"Blessed are the poor in spirit, for theirs is the kingdom of heaven.

Az internet egy virtuális szemétdomb, ahol válogát nélkül kerülnek fel dolgok, a korlátlan szabadság elve alapján, de az internet olykor veszélyeket is hordoz, nem mindegy például, hogy kivel, milyen adatot osztunk meg, illetve mennyire vagyunk óvatosak a kommunikáció során. Mindig ellenőrizd az e-mail feladóját! A számítógépes bűnözők gyakran a megtévesztést alkalmazzák személyes adataid megszerzésére. Például a bankod által alkalmazott formai elemeket ellopva küldenek e-mailt, melyben arra szólítanak fel, hogy új weboldalukon add meg belépési adataidat. Ilyenkor általában egy olyan weboldalra irányítanak át, amely megtévesztésig hasonlít az adott bankéra. A különbséget általában a weboldal címéből láthatod. Soha ne nyisd meg azonnal az e-mail csatolmányát! Ellenőrizd, hogy a feladó címe valóban azé-e, akire gondoltál! Persze még ez sem garancia arra nézve, hogy a csatolmány nem vírusos. Egy jó vírusirtó, illetve spamszűrő szoftver sikeresen csípi el a fertőző leveleket. Ne kattints gyanús tartalmakra! Amennyiben ismeretlen weboldalon jársz, légy óvatos, használj olyan vírusirtót, mely képes felismerni, és megakadályozni a weboldalakról érkező támadásokat! Soha ne adj meg személyes adatot! Ne oszd meg nevedet, telefonszámodat, lakcímedet olyasvalakivel, akit még nem ismersz igazán, illetve nem tudtál azonosítani! Az online chatszobákban előfordulnak csalók, soha nem lehetsz biztos abban, hogy például a Katika név alatt valóban egy leendő jó barátnő, vagy éppen egy számítógépes bűnöző rejtőzik. Ha aggódsz gyermeked biztonságáért, beszélj vele a neten leselkedő veszélyekről! A gyermekek biztonságos internetezését a veszélyek ismertetése mellett speciális programok is segítik. Légy óvatos a közösségi oldalakon! Gondold végig, hogy milyen információkat adsz meg magadról a profilodban! A személyes kontaktjaidat mindig csak a barátaid számára tedd elérhetővé! Ne dőlj be az olyan ígéreteknek, melyek nyilvánvaló hazugságokon alapulnak, céljuk pedig nem más, mint személyes adataid megszerzése, illetve a gépeden vírus elhelyezése! Használj „erős” jelszót! Jelszavad tartalmazzon kis- és nagybetűket, számokat egyaránt, legyen legalább 8 karakter hosszú! Ne nyilvánvaló párosításokat alkalmazz (pl.: név és születési év), mert azokat a számítógépes bűnözők könnyen kitalálják! Változtass gyakran jelszót! Online fizetésnél olyan bankkártyát használj, amely nem kapcsolódik a nagyobb megtakarításokat tartalmazó bankszámládhoz! Online vásárlás előtt tájékozódj fórumokon az adott webshopról! Ha személyes adatodat kell megadnod egy weboldalon, akkor figyelj arra, hogy az biztonságos csatornán történhen. Erről úgy bizonyosodhatsz meg, hogy a böngésző címsorában a http előtag helyett a https előtag szerepel. Ismerd meg gyermeked webezési szokásait, beszélgess vele a biztonságos internetről! A weboldal tulajdonosát ellenőrizheted a Domain Regisztrátorok Tanácsának weboldalán (www.domain.hu). Mindig olvasd el az adott webhely felhasználási feltételeit! Légy mindig gyanakvó! Ne dőlj be a túlságosan jó ajánlatoknak! Ne látogass pornográf weboldalakat, ezek ugyanis a legtöbb esetben valamilyen számítógépes károkozót juttatnak a gépedre! Amire szükséged lehet Biztonsági programok: vírusirtó, tűzfal, spamszűrő, kémprogram írtó és trójait felismerő program. Az óvatosság nem paranoia, a gyanakvás egészséges dolog.

Fontosabb könyvtári rendszerek és keresőnyelveik

Közel félszáz integrált könyvtári rendszer van a világon. Ezért rendszerező ismertető helyett talán érdemesebb a jártasság megszerzésének módszertanára koncentrálnunk, majd ténylegesen kitérni néhány fontosabb keresőnyelvre. Ezek elsajátítását egyébként megkönnyíti, hogy néhány fontos dokumentáció, ill. kalauz (pl. BARRON és HYTELNET) röviden összefoglalja az egyes parancsnyelvekről a tudnivalókat, ill. hogy az egyes rendszerek igyekszenek jó keresési példákkal illusztrált helpet biztosítani. Talán nem lényegtelen, ha tudjuk, hogy gyakran nem az illető rendszer - esetleg "otthon" csillogó-villogó - fő vagy elsődleges felületével van dolgunk, hanem a távoli bejelentkezőknek szánt, egyszerű (vt100 és társai) terminálemulációval is elboldoguló "szegényesebb" interfésszel, ahol kénytelenek vagyunk  kompromisszumokat is elviselni. Ez a jövőben akár azt is jelentheti, hogy a szolgáltatások egy részéről (grafikus állományokba való betekintés stb.) a hálózat technikai paraméterei okán le kell mondanunk. Mint általában az Internet gépek telnet-tel való hívása és bejelentkezése esetén mindig, itt is felmerül a szükséges terminálemuláció kiválasztása. Az ismert VT100-zal szinte mindegyik rendszer jól elboldogul, de karakterátvitelben és a képernyőkezelés bonyolultabb eseteiben ez szegényesebb megoldásokat nyújt. Általában mód van arra, hogy a rendszer által ismert emulációk listáját megkérjük, s így lehetőségünk adódhat magasabb kényelmi fokozatú emulációt választanunk. Szinte mindegyik online katalógus főmenüvel jelentkezik be, amely vagy a használható különféle adatbázisok közötti választásra biztat, vagy mindjárt a keresési szempontokat sorolja, menüszerűen. Ebből vagy egy szám, vagy egy betű beírásával választhatunk. A legtöbb online katalógus több felhasználói üzemmódot is támogat, így a megjelölt keresési szempont megadása után ("kérdezz-felelek") lassan eljutunk oda, hogy beírhatjuk a keresett személyt vagy fogalmat. E menüvezérelt módszer kitapasztalása után legtöbbször módunk van egyszerre beadni keresőkérdésünket, parancsformában. A legtöbb parancsnyelvi forma a - külön alfejezetben tárgyalt - CCL szabvány szintaxisát követi. Itt a legfontosabb, hogy tisztában legyünk magával a keresőparanccsal, ami legtöbbször a FIND szó (általában rövidíthető), vagy pl. német nyelvterületen a SUCHE. Ezután fel kell térképeznünk, hogy melyek az egyes keresőszempontok rövidítései, amelyekkel differenciálhatjuk, hogy melyik adatmezőre vonatkozzon a keresés. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban előforduló mezők neveit és rövidítéseit az angol nyelvterületen (az angolra legtöbbször más országok OPAC-jaiban is átválthatunk):
author     au     szerző
title           ti     cím
subject     su     tárgyszó
titleword     tw     címszó
keyword     kw     kulcsszó

A keresést vagy az említett FIND beírásával, vagy menüből történő kiválasztással indíthatjuk. Végül egy tipikus keresőkérdésünk ilyesfélén néz ki:
    f au shakespeare
vagy
    a=asimov, isac
A gyakorlottabb felhasználók ezeket logikai műveletekkel össze is kapcsolhatják (AND, OR, NOT), de ezt csak a konkrét keresőnyelv alapos ismeretében ajánljuk. Fontos kérdés még a csonkolás jelölése. Erre is számtalan eljárás van, de a leggyakoribb a "*", a "?", a "#", vagy a "$" jel használata. Másutt a "?" az ún. "joker" karakter, tehát az a jel, ami helyettesíthet bármilyen másikat, mint például: kw=wom?n. Ügyelnünk kell még a nem angolszász nevek helyesírására, hiszen míg a magyar neveket egyszerűen ékezetek nélkül írják, addig a németeknél az ismert kétkarakteres átírás is gyakori, mint pl. ö=oe, ü=ue stb.
Help-képernyőt mindig kaphatunk, általában a HELP, INFO, HILFE szavak, ill. egy "?" beírásával, de az alapparancsokat már a főképernyők példáiból is megismerhetjük. Foglaljuk össze röviden a követendő stratégia lépéseit egy ismeretlen OPAC esetében:    ha van, elolvassuk a nyitó információs képernyőt;
    megpróbáljuk megállapítani, hogy menükkel vagy parancsokkal üzemel-e a rendszer, vagy mindkettővel;
   választhatunk-e több adatbázis között (pl. könyvek és periodikák stb.);     hogyan kell egy adatmezőre korlátozni a keresést;     milyen terminológiát használ a rendszer (SEARCH, FIND stb.) és milyen operátorokat, ill. műveleti jeleket.     ad-e példákat? ha igen kipróbálással és helyettesítéssel indulhatunk;
A sikeres keresés után a program jelzi a találatok számát, s így eljutunk a következő problémához, a megjelenítéshez. A legtöbb könyvtári rendszerben a program a találatokat megsorszámozza. A megjelenítő parancsban hivatkozhatunk erre a sorszámra, a sorszámok vesszővel elválasztott listájára, vagy a sorszámok egy intervallumára (pl. az első és az utolsó tétel számát "-" jellel összekötve). Tipikus pl. a LIST vagy REVIEW parancs a lista megjelenítésére, és a DISPLAY vagy SHOW parancs a konkrét rekord megmutatására. Mivel általában rövidíteni is lehet, ezért ilyenek lesznek megjelenítő parancsaink:
    d[isplay] 5-7
vagy
    l[ist]
A rendszerek többnyire ismernek egy rövidebb (SHORT) és egy hosszabb (LONG vagy FULL) megjelenítési formátumot is, sőt néha mi magunk is definiálhatunk display-formátumot, pl. így: "display au, ti,  su", vagyis a kereséskor is használt mezőnevekre hivatkozva. Általános tanácsként fogadjuk meg, hogy első ismerkedésünk alkalmával kézenfekvő dolgokat "kérdezünk meg". Például a "t=hamlet" vagy "ti hamlet", illetve az "au=cooper" vagy "a:cooper" típusú kérdésekre nem nagyon kaphatunk negatív választ, így eldönthetjük, hogy ismerjük-e már eléggé az adott keresőnyelvet. Talán hasznos még megjegyezni, hogy a világ könyvtárainak jelentős része - az angolszász világ szinte teljesen - a Library of Congress tárgyszókészletét használja, így viszonylag jól felkészülhetünk tárgyszavakból néhány kiadvány (pl. a Cummulativ Book Index, a British National Bibliography) vagy CD-ROM segítségével (pl. Books in Print Plus). Ennek még az is előnye, hogy ha egyszer már megtaláltuk a témánkat jól kifejező tárgyszót, azt több katalógusban is sikerrel alkalmazhatjuk. Célszerű - ha van - a tárgyszó-keresés kezdetén a "lapozgatás a tárgyszavak között" (pl. Browse Subject) menüpontot használnunk.
Befejezésül nézzünk meg néhány példát a legelterjedtebb rendszerekben! A DRA Altas rendszerben (pl. University of Toronto) a mezőnevek egybetűs rövidítése, ill. egy egyenlőségjel után adhatjuk meg a keresett kifejezést, nevet. Példák:
    Szerző: a=Haley Alex;
    Tárgy: s=Hungary
    Cím: t=Winds of War
    ISBN: i=1558511431
    ISSN: n=0010-0285
A nagyon elterjedt Dynix OPAC-jában jól lebontott menük szerint kereshetünk, s magát a keresendő kifejezést csak a megfelelő menüpont kiválasztása után kell beírnunk. A GEAC-ban is dolgozhatunk menükkel, de gyorsabb eredményt érhetünk el közvetlen parancsokkal. Példák:
    Cím: TIL War and Peace
    Szerző: AUT Chomsky, Noam
    Tárgyszó: SUB Medical Chemistry
    Kulcsszó: KEY Alligators
A nagyon sok USA-beli könyvtár által használt INNOPAC rendszerében az "A", "T", "S" stb. beírásával választhatunk a szerző, a cím, vagy a tárgyszó szerinti keresés között.
A nagy egyetemek által kedvelt NOTIS a DRA-nál megismert CCL-szerű parancsnyelvet támogatja. Példák:
    Cím: t=foundation
    Szerző: a=asimov
    Tárgyszó: s=tennis
    Kulcsszó: k=cry wolf
De könnyedén képezhetünk Boole kifejezéseket is:
    k=car and fast;
    k=computer and not ibm
    k=comp$ and (toy or game) - a "$" jellel csonkoltunk!
A VTLS rendszerrel nem csupán az USA-ban, hanem például Spanyolországban vagy Finnországban is találkozhatunk. Bár menükből is kereshetünk, de "haladóknak" hatékonyabb eszköz is rendelkezésre áll:
    Szerző: A/Hemingway, Ernest
    Cím: T/Sun also rises
    Tárgyszó: S/Metals
    Kulcsszó: W/Computers

Itt is használhatunk logikai operátorokat is (B=Boole), pl.:

    B/Ocean and Island
    B/Dog or Cat

A szabványos CCL-hez közelebb áll néhány saját fejlesztésű rendszer lekérdező nyelve. Ilyen pl. a Harvard University OPAC-ja és a kaliforniai egyetemi könyvtárak osztott katalógus "óriása", a MELVYL. Példák:

    Szerző: find au Smith, Abraham
    Cím: find ti History of the Wars
    Tárgyszó: find su hungarian civilization

Az immár Magyarországon is megjelent izraeli ALEPH rendszer saját menü megoldása mellett szintén támogatja ezt a fajta CCL típusú keresést. Az izraeli könyvtárakban az angol mezőneveket alapértelmezésben is használhatjuk, a BME könyvtárában pedig "magyarítva" adhatjuk meg a mezők neveit, de ha akarunk, itt is átválthatunk az angol terminológiára. A JATE online katalógusa az angol kétbetűs rövidítéseket is használja (au, ti, su), amit a BRS/SEARCH alapú OPAC-ban így alkalmazhatunk:

    szociolog$.su.
    kovacs.au.
    koszivu.ti. and ember.ti. and jokai.au.

Összefoglalóan elmondható, hogy néhány OPAC megtanulása után már rendelkezünk azokkal a készségekkel, amelyekkel a sokszor túlontúl is velős help-képernyőket jól tudjuk értelmezni és mintájukra, illetve az egyebütt szerzett tapasztalataink alapján jó keresőkérdéseket fogalmazhatunk. Mindeközben legyen mottónk az, hogy minden valamirevaló OPAC-ban léteznie kell az összes itt említett alapvető funkciónak, "csak" meg kell találnunk azokat.
11.2 Hazai könyvtárak

A hazai könyvtárak közül egyre több rendelkezik integrált rendszerrel, amelyeknek OPAC-ja (nyilvánosan a hálózatról elérhető számítógépes katalógusa) vagy az X.25 vagy az Internet hálózaton elérhető. A változásokat nyomon követhetjük a Magyar Pocok (gopher) valamelyik menüpontjában, illetve a KATALIST leveleiben. Ebben a fejezetben ezekből a könyvtárakból csak néhányat tudunk számba venni, a többiektől előre is elnézést kérünk.

    11.21 JATE KOKO
    11.22 BME ALEPH
    11.23 OSZK NEKTÁR
    11.24 BKE ECONINFO
    11.25 Egyéb hazai könyvtári katalógusok

11.21 JATE KOKO

Az ország legnagyobb online számítógépes katalógusa jelenleg a JATE Központi Könyvtár KOKO nevű adatbázisa. A katalógus jelenleg kétféle módon érhető el: hagyományosan X.25 hálózaton az IBM 4361-es gépen futó, ISIS-ben feldolgozott változat és az Interneten hívható BRS/Search adatbázis. A két verzió között nincs tartalmi különbség: párhuzamosan építik őket. Jelenleg több mint 122.000 rekordot tartalmaz: a könyvtár által 1977-től beszerzett könyvek tárgyszavazott címleírását. A katalógust általában havonta egyszer aktualizálják (új könyvek és retrospektív pótlások). Az éves gyarapodás általában 10-12 ezer tétel.

    Az X.25-ös hálózatot használók számára a legkényelmesebben az IIF keretprogramból érhető el (a szükséges file-okat, useridet, password-öt Bakonyi Gézától kell kérni a j20e003@huszeg11.bitnet címen). A visszakereséshez az ISIS keresőnyelvét kell ismerni, illetve a rendszer saját HELP-jét, amely a bejelentkezéskor behívható (F1) és kinyomtatható. Minden visszakeresést a "=" jellel kell indítani, a megjelenítés a "d" billentyű leütésével történik. Az adatsor egyes elemeire (szerző, cím, tárgyszó, stb.) a CCL megszokott rövidítéseivel hivatkozunk (au, ti, su, stb.), a csonkolás jele a "$". A tárgyszólánc és a cím minden szava is szerepel az indexben: ezekre prefix nélkül kell keresni (a csonkolásra itt vigyázni kell, kb. 2000 találat fölött a rendszer lelassul és kiléptet minket). Az egyes mezők visszakeresését prefixek könnyítik (pl.: "=au:jokai mor" kifejezéssel a Jókai Mór nevű szerzőkre kereshetünk vissza, míg a "=pe:jokai mor" kifejezéssel a Jókai Mórról szóló tételeket kaphatjuk meg.)

    Az Internet hálózaton telnet hívással érhető el a katalógus, de nem az IIF gépen megszokott bejelentkezési képernyőt kapjuk meg, hanem a rendszer saját bejelentkezési lapját. Az ékezetes betűk a most már szabványosnak tekinthető ISO8859-2 karakterkészletben találhatók. Az adatbázisban a speciális (az angol ABC-től eltérő) karakterek kódolt formában találhatók: így az adatbázisba bejelentkező a saját termináljának megfelelő karakterkészletet választhatja ki, illetve sima vt100 bejelentkezés esetén a default érték az ékezet nélküli forma. A következő menüpontban választani lehet a magyar és angol nyelv használata között. Az indexelés ékezet nélkül történt, ami távoli elérés esetén jelentősen megkönnyíti a visszakeresést.

Bejelentkezés után nem a BRS/Search megszokott menüje, hanem egy újonnan kialakított és megmagyarított felhasználói felület jelentkezik. A visszakeresés bármely paragrafus bármely szavára lehetséges. (A mezőnevek az egyik menüpontból kilistáztathatók.) Kereshetünk direkt módon és az indexben is, valamint az előző keresések logikai kifejezésekkel való összekapcsolásával. A következő logikai kifejezések használhatók: AND, OR, NOT, XOR, SAME, WITH, NEARn. Megjelenítési formátumok: teljes megjelenítés, rövid megjelenítés, saját formátum használata (mezőnevek alapján) és böngészés a szövegkörnyezettel megjelenített találatok között. A főmenüből még a következő opciók érhetők el: segítség (angol nyelvi bejelentkezés esetén angol nyelven), előző keresések kilistázása (csak megtekintés illetve törlés), kilépés.
11.22 BME ALEPH

Az egyik legszebben kidolgozott és tényleges (egyben a legelső) OPAC a Budapesti Műszaki Egyetem online katalógusa. Az általuk használt szoftver az Ex Libris cég által forgalmazott ALEPH integrált könyvtári rendszer OPAC modulja. Elérési lehetőségek: X.25 cím: 2802358820-tól 29-ig Internet-cim: 152.66.114.6 vagy tulibb.kkt.bme.hu

A bejelentkezésnél a "username"-hez az ALEPH szót kell beírni, jelszó nincs. Az elérhető szolgáltatások:

    OPAC (online katalógus)
    más által kikölcsönzött mű online előjegyzése
    lejárati határidő online hosszabbítása (ha a könyvre előjegyzés van, a határidő nem módosítható)

Az OPAC használata ingyenes, a beiratkozás díja külsőknek 100 Ft/év. Az ALEPH rendszert 1991. októbere óta használják, a rendszerben levő állomány (kb. 75.000 rekord) a következő részekből tevődik össze:

    az 1990 óta megjelent művek teljes címleírással
    az 1985-1989 között megjelent művek rövidített címleírással (a visszamenőleges kiegészítés folyamatban)
    a BME-vel kapcsolatban álló egyetemek kiadványai
    magyar műszaki egyetemeken megvédett disszertációk
    IEEE-Conferences (1985 óta).

A keresés vagy CCL nyelven, vagy egy segítő menüket (8.3) tartalmazó egyszerűsített parancsnyelven történhet. A kereshető mezők neve a főképernyőn látható. Téma szerinti kereséshez legjobb az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) kódszámainak használata. A lehetőségekről minden fázisban kérhetünk segítséget a HELP beírásával. Kilépni a STOP beírásával lehet. A keresés nagyon hasonló pl. a genfi CERN könyvtár katalógusához. (11.61)
11.23 OSZK NEKTÁR

Remélhetőleg hamarosan az ország legjelentősebb online katalógusa az Országos Széchenyi Könyvtár NEKTÁR adatbázisa lesz. Az általuk használt rendszer a DOBIS/LIBIS integrált könyvtári rendszercsomagnak a nemzeti könyvtár számára megfelelően átalakított változata. Jelenleg az 1991 novemberétől kiadott teljes magyar könyvtermés bibliográfiai adatai találhatók meg a katalógusban (ez most kb. 3500 tétel). Rövidesen (az adatkonverzió elvégzése után) az 1976 óta számítógéppel feldolgozott és kiadott Magyar Nemzeti Bibliográfia teljes eddigi állománya is kereshetővé válik.

A NEKTÁR adatbázis az X.25-ös nyilvános hálózaton keresztül a 3270-es emulátor programmal hívható fel. Az X.25-ös szám: 28011710. Useridet és password-öt kérni kell (a LIBI szó mindkét célra használható, azonban ezzel egyszerre csak egy távoli felhasználó lehet bent a rendszerben). A szolgáltatás 3270 emulátorral érhető el. Másik X.25 cím: 280117817. Ehhez nem kell userid, de az OSzK-ban folyó bővítések miatt ez az elérés rövid időn belül megváltozik. (Már jelenleg is elérhető telnet hívással a BKE Gopherén keresztül.) A NEKTÁR online olvasói katalógusát a főmenüből lehet elhagyni a "6" szám begépelésével, ezután kezdhetjük lebontani az X.25-ös kapcsolatot. Belépés után szükséges a részletes utasítások elolvasása.

A szabályos belépés után tagkönyvtárat kell választanunk:

    1. L01 - Magyar nemzeti bibliográfia
    2. L02 - Országos Széchényi Könyvtár Törzsgyűjtemény

A kód beírása után Enter-t kell ütnünk. A továbbiakban egy ötpontos főmenüből választhatunk:

    1 Keresés
    2 Összetett keresés
    3 Kölcsönzési adatainak megjelenítése
    4 Üzenet a könyvtárosnak
    5 Change dialog language/W„len Sie Dialogsprache

Itt is a kívánt funkció számát kell begépelnünk, majd elkezdhetjük a keresést az utasítás-sorban megadott parancsok értelemszerű használatával.

A kapcsolatot tartó személy: Horváth Ádám (ELLA Pf.334 Tel: (1) 175-7533/655)
11.24 BKE ECONINFO

Már ma is jelentős online katalógussal rendelkezik a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Az adatbázis neve ECONINFO, közel 160 ezer rekordot tartalmaz. Nem a hagyományos értelemben vett könyvtárkatalógus: nem csak könyvek leírását tartalmazza, hanem egyéb közgazdasági és üzleti szakirodalmi információkat is. Háromnyelvű: magyar, angol és német. Az 1990 óta beszerzett dokumentumok kereshetők vissza. Az aktualizálás naponta történik. A könyvtárat automatizáló célprogramot az egyetemen fejlesztették ki a MicroISIS 2.3 adatbáziskezelő rendszer alapján. A hardvert egy VAX 3000 gép biztosítja. A BKE Központi Könyvtárának X.25-ös hívószáma: 2801758. IP cím: pernix.bke.hu (148.110.65.3). A belépési jelszót a rendszer kiírja (EGO). Internet hívás esetén a használat lelassulhat, mert teljes képernyőket küld át a rendszer, sok információval. A szolgáltatásokat hétfőtől péntekig 12 és 19 óra között, szombaton 9 és 12 óra között lehet igénybe venni. Használata újabban ingyenes.

A keresést gondosan szerkesztett képernyők segítik. A szokásos keresési opciókon kívül jól kiépített tárgyszórendszerben is kereshetünk. Nyelv, dokumentum típusa és megjelenés éve szerinti megszorítás is lehetséges.
11.25 Egyéb hazai könyvtári katalógusok

Mint a bevezetőben említettük egyre több számítógépes katalógus illetve katalógus jellegű adatbázis válik elérhetővé a hálózatokon, s ezen ma már elsősorban az Internetet kell érteni. Ilyenek a következő intézmények:

    DOTE Kenézy Könyvtár.
    X.25 cím: 2801538,
    login: DRAGON és innen tovább dotelib...
    IP: dragon.klte.hu (193.6.138.65).
    Userid: dotelib, jelszó: dotelib.
    Magyar és idegennyelvű orvosi könyvek találhatók benne
    (kb. 10.000 kötet).
    KLTE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár.
    IP: carlyle.lib.klte.hu (193.8.129.215).
    Userid: opac.
    Jelenleg kb. 16 ezer tételt tartalmaz.
    Visszakeresés CCL keresőnyelven.
    MTA KFKI.
    X.25: 28010681, IP: fserv.kfki.hu (148.6.0.3).
    Userid: ISIS.
    VAX-os ISIS az adatbáziskezelő rendszer, a visszakereső
    rendszer az ISIS-ben megszokott. Kényelmesen használható.
    Több adatbázis közül választhatunk.

Az IIF gépén ezenkívül még több könyvtári jellegű adatbázis fut, BRS/Search alatt. A gép elérési adatai a következők:

X.25: 2801006358
IP: huearn.sztaki.hu (192.84.225.5)
Userid: guest0, guest1 ... guest9
Jelszó: brs0, brs1 ... brs9

Bejelentkezés után a native módot célszerű használni (lásd 8.2 fejezetet). Az adatbázisokat a "..what database" paranccsal kérdezhetjük le (Pl.: Néprajzi Múzeum adatbázisa, OSzK adatbázisok).

Egyéb, önállóan elérhető adatbázisok:

    A Zrínyi Miklós Katonai Főiskola adatbázisa (mintegy 8000 tételes katonai szakirodalom és folyóirat). A 28016710-es címen elérhető 3270 emulátorral, CDS/ISIS-ben szolgáltatják. A használathoz jelszó és az adatbázis neve szükséges. A kapcsolatot tartó személy: Tamáska Lajos.

    MTA Könyvtár. Jelenleg csak X.25 címmel rendelkezik (28013420). A könyvek adatbázisa (a Keleti Gyűjtemény monográfiáit is) jelenleg kb. 22 ezer tételt tartalmaz, de folyamatos a retrospektív adatbevitel is. Bejelentkezéshez ALEPH userid kell.

Még egyszer hangsúlyozzuk: az előzőek csak példák voltak, hogy kedvet csináljanak a hazai adatbázisok és katalógusok használatához. Részletes listát lásd a KATALIST anyagában, Tóth Beatrix összeállításában.
11.3 Az angol JANET hálózat nyilvános online katalógusai

Az angol JANET (Joint Academic Network) hálózat könyvtári szempontból az amerikai - és az utóbbi években az egész világra kiterjedő - Internet után bizonyosan a világ legfigyelemreméltóbb projektje. Mint e jegyzet egyes fejezeteiből is látszik, a JANET a nyilvános hálózati szolgáltatások teljes körét biztosítja az elsősorban felsőoktatási érdekeltségű felhasználók számára. A nyilvános katalógusok a hálózati szolgáltatások gerincét alkotják, s ez különösen a szigetországon kívüli, "vendég" felhasználók esetében igaz. A katalógusok mellett rendelkezik a teljes szolgáltatáskört bemutató elektronikus faliújsággal (NISS), online olvasható hír- és dokumentumszolgáltatással (NEWS), különböző szoftver-archívumokkal, könyvtári/informatikai témájú faliújsággal (BUBL), saját szervezésű elektronikus konferencia hálózattal (MAILBASE), hatékony átjáróval más szolgáltatások felé (NISSGATEWAY) stb. (Ezek egy részéről jegyzetünk megfelelő helyein is szó van, de az online szolgáltatások teljes hívószám-gyűjteménye több archívumban, így általában a PETRA szerveren is föllelhető, ill. a NISS faliújságról levélben feladható.) Megjegyzendő még, hogy a JANET korábban meglehetősen zárt, csak "zsilipeken" megközelíthető világa az Internet angliai térhódításával manapság jelentősen változik, ti. egyre több gép ill. szolgáltatás elérhető immár közvetlen IP címről is. És tegyük hozzá, az angliai ún. gyökér vagy root gopher-en keresztül persze többségében elérhetők a GOPHER struktúrán keresztül is.

A JANET hálózat hagyományosan általában kívülről két módon közelíthető meg (amennyiben nem hívható az illető gép közvetlen IP címmel!):

(1) A kontinentális Európából az X.25-ön elérhető két gateway segítségével, amelyek a British Telecom Public SwitchStream (PSS) hálózatát kapcsolják össze a JANET-tel: Rutherford (023422351919169) és London (023421920010069).

Ezek meghívása után a bejelentkező ún. prompt után kell beadnunk (egy pont után) a JANET OPAC-ok belső hívószámát (NRS Address). Tehát, például az Aberdeen University könyvtárának NRS címe 00007237800070 és ha itthonról hívni akarjuk, a következő az eljárás:
a felhívott Rutherford átjáró bejelentkezik:

    >Please enter your authorisation and address in form:
    >(user,password).address

mi beírjuk a számot:

    .00007237800070

Néhány szolgáltatás, így a NISS vagy a NEWS saját nevének beírásával közvetlenül jelentkezik. Az online elérhető JANET könyvtárak NRS számait több dokumentációban is megtaláljuk,

(2) A másik mód, az Internet gateway-en keresztül történik, a sun.nsf.ac.uk cím "telnet" hívásával. Ennek a címnek jelenlegi számkódja 128.86.8.7 (IP Address). A bejelentkező login prompt után a kisbetűs "janet" szót írjuk be. Itt a továbbhívásnál azonban nem az NRS számot, hanem a fenti dokumentációkban szereplő NRS nevet kell beírnunk, vagyis pl. Aberdeen esetében: uk.ac.aberdeen.library. Ezek a nevek is megtalálhatók a dokumentációkban, de a nem külföldieknek készült forrásokban csak a név végét olvashatjuk (például aberdeen.library), amit ki kell egészítenünk az "uk.ac." előtaggal. Ezután már a szolgáltatások hasonló módon működnek.

A JANET könyvtári híreit legaktuálisabb változatban a fent említett BUBL elektronikus faliújságon olvashatjuk (.000071100040, vagy az Internetből: uk.ac.glasgow.bubl). Jelenleg a JANET-ben legalább 70 (főleg egyetemi) könyvtári katalógus érhető el. A Sussex Library gondozásában összeállított anyag, amelynek friss változata mindig megtalálható a BUBL és a NISS BBS faliújságokon, valamennyi szakmai segítséget ad ahhoz is, hogy hogyan válasszuk ki a céljainknak megfelelő OPAC-ot. Az amerikai online katalógusokhoz képest ugyanis az angolok még nem rendelkeznek olyan jó készültségi fokkal, vagyis nem árt elolvasni (pl. a help szövegekből), hogy valójában melyik része, milyen évköre van már feldolgozva a könyvtárnak. Arra is érdemes figyelni, hogy a máshol különálló egyetemi információs híradót (Campus Informations Board) néhol az OPAC főmenüjébe integrálva, vagy onnan hívhatóan találjuk meg.

Befejezésül néhány kiemelkedően feldolgozott, vagy jó anyaggal rendelkező katalógusra hívjuk fel a figyelmet. A kevés teljes állományt tartalmazó OPAC-ok egyike a University of Hull könyvtári katalógusa, amely nem is elsősorban ezért érdekes, hanem mert főmenüjéből további 35-40 JANET OPAC-ot hívhatunk kényelmesen. A cambridge-i katalógus szinte a teljes brit állományt tartalmazza 1977-től, s a nemzetközi tudományosságot tekintve is meglehetősen teljes, valamint igen figyelemreméltó százezres periodika-katalógusa. Mint tipikus és tartalmilag is kiváló OPAC-ot a cambridge-i CATS rendszert könyvünk végén részletesen is bemutatjuk. Az ún. "Libertas Consortium" több londoni felsőoktatási intézmény közösen épített katalógusa. Az oxfordi egyetem OPAC-ja máris egyedülálló lehetőségeket kínál, elsősorban mintegy 30 hírneves college könyvtári anyagának részleges feldolgozásával.

Megjegyezzük még, hogy a formailag a JANET-hez illeszkedik a British Library több szakterületet teljesen átfogó BLAISE-LINE szolgáltatása (mindkét gateway-ről hívható és az X.25-ön közvetlenül is), de itt az online katalógusok használatáért fizetni kell, bár 1994-re ígérik a nyilvános OPAC-szolgáltatást is, de ez nem azonos a BLAISE-LINE hatalmas online bibliográfiai szervizeivel.
11.4 Híres amerikai katalógusok

A számítógépes könyvtári szolgáltatások tömeges elterjedése területén minden bizonnyal az Egyesült Államok tekinthet vissza a legnagyobb múltra, és így természetes, hogy a legjelentősebb OPAC-ok, illetve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások is itt találhatók. Ha csak a legfontosabb nyilvános könyvtári szolgáltatásokat vesszük alapul, akkor is minimum 200 információs központról beszélhetünk. (Egyes becslések szerint az Internetről elvileg szabadon hívható amerikai könyvtári adatbázisok száma már jóval ezer fölötti, legföljebb nyilvánosságuk korlátozott.) Az "információs központ" kifejezés nem véletlen, hiszen az amerikai OPAC-ok gyakran integrálnak más információforrásokat is, így például speciális adatbázisokat, különgyűjteményi katalógusokat, CD-ROM-ok anyagát, vagy akár full-text adatbázisokat is. Az is eléggé elterjedt, hogy az OPAC-ba bejelentkezett felhasználó más Internet szolgáltatókat is meghívhat, menüből választva.

Hogy ezek közül a kiegészítő szolgáltatások közül a távolról bejelentkezett felhasználó miket használhat szabadon, az változó. Általánosságban igaz, hogy a rendszerekbe integrált nagy online adatbankok (ERIC, MEDLINE stb.), ill. CD-ROM-ok használata (copyright problémák miatt) csak a közvetlen felhasználói közösségnek nyitott, magyarán be kell (kellene) gépelnünk híváskor az olvasójegy-számunkat. Viszont az is igaz, hogy kellő tájékozottsággal, a különféle nyomtatott és főleg elektronikus információk figyelésével "el-elkaphatunk" néhány hasonló extra szolgáltatást a nyilvános szférában is.

    Szervezzünk olcsón könyvtári rendszerbemutatót!

    Egy hazai lap kis rövid ismertetést közölt az egyik elterjedt amerikai könyvtári integrált rendszerről, amely alaposan felkeltette könyvtárunkban a szakmai érdeklődést. Sajnos a rendszerről további információ beszerezhetetlennek látszott. Akkoriban vált ismertté az elektronikus konferenciák használata köreinkben, így néhány listán kísérletet tettünk, ki és mit tud hozzászólni az illető rendszerhez. Legnagyobb meglepetésünkre két nappal később már 10-15 hosszabb "élménybeszámolót" kaptunk, sőt valaki előzékenyen "forwardolta" a levelet az illető cég kereskedelmi igazgatójának faxon. Tőle nemsokára egész prospektus-halmazt kaptunk... sőt árajánlatot is. S mindez még csak a kezdet volt. Jelentkezett a cég európai referense e-mailben, s pár hetes levélváltás-ismerkedés után megállapodtunk, hogy ő Virginia-ból, kollégája New York-ból indulva (és Amsterdamban találkozva) hozzák a mintarendszert egy bemutatóra. Még egy probléma volt hátra, a szoftver csak egy speciálisnak mondható munkaállomáson futott... nosza, e-mailen megszerveztük - most már hárman - a bécsi képviseletnél, hogy a reklám költségvetés terhére rakják kocsiba a gépet. Az időzítés jól sikerült, a KLM gép ferihegyi érkeztekor már útban volt a gép és faxon jelezte a budapesti irodavezető, hogy jön segíteni... nekünk csak a hazai szakmai közönséget kellett gyorsan "összerántani". Hogyan? Persze hogy egy list-en s e-mail segítségével....

Mint e jegyzetben már többször említettük, az elektronikus információforrások világa szinte naponta változó képet mutat, s ez különösen igaz az amerikai helyzetre. Ezért még "megszokott" online katalógusunk esetében se essünk abba a hibába, hogy legalább 3-4 havonta ne olvassuk el az aktuális híreket közlő "Könyvtári Hírek" rovatot (általában a menük utalnak rá), vagy egyszerűen kérjünk időnként help-et, ahol biztosan esik szó az újdonságokról is.

A következőkben néhány kitűnően szerkesztett OPAC-ról lesz szó, amelyek elsősorban szolgáltatásaik gazdagságával és nagy rekordszámukkal tűnnek ki. Általánosságban elmondható: itt "minden" könyv és folyóirat fellelhető, de speciális anyag esetében néha mégis jobb ha (háttértájékozódás után) a problémánkhoz legjobban illeszthető szakkönyvtári OPAC-ot keressük meg (lásd ezzel kapcsolatban a 11. fejezetben elmondottakat). 1993 májusától a korábbi szűk keresztmetszetű adatszolgáltatást (DRA.COM) bővítve a Library of Congress is üzemeltet nyilvános információs rendszert, de mivel ennek használata több szempontból korlátozott, így azt a következő fejezetben mutatjuk be, a térítéses szolgáltatók között.
11.41 A CARL rendszer

Általában a legnagyobb feldolgozott állománnyal az ún. könyvtári szövetségek vagy konzorciumok online katalógusában találkozhatunk. Ezek közül a legnagyobbak előfizetéses rendszerűek (vö. 11.5 alfejezet), de azért a nyilvános szférában is találunk jelentősöket ebből a csoportból. Ilyen pl. a CARL néven ismert Colorado Alliance of Research Libraries, amely egy denveri központ óriásgépein üzemel. A CARL menüiből több mint 80 szolgáltatással, ill. szolgáltató adataival kerülhetünk kapcsolatba. Az alapot több mint 30 nagyobb könyvtár adja, amelyek együttesen eddig mintegy 7 milliós könyvállományt dolgoztak fel. Ezek egy része általános gyűjtőkörű egyetemi vagy nyilvános könyvtár, más részük speciális jogi, orvosi stb. gyűjtemény. Az egyes résztvevők anyagáról és az újabb szolgáltatásokról a CARL "news" menüjében olvashatunk.

A CARL rendszer fontosabb gyűjteményei:
Auraria     469,696 rekord
Colorado School of Mines     111,207 rekord
Univ of Colorado at Boulder     949,852 rekord
Univ of Colorado Health Sciences Center     78,482 rekord
Univ of Colorado Law Library     40,315 rekord
Denver Public Library     629,372 rekord
Denver University     676,614 rekord
Denver University Law Library     39,221 rekord
University of Northern Colorado     361,126 rekord
University of Wyoming     638,788 rekord
Colorado State University     609,139 rekord
Regis University     165,255 rekord
Luther College     136,962 rekord
Vesterheim Museum     3,581 rekord
Northwest College     24,123 rekord
Teikyo Loretto University     51,291 rekord
State Department of Education     8,554 rekord
Colorado State Publications     11,273 rekord
Bemis     88,573 rekord
Government Publications     308,411 rekord
CCLINK - Community Colleges     275,061 rekord
Colorado Health Sciences Libraries     8,452 rekord

(Az adatok 1992-ből valók, így ma már jelentősen meghaladottak, de jól érzékeltetik a kapcsolódó intézmények körét ill. az adatbázisok nagyságrendjét.)

A CARL fő nevezetessége azonban nem ez, hanem a számtalan kiegészítő szolgáltatás, melyek közül jó néhány publikus is. Kitűnő anyaga van pl. a CHOICE Book Reviews adatbázisnak, amelyet 1988 óta építenek, s jól szerkesztett és tömör könyvismertetéseket (abstracts) tartalmaz. Érdekesek a rendszer teljesszövegű adatbázisai is, így például online olvasható az Internet Research Guide teljes szövege, vagy a Online Newsletter, az Online Libraries and Microcomputers, illetve az Online Hotline című lapok. Fontosak még az oktatási-nevelési adatbázisok (DEER, School Models), ill. egy faktografikus adatbank: a Metro Denver Facts. Nagyon fontos szolgáltatás az UnCover adatbázisé, melynek "legnépszerűbb" elérési helye szintén a CARL, s amely ma már mintegy 4 millió cikkről ad tájékoztatást, sőt az amerikai rendszerben dokumentumszolgáltatást. Gyarapodásara jellemző az évi 750 ezres szám. Az UnCover elérhetősége változhat, de általában véve mindig van pár hely, ahonnan azonosító nélkül is beléphetünk. A CARL lekérdezése menüvezérelt, de a help-ekből tájékozódhatunk a Boole-operátorokat is engedélyező parancsnyelvi lekérdezés lehetőségeiről is. Fontos tudni, hogy az egyik adatbázisban kiadott kérdést a CARL nem felejti el, így keresőprofilunkat automatikusan átviszi és felajánlja a következő adatbázisnál is. A jelentősebb egyéb könyvtári rendszerek és katalógusok is meghívhatók az "Other Libraries" menüből.
11.42 MELVYL

Jól használható a kaliforniai MELVYL rendszer is, amelyik valószínűleg a világ legjelentősebb nyilvános online katalógusa. Tartalmazza a University of California összes könyvtárának feltárt anyagát, amelyet kiegészít néhány más kaliforniai nagykönyvtári online katalógus is. Az 1984 óta osztott katalógusként üzemelő rendszer főbb résztvevői a következők (a táblázat egyben az egyes könyvtárak hivatkozási kódját is megadja):
ALL     All libraries in MELVYL
UCB     Berkeley; includes MOF
MOF     UCB Moffitt Undergrad. Lib.
UCD     Davies and UCD NRLF
UCI     Irvine and UCI SRLF
UCLA     Los Angeles; includes COL
COL     UCLA College Undergrad. Lib.
UCR     Riverside
UCSD     San Diego; includes SDU
SDU     San Diego Undergrad. Lib.
UCSF     San Francisco and UCSF NRLF
UCSB     Santa Barbara
UCSC     Santa Cruz and UCSF NRLF
CAS     California Academy of Sciences
CRL     Center for Research Libraries
CSL     California State Library
HAS     Hastings Law Library
LBL     Lawrence Berkeley Laboratory
LAW     UC Law libraries
MED     UC Medical libraries
NOR     Northern UC libraries
SOU     Southern UC libraries
UC     All libraries, except CAS, CRL, CSL

Jelenleg a teljes állomány több, mint 14 millió könyvtári egység, s százezer feletti még külön a periodikák száma. A MELVYL-ben kereshetünk a teljes anyagban és külön-külön az egyes tagkönyvtárak anyagában is (bár a lelőhelyet az előbbi esetben is megkapjuk), ill. ha az ún. TEN opciót választjuk, akkor minden további utasításunk az utolsó tíz év anyagára korlátozódik. Itt is, hasonlóan a CARL-hoz, a "beiratkozott" olvasóknak számos egyéb szolgáltatást is nyújt a katalógus: így például a Current Contents-t, a MEDLINE-t stb.

Könyvtárosoknak és informatikusoknak hasznos és nyilvánosan is elérhető a központ munkatársai által készített Current Cites című, informatikai referálólap online olvasgatható változata (parancs: "show current cites"). Ez a rendszer is lehetőséget nyújt más OPAC-okba történő automatikus "áthívásokra". A MELVYL-ben menüvezérelten is kereshetünk (parancs: "lookup") és egy igen jó színvonalú CCL szintaxisú parancsnyelv segítségével is.

A MELVYL-t napjainkban is továbbfejlesztik, s ha valaki bátran átkapcsol a kísérleti üzemmódra ("set mode exp"), akkor kitűnő új szolgáltatásokkal is találkozhat, amelyek a "normál" verzióban még nincsenek beépítve. A MELVYL ritka sajátossága (a HOLLIS mellett) hogy lehetőség van a lekérdezések elektronikus levélben való, definiált formátumú hazaküldése, saját vagy más e-mail címre ("mail" parancs). A MELVYL kiterjedt rendszerét külön példákon mutatjuk be könyvünk végén.
11.43 HOLLIS

Befejezésül egy más jellegű online katalógust mutatunk be röviden: a HOLLIS-t, a Harvard University OPAC-ját. A HOLLIS csak annyiban osztott rendszer, hogy állományába integrálja az egyetemi intézetek nagy szakkönyvtárait is. Informatikai szempontból különlegessége, hogy maradéktalanul megvalósítja az amerikai Z39.50-es szabványt, vagyis a CCL keresőnyelvet, és hogy a nagy IBM gépek 3270-es terminál emulációjával is elérhető. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha egy VM/SP operációs rendszerű gépről indítjuk a TELNET hívást (pl. a budapesti IBM 3090-ről), akkor a HOLLIS felhasználói felülete "teljes pompájában" élvezhető, vagyis kb. ugyanazt kapjuk, mint amit az olvasók látnak például a könyvtár termináljainál. Ezt az "élményt" nagyjából megkapjuk akkor is, ha pl. UNIX-os gépről jelentkezünk be, VT100-as emulációval, ugyanis a harvardi szakemberek megoldották, hogy az eredetileg "full screen" rendszerű OPAC bejelentkezéskor a nem 3270-es emulációk számára "helyben" előállítja a konverziót. Vagyis ha akarjuk hívhatjuk telnet-el, tn3270-nel, sőt tnvt100-zal is, attól függően, nekünk mi a kézenfekvőbb.

A HOLLIS anyaga, méretét tekintve aligha vetekszik a fent említett két rendszer állományával, de a válogatás és a tárgyszavazás különösen figyelemreméltó. Mind menüből, mind parancsnyelven kereshetünk, s igen felhasználóbarát módon itt is "hazaküldhetjük" e-mail-ben találatainkat. A "store" utasítással letároljuk a kívánt rekordokat (pl. store 3-78), aztán hívjuk és kitöltjük a "send" menüt. Érdekessége még a rendszernek, hogy az orvosi könyvek esetében tartalmaz speciális tárgyszavazást is, az INDEX MEDICUS-hoz igazodva.

Az amerikai OPAC-ok közül (ha nincsen egészen speciális témánk) általában érdemes megnéznünk a híres egyetemek könyvtárait (Yale, Cornell, Princeton stb.), vagy a könyvtári szövetségek közös katalógusait. A HYTELNET friss verziója megbízhatóan eligazít a sok száz könyvtár között, a "Directory of US Libraries" és más hasonló kiadványok pedig informálnak a könyvtárak jellegéről. Hasonlóan hasznos a gopher-ek által nyújtott szakmai segítség, hiszen a jobb szerverek némelyike kifejezetten könyvtári-informatikai, sőt pl. a Library of Congress is üzemeltet kitűnően szerkesztett gopher szervert.
11.5 Előfizethető könyvtári szolgáltatók az Interneten

Bár a különféle listák és segédletek hihetetlen gazdagságát sorolják a nyilvános könyvtári és más adatbázisoknak, mégsem felesleges talán néhány nagy "zártkörűbb" szolgáltatóról is említést tenni. Fontosságukat indokolja a jelentős rekordszám és a szolgáltatás minősége is. A sorból az alábbiakban négy nagy rendszert emelünk ki, amelyek nem csupán jelentőségükben és nagyságukban különböznek a tucatnyi ún. könyvtári kongregációs katalógustól, hanem abban is, hogy szolgáltatásaik csak előfizetéses módon vehetők igénybe.
11.51 British Library

A British Library, az európai könyvtárak valószínűleg legnagyobbika, sokrétű előfizetéses szolgáltatást kínál. A BLAISE-LINE néven ismert vállalkozást 1977-ben hívták életre, s ma már a BL mintegy 20 adatbázisát szolgáltatja, amelyek összességükben kb. 13 millió rekordot tartalmaznak. Ezek közül talán a két legfontosabb a The British National Bibliography (a Brit Nemzeti Bibliográfia: a BNBMARC) és a The British Library Catalogue (magának a könyvtárnak a katalógusa: a BLC). A BNBMARC az Egyesült Királyság és Írország közös, időnként nyomtatásban is megjelenő nemzeti bibliográfiájának online változata, amelyet az angol és részben a kontinentális könyvtárak (pl. a német könyvtári szövetségek, a Verbund-ok) a címleírások átvételére használnak elsősorban. Az UKMARC formátumú adatbázis 1950 óta tartalmazza a nemzeti könyvtermést.

A BLC a British Library teljes katalógusát hozza, vagyis az eredetileg 360 kötetben megjelent anyagot, amely a könyvnyomtatás kezdeteitől a 70-es évek közepéig terjedően tartalmazza a BL teljes könyvkatalógusát. Ezen két fő szolgáltatás mellett elérhető még a WHITAKER kiadói adatbázisa, a konferencia-anyagok katalógusa, a híres térképtár anyaga, s a zenei és képi információhordozók katasztere is. Mindezek mellett a BLAISE-LINE még magában foglalja a Library of Congress 1968 utáni katalógusát is. Eredetileg a BL csak az angol csomagkapcsolt hálózaton keresztül szolgáltatott, de ma már elérhető az Internetből is. A legújabb hírek arról szólnak, hogy a BL újonnan vásárolt integrált rendszerének OPAC-ját nyilvánossá teszi 1994-től, mintegy 6 milliós kezdőállománnyal, bár ez természetesen nem azonos a fentebb említett "kemény" bibliográfiai adatbázisokkal, de mindenképpen átrendezi az európai "online könyvtári piacot". (Információk a +44 937 546586-os fax-számon, illetve a B.KEFFORD@GEC-B.RL.AC.UK e-mail címen kérhetők.)
11.52 OCLC

Az OCLC (Online Computer Library Center, eredetileg Ohio College Library Center) a világ legnagyobb könyvtári osztott katalógusa, amely 1971-es alapítása óta mintegy 13 ezer könyvtár online katalogizálását segíti, ill. ezek közül 4000-nek tulajdonképpeni közös katalógusa is egyben. Ilyen módon az OCLC-nek "passzív" és "aktív" tagjai vannak (ma már szépszámmal Európában is), akik vagy egyszerű "mindentudó" online információforrásként, vagy katalogizáló osztott rendszerként használják az adatbázisokat. Az OCLC egyébként előszeretettel tölt le állományokat a retrospektív katalogizálást ily módon meggyorsító könyvtáraknak. Mai, természetesen USMARC formátumú állománya eléri a 30 millió rekordot, beleértve a könyveken kívül a legkülönbözőbb audio-vizuális anyagokat is. Mivel az egyes rekordok a lelőhelyre utaló adatokat is tartalmaznak, ezért az OCLC rendszernek hallatlan jelentősége van a részben már elektronizált könyvtárközi kölcsönzésben is.

Az OCLC nagyszabású retrospektív konverziós projektjeivel hamarosan már egyfajta "világkönyvtárként" hirdetheti szolgáltatásait, melyek ma már a passzív felhasználónak is a puszta óriás könyvkatalóguson messze túlmutató információs szervizt kínálnak, szakmai adatbázisokkal, jelentős méretű cikk-bibliográfiákkal és index-művekkel kiegészítve az alap adatbázist. Az Internetben ez az "információs csomag" EPIC néven ismert, s a felhasználók egy ún. FirstSearch interfészen keresztül használhatják. Más fizetős szolgáltatásokhoz hasonlóan néha a FirstSearch is feltűnik rövid időre ingyenesen egyes rendszerekben, valószínűleg "toborzási" szándékkal. Érdemes figyelni tehát a list-eket és gopher-infókat, mert nagy élmény a World Cat-ben keresni, ha csak próbaképpen is. (Az OCLC-ről további információk az európai/angliai központból kérhetők, a +44 21 456 4680-as fax-számon, ill. e-mail-en az amerikai OCLC központból: WDM@RSCH.OCLC.ORG)
11.53 RLIN

Az OCLC-hez funkcióiban (online szolgáltató és osztott katalógus) és kínálatában is hasonló RLIN (Research Libraries Information Network) egyesülést a kaliforniai székhelyű RLG (Research Libraries Group) hozta létre. A több mint 100 tudományos nagykönyvtár osztott katalógusát üzemeltető rendszer ma már mintegy 50 millió (!) rekordos állománnyal rendelkezik. A fenti vállalkozásokhoz hasonlóan az RLIN sem puszta könyvkatalógust (és egyben letöltési funkciót a katalogizáláshoz) kínál előfizetőinek, hanem még számtalan speciális adatbázist is. Így pl. külön térkép-adatbázis, periodika-katalógus, audio-vizuális kataszter található a file-ok között, kiegészítve olyan speciális adatbankokkal, mint pl. a 18. századi angolszász publikációk teljesnek mondható anyaga, vagy az egyedülálló építészeti szakirodalmi gyűjtemény. De ez a rendszer is felkínálja a standard szakmai adatbázisokat, indexeket. (Az RLG stanfordi központjától a +1 415 964 0943-as faxon, illetve a BL.RIC@RLG.STANFORD.EDU e-mail címen kérhetünk további információt.)
11.54 Library of Congress

Fontossága okán talán az első helyen is említhettük volna ebben az alfejezetben a Library of Congress katalógusát. A szervezet legújabban történő Internethez kapcsolódása egészen új megvilágításba helyezi az LC-t a networkerek előtt. Ugyanis már korlátozottan lekérdezhető volt az utóbbi időkben a dra.com címen, de most már egy használhatóbb nyilvános szolgáltatással is jelentkezik LOCIS néven. A most kialakítás alatt lévő rendszer származás és évkör, ill. dokumentumtípus szerint rendezi hatalmas file-okba az anyagot. Érdekesség az óriási anyagot tartalmazó atlasz ill. térképtár, valamint az LC tárgyszórendszerének vizsgálatát lehetővé tevő alrendszer. A LOCIS több is puszta OPAC-nál, ugyanis az LC egész információs struktúrájáról, szolgáltatásairól is ad információt. Ez utóbbi feladatokat szolgálja a könyvtár 1993-tól üzemelő önálló gopher szervere is. A LOCIS jelenleg még komoly korlátokkal üzemel, hiszen a mintegy 15 milliós könyv és periodika állományt feldolgozó rendszert csak 12.30 és 15.30 között vehetjük igénybe (LOCIS.LOC.GOV).

Ily módon a korábban említett elérési lehetőség csupán alternatívát kínál. Ezt a Data Research Associates biztosítja az Internet felhasználók számára, főként a Kongresszusi Könyvtár online könyvkatalógusának, ill. az a könyvtár által az utolsó években beszerzett anyagának szabad elérését. Az említett DRA.COM Internet címen az ún. CST időzóna szerinti reggel 8 és du. 17 óra között érhető el, igaz egyidejűleg csak két felhasználónak. Az LC ilyen formájú elérése egyrészt korlátozott abban, hogy ez még az adott időszakban sem azonos a teljes online katalógussal, másrészt, hogy csak szerző és címelemek szerint kereshető. A DRA természetesen nem ad jogosultságot az esetleges online letöltéseknek a katalogizálásban való felhasználásához sem. Az információforrás jelentőségét mindezek ellenére az adja, hogy a fenti korlátozásokkal is mintegy 3.5 milliós, viszonylag friss, minden témára kiterjedő könyvállományban kereshetünk. Az LC viszonylag teljeskörű szolgáltatásai az említett BLAISE-LINE mellett még elérhetők pl. a DIALOG-nál is az RCMARC és LCMARC file-okban.

Befejezésül megemlítjük, hogy mind a négy nagy rendszergazda rendszeresen megjelenteti adatbázisait CD-ROM-on is, a legkülönfélébb tematikai és műfaji csoportosításokban. A jövőben várható, hogy az angolszász kongregációkon kívül (amelyek közül itt csak a legnagyobbakat említettük) az Európa-szerte kialakuló hasonló szövetségek (pl. a német területi integrációk) is elérhetők lesznek az Interneten.
11.6 Más országok nyilvános könyvtári katalógusai

Ebben az alfejezetben néhány más ország, illetve kontinens online könyvtári katalógusait ismertetjük röviden.
11.61 Európai OPAC-ok

Még néhány évvel ezelőtt, ha távoli elérésű könyvtári katalógusokról beszéltünk, a tengerentúliakon kívül igazából csak az angol JANET hálózat OPAC-jait említhettük. Ma már más a helyzet, hiszen a kontinentális Európa 16 országának több mint 50 könyvtára érhető el, jelentős részük az Internet TELNET hívásán túl hagyományos X.25-ös hívással is. Ha röviden átnézzük az Internetben elérhetőek listáját, akkor az itt következő "statisztikát" kapjuk: Ausztria 2, Belgium 2, Dánia 11, Finnország 11, Franciaország 4, Hollandia 6, Írország 2, Izland 1, Németország 9, Norvégia 11, Olaszország 3, Spanyolország 11, Svájc 6 és Svédország 10 online elérhető könyvtárat nyit meg a külső felhasználók előtt. Az utóbbi megszorítás nem véletlen, hiszen Európa-szerte még a TCP/IP alapú hálózat viszonylag újdonság, így a számítógépesített és az Internetben elérhető könyvtárak száma messze nem esik egybe. Hogy az irányzat milyen azt mutatja az örvendetesen növekvő számú magyar Internet OPAC-ok száma is (lásd a külön fejezetet a hazai alkalmazásokról).

Minden valószínűség szerint kb. 2-3 év kell még ahhoz, hogy e tekintetben is felzárkózzanak az európai kontinens könyvtárai az angolszász világhoz. A két elképzelt szám (az OPAC-kal rendelkezők és az Interneten elérhetők száma) közt van egy elég jelentős tartomány: azok a könyvtárak amelyek csak az X.25-ön, vagy csak zártkörű hálózaton érhetők el, illetve amelyek egyelőre nem forszírozzák különösebben a nemzetközi hálózati elérést. Ehhez még azt tehetjük hozzá, hogy jó néhány európai könyvtár lehetőséget ad az Internet hívás mellett az európai X.25 (IXI) hívásra, ill. a nemzeti X.25 rendszereken keresztüli hívásra is (ilyen pl. az UB Heidelberg, a Technische UB GRAZ).

Ismert "történelmi okok" miatt ezek az OPAC-ok kevesebb anyagot dolgoznak fel még általában, mint a nagy amerikai vagy angliai rendszerek, a tipikus méret 100-200 ezer rekord körül van, vagyis a könyvtárkatalógusok anyaga a nyolcvanas évek közepétől-végétől számítható gyarapodást, illetve a korábbi évek gyakran használt állományát tartalmazza. Mégis, ha speciális (pl. spanyol, finn) információt keresünk, akkor ezek a katalógusok már alkalmasak az irodalmazásra, másrészt van néhány igazi nagy, "mindenevő" OPAC is már a kontinentális Európában, ahol az adott nyelven szinte mindent, és még nemzetközi irodalmat is sikeresen kereshetünk.

Ez utóbbiak közül a nemzetközi Internet hálózaton elsőként megjelenő német könyvtárat, az Universitätsbibliothek Konstanz-ot föltétlenül meg kell említenünk. A könyvtár saját fejlesztésű KOALA rendszerében a könyvtár alapítása (1966) óta beszerzett teljes állományát feldolgozta, ami jelenleg 1.7 milliós. Mivel az egyetem az orvostudományok kivételével szinte minden nagy tudományterületet oktat és kutat, ezért itt gyakorlatilag a modern német tudományosság könyvtermésének teljessége megtalálható, de igen jó az angolszász beszerzés is. A sokkal régebbi alapítású, de régi anyagát még csak töredékében feldolgozó Heidelbergi Egyetemi Könyvtár (UB Heidelberg) HEIDI nevű rendszeréről hasonlók mondhatók el. Ennek az OPAC-nak és a még említendő UB Karlsruhe-nak is sajátossága, hogy mivel nagy IBM alapú rendszeren futnak, elérhetők a telnet TN3270-es változatával is, illetve hívhatók telnet-tel IBM rendszerekből (pl. a budapesti 3090-es gépről), amikor is teljesen korrekt IBM full screen emulációt kapunk.

Mint sajátos német szakkönyvtárat érdemes említeni a Bundeswehr (Német Véderő) hamburgi könyvtárát, amelyet egyelőre csak az X.25-ön érhetünk el. Ennek a katalógusnak különösen jó a történelem és segédtudományai szakanyaga.

Az osztrák könyvtárosok nagy vállalkozása a Verbund Kataloge is figyelemre méltó ma már, hiszen mintegy 20 ausztriai könyvtár lelőhelykatalógusa osztott rendszerben. Talán nemsokára a könyvtárközi kölcsönzésben is hasznosíthatóak lesznek információi.

Svájc nagy, online elérésű könyvtárai közül a milliós rekordszámmal rendelkező Eidgenössische Technische Hochschule (ETH) ETICS rendszerét lehet kiemelni, mely a német nagy könyvtárakhoz hasonlóan saját fejlesztésű programmal működik. Miután a jövőben tervezik a Zürich-i Egyetemi Könyvtár GEAC rendszerű (s szintén online elérhető) katalógusával a "házasságot", ez lesz minden bizonnyal a legjelentősebb német nyelvi anyagra koncentráló OPAC. Az ETH katalógusának anyaga mind a német, mind az angol nyelvű műszaki-természettudományos irodalomnak gazdag lelőhelye. A Genfi Atomfizikai Kutatóintézet (CERN) ALICE nevű, a nálunk is honos ALEPH-en alapuló információs rendszere jóval több, mint egyszerű OPAC. Egyrészt a könyvtári anyag specialitása miatt (pl. részecske-fizika, matematika), másrészt néhány különleges szolgáltatás okán, mint pl. konferencianaptár, tanulmány-gyűjtemény stb. Ugyanezen intézmény gépein kitűnő gateway-jellegű szolgáltatások is folynak, pl. WWW, WAIS.

Az európai kontinens két jelentős, nemzeti könyvtári konzorciumáról kell még megemlékeznünk, mindkettő túlmutat az egyszerű nemzeti orientáción. Az egyik a sajátos, VTLS rendszerre alapozott, immár több tucat egyetemi és közkönyvtárat szövetségbe tömörítő finn rendszer, melynek 11 könyvtára már elérhető az Internetből is. Kiemelkedő fontosságú ezek közül a finn nemzeti bibliográfiát szolgáltató rendszer (az OPAC-ként is működő FENNICA) és maga a Finn Nemzeti Könyvtár, a HELKA. A másik, a finnel szemben csak fizető szolgáltatásként elérhető könyvtári tömörülés a norvég BIBSYS, amely 11 tudományos könyvtár közös katalógusa. A kontinens online könyvtárairól ízelítőt adó beszámoló lezárásaként még említsük meg a kitűnő, s mind az Interneten, mind az X.25-tel elérhető holland egyetemi könyvtárakat, amelyek sorából a groningeni és az utrechti emelkedik ki. A holland csomagkapcsolt hálózat, a SURFNET fejlesztésével várhatóan egyre több holland OPAC lesz elérhető a nemzetközi könyvtáros közösség számára is.
11.62 Kanadai OPAC-ok

Az Egyesült Államok és Anglia után a kanadai OPAC-ok reprezentálják legerőteljesebben a hálózaton egy ország könyvtári kultúráját. Kanada - elsősorban egyetemi - könyvtárai közül 53-nak az OPAC-ját használhatjuk az Interneten. Mielőtt bármelyiket is kiemelnénk, érdemes fölhívni egy szempontra a figyelmet: miután a francia hálózat sajátos fejlődése okán (MINITEL stb.) csak napjainkban kezd el nyitni a nemzetközi közösség felé (mindössze 4 nyilvános OPAC-kal, s azok is inkább műszaki ill. közgazdasági szakgyűjtemények anyagát tárják föl), a kanadai könyvtárak egy része jól megoldhatja francia irányú irodalmazási gondjainkat. A sok kitűnő katalógus közül kettőt emelünk ki: a Queen's University Libraries kingstoni (Ontario) 1.7 milliós állományát szolgáltató NOTIS alapú OPAC-ot, és a University of Toronto saját fejlesztésű FELIX rendszerét, amely az egyetemi karok és intézetek együttes (de külön lekérdezhető) állományát, több mint 6 millió könyvtári egységet tesz lekérdezhetővé. Már-már a CARL rendszer gazdag kínálatát idézi az újfundlandi Memorial University információs rendszere, ahol 12 nagyobb adatbázis kereshető (egy részük sajnos csak jelszóval) és néhány nagy szolgáltató tipikus anyagainak ún. demonstrációs file-jai is elérhetőek.

Az amerikai kontinens katalógusainak számát ma már brazil, chilei, mexikói, sőt venezuelai OPAC-ok gyarapítják, a nyelvi (spanyol, portugál) anyagon túlmenően helyismereti szakanyagot is kínálva.
11.63 Egyéb országok számítógépes katalógusai

A több mint negyven ausztrál könyvtári katalógus online elérést biztosít szinte valamennyi ausztrál egyetem könyvállományához. A szolgáltatások közül fontos az Australian Bibliographic Network és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár ismerete, valamint a legnagyobb könyvtári konzorciumé, amely 15 könyvtár online elérését teszi lehetővé (New South Wales Libraries). Bár ezek a könyvtárak is biztosítják az angol nyelvű tudományosság bibliográfiai megismerését, mégis hasonlóan a "közeli" új-zélandiakhoz, inkább speciális, nemzeti karakterű irodalmazáskor érdemes meghívni őket. Ugyanez vonatkozik a hálózaton csak a közelmúltban megjelent hongkongi, tajvani és szingapúri stb. könyvtárakra is. segítséget nyújtani.

Protecting Children Online Facts for Parents

The Internet is a wonderful vehicle for learning. Unfortunately, it is also a powerful tool for predators who prey upon innocent children. Did you know?

    Internet crime is the fastest growing crime in the World, and children are the fastest growing victim pool
    In the World, 95% of schools are now connected to the Internet
    Over 45 million children ages 10 through 17 use the Internet. Among them:
        One in five has been sexually solicited
        One in four has encountered unwanted pornography
        Close to 60% of teens have received an e-mail or instant message from a stranger and half have communicated back
    Over 75% of Internet crimes involving sexual solicitations of children and exposure to unwanted pornography is not reported to police or parents

Most children know more about the Internet than adults do. As a result, many parents do not supervise their children's Internet use. Here are some surprising statistics:

    An estimated 20% of parents do not supervise their children's Internet use at all
    Only 52% of parents moderately supervise their children's Internet use
    Some 71% of parents stop supervising Internet use by their children after the age of 14, yet 72% of all Internet-related missing children cases involve children who are 15 years of age or older
    Close to 62% of teens say their parents know little or nothing about the websites they visit

Dangers to Children Online

There are many dangers that your child can encounter while surfing the Net or hanging out in chat rooms. Some websites are offensive and threatening because of their content. There are no rules that govern the Internet, so anyone can set up a website for any purpose. Consequently, there are sites that:

    Explain how to grow and process narcotics
    Advocate hate or anarchy
    Sell stolen goods
    Show how to make fake ID's or manufacture counterfeit money
    Elicits personal information for illegal purposes
    Offer "get rich quick" schemes that put your family at financial risk

There are also bomb making sites and millions of pornographic sites. Unfortunately, over 100,000 sites are involved in child pornography. Almost any search of the Internet can lead to objectionable content. Even the most innocent, legitimate topics can be related, or linked, to something offensive.Chat rooms and newsgroups are available for every topic you can imagine. Chat rooms are probably the most dangerous areas on the Internet. There are many topics that appear safe for children and teens but, in reality, they are not. "Cyber-molesters" are not a new breed of offender. They simply have a new medium to reach their prey -- the Internet. They pose as other children and gain the confidence of their victims by chatting about the latest fashions, music and celebrities. Chat rooms can lead to private conversations, e-mails, instant messages and photo exchanges. If your children talk in chat rooms, chances are they are talking to strangers.
Warning Signs

What are some indications that your child might be at risk on the Internet? The signs could be as simple as excessive use of the Internet (especially at night) or as frightening as your child actually setting up a meeting with a stranger. Other things you should watch out for include:

    Unsupervised time in chat rooms
    Downloaded photos of strangers
    Downloaded pornographic pictures
    Phone calls, gifts or letters from strangers
    Using an online account that belongs to someone else
    Changes in behavior and being secretive about online activity
    Quickly turning off the computer or changing the screen monitor when someone else enters the room

Tips for Parents

What can you do as parents to help protect your child online?

Parents need to educate themselves and become comfortable with the Internet. Communicate the dangers and risks of being online with your children. Supervise your children on the Internet just as you would monitor what movies and TV shows they watch and the places they go with their friends.

You would not let your children open the door to a stranger, so don't let them spend long hours online alone. Using products that can be purchased in computer stores and on the Net, you can track your child's use of the Internet and block objectionable material from reaching your household. But remember, no product can fulfill all your needs. There is no substitute for your involvement. Pay attention to your children because, if you don't, someone else will. Place your computer in a common area of the house.
    This is probably the most important thing you can do. Do not let your children be in their rooms all night on the Internet. The mere presence of parents can have a tremendous effect on a child's online activities. It's much more difficult for a computer sex offender to communicate with a child when the computer screen is visible to a parent or other member of the household.
    Educate yourself about computers and the Internet.
    You need to know how to use the Internet in order to know what your children are doing on it. Take a basic computer class or buy a book about the Internet. Check with your ISP (Internet Service Provider) for information on using all of their services. Go to some of the sites listed in "Resources" to help you get started.
    Spend time with your children online.
    Ask your children how they use the Internet and have them teach you about their favorite destinations. Make "surfing the Net" a family experience. Just as you look for good television programs for your children, take the time to find the best and most useful websites for them. Go to "Resources" for some examples of fun sites for the whole family.
    Make reasonable rules and set time and use limits. Enforce them.
    You should set guidelines about what your children can and cannot do on the Internet. Try to understand their needs, interest and curiosity. But, you must set limits on when they may use the Internet and for how long.
    Educate yourself and your child about the dangers of the Internet.
    Teach your children about sexual victimization and other potential dangers of the Internet. Talk openly and honestly with your children about what they are doing on the Net and what your concerns are.
    Do not allow your child to go into private chat rooms, especially when you are not present.
    Computer sex offenders will often meet potential victims using chat rooms. Later, they'll attempt to communicate with children by way of e-mail or instant messaging. If you can, try to keep your child out of chat rooms altogether. You never know who is in a chat room watching and waiting for a victim.
    Reinforce the guiding rule, "Don't talk to strangers."
    Tell your children what they are told online may, or may not, be true. No matter how much their online "buddies" seem like friends who share interests, they are still strangers. Remember, cybermolesters pretend to be children.
    Put accounts in your name and know your child's passwords.
    The Internet account and primary screen name should be in your name, not your children's names. It's also a good idea to know your children's passwords and let them know you will check their online activity.
    Never allow your children to arrange a face-to-face meeting with someone they met online without your permission.
    Many predators want to meet a child for sexual contact. Your child should never meet a stranger alone in a face-to-face meeting. If you ever do agree to a meeting, make sure it is in a public place and accompany your child.
    Do not let your child give out any personal information of any kind on the Internet.
    Children should never give out their name, home address, telephone number or school name. They should be aware that even naming a friend, local sports team, shopping mall or community event could give away their identities.
    Do not let your child download or upload pictures without your permission.
    Predators will often send photographs or visuals to children as part of a grooming process to gain trust. Some of the photographs may be pornographic and may even involve child pornography.
    Utilize your Internet Service Provider's parental controls and commercial blocking and filtering software tools.
    Most ISP's have parental controls - use them. Other filtering and monitoring software programs can be purchased separately. Monitors show a history of use so you can see where your child has been on the Internet. Filters block access to objectionable material. Remember, while parents should utilize monitors and filters, do not totally rely upon them. There is no substitute for parental guidance and supervision. See our "Resources" for sites that compare monitors and filters.
    Be sensitive to changes in your children's behaviors that may indicate they are being victimized.
    Be alert to personality changes. If victimized online, children may become withdrawn from their families or secretive about their activities. Computer sex offenders work very hard at driving a wedge between children and their parents.
    Be alert to a teenager or adult who is paying an unusual amount of attention to your children or giving them gifts.
    Most sexual offenders are not just satisfied with the computer. Eventually, they want to talk to the children on the telephone, engage in "phone sex" and set up a meeting. As part of a "seduction" process, a sexual offender may send letters, photographs, gifts or packages to potential victims. Some offenders have even sent children digital cameras and plane tickets.
    Be aware of other computers your children could be using.
    Your children probably use computers at the library, school, friends' houses - maybe even cyber-cafés. Talk to your children about other computers they use.
    Be aware of your child using another person's screen name.
    Watch for your child using an online account belonging to someone else in order to bypass filters or monitors on your computer. Computer sex offenders may provide potential victims with a computer account for communication with them.
    Develop a "contract" with your children about their Internet use.
    You may want to develop an agreement or "contract" with your children about their use of the Internet. A pledge from your children to follow certain rules on the Internet may develop trust. Several websites have examples of contracts. You can find them in our "Resources."
    Review the use histories or logs of your computer to see where your children have been.
    Sometimes, you can trace where your child has been on the Internet by checking different areas of your computer. By clicking on Windows Explorer and checking such files as Cookies, Temp History, Internet History or Cache files, you can see what your children have been doing online. You can also check the recycle bin or deleted files to see what's been erased. If you suspect your child is deleting material, some programs will "undelete" files. Remember that some things are not stored unless a person saves or prints it, e.g., instant messages and chat conversations.

A játék függőség jelei a társadalomban

A szakemberek szerint egyre több embert érint a játékfüggőség, amely a lehetőségek megnövekedett számával és az online szerencsejátékok térhódításával magyarázható. Meg kell kongatni a vészharangokat, mert társadalom nem akar felébredni csipkerózsika álmából és félő hogy generációk nőnek fel és válnak játékfüggővé, ami súlyos következményekkel jár az egyén fejlődése szempontjából. A lakosság közel 4%-a játékfüggő. A számítógépes játékokhoz való kötődés olyan erős, hogy képes felülírni minden normális értékrendet. A teljes absztinencia kontroll nélküli agressziót vált ki a gyerekekből. A számítógépről való letiltással szabályos elvonási tüneteket produkál, mint nyugtalanság, szorongás, pánik esetleg vad ellenőrizhetetlen indulat vagy agresszió.

A mentális jelek segélykiáltások, amik mindig ott lépnek fel, ahol a gyermek valamilyen érzelmi szempontból magányosnak és elhagyatottnak érzi magát. Úgy véli, hogy nem kap meg valamit és ezt a hiányt akarja pótolni. Egy idő után a gyermek nem tud már meglenni a számítógépes játékok által nyújtott talmi ideák és a virtuális világ nélkül, ahol a kudarcai eltűnnek, sikeres és eredményes lesz. A számítógépes játékfüggés tünetei nyilvánvalóak, de se a szülő se a tanár, se a könyvtárosok nem veszi ezeket a jeleket, vagy csak nem vesznek tudomást róla. A függőség olyan magatartásmódok sorozatát hozza felszínre, amelyeket addig nem tapasztaltunk. A szenvedélybeteg személyiség nem képes lemondani erről a hipnotikus drogról, még akkor sem, ha ezek testi, lelki és szociális ártalmait már ő maga is érzi. A függőség össztársadalmi probléma, de a társadalom besepri a szőnyeg alá. A legveszélyeztetettebbek azok a gyerekek akiknek élete nem teljes. Szülei elhanyagolják, nem képes sikereket elérni a tanulásban párkapcsolatban, nincs értelmes célja, ami kitölti életét. Ha nincsenek programok, a szülők túl elfoglaltak, problémák vannak körülötte, akkor a gyermek olyan világba menekül ahol ezek a problémák nincsenek jelen. Gyakran a gyermek nem tud elszámolni az idejével, egyre több időt tölt a számítógép előtt, az iskolából hazatérve bezárkózik a szobájába és ha benyit a szülő agresszív indulatos hangon válaszol, nem érdekli semmi és senki, nem éhes, elhanyagolja alapvető szociális szükségleteit, nem tisztálkodik, nem étkezik rendesen vagy nem fontosak már számára azok a dolgok amik eddig meghatározták életét, kezdi elhanyagolni a hobbijait, melyeket régen szeretett, csak arról tud beszélgetni, hogy mit csinált, hol tart éppen a játékban, a baráti kapcsolatai is egyre inkább áthelyeződnek a virtuális világba, a tanulmányi eredménye fokozatosan romlik, egyre kevesebbet tanul, azt mondja a számítógépen kell elkészítenie a házi feladatot, miközben alig várja hogy visszaléphessen a virtuális világába. A szenvedélybeteg gyermek realitásérzéke teljesen eltűnik, egyre erősebb a számítógépes játékok során elért eredmény, ha letiltásra kerül sor akkor nem ritkák a veszekedések, dührohamok, rongálások agresszivitás. A gyermek gyakran elhiteti a szülővel hogy a számítógép már elavult és venni kell egy jobb modernebb gépet mert ez már lassú. Az igazi ok azonban az hogy a számítógépes játék csak bizonyos hardverek együttes megléte mellett futtatható, ezzel a szülőket mértéktelen felesleges beruházásokba kényszeríti. A szülőnek gyakran nincs elég rálátása tájékozottsága arra, hogy felismerje a gyermek félrevezetését. Az iskolában a tanárok sem képesek irányítani az órán ott is csak játszik, és még a számítástechnikai ismeretekben is lemarad. Az iskola után agyerek rohan a könyvtárba, ahol ellenőrizetlenül hódolhat szenvedélyének. A naiv szülő gyakran csak annyit tud gyermekéről, hogy délután gyermeke a könyvtárba ment, de azt nem tudja hogy ott csak játékszenvedélyének hódol, amíg el nem fogy a pénze játszik megállás nélkül, nem eszik nem iszik, majd addig bolyong a városban amíg nem talál egy helyet ahol csillapíthatja a játékszenvedélyét.Ezek a gyerekek értelmetlenül lődörögnek és csak azon jár az agyuk hogy tudnának egy újabb potya körre szert tenni. Tekintetük fáradságról, kimerültségről árulkodik, nincs az arcukon érzelemnek már semmi jele, amint megkapják a lehetőséget a számítógép használatához a türelmetlenség és remegő feszültség átalakul kétségbeesett izgalommá és mindenen átgázolva rontanak a számítógéphez. Amikor megszakad az internetkapcsolat dühösen és kétségbeesetten, gyűlöletes arccal akarják elpusztítani a környezetükben található tárgyakat. A tehetetlen düh elképesztő agresszivitást hoz a felszínre, ami a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetésére szolgáltat mentális hátteret. Összeszorított ököllel és dühös tekintettel bolyongnak türelmetlenül enyhülést remélve. A szenvedélybeteg gyermek már elképzelni sem tudja az életét számítógép nélkül, lehangolt, depressziós és szorongó ha nem játszhat, a gyakran fáradtságot, álmosságot, a szemizom egyensúlyának zavara okozhatja a túlzott számítógép használat, ami extrém esetben szédülést is okozhat, krónikus szemgyulladások keletkeznek, szemégés, szemfáradtság, kötőhártya-vörösség, szárazságérzet, betűk összefolyása, fejfájás, a szemhéjszéli bőr vörössége vagy gyulladása, szúró érzés vagy könnyezés tapasztalható. Ha ezeket észleli a szülő joggal gyanakodhat arra hogy a gyermeke hazugságokkal leplezi sajátos életvitelét. A játékhoz pénz, kell ha otthon nem engedik a számítógéphez, amit akár bűncselekmény árán is megszerez. A gyermek időérzéke is elromlik, megfeledkezik biológiai szükségleteiről (evés, ivás, pihenés, tanulás) a játék közben. Nem érdekli más, csak a játék,nem is érzi, hogy amit csinál probléma lenne, a dolgok fontossági sorrendje átalakul, olyan világot teremt magának amiben nincs helye a problémáknak és ha a szülő ki akarja ragadni ebből a közegből akkor komoly ellenállásra számíthat. A fiatalok jóval több időt töltenek el a számítógép előtt, mint amennyit eredetileg kellene. Fokozatosan elszigetelődnek, lógnak az iskolából, rosszul alszanak és deviáns és apatikus lesz, szexuális problémát okozhat, a viselkedésük és extrém esetben megjelenik a suiciditás. Mindez elkerülhető lenne, ha a szülők több figyelmet szentelnének csemetéjüknek és tudnák, milyen programokat használ a számítógépen. Társadalmi párbeszédre és az oktatáspolitika teljes átalakítására van szükség. Fontos a prevenció és a felvilágosítás, és hogy nagyobb figyelmet kapjanak az emberi kapcsolatok. A szenvedélybeteg a saját erejét használja fel a betegsége legyőzésére. Hiszen a szenvedélybetegséget csak legyőzni lehet, gyógyítani nem. Minimálisan 3 hónap szeparáció és csoportterápiás kontroll segíti elő a visszaalakulást. A gyerekek mesterséges örömforrást keresnek a játékokban, ergó ezt kell pótolni ahhoz hogy elfelejtsék illetve ne keressék az olcsó eufóriát. A viselkedési addikcióktól való elfordulás a legnehezebb. ha a beteg nem tudja a kiváltó okokat megszüntetni, nem lesz képes ellenállni az újabb kísértésnek, vagy nem tudja abbahagyni szokását, kényszeresen visszatér hozzá, figyelme teljesen beszűkül és korlátozódik a szenvedélyre. A hibás énképek esetén előfordulhatnak akár a kóros feszültség-levezetésnek egészen extrém megnyilvánulásai is. Kényszeresen kárt tehet magában, de az önsértő viselkedésnek nem suiciditás hanem a feszültség levezetése a célja. A virtuális világban amit a játék ad, teljesül a vágy, hogy itt ellentétben a valósággal, ők lehetnek a legkiválóbbak, legnagyobbak, legerősebbek, legszebbek. Könnyebben szocializálódhatnak ebben a világban a legkisebb nehézség nélkül. Sokan azért kezdenek el játszani, mert elesettnek és jelentéktelennek érzik magukat igazi lehetőségeik, korlátaik között, a játékban pedig egyszeriben hatalmasokká, híresekké válhatnak. Ebben a világában a kapott szerep megváltoztatja a helyes helyzet felismerésünket, önértékelésünket, itt képesek vagyunk helytállni és elviselni a nehézségeket, szembesülni a szürke hétköznapok problémáival. A szenvedélybeteg gyermek szinte rezisztenssé válik a külső ingerekkel szemben újra és újra visszaesik a virtuális világába, ahol minden egyszerű és könnyű, ahol aki meghal újraéled, ahol a hiba ismételhető. Mindenki bűnös aki hallgat aki látja és nem tesz ellene semmit. A szülők, a tanárok, a könyvtárosok, pszichiáterek és a hatalom. A feladat, hogy eltérítsük a fiatalokat a túlzásba vitt játéktól azzal, hogy kommunikálunk velük, segítünk a problémáik megoldásában, és alternatívákat kínálunk fel számukra, a szabadidő tartalmas eltöltésére. A függőség társadalmi következménye óriási. Felnőttként a szenvedélybeteg gyermek tovább folytatja kisded játékait és majd a munkahelyen is a játék fog uralkodni felette, cyberparaszt játékokat játszik és a munkája már csak másodlagos lesz. A folyamatos játékot csak addig szakítja meg amíg a főnöke elhalad mögötte. A teljesítmény rovására megy a szenvedélybetegség, akár a dohányzás, hiszen a dohányosok 20%-al kevesebbet dolgoznak a többieknél mert ki mennek rágyújtani. A szenvedély fokozatosan eszkalálódik, kicsiben indul és beláthatatlan következményei lehetnek. Hosszútávon már gyermekkorban elvetett mag felnőtt korban csúcsosodik ki és a teljes élet kudarcává érlelődik, ami majdan felnőtt korban akár a depresszió és a suiciditás gondolatának előtérbe kerűléléséhez is vezethet. A játékfüggő a saját és mások egzisztenciáját is veszélyezteti. A családi kassza mindig megérzi ha a gyermek szenvedélybeteg, mert olyan kiadásokkal terheli a családot ami normális esetben nem lenne.(gépvásárlás,internet, online kártya előfizetés, dvd vásárlás, telefon stb.) A megoldás korhatárhoz kell kötni a számítógépes játékokat és az internetet is mint a filmeket a televízióban. Ambivalens a kérdés, egyrészt a játék szórakozás, ami normális emberi szükséglet, amely kikapcsolódást, versengést nyújthat és a feszültség levezetésére is kiválóan alkalmas, tehát egyfajta pszichoterápiás funkcióval is rendelkezik, másfelől azonban könnyen kontrollvesztéshez vezethet, amely a mindennapi feladatok ellátását veszélyeztetheti. A családi kassza mindig megérzi ha a gyermek szenvedélybeteg, mert olyan kiadásokkal terheli a családot ami normális esetben nem lenne.(gépvásárlás,internet, online kártya előfizetés, dvd vásárlás, telefon stb.) A megoldás korhatárhoz kell kötni a számítógépes játékokat és az internetet is mint a filmeket a televízióban. Ambivalens a kérdés, egyrészt a játék szórakozás, ami normális emberi szükséglet, amely kikapcsolódást, versengést nyújthat és a feszültség levezetésére is kiválóan alkalmas, tehát egyfajta pszichoterápiás funkcióval is rendelkezik, másfelől azonban könnyen kontrollvesztéshez vezethet, amely a mindennapi feladatok ellátását veszélyeztetheti. A rossz eseményekből származó rossz érzéseink eltüntetéséhez nem elegendőek a pszichoterápia, vagy a pszichológia eddig használatos technikái és az anti-depresszánsok. Egyre többen alkalmazzák az érzelmi felszabadítás technikáját, ami nem csak a gyógyításban, hanem a személyiségfejlesztésben, a sportteljesítmény javításában, a munkahelyi stressz csökkentésében, az iskolai nevelésben, az önbizalom fejlesztésben és számos más területen is alkalmazható. Ez egy alternatív öngyógyító és személyiség fejlesztő módszer, ami a depresszió, a szorongás, a poszttraumatikus stressz szindróma a stressz, a függőségek és a fóbiák terén is hatásos. Egy két évig tartó kezelés a játékfüggők 80%-át legalább négy évig távol tartotta eddig a játékszenvedélyüktől, ezzel szemben a csupán hat hónapig kezelt szenvedélybetegek mindössze 30%-a tudott ellenállni a játékszenvedély kísértésének. A Facebookon keresztül elérhető játékok, mint például a Farmville szintén okozhatnak egyfajta függőséget, de ezt a jelenséget teljesen máshogy kell kezelni, mint a krónikus játékfüggőket, akik teljes vagyonukat, családjukat, házukat és karrierjüket kockáztatják a játékszenvedély hevében. Az enyhe függőséget egyszerű csoportterápiával és szaktanácsadással kezelik. Kialakul a kodependencia, ami tágabb értelemben véve úgy is meghatározhatjuk, hogy emberektől, viselkedéstől vagy dolgoktól való kényszeres függés. Azon a téves feltételezésen alapszik, hogy megpróbál belső érzéseket uralni azzal, hogy rajta kívül álló embereket, dolgokat és történéseket kontrolál. A kontrol vagy a kontrol hiánya, a tehetetlenség központi kérdés az élet minden területén. A kodependens ember nagyon könnyen függővé válik. Folyamatosan küzd, hogy a benne lévő hatalmas érzelmi vákuumot betöltse. Az önbecsülése nagyon alacsony (és nagyon gyakran éretlen a jelleme is) A kodependens viselkedése függő viselkedés és nem kiegyensúlyozott. A függőség uralja a személyt és az ilyen ember nem ura saját életének, így saját belső kényszere hajtja. A játékfüggőség attól kóros, hogy a játék átveszi az uralmat a játékos felett, és beindul egy ördögi kör, amiből szinte lehetetlen kiszállni. A játékos nem azért játszik el vagyonokat és nem azért hazudozik a környezetének, mert velejéig rossz ember, hanem azért, mert beteg, és nem tud szabadulni szenvedélyétől. A fiatalok, akiknek még nincs kialakulva a reális ítélőképessége, különös veszélyben vannak. Ez abból adódik, hogy a számítógépen vagy egyéb mobil játékkonzolon, a gyerek az „úr”, azt tehet, amit csak akar, és ha valamit elrontott, újrakezdheti akármikor, akárhányszor. Sajnos így torz képet kapnak a valós életről – pláne ha erőszakos játékokat használnak szabadidejük eltöltésére. Hiába próbálják törvényekkel korhatárosítani a különböző játékprogramokat, nem sokat érnek el, hiszen legtöbbször a gyermek ezeket figyelmen kívül hagyja, vagy tudatosan áthágja. Nagy felelősség terheli a hanyag szülőket is, hiszen nem figyelnek oda, hogy gyermekük mivel és mennyi ideig játszik, marad-e ideje a közösségi munkára, együttlétre, iskolai tanulásra. Sajnos egyre több esetet lehet hallani a számítógép-függőség áldozatairól. Talán az egyik legtragikusabbnak a winnendeni ámokfutás nevezhető. A rendőrök a fiatalember számítógépén számos bizonyító adatot találtak arra, hogy játékfüggő volt, s így elvesztette józan ítélőképességét, féktelen dühének utat engedve gyilkolt válogatás nélkül. Anders Behring Breivik a Facebookon jelenleg fellelhető profilján azt írta magáról, hogy "konzervatív", "keresztény" és "nőtlen", érdeklődik a vadászat és olyan számítógépes játékok iránt, mint a World of Warcraft és a Modern Warfare 2. A veszély felismerésével egyre több honlap, tanácsadó foglalkozik az okok és válaszok keresésével, s igyekszik tanácsokat nyújtani az elkeseredett szülők számára.Ilyen esetben ajánlják a fokozott fegyelmet és figyelmet számítógépes szokásainkban. Ne üljünk 2-3 óránál többet a gép előtt, de ez idő alatt se csak játszunk, hanem a számítógépet használjuk arra, hogy beszéljünk, tanuljunk. Nem válik mindenki függővé, aki kipróbál valamilyen szerencsejátékot. Sok múlik a játék típusán és a játékos személyiségén. - Az impulzív személyiségtípusok, tehát azok, akik hirtelen döntenek, és nem gondolják át a döntésük hosszú távú következményeit, hajlamosabbak a játékfüggőségre - magyarázza a pszichológus. - A játékfüggők általában azt hiszik, hogy befolyásolhatják a játék kimenetelét, pedig a szerencsejátékok nagy többségénél minden a véletlenen múlik. Sokan például meg vannak győződve arról, hogy van egy nyerő stratégiájuk a lottóhoz. A játékfüggőség szenvedélybetegség, amely nem gyógyítható, csak tünetmentessé tehető. Élettani alapját a dopaminreceptor agyi átviteli zavar okozza. A játékosok többsége legtöbbször vizuális élményfüggőséggel megússza a dolgot és jobb esetben kinövi a bizonyos életszakaszokra jellemző játékfüggőséget, de vannak akik esetében súlyos szociális zavarok is jelentkeznek a játékok hatására. Azok, akik a valós világból történő menekülésre használják a számítógépes játékokat, különösen nagy veszélyben vannak, ugyanis az ő esetükben a virtuális tér az érvényesülés és a megbecsültség helye lehet. A már meglevő személyiségzavarokat nagyban elmélyítheti a játékok világában való túlzott elmerülés. A kutatók szerint a tanult, illetve a kialakuló szociális magatartásformák esetében is megfigyelhető, hogy a játékfüggők a valóságban nehezebben találnak hangot társaikkal. Azon fiatalok személyiségfejlődésére, akik amúgy is problémákkal küzdenek ezen a területen, akár káros is lehet az, hogy a játék elveszi az időt a valódi élményektől, igazi kapcsolatoktól. A játékban persze mindenki a saját személyiségét igyekszik kialakítani, s ez néha hamis belső képet okozhat a játékosnak. Persze a megoldás egyszerűen hangzik, vissza kell találni a valóságba. A kérdés csupán az, hogy akad-e elegendő motiváció ehhez. A mesés világok mögött rejtőző cégeknek nem érdekük elengedni a jól fizető ügyfelet, ezért kiszolgálják a fiatalok minden igényét. Ezekben a világokban többnek érzik magukat, mint a valóságban. Szebbek, okosabbak lehetnek, sőt varázslatos képességeik miatt emberfeletti tetteket hajthatnak végre. A játékok azonban - mint a mesék is - irreális képet festenek a fájdalomról és a halálról. A gyermeki énünk valahol mindig is az ezeken való felülkerekedést kereste, s ezekben a játékokban ez megvalósulhat. Az öröklét és a világ mentésének az illúziója minden játékban fontos motiváció.Az öngyilkosságot elkövetők felel játék-függő. "Kutatásainkból egyértelműen kiderült, hogy az öngyilkosságot elkövető játékfüggők körében kétszer olyan gyakran fordultak elő személyiségzavarok, mint a többi öngyilkos esetében. "Ezek a személyiségzavarok jelentősen növelik az öngyilkosságra való hajlamot. Az öngyilkosságnak három fő rizikófaktora van: a depresszió, a függőség, valamint a személyiségzavar. Ezek a pszichiátriai betegségek kölcsönhatásba is léphetnek egymással, így például a depresszió okozhat játékfüggőséget, ami anyagi gondokhoz vezet, ami pedig még tovább rontja a depressziós állapotot. További probléma, hogy a játékfüggők általában nem kérik szakember segítségét, mert úgy gondolják, maguk is meg tudják oldani a problémáikat. Nagyon fontos, hogy a családtagok és egészségügyi szakemberek odafigyeljenek az öngyilkosságra való hajlam apró jeleire a kedélybetegségre a játékfüggők esetében. Minél előbb diagnosztizáltuk a betegséget, annál előbb kezdődhet a kezelés, és annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Csak hazánkban több százezer felnőtt játékfüggő van, ezek az emberek évente összesen mintegy 25 milliárd forintot játszanak el a családjuktól. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a betegségben szenvedők 31 százaléka már fiatal korban elkezdi a játékot, amik eleinte a gátlás-oldás kapcsolatán alapulnak. A fiatalok rekreációs feszültségoldó magatartásformái rendkívül beszőkültek. Kialakulatlan a pénzfogalmuk, többnyire azért, mert nem kapcsolódik a munkavégzéshez, mint értékteremtő,legális tevékenységhez.

Látogatóban a Királyhelmeci Városi Könyvtárban: