In Szabolcs-Szatmár-Bereg country. The seal of the Local Authority of the Town of Demecser: Shield shaped, the Seal is divided into three major sections.On the upper left white section there stands a black contoured faint yellow water tower with two green trees in the front. On the upper right section there're three yellow wheat ears on a green background. The bottom section of the Seal is a fish-shaped area, inside there's a brown fish swimming left. Over this area there's a strong, black line. The Seal is encircled by golden olive branch on the left and golden oak-branch on the right. The two branches are tied up together by the bottom by a golden ribbon. The village of Demecser is located at a distance of 25 kilometres northeast of Nyíregyháza, in an area where the regions of Közép-Nyírség and Rétköz meet. It is accesssbile on a minor road branching off from trunk road No. 4 at Székely. The Budapest-Záhony main railway line runs through the settlement.As it is attested by numerous archeological finds the area of contemporary Demecser was inhabited as early as ancient times. The village is registered by archeologists and museologists as a place of the earliest finds of the so called ’Great Plain linear patterned pottery’. The patterns are mostly engravings of simple geometrical forms, but examples representing the later Körös-Szamos area painted pottery were also found. The name of the settlement was first mentioned in a document around 1261-1267, according to which in the vicinity of the village of Kék Governor Sándor Kárászi purchased an estate called Kendemecher. As it is attested by some other sources the name of the settlement first occured in a deed of gift of approximately 1270-1272, according to which King Stephen V bestowed the settlement on Sándor Kárászi.Due to a decision brought by the Palatine in 1331, Miklós, the son of Sándor Kárászi lost part of the village; it is also known that his brother had the intention of selling the other part of the village to a man called Pál Magyar. István, a member of the Kállay branch of the Balogh-Semjén clan registered a protest against this intention on the grounds of owning the settlement himself. In spite of this fact it seems to be certain that eventually Pál Magyar was able to purchase the village of Demecser, with the surrounding swamps and 30 fish ponds for an amount of 400 silver forints. The stone building of the village church, which was constructed to honour St. George existed as early as this period. In 1354 Demecser was given to Erzsébet, the daughter of Pál Magyar, as part of her dowry.The 15th century brought a change in the history of Demecser. It was in this period that the settlement obtained the right to hold fairs and it was raised to the rank of market town. In 1415 Demecser as well as its outer fields were obtained by the members of the Czudar family.Demecser was a market town from 1460 to 1886. Its right to hold fairs was first mentioned in a document of 1466. It can be concluded form the date that these privileges were most likely to have been given to the settlement by King Mathias. Bessénytanya, Bodótanya, Borzsovatanya, Fekete-tanya, Idatanya, Kolbárttanya, Vártanya, Verestanya, Fellegvártanya, Kistanya were also parts of Demecser in this period. The owners of the settlement were the members of the Várady and Kállay families.According to the tax register of 1556 Demecser had 32 tax paying households, so the number of inhabitants is estimated to have been about 160-165 people. In 1588 there were 93 serfs in the village and they belonged to the members of the Várady family. Due to the swamps of Rétköz the area was relatively sparsely populated because people could only settle down at some heights. In 1611, when the male branch of the Várady family died out members of various nobiliary families claimed the right to Demecser. In the middle of the 17th century István Lónyay was one of its owners and he was given the right of ownership of part of the village by the palatine.Others obtained parts of the settlement by right of mortgage. There were times when part of the village was a royal possession.The census of 1720 registered 14 units of land held in villeinage, two dry mills and three water mills in the village.In the period of the liberation of the serfs the members of the Barkóczy and the Jósa families owned the village. It was only later that other families, including the Pazonyi, Szabó, Györy, Cseepey, Vay and Répássy families came into the ownership of smaller or of larger estates in the area. The number of Demecser’s inhabitants in that period was 839, the size of its ploughlands was 244 acres, and the rest of the village’s outer fields was pastures and fishing ponds. In 1870 there were 220 houses at Demecser and the number of its inhabitants reached 1385. The area of the settlement was 6467 acres then.By the census of 1900 the village had 226 houses and 2021 inhabitants. Due to the rise of capitalism the number of Demecser’s inhabitants further increased at the turn of the 19th and 20th centuries. It was also the period when the Tisza river got regulated, a network of canals was constructed in the eastern half of the country, the Nyíregyháza-Ungvár railway line opened, and in connection with the rising popularity of pickled cabbage production, cooperage and starch production developed.Local economy thrived in this period and it had a beneficial influence on village life and society.In 1931 the number of village houses was 538 and the number of Demecser’s inhabitants reached 4,000. A seven-classroom school operated in the village and by their religious affiliations the inhabitants formed Roman Catholic, Calvinist and Israelite congregations. It was also in the 1930s that some local roads were constructed, others got paved. These roads link Demecser to the neighbouring settlements. After the world war the development of Demecser was blocked by the politics of artificial centralisation and its straight outcome, disproportionate development. The development of Nyíregyháza was prioritised in this period and the nearby Záhony also played a special role. The number of inhabitants was still on the rise in this period and the settlement gained its present-day size in the 1960s and 1970s.In the meantime politicians became increasingly aware of the disadvantages of the politics of centralisation and due to this change Demecser has acquired a new role as the centre of the Rétköz region. From the mid-70s onward a slow but steady development started in the village.As of April 15, 1973 the local governments of Demecser and of the nearby village of Székely joined and the settlement was raised to the rank of township. In 1977 the village of Kék also joined in.In 1975 a wool-spinning factory was established in Demecser, thus the proportion of industry and the number of industrial employees increased in the region. Demecser became a regional centre of 10 villages, for 20,000 inhabitants, who worked in two factories, an agricultural cooperative as well as in service industries and various government institutions.The political and social democratisation and the establishment of a market-oriented economy created the possibilities for civil development. This development coincides with new ownerships and this change has also created some conflicts and social tensions in local industry, agriculture, trade and services as well.The local agricultural cooperative ceased to exist. The two factories- the distillery and the textile factory- were privatised and due to this change they lost their former markets.Their activities narrowed down and they had problems with their competitors, too. The factory owners changed on several occasions but none of them could stabilise the economic status of the factories .These hardships in local industry resulted in rocketing unemployment figures and subsistence worries all obver the settlement.In spite of these difficulties from 1990 to 1994 the local gas network was constructed, the heating system of public institutions was modernised, and many village roads were paved.
Munkaszolgálatosok:
Név: Brown Emeri
Szül. hely: Demecser
Szül idő: 1921
Tábor/Tartózkodási hely/Cím:
Ukrajna
Információforrás:
eydut
Név: Farkas Éliás
Szül. hely: Demecser
Munkásszázad:
108/26
Információforrás:
POR
Név: Farkas Lajos
Szül. hely: Demecser
Munkásszázad:
8/2
Név: Glück Ernő
Szül. hely: Demecser
Munkásszázad:
261/7
Információforrás:
8749
Név: Glück Miksa
Szül. hely: Demecser
Tábor/Tartózkodási hely/Cím:
Ukrajna
Munkásszázad:
105/2
Információforrás:
POR
Név: Grósz Jenő
Szül. hely: Demecser
Szül idő: 1919
Tábor/Tartózkodási hely/Cím:
Schachendorf / Csajta
Név: Leichtmann Endre
Szül. hely: Demecser
Tábor/Tartózkodási hely/Cím:
Lengyelország
Munkásszázad:
101/95
Információforrás:
POR
Név: Schwarcz László
Szül. hely: Demecser
Munkásszázad:
107/307
Információforrás:
POR
Név: Schwarcz Pál
Szül. hely: Demecser
Munkásszázad:
101/307
Információforrás:
POR
Read no history: nothing but biography, for that is life without theory...
Jozsef (Yakov) Gunczler,
son of Menyhert (Menachem Aaron) 1824
From Kemecse register books.
The books started 1875, but entries of Demecser are only from 1886 to 1894.
http://www.stevemorse.org/genealogy/documents.html?direct=0&root=megan&fullname=&noancestortree=1&family=Gunczler
Birth
Date: July 1, 1888
Place: Demecser
Name: Herman Gunczler
Father: Jozsef Gunczler publican, his birthplace is unknown
Mother: Pepi Weisz, her birthplace is Demecser
Mohel: Jacob Gottlieb
Bathen or godfather: Jakab Roth merchant in Demecser
died January 19, 1920
cemetery in Demecser, Hungary
Herman (Avraham Tsvi) Gunczler, age 12
son of Jozsef (Yacov)
tombstone says died 8 Iyyar 5661(April 27, 1901),
but death record says May 17 1901 (28 Iyyar 5661),
cemetery in Demecser, Hungary
Lina (Leah), daughter of Mor Tvi,
second wife of Jozsef Gunczler
died 12 Ab 5692 (August 14, 1932)
cemetery in Demecser, Hungary
Iren (Ruchel), daughter of Lorinc (Yuda Aryeh) Klein,
wife of second Herman Gunczler
died 10 Sivon 5701 (June 5, 1941)
cemetery in Demecser, Hungary
Margit & Herman Wasser
Demecser Hungary, December 1927
Magda Gintzler, Demecser, April 10, 1940
Dubner Sarolta, FERENC, ILONA, JÓZSEF Sara Simon
1919szept10 Gubner ferenc túlélte
19430309?
Túlélés
http://www.remeny.org/remeny/2014-2-szam/weisz-gruner-aliz-agak-gyoker-nelkul-reszlet/
A gőzmozdony fülsiketítő sistergéssel lassított és leállt. Testvéremhez rohantam, nagy izgalmamban nem is vettem észre, hogy közben elájult, ájultan feküdt a padlón. Ekkor szinte eszemet vesztve utolsó erőmmel rázni kezdtem. Ébresztgettem; éreztem, nekem se’ sok hiányzik az ájuláshoz. És mintha valahonnan, nagyon messziről hallanám… a nevünkön szólongatnak… jól hallok?!A nevünket kiáltaná valaki? A szellőzőhöz rohantam, és akkor láttam, hogy három csonttá fogyott férfi közeleg. Tudniillik, a Csapon felvett adatainkat a Vöröskereszt továbbította a nyíregyházi hitközségi irodába azzal, hogy úton vagyunk hazafelé.
Nehezen ismertem fel őket, pedig mindössze egy év telt el, mióta utoljára találkoztunk. Ez az év elég volt ahhoz, hogy a felismerhetetlenségig rájuk nyomja bélyegét. Amint közeledtek, hangjuk mind ismerősebbnek tűnt, s én is magamból kikelve kezdtem őket nevükön szólítani. Krausz Elek, Weisz Nuszi és Gubner Simon. Mindhármukat jól ismertem. A vagon ajtaját félretolva, egymás után ugráltak fel; a könnyeiket férfi létükre sem tudták visszatartani. Nem kérdezgettek sokat, de testvéremet leemelték a vagonból. Ellenkezni próbáltam, nem akartam utunkat megszakítani. Csak annyit feleltek: nincs értelme tovább folytatni az utat, nem jött vissza senki.(…)
1945. március eleje volt. Bár tudtuk a valót, hogy otthon senki sem vár bennünket, mégis elindultunk Kékre, ami hat kilométernyire volt Demecsertől. Gyalog tettük meg az utat, a három jófiú kíséretében. Házunktól már csak pár lépés választott el, amikor hallottuk a kiskapu nyikorgását, s egyszerre csak elénk szaladt családunk jó öreg Fickó névre hallgató kutyája. Hangos szűköléssel, ugatással ugrált körülöttünk, mégis óvatos távolságban, mintha csak érezte volna a csíkos láger-ruhánkból áradó krematóriumfüst szagát. Síró, nyüszítő vonításban tört ki örömében, majd váratlanul világgá szaladt, többé nem is láttuk.(…)
Hogy kik jöttek vissza? Emlékeim legszörnyűbb része ez, nem hallgathatom el. Drága anyám, Ibolya, Sándorka, Lacika és a nyolc éves, szépséges szőke, kékszemű Gizella testvéreim a krematórium martalékává váltak. Legidősebb testvérbátyám, Miklós tífuszt kapott sok száz bajtársával együtt. Lágerüket az éj leple alatt körülzárták és rájuk gyújtották, benn égtek elevenen. Ez volt a hírhedt szobibori láger. Zoltán testvérem 22 éves volt; nem bírta tovább a fagyot, az éhséget, bajtársai a Don-kanyarnál temették el. Drága Jóska testvérem húsz éves volt, ártatlan, szelíd gyermek. Egy irgalmas, keresztény család bújtatta Királyhelmecen. A gyilkos csendőrök felfedezték és felakasztották, bajtársai tanúskodtak róla.(…)
A szomorú végösszeg a következő: a kéki kilencvenhat zsidó lélekből csupán tízen maradtunk.
Ismét tavasz jött. Épphogy betöltöttem tizenkilencedik életévemet. A szép-ábrándos álmok helyett szörnyű víziók kísértettek: kápók kínoztak, kegyetlen aufseherinek korbácsütései riasztottak álmomból. Vérebek hajtotta népem szerencsétlen tömegei meneteltek végtelen sorokban a krematóriumok felé. Vigasztalást ki adott volna? Erre az idősebbek voltak hivatva. De hová lettek az idősebbek? Hitler gyilkos kiszolgálói gyökerestől kiirtották népem. Így maradtunk itt-ott megtépázott ágak – gyökértelenül.(…)
DEMECSER.
Hozzátartozik : Balázsitanya,
Bersény tanya. B o d ó ta n y a , B orzsovatanya.
Feketetanya, Fellegvártanya.
Idatanya, Kislánya. Kolbárttanya,
Vártanya, Verestanya.
Nk., nyirbogdányi j., (székh.:
Kemecse) 3234 1., rkat., ref., te,
6433 kh., tsz., püig., jb., adóhiv.:
Nyíregyháza, jfjßi (1 km.),
73- ( t e .
Községi biró: László Albert.
Vezető jeggző: Széli Sándor.
Körorvos: Neumann Hermán.
Földbirtokosok: Ehrenreich Adolf
(939) — özv. Elek Dezsőné (664)
pazonyi Elek László (971) — Felső-
szabolcsi Tiszai Árment. Társaság
(104) — Grosz Soma (152).
Szőlőbirtokosok: özv. Elek D.-né
(17) — pazonyi Elek László (24).
Orvos: Kiss Emil. Ács és építési vállalkozók: Horváth
Pál — Kovács Menyhért —
Kremniczki Sándor.
Asztalosok: Enyedi József — Ősz
Imre — Potornai János — Szabó
József.
Bádogosok: Berger József — Braun
Ferenc — Groszmann Mór.
Borbél yok: Csernai János — Fabu
József — Kővári Gusztáv. Burgonyakemény.-, liszt-, szörp-,
cukor-, dextringyár: Demecseri
Ipartelepek Rt.
Cipészek: Groszmann József —
Grünwald Mór — Laskás László
— Leiche Hermann — Petrényi
János — Révész Dániel — Szabó
János.
Csizmadiák: Tokarschi Im re —
Vass András.
Fakereskedők: Glück Ede — Penner
Mózes — Teremki Kálmán.
Fogyasztási szövetk.: "Hangya
Ért. és Fogv. Szöv.
Hentesek: Daróczi Miklós — Vida
József — Vida Pál.
Káposztasavanyitó: Demecs. Ipartelepek
Rt.
Kerékgyártók: Herczeg Lajos —
Simon József.
Kocsigyártó: Szabó Kálmán.
Kocsmárosok: Bütykös Pál — özv.
Grünczéler Józsefné — Juhász
Pálné — Müller Dávidné — Róth
Jakab — Weisz Hermann — Weisz
Mátyás.
Kovácsok: Enyedi József — Ferkó
Miklós — Tál Gábor — Talus M.
Kőműves: Zöllner József.
Lókereskedök: Czura Mihály —
Weisz Imre.
Malomtulajdonos: Teremy József
hengergözmalma. Mészárosok: Groszmann Hermann
— Groszmann Mór.
Mészkereskedő: Gauerfried Jakab
(Demecser köz). Mozgóképszínház: Nemzeti mozgó
Pénzintézetek: "Demecser és Vidéke
Nép- és Postásbank m. szöv.
f. a. — "Demecser és Vidéke
Takpt. Rt. Szatócsok: Bernák Sári —
Braun Béla — Csintalan Gyula
— Fehér Ferenc — Gelbmann
Sámuel — Glück Emil — Goldfarb
Emil — Groszmann Mózes
Hevesi Elekné — Juhász Pál —
Kacsik József — Kalla Ábrahámné
— Leicht Hermann —
Leichtmann Hermann — Reichmann
Béla — Teremi Kálmán
Weisz Imréné. Szikvizgyártó: Gubner Simon. Terménykereskedők: Leicht M.
— Leichtmann Dávid — Weisz
Hermann — Weisz József. Textiláru kereskedő: Leicht B.
Vaskereskedő: Groszmann Mór.
Vegyeskereskedő: Glück H.
Régi képek Demecser környékéről
Csöllő
Szövésnél a vetélőben lévő orsóra csöllővel gombolyítják rá a fonalat. Ezt a munkát rendszerint gyerekek végzik.A szövésnél a vetélőben lévő orsóra csöllővel gombolyítják a fonalat. Ezt a munkát rendszerint gyerekek végzik. A csöllő tengelyével egybeépített fakerék a forgást segíti elő. A nádorsóra csavarják a kenderfonalat, és a csöllő vályújában vannak a már felgombolyított orsók.
A dohánypórék felkötése a szerdiafákra
Régi Demecseri ház 1922
A gémeskutunkon a kulcsoskúthorog, ilyen lakat volt, le tudtuk venni róla a vedret vízhúzásnál a kulcsot kiveszik, a vödröt a horogba illesztik, majd újra a kulcsot elfordítják rajta.
Kétféle sortávolságú sorozó Répa, káposzta és kukorica soroló Tarlógereblyéhez
hasonló szerkezeten a növény sortávolságának megfelelő távolságra
fogak. Az egymástól nagyobb távolságra lévő fogak a kukorica, kisebb
távolságra lévők pedig a káposzta sorolására valók
Dohánypajta
Nyitott ajtóval
Dohány sorozó
A ház előtt álló láda a gabonszuszék, ami a termény tárolására szolgált. Az
eresz alatt tartották régen Oldalai deszkákból vannak összeróva.
Szalmatalicska
Istálló
Kerekverem A krumpli, sárgarépa, zöldség, karalábé és minden vermelni való zőldségféle ebben kötött ki.
Hosszúkás krumpliverem középen deszkából készült szellőző nyílások. A nyílásokat erős fagy esetén szalmával betömik
Szalmakarám a disznóknak a meleg nyári napokra
Káposztatorzsa
Mosótekenő
Tengeri kas vagy góré Facölöpön áll,
léc oldalakkal és zsindely tetővel. Oldalain rések, hogy a tengeri jól
száradhasson, akár 200 zsák tengeri is elfér bele.
Veréce ajtó Nyári lécajtó a nyárikonyhára teszik fel, és csak ezt csukják be, hogy a baromfi ne tudjon
a konyhába menni, viszont a levegő "járhatja a konyhát".
Vályogból készült disznóól és tyúkól. A kocsiszín oldalai vesszőből
fontak. A kocsiszín és a disznóól náddal, a tyúkól zsindellyel fedve.
A Tice Dombrád Beszterec és Halász Demecser között, a Ticce széles, tiszta, csolnakokkal mindig
járható ér, sűrű nádasok között. Hajdan a Tiszába vágó folyóvíz, mintegy négymérföldnyi hosszúságú volt és Kisvárdá-tói az ibrányi elpusztult régi vár alatt szakadt a Szár nevü tóba. Tóth György jegyző 1864-ben így küldte be Pesty Frigyesnek. Kerekes József társulati főmérnök úr értesítese szerint a Járat a Ticébe vezetett, Demecser és Gégény között Járat-folyásnak hívták.
Egy régi pecsét
Pazonyi Elek Dezső László és Dezső közös pecsétje
