Hálózati erőforrások

Szerverek

A szerver funkciója a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása. Ez magába foglalhatja adatok központilag történő tárolását egyéni vagy közös felhasználás céljából, továbbá különféle szolgáltatások nyújtását a hálózati felhasználók számára.

A szervereket két szempont szerint csoportosíthatjuk:

Funkciójuk alapján:

• fájl szerver

• nyomtató szerver

• alkalmazás szerver

• adatbázis szerver

Egy szerver gyakran több funkciót is elláthat.

Felhasználhatóságuk alapján:

• dedikált szerver kizárólag hálózati kiszolgálói feladatokat látnak el

• nem dedikált szerver tud alkalmazást is futtatni, akkor nem dedikált szervernek hívjuk. 

A szervereknek számos típusát különböztetjük meg. Ezeket kíséreljük meg összeszedni az alábbiakban:

Szerver platform: A szerver platform egy olyan fundamentális hardware, vagy software, ami a szerver vezérlő motorjaként funkcionál. Gyakran használják az operációs rendszer szinonimájaként.

Alkalmazás szerver: Az alkalmazás szerver egyfajta összekötő software, amely az adatbázisokat és a végfelhasználót kapcsolja össze.

Audio/Video szerver: Honlapok multimédia szolgáltatásait támogatja úgy, hogy lehetővé teszi a felhasználónak a multimédiás tartalmak streamelését.

Chat szerver: Valós idejű párbeszéd funkció lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy adatokat cserélhessenek egymással.

Fax szerver: Kitűnő választás olyan cégeknek, akik csökkenteni kívánják a telefonos költségeiket, viszont megköveteli a valódi dokumentumok faxolását.

FTP szerver: Lehetővé teszi a biztonságos fájlküldést számítógépek között.

Groupware szerver: Egy software, ami lehetőséget ad a felhasználóknak, hogy együtt dolgozhassanak az interneten keresztül, vagy pedig céges intranetet is jelölhet.

IRC szerver: Ideális opció azoknak, akik valós időben kívánnak kommunikálni más felhasználókkal. Az Internet Relay Chat különböző hálózati szerverekből áll, amik lehetővé teszik, hogy a felhasználók egymáshoz tudjanak kapcsolódni az IRC hálózaton keresztül.

Lista szerver: Segítségével könnyebbé válik a levelezési listák kezelése. A szerver lehet egy nyitott tér, ahol különféle párbeszédeket lehet lefolytatni, vagy lehet egy egyirányú lista, amin bejelentéseket, hírleveleket és hirdetéseket lehet küldeni.

Mail server: Céges hálózatok e-mailjeit tárolja és továbbítja LAN-on, WAN-on és az interneten keresztül.

Proxy szerver: Összekötőként funkcionál a kliens program és a külső szerver között azért, hogy megszűrhesse a beérkező kérelmeket, növelje a teljesítményt és megossza a

kapcsolatokat.

Telnet szerver: Lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy bejelentkezzenek egy hostra, aminek a segítségével távoli számítógépekről is képesek lesznek különböző feladatok végrehajtására.

Virtuális szerverek: A virtuális szerver ugyanúgy képes megfelelni a felhasználók kívánalmainak, mint egy fizikai szerver. A virtuális szerverek esetében is lehetséges a különálló szerverhez való hozzáférés és rendelkeznek hagyományos számítógépekre jellemző privát szférával is. A virtuális szerver alapvetően azt jelenti, hogy a megosztott és dedikált szerverek közti távolság lecsökken, ezért nagyobb szabadságot élveznek a felhasználók, és mindez alacsonyabb költségeket is eredményez.

Web szerver: Statikus tartalmat kínál a webböngészőknek, mégpedig úgy, hogy betölt egy fájlt egy lemezről, és azt a hálózaton keresztül átküldi a felhasználó webböngészőjébe. Ez az adatcsere a böngésző és a szerver között történik, az egymás közötti kommunikációra pedig a HTTP-t használják.

A virtuális dedikált szerver saját operációsrendszer-másolatot futtat, az ügyfeleknek pedig ezekhez a rendszerpéldányokhoz rendszergazdai szintű hozzáférésük van. Így gyakorlatilag bármilyen alkalmazást telepíthetnek, amely az adott típusú rendszeren futtatható. 

Fájl szerver

A fájl szerver feladata a felhasználók adatainak tárolása közös vagy egyéni használatra. Az ilyen funkciót betöltő szerver gép legfontosabb tulajdonsága, hogy nagy háttértár kapacitással rendelkezik, ugyanakkor működéséhez nem feltétlenül szükséges nagy teljesítményű processzor.

Nyomtató szerver

A nyomtató szerver a felhasználók nyomtatási kérelmeinek tárolásával, sorba állításával és feldolgozásával foglalkozik. A fájl szerverek gyakran nyomtató szerveri szolgáltatásokat is nyújtanak.

Adatbázis szerver

Az adatbázis szerverek a hálózati felhasználók számára hozzáférést biztosítanak nagyméretű, közös használatú adatbázisokhoz. Általában az adatbázis lekérdezések végrehajtása is a

szerveren történik, így a hálózaton csak a „hasznos” adatok átvitele történik meg, így csökken a hálózati forgalom és a hálózat túlterhelődésének veszélye.

Alkalmazás szerver

Az alkalmazás szerver a fájl szerveri funkciók mellett a programok futtatásáért és az adatok feldolgozásáért is felelős. A hálózati munkaállomások tehát ebben az esetben csak adatbeviteli és megjelenítési funkciókat látnak el. Ilyen szerverekben a jelentős háttértár kapacitás mellett nagy teljesítményű — nem egyszer több — processzorra és sok memóriára van szükség.

Dedikált szerver

A dedikált szerver kizárólagos feladata a hálózatra csatlakoztatott munkaállomások kiszolgálása. Ezen a szerveren csak a funkcióinak ellátásához szükséges programok működnek, tehát hagyományos felhasználói munkára nem alkalmas. A nagy adatforgalmat bonyolító hálózatok esetén leginkább dedikált szervereket alkalmaznak.

Nem dedikált szerver

A nem dedikált szerver a hálózatról érkező kérések kiszolgálása mellett egy munkaállomás feladatainak ellátására is képes.

Ezt a képességét természetesen csak szerveri feladatainak rovására vagyunk képesek kihasználni, mivel ezzel további erőforrásokat vonunk el a rendszertől. Ilyen szervereket kis adatforgalmú hálózatok esetében alkalmaznak, elsősorban gazdaságossági okokból, hiszen így eggyel kevesebb számítógép vásárlása szükséges.

Hálózati szerver programok

A fejlesztők hálózati kiszolgáló gépünkhöz szerver programok széles skáláját kínálják számunkra. Egy ilyen program beszerzésénél pontosan fel kell mérnünk, hogy hálózatunkon mekkora forgalom várható és milyen jellegű feladatok ellátása szükséges.

Egyes szoftverek kizárólag hálózati kiszolgáló funkció ellátására képesek, így csak dedikált szervereként alkalmazhatók. Ilyen például a Novell cég NetWare programja.

A fájl szerver feladata a felhasználók adatainak tárolása közös vagy egyéni használatra. Az ilyen funkciót betöltő szerver gép legfontosabb tulajdonsága, hogy nagy háttértár kapacitással rendelkezik, ugyanakkor működéséhez nem feltétlenül szükséges nagy teljesítményű processzor.

A nyomtató szerver a felhasználók nyomtatási kérelmeinek tárolásával, sorba állításával és feldolgozásával foglalkozik. A fájl szerverek gyakran nyomtató szerveri szolgáltatásokat is nyújtanak.

Az alkalmazás szerver a fájl szerveri funkciók mellett a programok futtatásáért és az adatok feldolgozásáért is felelős. A hálózati munkaállomások tehát ebben az esetben csak adatbeviteli és megjelenítési funkciókat látnak el. Ilyen szerverekben a jelentős háttértár kapacitás mellett nagy teljesítményű — nem egyszer több — processzorra és sok memóriára van szükség.

Az adatbázis szerverek a hálózati felhasználók számára hozzáférést biztosítanak nagyméretű, közös használatú adatbázisokhoz. Általában az adatbázis lekérdezések végrehajtása is a szerveren történik, így a hálózaton csak a „hasznos” adatok átvitele történik meg, így csökken a hálózati forgalom és a hálózat túlterhelődésének veszélye.

A dedikált szerver kizárólagos feladata a hálózatra csatlakoztatott munkaállomások kiszolgálása. Ezen a szerveren csak a funkcióinak ellátásához szükséges programok működnek, tehát hagyományos felhasználói munkára nem alkalmas. A nagy adatforgalmat bonyolító hálózatok esetén leginkább dedikált szervereket alkalmaznak.

A nem dedikált szerver a hálózatról érkező kérések kiszolgálása mellett egy munkaállomás feladatainak ellátására is képes.

A fejlesztők hálózati kiszolgáló gépünkhöz szerver programok széles skáláját kínálják számunkra. Egy ilyen program beszerzésénél pontosan fel kell mérnünk, hogy hálózatunkon mekkora forgalom várható és milyen jellegű feladatok ellátása szükséges.

Villanyszerelés

A legegyszerübb számológép Pythonba

def calculate(): operation = input(''' Milyen műveletet szeretnél?: + összeadás - kivonás * szorzás / osztás ''') number_1 = int(input('Kérem a számot: ')) number_2 = int(input('Kérem a számot: ')) if operation == '+': print('{} + {} = '.format(number_1, number_2)) print(number_1 + number_2) elif operation == '-': print('{} - {} = '.format(number_1, number_2)) print(number_1 - number_2) elif operation == '*': print('{} * {} = '.format(number_1, number_2)) print(number_1 * number_2) elif operation == '/': print('{} / {} = '.format(number_1, number_2)) print(number_1 / number_2) else:

print('Nem érvényes operátor, addj meg mást.') again() def again(): calc_again = input(''' Akarod folytatni? Ha igen akkor y ha nem n betű ''') if calc_again.upper() == 'Y': calculate() elif calc_again.upper() == 'N': print('See you later.') else: again() calculate()

#https://repl.it/repls/NecessaryPeacefulBlockchain és a

https://www.jetbrains.com/pycharm/

Mindennapi hibakeresés, karbantartás és javítás

Napi munkája során számos informatikai eszközre, azok működési rendellenességére érkezhet panasz. Leggyakrabban az alábbiakkal találkozhat: - a felhasználó a szükséges szoftverek kezelésével nincsen tisztában. Jobb esetben kérdez, rosszabb esetben kísérletezik, s aztán másra (naná, hogy a rendszergazdára) fogja a hibát; - egyes szoftverek működési hibái, melyek adódhatnak a telepítés pontatlanságából, a számítógépen telepített alkalmazások nem megfelelő összehangolásából vagy a rendszeres frissítések hiányából (bár néha maga a frissítés válik a rendellenesség okává); - a hálózati beállítások, kiszolgálók működési zavaraiból; - a hálózati eszközök, közvetítő közegek meghibásodásából; - egyes perifériás eszközök rendellenes működéséből, elhasználódásából, a pótlandó kopó, fogyó eszközök hiányából; - s akár a számítógépházban összezsúfolt egységek működési rendellenességéből is. A jelen tartalomelem e gyakorisági sort megfordítva csupán az utóbbi hárommal foglalkozik. A felsorolás többi elemére a modulhoz készülő számos modulfüzetben találhat megoldást! Minden ember alkotta eszköznek szüksége van karbantartásra a használati értéke és a működőképessége megőrzéséhez. Ennek ellenére is előfordulhat műszaki meghibásodás, melyet javítani szükséges. 

Ez alól az informatikai eszközök sem kivételek, de javítás előtt minden esetben mérlegelnünk kell, hogy - figyelembe véve az eszközök gyors technikai fejlődését - valóban érdemes-e a meglévő eszközt kijavítani. Sok esetben erre nemleges választ kapunk. A pótalkatrészek hiánya, az új eszközök viszonylag alacsony ára (legalábbis a pótalkatrészek árához képest), illetve az újonnan beszerezhető azonos célú eszköz többletszolgáltatásai gyakran az eszközök cseréjét indokolják. Ilyen esetben ne feledjük: Az elhasznált elektronikai eszközök, berendezések veszélyes hulladékok! Ezeket kommunális szemétben elhelyezni TILOS! Gondoskodjunk a szakszerű ártalmatlanításukról, a bennük felhalmozott értékes anyagok kinyeréséről. Szerencsére a baj sokszor egyszerű eszközökkel megelőzhető. A legegyszerűbb ilyen módszer a tervszerű és rendszeres karbantartás. Ez mindenekelőtt az eszközök állapotának felmérésével kezdődik. A tapasztaltakat érdemes (gyakran kötelező) a munkahelyen rendszeresített űrlapon rögzíteni. Így visszakereshető, ha egy-egy felhasználó rendszeres hanyagsága több esetben meghibásodáshoz, az eszközök tönkremeneteléhez vezet. Eszközeink meghálálják a tisztán tartást, ami a gondosság egyik jele is. Természetesen nem elegendő maguknak az informatikai eszközöknek a tisztasága, lehetőségeink szerint gondoskodjunk a környezet tisztaságáról is. Ebben mindenképpen együtt kell működni munkatársainkkal, a felhasználókkal, tudatosítani kell bennük az egyes szennyeződések hatását a készülék működésére. Mivel egyes berendezéseken nagy mennyiségű levegő áramlik át ventilátorok segítségével, így sok levegőben szálló piszok is bekerülhet a készülék belsejébe. A számítógépeket, illetve a hozzájuk kapcsolt perifériás eszközöket karbantartani csak azok kikapcsolt, áramtalanított állapotában szabad. Nem elegendő a gépet leállítani, meg kell szüntetni annak 230V-os hálózati elektromos kapcsolatát is! 

A KARBANTARTÁS, SZERELÉS ESZKÖZEI 

A számítástechnikai eszközök hardver-karbantartása előtt készítsük elő az alábbi eszközöket:

- porecset; - sűrített levegős flakon; - kontakt spray; - erős fényű lámpa, kézilámpa; - nagyító; - csipeszek; - fogók (lapos, kúpos, oldalcsípő); - krimpelőfogó; - csavarhúzók (kereszthornyú és egyenes a készülékekhez illeszkedő méretekben). A javítási, mérési feladatokhoz szükséges felszereléseink:
- digitális multiméterek a megfelelő mérőzsinórokkal; - kábelteszter; - forrasztóállomás a szükséges segédanyagokkal. A tisztításhoz a kereskedelemben kapható speciális tisztítószereket alkalmazzuk. Ezek összetétele az egyes műanyag, fém- és gumielemekhez igazodik. Egyszerű tisztítószerek (pl. üvegtisztító) a szennyeződést ugyan hatékonyan oldják, de kárt tehetnek a berendezésben (pl. a nyomtatók papírtovábbító gumigörgőiben). Puha rongyra, valamint pálcikás törlővattára, törlőkendőre is szükség lesz. Szükség van az egyes készülékek szerviz dokumentációjára. Ezt elolvasva ismerhetjük meg a konkrét feladatokon kívül az esetlegesen szükséges speciális szerszámigényt, valamint az adott eszközhöz használható tisztító, ápoló vegyszerekre vonatkozó gyártói előírásokat is. Ezekkel is kellő mennyiségben készüljünk fel a munkára. Az összetett elektronikai berendezések megbontása után a káros elektrosztatikus kisülések elleni védekezésül használjunk antisztatikus csuklópántot. Ezt a készülék áramtalanítása és megbontása után, de a készülék belsejében lévő elektronikai elemek érintése előtt csatlakoztassuk a készülékház megfelelő fémes részéhez. 

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK 

Az egyes perifériás eszközök önálló hálózati feszültségellátással rendelkeznek. Ezek megbontása előtt gondoskodni kell a készülék csatlakozásainak megbontásáról mind a kapcsolódó számítástechnikai eszközről, mind a 230V-os elektromos hálózatról. Azonban az összeszerelést követő próbaüzem alatt a készülék(ek) már a hálózati 230V-os, 50Hz-es váltakozó feszültség alatt üzemelnek. Ez életveszélyes helyzeteket teremthet! A legfontosabb szabályok: - feszültség alatt végzendő munkát csak arra kiképzett személy folytathat, a képzést dokumentálni kell; - feszültség alatti munkavégzés egyedül nem végezhető, segítő személy jelenléte szükséges a munkavégzés helyszínén. Áramütés esetén úgy kell eltávolítani az áramkörbe került személyt, hogy a segítő maga ne kaphasson áramütést. Ennek legegyszerűbb módja az elektromos berendezés áramellátásának megszüntetése (kapcsoljuk le a kismegszakítót, kapcsoljuk le a kapcsolótábla főkapcsolóját, vagy a készülék (hosszabbító) villásdugóját húzzuk ki a konnektorból). De ne a kikapcsológombbal bíbelődjünk, hisz az rendszerint nem szakít meg semmilyen áramkört, csupán készenléti üzemmódba állítja a készüléket. Ráadásul veszélyes közelségbe kerülünk a balesetet szenvedett személyhez, s magunk is megsérülhetünk.

Az elektromos balesetek mellett mechanikai sérülések is érhetnek bennünket. A csavarhúzó helyes tartásával, használatával, az egyes éles fém alkatrészek (pl. sorjás szél) megfelelő elővigyázatosságú kezelésével ezek a veszélyek csökkenthetők. Ha a kellő óvatosság mellett mégis baleset következne be, szükség szerint elsősegélyt kell nyújtanunk az arra rászoruló társunknak. Ha indokolt (a baleset jellege, a sérült állapota indokolja, vagy jogszabály ezt kötelezővé teszi), értesítsük a mentőket, illetve a munkahelyi vezetőt, aki gondoskodik a további teendőkről, a baleseti jegyzőkönyv felvételéről.
Tanuljunk mások balesetéből, hogy a sajátunkat elkerülhessük! 

A SZÁMÍTÓGÉP KÖZPONTI BERENDEZÉSE 

A számítógépházban rengeteg hő termelődik. Az ATX rendszerű számítógépeknél a ventilátorok elhelyezése olyan, hogy az előlap és az oldallap felől a hűvös levegőt a számítógépházba juttatjuk, ami aztán felmelegedve a különböző szellőzőrácsokon keresztül távozik. Az áramlást a házhoz csatolt ventilátorokkal segítjük, esetleg hűtőkártya beépítésével. Ám a levegőáramlás folyamatosan port és egyéb szennyeződést juttat a gépházba. A számítógép elhelyezése is befolyásolja a bejutó piszok mennyiségét; minél alacsonyabbra helyezzük, annál több kerül a gépbe. Ráadásul eléggé változatos anyagok formájában: hajszálak, kisebb szemétdarabkák mellett bekerülhetnek rovarok vagy egyéb tárgyak is. A gépházban ezek egy része aztán "porcicává" áll össze. Ha nedvesség éri (elegendő a nagy páratartalmú levegő nedvessége is), ez elektromos vezetővé válhat, ami rendellenes működéshez, tönkremenéshez vezet. Ezért rendszeresen, de legalább félévente ki kell takarítani a számítógépet. Ehhez mindenekelőtt áramtalanítsuk az eszközt. Hogy kellemetlen meglepetés ne érjen bennünket, a hálózati csatlakozás megszüntetése után (húzzuk ki a konnektorból a hálózati feszültség csatlakozóvezetékét) nyomjuk meg a bekapcsológombot. Ezzel egyrészt ellenőrizzük, hogy ténylegesen áramtalanítottuk-e az eszközt, másrészt kisütjük a tápegység kondenzátoraiban tárolt töltést.

Bontsuk meg a számítógépházat a megfelelő szerszámmal, miután szemrevételezéssel megállapítottuk, hogy milyen rögzítési módot alkalmaztak a típusnál. Általában kereszthornyú csavarhúzóra van szükség, de léteznek szerszám nélkül bontható (tools free) gépházak is. A ház (csatolókártyák felőli) oldallapjának eltávolítása után a por nagy részét egy megfelelő távolságban tartott, enyhe szívást (depressziót) végző porszívóval eltávolíthatjuk. Erre a rendszeresen karban tartott gépek esetén általában nincs is szükség. A maradékot porecsettel szedjük össze.
Ám mindig vannak olyan rejtett zugok, ahol megbújik a por, a piszok. A kifújására sűrített levegős palackot használhatunk. Azonban ügyeljünk rá, hogy ne a ventilátorok felé irányítsuk a port, hisz azok szerkezete (különösen a csúszócsapágyas, egyszerűbb típusoké) ettől károsodik, a szerkezetbe került por felgyorsítja kopásukat. A kifújt por ráadásul az egészségünkre is ártalmas lehet, s a karbantartott gép környezetét is szennyezi. A karbantartás hiánya : a por eltömítheti a hűtőb ordák közötti réseket, lerakódik minden alkatrészre Ezután szemrevételezéssel állapítsuk meg, hogy a különböző hardveregységeken van-e valahol porlerakódás. E tekintetben a legveszélyeztetettebb helyek: 

- a passzív hőátadásra alkalmazott hűtőbordák; - rossz konstrukciójú házak esetén a memóriamodulok foglalatának környéke; - maguk a ventilátorok; - az aktív hűtésű eszközök hőátadó felületei (a hűtőbordák közé, valamint a hűtőborda és a ventilátora közé előszeretettel eszi be magát minden szennyeződés). Ezeket a helyeket is tisztítsuk meg! Az aktív hűtésű eszközök elszennyeződése esetén szükség lehet a rajtuk található ventilátor leszerelésére s az egység szétszedett állapotban való kitisztítására. Ha ez csatolókártyán lévő eszköz (pl. videokártya), akkor mindenképpen először a csatolókártyát távolítsuk el a rendszerből, s csak azután bontsuk meg a hűtést. Ez már csak a szűkös hely és az eszköz beszerelési iránya miatt is indokolt.
Ám a mikroprocesszor hűtőventilátorát nem mindig könnyű eltávolítani, néha nem is lehet; pedig a ma divatos, lemezes szerkezetű bordázatok akár teljesen el is tudnak tömődni a kosztól. Kétségbeesésünkben a teljes hűtőegységet is leszerelhetjük, ám ez esetben a tisztítás után feltétlenül gondoskodni kell a mikroprocesszor és a hűtőborda közötti hűtőpaszta pótlásáról! Mivel itt nagyfeszültségű áramköri elemek is vannak, könnyebben előfordul, hogy a piszok átvezetést, ritkán zárlatot okoz. Ha ennek veszélyét észleljük, kénytelenek vagyunk a tápegységet kiszerelni, megbontani, kitakarítani. (S végül persze megfelelően visszaépíteni a készülékbe.) Ha rendszeresen kell tisztítani a tápegységet, akkor: - vagy a számítógép helyén célszerű változtatni, hogy kevesebb szennyeződés érje; - vagy porvédelmi eszközt kell felszerelni (ám ez mindig csökkenti az átáramló levegő mennyiségét); - de meg kell gondolni, nem a tápegység túlterhelése okozza-e a gondot: ugyanis a tápegység hűtőventilátorának fordulatszáma szabályozott, s csak nagy terhelés esetén szív sok levegőt (s persze sok koszt is). A poros környezet kikezdi a ventilátorok csapágyazását
Ez ellen leginkább cserével védekezhetünk. Esetleg a csapágy műszerolajjal való kenése is megoldás lehet ideiglenesen. Távolítsuk el a védőfedelet a csapágyról (ez sokszor csak egy öntapadós matrica), s egyetlen csepp finom varrógépolajat juttassunk a szerkezetbe. Enyhén mozgassuk meg, majd többször forgassuk körbe a ventilátorlapátot az összeszerelés előtt. A matricát, illetve a porvédő sapkát mindig pontosan rögzítsük vissza, ellenkező esetben többet ártottunk, mint használtunk a szerkezet olajozásával! Az alapos takarítás után a számítógépház összeszerelése előtt mindenképpen ellenőrizzük:
- az egyes mechanikai elemek megfelelő rögzítettségét; - az áramköri lapok (csatolókártyák, RAM modulok stb.) csatlakozását; - az elektromos vezetékek helyes és stabil csatlakozását; - a vezetékek megfelelő elhelyezkedését (a hőleadó felületektől, ventilátoroktól való kellő távolságát). Az előlap mögötti rész is nagy porfogó  Az oldalfal visszaszerelése előtt csatlakoztassuk a leválasztott perifériákat, a hálózati feszültséget, s próbaüzemmel, a készülék bekapcsolásával győződjünk meg az üzemszerű működésről. A számítógépház s az egyes perifériák külső felületeit puha, száraz vagy enyhén nedves ruhával áttörölgetve tisztíthatjuk. Használjunk az adott célra szolgáló tisztítófolyadékot.

 

A beviteli egységek a gyakori használat, a nyomtatók pedig a kellékanyagok miatt igényelnek nagyobb odafigyelést.
A billentyűzet 

A billentyűzet azért komisz, mert a gombok csonka gúlája a rákerülő szennyeződéseket bevezeti a szűk elválasztó résekbe, s mi magunk is minden billentyűleütéssel segítünk mélyebbre jutni a szennyeződésnek.
 
Lerakódott piszokréteg a billentyűzet gombjain 

Rendszeresen gondoskodjunk tehát a felületére került szennyeződés eltávolításáról. Ehhez speciális geometriai kialakítású szivacsokat alkalmazunk úgy, hogy a billentyűzetet fejjel lefelé fordítjuk, hogy a szennyeződés ne a szerkezetbe hulljon. Ha az eszköz poros, más szennyeződésekkel terhes környezetben van, használaton kívül gondoskodjunk annak letakarásáról.
A karbantartás során fejjel lefelé fordítva kirázhatjuk a szennyeződés egy részét. Ezt követően sűrített levegős palackkal rendszeresen fújjuk ki a bekerült szennyeződést, s töröljük le puha ruhával a kívülről rárakódott piszkot.
Sokat használt vagy poros környezetben üzemeltetett klaviatúrákon ez nem mindig segít, szükség lehet rá, hogy a gombok alá rakódott koszt eltávolítsuk. Ha ez többször szükségessé válik, célszerű egy megfelelőbb kialakítású (pl. cseppmentes) billentyűzetet felszerelni.

 Már a részlegesen megbontott billentyűzetből is sok szennyeződ ést el lehet távolítani
Végső esetben a gombokat egyenként lepattintva feltárul az alatta lévő hely, így már csipesszel, sűrített levegővel kitakarítható minden zug. Magunknak spórolunk időt, ha csak a „qwe…” és „yxc…” sort szedjük le, hisz így is szinte mindenhová odaférünk. Összeszereléskor ügyeljünk a gombok megfelelő sorrendű elhelyezésére.
A mutatóeszköz
A modern vezeték nélküli optikai egerek igénylik a legkevesebb karbantartást. A megfelelő energiaellátásról kell csupán gondoskodnunk, s a külsejükről (főleg az aljukról) letörölni a szennyeződést.
Sokkal nehezebb az optomechanikai egerek tisztántartása, hisz az annak alján lévő gumihenger nemcsak az asztal lapjához tapad, hanem minden koszhoz is, amit mi magunk forgatunk aztán be az egér belsejébe, amikor mozgatjuk. A zsíros szennyeződés aztán feltapad a tengelyekre és a támasztógörgőre is.
Szerencsére a golyót egy bajonettzáras fedél tartja, ami egy mozdulattal eltávolítható, így hozzáférünk az elszennyeződött részekhez. Csipesszel, pálcikás törlővattával, kis csavarhúzóval és óvatosan dolgozzunk!

 
. Az optomechanikai egerek fő piszokforrása a gumigörgő
Ha nagyon összeállt a benti szennyeződés, szedjük szét az egeret (ez néhány csavar, de egyiket-másikat matrica vagy gumitalp alá rejtik, tehát ne feszegessük, hanem keressük meg őket!), s így végezzük el a tisztítást. Összeszereléskor ügyeljünk a csatlakozóvezeték megfelelő elhelyezésére.
Szerelési, javítási feladat a mutatóeszközök esetében gazdaságossági okokból nem vetődik fel. Ugyanis a javítás anyagszükséglete, valamint a rá fordított idő valószínűleg önmagában is nagyobb költség, mint egy megfelelő új eszköz beszerzése, s akkor még a várható élettartamot nem is mérlegeltük.
Ritka esetben a csatlakozóvezetékkel kell szerelést végeznünk, az ugyanis többnyire nem túl hatékonyan van rögzítve, csupán egy kulisszán keresztül akadályozzák meg a kicsúszását.
. A csatlakozóvezeték rögzítése az egérben

RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 

Ha pedig egy-egy erősebb rántás nyomán abból kicsúszik, akkor kizárólag a vezetékek forrasztásai vagy csatlakozója jelentik a rögzítést, s közülük előbb-utóbb valamelyik (amelyik a leginkább feszül) enged, elszakad. Ez egyúttal a működésképtelenséget is jelenti. Ha ilyet tapasztalunk, az egér szétbontása után a kiszakadt vezetékcsonkot távolítsuk el előmelegített forrasztópákával az egér nyomtatott áramköri lapjáról (vagy a csatlakozósorból), s gondoskodjunk a furat átjárhatóságáról (például gombostű, injekciós tű segítségével). Ezután csupaszoljuk meg rövid szakaszon a vezetéket, sodorjunk rajta annak érdekében, hogy könnyebben be tudjuk helyezni a furatába, s forrasszuk be. Ellenőrizzük a többi vezeték állapotát, és ha szükséges, azokat is forrasszuk újra. Ha egyszerre csak egy vezeték forrasztását bonjuk meg, nem kell különösebben figyelnünk a vezetékek elhelyezkedésére a nyomtatott áramköri lapon, de ha egynél többet forrasztunk ki, pontosan jegyezzük fel színenként a csatlakozási helyeket. A helytelen sorrendben (rossz pontokra) forrasztott csatlakozás a mutatóeszköz, esetleg az alaplap tönkremenetelét is okozhatja.
Az összeszerelés során lehetőleg stabilan rögzítsük a csatlakozóvezetéket a kicsúszás ellen, esetleg ragasszuk is be azt a műanyag kulisszába.
Egyre több helyen alkalmaznak vezeték nélküli egeret, billentyűzetet. Ez szabadabb munkát biztosít, de a működéséhez szükséges energiát ilyenkor elem vagy akkumulátor szolgáltatja. Az elemek használata nem vall környezettudatos szemléletre, hisz azok csak egyszer használhatók fel, lemerülésük után veszélyes hulladékká válnak.  Vezeték nélküli optikai egér Az akkumulátorok töltéséről viszont rendszeresen gondoskodni kell. Erre szolgálnak a használati időn kívül az egér elhelyezését is biztosító dokkolóegységek (melyek egyúttal a rádiókapcsolatban a vevő szerepét is ellátják), illetve léteznek speciális indukciós egérpadok, ám ezek ellen szól az áruk mellett az, hogy a használatkor vezetékes kapcsolatuk van a számítógéppel, és ez megkötést jelent… Az energiaellátást egy vagy két darab AA vagy AAA típusú egység segítségével oldják meg. De használjunk bár elemeket, akár akkumulátorokat, egy biztos: mindig a legfontosabb pillanatban fognak lemerülni, s hagyják cserben a felhasználót.

Képmegjelenítő eszközök 

Bár a monitorok igen összetett elektronikai készülékek, a működés, a csatlakozások stabil rögzítettségének ellenőrzésén kívül csupán a port töröljük róluk… A monitor tisztításához tisztító folyadékot (NE ablak-, illetve üvegtisztítót!), valamint puha rongyot, tisztítókendőt alkalmazzunk. Ez a folyadék alkalmas a monitor kávájának, műanyag alkatrészeinek tisztításához is.
Ritkán, de szükségessé válhat a CRT monitorokon kisebb szerelési műveletek elvégzése. Ennek oka a színek vagy képalak menüből nem javítható egyéb hibák javítása. A mi lehetőségünk ilyen esetben, hogy a monitor hátsó burkolatának eltávolítása után a nagyfeszültségű részekhez tapadt port eltávolítsuk, s ellenőrizzük, hogy minden alkatrész megfelelően van-e rögzítve.
 
 CRT monitor megbontva — a nagyfeszültségű egységekre rakódik le a p o r
Ha összeszerelés után is fennáll a hibajelenség, megkísérelhetjük a monitor javítását. Ehhez először is meg kell határozni a hiba forrását. Jellemző meghibásodások lehetnek:
- csatlakozóvezeték vagy a csatlakozó hibája; - a tápegység hibája; - a lemágnesező áramkör hibája; - a függőleges vagy a vízszintes eltérítő fokozat hibája stb.
A hiba forrásának feltárását követően dönteni kell, hogy egyáltalán gazdaságos-e a javítás. Ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni a meghibásodott készülék korát, egyéb működési paramétereit, tervezett további használati idejét. CRT monitorok esetén megfontolandó, hogy nagy összegű javítás helyett a korszerűbb TFT (vagy egy új CRT) beszerzésére tegyünk javaslatot. Nyomtatók
Más informatikai eszközökhöz képest a nyomtatók karbantartására gyakrabban van szükség. Ez több feladatot foglal magába, ezek:
- a kellék- és szervizanyagok pótlása; - külső és belső tisztítás; - javítás, alkatrészcsere.
A nyomtató típusa határozza meg, hogy milyen kellék- és szervizanyagok cseréje, pótlása mely időközönként szükséges. A kellékanyagokat, tisztító vegyszereket, segédanyagokat rendszerint minden gyártó készletben is kínálja, de gazdaságosabb az üzemméretnek megfelelően a fogyás folyamatos figyelembevételével az egyes anyagok egyenkénti beszerzése.
Ha az eszköz használói a nyomat minőségét illető hibát jeleznek, a karbantartás megkezdése előtt készítsünk próbanyomatot, s ebből következtethetünk a jelenség okára (csíkozó nyomat, a papír félrehúzása, begyűrődése stb.).
A szükségessé vált javítás során minden esetben a gyártótól származó eredeti - vagy ha ez nem lehetséges, akkor az eredetivel minden műszaki paraméterében megegyező - cserealkatrészt használjunk fel.
A javítás a nyomtatók esetében is a hibafeltárással veszi kezdetét. Nyomtatók esetében rendszeres a kopásnak kitett mozgó (forgó, csúszó) alkatrészek meghibásodása. Erre következtethetünk a készülékre érkező rendszeres panasz esetén, vagyis ha a megfelelő karbantartással is jelentkezik a hiba (pl. a papírfelvevő, papírtovábbító rendszeré).
Vizsgáljuk meg, hogy a javítás — a tervezett élettartamot is figyelembe véve — a beszerezhető alkatrészek költsége mellett gazdaságos-e. Kisebb értékű (pl. egyszerű színes tintasugaras) nyomtatókkal könnyen előfordulhat, hogy a javítás nem gazdaságos, ilyenkor a használat körülményeit mérlegelve tegyünk javaslatot a megfelelő működési elvű és terhelhetőségű típus beszerzésére.
Egyes hibák kijavítása is feladatunk, illetve szükség lehet alkatrészek, részegységek cseréjére is.

 
Tűs mátrixnyomtató 

A tűs mátrixnyomtatók igénylik a legkevesebb törődést; a festékszalagot is csak többszöri végigfutás után kell cserélni (a kazettában végtelenítve helyezkedik el). Azonban legalább félévenként szükséges sort keríteni a karbantartásra.
 
Tűs mátrixnyomtató tisztítás, karbantartás előtt 

A belekerült port (ez részben a papírról belekerülő "papírpor", részben egyéb szennyeződés) a festékszalag (szalagkazetta) kiemelése után fújjuk ki nagy nyomású levegővel. Általában kiemelhető a perforált szegélyt továbbító egység, így alaposabban hozzáférünk a készülék belsejéhez.
A napi működtetésben gond forrásává válhatnak a papírtovábbító görgők, ezeket speciális tisztítószerrel kell letisztítani, hogy a tapadásuk helyreálljon, de a vegyszer ne tegye tönkre a szerkezetüket. Az általános célú háztartási tisztítószerek ezek anyagát fellágyítják, így a papíron nyomot hagynak, s egy idő után deformálódnak is. Ilyen tisztítószerek használata mindenképpen TILOS!
A nyomtatófejről alkoholtartalmú oldószer segítségével el kell távolítani a festékszalagról rákerült festékmaradványokat. Szükség szerint ehhez — típustól függően — ki kell szerelni a nyomtatófejet.

  
 A nyomtatófej és a helye sen befűzött festékszalag
A csúszó és forgó alkatrészeket a tisztítás után a papíron nyomot nem hagyó szilikontartalmú szerrel töröljük át. Ezzel biztosítjuk a megfelelő kenést, a csúszó alkatrészek kopását csökkentjük. Egyúttal a készülék zajszintje is csökkenni fog.
 
15 . ábra. A perforált szegélyű papír továbbítóegysége
A külső burkolatot műanyag tisztítására alkalmas semleges vegyszerrel tisztítsuk.
A nyomtatót az összeszerelése után csatlakoztassuk a számítógéphez, s tesztnyomtatással győződjünk meg a helyes működésről, valamint arról, hogy nem kerülnek-e vegyszermaradványok a nyomtatás során a papírra.
Az elvégzett munkával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeinket munkahelyünk előírásai szerint végezzük el (munkanapló, javítási-karbantartási jegyzőkönyv stb.).
A festékszalag kazettáját a típus leírásának és a gyártó ajánlásának figyelembevételével, de a tényleges elhasználódás függvényében kell cserélni.

Festékszalag tűs mátrixnyomtatóhoz
Ez rendszerint egyszerű, az egyetlen lényeges szempont az új szalagkazetta behelyezése (vagy karbantartáskor az eredeti visszahelyezése) esetén a helyes befűzés (a szalag a nyomtatófej előtti vezetőkön fusson keresztül), valamint a megfelelő szalagfeszesség beállítása. Az utóbbihoz a szalag automatikus továbbítását végző tengelynek rendszerint van egy kivezetése, ennek segítségével manuálisan is csévélhető a kazettában a szalag.
Tintasugaras nyomtató
A karbantartás megkezdése előtt ellenőrizzük a patronokban lévő visszajelzett tintamennyiséget szoftveres úton. Az így kapott eredmény azonban csak tájékoztató jellegű, a kevésnek jelzett tintamennyiséget a számítógép nem feltétlenül tényleges méréssel, gyakran csupán a nyomatok számából becsléssel állapítja meg. A szerkezeti kialakításnak megfelelően bekapcsolt állapotban kell a patronokat kivennünk. Rendszerint a fedél felnyitásával szervizállásba futnak a patronok. Távolítsuk el ezeket, s csak ez után válasszuk le a készüléket a számítógépről, majd áramtalanítsuk.
A karbantartásra legalább félévenként kerüljön sor!
 
Megbontott tintasugaras nyomtató a tintapatronokkal
Távolítsuk el a kiemelhető mechanikai elemeket. Közben figyeljünk fel arra, ha a készülékházban fém- vagy műanyag morzsalék található, ez a mechanikai elemek nem rendeltetésszerű működésének jele!

 Nagynyomású levegővel fújjuk ki a belekerült papírport s egyéb szennyeződéseket. A papírutat végigkövetve a megfelelő vegyszerekkel tisztítsuk a papírbehúzó és papírvezető gumigörgőket, a kocsimechanika elemeit. A kocsivezetőt s a kapcsolódó csúszó alkatrészeket szilikonalapú szerrel töröljük át, így egy csúszást segítő filmréteget alakíthatunk ki, amely csökkenti a szerkezeti kopást s a működési zajt egyaránt.
 
A tintapatronok parkolópozíciójában felgyűlt tintamaradványokat oldószerrel távolítsuk el
A léptető jeladó filmet puha, száraz ruhával töröljük át.
Ha a tintapatronok cseréje nem időszerű, szabadítsuk meg a tintaszivattyú részt (a patron fúvókáit) a rárakódott tintamaradványoktól. Ezt óvatosan, puha tisztítókendővel tegyük, vegyszert ne használjunk. Ne dörzsöljük!
 
 A tintapatron fejrészéről a tintamaradványokat le kell törölni
 
A tintasugaras típusok rendszerint jelzik, ha fogyóban a festékanyag. Ám ennek alapján ne cseréljük egyből a patront, hisz ez a jelzés általában nem tényleges mérésen, hanem a behelyezése óta nyomtatott mennyiségen alapul. S ha méri is a festék mennyiségét, az nem pontos, nagy a tartalék. Arra viszont mindenképpen figyelmeztet: szerezzük be az újabb festékpatront.
A külső burkolatot a műanyag tisztítására alkalmas semleges vegyszerrel tisztítsuk le, töröljük át.
A nyomtató összeszerelése, a festékpatronok behelyezése után csatlakoztassuk azt a számítógéphez, s tesztnyomtatással győződjünk meg a helyes működéséről, valamint arról, hogy nem kerülnek-e vegyszermaradványok a nyomtatás és felesleges tintanyomok a papírtovábbítás során a papírra.
Az elvégzett munkával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeinket munkahelyünk előírásai szerint végezzük el (munkanapló, javítási-karbantartási jegyzőkönyv stb.).
Lézernyomtató
Lézernyomtatókban a festékport tartalmazó toneregység cseréje meghatározott példányszámok után válik esedékessé. Kisebb teljesítményű nyomtatókban ez egy egységet képez a szelénhengerrel (fotohenger, drum) és a nyomtatási menetben visszamaradt (már használhatatlan) festékport tartalmazó tartállyal. Színes nyomtatóberendezésekben ez színenként ismétlődik.
Nagyteljesítményű eszközökben külön egységeket is képezhetnek, ezekben a megfelelő üzemóránként vagy nyomtatási mennyiségenként van meghatározva az egyes tonerek cseréje. A szelénbevonatú henger hibájára utal, ha a nyomat csíkos, vagy a színek nagy homogén felületen már nem egyenletesek. Általában a lézernyomtatók kezelőinek feladata a papírtálcák feltöltése, a tűzésre használt kapocs behelyezése. Karbantartás során ezek feltöltöttségét is ellenőrizzük.
A kellékanyagok cseréje mindig alkalom a belső részek ellenőrzésére, tisztítására. S ez egyúttal feladat is! Ellenőrizzük a szerkezet alkatrészeit, a rögzítettségüket, kapcsolódásaikat. Mivel itt sok forgó, mozgó egység dolgozik együtt, figyeljünk fel arra, ha a gép aljában műanyag vagy fémforgács található, ez mindenképpen hibára utal. Keressük meg a forrását!

 
Egy színes lézer nyomtató megbontva
Kövessük végig a nyomtató papírútját, tisztítsuk meg a görgőket. A papírfelvevő, papírfordító mechanika alkatrészeit, valamint a papírtálcákat és lerakó felületeket is ellenőrizzük, tisztítsuk!
Távolítsuk el a papírtálcákat, a tonert, a fotohengert (ha több ilyen van, mindegyiket) s egyéb részegységeket, majd sűrített levegővel fújjuk ki a készülékházból a benne felgyülemlett szennyeződést.
 
A toneregység takarófedelét kinyitva szemrevételezéssel ellenőrizhető a szelénhenger állapota

 
 
Az elkészült próbanyomat is támpontot ad, de ellenőrizzük a kiemelt tonert és fotohengert. Szükség esetén gondoskodjunk ezek cseréjéről. Tekintettel ezek magas árára, csak indokolt esetben cseréljünk, ugyanakkor döntésünkben mérlegeljük a következő karbantartás időpontjáig várható nyomtatási mennyiséget is.
 
 A csíkozódás hibát jelez
A külső burkolatot műanyag tisztítására alkalmas semleges vegyszerrel tisztítsuk le, majd töröljük át.
A nyomtatót összeszerelése után csatlakoztassuk a számítógéphez, s tesztnyomtatással győződjünk meg a helyes működésről, valamint arról, hogy nem kerülnek-e vegyszermaradványok a nyomtatás során a papírra, s a nyomat minősége megfelelő-e.

 
A nyomtató szervizmenüjében rögzítsük a karbantartást
Nagyobb teljesítményű eszközök esetén a karbantartást a szervizmenüben is aktiváljuk. Szintén szükséges lehet a toner vagy a fotohenger cseréje esetén az ahhoz tartozó számláló nulla helyzetbe állítása, a csere beírása.
 
 A nagyteljesítményű hálózati nyomtatókat távoli eléréssel, szoftveresen felügyeljük
Az elvégzett munkával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeinket munkahelyünk előírásai szerint végezzük el (munkanapló, javítási-karbantartási jegyzőkönyv stb.).

 
HÁLÓZATI ESZKÖZÖK, CSATLAKOZÁSOK, ÁTVITEL 

Hardveres szinten a hálózatok legegyszerűbb elemei okozzák a legtöbb galibát. Ezek a csatlakozások, a csatlakozóvezetékek. Csak igen ritka, hogy eszköz cseréje lenne szükséges a működőképesség helyreállításához.
A számítógépek, valamint egyes perifériás egységek (pl. hálózati nyomtató) több módon kapcsolódhatnak a hálózathoz. Üzemi, munkahelyi körülmények között — már csak adatbiztonsági okok miatt is — ez rendszerint vezetékes kapcsolatot jelent. Tipikusan UTP kábellel valósul meg, de növekszik az optikai kapcsolatok szerepe is. Hibabejelentés vagy karbantartás során mindenképpen ellenőrizzük a csatlakozóvezetéket. Bár ennek hibáját leginkább cserével oldjuk meg, képesnek kell lennünk csatlakozóvezeték elkészítésére, a csatlakozó szerelésére.
A sodort érpáras kábelben a vezetékek színe kötött. Csatlakoztatásukra az RJ45-ös csatlakozó szolgál.
Az RJ45-ös csatlakozó kialakítása kétféle lehet: UTP kábelekhez a 8 eres, árnyékolt kábelezéshez a 9 eres változatot használjuk.
 
 

 A kábelszereléshez krimpelőfogót használunk.
 
Krimpelőfogó RJ45 - ös csatlakozó szereléséhez
A méretre vágott kábel külső szigetelőrétegét mintegy 12 mm hosszban eltávolítjuk (csupaszolás) a fogó megfelelő részét használva. A távtartó biztosítja a helyes hossz kialakítását. Itt a pillanat, amikor a törésgátlókat (megfelelő irányba forgatva) fel kell fűznünk a kábelre.
 
Kitörésgátló csatlakozóvezetékekhez

Ezt követően a csatlakozóvezeték jellegének megfelelő sorrendbe rendezve szétsodorjuk a vezetőereket ügyelve arra, hogy a legkisebb hosszon oldjuk fel a sodrást. A csatlakozóba csak egyforma hosszúságú vezetékek kerülhetnek, ezért a sorba rendezett vezetékeket vágjuk egyenesre. A megfelelő irányban tartott RJ45-ös csatlakozóba határozottan toljuk be a vezetékeket, ütközésig. A jó kontaktus érdekében fontos, hogy a vezetők elérjék a csatlakozó homlokfalát. A krimpelőfogóba fogott csatlakozót ezt követően roppantsuk rá a kábelre.
A csatlakozás akkor lesz tartós, ha a kábel külső szigetelése beér a szorítófelületek közé. Húzzuk rá a törésgátlót a csatlakozóra.
Az elkészült csatlakozóvezetéket kábelteszter segítségével ellenőrizzük.
 
 Kábelteszter 

Már a legegyszerűbb teszterek is észlelik a helytelen bekötést, a szakadásokat, rövidzárlatokat. Komolyabb készülékek többféle kábelrendszer mérésére alkalmasak, képesek az aktív eszközök azonosítására, a rövidzár, a szakadás pontos helyének meghatározására, a kábelhossz mérésére, a munkahelyek beazonosítására stb.
Ha a számítógépbe épített hálózati kártya hibásodott meg, azt a megfelelő előkészületek után (kikapcsolás, áramtalanítás, a készülékház megbontása stb.) szereljük ki. A csatolókártyák felső élüknél vannak rögzítve, rendszerint PCI csatolóban elhelyezve. Csavarozzuk ki a rögzítőcsavart, vagy a gépháznak megfelelő módon oldjuk a tools free rendszerű rögzítést. Finom mozgatással egyidejű emeléssel vegyük ki a csatolókártyát. Ellenőrizzük a csatlakozófelületet is! Határozott mozdulattal ütközésig nyomjuk be a helyére a cserepanelt, s alkalmas módon rögzítsük.

Végezzünk próbaüzemet a megfelelő működés ellenőrzésére. Ha nem az eredeti típussal egyező egységet szereltünk be, minden bizonnyal szükség lesz a csatolókártya drivereinek telepítésére is.
Ha az alaplapi hálózati csatoló hibásodott meg, azt tiltsuk le a BIOS-ban, s csupán a beépítést hajtsuk végre. Ehhez el kell távolítanunk a hátlapon található takarófedelet. Egyes számítógépházakban ez sajnos nincs külön rögzítve, hanem csak a sajtolás során meghagyott kis szakaszokkal. Különös gonddal törjük ki ezeket, nehogy az alaplapon kárt okozzunk!

A "Szakmai információtartalom" részben leírt sok ismeretet most értelmezzük az eredeti kérdéseink "Esetfelvetés — munkahelyzet" tükrében. Lapozzon vissza, s olvassa el ismét a kérdéseket!
Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert.
Fontos! Soha ne arra törekedjék, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az informatika gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése s ezek alapján a gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata.
Keressen választ tehát kérdéseinkre, de nézze meg azt is, hogy ennek mi a helyes sorrendje, mi mindent kell átgondolnia, mielőtt döntene!

Végezze el egy teljes, perifériás eszközökkel felszerelt személyi számítógép karbantartását, tisztítását! A karbantartás megkezdése előtt működés közben vizsgálja meg a rendszer elemeit, figyeljen fel a hibajelenségekre (pl. feltűnő zaj, működési hiba)! Írja le tapasztalatait! Jelezze azt is, hogy milyen mértékben szennyezettek az eszközök!
Számítógépház:  
Készítsen próbanyomatot! Írja le az esetleg ennek során tapasztalt problémákat!

Lépjen ki a rendszerből, s kapcsoljon ki minden berendezést, majd szüntesse meg ezek 230 V-os tápfeszültség-ellátását a csatlakozóvezetékeknek a fali csatlakozóból, elosztóból való kihúzásával.
Bontsa az egyes egységeket összekötő csatlakozóvezetékeket. Ennek során ellenőrizze azok állapotát is.
Kezdje a karbantartást a perifériás egységekkel!

A "Szakmai információtartalom" részben leírtaknak megfelelően ellenőrizze a billentyűzet és az egér állapotát, s végezze el a szükséges feladatokat! Írja le tapasztalatait!
Billentyűzet
— állapota:  
A kimeneti eszközök közül a nyomtatóval akadhat több feladata. Az előzetesen elkészített próbanyomat tapasztalatai alapján a nyomtató működési elvének, szerkezeti kialakításának megfelelően végezze el az ellenőrzést, karbantartást, tisztítást, illetve a kellékanyagok esetleg szükségessé vált cseréjét! Írásban rögzítse tapasztalatait!


A perifériákat szerelje össze, s tegye vissza őket telepítési (használati) helyükre!
Bontsa meg a gépházat a szerkezeti kialakításnak megfelelő módon! Írja le, milyen mértékű szennyeződést tapasztal, s jelezze ezek sűrűsödési helyét is!
A "Szakmai információtartalom" részben leírtaknak megfelelően végezze el a tisztítást. Ellenőrizze az egyes egységek csatlakozóinak megfelelő elhelyezkedését, rögzítettségét is!
A gépház összeszerelése során elvégzett munkákat is jegyezze fel!
Még a gépház lezárása előtt szerelje össze a rendszert, s ügyelve az áramütés elkerülésére, végezzen próbaüzemet! Ha ennek során rendellenességet tapasztal, gondoskodjon a hiba kijavításáról!

Ezt követően szerelje vissza a gépház oldalát, s készítsen ismét próbanyomatot, ellenőrizze a nyomtató karbantartásának sikerességét! Szoftveresen is ellenőrizze a készülék beállításait, a karbantartás szempontjából fontos jellemzőit! 
A gépet s annak perifériáit ne kapcsolja még ki! Alaposan nézze meg a monitor képét, fedezze fel az esetleges torzulásokat, színhibákat (CRT), illetve a pixelhibákat (LCD, TFT)!
Munkahelyi viszonyok között az eszközöket rendszerint zárócimkével (plombával) látjuk el, amely jelzi az illetéktelen megbontást. A karbantartás végeztével pótoljuk a címkét (plombát), s jegyezzük fel a levágott, valamint a felhelyezett címke (plomba) számát a munkahelyen kialakult gyakorlat szerint.
A karbantartás során elvégzett munkákat, felhasznált anyagokat a munkahelyén szokásos adminisztrációs eljárással dokumentálja!
A tapasztaltak alapján állapítsa meg a következő karbantartás időtartamát (hónapokban)!
A következő általános karbantartás  egy hónap múlva esedékes.
Munkája végeztével kapcsolja ki a berendezéseket, s adja át azt a megrendelőnek, a gép használójának!
Az elvégzett munkát, s megállapításait oktatójával közösen elemezze, értékelje!
Mit kell ellenőriznie a számítógépházban a karbantartás végeztével, összeszerelés előtt?

- A készülék belsejéből a por eltávolítása, kifúvatása. - Az eszköz külső burkolatának tisztítása. - A karbantartás sikerességének, a helyes működésnek ellenőrzése próbanyomtatási feladattal. - A bementi tálcákból a papír eltávolítása. A tonerek, fotohengerek kiemelése. - A készülék bekapcsolása, csatlakoztatása az informatikai rendszerhez. - A karbantartás előtti próbanyomtatás. Ennek alapján az esetleges hibaforrások azonosítása. - A papírút ellenőrzése. - A készülék menüjéből a tonerek, fotohengerek állapotának kiolvasása. Döntés ezek cseréjének indokoltságáról. - A szükséges egységek összeszerelése, visszahelyezése a készülékbe. - Leválasztás a számítógépről (hálózatról), valamint áramtalanítás. - A szervizmenüben a megfelelő beállítások elvégzése. - A tálcák, a papírfelvevő, -mozgató, -fordító mechanikai elemek tisztítása megfelelő vegyszeres kezeléssel.

Számítógépek hibafeltárása

Tapasztalataink szerint a leggyakoribb hibát a számítógép tápellátása okozza.

Tápellátási zavarok:

A számítógép nem kapcsol be a PowerLed és a HDD led nem világít

Bizonytalan működés , a gép többször újraindultapegyseg

Füstöl a gép hátulja, égett szag érződik

Új hardvert építettünk be nem elég a teljesítmény

Ha szerencsénk van akkor a tápegység meghibásodása egyszerű tápegység cserévelorvosolható.

Rosszabb esetben a keletkező túlfeszültség tönkreteheti az alaplapot, winchestert stb. Sajnos elég sok elfröccsent kondenzátorral, tranzisztorral szétnyílt IC-vel találkoztunk pályafutásunk során. Ha nem biztos abban, hogy a problémát meg tudja oldani hívja szervizünket segítünk kiválasztani a megfelelő teljesítményű és minőségű tápegységet amit természetesen be is szerelünk kívánságára. Ha a tápegységünk vagy a processzrohűtőnk erősen beporosodott, nincs megfelelő légáramlás a processzor vagy a táp túlmelegedhet esetleg meg is hibásodhat vagy bizonytalan működést produkál. Ilyenkor célszerű a gépet kitisztíttatni.

Memória hibák:

Bekapcsoláskor a gép sípol

Működés közben “kékhalál”2011kingston_memoria

Váratlan programleállás gép lefagy

Bizonytalan működés újraindul a gép

A memória hiba legegyszerűbben egy teszt futtatásával megállapítható.Töltsön le a tesztprogramot. Irja ki egy üres CD-re majd bootoljon a CD-ről és indítsa el a programot. Ha hibás memória szegmenst észlel a program akkor a memóriát ki kell cserélni.

Winchester hibák:

A winchester kattog nem tud pozícionálni

Telepítéskor írás/olvasás hiba25398WD2002FYPS

Működés közben a gép lefagy

read/write error

BIOS Setup nem ismeri fel a HDD

A winchester számos mozgó alkatrészt tartalmaz ezér tegy bizonyos idő után szinte törvényszerű a meghibásodás. A gyártók lapján ez az érték áltakában megtalálható , az élettartam általában órában van megadva. Ha a HDD egyre hangosabbá kezd válni, lassul a működése azonnal mentsük le adatainkat és ellenőrizzük a winchesterünket. A gyártó oldalain általában számos program található, ezek használatával vigyázzunk mert könnyen letörölhetjük vele fontos adatainkat.

VGA kártya hibák:

Bekapcsoláskor a gép sípol

11444EAH5570_DI_1GD3_LPNincs kép

A kép kockás, szemetes

Menet közben fagyás

A probléma csere kártya behelyezésével viszonylag könnyen behatárolható. Ha menet közben jelentkezik a probléma ellenőrizzük a kártya hűtését (ventillátor, vízhűtés). A nem megfelelő hűtés a kártya fagyását okozhatja. Ha a kép folyamatosan kockás vagy szemetes a kártya memóriája is lehet a hiba okozója.

Alaplapi problémák:

A gép nem indulASUS M4A87TD

Működés közben fagyás

Ellenőrizzük a tápegység csatlakoztatását, kössünk le minden HW elemet ha így sem indul (de tápot kap) ellenőrizzük, hogy az alaplapi kondenzátorok nem púposodtak-e meg. Ha igen akkor biztosak lehetünk abban. hogy a problémákat az alaplap okozza.

Ellenőrizzük, hogy nincs-e az alaplapon égés, vagy sérülés.

Helytelen beépítés:

Ha valamilyen új tároló egységet építünk be ellenőrizzük, hogy a jumperek (master/slave) jól vannek-e konfigurálva.

A tápegységet helyesen csatlakoztattuk-e

A kártyák, memóriák beérnek-e a foglalatba

Az egységet jó slotba dugtuk-e

Természetesen ezek a leírások nem teljesek csupán segítséget adnak a lehetséges hibamegállapításhoz. A szakértelmet és tapasztalatot és a megfelelő eszközöket nem pótolja semmi. Csak akkor álljon neki javítani, ha azzal nem okoz esetleg helyrehozhatatlan hibát adatvesztést.

Amit észlel a felhasználó

Bosszantóan lelassult a korábban gyors számítógépe, vagy a legváratlanabb pillanatokban újra elindul? Ugrál a monitor képe, esetleg bekapcsolás után hangosan sípol a PC?  A fájlok egyre lassabban nyílnak meg, a mappák között nehezebb navigálni. A szisztematikus hibakeresés lényege sorbavenni az esetleges hibalehetőségeket. Régebbi számítógépek lassúságának oka lehet például a kevés belső memória (RAM), ugyanis az új szoftverek többet igényelnek belőle. Ha csak ez a gond, akkor új memóriamodul vásárlásával ez hamar (és elég olcsón) orvosolható. A korosabb alaplapoknál előfordul, hogy bizonyos típusú memóriákat nem ismernek fel, ezért a legjobb, ha erről előre tájékozódunk (régi típusok: SD, DDR, újabbak: DDR2, DDR3). Érdekes módon a régi fajta RAM a drágább. Ha már nincs üres RAM-foglalat az alaplapon, érdemes a régi, kisebb memóriákat nagyobbra cserélni. A gép lassulásának oka lehet az is, hogy idővel a sok program lelassítja a komputert. Ezért érdemes félévente tisztítani a gépet, és eltávolítani a felesleges, nem használt szoftvereket. Fontos, hogy ez ne egyszerű törlést, hanem úgynevezett uninstallálást jelentsen, ugyanis a szoftver összes eleme csak így tűnik el a gépről. Ezt a Start menü/Beállítások/Vezérlőpult/Programok telepítése és törlése pontból tehetjük meg. Bár a Windows megadja, hogy az adott programot mikor használtuk utoljára, ebben ne bízzunk meg. Csak olyan szoftvert töröljünk, amelyet valóban nem használunk! Ha régi számítógépünk van, amelyen már a Windows operációs rendszer is lassan fut, akkor a legegyszerűbb megjelenítési hatásokat kiválasztva erőforrásokat szabadíthatunk fel. Ezt a Beállítások/Vezérlőpult/Teljesítmény karbantartása/Megjelenítési hatások beállítása menüpontban tehetjük meg, ahol válasszuk a Legjobb teljesítmény opciót.

Megelőzés:

Rendszeresen töröljük számítógépünkről a nem használt szoftvereket! Portalanítás tisztítás!

Sípoló hang bekapcsoláskor:

HA A SZÁMÍTÓGÉP BEKAPCSOLÁSA után hosszú sípoló hangot hallunk, minden bizonnyal rossz a memória. Ilyenkor nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni, előfordulhat ugyanis, hogy a jelenséget csupán érintkezési hiba okozza.

Hiba elhárítása:

Ennek kiderítése érdekében vegyük ki, majd helyezzük vissza a memóriamodulokat. A memóriákat könnyű megismerni, vékony lapocskák, amelyeket fülek rögzítenek az alaplapra. Visszahelyezésnél ügyeljünk arra, hogy a rögzítő fülek mindkét oldalon visszapattanjanak a helyükre. Ezután indítsuk újra a gépünket. Ha a sípolás elmarad, szerencsések vagyunk, ha nem akkor új memóriát kell vásárolni. Amennyiben több modul van a gépünkben, próbáljuk ki őket külön-külön, ezzel kiderítjük, melyik okozta a hibát, majd a jó darabbal tovább használhatjuk a gépet. A PC persze némileg lassabb lesz, de az új példány beszerzéséig legalább dolgozhatunk.

Megelőzés:

Lehetőleg márkás, jó minőségű belső memóriát (RAM) vásároljunk.

 Hibás letöltés, tömörítés:

A MEMÓRIAMODULOK meghibásodása nem mindig jelenti azt, hogy teljesen tönkremennek. A sérült modulok okozhatnak rejtett hibákat. Erre utal, ha az internetről letöltött fájlok sérültek, vagy egy több részből álló, tömörített állomány kicsomagolásakor minden próbálkozásnál más-más darabot jelez hibásnak a program. Ekkor többnyire a memória a ludas, erről könnyen megbizonyosodhatunk.

Hiba elhárítása:

Be kell szereznünk a memtest86 nevű, ingyenes diagnosztikai szoftvert. Az apró szoftvert egy flopira vagy CD-re kell felírni, majd arról indítani (bootolni) a számítógépet. Ha ez nem megy magától, akkor szükséges némi szakismeret (lásd Hasznos kifejezések közt, a bootolás címszónál). A gép indulásakor az operációs rendszer helyett a memtest86 fog elindulni, és elvégzi a vizsgálatot. A művelet – a gépben levő memória mennyiségétől függően – hosszabb-rövidebb ideig tart, majd a művelet végeztével a jelentésben látjuk is a hiba okát, amit a modul cseréjével orvosolhatunk.

Megelőzés:

Lehetőleg márkás, jó minőségű belső memóriát (RAM) vásároljunk.

Hirtelen kikapcsol a gép:

A SZÁMÍTÓGÉP VÁRATLAN kikapcsolásának oka leggyakrabban a túlmelegedés. A túlmelegedés okozta kikapcsolás általában akkor jelentkezik, amikor nagy teljesítményt igénylő programot futtatunk, például videót szerkesztünk, játszunk. Ekkor nem tudjuk azonnal ismét bekapcsolni a gépet, hanem pár percet várnunk kell, amíg lehül, és ismét be tudjuk kapcsolni. Ez a jelenség egyértelműen túlmelegedésre utal. Megszüntetéséhez meg kell vizsgálnunk a processzorhűtőt.

Hiba elhárítása:

Gyakori, hogy a beszívott por miatt teljesen eltömődtek a hűtőbordák rései, és takarítással elhárul a probléma. Ha már a hűtőt kitakarítjuk, érdemes a hővezető pasztát is kicserélnünk, mert az idő előrehaladásával az is öregszik, kiszárad,(A hővezető paszta olyan krémes anyag, amelyet a processzor és a hűtőborda közé kell felkenni. A paszta jelentősen javítja a hőleadást, így a hűtő hatásosabban működik.) Ezt a műveletet egyébként is ajánlott körülbelül félévente elvégezni. Az új pasztával 4-5 fokkal is csökkenhet a processzor hőmérséklete. A szükséges hővezetőpasztát bármelyik számítástechnikai boltban pár száz forintért beszerezhetjük, a csere pedig öt perc alatt kivitelezhető. Fontos, hogy aki még sosem csinálta, az ne kezdjen neki egyedül, kérjen segítséget! A művelet ugyan nem bonyolult, de egy óvatlan mozdulat a processzor halálát okozhatja. A magányos akció helyett inkább kérdezősködjünk ismerőseinktől, köztük biztosan akad, aki már csinált ilyet, és megmutatja a fogásokat. Ezután a jövőben már önállóan is biztonsággal elvégezhetjük a műveletet.

Megelőzés:

Érdemes a ventilátorokat időnként takarítani, és a processzor hűtőjére felkent hűtőpasztát félévente újra kenni. Segít az is, ha számítógépünk környezetét rendszeresen takarítjuk, portalanítjuk.

Váratlanul újraindul a gép:

NÉHA EGY ÚJ HARDVERELEM beépítésével annyira megnő gépünk energiaszükséglete, hogy azt a régi tápegység már nem bírja szuflával. Ekkor közbelép a tápegységet védő elektronika, és egyszerűen lekapcsol egy pillanatra, amitől a számítógép újraindul. Rosszabb esetben ez akár a tápegység vesztét is okozhatja.

Hiba elhárítása:

A probléma megszüntetése érdekében erősebb, nagyobb teljesítményű tápegységet kell beszereznünk és beépíteni gépünkbe.

Megelőzés:

Ugyanaz, mint a hiba elhárítása.

Kilép a gép a játékból:

FELTÉTELEZVE, hogy a futtatott szoftver eredeti, a probléma okozója minden bizonnyal a grafikus kártya lesz. Főként az olcsóbb VGA-kártyák jellemzője, hogy silányabb minőségű hűtéssel szerelik őket. Egy darabig persze hibátlanul működnek így is, ám idővel a beszívott por miatt könnyen beragadhat a ventilátoruk. A megnövekedett teljesítmény közben a hőtermelés is megnő, amit működőképes ventilátor hiányában a bordák már nem képesek elvezetni a grafikus magtól. Hogy ebből ne legyen nagyobb baj, a rendszer egyszerűen leállítja a játékot.

Hiba elhárítása:

A jelenség túlzsúfolt gépházakban is felléphet, ahol a ventilátor látszólag jól üzemel. Ha ez az ok, akkor általában megoldódik a probléma azzal, ha levesszük a gép oldalát, szabad utat engedve a levegő áramlásának. Hosszú távon persze nem túlzottan esztétikus, viszont próbaként ideális. Ha ezzel megoldódott a gond, akkor egy plusz ventilátor beiktatásával megszüntethetjük a bajt. Erre a célra szinte bármilyen számítástechnikai üzletben kapható ventilátor megfelel, az elhelyezéskor csak arra kell figyelni, nehogy egymás ellen dolgozzanak a már meglévőkkel.

Megelőzés:

A számítógépet jól szellőző helyen tartsuk, és legyen benne elegendő ventilátor a levegő mozgatásához. Márkás számítógépeknél, minőségi gépházaknál ez általában nem jelenthet gondot.

Zajos a gép:

A JELENSÉG ÖNMAGÁBAN eleinte csak zavaró, de hosszú távon nagyobb bajt is okozhat. Eleinte csak zajossá válik, de később a ventilátorok megszorulhatnak, ami túlmelegedést okoz. A megnőtt zajszintért az elöregedett, elkoszolódott ventilátorok a felelősek. Egy idő után még a legcsendesebb ventilátor csapágyazása is zajossá válik.

Hiba elhárítása:

A zajossá vált, “csapágyas” (azaz csapágyhibás) ventilátort időben ki kell cserélni.

Megelőzés:

Ez ellen sajnos nem tudunk tenni, előbb-utóbb bekövetkezik, ám a hiba bekövetkeztét jócskán kitolhatjuk a gép rendszeres takarításával. Sokan nem is gondolják, hogy a számítógép belsejében mennyi por képes felhalmozódni. Ez a finomszemcsés por idővel mindenhová bejut, és többek között a hűtők csapágyazását is tönkreteszi. Ajánlott legalább 1-2 havonta kinyitni a gépházat és kitakarítani. A takarítást legegyszerűbben sűrített levegővel végezhetjük, ami pillanatok alatt eltünteti a nemkívánatos szennyeződést a PC belsejéből. Erre használhatunk porszívót (fújásra állítva), pumpás tisztító ecsetet, sűrített levegős palackot.

Sorozatos lemezírási/ olvasási hiba:

AZ OPTIKAI (CD/DVD) MEGHAJTÓ leggyakoribb problémája, hogy hibásan ír vagy olvas. Okozhatja ezt többek között az elkoszolódott fej, a hibás alapanyag vagy a tönkrement meghajtó.

Hiba elhárítása:

A CD/DVD írásakor fellépő sorozatos hibák esetén első lépésben próbáljuk megtisztítani a fejet. Ezt egy (erre a célra készült) apró sörtékkel ellátott optikai tisztítólemezzel tehetjük meg. A takarítólemez rendszeres használata csökkentheti a meghajtó élettartamát, ezért csak akkor használjuk, ha feltétlenül szükséges! Az elrontott írásért esetenként maga az alapanyag a felelős, ezért megpróbálkozhatunk másik lemezzel is. Ha ezek után is hibásan dolgozik a lemezíró – esetleg látszólag megírja a lemezt, de nem olvassa vissza azt -, akkor másik optikai meghajtót kell vásárolnunk.

Megelőzés:

Csak tiszta és jó minőségű CD/DVD lemezeket használjunk.

Vibráló, pattogó monitor:

HAGYOMÁNYOS katódsugárcsöves (CRT) monitorok tönkremenetelének legbiztosabb jele a vibráló, elhomályosodó kép, vagy a pattogó hang. A CRT monitor ugyan javítható, mégsem javasoljuk. A tapasztalat azt mutatja, hogy az öregecske monitorok javítása csak ideig óráig segít, hosszabb élettartamra javítás után sem számíthatunk. Ezért, ha tehetjük, inkább vegyünk új képernyőt (lehetőleg lapos, úgynevezett TFT-monitort), hosszú távon mindenképpen jobban járunk ezzel.

Hiba elhárítása:

A színek vibrálása nem feltétlenül jelzi a monitor meghibásodását. Okozhatja a kilazult monitorkábel és a grafikus kártya is. Mielőtt még szervizbe vinnénk a monitort, ellenőrizzük a kábelvégek megfelelő csatlakozását, és lehetőség szerint próbáljuk ki másik számítógéppel is a monitort.

Megelőzés:

A monitorok idővel elöregszenek, ez ellen nincs mit tenni.

Kattogó merevlemez:

AZ OLVASHATATLAN FÁJLOK, a Windows által jelzett hibás szektorok, valamint a gépből jövő fura kattogás a merevlemez (HDD) meghibásodásának jelei. Mivel az összes hardver közül a HDD hibája érinti legérzékenyebben a felhasználót, ezért ilyenkor rögtön kapcsoljuk ki a számítógépet, és a továbbiakban csak adatmentés céljából kapcsoljuk vissza. A merevlemezen tárolt adatok védelmének legbiztosabb módja a rendszeres archiválás (lásd alább, a megelőzésnél), illetőleg RAID-tömb kialakítása. Ezek együttes alkalmazásával teljes biztonságban tudhatjuk adatainkat. Ennek híján sem kell végleg lemondani adatainkról, mivel több adatmentésre szakosodott cég létezik, amelyek extrém módon tönkrement HDD-ről is képesek visszaállítani adatainkat. Ezek a beavatkozások azonban több százezer forintba kerülhetnek. (A RAID-ről többet megtudhat Hasznos kifejezések c. keretes írásunkból.)

Hiba elhárítása:

A merevlemez-meghajtót nem tudjuk megjavítani, így az adatok kimentése a legfontosabb feladat. Ha a lemez hallhatóan felpörög, leáll, majd ismét felpörög, ezt a tápkábel (belső áramvezeték) hibája is okozhatja. Állítsuk le és áramtalanítsuk a PC-t, majd egy másik, szabad tápkábelt dugjunk a HDD-be. Bár ez egyszerű művelet, ha még sose csináltuk, bízzuk hozzáértő ismerősre.

Megelőzés:

Mivel a merevlemez meghibásodását nem lehet megelőzni, az adatok biztonsága érdekében ezért érdemes fontosa adatainkat rendszeresen archiválni (kiírni, elmenteni). Ezt tehetjük DVD-re, vagy másik merevlemezre.

Rendkívül lassan indul a gép:

AKI NEM VÉGEZ rendszeresen szoftveres karbantartást a számítógépén, az idővel rendkívüli lassulást tapasztal. Ez odáig fajulhat, hogy 5-15 percig kell várnia, mire a gép elindul, és az egyes programok, ablakok is bosszantóan sokára nyílnak meg.

Hiba elhárítása:

Lépjünk be a Start menübe, válasszuk a Programok/Kellékek/Rendszereszközök menüből ezt: Lemezkarbantartás. Itt válasszuk a C: meghajtót, és hagyjuk lefutni a kezdő műveletet (ez elsőre sokáig tarthat!), majd a következő ablakban pipáljuk ki az összes lehetőséget (kivéve ezt: Régi fájlok tömörítése). Utána kattintsunk az OK, majd az Igen gombokra. Hagyjuk lefutni a karbantartást (ez még tovább tarthat). Majd ugyanígy (Start, Programok/Kellékek/Rendszereszközök) hívjuk elő a Lemez töredezettségmentesítése nevű programot, de olyankor, amikor órákig nem akarunk a gépen dolgozni. Válasszuk ki a C: meghajtót, és indítsuk el a töredezettségmentesítést.

Megelőzés:

Rendszeres lemezkarbantartás. Javasoljuk az ingyenes, magyar nyelvű CCleaner program heti egyszeri használatát. Hajtsuk végre vele a Cleaner és a Registry menüben lévő műveleteket.

HASZNOS KIFEJEZÉSEK

Boot: betöltés, ennek sorrendje (tehát az, hogy mely eszközökről történjen) beállítható. Ehhez a régebbi gépeknél be kell lépni a BIOS-ba, és ott meghatároznunk azt. Újabb számítógépeknél már külön boot menü is van, amit a gép bekapcsolását követően általában az F12 gombbal hívhatunk elő. Itt kell kiválasztanunk, hogy melyik eszközről történjen az indulás, esetünkben CD-ről vagy flopiról. Az újabb rendszer előnye, hogy a sorrend megváltoztatása után – a kért módosításnak megfelelően – azonnal folytatódik a töltés, míg a régebbi BIOS-ban végrehajtott változtatás után újraindul a PC. A teszt lefuttatása után, állítsuk vissza elsődleges bootolási eszköznek a merevlemezt (HDD)

RAID (Redundant Array of Independent Disks): régi, bevált technológia, számos válfaja létezik. Általános felhasználásra, amikor a számítógépen lévő adatokat kell biztonságosan tárolni, a RAID 1-es változat kiépítése javasolt. Ez a módszer az adatok megkettőzésén alapul, ezért két merevlemezre van szükség. Adatainkat a merevlemezek párhuzamosan tárolják, így ha az egyik meghibásodik, akkor sem vesznek el. RAID kiépítésekor ajánlott egyforma merevlemezeket használni, ugyanis eltérő HDD-k esetén mindig a kisebb kapacitású, lassabb egység a meghatározó.

Registry: teljes nevén Windows Registry (rendszerleíró adatbázis). Ez tárolja az operációs rendszer (Windows), a programok és más fontos folyamatok adatait. Idővel sok elavult információ és egyéb “szemét” gyűlik össze benne, valamint töredezetté válik (sok kisebb részre tagozódik a merevlemezen). Karbantartása segíti a számítógép gyors és jó működését.

TV tuner hibák- nincs hang…

TV tuner kártya, ha külső hangkimenetű - ez a csatlakozókábel a gép hátulján látszik -, esetleg nincs összekötve a hangkártya bemenetével. Ezt ellenőrizzük! Figyelem: minden külső eszköz (kivéve az USB- eszközök) csatlakoztatásánál a számítógép és a periféria kikapcsolása erősen ajánlott!

Hang és hangfelvétel beállítása:

 a TV tuner külső csatlakozón csatlakozik, legyen a beállítás  

 vonalbemenet;

 a TV tuner belső csatlakozású a legyen a beállítás: AUX vagy CD-  

 IN/Digtalis CD-in

 A videó formátum, vagy TV rendszer alapbeállítása legyen PAL B/G. Egyes területeken, a Kékes és a Balaton körzetében a MTV1 műsorát PAL D/K-ban sugározzák, így ott erre a rendszerre kell állni.

A TV tuner kártya az adók keresésekor (scan) gyakran némításra kapcsol. Ez nem hiba! Várjuk meg még a folyamat végére ér, és a csatornákat elmenti.

 

Telepítési problémák

Ha a gépre előzőleg Linux rendszerszoftver volt telepítve csak mélyformázás után lehetséges a Windows telepítése.

 

Ha a számítógép nem indul

Ellenőrizze a hálózati csatlakozót, megfelelően van-e bedugva a konnektorba

illetve a számítógépbe. Égnek "lámpák" a házon? Ha igen, akkor nem a

tápegység hibája. Bízza szakemberre!

 

Ha a gép indításkor FDD, vagy HDD error-al leáll

Ellenőrizze, hogy az eszközök adat-és tápkábele megfelelően van-e

csatlakoztatva!

 

Ha a számítógép indításkor billentyűhibával leáll

Ellenőrizze, jól van-e bedugva a billentyűzet! Nem cserélte-e fel az egérrel

csatlakoztatáskor! 

 

Ha a jelszavát nem fogadja el a gép

Ha számokat is használ benne, és a numerikus billentyűzeten gépeli be,

ellenőrizze, hogy a NUM LOCK be van-e kapcsolva. A CAPS LOCK be van

kapcsolva? (A számítógép a kis és nagybetűket is megkülönbözteti!)

 

Ha az egérmutató darabosan, vagy csak egyik irányba mozog

A használati útmutatóban leírtak szerint szedje szét, és tisztítsa ki az egeret! 

 

Ha a floppy meghajtó lámpája bekapcsolás után folyamatosan csak világít, és nem olvassa a lemezeket

Fordítva van csatlakoztatva a meghajtóra az adatkábel

 

Ha a Windows indításkor új eszközt talál

Nem cserélte föl a billentyűzet és egér csatlakozóját?

 

Ha a Windows kikapcsolás helyett lefagy

Előfordulhat, hogy egy rezidens program beragadt a memóriába. Következő

indításkor nézze meg, milyen illesztőprogramok vannak betöltődve.

(CTRL+ALT+DEL)  Lehet, hogy olyan hardvert illesztett be, ami lassú a géphez

képest. Szedje ki az utoljára csatlakoztatott hardvereszközt 

 

A készülékházhoz érve kellemetlen csípés éri a felhasználót

A védőföldelés a dugaljban megszakadt (vagy nem is volt). Ilyenkor a

zavarszűrő elemek feszültségosztóként 110 V-ot generálnak a

készülékházon. A kellemetlenségen kívül megsérülhetnek a külső hardver

elemek is!

 

A számítógépet nem lehet kikapcsolni

A "power" gombot tartósan kell nyomni kb 3-6 másodpercig!

 

A hangkártya kimenetén nem jelenik meg a CD drive hang jele

Hiányzik a két eszközt összekötő belső vezeték 

 

A CD beépítése óta lassú a gép

A CD drive-ot külön IDE portra célszerű csatlakoztatni mert az ő lassúsága

visszahat a winchesterre is.

 

A hangkártya kimenetre hangszórót csatlakoztatva alig hallani valamit

Nem minden hangkártya rendelkezik belső erősítővel, így nem tudnak kellő

teljesítményt szolgáltatni a hangszórók számára. Ellenőrizze a hangkártya

leírásában, hogy erősítős-e, ha nem akkor beépített erősítővel rendelkező

hangfalat kell használni (aktív hangfal). 

Fontos lehet a 

• Vírusírtás
• Rendszer optimalizálás
• Új rendszer telepítése (nem a helyszínen történik)
• Tápegység csere
• Memória csere és bővítés
• Helyszíni eszköz csere (video kártya,optikai meghajtó,audio kártya, stb)
• Hálózati eszközök (router) beállítása
• Hálózati kapcsolatok (internet) beállítása

Ha rossz a számítógép? Ez szomorú, de legalább tudjuk, melyik komponenst kell cserélni. Ha viszont csak „furcsán” viselkedik és „valami biztosan rossz”, az iszonyatosan idegesítő, hiszen nem tudjuk reprodukálni a hibát és lövésünk nincs, hogy mekkora a baj és hol lehet a gond. Az ilyen megmagyarázhatatlan és megfoghatatlan gondoknak lehet okozója egy rossz memóriamodul, egy haldokló tápegység, gyengélkedő alaplap, de az is előfordulhat, hogy például egy USB hub lett zárlatos és emiatt indul újra a gép (vagy be sem kapcsol). Érdemes lépésről lépésre haladni és szisztematikusan kizárni a lehetséges hibaforrásokat.

Szoftveres oldal

Az első, amit egy gyanúsan, vagy rosszul működő számítógépnél érdemes kizárni, az a szoftveres oldal. Nézzük át a drivereket, hogy mit telepítettünk azelőtt, hogy a hibajelenség felbukkant, illetve amit csak lehet, frissítsünk. Ha még mindig gond van a géppel, érdemes egy másik rendszert is futtatni, hogy itt jelentkezik-e a probléma. Amennyiben igen, a gond hardveres, ha nem, érdemes tovább kutakodni a szoftvereknél és végül még egy rendszer-újratelepítést is bevetni. Mielőtt ezt megtennénk, az Eseménynaplókat is nézzük meg, hogy milyen kritikus bejegyzések vannak a rendszernél – lehet, hogy itt megtaláljuk az árulkodó DLL-t, ami segít rábukkanni a hibára.

Hardveres felderítés

Ha a szoftveres hibakeresés nem oldotta meg gondunkat, kezdjük átnézni a hardvert. Először minden, az alapszintű futáshoz nem szükséges kiegészítőt és perifériát szedjünk le a gépről, és indítsuk így a PC-t. A következő lépésben a gépházat nyissuk fel és itt távolítsunk el minden olyan komponenst, ami nélkül a gép még elindul.

Minimál konfignál már sok komponenst kizártunk, így könnyebben kinyomozhatjuk, melyik alkatrész okozza a problémát

 Ezzel már alaposan leszűkítettük a kört, jöhet hát a tápegység. Lépjünk be a BIOS/UEFI-be és figyeljük meg a feszültségszinteket, Ha ezek tág határok között ingadoznak, illetve komolyan eltérnek a várt értékektől, könnyen meglehet, hogy a tápegység adta be a kulcsot. Próbáljunk keríteni egy kölcsöntápot és azzal indítani gépünket. Szükség esetén itt szereljük vissza a többi komponenst és perifériát, illetve terhelés közben, Windows monitorozó programmal figyeljük a hőmérséklet- és feszültségszinteket. Ha a hőmérséklet ugrik fel extrém magas szintre, a megfelelő hűtést kell kitakarítanunk, illetve lecserélnünk egy új, hatékony megoldásra.

Windows alatt figyelve a feszültség- és hőmérsékletszinteket terhelni is tudjuk a gépet, hogy lássuk, melyik érték mozdul el szokatlan mértékben és irányban

 Ha a tápegység sem rossz és mindent mindenféle variációban próbáltunk már (többféle VGA, RAM stb.) marad az alaplap. Ez sajnos nem javítható komponens és igen drága is, ha pedig régebbi, a beszerezéssel lehetnek gondjaink. Szereljük ki az alaplapot a házból, tisztítsuk meg CPU-t, portalanítsuk a lapot (a kártyahelyeket is) és próbáljuk meg „asztalon” futtatni a gépet. Segíthet még olykor egy jól irányzott BIOS-frissítés, illetve volt már olyan eset, hogy a korosodó alaplap instabilitását sikerült megoldani egy leheletnyi feszültségemeléssel. Ez utóbbi mindenképpen eredményes, de nem árt tudni, hogy ez már intő jel arra nézve, hogy hamarosan új lap után kell néznünk.

http://hu.tipsandtricks.tech/hogyan-lehet-diagnosztizalni-ellenorizni-es-tesztelni-a-rossz-memoriat

Gondolom már sokan belefutottak abba, hogy valamilyen oknál fogva a gép induláskor elkezdett prüttyögni ahelyett, hogy rendesen felállt volna a rendszer és fogalmatok sem volt, hogy mit fütyörészik. Na most ezen próbálok segíteni jelen posztban. Előre szólok, hogy ez a leírás nem rövid, bár nem szükséges mind elolvasni csak, ami nektek szükséges.

A lényeg a továbbra kattintva tekinthető meg.

Award BIOS

Manapság talán a legnépszerűbb BIOS a gyártók közt. A hibakódjai nem bonyolultak, ha lehet, akkor inkább megpróbál a képernyőn keresztül tájékoztatást adni a hibáról.

1 rövid sípszó: minden rendben.

1 hosszú sípszó: memóriahiba. - Az első memóriabankban talált hibát a rendszer. Ha szerencsénk van, akkor csak nem érintkezik tökéletesen a modul. Rosszabb esetben az egyik chip hibás a modulon, de az alaplap hibája is okozhatja.

1 hosszú 2 rövid sípszó, 1 hosszú 3 rövid sípszó: videokártya hiba - A BIOS nem tudja elérni a videokártyát. Elképzelhető, hogy a kártya nem csatlakozik megfelelően a slot-ba, rosszabb esetben a memóriája hibás. Esetleg alaplapi hiba is okozhatja, de nem ez a jellemző.

Folyamatos sípolás: memória vagy videokártya probléma - A legjellemzőbb a memóriahiba ebben az esetben. Tipikusan akkor fordul elő, ha a rendszer nem talál memóriát. Lehet, hogy az egyetlen modul meghibásodott vagy nincs a helyén, vagy nincs elegendő mennyiségű modul beszerelve. (pl. csak egy db 32 bites modul egy Pentium 1-es gépben) Az alaplap hibája ritkán okoz ilyen hibaüzenetet, de természetesen előfordulhat.  

AMI BIOS

A másik ismert és széles körben használt BIOS gyártó, az American Megatrends Inc. (AMI)

Szerencsére nem sűrűn változtatgatják a hibajelzéseiket, így szinte mindegy, hogy egy mai, vagy egy tíz éves AMIBIOS sípol nekünk.

1 rövid sípszó: DRAM frissítési hiba - A rendszer nem tudja frissíteni a memóriát, így annak tartalma elveszik. Jellemzően memóriahibára utal, de az alaplap is okozhatja.

2 rövid sípszó: paritáshiba - Tipikusan a memória hibájára utal, ritkábban az alaplap is lehet hibás.

3 rövid sípszó: hiba az első 64K RAM-ban - Ez a hiba is jellemzően memóriahiba. Az első bankban levő memóriamodul hibás, vagy nem érintkezik megfelelően, így a memória első 64KB-os szegmensében hiba keletkezik. Ritkábban ugyan, de az alaplap hibája is okozhatja.

4 rövid sípszó: rendszer timer hiba - Ezt a hibát egyértelműen az alaplap hibája okozza.

5 rövid sípszó: processzorhiba - A processzor esetleg az alaplap okozza.

6 rövid sípszó: billentyűzet-vezérlő vagy A20 kapu hiba - Okozhatja a billentyűzet vagy a billentyűzet-vezérlő hibája, amely egyben a magas memória (HMA) elérésére szolgáló A20 kaput is vezérli.

7 rövid sípszó: virtuális mód hiba - A processzor vagy az alaplap hibája okozhatja.

8 rövid sípszó: videómemória hiba - A BIOS nem tudta írni vagy olvasni a videokártya memóriáját. Okozhatja a videokártya vagy az alaplap hibája. Mivel ez nem végzetes hiba, a boot folyamat ettől akár folytatódhat is.

9 rövid sípszó: ROM BIOS checksum hiba - A BIOS programot tartalmazó ROM hibáját jelzi.

10 rövid sípszó: CMOS checksum hiba - A beállításokat tartalmazó CMOS memóriában talált hibát a rendszer. A hibát az alaplap okozhatja.

11 rövid sípszó: cache memória hiba - Hibás a másodszintű cache memória. Amennyiben nem az alaplapra vagy a processzorba integrált cache-ről van szó, megpróbálhatjuk megmozgatni a chip-et, a BIOS-ból letiltani a használatát, esetleg ha ez sem segít, eltávolítani.

Folyamatos sípolás: memória vagy videokártya probléma - A legjellemzőbb a memóriahiba ebben az esetben. Tipikusan akkor fordul elő, ha a rendszer nem talál memóriát. Lehet, hogy az egyetlen modul meghibásodott vagy nincs a helyén, vagy nincs elegendő mennyiségű modul beszerelve. (pl. csak egy db 32 bites modul egy Pentium 1-es gépben). Az alaplap hibája ritkán okoz ilyen hibaüzenetet, de természetesen előfordulhat.

1 hosszú, 3 rövid sípszó: memória hiba - Jellemzően egy nem megfelelően behelyezett memóriamodul okozza.

1 hosszú, 8 rövid sípszó: videokártya hiba - A videokártya resetelése megoldhatja a problémát.

Phoenix BIOS

A Phoenix hibakódjai a legbonyolultabbak, kiváltképp az újabb BIOS verzióiknál. Minden POST funkciónak megvan a saját kódja, ezáltal nagyon részletes információt ad a hiba jellegéről (cserébe jó bonyolultan). A hibakódok tekintetében a Phoenix BIOS-okat két csoportra bonthatjuk. Az újabbak 4.x verziójúak, és 1994 vagy az utáni kiadásúak, illetve az ezt megelőző régebbi verziókra.

Phoenix BIOS v 1.x, 2.x, 3.x

Ezek a BIOS-ok jellemzően 286-os, 386-os és 486-os gépekben találhatóak. A hibakódokat hármas blokkokra osztották sípszó - szünet - sípszó - szünet - sípszó formátumban.

1-1-2: CPU / alaplap hiba

1-1-3: CMOS írási / olvasási hiba - Valószínűleg az alaplap hibás.

1-1-4: BIOS ROM checksum hiba - A BIOS chip vagy az alaplap hibája.

1-2-1: timer hiba - Valószínűleg alaplaphiba.

1-2-2: DMA inicializációs hiba.

1-2-3: DMA lapregiszter írási/olvasási hiba.

1-3-1: memória frissítési hiba

 1-3-2: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében, adatvezeték hiba.

1-3-3: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében, paritásvezeték hiba.

1-3-4: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében, címvezeték hiba.

1-4-1: RAM címvezeték hiba.

1-4-2: RAM paritáshiba.

1-4-3: timer hiba. - Az alaplap hibájára utal.

1-4-4: NMI port hiba. - Az alaplap hibájára utal.

2-1-1: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #0) hibája.

2-1-2: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #1) hibája.

2-1-3: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #2) hibája.

2-1-4: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #3) hibája.

2-2-1: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #4) hibája.

2-2-2: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #5) hibája.

2-2-3: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #6) hibája.

2-2-4: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #7) hibája.

2-3-1: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #8) hibája.

2-3-2: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #9) hibája.

2-3-3: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #A) hibája.

2-3-4: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #B) hibája.

2-4-1: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #C) hibája.

2-4-2: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #D) hibája.

2-4-3: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #E) hibája.

2-4-4: hiba a RAM első 64KB-os szegmensében - A RAM vagy az adatvezeték (bit #F) hibája.

3-1-1: Master DMA regiszter hiba - Az alaplap hibája.

3-1-2: Slave DMA regiszter hiba - Az alaplap hibája.

3-1-3: Master megszakításvezérlő hiba, vagy IRQ vonal hiba - Az alaplap, vagy egy kártya hibája okozhatja.

3-1-4: Slave megszakításvezérlő hiba, vagy IRQ vonal hiba - Az alaplap, vagy egy kártya hibája okozhatja.

3-2-2: Megszakításvezérlő hiba.

3-2-3: FENNTARTVA

3-2-4: Billentyűzetvezérlő / A20 kapu vezérő hiba.

3-3-1: CMOS elem hiba.

3-3-2: CMOS beállítási hiba - Érvénytelen beállítást tartalmazó CMOS.

3-3-3: FENNTARTVA

3-3-4: videokártya memória hiba - Hibás a videokártya vagy a videokártya RAM-ja.

3-4-1: videokártya inicializálási hiba - Hibás a videokártya vagy a videokártya RAM-ja.

3-4-2: videokártya inicializálási hiba - Hibás a videokártya vagy a videokártya RAM-ja.

4-2-1: timer hiba

4-2-2: a chipset vagy más belső komponens hibája - Alaplaphiba.

4-2-3: az A20 kapu hibája - Alaplaphiba.

4-2-4: IRQ hiba - Az IRQ vezérlő vagy egy kártya hibája.

4-3-1: RAM hiba - Hiba az első MB feletti EMS területen.

4-3-3: timer hiba - Az alaplap hibája.

4-3-4: Real Time CLock (RTC) hiba - Az RTC chip vagy az alaplap hibája.

4-4-1: a soros port hibája - I/O bus hiba.

4-4-2: a párhuzamos port hibája I/O bus hiba.

4-4-3: Matematikai társprocesszor hiba Hibás alaplap vagy processzor.

9-2-1: inkompatibilis videokártya

Phoenix BIOS v 4.x

Jellemzően az 1994 után gyártott pentium és magasabb kategóriás alaplapokban fordulnak elő ezek a verziójú BIOS-ok. A hibakódokat itt négyes blokkokra osztották.

1-1-1-3 (02h): valós mód hiba - A processzor vagy az alaplap hibája.

1-1-2-1 (04h): CPU típus hibája.

1-1-2-3 (06h): chipset vagy egyéb alaplapi komponens hibája.

1-1-3-1 (08h): chipset regiszter inicializációs hiba.

1-1-3-3 (0Ah): CPU regiszter inicializációs hiba.

1-1-4-1 (0Ch): másodszintű cache inicializációs hiba.

1-1-4-3 (0Eh): I/O hiba.

1-2-1-1 (10h): Power Management hiba.

1-2-2-1 (14h): Billentyűzetvezérlő hiba.

1-2-2-3 (16h): BIOS ROM checksum hiba.

1-2-3-1 (18h): 8254 timer inicializációs hiba.

1-2-3-3 (1Ah): 8237 DMA vezérlő hiba.

1-2-4-1 (1Ch): IRQ vezérlő hiba.

1-3-1-1 (20h): DRAM frissítési hiba.

1-3-1-3 (22h): 8742 billentyűzetvezérlő hiba.

1-3-3-3 (2Ah): Hiba a RAM első 512KB-os területén.

1-3-4-1 (2Ch): Hiba a RAM első 512KB-os területén - (adatvezeték hibája)

1-3-4-3 (2Eh): Hiba a RAM első 512KB-os területén.

1-4-2-1 (34h): CMOS RAM olvasási/írási hiba.

2-1-3-1 (48h): grafikus konfiguráció összehasonlítása a CMOS-ban tárolt adatokkal

2-1-3-2 (49h): PCI bus és PCI eszközök inicializálási hibája.

2-1-3-3 (4Ah): videokártya (kártyák) hibája.

2-2-1-3 (52h): Billentyűzet hiba.

2-2-3-1 (58h): IRQ hiba.

2-2-4-1 (5Ch): RAM hiba az 512KB - 640KB tartományban.

2-4-2-1 (74h): Real Time Clock (RTC) hiba.

2-4-2-3 (76h): Billentyűzet hiba.

4-2-1-1 (D0h): IRQ hiba.

4-2-1-3 (D2h): IRQ hiba.

4-2-2-1 (D4h): IRQ hiba.

4-2-4-3 (DEh): Billentyűzetvezérlő hiba.

Az eredeti IBM hibakódok

Végezetül egy kis történelmi visszatekintés. Valószínűleg nem sokunknak lesz rá szüksége.

1 rövid sípszó: minden rendben.

2 rövid sípszó: hiba, hibakód a képernyőn.

Nincs sípszó: alaplap vagy tápellátás hiba. (vagy kikötöttük a speakert)

Folyamatos sípszó: alaplap, tápellátás, vagy billentyűzet hiba.

Ismétlődő rövid sípszó: tápellátás vagy alaplap hiba.

1 hosszú, 1 rövid sípszó: alaplaphiba.

1 hosszú, 2 rövid sípszó: videokártya hiba (MDA, CGA)

1 hosszú, 3 rövid sípszó: videokártya hiba (EGA)

3 hosszú sípszó: 3270 billentyűzet kártyahibája