, и хакеры постоянно разрабатывают новые методы уклонения от обнаружения. Реалистичные поддельные фотографии и видео. В результате мошенничества с изображениями люди больше не могут с полной уверенностью верить своим глазам. Искусственный интеллект также позволил создавать реалистичные фальшивые фотографии и видео. Технология Deepfake использует искусственный интеллект для создания видео, которые выглядят реальными, но на самом деле ими манипулируют. Эту технологию уже использовали для создания фейковых видеороликов с участием политиков, знаменитостей и даже простых людей. Использование реалистичных, обработанных фотографий и видео может иметь серьезные последствия. Их можно использовать для распространения ложной информации и создания недоверия к учреждениям и отдельным лицам. Их также можно использовать для шантажа и шантажа. Инструменты на базе искусственного интеллекта могут создавать изображения и видео, которые трудно отличить от реальных, что облегчает распространение дезинформации и манипулирование общественным мнением. Например, в чей-то рот вкладываются слова, которые на самом деле никогда не произносились. или они изображены очень реалистично в месте и ситуации, которых никогда не было. Даже события прошлого можно «переинтерпретировать» с помощью манипулируемых образов, и те, чьи интересы в этом заключаются, не чураются фальсификации истории. Риски вводящего в заблуждение контента, создаваемого искусственным интеллектом. Создаваемый искусственным интеллектом контент становится все более распространенным в различных отраслях, включая журналистику, рекламу и маркетинг. Однако контент, созданный с помощью ИИ, может вводить в заблуждение и быть неточным, потенциально причиняя вред потребителям. Чат-боты на базе искусственного интеллекта могут создавать и распространять контент, который трудно отличить от реального. Эти инструменты можно использовать для создания фальшивых отзывов, вводящей в заблуждение рекламы и спам-сообщений. Появление контента, генерируемого ИИ, также представляет угрозу для традиционной журналистики. Инструменты на базе ИИ могут создавать новости и репортажи, которые трудно отличить от реальных, что потенциально наносит вред потребителям, которые полагаются на точную и достоверную информацию. Финансовое мошенничество с использованием искусственного интеллекта и финтех-мошенничество. Финансовое мошенничество становится все более распространенным, и в этих мошенничествах важную роль играет искусственный интеллект. Боты, работающие на основе искусственного интеллекта, могут использоваться для создания фиктивных инвестиционных возможностей, манипулирования ценами на акции и кражи личной информации.
Другие финансовые мошенничества обычно включают отправку мошеннических сообщений или электронных писем, якобы отправленных от законного финансового учреждения. В Венгрии мошенничество в сфере финансовых технологий в социальных сетях, таких как Facebook, становится все более распространенным. В последнее время ситуация настолько изменилась, что мошенники могут все чаще использовать чат-ботов на базе искусственного интеллекта, чтобы связываться с пользователями и предлагать им мошеннические финансовые услуги или инвестиционные возможности. Эти чат-боты могут имитировать человеческие разговоры, из-за чего пользователям сложно распознать, что они мошенники. Фишинг и мошенничество Фишинг и мошенничество — два наиболее распространенных типа кибератак. Искусственный интеллект может использоваться для создания сложных схем фишинга и мошенничества. Что означает фишинг? – Фишинг – это вредоносная деятельность, в которой используются обманные методы, чтобы обманом заставить людей раскрыть свою конфиденциальную информацию или предоставить им доступ к своим финансовым счетам. Другими словами, они предоставляют возможность неправомерного использования персональных данных. Роботы, управляемые искусственным интеллектом, могут использоваться для рассылки фишинговых электронных писем и SMS-сообщений, которые выглядят легитимными, например, копируя внешний вид сообщений почты, курьерской службы или банка. Это может быть использовано для того, чтобы заставить людей предоставить личную информацию или загрузить вредоносное ПО. Фишинг и мошенничество также распространены в электронной почте. Мошенники часто рассылают поддельные электронные письма, которые кажутся исходящими от законной организации, например банка или государственного учреждения. Электронные письма обычно содержат ссылку, которая перенаправляет пользователя на поддельный веб-сайт, похожий на сайт законной организации. Затем поддельный веб-сайт просит пользователя ввести конфиденциальную информацию, такую как данные для входа или личную информацию. Эти инструменты могут создавать убедительные поддельные логотипы, подписи и другие детали, которые придают электронным письмам вид подлинных. Что можно сделать против рисков, создаваемых чат-ботами с искусственным интеллектом? Чтобы снизить эти риски, важно, чтобы были доступны соответствующие правила и этические рекомендации для использования инструментов на основе искусственного интеллекта. Требуется осведомленность на индивидуальном уровне: всегда проверяйте адрес электронной почты, с которого пришло письмо. Если он содержит подозрительные символы или окончания, если номер телефона не внутренний, то по умолчанию он должен быть подозрительным. Сначала посмотрите кто это сказал и только потом что. Какие еще риски возникают в результате неправильного использования программного обеспечения искусственного интеллекта? Помимо рисков, обсуждавшихся в предыдущих главах, многие другие риски возникают в результате неправильного использования программного обеспечения ИИ. Эти риски включают в себя: Предвзятое принятие решений, пузырь мнений: алгоритмы ИИ обучаются на больших наборах данных, и если эти наборы данных предвзяты, решения системы ИИ могут быть предвзятыми. если человек сталкивается только с той информацией, которая соответствует его мировоззрению, это приводит к своеобразному сужению и искажениям восприятия. Системы искусственного интеллекта все чаще используются для автоматизации рутинных задач, что может привести к сокращению рабочих мест в определенных отраслях. Это может оказать существенное влияние на экономику и усугубить неравенство доходов. Риски кибербезопасности: хакеры могут использовать инструменты, основанные на искусственном интеллекте, для проведения сложных кибератак. Например, алгоритмы искусственного интеллекта могут использоваться для выявления уязвимостей в системе или запуска целевых фишинговых атак. Риски конфиденциальности: алгоритмы ИИ могут использоваться для сбора и анализа огромных объемов персональных данных, которые могут быть использованы в гнусных целях. Данные могут использоваться, например, для создания таргетированной рекламы или для идентификации лиц в целях наблюдения. Этические проблемы: использование искусственного интеллекта вызывает множество этических проблем, включая вопросы предвзятости, прозрачности, подотчетности и ответственности. Этические руководящие принципы и правила необходимы для обеспечения ответственного и этичного использования ИИ. Действительно ли чат-боты принесут армагеддон на рабочем месте и криминальный Ханаан? Наряду с постоянным развитием технологий искусственного интеллекта важно осознавать риски, связанные со злоупотреблениями. Эти риски включают в себя технологию дипфейков, предвзятое принятие решений, потерю рабочих мест, риски кибербезопасности, риски конфиденциальности и этические проблемы. Чтобы смягчить эти риски, важно установить правила и этические принципы использования искусственного интеллекта, разработать прозрачные и подотчетные системы искусственного интеллекта и научить людей распознавать потенциальные риски и избегать их. Также важно продолжать исследования и разработку новых технологий искусственного интеллекта, разработанных с учетом безопасности, конфиденциальности и этики. Предприняв эти шаги, мы можем гарантировать, что технология искусственного интеллекта будет использоваться на благо общества, минимизируя при этом потенциальные риски.
Искусственный интеллект = ИИ.
Our question today is whether AI is dangerous?
The devices are not dangerous. But the users are dangerous!
AI can potentially be dangerous if it is not properly developed, regulated, or managed. There are concerns about AI being used in ways that could harm individuals or society, such as through the misuse of personal data, discriminatory decision-making, or the development of autonomous weapons. It is important for researchers, policymakers, and industry leaders to work together to address these risks and ensure that AI technologies are used responsibly. There are several potential dangers associated with the development and implementation of artificial intelligence (AI). Some of these risks include:
AI has the potential to automate many tasks currently performed by humans, leading to job losses in various industries. This could exacerbate income inequality and create economic hardships for workers who are displaced by AI. AI algorithms are often trained on biased data, leading to biased decision-making. This can result in discrimination against certain groups of people, such as minorities or women, and perpetuate existing inequalities in society. AI systems often collect and process vast amounts of personal data, raising concerns about privacy and surveillance. There is a risk that this data could be misused or breached, leading to privacy violations and identity theft. AI technology can be used for malicious purposes, such as developing autonomous weapons systems or perpetrating cyber attacks. The potential for AI to be used in warfare raises ethical questions and concerns about the escalation of conflicts. Unintended consequences: AI systems are inherently complex and can exhibit unpredictable behavior. There is a risk that AI algorithms could malfunction or be repurposed for unintended uses, leading to unexpected consequences that are difficult to anticipate or control. AI systems are often developed by private companies or government agencies, with minimal regulation or oversight. This lack of accountability raises concerns about who is responsible for the actions of AI systems and how they can be held accountable for any harm caused.
Overall, while artificial intelligence has the potential to bring about significant advancements and benefits, it is important to consider and address the potential dangers and risks associated with its development and deployment. Regulatory frameworks, ethical guidelines, and transparency in AI development and implementation are essential to mitigate these risks and ensure that AI technology is used in a responsible and ethical manner.
The user's intention determines what AI is used for. The dangers of artificial intelligence: AI phishing,
forgery, botnet, political attacks, financial frauds Artificial intelligence (AI, or AI) can be a serious source of danger, especially because it is has become an integral part of our lives. They've only been with us for a couple of years, but they've accelerated so much in the last six months the events, so many people became aware of the possibilities offered by artificial intelligence that this lawfully he also brought lawlessness with him. The amount and extent of risk factors is increasing exponentially. From personalized direct marketing ads and software to self-driving cars and as people to conversational chatbots, we find artificial intelligence in more and more places. Pick up a new smartphone and either as an assistant function or as part of the camera, but you will find the AI. Books, films, games, and newspaper articles are made by him. It can be used to obtain information, learn, have fun, and play. Chatbots are computer programs that use artificial intelligence to simulate human conversation. They are increasingly popular in various industries, including customer service, marketing, and sales. ChatGPT is an example of an AI-powered chatbot that can generate realistic responses to user posts. One of the most significant dangers of using AI is the creation of fake accounts and botnets, as cybercriminals can cause a lot of particularly serious damage with these. There have been frauds of this type before, but with these applications troll factories can also level up. The role of chatbots in creating fake accounts Indeed, chatbots can also be used to make fake accounts appear real on social media platforms, as they can interact with other users and make the profile appear legitimate. In some larger Eastern countries, but unfortunately also in Hungary, fake accounts are used for various purposes, including spreading propaganda and manipulating public opinion. The use of fake profiles in political campaigns is becoming more common, and chatbots powered by artificial intelligence make it easier to create and manage these accounts. Chatbots and botnets What are botnets? – Botnets are networks of infected computers controlled remotely by hackers. Hackers use these botnets to carry out various cyber attacks, including phishing, DDoS attacks, and spreading malware. AI-driven bots are becoming more sophisticated and able to evade detection by traditional security measures. The dangers of botnets They can be used for various malicious activities, including DDoS attacks, spamming, and malware distribution. AI-driven bots are becoming more sophisticated and able to evade detection by traditional security measures. In Hungary, botnets have been used for various cyber attacks, including DDoS attacks against government websites. Interpol, for example, with the coordinated work of the police of several countries, eradicated a botnet that was responsible, among other things, for infecting hospital computers in Hungary and other countries. What is the botnet used for? The botnet has been used to carry out various cyber attacks, including phishing, malware distribution, and DDoS attacks. The use of botnets is becoming more common, and AI-driven bots are making it easier to create and manage these networks. Hackers can use artificial intelligence to create bots that are more sophisticated and harder to detect. These represent a significant threat to cyber security in Hungary and other countries. Social media platforms have become a battleground Social media platforms have become popular targets for fake accounts and botnets. These platforms are often used to spread propaganda, manipulate public opinion, and carry out cyber attacks. Facebook, Twitter and other social media platforms have taken steps to combat fake profile scams and botnets. They use artificial intelligence-based tools to detect and remove fake accounts and suspicious activity. However, these tools are not 100% secure, and hackers are constantly developing new techniques to evade detection. Realistic fake photos and videos As a result of the image frauds, people can no longer believe their eyes with complete certainty. Artificial intelligence has also made it possible to create realistic fake photos and videos. Deepfake technology uses artificial intelligence to create videos that look real but are actually manipulated. This technology has already been used to create fake videos of politicians, celebrities and even ordinary people. Using realistic, manipulated photos and videos can have serious consequences They can be used to spread false information and create distrust in institutions and individuals. They can also be used for blackmail and blackmail. AI-powered tools can create images and videos that are difficult to distinguish from the real thing, making it easier to spread disinformation and manipulate public opinion. For example, words are put into someone's mouth that were never actually spoken. or they are depicted in a very life-like manner in a place and situation that never happened. Even the events of the past can be "reinterpreted" with manipulated images, and those whose interests are in this do not shy away from falsifying history. Risks of misleading content generated by AI AI-generated content is becoming increasingly common across industries, including journalism, advertising, and marketing. However, AI-generated content can be misleading and inaccurate, potentially causing harm to consumers. AI-powered chatbots can create and distribute content that is hard to distinguish from the real thing. These tools can be used to create fake reviews, misleading ads, and spam messages. The emergence of AI-generated content also poses a threat to traditional journalism AI-powered tools can create news and reports that are difficult to distinguish from the real thing, potentially harming consumers who rely on accurate and reliable information.
AI-based financial fraud, fintech scams Financial fraud is becoming more common and artificial intelligence is playing a role in these scams. Bots powered by artificial intelligence can be used to create fake investment opportunities, manipulate stock prices, and steal personal information.
Other financial scams typically involve sending fraudulent messages or emails that claim to be from a legitimate financial institution. In Hungary, fintech frauds on social media platforms, such as Facebook, are becoming more and more common. Recently, the situation has changed so much that fraudsters can increasingly use AI-powered chatbots to contact users and offer them fraudulent financial services or investment opportunities. These chatbots can mimic human conversations, making it difficult for users to recognize that they are scams. Phishing and fraud Phishing and fraud are two of the most common types of cyber attacks. Artificial intelligence can be used to create sophisticated phishing and fraud schemes.
What does phishing mean? – Phishing is a malicious activity that uses deceptive tactics to trick people into revealing their sensitive information or giving them access to their financial accounts. In other words, they provide an opportunity to misuse personal data. Robots controlled by artificial intelligence can be used to send phishing e-mails and SMS messages that look legitimate, for example, copying the appearance of messages from the post office, courier service, or bank. This can be used to trick people into providing personal information or downloading malware. Phishing and fraud are also common in e-mail Fraudsters often send fraudulent emails that appear to come from a legitimate organization, such as a bank or government agency. The emails usually contain a link that redirects the user to a fake website that looks like the legitimate organization's website. The fake website then asks the user to enter sensitive information such as login details or personal information. These tools can create convincing fake logos, signatures and other details that make emails look legitimate. What can be done against the risks caused by AI chatbots? In order to mitigate these risks, it is essential that appropriate regulations and ethical guidelines are available for the use of artificial intelligence-based tools. Awareness on an individual level is required: always check the email address from which the letter came. If it contains suspicious characters or endings, if the phone number is not domestic, it should be suspicious by default. First look at who said it and only then what.
What other risks arise from the misuse of artificial intelligence software? In addition to the risks discussed in the previous chapters, many other risks arise from the misuse of AI software.
These risks include:
Biased decision-making, opinion bubble: AI algorithms are trained on large data sets, and if these data sets are biased, the AI system's decisions may be biased. if a person encounters only the information that corresponds to his worldview, it leads to a kind of narrowing and perceptual distortions.
AI systems are increasingly being used to automate routine tasks, which may lead to job losses in certain sectors. This can have a significant impact on the economy and exacerbate income inequality.
Cyber security risks: tools powered by artificial intelligence can be used by hackers to launch sophisticated cyber attacks. For example, AI algorithms can be used to identify vulnerabilities in a system or launch targeted phishing attacks. Privacy risks: AI algorithms can be used to collect and analyze vast amounts of personal data that can be used for nefarious purposes. The data can be used, for example, to create targeted advertisements or to identify individuals for surveillance purposes.
Ethical concerns: the use of artificial intelligence raises many ethical concerns, including issues of bias, transparency, accountability and responsibility. Ethical guidelines and regulations are needed to ensure that AI is used responsibly and ethically. Will chatbots really bring workplace armageddon and criminal Canaan? Along with the continuous development of artificial intelligence technology, it is important to be aware of the risks associated with abuse. These risks include deepfake technology, biased decision making, job losses, cyber security risks, privacy risks and ethical concerns.
In order to mitigate these risks, it is essential to establish regulations and ethical guidelines for the use of artificial intelligence, develop transparent and accountable artificial intelligence systems, and educate individuals to recognize and avoid potential risks. It is also important to continue research and development of new AI technologies designed with security, privacy and ethics in mind. By taking these steps, we can ensure that AI technology is used for the benefit of society while minimizing potential risks.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)