A cloud computing paradigma implementálásának lehetőségei a közművelődési intézményekben
Az elmúlt évtizedben jelentős
változásnak lehettünk tanúi az információ-technológiai
eszközök és rendszerek,
valamint az ezekre épülő alkalmazások és szolgáltatások fejlődésében. A „cloud
computing” mögött meghúzódó elgondolások korántsem új keletűek, már 50 éve
foglalkoztatja az informatikusokat ez a technológia, de csak most tette
lehetővé az adatátvitel és a telekommunikáció fejlődése az új paradigma
kialakulását. Informatikai értelemben a felhő (cloud) tulajdonképpen nem
más, mint erőforrások, szolgáltatások megosztása az interneten keresztül,
vagy valamilyen kommunikációs hálózaton keresztül, ami lehet internet vagy
intranet is.
Számtalan online
szolgáltatást használunk felhőből anélkül, hogy tudnánk, pedig gyakran egy
felhőben járunk, és tudatlanul is élvezzük az előnyeit. A levelezés, a
videómegosztók, közösségi oldalak, videótelefonálás, különböző online
szolgáltatások, on-line szövegszerkesztő, vagy naptár, térkép vagy távoli
szervereken blog vagy közösségi oldal, számtalan mód és lehetőség áll
rendelkezésünkre. Léteznek számítási
felhők, amik segítik a különböző eszközök szinkronizálását, adatátvitelét. A
felhő lényege az, hogy létrehozunk egy nagyteljesítményre képes komplett
informatikai infrastruktúrát (harver és szoftver), amihez bárki szabadon
csatlakozhat és a benne található lehetőségeket használhatja. Amikor egy cloud szolgáltatást igénybe
vesz egy felhasználó, akkor a szolgáltatójának erőforrásait használja,
miközben az adatai egy biztonságos adatbázisszerveren kerülnek tárolásra és
feldolgozásra. A cloud computing
óriási jövő előtt áll, sokkal több van benne, mint azt ma még gondolnánk, de
már jelenleg is számos olyan jellemzővel kecsegtet, amelyek komoly költségmegtakarítást
és versenyképességet jelentenek a szerény üzemeltetési forrásokkal
rendelkező kiscégeknek, akik a szigorú piaci viszonyok között a felhő
megoldások nélkül csak óriási handicappel vehetnének részt, de közművelődési intézményeknek is komoly
lehetőséget jelent. Számtalan mamutcég jött létre, akik egyre
komplexebb hardver megoldási lehetőségeket alakítottak ki a gyorsan változó
piac számára. A megvásárolt infrastruktúra hatékonyabb kihasználása
érdekében célszerűvé vált a drága eszközök minél teljesebb kihasználása
számukra, amit úgy érnek el, hogy bérbe adják szabad kapacitásukat, így
mások egy költségtakarékos és mégis hatékony szolgáltatáshoz jutnak
komolyabb beruházások nélkül. Az alacsony szintű infrastruktúra és a hozzá
kapcsolódó magas szintű platform szimbiózisa kitűnő lehetőség mindkét
félnek. Nagy luxus saját dedikált szervereket használni, ha azokat nem
vagyunk képesek kihasználni. Mivel szinte bárhol a világon
internetkapcsolatot létesíthetünk, valamint a böngészők is könnyen
elérhetők, ezért nem nagyon érdekel bennünket, hogy hol fut valójában egy
adott rendszer, amelyet éppen használunk.
Típusok:
Több féle felhő alapú szolgáltatást
különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy
dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein
elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve.
A publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a
helyi hálózaton vagy intraneten történik az elérés, így értelemszerűen
feltétele a jó kommunikációs csatorna. Típusa szerint lehet szoftver alapú
szolgáltatás, ahol a szoftvereket lehet szabadon használni online
hozzáféréssel, ezeket az alkalmazásokat általában http protokollon
keresztül, egy böngészővel lehet használni, vagy egy kliens segítségével
lehet belépni a felületre. Lehet infrastruktúra szolgáltatás is ami virtuális
hardvert szolgáltat, vagyis emulál nekünk egy eszközt, ami a valóságban nem
létezik, mint például egy iktatószervert, vagy beléptetőszervert. Létezik
még a platform szolgáltatás, az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges
környezetet biztosítva terheléselosztással és feladatátvétellel, valamint
management felülettel és az ehhez szükséges tárhely szolgáltatással, futó
processzekkel, amik elengedhetetlenül fontosak a használathoz, ilyen lehet
egy MYSQL vagy egy Java vagy Flash környezet.
Ha rendelkezésre állnak komoly teljesítményre
képes hardverelemek, akkor privát felhőt is hozhatunk létre saját belső
hálózatunkon.( VMware vSphere, oVirt, CloudStack, OpenNebula.)
Természetesen hibrid felhőt is készíthetünk, ami privát és publikus felhők
hasznos tulajdonságait ötvözi, illetve ezek kombinációja, mindig az adott
lehetőségekhez igazítva a szolgáltatási csomagot. A felhő megoldások
további előnye a jelentős költségtakarékosság, mivel nem kell költenünk
drága hardvereszközökre, vagy rengeteg energiát takaríthatunk meg, nem
beszélve a drága szürkeállományról, vagy a működési költségekről, vagy a frissítésekről,
nem omlik össze a rendszer, nem vesznek el az adataink, csökken az
áramfelhasználás. Az adatok különböző helyekre kerülhetnek fizikai
értelemben, ami tűz esetén is tökéletes biztonságot jelent számunkra. A
forgalom méretezhető és skálázható. A kisebb oktatási intézményeknek,
kiskönyvtáraknak a hostolt nyilvános felhő alkalmazása a legcélszerűbb, míg
a nagyobb közkönyvtáraknak már a privát felhő a leghatékonyabb és
gazdaságosabb. Komoly beruházás nélkül is a szolgáltatások világszínvonalon
állnak rendelkezésre. Oktatási intézményeknek, közművelődési intézményeknek
ideális lehetőség lehet, ha a legmegfelelőbb szolgáltatási típusokat
állítják össze a csomagban. Előnyös elsősorban azokat az alkalmazásokat beépíteni,
amelyek egyébként is külső alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz
kapcsolódnak. Mivel nincs szükség dedikált szerverre milliókat takaríthat
meg az intézmény. Az allokált erőforrás mérete változtatható és rugalmas.
Privát felhő esetén a szolgáltatást nyújtó erőforrások kizárólag a
részünkre vannak dedikálva, nem kell osztoznunk azok teljesítményén
másokkal. A publikus felhő esetében, mint mondjuk a „google” egy
dinamikusan váltózó felhasználói terhelést elégít ki. A számítási felhő
esetében a szolgáltatás jellege is adott természetesen, tehát, hogy
pontosan mit is veszünk igénybe, de ebben az esetben kiemelten hangsúlyos a
szolgáltatás sebessége. Vagyis számítási kapacitást vásárolunk. Ilyenkor a
szolgáltató garantál egy rövid válasz időt, egy adott számítás elvégzésére
vállal határidőt, hiszen a gyorsaság fontos szempont egy online
szolgáltatás esetén. Ezeknek a betartása érdekében a szolgáltató akár
dinamikusan meg is többszörözheti az erőforrások számát, gyakorlatilag, ha
szükséges. A koncentráltan, nagy sűrűséggel előállított informatikai
szolgáltatások esetében több a lehetőség az erős fizikai és a tudományos
igényességgel megtervezett logikai adatvédelmi eljárások bevezetésére, a
titkosításra és a vírusvédelemre. A feleslegessé vált meglévő Erőforrások
felszabadításával lehetővé teszik, hogy az erőforrásokat más,
üzletileg fontos célokra lehessen átcsoportosítani, mint például backup
tárolásra, nem beszélve a jelentős mennyiségű emberi erőforrásról, amit
ezzel takarítanak az intézmény számára. A szerverköltség mellett a
lincencdíjak és az energiaköltség is számottevő, nem beszélve a szakképzett
informatikai munkaerő béréről és az informatikusok folyamatos képzési
költségéről, vagy az alkalmazások frissítésével járó költségekről. A
fenntartók szűkös forrásai a számítástechnikai eszközök gyors amortizációja
nem befolyásolja az intézmények biztonságos működését. Számtalan lehetőség
közül néhányat kiragadok, de ezek bármilyen kombinációja elképelhető.
Szolgáltatások:
|
|
Szoftver szolgáltatás (Software as a Service) olyanz alkalmazásokat általában http protokolon
keresztül, egy böngészővel lehet használni. Példa: Google Docs, netsuite
Platform szolgáltatás (Platform as a
Service) Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja,
terheléselosztással és feladatátvétellel, kezelő felülettel, ezek rendszeres
biztonsági frissítésével. Példa: Google App Engine, OpenShift
Infrastruktúra
szolgáltatás (Infrastructure as a Service) Virtuális hardvert (szervert,
blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacítást) szolgáltat. Példa:
Amazon EC2, Google Compute Engine Hozzáférhetőség
alapján: Publikus felhő esetén egy szolgáltató a saját eszközállományával
(tárhely, hálózat, számítási kapacítás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit.
Publikus felhők esetén különösen fontos a különböző ügyfelek izolálása. Privát
felhő Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját felhőt is építeni. Ez
megoldást jelent a publikus felhők problémáira, viszont az üzemeltetésről a
privát felhő tulajdonosának kell gondoskodnia (VMware vSphere, oVirt,
CloudStack, OpenNebula). A hibrid felhő a
privát és publikus felhők kombinációja, ami lehetővé teszi átmeneti
teljesítményigény esetén a számítási felhő kiegészítését publikus szolgáltató
által kínált megoldásokkal. Tárhely szolgáltatás (Storage as a Service) a
tárhelyet adja, mint szolgáltatást, persze vannak ingyenes tárhelyek is, de
ezek megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető.
Előnyei:
A felhő megoldások előnyei: helyfüggetlen, egy
felhő-alapú megoldás (főleg publikus felhő) szolgáltatás esetében a
szolgáltatás bárhonnan könnyen elérhető lehet. A szolgáltatás maga is lehet független
egy adott szerverközponttól. Méretezhetőség és skálázhatóság, ami egyértelmű
statisztikai adatokat jelent. Kis cégeknek a hosztolt nyilvános felhő, míg a
nagyvállalatok esetében a privát felhő bevezetése a leghatékonyabb. A felhő
alapú szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatos fejlesztése és komoly
beruházásai, hatalmas adatbankjai a garancia arra, hogy a szolgáltatások
világszínvonalon és megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre. Költségkímélő,
mivel a hardvereszközök megvásárlásának költségét a szolgáltatás használatának
díja váltja fel - ez például lehet a bérelt számítási kapacitás, hálózati
forgalom, vagy felhasználók száma alapján kiszámolt összeg. A működetési
feladatok nem a felhasználókat terhelik, az alkalmazások frissítésének járulékos
költségei is megtakaríthatók, a számítási felhő révén élvezhetik az alacsonyabb
költségek és a korszerű szolgáltatások kínálta előnyöket, ahelyett, hogy saját
szoftvert és számítástechnikai eszközöket kellene telepíteniük, illetve karban
tartaniuk saját székhelyükön, a nap 24 órájában működtetni szerverekkel, amik
jelentős áramfelvétellel járnak, így a felhőszolgáltatás a kiszervezésnél is
olcsóbb és rugalmatlanabb.
Döntéselőkészítés:
Mielőtt belevágunk, célszerű egy SWOT-elemzést készíteni,
egy informatikai szakértő segítségét kérni, és megvizsgálni, hogy a felhőre való
áttérés milyen előnyökkel, lehetőségekkel, hátrányokkal és veszélyekkel jár
számunkra. El kell végezni egy számítást, ami a felhőre való áttéréssel
jár, és össze kell hasonlítani a jelenlegi rendszerünk költségeivel. Alaposan meg kell ismerni
a szolgáltatók biztonsági politikáját, előírásait, referenciáit, rugalmasságát az
informatikai erőforrások felhasználása terén, mivel az adataink sorsa egy
másik féltől is függ, ugyanis nem a saját számítógépünkön tároljuk őket. A rendszernek beépített felügyeleti eszközzel
kell rendelkeznie, és teljesítmény alapon kell fizetni. (PaaS,SaaS,IaaS,) A
számítási felhőket különbözőképpen használhatjuk ki annak függvényében, hogy
milyen modellben gondolkodunk
Biztonság:
A kártékony programok terjedése töretlenül zajlik,
miközben a vírusírók egyre trükkösebb és gátlástalanabb módszereket vetnek be
annak érdekében, hogy elérjék a céljaikat. A felhőalapú számítástechnika
fejlődésével lehetővé vált, hogy a vállalati vírusvédelem valamint a
végpontbiztonság kivitelezése, illetve fenntartása az eddigieknél hatékonyabban
és költségkímélőbb módon valósulhasson meg. Biztonsági mentés Nagyon sokszor
előfordul, hogy értékes – gyakran pótolhatatlan – adatbázisok sérülnek meg,
vagy sok munkával létrehozott állományok vesznek el, akár az adattárolók
meghibásodása, akár egyéb incidensek következtében. A cloud computing alapú
biztonsági mentések segítségével azonban a kor követelményeinek megfelelő
védelem mellett nyílik lehetőség az értékes adatok biztonságba helyezésére.
tartalomszűrés. A saját számítógépünkön vagy akár mobiltelefonunkon
csak a kliensalkalmazások futnak. Ezek az alkalmazások megteremtik a
kapcsolatot az üzemeltetővel.
A rendszerüzemeltetéssel, hálózatok
karbantartásával foglalkozó cégek is kihasználhatják a cloud computing
nyújtotta előnyöket. A felhőalapú rendszermenedzsment szolgáltatások gyors
bevezethetőséget biztosítanak, majd ezt követően az üzemeltetést, illetve az
egyes outsourching tevékenységeket hatékonyan támogatják. Biztosítják a
szerverek, munkaállományok rendelkezésre állásának nyomon követését logolását
és természetesen lehetőséget adnak a
távoli menedzsmentre is „utility
computing” . A felhőalapú
rendszerfelügyeleti szolgáltatások folyamatosan monitorozzák a szerverek
valamint a munkaállomások állapotát. Ezeket az állapotinformációkat begyűjtik,
és egy webes felületen keresztül teszik láthatóvá a felhasználó cég számára.
Kockázat:
Az adatbiztonság fontos kérdést vet fel,
mivel a felhőben tárolt adatok feletti ellenőrzés elveszítése komoly kockázatot
jelent. Az üzleti titkok kezelése, a személyi anyagok kezelése és védelme, a
személyiségi jogok védelme és még sok kérdés marad nyitott. A számítási felhő
bevezetésének vannak kockázatai is, de ha megtartjuk az adattárolást magunknak
ez kivédhető.
Léteznek olyan jogszabályi
előírások, amelyek megszabják a felhőben lévő adatok auditálhatóságát és
hozzáférhetőségét.
Konklúzió:
Nem kell aggódnunk a gépek elavulása miatt,
ha nagyobb erőforrásokra lenne szükség, vagy a váratlan költségek miatt, előre
tervezhető minden, nincs bizonytalanság a cloud computing világában, hiszen az
igénybe vett szolgáltatások rugalmasan méretezhetők, költségkímélők és könnyen
bevezethetők. A cloud computing szolgáltatások anélkül vezethetők be, hogy
hardverekre kellene költeni. A legtöbb esetben a felhőalapú megoldások
egyszerű, többnyire webes felületet biztosítanak az egyes feladatok
elvégzéséhez A cloud computing szolgáltatások mögött meghúzódó cégek
folyamatosan jelentős fejlesztéseket és beruházásokat eszközölnek annak
érdekében, hogy a szolgáltatásaikat világszerte megfelelő minőségben tudják
nyújtani. A legtöbb cég a világ különböző pontjain elhelyezett, komoly méretű
adatközpontokkal rendelkezik. Folyamatosan működő helpdesk segíti a
felhasználókat, nincs szerverköltség, lincencdíj, energiaköltség, szakképzett
informatikai munkaerő bére, informatikusok folyamatos képzési költsége,
alkalmazások frissítésével járó költségek, amortizáció stb. Választani kell, hogy
érdemes-e befektetni saját rendszerek kifejlesztésébe vagy megvásárlásába, ha
hamarosan elavul, mert nem képes lépést tartani a gyors változásokkal, vagy a könnyebb hozzáférést az információkhoz, a
növekvő tudásmegosztást és a nagyobb üzleti agilitást. Egyre többen ismerik fel
a benne rejlő lehetőségeket, a szerény forrással bíró intézmények cégek.