A disznóölés

 Minden évben vágtunk disznót, és mindig karácsonyra. Hideg is vót, korán is vót setét is vót. Meggímberedett a kezem a hidegben, míg megkapargattunk a disznó bőrét, hiába volt meleg a víz, egy pillanat alatt elhűlt. Az ötvenes években úgy kellett szúrni , hogy senki meg ne hallja, a nyolcvanas években meg úgy, hogy azt higgyék a szomszédok kettőt öltünk, hagy egye űket az irigység.  Előtte ittunk egy kupica pálinkát szíverősítőnek, közben ittunk egy kupicával hogy ne fázzunk, aztán inni illik a gazda egészségére is ugyi, és ez így ment egész nap, amíg be nem sóztunk mindent, talán még egymást is. A disznóól előtt lefagyott a hó csúszott mint a nyavalya, de a fogóknak is annyira mint a disznónak. A gazda bement az ólba, megsimogatta a jószágot, könnyes szemmel adott neki egy marék tengerit, aztán bement a házba, mert nem bírta végignézni a szúrást. Nagy keservesen kicibáltuk a szegény párát az ól elé, majd két markos legény aki a pálinkától, már elég erős volt és bátor hurkot tett a hátsólábára és villámgyorsan fel is fordította, míg elől a böllér akinek a gumicsizmaszárában büdösödött addig a kés, egy elegánsnak éppen nem nevezhető mozdulattal kibillentette az állatot hogy megfelelő testhelyzetbe kerüljön. Ez így elmondva lett vóna a forgatókönyv, de a disznó mindig felülírta, talán mert nem ismertettük vele is a tervet. Szóval amikor kihúzták a hátsólábait, az könnyen csúszott ki alóla, de amikor már azt hittünk mienk vagy anyuci, akkor rúgott egy akkora menkő nagyot hátra, hogy a két 110 kilós legény mint a pingponglabda repültek  egyenesen az ólig, a másik pofont az ól ódala adta nekik. Ilyenkor már jobb ha a falu papja vagy gyerek nincs a közelben, mert a választékos beszéd inkább ízes lett mint a bukta. A böllér hátranézett hátul senki, hát ti meg hova mentek még nem végeztünk. Senki sem értékelte a humorát. Újra nekiestek és vitát nem tűrve a böllér sebészeleganciával megtette amiért felkelt,de mivel nem rögtön lehelte ki a lelkét, megadta neki a kegyelemdöfést. Ennek azért volt némi hangja, amiből tényleg arra következettek a szomszédok, hogy ezek bizony kettőt öltek. Én vótam a legfiatalabb így én tartottam a tálat amibe folyt a vér. Persze minden kuli munkát rám sóztak, ők meg be mentek inni egy kis pálinkát a nagy izgalomra.  "Takard be szalmával meg ne fázzon." mondta a böllér és én annak rendje és módja szerint be is takartam. Akkoriban nem vót gázpalack csak úgy parasztosan szalmával perzseltünk. Hajnalban hozattak fel velem elegendő szalmát, amit a disznóól elé raktam le, még mondta is a böllér, nincs hely ahol megöljük a disznót. Nagyon fáztam, így én is bementem a nyári konyhába, a többiekhez, ahol már jó volt a hangulat, mesélték el ahogy elrepültek mint a darumadár, amikor rúgott egyet hátra. Na emberek fogjuk hozzá a perzseléshez mert menten este lesz. Én még bennmaradtam inni egy kis forró teát, meg fokhagymás pirítóst enni, de a nagymenők kimentek perzselni. A böllér meggyújtotta a szalmát, piszkálta villával de a szalma egy pillanat alatt leégett, a disznó meg sehol. Na ezek el kezdték keresni, egyik a kasba, a másik csirkeólba,a harmadik a csűrbe, a gazda a disznóólba bújt befele és szólítgatta a kucukát de az nem felelt. Kimentem egyik kezemben a forró teával, a másikban a fokhagymás pirítóssal és valami nem tetszett nekem, nem értettem mit rohangálnak ezek.  A böllér cifrát káromkodott és dühösen vágta bele a vellát a másik szalmakupacba. Igen ám, de az azzal a lendülettel ki is ugrott belőle. Hátratolta a kalapját és vakargatni kezdte a kopasz bubját, olyankor mindig földhöz csapta a kalapot, most is ez történt, hát a disznó ott volt a szalma kupac alatt, ahogy én betakargattam, de a pálinkás társaság a másikat gyújtotta meg. mint mindig most is engem hoztak ki hibásnak a dologban. Mehettem a csűrbe megint szalmáért.

Monte Carlo Methods

Multiplicative, congruental and other random number generators. The periodic and aperiodic sequences of a random number series. Statistical tests on random number sequences. Tests of fit, test of independence, khi-squared and Kolmogorov tests. Empirical tests for uniform random numbers. Special methods for generating non-uniform samples. Generating samples for Gauss, Exponential, Gamma, Beta, and Poisson distributions. Sampling polynoms. Generating random vectors. Sampling isotropic solid angle distribution. Simulating discrete events of given probability using Monte Carlo. Techniques for simulation efficiency increase. Simulating processes with continuous distributions. Sampling algorithms for general distributions. Inverse cumulative distribution, rejection methods, table look-up method, composition method. The generalization of the rejection method. Variance reduction techniques for particle transport. Statistical weight, Russian roulette, method of trajectory splitting. A computer-simulation technique that uses random samples and other statistical methods to find approximate solutions to mathematical or physical problems. In 1993, I tried and it worked. The importance of keeping accurate statistics. I worked as a casino, just as you could collect money in Kosice.Since I knew sooner or later come to the unexpected result stopped..Every time you come out after the 16th one of the unexpected numbers, everything you fail. Need to improve, develop and improve the bugs! If we could push the end of the series will be excellent.

A szegény ember baltája

A szegény embernek a balta télen az életben marást jelentette. Nem is volt olyan , akinek ne lett volna baltája.  Reggelre mindig kialudt a tűz a kemencében. Ez a reggel azonban más volt mint a többi.  A szomszéd reggel fát akart vágni, de sehol sem találta a baltáját. Mivel télen ez a legértékesebb dolog a világon, arra gondolt valaki ellophatta az éjszaka. Egész nap azon járt az agya, ki lehetett a tolvaj.  Csak hamar ki is találta, hogy a szomszéd lehetett a bűnös. Szúrós tekintettel kémlelte a szomszéd minden lépését, látta amint fát visz be a házába, amit biztosan a lopott baltával hasogatott fel.  Nem látott a kezében baltát, ez gyanús gondolta, elrejti, hogy ne lássam, hogy az enyémet használja a sunyi tolvaj. Milyen peckesen kimérten járkál az udvarán, most már biztos, hogy ő a tolvaj. Odalépett a kerítéshez és átköszönt a szomszédnak, adjon Isten jó reggelt. Figyelte a szomszéd arckifejezését: a szomszéd zavartan kissé szégyenlősen fogadta a köszönést "Fogadj Isten". Gyanús, miért nem néz a szemembe, miért kerüli a beszélgetést. Mert ellopta a baltámat.  A ház ajtaja előtt suttogva beszélt feleségével, biztosan arról, hogy ellopta a baltámat gondolta.  A szomszéd minden gesztusa, szava cselekedete azt sugallta ő a tolvaj. Szólni kellene a csendőrnek, az ilyet fel kellene akasztani, aki ellopja a szegény ember baltáját. Egész nap morogva járt kelt az udvaron a gazda, apró gallyakat gyűjtött, hogy tudjon fűteni, ha már ellopta szomszéd a baltáját. Fertályóra múlva, ahogy a kertvégében tördelte a csutkaszárat meg a napraforgókóróját, egyszer csak az almafa tövénél megpillantotta a baltáját és rögtön belehasított a felismerés, tegnap itt vágott vele le egy száraz ágat az almafáról. Boldogan ment fel a házhoz a feleségének elújságolni, hogy hol felejtette a baltát. Az nap nem sokat beszéltek az asszonnyal, bort hozott a pincéből és odahívta a szomszédot a kerítéshez megkínálta egy kis borral, zavartan mondta, biztos elfáradt kend a favágásban. Amíg itták a finom vörösbort, nézte a szomszéd tekintetét, gesztusait, viselkedését és semmi jelét nem látta már, ami egy tolvajra emlékeztetné. Tanulság! - Gyakran hiányos ismeretek alapján alkotunk véleményt és könnyen ítélkezünk mások felett. Ne feledd a tulajdon csak illúzió, semmit sem birtokolhatsz, csak átmenetileg használhatod, kivéve a másik szeretetét.

Du sublime au ridicule, il n'y a qu'un pas. 

Az igazság fájdalmas és lesújtó

A magyar gyerekek mentális feszültségének okai, az életvitelükben keresendők.
Az átlag magyar gyermek boldogtalan, életét kilátástalannak érzi. A magyar gyerekek szűk lakásokban élnek,frusztráltak a szülők,  szegények a családok,  nem tudják nevelni őket a szülők. Sokat dohányoznak, agresszívek, a kortársakkal való viszony fontos hatással van a gyerekek hosszú távú fejlődésére. Alkoholt fogyasztanak, drogoznak, ami tovább súlyosbítja helyzetüket. A szegénység következménye az egészség romlás, a szegénység miatt kirekesztik őket az oktatásból is. A szegény és a jómódú szülők gyermekei közötti szakadék egyre nő.  A szegény családok életmódja és lakókörülményei anyagi helyzete behatárolja a gyermek lehetőségeit. Minden második gyerek nélkülöz, vagy éhezik, vagy él a szegénységi küszöb alatt. Hogy pozitívumot is mondjak   nálunk kapja meg a legtöbb gyerek a kötelező védőoltást.  A magyar gyerekek 10 %-a nedves gombás dohos apró élettérben él, ami rontja komfortérzetét, ahol nincs zuhanyzó, fürdőkád és vécé. Az alkohol a dohányzás és a könnyű drogok például kanabis, tovább rontják egészségüket. Gyakori a tinédzserterhesség és az abortusz, és a gyerekek által elkövetett erőszakos bűncselekmények. A magyar gyerekeknek csak a fele reggelizik vagy kap gyümölcsöt. A tehetetlen agresszivitás és düh túlburjánzik, amit a szenvedélybetegségek csak fokoznak, mint a számítógépes játékok. Gyakori a suiciditás és a durva élet elleni bűncselekmények. Az agresszivitás válasz a belső feszültségre , de válasz lehet a dohányzás vagy a szorongás is. A gyermeki agresszió oka lehet ha gyermek maga is áldozat a családban, vagy az iskolában. A gyermek áldozata valamilyen fizikális, vagy szexuális visszaélésnek. A gyermek elvesztette a biztonságát, nem kap kellő figyelmet, odafigyelést, törődést, de ide kell sorolni a betegségeket, baleseteket, amelyekkel szemben a gyermek tehetetlen. A megoldás ha a szülő és a gyermek közösen megtalálja a probléma alapvető lelki okát és együtt keresnek rá megoldást. Bizalom nélkül elfojtja, vagy kompenzálja, vagy más irányba tereli dohányzás, számítógépfüggés, túlzott táplálkozás, depresszió, játékfüggőség. Az agresszív gyermek számára a sport jó lehetőséget jelent a stressz levezetésére.

A magyarokról írták történetírók

IBN RUSZTA arab lexikográfus és földrajzíró 930 táján írja:
“A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba… A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van… Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak.”

BÖLCS LEO bizánci császár (866-911):
“A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők.”

LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról:
“A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen… karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek kiszarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni… Természetük dölyfös, lázadozó…természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre.”

MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196):
“A magyarok “becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak… nem szeretik a sok beszédet.”

THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (Histor. L. VII. C.8.):
“A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremtő). Neki lovat, ökröket és juhokat áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége”.

Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja:
“Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak…”

GARDEZI perzsa író, 1050. körül:
“A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők.”

TYRUSI VILMOS püspök, aki feljegyezte az első kereszteshadak átvonulását, írja krónikájában:
“A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek.”

PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk (1196-1204) udvarában és így írt hazánkról:
“Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat.”

DANTE (1265-1321) az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól sújtott Magyarországra küldött üzenete:
“Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad!”

II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében:
“Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.”

BONFINI (1425-1502):
“Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték.”

JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja:
“Magyarország a kereszténység védőbástyája.”

ROBERT JOHNSON angol 1616-ban:
“Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve.”

MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben:
“A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki”.

MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzője:
“Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn.”

MONTESQIEU (1648-1755):
“A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.”

JULES MICHELET (1798-1874):
“A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.”

EDUARD SAYOUS (1842-1898):
“A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához.”

G. HERRING angol, 1838-ban kiadott útirajzában írja:
“Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek.”

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879):
“A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.”

R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben:
“Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája.”

VICTOR HUGO (1802-1885):
“Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése.”

BISMARCK német kancellár (1815-1898):
“Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik.”

TH. ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette:
“Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért.”

ELISÉE RECLUS (1837-1916):
“Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában.”

PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott első antropológiai kézikönyvében írja:
“Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termető, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,…antropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak…”

HANS NORMAN 1883:
“Magyarország összes népei közül kitűnnek az igazi magyarok… jó alkatú, kemény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból faragottak… szemeik tüzesek”.

VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja:
“Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa.”

PAYOT:
“Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az egész sérelme nélkül.”

D’ANNUNZIO olasz költő 1926-ban:
“Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország.”

G. FERRERO olasz történetíró (1871-?):
“Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat.”

I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta:
“Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors.”

LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja:
“A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet, amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva.”

LORD ROTHERMERE 1927. június 27-én a Daily Mailben írja:
“Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el.”

ISAAC ASIMOV egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk:
“Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok.”

ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954) Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta:  “Már itt vannak? Magyaroknak nevezik őket!”

A Donauzeitung 1894 januári száma leírja, hogy Passauban a jeges Inn folyóba esik egy 4 éves gyermek és , a főbérlő fia utána ugrik és megmenti az életét. A gyerek szülei a Kapuziner strassén laktak albérletben. Az eset Anna Elisabeth Rosmus: Out of Passau című könyvében is olvasható. A történetnek nincs vége. 19 évvel később egy grúz Bécsben járt egy emigráns orosz bécsi lakosnál és véletlenül rálépett a villamoson egy festő lábára, aki nem volt más mint a jeges folyóból kimentett személy aki a Meldemann strassei férfiszállásról szorongását ment éppen kezeltetni egy zsidó pszichológushoz akinek a Berg gassén található rendelője. Az esetnek tanúja volt egy horváth vasmunkás aki Wiener Neustadtban lakott, gyűlölettel nézte a macskaköves utcán amint a császári család kedélyesen kocsikáznak nyitott autmobilon. Az esetnek beláthatatlan következményei lettek, 80 millió ember halt meg emiatt.

Kérdés kik a szereplők?

Top Secret Encryption Kongruentia

Egy példa a RSA titkosításra: p=7, q=13, Modulus N=p*q  azaz N=91 Euler-féle függvény érték   N-re: X(N)=(7-1)(13-1)  Feltétel: 1<e<X(N) & e and X(N) LNKO 1. azaz LNKO(e,X(N))=1.
"e" A nyilvános kulcs kitevője. Kongruencia d-re  de=1(mod X(N))  vagyis de=1+kX(N) bármely k pozitív egészre. d lesz a titkos kulcs. A nyilvános kulcs N modulus és e kitevő A titkos kulcs N modulus és d kitevő e & X között relazív prímkapcsolat biztosítja a de=1+kX(N) diofantoszi egyenletet. Euklideszi algoritmussal megkapható!  Például: e= 2  16. hatványa=65537
Bankkártyákon e értéke 3 vagy 5 ami a feltörést is leegyszerűsíti!
Elküldöm a nyilvános kulcsot, N-t és e-t. A küldendő szöveget számokká alakítom például egy mátrix segítségével. Úgy darabolom fel, hogy az értékek kisebbek legyenek mint N.
A kódolt szöveg= M e hatványa mod N
A vevő d-t ismerve visszafejti a küldött számokat c-ből
m=c d hatványa mod N így m segítségével visszakapom a számokat, majd a mátrixot használva szöveggé dekódolom. C d hatványa = m (mod N) Mivel a p-1 hatványa = 1 (mod p)
Példa:
p=3 q= 7
N 7*3=21
X(N)=(3-1)*(7-1)=12
e=5
de=1 (mod X(n))
5*d=(12*7)+12
85/5=d
d=17

m=121314
c=121314 5. hatványa mod 21

m=c 17. hatványa mod 21

 Caesar-kód vagy Caesar-rejtjel javaban 

public class Caesar {
 public static String caesarCode(String input, char offset) {
  char[] out = input.toUpperCase().toCharArray();
  for (int i = 0; i < out.length; i++) {
   out[i] += offset - 'A';
   if (out[i] > 'Z')
    out[i] -= 'Z' - 'A' + 1;
  }
  return new String(out);
 }
}

Konduljanak meg a vészharangok

Nem leszek népszerű, azzal hogy advocatus diablo meghúzom a vészharangot, de valakinek fel kell vállalnia ennek ódiumát, bár hálátlan szerep, de úgy érzem bűnt követek el, ha látom, tudom és hagyom szó nélkül, várva arra, hogy majd valaki más megteszi helyettem, mert felelősnek érzem magam azokért az emberekért akiket érint. Sajnos  Magyarországon évről évre nő a szenvedélybetegek száma, köztük egyre több a kóros játékfüggő. A számítógépes függőség több, annál, hogy a gyermek szeret játszani egy bizonyos játékot. A kötődés olyan erős, hogy megvonása dühkitörést és agressziót vált ki a gyerekből. A számítógépről való letiltással szabályos elvonási tünetek jönnek létre, ami nyugtalanságban, szorongásban, pánikban esetleg vad indulatban nyilvánul meg. A mentális jelek segélykiáltások, amik mindig ott lépnek fel, ahol a gyermek valamilyen érzelmi szempontból magányosnak és elhagyatottnak érzi magát. Ha észrevesszük a jeleket, el kell gondolkodnunk, azon milyen hiányt akar pótolni a cselekvéssel. Tudom, felismerni és megnevezni nehéz és tapintatlanság is a legmélyebb legrejtettebb emberi érzéseket, és ellenőrzést gyakorolni, vagy tudatosan önmagunkat motiválni vagy produktivitásra késztetni a másikat.  Az esetek nagy százalékában a gyermekek nincsenek tisztában a cselekedeteik és a lelki dolgaik összefüggésével, a szülő egyszer csak azt tapasztalja, hogy a gyermeke nem tud már meglenni a számítógépes játékok által nyújtott talmi ideák és a virtuális világ nélkül, ahol a kudarcai eltűnnek, sikeres és eredményes lesz.

     A számítógépes játékfüggés tünetei nyilvánvalóak, de a szülő nem veszi ezeket a jeleket.

 A függőség olyan magatartásmódok sorozatát hozza felszínre, amelyeket addig nem tapasztaltunk. A személyiség nem tud lemondani róla még akkor sem, ha ezek testi, lelki és szociális ártalmait érzi vagy a környezete tiltja. A függőség azonban nem csak anyagokkal szemben alakulhat ki, lehet televízió vagy számítógép, chat, vásárlás függőség is. Valahogy úgy indul az egész, hogy a gyermek látva, beszélgetve másokkal kipróbálja a számítógépes játékokat. Amikor a környezete nem eléggé inger dús számára, szülei elhanyagolják, nem képes sikereket elérni a tanulásban párkapcsolatban, nincs célja, értelmetlenné válik az élete,(nincsenek programok, szülők elfoglaltak, problémák vannak körülötte, akkor a gyermek olyan világba menekül ahol ezek a problémák nincsenek jelen.

     Ha a gyermeke egyre több időt tölt a gép előtt, az iskolából hazatérve bezárkózik a szobába és ha benyit a szülő agresszív indulatos hangol válaszol, nem érdekli a családja, nem éhes, elhanyagolja alapvető szociális szükségleteit, nem fontosak már számára azok a dolgok amik eddig meghatározták életét, kezdi elhanyagolni a hobbijait, melyeket régen szeretett, csak arról tud beszélgetni, hogy mit csinált, hol tart éppen a játékban, a baráti kapcsolatai is egyre inkább áthelyeződnek a virtuális világba, a tanulmányi eredménye fokozatosan romlik, egyre kevesebbet tanul, azt mondja a számítógépen kell elkészítenie a házi feladatot, a realitásérzéke változik, egyre erősebb „sikerforrás” a számítógépes játékok során elért eredmény, ha letiltásra kerül sor akkor az veszekedések, dührohamok, rongálások árán sikerül. A gyermek gyakran elhiteti a szülővel hogy a számítógép már elavult és venni kell egy jobb modernebb gépet mert ez már lassú. Az igazi ok azonban az hogy a számítógépes játék csak bizonyos hardverek együttes megléte mellett futtatható, amihez a szülőket értelmetlen beruházásokba hajszolja.

      A szülőnek gyakran nincs meg az alapismerete ahhoz hogy felismerje a gyermeke átveréseit, ha az iskolában a tanár nem képes irányítani az órán ott is csak játszik, és még a számítástechnikai ismeretekben is lemarad,a szülő gyakran csak annyit tud gyermekéről, hogy délután gyermeke a könyvtárba ment, de azt nem tudja hogy ott csak játékszenvedélyének hódol, amíg el nem fogy a pénze játszik megállás nélkül, nem eszik nem iszik, majd addig bolyong amíg újabb pénzt nem szerez amivel csillapíthatja a játékszenvedélyét. Ezek a gyerekek értelmetlenül lődörögnek és csak azon jár az agyuk hogy tudnának egy újabb potya körre szert tenni. Tekintetük fáradságról, kimerültségről árulkodik, nincs az arcukon érzelemnek már semmi jele, amint megkapják a lehetőséget a számítógép használatához a türelmetlenség és remegő feszültség átalakul kétségbeesett izgalommá és mindenen átgázolva rontanak a számítógéphez. Akkor vesszük észre a betegséget amikor ki akarjuk kapcsoltatni velük a számítógépet, ugyanis nem képesek rá. Amikor megszakad az internetkapcsolat dühösen és kétségbeesetten, gyűlöletes arccal akarják elpusztítani a környezetükben található tárgyakat. A tehetetlen düh elképesztő agresszivitást hoz a felszínre, ami a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetésére szolgáltat mentális hátteret. Összeszorított ököllel és dühös tekintettel bolyongnak türelmetlenül enyhülést remélve. A szenvedélybeteg gyermek már elképzelni sem tudja az életét számítógép nélkül, lehangolt, depressziós és szorongó ha nem játszhat, gyakran fáradt, álmos, a szemizom egyensúlyának zavarát okozhatja a túlzott számítógép használat, ami szédülést okozhat, krónikus szemgyulladások keletkeznek,szemégés, szemfáradtság, kötőhártya-vörösség, szárazságérzet, betűk összefolyása, fejfájás, a szemhéjszéli bőr vörössége vagy gyulladása, szúró érzés vagy könnyezés tapasztalható. Ha ezeket észleli a szülő joggal gyanakodhat arra, hogy a gyermeke hazugságokkal leplezi sajátos életvitelét. A játékhoz pénz kell, ha otthon nem engedik a számítógéphez, amit akár bűncselekmény árán is megszerez.

     A gyermek időérzéke leromlik, megfeledkezik biológiai szükségleteiről (evés, ivás, pihenés, tanulás) a játék közben. Nem érdekli más, csak a játék,nem is érzi, hogy amit csinál probléma lenne, a dolgok fontossági sorrendje átalakul, olyan világot teremt magának amiben nincs helye a problémáknak és ha a szülő ki akarja ragadni ebből a közegből akkor meglepő ellenállásra számíthat. A fiatalok jóval több időt töltenek el a számítógép előtt, mint amennyit eredetileg kellene. Fokozatosan elszigetelődnek, lógnak az iskolából, rosszul alszanak és deviáns lesz a viselkedésük és megjelenik a suiciditás. Nagy segítség lenne, hogy ha a szülők odafigyelnének a gyermekeikre és tudnák, milyen programokat használ a csemetéjük. A számítógépes játékok elsősorban a fiúk figyelmét keltik fel. Társadalmi párbeszédre és az oktatás megváltoztatására van szükség. Emellett fontos, hogy a fiatalok megtanulják a családban a tiszteletet és nagyobb figyelmet kapjanak az emberi kapcsolatok. A beteg a saját erejét használja fel a betegség legyőzésére. Hiszen a szenvedélybetegséget csak legyőzni lehet, gyógyítani nem. Minimálisan 3 hónap szeparáció és csoportterápiás kontroll segíti elő az átalakulást. A gyerekek mesterséges örömforrást keresnek a játékokban, ergó ezt kell pótolni ahhoz hogy elfelejtsék illetve ne keressék az olcsó eufóriát. A viselkedési addikcióktól való elfordulás a legnehezebb. ha a beteg nem tud ellenállni a kísértésnek, aztán nem tudja abbahagyni szokását, kényszeresen visszatér hozzá. Mindezek következtében beszűkül és korlátozódik egyetlen szenvedélyre. Hibás énképek esetén előfordulhatnak a kóros feszültség-levezetésnek egészen extrém megnyilvánulásai. Kényszeresen kárt tehet magában, de az önsértő viselkedésnek nem suiciditás hanem a feszültség levezetése. A virtuális világban amit a játék ad, teljesül a vágy, hogy itt ellentétben a valósággal, ők lehetnek a legkiválóbbak, legnagyobbak, legerősebbek, legszebbek. Könnyebben szocializálódhatnak ebben a világban a legkisebb nehézség nélkül. Sokan azért kezdenek el játszani, mert elesettnek és jelentéktelennek érzik magukat igazi lehetőségeik, korlátaik között, a játékban pedig egyszeriben hatalmasokká, híresekké válhatnak.

     A virtuális világban a kapott szerep megváltoztatja a helyes helyzet felismerésünket, önértékelésünket, itt képesek vagyunk helytállni és elviselni a nehézségeket, szembesülni a szürke hétköznapok problémáival. Szinte rezisztenssé válnak a külső ingerekkel szemben újra és újra visszaesnek a játék világába, ahol minden egyszerű és könnyebb. Ha a játékszenvedély menekülés a valós problémák elől, akkor az betegség. A szülők, tanárok feladata, hogy eltérítsék a fiatalokat a túlzásba vitt játéktól azzal, hogy kommunikálnak velük, segítenek a problémáik megoldásában, és alternatívákat kínálnak fel számukra, a szabadidő tartalmas eltöltésére. A függőség társadalmi következménye óriási. Felnőttként a szenvedélybeteg gyermek tovább folytatja kisded játékait és majd a munkahelyen is a játék fog uralkodni felette, „cyberparaszt” játékokat játszik és a munkája már csak másodlagos lesz. A folyamatos játékot csak addig szakítja meg amíg a főnöke elhalad mögötte. A teljesítmény rovására megy a szenvedélybetegség, akár a dohányzás, hiszen a dohányosok 20%-al kevesebbet dolgoznak a többieknél mert ki mennek rágyújtani.

     A szenvedély fokozatosan eszkalálódik, kicsiben indul és beláthatatlan következményei lehetnek. Hosszútávon már gyermekkorban elvetett mag felnőtt korban csúcsosodik a teljes élet kudarcává, ami majdan felnőtt korban akár a suiciditás gondolatának előtérbe kerüléséhez vezethet. A játékfüggő a saját és mások egzisztenciáját is veszélyezteti. A családi kassza mindig megérzi ha a gyermek szenvedélybeteg, mert olyan kiadásokkal terheli a családot ami normális esetben nem lenne.(gépvásárlás,internet, online kártya előfizetés, dvd vásárlás, okostelefon, tablet stb.) A gyermeknek szüksége van iránymutatásra, mert nem látja át azt a bonyolult jelenségrendszert amiben él. Nincs meg még benne az általános mentális képesség, amely többek közt tartalmazza az érvelés, a tervezés, problémamegoldás, absztrakt gondolkodás képességét. A perspektivikus gondolkodás képessége a világ szélesebb és mélyebb megértésének képessége – ítélőképesség, megérteni a dolgok értelmét, kellő mennyiségű empirikus úton szerzett ismeret nélkül szinte lehetetlen. Az értelemhez társul az érzelmi intelligencia és ez a kettő az alapja az önálló gondolkodás képességének. Nap mint nap új helyzetekhez, új körülményekhez való alkalmazkodási képessége, mely összefügg az előzőleg szerzett tapasztalati anyag alkalmazásával, az adott helyzet megítélésével, a személyiséggel és a gondolkodási képességgel. Az interperszonális kapcsolatok szociális kapcsolatok terén vagy a társas érintkezés terén és az önismeret terén a legnehezebb a gyermek élete. A versenyhelyzet feszültséggel tölti el, amit kompenzálni szeretne. Az érzelmeit sem képes kellően kontrollálni még, mert nem fejlődött ki az érzelmi háttér amit igényelne a hormonális testi fejlődése. Mások érzelmi indítékainak megismerése/ismerete nagy biztonságot jelent az egymás elfogadásában, a tevékenység végzésében és a szocializálódásban. Nem elég az környezet érzékelése, kell a gondolkodás révén az érzelmek jelentésének megértésének és kezelésének képessége is. Túl sokat várunk el a fiataloktól, túl nagy terheket hordoznak, amit érzelmileg is fel kell tudni dolgozni, ezért az érzelmek, gondolatok és tettek közötti kapcsolat nem mindig racionális. A viselkedés egyénre jellemző személyiségjegyeket tartalmaz, amelyek a személyiség jellemzői meghatározó elemei. Segítsünk a gyereknek megérteni, feldolgozni, alkalmazni az ismereteket. 

Egyszerű IQ teszt!