A temetési szokások

A halál hozzá tartozik az életünkhöz, akár elfogadjuk akár nem. A temetések a legfájdalmasabb dolgok az ember életében. A temetést szigorú szabályok alapján végezték, a szokásjog és az egyház szabályai szerint. A temetőben a sírok régen kelet-nyugati irányban lettek ásva, így a halott, arccal a felkelő nap irányába nézett, mamár nem tartják be ezt a szabályt és össze-vissza ássák a sírokat. Azt tartják, hogy a halált bizonyos események előre jelzik, ha a kép leesik a falról, ha a tükör eltörik vagy leesik, az óra váratlanul megáll, a kutya vonyít mint az éhes farkas, vagy a bagoly huhog a ház körül, akkor valaki meghal a családból. 

Ha a beteg nagyútra készült, vagyis már menthetetlennek ítélte az orvos vagy a család, akkor elhívták a papot, aki meggyóntatta, feloldozta, feladta neki az utolsó kenetet, a reformátusoknál pedig az úrvacsora szentségét magához vette a haldokló. Ezután a mestergerenda alatt gyékényen szalmából vetettek ágyat, azt tartván, hogy az ember a földhöz közelebb könnyebben hal meg. Ilyenkor kinyitották az ablakot, de becsukták a szekrények ajtajait, fiókjait, hogy az eltávozó lélek könnyen megtalálja az utat, és el ne tévedjék, el ne bújjék valahol a házban.

A halál bekövetkezésekor a halott állát felkötik, szemét lefogják, majd erre pénzt tettek, a nehéz fémpénz nem engette vissza kinyílni a szemet. Az órát megállítják, a tükröt letakarják, mert  mindent letakartak, amiben a halott megláthatja magát, úgy gondolták, a halott lelke, magával viszi azt, aki utána a tükörbe néz. Állítólag a lélek 40 napig még a házban lehet.  kioltják a házban a tüzet, amit nem is gyújtanak meg addig, amíg a halott a házban marad. Eszembe jutott még egy babona ha összetörsz egy tükröt, akkor 7 évig nem mehetsz férjhez.

Addig senki nem feküdhet le aludni, amíg a halott a házban van. Ezután megmossák a halottat, amit a legtöbb helyen az asszonyok végeznek, akármilyen nemű is a halott. A vizet olyan helyre öntik, ahol nem járnak, a szappant a törölközőt még a lavórt is eldobják. A férfihalottat megborotválják, helyenként borral bekenik az arcát, hogy az ne változzék el, illetve szép piros legyen. Ezután a legjobb ünneplő ruhájába öltöztetik, de lábbelit többnyire nem adnak rá. Majd a ravatalra terítik, melyet a szoba közepén helyeznek el. Ez székre vagy bakra fektetett két-három szál deszka, amelyet szőttesekkel letakarnak, sokszor a szokásnak megfelelően ágynak vetik meg.

Máshol az ágyra ravataloznak, de ilyenkor vigyáznak arra, hogy az ágyat a mestergerendával párhuzamosan helyezzék el. A halott hasára néhol a felpuffadás megakadályozására sarlót tettek, mely azért is figyelemre méltó, mert ezt a honfoglalás kori sírok némelyikében is megtalálták, de csak asszonyokéban. A felravatalozott halottat a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak illik meglátogatniuk.

A virrasztást az énekesasszony irányítja, aki előmondja az éneket és az imádságot. A "Vezess Jézusunk meg a Te benned bíztunk elitől fogva" sohasem hiányozhatott belőle. A rokonság, az idősebb asszonyok, férfiak azonban maradnak, körbeülik a halottat, imádkozgatnak és énekelnek, rendszerint vallásos énekeket vagy az azok dallamára szerkesztett strófákat. A férfiak többnyire különvonulnak, beszélgetnek a halottról, visszaemlékeznek milyen volt amikor még élt, közben iszogatnak, de nem az egészségünkre szó hangzik el, hanem a halott emlékére, vagy lelkiüdvére, vagy nyugodjon békében hangzik el közben.

Később összeállítják azokat az adatokat, melyek segítségével a pap vagy a kántor a temetéskor a halottat elbúcsúztatja. Az énekesasszony (ő volt a sirató asszony is)  saját énekgyűjteménnyel rendelkezik, melyből a halotthoz, a halálesethez leginkább illő darabokat válogatta össze. Illyés István ki is adta gyűjteményét a zsoltárokat és halotti énekeket tartalmazó kiadványa, 1693-ban jelent meg először. „Ha hosszantartó szeles üdő van, azt mondják sok az akasztott-ember-halott. Ha Pál fordul köddel, sok ember hal döggel.” „Ha valaki fél a halottól, fogja meg a nagylábujját, oszt nem fog félni többet. Ahol halott van nem szabad az ablakon benézni. Ha halottról beszélnek, oszt valaki köhög, meg kell ráncigálni a bal fülét. Az ablakot nem jó addig kinyitni, amíg benn a van a halott. 1972-ben temettük nagymamámat, sárgahomokkla szórtuk fel a ház elejét meg az utcát is. Régen a fiatalabb asszonyt fejdísszel főkötővel temették, az öregebbet bekötöttfejjel és feketében. A fiatal lányt menyasszonyi ruhában temették, a fiatal halottnak lakodalmát holtában is megtartották jelképesen. A virrasztaláson egy petróleum lámpa égett folyamatosan, még akkor is ha nem volt bennt senki vele. Másképp harangoznak a férfinak mint a nőnek. Először egyet húznak egy haranggal, azután kezdi rá kettővel. A koporsó készítésekor vágott forgáccsal töltötték meg a halott feje alá tett kispárnát. A halott mellé a koporsóba fektetéskor bizonyos tárgyakat tesznek.

A férfiak megkapják a pipát, dohányzacskót, esetleges kedves botjukat, a pásztorok karikás ostorukat, sokszor a borotvát, szappant. Az asszonyok mellé többnyire tű, cérna, kendő kerül, míg a gyerekek játékaikat, könyvüket, irkájukat viszik magukkal. Sokszor gyümölcsöt vagy más ételneműt sem felejtenek el, esetleg Bibliát, imádságoskönyvet, szent érmeket, kis szobrocskát, olvasót, zsoltárt helyeznek a lábához. A halott elbúcsúztatásában nagy szerepe van a harangnak.

A katolikusoknál a halál órájában megcsendítik a legkisebbet: a lélekharangot. A protestánsoknál az egy vagy több haranggal történő harangozás a halott neméről értesít. A harangok adják tudtul a temetésre történő gyülekezés megkezdését, és annak szava kíséri utolsó útjára a temetőig a halottat. Ezért van Európa-szerte sok harangra ez írva: „Az élőket hívogatom, a halottakat elsiratom.”A temetés megkezdése előtt a szemfedelet ráborítják a halottra, de az arcánál kis nyílást vágnak. Minden halottat lábbal visznek ki a házból, és a küszöbön háromszor megkoppantanak, hogy a halott vissza ne találjon.

A koporsót az udvaron az ún. „Szent Mihály lovára” állítják, ami tulajdonképpen két bak. A lábához állítják a kis asztalt a pap és a kántor számára. A koporsó körül foglal helyet a halott személyétől függő sorrendben a család. Egyik oldalon a férfiak, a másikon a nők a nagycsaládban betöltött helyüknek megfelelő sorrendben, ha fiatal lány vagy asszony a hozzátartozó esetleg gyerek, akkor a hozzá legközelebb álló rokon vagy barátnőre támaszkodva kísérik végig a szertartáson, a gyerekeket kézenfogva, vagy átkarolva. Az asztalra sok helyen két kendőt is tettek, amit a szertartás befejezése után a pap és a kántor kapott meg. Siratóénekekkel múlatták az időt az asszonyok és zsoltárokat énekeltek, amik a halállal és a teremtéssel foglalkoztak. Egyes siratók dallamukat tekintve a honfoglalás előtti időkre visszavezethetők. A siratás és az egyházi ceremónia befejezése után megalakult a temetői menet, melyben a  koporsót a rokonok, barátok az alátett rúdon gyalog viszik, közvetlen hozzátartozó nem viheti, míg főleg az

A képen Szent Mihály lova, ami a két rúd amin a koporsót viszik. Alföldön szekérre teszik, melyre a fejfát, keresztet is felrakják, nálunk sokáig díszes halottaskocsin vitték, mamár autón szállítják. Sok helyen az is szokásban volt, hogy nem közvetlenül a temetőbe mentek, hanem a templom előtt megálltak, és egy egyházi éneket elénekeltek. A múlt században még az is előfordult, hogy a koporsót bevitték a templomba, és a pap ott prédikált felette, míg máshol az istentisztelet idejére a templomkertben hagyták. A temetési menet élén a pap, kántor haladt, esetleg a gyerekekkel, akik végig énekeltek, a koporsó után a közvetlen hozzátartozók következtek, de itt már férfiak és asszonyok vegyesen. A temetés napján vagy az azt megelőző napon ásták ki a sírt.

Ez a magyar falvakban a legtöbb helyen napjainkig közösen végzett munka, amire a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak illik elmenniük. Ilyenkor pálinkával, szalonnával, kenyérrel a legegyszerűbb módon látják őket vendégül. A kiásott sírra, amennyiben az egy éjszakát üresen tölt, leveles ágakat, gallyakat raknak, hogy a sötétben a rossz szellemek ne tudjanak beleköltözni, illetve a részegek ne essenek bele. A temető kapujában rövid időre megáll a gyászmenet, majd most már mindenképpen karon a kiásott sírig viszik a koporsót, és azt a sír fölé helyezett rudakra fektetik.

Ezután következik a búcsúztatás, majd a különböző egyházi szertartás, végül a koporsót kötélen lassan a sírba engedik. Ekkor a rokonság, de sokszor valamennyi résztvevő egy-egy göröngyöt dob a koporsóra, e szavak kíséretében  „nyugodj békében!”, „Legyen neked könnyű a föld!”, (ez is az ősi pogány kézzel való elhantolás hagyományaként él tovább, mindenki egy marék földet dobott a sírba, ez volt a közös gyász jele.) de néhol azokat a kendőket is, melyekbe bánatukat belesírták, hogy a szomorúságot ne vigyék haza. Máshol szokásban volt a sír megkerülése is.

A temetés befejező aktusa a tor, vagyis a résztvevők vendégül látása, ami néha az ital miatt elfajult és ezért a 1092-ik évi szabolcsi zsihat betiltotta a mulatozást. Régen a tememtőben tartották, de a 1279-ben a budai zsinat ezt is megtiltotta,a temetőkapuban a koldusokat élelemmel és itallal megvendégelték, ez még élő szokás, „Adjatok a koldusnak, hogy haza ne járjon a holt lelke. Mostanság a közeli vendéglőt kibérlik ott ülik a tort,régen a halottas háznál ülték meg, amire illően meghívták a papot és a kántort is, de nekik nem volt illő elfogadni a meghívást. A magyar nép babonasága is a régi vallásból fakadt. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de mégis így van, a nép, a tanyák, a falu lakói megőrizték még eme évezredes múltú babonás históriákat. Szájról szájra, apáról fiúra szállt valamely babona némelyik családban". mondta Krúdy Gyula az Álmoskönyvben.Aligha tudok hozzáfűzni bármit is.

A halottnak is terítettek, az asztalnál, bort is öntöttek neki, és amikor ittak a halott lelkiüdvére, akkor az ő poharát hátrafelé kiöntötték. A cigányoknál szokás volt a hegedűszóval való temetés, a koporsóba ha zenész volt a hegedűjét is mellé temették, ételt és italt tettek neki, és némi fémpénzt, mert hogy borravalót illik adni annak, aki majd át viszi őt a túlvilágra. A szokások egy része a pogány korszakból maradt fenn, de az egyház szemehunyt felette. Ilyen volt a gyertyatánc is, amikor körbe táncolták a halottat. A honfoglaláskor még élt a régi szokás, hogy lovat áldoztak fel az Isteneiknek és a toron megették, de a 1310-i trieri zsinat ezt is beteiltotta. Az 1562-i debreceni nyilatkozat betiltotta a lakomákat.

A régi emléktorok helyett gyászmiséket engedélyezett az egyház. A pogány rítusok, hiedelmek továbbélnek. Volt ahol a halott látó asszony azt mondta a családnak, azért hallanak zajt éjszaka a padláson mert a meghalt hozzátartozó éhes és visszajár. Azt javasolta, tegyenek ki ételt a tornácra és akkor nem jön majd többé vissza. Akinek leesik az álla, az nem meglepődik, hanem meghal. A régiek úgy tartották, ha az asztal megreped, abba a házba meghal valaki. Ha a kuvik az ablakra száll és megszólal: halált jelent. Ha a kutya a háztövit kaparja, oszt közben befele ugat a pitvarba: meghal valaki. Aki után kinyílik az ajtó, az is meghal. Ha a bútor recseg, az is halottat jelent a háznál. Aki a küszöbön megáll azt felakasztják.  Ha sütéskor a kenyér kettészakad: halált jelent. A háznál nem szabad temetési-éneket énekelni, mer meghal valaki. Aki után nyikorog az ajtó, az is meghal. Ha valaki Szilveszterkor dióhajba gyertyát állít, meggyúttya oszt feldűl, meghal. Ha a kutya kaparja a fődet és lefele vonít, halott lesz a háznál.

Újév első napján, vagy óesztendő utolsó éjszakáján éjfélkor, tizenkét órakkor egyedül egy szobába a tükörbe kell nézni és mikor tizenkettőt üt az óra a tükörbe megjelenik a koporsóba az, aki abba az esztendőbe meghal a családban. Ha valaki disznóval álmodik: rokona vagy valakije meghal. "A babona vén, évszázados fája minden népnél megtalálható. A ősi török közmondással zárom, "Bármilyen nagy is a neved, végül egy kő lesz a jeled."

A szeretet katonája

Így nevezték a Demecseri Reményi Józsefet bajtársai. Mindig segített a bajbajutottakon: kollégájának várandós zsidó feleségét megmentette a deportálástól, kimenekítve őt a kórházvonaton, de rendszeresen vitt csomagokat a frontra a munkaszolgálatosoknak is, nem egyszer életét kockáztatva vele. Az éhező ukrán, orosz lakosokat, gyerekeket pedig élelemmel segítette a háborúban.  Reményi József 1911. július 8.-án született Demecserben 5 gyerekes kiskereskedői családban.

A kereskedelmi iskola elvégzése után könyvelőként és gazdászként dolgozott. Később vegyesboltot működtetett vidéken. Az 1930-as évek végén került Budapestre, a Tungsramhoz. Budapestről került a II. világháború alatt a Don folyónál harcoló 2. magyar hadsereg kórházvonatára. A kórházvonatok feladata a hadműveleti területek tábori kórházaiból a már ellátott sebesültek a hátország hadtest- és vöröskeresztes kórházaiba szállítása volt. További feladatuk volt még a hazai területekről vöröskeresztes ápolónők, orvosok, vezérkari tisztek, gyógyszerek, kötszerek és más egészségügyi anyagok kiszállítása a hadműveleti területekre. A II. világháborúban a keleti frontra oda-vissza ingázva 12 kórházvonat közlekedett.

A keleti hadszíntérre tíz-tizenöt napig is eltartott az út. Visszafelé, sebesültekkel megrakva, négy-öt nap alatt ért haza a kórházvonat. Reményi József összesen 17-szer tette meg ezt az utat. Az elsőt rögtön a házasságkötése után egy héttel. A kórházvonaton töltött szolgálata során testközelből tapasztalhatta meg a front szörnyűségeit. Nem csak az emberéleteket követelő háborús pusztítást, de a helyi ukrán lakosság nyomorúságát, éhezését, a magyar katonák, munkaszolgálatosok kiszolgáltatottságát. Minderről személyes hangvételű naplója, több ezer, általa készített fénykép és 1942 decembere és 1943 márciusa között feleségéhez írott személyes hangvételű levelei tanúskodnak. 1998 júliusában halt meg. A 152. és 154. számú kórházvonattal tizenhétszer járt a fronton, ahol közelről láthatta a háború borzalmait. Emlékeit fotókban és naplójában. örökítette meg.

 

A nyíregyházi kereskedelmi iskola elvégzése után könyvelőként, gazdászként alkalmazták Királytelken a Dessewffy-uradalomban, majd később apró vegyesboltot működtetett sikeresen a Szabolcs megyei Kéken. A ’30-as évek végén került Budapestre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-hez – más szóval az Egyesült Izzóhoz –, ahol számviteli szakemberként alkalmazták. A ’40-es években belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. A második világháborúban a Magyar Királyi Honvédség vöröskeresztes kórházvonatain szolgált az ellátásért felelős, gazdasági vezetőként (GH), kezdetben tartalékos zászlósként, majd hadnagyként, végül pedig főhadnagyi rangban.

1942 júniusában megnősült. A házasságból három gyermeke született. A gyorsan megszervezett, „háborús” esküvő után alig egy héttel már szolgálatba kellett állnia, és hamarosan a frontra küldték, amit a 152. és a 154. számú kórházvonattal összesen 17 alkalommal járt meg. Minderről a VI. és VIII. útja során, 1942 decembere és 1943 márciusa között feleségének írt, a kórházvonatának napi történéseiről szóló, személyes hangvételű naplója és számos, általa készített fénykép tanúskodik.

A háború utolsó szakaszában, 1944 végén a Németországba kivezényelt kórházvonattal, rajta feleségével és Mária lányával Ausztriába, majd Bajorországba került. A kórházvonat és személyzete, a velük utazókkal együtt amerikai fogságba estek. 1945. október 16-án Bad Aibling katonai kórházában született meg második lánya, Erzsébet. A család a háborút követően visszatért Magyarországra.

The Photos of Lieutenant József Reményi – a Hungarian Red Cross (Hospital) Train from the Eastern Front to Germany. József Reményi was born on July 8, 1911 in Demecser, to a shopkeeper family with five children. Having completed his studies at a school of commerce, he was employed as an accountant and economist by the Dessewffy manor of Királytelek. At the end of the 30’s, he moved to Budapest to work for the joint stock company Tungsram, as a public accountant.  In the 40’s he became a member of the Social Democratic Party. During World War II., he served on the hospital trains of the 2nd Hungarian Army fighting in the Don bend, as a manager of economy responsible for food supplies. He was an ensign in reserve, a second-lieutenant and, later on, a lieutenant. Altogether, he was sent to the front 17 times by the hospital train No. 152 and 154. He had a chance to experience the horrors of the war at close quarters, he saw the misery and famine of the Ukrainian people, the defencelessness and humiliation of the Hungarian soldiers and the inmates of the forced labour camps and the condescending, arrogant manner of the “world-conquering” Germans. (He described all the above in his diary written for his wife during his sixth and eights journey, between December 1942 and March 1943.

He described the everyday events of the Don campaign and the hospital trains in detail and took several thousand pictures.)  In the last phase of the war, at the end of 1944, he was sent to Germany by a hospital train. He ended up in Austria and, later on, in Bavaria together with his wife and their daughter, Mária. The hospital train, all of its personnel and all those travelling by the train fell into captivity and were taken prisoners of war by the Americans. On October 16, 1945, his second daughter, Erzsébet, was born in the military hospital of Bad Aibling.

Könyvajánló; George Orwell 1984

Olvasd el és ha megérted, megváltozik az életed! Nem fogsz naplót írni, nem osztod meg a véleményedet másokkal, ne álmodj, nem beszélgetsz senkivel, nem bízzol senkiben, kerülöd a kommunikációt, a vélemény nyílvánítást és kerülöd a közösségi oldalakat. A gondolat lázadás, a gondolkodás bűn, George Orwell fantazmagóriája a gondolatrendőség, sajnos mamár nem utópia, hanem valóság. Ha a gondolkodás luxusát megengeded magadnak és nem úgy gondolod ahogy a hatalom, közellenség leszel, akkor elveszítheted állásodat, sőt életed is veszélybe kerül. Folyamatos a megfigyelés, ellenőrzés és ideológiai nevelés. Az életszínvonal emelése nem célszerű. Új fogalmat kell megtanulnod a "bűnstop" fogalmát. A duplagondolás egyfajta tanított, kötelességtudó vakság a velejáró ellentmondásokkal kapcsolatban, a hit téves rendszerében. A totalitárius társadalom a duplagondolás révén meghamisítja a valóságot; Ne beszélj, csak figyelj, ne gondolkozz, mert lecsap a gondolatrendőrség. Állandó szorongásban és félellemben fogsz élni.  George Orwell 1984-ben elképzelt világának borzalmas elemei felismerhetők. Ezek a technológiák már mélyen beépültek a társadalmunkba, és globális szinten figyelik meg az embereket. Létezik éjszakai megfigyelés is, vagyis az emberek alvás közben sem lehetnek egyedül a nem is túl távoli jövőben. Vagy talán már most sincsenek egyedül. Az egyén megfigyelése feltérképezése szinte gyerekjáték a titkosszolgálatok számára a jelenlegi teknikai eszközök révén. Ma már számítógépek végzik automatikusan a megfigyelést. Hangot,  képet, kapcsolatokat, véleményt ideológiát. Már a testtartást is képesek összefüggésbe hozni az arcunk rezdüléseivel, ezek alapján elemzik, mi számít szokatlannak. Így a kamerák már képesek felismerni lassan azt is, hogy kik vagyunk. Így pedig óriási hatalmuk van felettünk.  Olyan biometrikus akták jönnek létre és lesznek rendszerezve minden állampolgárról, melyek kényes adatokat tartalmazhatnak. És egyáltalán: ki szeretné, ha létezne róla egy akta, amiben mindent megtalálhatnak róla? A szokásait, a vágyait, a piszkos kis titkait, merthogy valljuk be, senki sem szent, indenkinek vannak olyan momentumai az életben, amit titokban szeretne tartani. Az ember számára egyre nehezebb lesz magányos pillanatokat átélnie. A gondolatrendőrség már lehet, hogy épp ránk vadászik? A gondolatbűnözés ugyanis egy totalitárius diktatúrának ágyazhat meg a jövőben. Vagyis egy idő után már a gondolatokat is bűnként tekinthetik. Sőt, egy sötét jövőben talán ez is elég lesz arra, hogy bárkit elítéljenek és bezárjanak. Eddignem lehetett bűnösnek nyilvánítani valakit azért, ami még el sem követett, de a gondolatrendőrség elémegy a bűnnek elég rá csak gondolni és ezt már úgy tekintik mintha már elkövették volna. Ez végső soron gondolatolvasással függhet össze, ami még inkább beférkőzhet az emberek magánszférájában. Az adatkutatás közvetlen veszélyt jelenthet az emberek életébe.

A gondolatbűnözési program sajnos a jövőben rengeteg ártatlan embert fog célba venni, ahogyan azt George Orwell előre megjósolta. Vagyis elítélhetnek minket majd rossz gondolatért - bármennyire is szürreálisan hangzik. Vagyis az adatmegfigyelés, a biometria, és a nemzetközi megfigyelés mellett a nagytestvér hálózata is riasztó mértékben fejlődik és nő. Ha egy  napon naplóírásba kezd, melyet a totális hatalommal rendelkező Párt szigorúan tilt, hiszen annak tartalmát – az önálló gondolatokat – nem befolyásolhatja. Winston tehát bűnt követ el, miközben érdeklődni kezd az elnyomó hatalom, és annak rejtélyes ellensége iránt is. Hamarosan a Párt célkeresztjébe kerül, letartóztatják, majd átnevelő intézetbe viszik, ahol végül feladja egyéniségét, megszereti a Nagy Testvért. Mivel megismeri a Párt működését, alkalmatlanná válik arra, hogy a rendszer hasznos tagja legyen, és tudásáért az életével fizet. Az 1984 nyomán a korabeli, de a mai olvasó is átérezheti a diktatúra totális figyelmét, végtelen információszomját, és a bizonytalanságot, ami a benne élő uniformizált „Winston Smitheket” mindennapjaikban körbevette. Az író kiválóan megalkotta azt a miliőt, amiben a mai diktatúrák működnek. Ne feledjük, Ő ezt 1948-ban írta, vagyis 40 évvel ezelőtt,  bűne hogy gondolkodott, két éven belül mehalt. Az itt leírtak George Orwell 1984 című könyvében olvashatók, őt kell érte letartóztatni!

Régi háborús képek

Vártanya

Az összefüggő vízen kisebb nagyobb úszó szigetek voltak, amit egyik nap lekaszált a Vártanya közelében valaki, oszt a Fellegvárnál meg valaki más összegyűjtötte, mert hogy Isten adománya. Demecsertől az  un.  „kassai szél” irányába a vályogvető gödrön túl vezetett a földút a kőhídon át a Ticcéig. A Várhegytől (vártanya)fertályórára(15 perc) volt a Tacs tó, Ecse tó, Bájos tó, Gyalap tó, Király tó, Széles tó, Orozd tó, Gödény tó, Zöld tó, Bagoly tó, Bersény tó, Donboc tó, Füzes tó, Mohos tó, Kolbárd tó(pulbor), Tölgyes tó, Kuckur(kecsker). A Pap tó  ami a Borostános láptől délre vót, régi neve Prépost tó. A templomok közötti utat Várdi útnak vagy nagy útnak hívták, ma is nagy utca a neve. A Kecsker tótól keletre lévő sziget neve Kisgémes sziget vót.  A pásztor értől nyugatra Mátyás sziget vagy Páskom sziget. Páskom kút sziget, a Kecsker tótól északra. Ahogy zsugorodott a víz úgy változott a neve, a tóból lett posvány, cseretek tókák kutak, gödrök, posvány, bodor(tekervényes ér).Volt ahol sűrű volt a bozót (cseret) ott bujtak meg a farkasok. Gál-Kuti csatornát csak kanálisnak hívták(Lónyai) A Lónyaitól délre lévő területet homok szegnek nevezték, az északit csak ártérnek. A Cseréshegytől délgyugatra volt a reformátusd egyház földje, keletre levente gyakorlóhely volt. Az evangélikus temető a szőllőhegy északi sarkában volt.  Az őrház, a régi Köleshely közepe táján, a szalókával szemben fekvő kis rétnél a vasuté vót. Dél felé vót Borzsova tanya vagy Lokteluke.

https://data2.openstreetmap.hu/terkep/Demecser