A mi házunk

A tanyán félig földbe süllyesztett házak voltak, melynek tetőzetét ágasokra fektetett szelemen hordta. A veremház egyik sarkában kőből rakott, sárból készített, vagy földbe vájt kemence volt.  Az Árpád-kor folyamán a veremházak használata általános volt.A kezdetleges házaknak, amelyek építési anyaga részben fa, részben föld (vertföld, rakott sár, vályog) volt. Az első föld fölé épített vagy földbe vájt, egy helységből álló, négyszögletes vagy kerek alaprajzú házak valószínűleg még a sátrak helyhez rögzített másai voltak. Ezeket követték a két vagy három helyiségből álló, alaprajzi elrendezéseik a mai alföldi lakóházakkal szinte teljesen megegyező házak. A török hódoltsági területeken a házkultúra idővel visszaesett, az egy és kéthelyiséges, jórészt földbevájt kunyhók ismét elszaporodtak. A paraszti építkezés megújulása a XVIII­XIX. század fordulójára tehető, amikor elterjedtek a fejlettebb alaprajzok, a jobb építőanyagok, az időt állóbb szerkezeti megoldások.  A táj építkezését elsősorban vert- és vályogfalak jellemzik. Vázszerkezetessövény falú házat is csináltak. Itt is az Alföldre jellemző földfalú építkezés dominált. A korai vályogfalú épületek mind nagyméretű vályogtéglából készültek. A vályog aprószalmás, törekes, pelyvás, sásos sárból vagy agyagból készült, megszárított, de ki nem égetett tégla, amihez a földet a vályogvetőből szerezték be. A vertfalú házaknál két deszka közé rakták a sarat,(csúszókaloda) majd erre a célra készült bunkóval alaposan beleverték. A sár közé időnként fagallyakat tettek. Ezt a munkát folyamatosan végezték egészen addig, amíg a tervezett magasság el nem készült. A tetőt zsúppal vagy náddal fedték le, szelement vagy mestergerendát használtak, oromzata többnyire tapasztott sövény volt, míg padozata jórészt vertföld. Adott volt föld, szalma, sás, sár, zsúp, fa és nád, így érthető módon ezeket használták fel. Konty is van a tető búbján, ahol csomóba kötötték a zsuptető szálait. A ház részei; tisztaszoba konyha(pitvar) kamra és tornác, az ablakok roppant kicsinyek, a falak roppant vastagok. A ház előtt gémeskút, eperfa. A tüzelőt falból rakták, bogjakemencének vagy búboskemencének hívták. E célból levertek néhány karót a dikó vagy priccs szalmazsákkal és a szalmatartó mintájára, amiket sárral körültapasztottak, s készítettek hozzá néhány ülést, tőciket, amivel a tüzelőnek máig használatos alapformáját megalkották. A legrégebbi tüzelők sárral tapasztottak voltak. A konyhában vagy a szobában kemencével fűtöttek. Az ajtó kemencével átellenes oldalán almárium volt a falon. A kemence padkáját rongypokróccal takarták le. A kemencéhez rendszerint vályogból sparhetet is építettek platnival, a vályogot olykor tégla helyettesítette. A konyhában a kemence szája előtt padka, bal oldalán a fal mellett tűzhely: nyári kandalló volt, amin főztek. Hátul a kemence szájával szemben lóca állt, a nyári kosztoláshoz kisasztal, almárium meg kredenc, oldalán subick. Nem vót még ámbitus ház akkoriban.

Mohamed Próféta

 Az iszlám alapítója Isten küldötte és utolsó prófétája, Mohamed Mekkában született i.sz. 570 körül, egy hétfői napon, abban az évben, melyet az arabok az Elefánt éveként ismertek. Teljes neve Mohamed bin Abdullah bin Abdul-Muttalib bin Hásim bin Abdu-Manaf bin Kuszei bin Kiláb. A Kurajs törzshöz tartozott, családfája egészen Ibrahim (Ábrahám) fiáig, Izmáelig vezethető vissza. Édesanyja, Amina a Zahra családból való Wahb bin Abd Al-Manaf lánya volt. Édesapja, Abdullah Abd Al-Muttalib fia volt. Árvaként nőtt fel, hiszen apja még a születése előtt meghalt. Mekka hagyományainak megfelelően a gyermeket egy Halima al-Szadia nevű dajka magával vitte a falujába, ahol néhány évet töltött. Hatéves korában édesanyja meghalt, és így nagyapja, Abdul-Muttalib gondjába vette, de ő is meghalt, amikor unokája 8 éves volt, ezért Abu Talib, a legidősebb nagybátyja nevelte. 632 június 8.-án halt meg 62 éves korában, legkedvesebb felesége, Ajsa ölében. Ajsa házában ástak neki sírt és ott is temették el. Ez a mai Al-Masjid al-Nabawi mecset, a "Próféta Kupolája". Az iszlámnak 2 milliárd híve van a világon. Birodalomalapítóként halála előtti tíz évben sikerült egyesítenie az addig széttagolt arábiai törzseket. Mohamed a legenda szerint közvetlen leszármazottja volt Ábrahám prófétának, a három világvallás ősatyjának, elsőszülött fián, Izmáelen keresztül. Mohamed tehetős családba született, a kurajs törzsbeli Abdallah és Amína fiaként, főleg karavánok ellátásából éltek. Mohamed foglalkozása kereskedő volt. Huszonöt évesen feleségül vette munkaadóját, a 40 éves özvegyet, Hadídzsát, attól kezdve rengeteget utazott. Tőle hat gyermeke született: két fiú (Abdalláh és al-Kászim), akik mindketten fiatalon hunytak el, továbbá négy lány (Rukajja, Umm Kulszúm, Zajnab és Fátima). A lányok közül Fátima volt a kedvence, akinek a férje, Ali később kalifa lett. Hadídzsa halála után még tíz felesége volt, többségüket politikai szövetségek érdekében vette el. A legkedvesebbet Ajsának hívták, ő a próféta legjobb barátjának, Abu Bakrnak a leánya volt. Tizenöt év elteltével egyre gyakrabban tért vissza a Hira hegyre: itt jelent meg előtte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait. Ez 114 szúrát (fejezetet), és 6348 áját (verset) tartalmaz, és ezek összességét Koránnak nevezzük. Az iszlám időszámítás. 630-ban kezdődött. Alapvetően a Próféta egy magányt kereső, töprengő ember volt, gyakran voltak álmai és látomásai. Bár kezdetekben nem ismerte az "igaz hitet", elutasította a mekkai bálványokat, és azok imádását. 610 körül, tehát negyvenéves korában megjelent neki Gábriel arkangyal, a Korán 96. szúrájának első 5 versével, ezzel kezdődött meg a Korán kinyilatkoztatása, illetve Mohamed prófétasága. Tanításaiban kezdetben a monoteizmus hangsúlyozása kapta a legnagyobb szerepet. Elutasította Jézus isteni származását és a szentháromságot. Jézust a próféták közé sorolta: "Ti írás birtokosai! Ne lépjétek túl a határt a ti vallásotokban, és ne mondjatok Allahról mást, csak az igazságot! Jézus, a Messiás, Mária fia küldötte Allahnak, és az Ő szava, amit sugalmazott Máriának, és lélek Tőle." Az emberek egyenlőségét hirdette, akik csak az istenfélelemben különböznek egymástól Isten előtt: „Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket s népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy ismerjétek meg egymást! Allah előtt az a legnemesebb közületek, aki a legistenfélőbb." Az ember és az Isten közvetlen kapcsolatát hangoztatta, a közvetítők (gyóntatók, egyházi személyek, szentek) szerepét elvetette. "Megteremtettük hajdan az embert és tudjuk, mit sugall neki a lelke. Mi közelebb vagyunk hozzá, mint a nyaki ütőere"  Az iszlámot öt pillérrel határozta meg, ezek a muszlimok előírt kötelességei: a tanúságtétel (tanúsítani Isten egyedüliségét és Mohamed prófétaságát), a napi öt ima, a zakat (adományozás a rászorulóknak), a böjtölés Ramadán hónapban és a zarándoklat a Kába szentélyhez. A hitnek hat alaptételét határozta meg: Hit Allahban, az angyalokban, Allah prófétáiban (közülük a Korán 25-öt említ meg név szerint), Allah Könyveiben (Tóra, Evangéliumok, Zsoltárok, Ábrahám és Mózes lapjai és tekercsei, valamint a Korán), a Végső Napban és a sorsban, ami az iszlámban nem azonos a predesztináció elvével. Az iszlám szerint mindennek van színe, alakja, térfogata, neme és kora, csak Allahnak nincs. Ugyanis Ő minden dolog teremtője, Ő az ég és a föld teremtője. Az iszlámban Allahnak kb. 99 neve van pl. A Bölcs, a Tudó, a Látó stb. melyek jellemzőire utalnak. Ő nemcsak mindennek teremtője, hanem fenntartója is, és minden az Ő akaratától függ. Allah száma: egy. Ugyanis rajta kívül nincs több isten, éppen ezért az iszlám elutasítja a teremtményekhez való imádkozást, így a politeizmust, és a kereszténység Jézus képét, annak Szentháromság-tanát. A Korán szerint minden ami az egekben és a földön van, az neki van alárendelve, így az ember is. Allah az iszlámban nem csak egy gondolat, hanem egy Élő Személyiség. Rajta kívül még sok próféta volt; Abrahám, Hud, Shucayb, Salih, Ézsaiás, Jeremiás, Siralmak, Ezékiel és Dániel, Jézus stb. A koránt Ai ibn Abi Talib állította össze. Ádám és Lilit volt az első ember pár. Mekkában nyilvános fellépése során a végítélet napját és a paradicsombeli boldogságot hirdette, valamint megtérésre és jó cselekedetekre hívta fel honfitársait, hogy ezáltal szabaduljanak a kárhozat veszedelmétől. Azonban tetteivel nemcsak hívei számát szaporította, hanem ellenségeket is szerzett vele. Kigúnyolták a régi istenekkel való szakítása miatt, amiben városuk (Kába) kultuszára nézve veszedelmet láttak. Mohamed ellenséges indulatukat azzal viszonozta, hogy az Isten ítéletét még félelmetesebbnek hirdette. Korábbi próféták (Hud, Szalih, Suaib, Lót, Noé) népét hozta példának, amelyet az Isten – megátalkodottságuk miatt – elpusztított. Magát Noénak nevezte – akit szintén kigúnyoltak az özönvíz előtt - és Mózessel hasonlította össze – aki szintén megátalkodott és konok embereknek volt kénytelen prédikálni. Vallását, Ábrahám vallása megújításának mondta, melynek Jézus (Isa) és János (Jahja), azaz Keresztelő Szent János a kiemelkedő prófétái. Szintén Medinában ismerkedik meg alaposabban a zsidókkal és szokásaikkal. Annak érdekében, hogy megnyerje őket, elrendelte, hogy a hívők jom kippur böjtjét is tartsák meg (az iszlámban ezt asura napjának nevezik). A zsidók azonban nem ismerték el Mohamedet sem messiásuknak, sem prófétájuknak. Mohamed az imádkozás irányát Mekka felé helyezte, a korábban elrendelt jeruzsálemi iránytól, de asura napjának böjtölését megtartotta. Ettől függetlenül a kötelező böjt hava a Ramadán hónap, mert ebben a hónapban nyilatkoztatta ki a Koránt. Végül is azt az elméletet állította fel mindkét vallással szemben, hogy Allah Mózesnek éppúgy, mint Jézusnak kinyilatkoztatta magát, azonban híveik ezeket az isteni kinyilatkoztatásokat meghamisították (átírták). Ezek az „írások birtokában levő" vallások csak elferdített formában bírják az igazságot, a pogányokkal szemben azonban mégis előnyös helyzetben vannak, mert azok teljes sötétségben tévelyegnek. Kába, az Isten Háza. Ez volt az a központ, ahol minden Arab törzs összegyülekezett kereskedni, költészeti versengéseket bemutatni és imádkozni. Szent terület, amit barát és ellenség egyaránt tiszteletben tartott. Határain belül, bizonyos időszakokban minden harc tiltva volt, fegyvert sem lehetett viselni és harci játékokat sem lehetett bemutatni. Ahogy az a Menedék Városában volt a Mózesi Felmentés alatt, ahova gyilkosok menekülhettek, vagy a középkori Európa Szentélyei, ahol már bűnöst nem lehetett tovább üldözni. Az Arab szokások szerint Mekka sérthetetlen volt az üldözők, vagy bosszúállók erőszakától. Csak az ima otthona lehetett. Ma is ott látható a hely, ahol Ábrahám állt fel imára. Tisztán és megszentelten kell fenntartani örök időkre. Sokan kiemelik manapság a Koránból azokat a verseket, melyek háborúra hívnak és az Iszlámot az erőszak vallásának mutatják be. Ez nem igaz. Ha a szöveget kivesszük a környezetéből és nem ismerjük a körülményt, amiben a kinyilatkoztatás született, félreértelmezzük. Akik erőszakot követnek el és az Iszlámot a terror és emberellenes elvek vallásának mutatják be, azok nem  ismerik ezt az áyát. Nincs kényszer a vallásban, mondja Koránunk. Ne feledjük: ez az aya Medinában nyilatkoztatott ki, a nem-Muszlimok külső és belső támadásainak kellős közepén. A Keresztények Jézust helyezik a szeretet és tolerancia központjába. Minden tiszteletet megadva Keresztény testvéreinknek és Jézus szolgálatának, fel kell hívnunk a világ figyelmét erre az áyára, ami maximális toleranciát és szeretetet ír elő minden körülmények között. Nem szabad félreérteni! A Szent Korán értelmezésében az Iszlám, Allah akaratába való behódolást jelent és nem korunk jelenségét „Iszlám” név alatt. Itt az eredeti jelentést találjuk. Az Iszlám koncepciójában az emberek egyesítése szerepelt a hit zászlaja alatt annak érdekében, hogy ők Allah Univerzális tervét szolgálják. Az Iszlám egyet jelentett a toleranciával és elfogadással. Korunkban azonban, „Iszlám” alatt egy címke szerepel, ami kirekeszt, intoleráns és kivet magából erőszakkal mindenkit, aki nem illeszkedik bele a „vezér” gondolataiba. Meg kell találnunk az Iszlám eredeti Ösvényét, ahogy volt. Ma a Muszlimok szenvednek attól a betegségtől, amitől a Keresztények, a középkorban. Ha olvassuk a Koránt, a Próféta idején élt Zsidók és Keresztények ellen elhangzó vádak olyanok, mintha ma hangzanának el a Muszlimok ellen. Nem az Iszlámmal van a baj. Az Iszlám tökéletes. A baj forrása mi magunk vagyunk, Muszlimok.Hiteltelen az iszlám jelszavainak hangoztatása és annak nevében iszlám által tiltott tevékenységek elkövetése. Gyilkosságok, erőszakos bűncselekmények, kábítószer kereskedelem, agresszió nem igazolható vallási terminológiákkal. A hit a csendes tömegekben megvan. Ez nem kap szót, ahogy a hit csendes más vallások populációiban is. A szó autentikus, de mára elvesztette hitelét. Az a muzulmán, aki Mohamed Allah általi megvilágosodásából és a történésekből azt a következtetést vonja le, hogy az egyetemes igazság csak a muzulmánokhoz ért el és ők ennek kizárólagossággal predesztinált népe, az félreérti az isteni igazság mibenlétét. Nem követhetünk el erőszakos tetteket. Ezzel ellentétes utat ír elő: „Hanem legyen köztetek közös egyezségen (alapuló) kereskedelem.” 4. Erőszakosságunk másokkal visszás. Allah kegyelmes velünk, mi is kegyelmesek kell, hogy legyünk másokkal. Allah Könyveit nem lehet szó szerint értelmezni, vagy úgy, hogy egy részt kiveszünk, a többiről pedig nem veszünk tudomást. Az alapeszme „a minden teremtmény szeretete” az, amit a Könyveknek sugározniuk kell. Ha nem lenne Szeretet, akkor meg sem születhetnénk, a Világokat nem teremtette volna meg az Úr. Ha egy oldalt vagy egy verset kiszakítunk a szövegkörnyezetből, akkor könnyen manipulálhatóvá válik, és hozhat létre erőszakot, vagy szíthat haragot emberekben. Ez nem helyes. Ha bármely Írást értelmezünk, Allah alapelveit kell figyelembe vennünk.   A megértés, megenyhülés többre visz, mint a háború és erőszak, ami újratermeli önmagát.  A Sátán több módon csalja tőrbe az embert. Az első a csábító hang. Ha a hízelgés, kísértés nem vezet eredményre, az erőszak változatos formái következnek, mintha egy szervezett hadsereg műveleti rendje vonulna ellenünk. A kézzel fogható eredmények, vagyon, nyereség és gyermekek a Sátán csábító, megtévesztő eszközeivé válhatnak.  Keresztelő Szent János nem élt sokáig. Heródes bebörtönözte, majd egy nő felbujtására, akiért Heródes rajongott, lefejezték. Rövid életét erényesen, jámboran, tiszta szívvel élte meg. Szeretettel fordult Allah teremtményei felé. A szegénységet, lemondást választotta, ennek megfelelő öltözéket hordott, a szabadban élt. Allah és szülei irányában erős szeretetet táplált. Elutasította az erőszakot és minden Allah teremtményei ellen ható ártást. Ő Istent, teremtményei szeretetén keresztül szolgálta. „Az idő gyorsan elrepül” Az év egy hónapnak tűnik, a hónap egy hétnek, a hét egy napnak, stb. Az idő gyorsulásának észlelése világszerte tapasztalat. A véletlenszerű gyilkosságok, emberölések, erőszakos cselekmények száma megugrik, „a gyilkos nem is tudja miért ölt, és az áldozat nem tudja, miért ölték meg.” „Minden kort egy annál rosszabb kor vált fel.” Allah Prófétái mindent elkövetnek, hogy tanításaikat át tudják adni az embereknek, de nem erőszakolhatják rájuk azokat, ha ők nem akarják. Ha valaki elutasítja, számadása egyedül Allahhal van. Lásd 6:107.. Az Arab hagyományok alapján Mekka területe sérthetetlen volt, itt nem üthette fel fejét háborúság, viszály, leszámolás, vagy bárminemű erőszakos cselekmény. Pozíciója tehát rendkívül biztonságos volt, veszély nem fenyegette. Ez a háttér biztosította számukra azt, hogy a Kába megkérdőjelezhetetlen urai legyenek. Ezt a pozíciót Allahtól kapták.

aya (Korán) a szöveg egyes szakaszát jelöli, az 'aya-(t) azt jelenti a Szúrának, mint a Szúra a Koránnak.   

A játékelmélet a stratégiai problémái.

Már az elnevezés sem túl szerencsés, mivel a kölcsönhatások logikájával foglalkozik, nem a játékokkal. Korunkban a mesterséges intelligencia fejlesztésében, a közigazgatásban és az élet számtalan területén alkalmazzák, összetett gazdasági, katonai, hadászati és politikai metódusokkal a piaci verseny modellezésén át a környezetvédelemtől az időjárás előrejelzésig. A társadalomtudomány, a természettudomány, a politikatudomány, a közgazdaságtan, a filozófia, az epidemológia stb. A cél érdekében döntéseket hoznak, és a végeredmény a játékosok választott stratégiáinak függvénye, tehát egymással versengő szereplők optimális döntésének tudománya. A mai napig a legjobban modellezhető konfliktusok a társasjátékok, mint például a sakk, ahol teljesen világos, hogy kik a játékosok, mit léphetnek egy adott állás esetén, illetve hogy mi a parti kimenetele, hiszen ezeket a játék szabályai pontosan rögzítik. Egy gyakorlott sakkozó számára a játékelmélet alapjai sem meglepők: döntéseit a lehetséges ellenlépések figyelembevételével hozza, és nyerési esélyei latolgatásánál figyelembe veszi, hogy ellenfele ugyanúgy mindent meg fog tenni a győzelem érdekében. Mindez a sakkra is jellemző köztudásnak (common knowledge) köszönhető, azaz hogy a játékosok nemcsak a szabályokat ismerik, hanem azt is tudják, hogy a másik játékos mit tud. Bonyolult elemzés és előrejelzés, minden tényező ismeretében. Minden használható jóra és rosszra, a játékelmélet is. Egy játék alapvetően három komponensből áll: játékosokból, játékszabályokból és az eredmények értékeléséből. Az első nem igényel különösebb magyarázatot. Az eredmények értékelése megint csak egyértelmű: minden egyes játékos felállít egy rangsort a játék lehetséges kimenetelei között. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy az eredmény pénzbeli nyereséggel vagy veszteséggel jár. A játék célja a minél kedvezőbb kifizetés elérése, s egy játékos ezt a célt szem előtt tartva, választja lépését vagy lépéseit – természetesen a játékszabályok figyelembevételével. Függetlenül attól, hogy hányszor vagy mikor kerül döntéshelyzetbe, stratégiának nevezzük azt a döntéssorozat tervet, amely a játék minden lehetséges döntéshelyzetére és az ebben tapasztalható minden lehetséges állapotára előír egy konkrét döntést. Bár a játékban előálló helyzetek függenek a játékostársak lépéseitől, a játékos stratégiája nem, legfeljebb más-más válaszlépést ír elő. Így, ha a játékosok lépései függenek is egymástól, a stratégiáik nem. A játék kifizetését az egyes játékosok választott stratégiái döntik el. A továbbiakban feltételezzük, hogy a játékosok ismerik a játékot, és hogy mindent megtesznek a magasabb kifizetés érdekében. A játékelmélet célja megtalálni az optimális stratégiákat és a kialakuló egyensúlyi helyzeteket. Nem szeretnék untatni senkit a minimax tétellel, vagy a kevert stratégiák halmazával, mert örökre elvenném a kedvét az olvasónak ettől a témától, mellesleg a minimax elv két játékos konfliktusát írja le.  A kevert stratégiák speciális eseteként a tiszta stratégiák is előállíthatók. A kérdés az, hogy milyen stratégiát válasszanak az egyes játékosok ahhoz, hogy minél nagyobb nyereménnyel fejezzék be a játékot. A háttérben két, látszólag független optimalizációs jelenséggel van dolgunk. Az első játékos mindent megtesz, hogy minél többet kapjon, viszont az ellenfele ezt a nyereményt csökkenteni kívánja. Ez az alábbi egyenlet bal oldala. Ugyanakkor a második játékos szemszögéből nézve ugyanez lejátszódik: megpróbálja minimalizálni az első játékos kifizetését, de közben természetesen játékostársa pedig a saját hasznát növeli. Ez az egyenlet jobb oldala. A probléma attól érdekes, hogy a két játékosnak a függvény más-más változójára van hatása. A kaszinók világában a póker a roulette vagy a blackjack esetén is az idő tényező a legmeghatározóbb változó. A szabályok a konstansok, míg a változó gyakran egy ismeretlen mennyiséget jelentenek. Számtalan attribútum befolyásolja az esemény alakulását. A játékos- és stratégiahalmazból, továbbá kifizetés függvényből álló hármast normális vagy stratégiai alakú játéknak nevezzük, míg a tényezők ismerete nélküli játékot vakrepülésnek. Neumann János 1920 körül kezdett foglalkozni a témával. Az inverz játékelmélet lényege a kooperációhoz létrehozott játék.  A résztvevők célja a nyereségük, illetve a hasznosságuk maximalizálása. A játék vesztesei azok az individuumok, illetve kollektív entitások, amelyek az adott szituációban egyénileg vagy csoportosan rosszul döntenek, vagy általában alkalmatlan szabályokat konstruálnak és így a társadalmi szelekció eredményeképpen marginalizálódnak, vagy megsemmisülnek. A játékelmélet táblázatban következetesen felépített stratégia. Az ésszerű megoldás ebben az esetben a játékosok számára a minimax stratégia alkalmazása, azaz a legkisebb rossz elvének a követése. Azokban a tiszta stratégiai játékokban van szerepe a játékelméletnek, ahol a játékos döntéseinek meghatározó szerepe van a játék kimenetelében. A legegyszerűbb stratégiai játékok a kétszemélyes állandó összegű játékok, mint pl. a sakk vagy a kétszemélyes társasjátékok és kártyajátékok. Aki a maximális nyereségre törekszik, kiteszi magát annak a veszélynek, hogy a biztosan elérhetőnél is kevesebbet nyernek. Azaz a nyereségmaximalizáló viselkedés könnyen vezethet minimális nyereséghez.

Kevert stratégiák a minimax stratégia választásának elve sem alkalmazható minden interakcióban.  A kevert stratégia (mixed strategy) tehát a tiszta stratégiák választási gyakoriságához rendelt valószínűség. Mivel a választás véletlenszerű, ezért az ellenfél elve nem tudja kitalálni azt.  Tehát a kevert stratégiák világában ezeknek a játékoknak is van egy kevert nyeregpontjuk, s mindkét fél érdeke azt diktálja, hogy erre az absztrakt nyeregpontra törekedjen. Tehát a mátrixjátékban egy játékos úgy választja ki a legelőnyösebb stratégiáját, hogy megnézi, mennyi az egyes stratégiáknál a legkisebb nyereség, más szóval megkeresi a sorminimumokat, majd azt a sort (stratégiát) választja, ahol ez a minimális érték a legnagyobb. Hasonló elgondolás alapján dönt a másik fél is. A minimax stratégia a legokosabb rivális ellen is biztosítja a legrosszabb kimenetelek közül a legjobbat, kevésbé okos ellenfél esetén pedig még jobb eredményt is. Ezzel a stratégiával mindkét játékos a maximális veszteségét minimalizálja.

Nézzünk egy példát, aminek neve beat the dealer...

A kaszinókban a játékosok ellenfelét, az osztót nevezzük banknak. A matematika történetének érdekes esetei mindig megmozgatják az emberek fantáziáját, hiszen mindenki szeret sokat nyerni a szerencsejátékokban. Lássuk, lehetséges-e ez? A matematika egyik fiatal tudományága a játékelmélet.  A black jack szabályainak ismerete elengedhetetlen a bank legyőzéséhez. A dealer volt az az alkalmazott a kaszinóban, aki a játékot vezeti. Az egyik szabály az volt, hogy ha a lapok értéke elérte a 17-et, a bankos nem kérhetett új lapot. Ez a szabály mutatta a kaszinó óvatos stratégiáját. Az egyes játszmák után nem keverték meg a lapokat, így a már játékon kívül került lapokból a jó megfigyelő képes volt következtetni a pakliban bennmaradó lapok kihúzásának valószínűségére. (Ez feltételes valószínűség!) A megfigyelés alapján és a bank stratégiájának ismeretében a játékos rugalmasan alakíthatta saját stratégiáját, mikor emelje a tétet, mikor kér még lapot. Könnyen kidolgozható egy olyan, könnyen fejben tartható játékrendszer, ami néhány százaléknyi előny megszerzését eredményezi a kaszinóval szemben. 

Szabály; A játékot meghatározott tétre játsszák. A játékosnak az osztás előtt meg kell tenni a tétet. Ha a játékos elveszti a játékot, akkor elveszíti a megtett tétet. Ha a játékos nyer, akkor a megtett tétet – speciális esetek kivételével – 2:1 arányban kapja vissza. Blackjack tétrakási stratégiák hada áll a játékosok rendelkezésére, a nyerési esélyeik növelésének érdekében. Az osztó a játékosnak oszt egy lapot, a színével felfelé, majd egyet saját magának is, szintén a színével felfelé. Ezután ismét oszt a játékosnak egy újabb lapot a színével felfelé, valamint saját magának is, de ezt már színével lefelé. Ezt a lapot a játékos nem láthatja. A játékos az osztást követően lapot kérhet (Hit), megállhat (Stand), illetve speciális döntéseket hozhat (Double, Split, Surrender). A játékosnak be kell fejeznie a játékot, az osztó csak ezután kérhet magának lapot. Több játékos esetén mindig csak az egyik játékos játszik, és ha befejezte a játékot, akkor a következő játékos következik. Ha a játékos megállt, valamint több játékos esetén az utolsó játékos is befejezte a játékot, akkor kezdhet az osztó saját magának lapot osztani. Az osztónak 16-nál kötelezően lapot kell kérnie, és 17-nél már kötelezően meg kell állnia. Az osztó az Ász értékét nem tekintheti 1-nek, ha a lapok összértéke az Ász 11-es értékével számolva 17 és 21 közötti. Csak akkor tekintheti 1-nek, ha a lapok összértéke az Ász 11-es értékével számolva meghaladná a 21-et. 

Hit

Ez a lapkérésre használt kifejezés. A játékos tetszőleges számú lapot kérhet mindaddig, amíg a lapjainak összértéke meg nem haladja a 21-et.

Stand/Stay

A megállásra használt kifejezés. A játékos ekkor nem kér több lapot, mert úgy ítéli meg, hogy megfelelő lapjai vannak a játék megnyerésére.

Double

Ha a játékos úgy ítéli meg, hogy az első két lapja elég erős ahhoz, hogy egy harmadik lappal megnyerje a játékot, akkor a Double bemondásával a tétet duplázza. A játékos a Double bemondása után már csak egy lapot kap, további lapot nem kérhet.

Split

Ha a játékos első két lapja egy párt alkot (például 5–5 vagy Q–Q), akkor ezt kettéoszthatja, ezzel két „kezet” hoz létre, valamint mindkettőre azonos tétet tehet meg, azaz a tét duplázódik. Mindkét lapra külön leosztás szerint kérhet lapot.

Példa

A játékos első két lapja 5–5. A játékos Split-et mond:

1. leosztás: 5, 7, 9 – az összérték 21.

2. leosztás: 5, Q, 8 – az összérték 23 (Bust)

Insurance

Ha az osztó színével felfelé látszó lapja Ász, akkor a játékos ezzel a bemondással „biztosítást” köthet. A tét legfeljebb az eredeti tét másfélszerese lehet. Ha az osztó másik kártyájának értéke 10 (10-es, Bubi, Dáma vagy Király), akkor a játékos a tétet 2:1 arányban kapja vissza. Ha az osztó másik kártyájának értéke a 10-estől eltérő, akkor az osztó nyer.

Surrender

A játékos által, a játék feladására használt kifejezés. Ha a játékosnak csak az osztás utáni két lapja van még meg és úgy ítéli meg, hogy a játékot nem tudja megnyerni, akkor ezzel a bemondással feladhatja a játékot, és a tétje felét elveszti, a másik felét visszakapja.

Bust

Ha a játékos lapjainak összértéke a 21-et meghaladja, akkor „besokall” és elveszíti a tétjét. (túlcsordul)

Push

Ha a játékos és az osztó lapjainak összértéke egyforma, akkor a Push kifejezés a használatos az eredmény közlésére. Ez alól kivétel a Blackjack és a több lapból álló 21 közötti különbség.

Blackjack

Ha a játékos, vagy az osztó első két lapjának összértéke pontosan 21, akkor azt Blackjack-nek nevezzük. Ez csak úgy lehetséges, ha az egyik lap Ász, a másik lap értéke pedig 10 (Király, Dáma, Bubi, vagy 10-es).

Martingale tétrakási stratégia:

A játékos feltesz egy egységet és ha nyer, akkor a következő körben ugyanazt a tétet rakja meg. Azonban ha veszít, akkor a következő körben megduplázza a tétet, s mindaddíg így fog tenni amíg veszít. Ez a módszer nagy tőkét igényel a tökéletes működéshez, továbbá másik hátránya, hogy a blackjack asztalon pontosan meg van a határozva a maximálisan megtehető tétek nagysága. Tehát egy idő után már lehetetlen duplázni, s ezzel pedig a Martingale alapelve sérülne, nem beszélve a játékos veszteségeiről.

Paroli tétrakási stratégia:

A Martingale rendszer ellentettjének is szokták nevezni, hiszen mindent pontosan fordítva kell csinálni. Avagy a játékos egy egységgel indít, és nem akkor duplázza tétjét amikor veszít, hanem amikor nyer. Kisebb tőkeigényű stratégia, illetve a többi taktikához mérten biztosabbnak, kiegyensúlyozottabbnak tartják.[1]

Blackjack alapstratégia

Blackjacket játszani nem csak egy, de akár nyolc paklival is lehet. A több paklis játszma a ház előnyét növeli, így kezdő játékosként érdemes egy paklival játszani, ezt nevezik "Single Deck"-nek. A Single Deck esetében csak 0,1% a ház előnye, a paklik számának emelésével ez akár 1,5% is lehet. Az alapstratégia a Single Deckhez kapcsolódik, és az ászok értékén alapul, ami érhet 11-et, de egyet is.[2]

A bankroll-management lényege a blackjack esetében is ugyanaz: minél kisebb kockázatvállalással játszani a játékot. Ahhoz, hogy ez sikerüljön tudatos játékra van szükség, tehát az önmagunk felé állított szabályokat is be kell tartanunk. Ilyen például, hogy az alapstratégia alapján játszunk, ugyanakkor személyes tétrakási-stratégiánkat is ki kell alakítsuk. A lehető legfontosabb, hogy tudjuk abbahagyni jókor a játékot, vagyis nem szabad hagyni, hogy érzelmeink befolyásoljanak minket.

Lásd még;

 https://szabolaszloistvan.blogspot.com/2019/03/black-jack-kaszinoban.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2012/11/a-jatek-fuggoseg-jelei-tarsadalomban.html

Nevelni vagy legelni?

Tanulj fiam , hogy könnyebb életed legyen mint nekem! Vajon hányszor hangzik el ez a mondat a szülők részéről? Az imádott csemete királyfiként éli életét, egész nap lődörög hasonló korú társaival, bagózik, iszik, drogozik, lustálkodik, heverészik abban a disznóólban amit a szobájának tartanak, vagy játszik azon a számítógépen, amit állítólag tanulásra vettek e drága szülők. A szülő nem ér rá nevelni, ezért az elkényeztetett királyfi úgy viselkedik mint a majom, ami éppen most jött le a fáról, megeszi a kapott banánt és a héját maga alá termeli, mint mindent. A szülő 6 éven át az árokparton legelteti, nem szocializálja, nem tanítja meg közlekedni, enni, tisztálkodni, takarítani, beszélni, köszönni, a házimunkáról nem is brszélve, vagy felelősséget vállalni, mert a szülőnek nincs rá ideje. A szülő drága iskolatáskát, drága mobiltelefont vesz a királyfinak és elindítja az iskolába. Csoda hogy életben maradnak ezek a lények, hogy nem üti el őket az első busz, mert rohangálnak a járművek között, egész nap jár a szájuk, hangoskodnak, ordítoznak mint a majmok a lombok között. A tanárnak lelkiismeret-furdalása van a szülőnek nincs, a tanárnak felelőssége van a szülőnek nincs. A szülő saját álmait szeretné valóra váltani a gyermeke segítségével olyan terheket rak rá, amit inkább csak ő szeretne nem a gyerek, zene, sport. Ha a szülő nem venné meg  a királyfinak az a sok értelmetlen kütyüt, akkor nem lenne annyi csábítás, ami elvonja a figyelmet a tanulástól és nem lenne annyi szenvedélybeteg tizenéves gyerek. Kora gyermekkortól kell kialakítani a szokásokat a gyerekben, hogy rakja el a dolgait, tartsa tisztán a környezetét, terítés mosogatás, takarítás tisztálkodás stb. A gyerek 15 évesen bekerül egy kollégiumba és mint a disznó az ólban maga alá szór mindent. A szobatársai nem bírják a mocskot a bűzt, a szét dobált ruha és ételmaradékokat, de a nevelők is tehetetlenül álnak az évekig árokparton legeltetett királyfival. A kamasz királyfinak az anyukája pakol be még mindig, megtörli a száját, ha méltóztatott elfogyasztani a vacsorát; anyuka kiválogatja a padlóra ledobott szennyest, kimossa, kivasalja, berakja tisztán a szekrénybe; a szülő elfogadja, hogy sosincs meg az ellenőrző, hogy nincs lecke; az iskolába hozza gyermeke asztalon felejtett uzsonnáját, füzetét vagy kulcsát; megveszi a telefont, mert már mindenkinek ilyen van, és elhiszi, hogy szívéről szakasztott magzatát direkt piszkálják a gonosz tanárok. A tanár hozott anyagból dolgozik, de a nyers megmunkálatlan kamasszal már nem tud mit kezdeni, ha nem képes szocializálódni. Ha megéri a 18 évet, akkor vagy a börtön vagy az elmegyógyintézet marad neki, mert nem képes szocializálódni már ebben a korban, és ezt a drága szüleinek köszönheti. Mintha a Tajgetoszról taszítaná le gyermekét a szülő olyan, ha csak legelteti és nem neveli. Ha a tanár, javasolja a szülőnek, hogy gyermekét pszichológushoz kellene vinni, felháborodik és feljelenti a tanárt, pedig lehet hogy a szülőt is meg kellene vizsgáltatni.

Nevelni vagy legelni? Ez itt a kérdés! -In :Nyírségi Gondolat 2022 November- December száma  - Kulturális szalon rovat - 22 p.

A szingularitás elmélete

A szingularitás elméletét Neumann János ismerte fel először 1950 körül, lényege  a technológia gyorsuló fejlődése.  Lesz egy időpont, amikor a technológiai növekedés radikálisan gyorsabbá és ellenőrizhetetlenné válik, ami előre nem látható változásokat eredményez az emberi civilizációban, ezt intelligenciarobbanásnak nevezik.  Önfejlesztési ciklus robbanást okoz az intelligenciában és erős szuper intelligenciát eredményez, ami ellenőrizhetetlen lesz és felülmúl minden emberi intelligenciát, ez az emberiség végét fogja jelenteni. Ez a jelenség 2030 és 2050 körül következhet be, mert a paradigmaváltások is exponenciálisan nőnek. Az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, hogy az emberi populáció képtelen lesz követni és felfogni. Ha a technológiai fejlődés és a számítási teljesítmény minden második évben megduplázódik, számítógép alapú mesterséges intelligenciák végzik majd a kutatást és önfejlesztést és az elgurított labdát már nem érjük utol, mert önmagát olyan exponenciálisan fejleszti, amit mi emberek már nem vagyunk képesek követni és ellenőrizni. A sok iteráció során egy ilyen mesterséges intelligencia messze meghaladná az emberi kognitív képességeket. A számítógépek számítási sebességének növelésére nem az órajel növelése az egyetlen mód. A kicsinyítés a fotolitográfia módszerrel is egy paradigma. Sokkal jobb mérőszám az időegység alatt elvégzett munka mennyisége. Ez az órajel növelésén kívül növelhető például több végrehajtási szál, illetve több processzormag bevezetésével és más ismert paradigmaváltással, mint a kvantumszámítógép. Míg egy normál számítógépen a számításokat millió utasítás per másodpercben (MIPS) mérik, addig a szuperszámítógépeken a lebegőpontos műveletek másodpercenként (FLOPS), jelenleg pedig a szuperszámítógépek több száz petaflopot (1015) hajtanak végre másodpercenként. A kínaiak a szupertitkos exascale szintű szuperszámítógépekkel kísérleteznek, a japánok a Fugaku szuperszámítógéppel, míg európában HPE Cray-rendszerrel és a LUMI-val kísérleteznek. Az adatok mennyisége, frissítése, elemzése és titkosítása felértékelődik. Nem a látható szoftvereket fejlesztik, hanem a hardverekbe rejtett programokat. Higgyétek el az ultraintelligens gép olyan gép, amely messze felülmúlja bármely okos ember összes szellemi tevékenységét. Mivel a gépek tervezése az egyik ilyen szellemi tevékenység, egy ultraintelligens gép még jobb gépeket is tervezhet; akkor kétségtelenül „intelligenciarobbanás” következne be, és az ember intelligenciája messze elmarad. Így az első ultraintelligens gép az utolsó találmány, amelyet az ember alkot. Persze ezt sem hiszi majd el senki nekem, mint az internet és a számítógépes okozta függőséget, amit előre megjósoltam. Ez valós veszély, amit majd csak akkor vesznek komolyan, amikor már késő lesz. A tudományos fejlődés minden területén megjelenhetne a szigurlitás előbb utóbb, ha maradna ember. Az emberek által kitalált törvényszerűségek és elméletek sorra válnak nevetséges hipotézisekké. A szemantikus web lesz a vég kezdete, az első jel, ami helyet posztulál az interneten.  A fejlett intelligenciatechnológiák, mint például a "seed AI", szintén képesek lehetnek arra, hogy ne csak gyorsabbak legyenek, hanem hatékonyabbak is a forráskódjuk módosításával. Ezek a fejlesztések további fejlesztéseket tesznek lehetővé, amelyek további fejlesztéseket gerjesztenek. A rekurzívan önjavító algoritmuskészlet mechanizmusa két szempontból különbözik a nyers számítási sebesség növelésétől, mivel nem igényel külső befolyást: a gyorsabb hardvert tervező gépeknél továbbra is emberre lenne szükség. A túlzott technikai függés, számtalan hibalehetőséget eredményezhet, aminek bekövetkezésére, a nagy számok törvénye és a rendszer bonyolultsága miatt komoly esély van. Ez persze csak matematikai esély, ami olyan mint a 10000 évenkénti apokalipszis, vagy bejön vagy nem. A legnagyobb esély a világot átívelő háború és a kontroll nélküli víruskísérletek, amiket szintén a gépek irányítanak, persze nem zárhatók ki a világegyetem felől érkező apokalipszis sem.

 

Lásd még; https://szabolaszloistvan.blogspot.com/2022/01/a-szimulalt-valosag-elmelete.html 

Lásd még; A SEED AI mesterséges intelligencia, az adatok valorizálása.

Feladvány

A Donauzeitung 1894 januári száma leírja, hogy Passauban a jeges Inn folyóba esik egy 4 éves gyermek és , a főbérlő fia utána ugrik és megmenti az életét. A gyerek szülei a Kapuziner Straßen laktak albérletben. Az eset Anna Elisabeth Rosmus: Out of Passau című könyvében is olvasható. A történetnek nincs vége. 19 évvel később egy grúz Bécsben járt egy emigráns orosz bécsi lakosnál és véletlenül rálépett a villamoson egy festő lábára, aki nem volt más mint a jeges folyóból kimentett személy aki a Meldemann Straßei férfiszállásról szorongását ment éppen kezeltetni egy zsidó pszichológushoz akinek a Berg Gassen található rendelője. Az esetnek tanúja volt egy horváth vasmunkás aki Wiener Neustadtban lakott, gyűlölettel nézte a macskaköves utcán amint a császári család kedélyesen kocsikáznak nyitott autmobilon. Az esetnek beláthatatlan következményei lettek, 73 millió ember halt meg emiatt.

Kik a szereplők?