Okos otthon kollégiumi foglalkozás

ÉRINTETT TÉMÁK

IOT fogalma; Az IoT magában foglalja mindazokat az okosított eszközöket, amik képesek kétirányú információcserére, vagy kommunikációra. Egyre gyakrabban találkozunk az IoT, azaz Internet of Things (a magyarul elég szerencsétlenül hangzó dolgok internete) kifejezéssel, hiszen egyre több cég foglalkozik ilyen, vagy ilyennek nevezett termékek, technológiák fejlesztésével. Azt mondhatjuk, hogy azok az eszközök tartoznak ebbe a csoportba, amelyek más eszközzel vagy eszközökkel kétirányú kommunikációt folytathatnak. A működés közben keletkező adatokat, információkat képesek más berendezésekre eljuttatni, és valamilyen technológia segíségével, akár netes adatbázisok, felhőalapú rendszerek révén a világ bármely pontján megosztani. IOT lehet számítógép, monitor, hangfal, tablet, telefon, tévé, hűtőszekrény, vasaló, konnektor, villanykörte, autó, traktor, napelem, akkumulátor, de még ventilátor, wc, vagy akár virágcserép is. Ha egy olyan nagyobb rendszerről beszélünk, amely több kisebb alrendszert foglal magába, akkor értelemszerűen az is beleesik az IoT körbe, így beszélhetünk okos házakról, okos gyárakról, sőt okos teniszpályákról is, hogy például a smart gridről, azaz az intelligens villamosenergia-elosztó hálózatokról, és más nagy hálózati infrastruktúrákról ne is beszéljünk. Nyilván nem igazán egy kategória az okos tepsi vagy teniszütő az orvosi MRI-vel vagy akár egy komplex irodai rendszerrel, de attól még ezek mindegyikére rá lehet húzni az Internet of Things címkét. Lassan ott tartunk, hogy az életünk minden szegmensébe befészkelik magukat ezek a megoldások. Ezt tökéletesen alátámasztják az egyelőre kísérleti fázisban lévő okos városok vagy okos szigetek, ahol olyan élethelyzeteket szimulálnak, ahol minden mindennel összefügg, együttműködik és kommunikál. Ezekkel a megoldásokkal rengeteg pénz, idő és energia takarítható meg, az életünk pedig kényelmesebbé és egyszerűbbé válik. Tehát igen, nyugodtan mondhatjuk, hogy az IoT megoldások alapvetően hasznosak.  A csatlakoztatott eszközök elengedhetetlenek mindennapi életünkben. Megkönnyítik mindennapi tevékenységeinket azáltal, hogy aktuális szükségleteinkhez igazodó szolgáltatásokat kínálnak számunkra. Ez a funkció a dolgok internetének vagy az IoT-nek köszönhetően lehetséges. A technikai megoldások alapulhatnak elektronikán, építészeti megoldásokon, automatizáción, informatikán, távközlésen stb, ezek segítségével irányíthatják akár távolról, az interneten keresztül a hűtő- és fűtőrendszert, a garázsajtót, az ablakredőnyt, a különböző háztartási gépeket, a biztonsági rendszert stb. Ezt az egymással és a működtető személlyel hálózati kapcsolatban álló egyes fizikai tárgyakba és eszközökbe beágyazott elektronika, azok szoftverei, és az érzékelők teszik lehetővé, amit a "dolgok internetjének" (Internet of Things – IoT) neveznek. Az okosotthon egy komplex számítógépes rendszer, amely képes érzékelni a környezetét, valamint a belső állapotokat, és a ház különféle elektromos rendszereit úgy irányítani, hogy azok a lehető leghatékonyabban működjenek.

KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNTE

Az okosotthonok kialakulásának története a 20. század első éveire vezethető vissza, amikor a technika fejlődése révén az addig csak a fantasztikus irodalmakban elképzelt lehetőségeket a gyakorlatba is át tudták ültetni. Az első távírányító mechanizmust Nikola Tesla szabadalmaztatta 1898-ban. Az 1910-es években jelentek meg az első elektronikus háztartási gépek. Az okosotthonok előfutárai − még csak kiállítási darabok formájában − a világkiállításokon voltak láthatók, 1933-ban Chicagóban, 1939-ben és 1964-ben New Yorkban. 1966-ban Jim Sutherland a Westinghouse Corporation mérnöke fejlesztette ki az első „lakásvezérlő számítógépet”, az ECHO IV-et, amely azonban sosem került kereskedelmi forgalomba. Az ECHO IV. képes volt a lakás hőmérsékletének szabályozására, egyes eszközök be- és kikapcsolására, tárolta az ételrecepteket, és ez alapján összeállította a bevásárlólistát, és még a várható időjárást is előre jelezte . Legizgalmasabb része a családi üzenetközvetítő rendszer volt. Példája nyomán a lelkes amatőrök az 1960-as években hozták létre saját „vezetékes” otthonaikat, ekkor azonban a technikai lehetőségek még igen korlátozottak voltak. Az „intelligens otthon” fogalmát először 1984-ben használta az Amerikai Házépítők Szövetsége. Az 1990-es évek végétől a mikroelektronikai eszközök, valamint a távoli vezérlést lehetővé tevő rendszerek robbanásszerű fejlődése és ezek árainak csökkenése lehetővé tette az okos házak funkcióinak kibővítését. 1998-ban a London melletti Watfordban hozták létre az INTEGER Millenium House-t, az első bemutató házat, amelyben az okosotthon minden (akkori technológiai szintnek megfelelő) lehetőséget felvonultatták. Az épületben bemutatták a különböző automatizálási technikákat, amelyek optimalizálják például a fűtési rendszert, az intelligens világítási és biztonsági rendszert, amely többek között egy mikrochipes programozható kapukulcsot is magába foglalt, valamint a talajnedvességtől függően működő öntözési rendszert. A házban digitális műholdas televízió, WebTV és zártláncú kamerarendszer (CCTV) is működött.[8] Az ABI Research adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban 2012-ben másfél millió okosotthont létesítettek, és a megrendelések üteme alapján ezek száma 2017-re nyolc millióra nő.

FOGALMA

Az "okosotthon" az intelligens épület egyik fajtája, olyan technikai megoldások együttese, amelyek egymással együttműködve lehetővé teszik a házban működő különböző rendszerek és alrendszerek központi irányítását a benne lakók kényelme és biztonsága érdekében. Az időjáráshoz, az életritmusotokhoz és a  hangulatunkhoz alkalmazkodik, és a kényelmünket szolgálja. Kényelem, biztonság és takarékosság. A villany, víz, gáz, páratartalom, hőmérséklet, nyomás, CO2 szint állandó kontrollja. Könnyen kézben tartható a modern okosotthon vezérlése okostelefonos applikáción keresztül. Egyre többször találkozhatunk az „okos” (angolul: smart) jelzővel a különféle használati tárgyak neve előtt. Néhány példa: okostelefon, okosóra, okoskarkötő, okosbútor okosház, okosotthon stb.  Manapság egyre fontosabb cél, hogy a lehető legkevesebb károsanyag-kibocsátással és energiafelhasználással éljük mindennapjainkat, s ezáltal élhetőbbé tegyük környezetünket, csökkentve ökológiai lábnyomunkat – mindezt persze megfelelő kényelem és biztonság mellett. Éppen ezen igények mentén kezdődött meg az épületeinkben lévő különféle berendezések automatizált működésének fejlesztése.

Hosszú évek munkája során létrehoztak olyan megoldásokat, amelyek külső emberi beavatkozás nélkül hajtják végre feladatukat. Ilyen egyszerű megoldás a mozgásérzékelővel ellátott ajtónyitó vagy világításkapcsoló, fűtés-, és klímavezérlés, árnyékolók és garázskapuk vezérlése stb. Azt láthattuk, hogy mindegyik fejlesztés megfelelően működik külön-külön, de hiányzott közülük a kapcsolat, amely összehangoltan működtette volna őket. A fejlesztők munkájának eredményeként ez mára már a valóság, az úgynevezett „okos otthonok” vagy angolul smart home formájában. Mielőtt rátérünk az okos otthonokban rejlő lehetőségek sokaságára, tisztázzunk néhány kérdést!  

 

MIT JELENT PONTOSAN A SMART HOME KIFEJEZÉS?

Otthonában pihenő férfi kezében okostelefonjával applikáción keresztül irányítja okosotthonának világítás funkcióját. Olyan épület, amely a benne található különböző berendezések és rendszerek (gépészet, villamosság, biztonsági rendszer, elektromos berendezések stb.) működését egységbe rendezve felügyeli, szabályozza. Egy olyan egységet alkot, amely az épület energiafogyasztását optimálissá teszi, ügyel az épületben élők és az ott található értékek biztonságára, és szolgálja a kényelmünket. A rendszer a számára megtanított feladatokat elvégzi az előre megadott időpont alkalmával. Alkalmazható ipari- és turisztikai épületekben, irodaházakban, magáncélú ingatlanokban. Az otthonok energiafogyasztásának optimalizálása most kifejezetten fontos, hiszen a 2022. augusztusától érvényes új rezsiszabályozás alapjaiban változtatja meg az ilyen jellegű kiadásainkat, így rendkívül hasznos lehet a tudatos energiahasználat.  

MILYEN FŐBB RÉSZEKBŐL ÉPÜL FEL, ÉS MI EZEK FELADATA?

Egy smart home három fő részből áll.  Szükség van egy kommunikációs csatornára – ez lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. A második csoport az úgynevezett perifériás eszközök: az érzékelők (szenzorok) és beavatkozók (aktorok). Ezek feladata a környezet változásainak figyelése (szenzor feladata) és a központi vezérlő egység által adott instrukciók végrehajtása (aktorok feladata). Végül, de nem utolsó sorban a központi vezérlőegység, ami a már korábban említett feladatokat (világítás, ajtónyitás, klimatizálás, vezérlés stb.) végrehajtatja az aktorokkal.

HOGYAN VEZÉRELHETŐ EGY OKOSHÁZ?

A smart home vezérlése több módon lehetséges: kézi vezérlés útján, amikor a felhasználó bekapcsolja az adott funkciót; időzítés révén (pl. a beállított időpontban a rendszer leereszti a redőnyöket); külső környezeti tényezők hatására (pl. amikor a páratartalom elér egy meghatározott értéket, akkor bekapcsol a szellőztető rendszer). Továbbá megemlíthetőek még a különböző vezérlési lehetőséget biztosító eszközök is: egyszerű nyomógombos távirányító, intelligens fali nyomógomb, okostelefon, tablet, laptop vagy PC, esetleg saját TV készülékünk távirányítója is. Persze az okostelefon és tablet alkalmazásakor szükségünk van a megfelelő applikációra is.

MILYEN ELŐNYEI LEHETNEK, HA EGY ILYEN RENDSZERT ALKALMAZUNK?

Az előnyök sorában az első az optimalizált energiafelhasználás, így a gazdaságos üzemeltetés és fenntartás. Ez azért valósulhat meg, mert a rendszer szokásainknak megfelelően alakítható, illetve érzékeli jelenlétünket. Fűtés-hűtésszabályzó megoldásainak köszönhetően egyenletes hőmérsékleti szint alakítható ki, amely nagyban hozzájárul a költségek csökkentéséhez.

További fontos szempont a kényelmi funkciók lehetősége. Mivel a rendszert szokásainkhoz tudjuk igazítani, ezért számos funkció be- és kikapcsolásához nem szükséges személyesen beavatkoznunk, hiszen a rendszer azokat automatikusan végrehajtja. Tulajdonképpen a rendszer előre betanított folyamatokat hajt végre és/vagy érzékeli jelenlétünket, és ezek alapján a megfelelő időben „cselekszik”.

Egy ilyen rendszerrel biztonságosabbá tehetjük épületeinket, melyeket távollétünk során is felügyelhetünk, irányíthatunk okostelefonunk, tabletünk vagy számítógépünk segítségével.

MŰKÖDTETÉS FELTÉTELEI

Az intelligens otthon technológiát alkalmazó berendezések működtetése történhet távirányítóról, számítógépről, okostelefonról is. Az okosotthon automatikusan alkalmazkodik az időjárási körülményekhez, így hozzájárul a ház energiatakarékos működtetéséhez. Például télen jelentős mértékben csökkenthető a fűtési költség, ha napközben a Nap energiáját a helyiségek fűtésére hasznosítják. Este automatikusan lezáródnak a redőnyök, így plusz hőszigetelő hatásukat kihasználva elkerülhető a nyílászárókon keresztüli nem kívánt hőveszteség, kevesebb energia szükséges a kellemes hőmérséklet megteremtéséhez. Télen a termosztát beállítható okostelefonról is, nyáron a zárt árnyékolók megakadályozzák a helyiségek túlzott felmelegedését, nincs szükség a klíma egész napos használatára. Éjszaka a redőnyök, vagy a tetőtéri ablak szellőztetési pozíciója lehetővé teszi a hűvös levegő beáramlását. A külső érzékelőknek köszönhetően a ház automatikusan működik. Ha hirtelen vihar kerekedik, a napellenző visszahúzódik és az ablakok bezáródnak. A természetes és a mesterséges világítás tökéletes összhangban variálható az ott lakók igényeit figyelembe véve. A távirányítóról küldött parancs végrehajtásáról mindig visszajelzés érkezik, így a lakók mindig biztosak lehetnek benne, hogy például az ajtók, ablakok és kapuk bezáródtak. Létrehozhatók előre beprogramozott forgatókönyvek, például nyáron hét közben reggel hét órakor a redőnyök felhúzódnak, az ablakok résnyire kinyílnak, a kávégép bekapcsol, megszólal a kedvenc rádióadó stb. Az okosotthon figyelembe veszi az ott lakók igényeit, könnyen programozható és bővíthető, kényelmet, biztonságot és energiamegtakarítást nyújt.

HELYI HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE

Az okosotthonok helyi hálózata a hardverek és a kommunikációs interfész tekintetében 2016-ban még szabványosításra várt. Általában kétféle megoldást alkalmaznak: a rádiófrekvenciás RFID, valamint azon belül a mikrohullámú Wi-Fi technológiát. A leghatékonyabb megoldást a kettő kombinációja adja. A távoli elérés biztosítása érdekében ez kiegészül az internethozzáférést biztosító optikai- vagy réz szolgáltatói kábelhálózattal. Az egyes szabványok közötti átjárást a hálózati híd (protocol bridge) biztosítja.

A RENDSZER ALKOTÓELEMEI

Az érzékelők (szenzorok), amelyek mérik vagy jelzik a környezet állapotait, illetve változását, például mérik a hőmérsékletet, a napfényt vagy érzékelik a mozgást.

A szabályozó rendszer, amely lehet egy vagy több számítógép, PLC, vagy egyéb speciális eszköz, amelyek a rendszer vezérlését biztosítják. A végrehajtó szerv, illetve egység, amely szabályozza a kapcsolók, motorok és szelepek működését.

A busz (vagy sín), amely lehetővé teszi adatok és tápfeszültségek továbbítását az érzékelők és a vezérlő rendszer számítógép, illetve a számítógép és a vezérelt eszközök (gépek, berendezések stb.) között. A kommunikációs interfész az ember és a gép vagy a gép-gép (M2M) közötti kapcsolatban.

HŰTÉA FŰTÉS ÁRNYÉKOLÁS

A hűtő- és fűtőrendszer (HVAC vagy épületgépészet), amely magába foglalja a hőmérséklet és a páratartalom szabályozását, beleértve a fűtés során biztosított friss levegőt, valamint a természetes hűtést is. Az interneten keresztül vezérelhető termosztát lehetővé teszi, hogy a tulajdonos a távolból szabályozhassa a fűtő- vagy hűtőrendszert, azaz a lakás hőmérsékletét. A rendszer automatikusan nyitja vagy zárja a nyílászárókat a friss levegő beengedése érdekében, illetve nyitja-zárja (vagy ereszti-felhúzza) az árnyékolókat (rolók, redőnyök stb.) Az okos házak által használt intelligens fűtési rendszerek a helyiségek különböző pontjain elhelyezett villanykapcsolókba, termosztátokba, relékbe telepített hőérzékelők által mérik a hőmérsékletet és ezek alapján állítják be az egyes hőértékeket. Az okosotthonok így amellett, hogy pontosabban szabályozzák a teljes épület hőmérsékletét, intelligens fűtőközpontjaik által képesek a helyiségenkénti, valamint az adott fűtőelemek közötti fűtés szabályozására is.

VILÁGÍTÁS

A világítási rendszer kialakítása során olyan funkciók építhetők be, mint az, hogy kialszik a lámpa, ha a szoba üres, vagy a változó fényviszonyoknak megfelelően növekszik vagy csökken a világítótestek által adott fényerő. A világítás távirányítóval, vagy interneten keresztül vezérelhető. A természetes fény (napfény) erősségének érzékelése révén szabályozható az árnyékolók, illetve függönyök helyzete, hogy a természetes fény optimális mértékben kihasználható legyen.

AUDIO-VIZUÁLIS ESZKÖZÖK

Az intelligens multimédia rendszer a kényelmi funkciók részét képezi. Az okostelefon rendszerbe integrálásával telefonról, tabletről vagy számítógépről lehet vezérelni a csatornaválasztást vagy a meghallgatásra kerülő zeneszámot. A telefon a lakásban levő hangszórókra kihangosítható, és mozgásérzékelők alapján mindig az adott helyiség hangszóróin hallható. Ébresztési funkciója biztosítja, hogy az ébresztési időpontban a rendszer elkezdi felhúzni a redőnyöket, fokozatosan felhangosítja a hangszórókat, így felébresztve a lakókat. Hangzónák alakíthatók ki, így szabályozható, hogy melyik szobában milyen zene szóljon, és az audiorendszer összekapcsolható a zenemegosztó oldalakkal. A rendszer beszédhanggal is irányítható.

BIZTONSÁGI RENDSZER

Az okosotthon biztonsági rendszerei közé tartozik a telepített biztonsági kamerák távolról történő megnézésének lehetősége, valamint központi zár működtetése az összes ablakon és ajtón.[14] A kamerák mozgatása és fókuszának változtatása (zoomolás) távolról vezérelhető, illetve a mozgás irányát észlelve a kamera követi a behatolót. A mozgásérzékelők révén illetéktelen behatolás esetén a tulajdonos a biztonsági rendszeren vagy mobiltelefonon keresztül riasztást kap. Integrálhatók az olyan érzékelő rendszerek, mint például a tűz- és füstjelző, a gázszivárgás-, a szén-monoxid-, illetve vízszivárgást észlelő szenzor. A személyi orvosi riasztó rendszerek lehetővé teszik a sérült vagy beteg otthon tartózkodók számára segítség kérését.

KAPUTELEFON RENDSZER

A kaputelefon rendszer lehetővé teszi nemcsak a bejárati ajtó és a lakás egy pontja, hanem az épület helyiségei közötti kommunikáció megvalósítását is. A video-kaputelefon rendszer integrálható a televízió kijelzőjére, illetve szükség esetén a kép rögzítésére is lehetőséget biztosít. Ez a biztonság további erősítését szolgálja. Az intelligens kamerarendszer arcfelismerő rendszerrel párosítva felismeri a belépésre jogosult (beléptethető) személyeket. A térfigyelő kamerákba beépített infravörös egységeknek köszönhetően teljes sötétségben is felismerhetők a személyek és bizonyító erejű képet lehet produkálni, még rosszabb időjárási viszonyok között is.

SPECIÁLIS ESZKÖZÖK

A technológiai fejlődés előidézte miniatürizálás révén bármely elektronikus háztartási gép, eszköz és valamilyen funkcionalitással rendelkező tárgy felszerelhető olyan speciális hardverrel, amely vezeték nélküli, távolból történő be-kikapcsolásukat, illetve működtetésüket teszi lehetővé. Így például hazafelé úton távolról bekapcsolható a kávéfőző (vagy programozható a reggeli felkelés idejéhez kapcsolva); bekapcsolható az úszómedence helyiségének fűtése; beindítható a mikrohullámú sütőbe helyezett étel felmelegítése, elindítható a bekészített mosógép. A vonalkód olvasóval vagy más jelolvasóval ellátott hűtőszekrény tartalma távolról is ellenőrizhető, és a tervezett ételhez a tárolt recept szerint jelzést ad a még beszerzendő nyersanyagra és annak mennyiségére. A falon levő digitális képkeretekben a kép hangulattól függően változtatható. Az „okos” eszközök egymással is kommunikálnak. Például a videolejátszó rendszer indítása esetén a szobában levő fény mennyiségét vagy a világítórendszer, vagy a redőnyöket működtető rendszer csökkenti.

Hogyan tárolták a régi öregek a zöldséget?

Édesapám veremben, nagyapám prizmában tárolta a zöldségeket. A földbe ásott vermet  száraz tengeri csutkával fedtük le, szellőzőnyílást hagytunk a közepén, száraz homokkal takartuk megvédve a fonnyadástól. A kertünk homokdomb volt, így a krumplit csak beleöntöttük egy 1m*1m-es*1,5m-es gödörbe és befedtük tengeri kévével. Javaslom száraz időben szedjük a zöldségeket és tisztítsuk meg a felesleges levelektől és hajszálgyökerektől. Figyeljünk rá, hogy ne érje ütés nyomás vagy sérülés.  A tárolóban 2–5 fok legyen. Időnként ellenőrizzük nem rothad-e valamelyik és mielőbb távolítsuk el, még mielőtt a betegség átterjedne a többire. 

A hőmérséklet nulla fok feletti legyen, a páratartalom pedig magas, 85–90 százalékos. Az elején a páratartalom alacsonyabb legyen, hogy kissé szikkadjanak a fejek, de ne fonnyadjanak meg. Szinte minden zöldségfélénél a teljesen érett termés alkalmas a téli tárolásra, de vannak kivételek is, mint például a karfiol vagy a bimbóskel. Karalábé még novemberben is a kertben maradhatott. Nem árt, ha kicsit megcsípi a dér. Ilyen esetben szedés után megtisztítva a mélyhűtőbe kerül. Tárolásra a kék színű fajták alkalmasak. A fehérek közül csak a Gigant fajta alkalmas rá.  A karalábét a lehető legkésőbb novemberben szedjük.

Jól bírja a gyenge fagyokat. A szedéskor vágjuk le a leveleit és a gyökerét is. A téli karalábé veremben, pincében és nem hűtött tárolóban tartható el. Homokban kevésbé fonnyad és friss marad. Ládába is tehetünk homokot, majd abba állítsuk a karalábéfejeket. A tárolási hőmérséklet 0–5 fok körüli, a páratartalom pedig 85–90 százalékos legyen. A karfiol esetén hosszabb tárolásra a nem teljesen kifejlett rózsákat kell szedni. Reggel vágjuk le őket. A fagyok beállta előtt kell szedni azt a karfiolfejet, amelyet tárolóba szánunk. Ha kissé megcsípte a dér, akkor ne kísérletezzünk vele, inkább tegyük mélyhűtőbe. A karfiolrózsákon hagyjunk meg 2 bontólevelet és a torzsa egy részét.

Ha mégsem marad rajta borítólevél, akkor csak egy rétegbe rakjuk a ládába, fejjel lefelé. A ládákat ilyenkor fonnyadás elleni védelem céljából béleljük ki. A karfiol kényes zöldségféle, ezért tárolására fagypont alatti hőmérséklet kell, a mínusz 1-2 fok a legalkalmasabb. A páratartalom 90 százalékos legyen. Közben fontos az állandó légáramlás  biztosítása: ilyenformán 3–10 hétig eltartható. A sárgarépa és a petrezselyem a hidegre érzékeny, akárcsak a befülledésre. A tavaszi felmelegedéskor nagyobb a veszteség, azaz a rothadás veszélye. A megfagyástól kevesebb a kár. Az eltarthatóságot nagyban befolyásolják a termesztési feltételek: a sokat öntözött, a túlműtrágyázott, a hűvös és nedves, kötött talajban nevelt sárgarépa rosszul viseli a raktározási feltételeket. A közvetlenül istállótrágyázott parcellából szedett répa szintén rövid ideig tárolható. A fagyok előtt kell felszedni, mert a kissé fagyos répa repedezik, és hajlamos a rothadásra. A szedés után kissé szikkasszuk az ágyás tetején, majd tisztítsuk meg és csavarjuk le a levélzetét és ne vágjuk. A pincében is lehet tárolni, de lehet homokban, veremben is. Egyenletes hőmérsékletű helyen fél évig, akár tavaszig tárolható. A legkedvezőbb a 0–1 fok. A páratartalom 90–95 százalék. Ha ezeket a feltételeket nem biztosítjuk, lényegesen csökken a tárolási ideje. A gyökérpetrezselyem (nálunk csak zöldségnek nevezik) hasonlóképp tárolható, mint a sárgarépa. A különbség csak annyi, hogy a petrezselyem jobban tűri a hideget. Akár mínusz 1–2 fokon sem károsodik, de érzékenyebb a fertőzésre. A levegő páratartalmára is érzékeny, 80–85 százaléknál ne legyen magasabb. A pasztinák, cékla, retek esetén a különbség csak annyi, hogy a pasztinák sokáig, a nagy fagyokig maradhat a kertben. Vidékünkön ritkán viszik tárolóba, mert jelentős mértékben fagyálló, és a termőhelyen is áttelel. Az ágyásban is hagyható a mínusz 10 fokig. A cékla és a retek szintén a gyökérzöldségekre jellemző feltételeket szereti a tárolóban, tehát a pasztinákkal egy tárolóban tartható. A fagyokig a céklát és a retket (a téli retken kívül) fel kell szedni. A gyökeréről szedjük le a földet, a levélzetet és a gyökeret pedig törjük le. A termés héja ne sérüljön meg.

Jól tárolhatók a kései vetésűek. Mindhárom esetében – ha tárolni akarjuk – igyekezzünk tartani a nulla fok körüli hőmérsékletet, és ezzel együtt a magas páratartalmat is, a 90–95 százalékot. Ha felszedtük, akkor mindegyiket homokban a legjobb tárolni.

A krumplit sötét és hűvös helyen tárolni, pincében veremben fagymentes helyen, esetleg szellős ládákban is tárolhatjuk. A csírázott krumpli szolantint termel ami mérgező, jobb ha kidobjuk. A mérgezés tünetei: hányás, hasmenés, hasi görcsök , torokégés, fejfájás és szédülés. Tartózkodjunk a zöld, éretlen krumplitól is, illetve attól, amelyik már ráncos, esetleg csírázik - ezekben ugyanis sok a szolanin, egy mérgező vegyület, amely lokálisan a nyálkahártyát izgathatja, de ha felszívódik, megtámadhatja a központi idegrendszert is, és agyödémát, kómát, görcsöket okozhat. Amint fagypont alá süllyed a hőmérséklet, vigyük tárolóba a ládákat. Pincében és prizmában egyaránt jól tárolható. Tavaszig a veszteség akár 20 százalékos is lehet, mert fonnyad és rothad, ha nincsenek meg a tárolási feltételek. A szellőztetett tárolóban kisebb a veszteség, egészen 5 százalékig csökkenthető. Ezért sikeresebb a tárolás az épületben. A prizmában jobban oda kell figyelni, gyakrabban ellenőrizni a páratartalmat és a hőfokot. Érett és ép héjú, száraz burgonya kerüljön a raktárba. A szedés után szikkadni hagyjuk (ami eddig már megtörtént), ekkor a sebek is behegednek. A tárolás előtt mindenképpen válogassuk át: a sebzett, foltos, a féregrágott és zöld példányokat szedjük ki. A túl korán felszedetteket is hagyjuk a szabadban, szellős helyen száradni legalább 10-15 napig. A krumpli 3–7 fokot igényel. A páratartalom 85–95 fok közötti. Akár fél évig is raktározható, még zsákban is csak sokat kell csirátlanítani.  A káposztafélék legtöbbje tárolható tavaszig. Lehetőleg későn, de a fagyok előtt mindenképpen szedjük fel a káposztát és a kelkáposztát. A mínusz fokokat is bírja, de ilyen esetben csak a fagy felengedése után vágjuk le a gyökértörzsről. Tárolóban, rekeszekben raktározható. A legjobb a nulla fok körüli hőmérséklet. A páratartalom 85–95 fok közötti legyen, úgy, hogy a tárolás elején alacsonyabb legyen, mert akkor kell száradnia. A bimbóskel sajnos nehezen tárolható, mert könnyen sárgul és megpuhul. Tanácsos úgy leszedni, hogy a szárával, vagyis torzsával együtt vágjuk le a gyökérről. A legalsó bimbó alatt 3-4 centire vágjuk le, a felső bimbó felett pedig 2 centit hagyjunk meg. A tárolási hőmérséklet mínusz 1-2 fok. Mivel a fagypont alatti fokokat is bírja, az első fagyok idején is a kertben maradhat. Ha fóliával takarható, akkor tovább, fagyos időben is kint maradhat az ágyásban. A zeller is bírja a hideget. A tárolhatósága is jó, de hajlamos a penészedésre. A meszes talajon termesztettek eltarthatósága gyengébb. A tárolásra szántakat a lehető legkésőbb szedjük fel, és hagyjuk a kertben szikkadni. A gyökérzeller levelét törjük le. A gyökerekből 3 centit hagyjunk meg, de az oldalgyökereket szintén távolítsuk el. A csicsóka a fagyos földben is áttelel, csak akkor ássuk ki ha rögtön el is fogyasztjuk. A prizma körülbelül 2-3 méter széles és 1,5 méter magas, hossza tetszőleges. Fontos a jó vízelvezetés és a szellőzés, ezért legyen mellette vizes árok és a közepén egy szellőző csatorna, ha nagyon hosszú, pl. 10 méternél hosszabb, akkor függőleges kürtőket is tegyünk bele. A benne tárolt zöldséget (például káposzta, kelkáposzta, karalábé, brokkoli) szalmával bélelve vagy nyirkos homokkal középen helyezzünk el. Erre tegyünk szalmát és földet több rétegben szendvicsszerűen, felül újra földdel fedjük be. Káposzta tárolása is megoldható a prizmában. Kicsit biztosabbra mehetünk egy földfelszín alatti verem készítésével, mert meleg őszi vagy kora tavaszi napokon nem melegszik fel. Fontos hogy a talajvíz ne legyen magasan, ugyanis a vermet le kell ásni 50-60cm-re. Szélessége legyen 1m, a hossza szintén tetszőleges. Az így kialakított árokban tárolhatunk rétegző közeggel vagy anélkül. Rétegző közegnek használjunk itt is nyirkos homokot, felül földet, de ha el kívánjuk hagyni, akkor a zöldségre 20-30cm vastag szalmát tegyünk, rá pedig 20-30cm vastag föld réteget. Ezzel a módszerrel sikerrel tárolhatjuk a gyökérzöldségeket (sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, téli retek). A sárgarépánál ne használjunk szalmát, mert fusarium fertőzést kap!

Jut eszembe néhány jó tanács!

Vigyázzunk a csiráztatással is. Hőkezelve egészségesek, hiszen rengeteg enzim, fehérje, rost, esszenciális zsírsav található bennük, de megtalálható bennük az E. coli vagy a listeria monocytogenes baktérium, és tartalmazhatnak a pajzsmirigy, az immunrendszer működését gátló anyagokat is. Várandós nőknek, gyerekeknek és 60 év felettieknek például egyáltalán nem ajánlják a nyers csírákat! A másik veszélyforrás a vörös vesebab, ami tápláló rostforrás, folyamatos, lassú energiaégést biztosít, emellett koleszterincsökkentő hatása is ismert. Hőkezelés nélkül azonban fogyasztása émelygést, hányást, hasmenést okozhat, méghozzá a benne lévő lektin miatt. A lektin egy fehérje, amely növényekben, állatokban, de még bennünk, emberekben is megtalálható, és fehérjéket köt össze szénhidrátokkal, elsősorban cukrokkal. Nem ártalmas, sőt, rengeteg hasznos folyamathoz elengedhetetlen, de az arra érzékenyeknél és a nem megfelelően elkészített étel esetén akár komoly tüneteket is előidézhet! A nyers méz , bár mostanában egyre több szupermarketben kapható, óvatosan kezelendő. A pasztőrizálatlan mézben olyan neurotoxin található, amely zavarodottságot, ájulást és bolygóideg-bénulást okozhat. A hűtőben se tároljuk sokáig. A bacon vagy a csirkemell sem tartható 4 napnál tovább. A nyers tej fogyasztása mostanában egyre divatosabb, pedig nem feltétlenül biztonságos. A pasztörizálatlan tejben ugyanis életben maradhatnak a szalmonella, E. coli és listeria baktériumok. Különösen a gyerekeknek nem érdemes nyersen adni a tejet, a pasztörizálás pedig semmit sem von le a tápértékéből.

A csíra élettani hatása

A csírák magas tápértékű, emészthető élelmiszerek, amelyek azonnali energiát biztosítanak a szervezet számára. Rendszeres fogyasztásukkal hozzájárulhatunk egészségünk fenntartásához és az öregedés lassításához.

A búza csírában lévő klorofill segíti a vér oxigénszállítását, tisztítja a májat, egyensúlyban tartja a vérnyomást, elősegíti a vércukor szinten tartását, növeli a radioaktív sugárzás elleni védelmet, segíti az emésztést. Gyulladásgátló, baktériumölő hatású, hurutoldó. Erősíti az idegrendszert, potencianövelő.

A hajdina csírában lévő magas fehérjetartalom. Riboflavin- és rutintartalma serkenti az agyat és erősíti az érfalakat. Csírája főételként is felhasználható. Értékes adalék kenyér tésztájához.

A zab, rozs csírában lévő magas a B- és E-vitamin tartalom. A B-vitamin elengedhetetlen az idegrendszer helyes működéséhez, az E-vitamin pedig a bőrt és a hajat táplálja.

Az adzuki babcsírában lévő alkaloidok édes ízű, vesék működését serkentő, természetes inzulinszabályzó, koleszterincsökkentő, vérnyomásszabályzó, szíverősítő. Jelentős vasforrás. Csíráztatva nem okoz puffadást.

A lencse csírában lévő rost. Koleszterincsökkentő. Mézga- és pektintartalma miatt az étkezések után hirtelen fellépő vércukorszint-emelkedést jelentősen csökkenti, ezért alkalmas a cukorbetegek diétájának kiegészítésére. Jelentős a magnézium-, vas-, cink- és krómtartalma.

A szójababcsírában lévő  aminosavat. Magas az E-vitamin, réz-, cink- és lecitintartalma.

A zöldborsó csírában lévő természetes inzulinszabályzó, koleszterincsökkentő, vérnyomásszabályzó és szíverősítő. Rákblokkoló és rákmegelőző anyagokat tartalmaz. Jelentős vasforrás.

A mungóbabcsírában lévő fehérjetartalom, jelentős a vas- és C-vitamin tartalma. Csíráztatott formában könnyen emészthető, nem okoz bélgázosodást.

A lenmagcsírában lévő esszenciális zsírsav tartalma gátolja a koleszterinlerakódást, gyulladáscsökkentő.

A napraforgómag csírában lévő jódtartalmú, vízhajtó hatású. Jótékony hatással van a cukorbetegségekre. Igen sok foszfort, kálciumot, fehérjét és E-vitamint tartalmaz. Az összes aminosavat tartalmazza (30% fehérje), méregtelenítő, tisztító, vízhajtó. Magas a rosttartalma, az egészséges bélflórát táplálja. Magas foszfor- és kalcium-tartalma szükséges az ép fogakhoz, csontokhoz, a zsírok, szénhidrátok emésztéséhez, a szövet és izomtónushoz. Klorofill-tartalma segíti a vér oxigénszállítását. A vas a vörösvértestképzéshez, a réz a vas felhasználáshoz szükséges. A magnézium segíti az izom-, agy- és tüdőszövetek munkáját. A jód a pajzsmirigyhormon alkotórésze, valamint elengedhetetlen az idegsejtek működéséhez.

A brokkoli csírában lévő Sulphoraphane-t tartalmaz, ami megakadályozza a rosszindulatú sejtburjánzást.

Az édeskömény csírában erjedés- és puffadásgátló. 

A fokhagyma csírában lévő gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatású, immunerősítő. Koleszterincsökkentő, antioxidáns hatású, fiatalító.

A hagymacsírában lévő antibiotikus és méregtelenítő hatású, gyógyírt jelent a gyulladásokra, fekélyekre. Daganatgátló, csökkenti a koleszterinszintet, növeli a szervezet ellenálló képességét.

A póréhagyma csírában lévő természetes antibiotikum. Tisztítja a véráramot, májat. Egyesíti a hagyma és a fokhagyma élettani hatásait. Emésztőszervekre jótékony hatású.

A retekcsírában lévő természetes antibiotikum, tisztító, méregtelenítő, immunerősítő hatású. Elősegíti a felesleges nyálka eltávolítását, tisztítja a légzőszerveket, megfázás esetén megszünteti a homlok- és orrmelléküreg dugulását. Vizelethajtó, tisztítja a húgyvezetéket, húgyhólyagot, vesét. Kis mennyiségben étvágygerjesztő. Csökkenti a reumatikus fájdalmakat, magas foszfortartalmú vegyületei elmulasztják a pattanásokat, tisztítják, szépítik a bőrt.

vöröskáposzta csíra

Fekélygyógyító, gyulladáscsökkentő, U-vitamint tartalmaz, ami a nyálkahártyák egészségét biztosítja. Táplálja a bőrt, tisztítja a vért, javítja a látást. Keringésjavító. Kálciumtartalma megegyezik a tejével.

Fű- és lucernafélék csírája

bazsalikom csíra

Gyulladáscsökkentő, immunerősítő, eredményes emésztési zavarok, puffadás esetén. Vizelethajtó, vesetisztító, kőoldó.

lepkeszegmag csíra

(görögszéna)

Koleszterindiéta része, elősegíti az emésztést. Vértisztító, gyulladáscsökkentő, vérképző hatású. Ajánlott meghűlés és fertőzések esetén. A lecitin a központi idegrendszerre hat, serkenti és regenerálja az idegsejtek működését, serkenti az emlékezést. Tisztítja a verőerek beteg nyirokcsomóit, csökkenti a fehérvérsejt túlképződést. Csökkenti a pánikrohamokat, lázcsillapító, segíti az inzulintermelést, leköti a gyomorsavat. Szeléntartalma erősíti az immunrendszert. Nagyon erős antioxidáns. Javítja az étvágyat, segíti az emésztést. Flavonoid-származékokat és kollagént tartalmaz. Fiatalítja a sejteket. Karcsúsít, mert tisztítja a szervezetet és bontja a zsírt. Vízhajtó hatású.

lóhere csíra

Általános közérzet javító, vitalitást fokozó. Alkalmazható a változókori hőhullámok enyhítésére.

lucerna

Ásványi só tartalma lúgosítja a vért – candida fertőzésben szenvedőknek segítség. Rostja lelöki a koleszterin-lerakódásokat az erek faláról, szaponintartalma feloldja azt. A mangán csökkenti a vércukorszintet. Magas klorofill-tartalma miatt szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek különösen ajánlott. B12-vitamintartalma a vérszegénységen segít, K-vitamintartalma pedig megelőzi a vérrög kialakulását, csökkenti a vérzéseket. A növényi hormon segíthet a mellrák kialakulásának megelőzésében, elviselhetővé teszi a változókor kellemetlen tüneteit, szoptatós anyáknál serkenti a tejelválasztást. Vastagbélgyulladásban szenvedők gyógyhatású tápláléka, roboráló hatású. Magas a fehérjetartalma. L-borostyánkősavat tartalmaz, amely a kötőszövetek rugalmasságáért felelős.

káposzta, repce

Magas az omega-3 és omega-6 zsírsavtartalma, közvetlenül hat a szív munkájára, az érfalak rugalmasságát visszaadja, megakadályozza a szívkoszorú erek meszesedését, javítja a szem hajszálereinek vérellátását. Segíti a kollagén termelődést, ezáltal a bőr rugalmassága változik, javítja a bőr vízháztartását. Emeli a vörösvértest számot, csökkenti a magas koleszterin szintet.

mustármag

Izzasztó hatása miatt főleg betegségek idején ajánlható a fogyasztása. Tisztítja a vért, az emésztőrendszert és a májat. Hajhullás megállítására is javasolható.

rukkola

A zsázsához hasonló élettani hatásokkal rendelkezik. Nagy mennyiségű telítetlen zsírsavtartalma miatt szív- és érrendszeri betegségekben diétás kiegészítő. Magas E-vitamin tartalmú. Csökkenti a gyulladásokat.

zsázsa

Gyógyhatása miatt ősidők óta nagyra becsülik. Cukorbetegeknek különösen ajánlott. A zsázsacsíra rendszeres fogyasztásával megelőzhető a szívinfarktus, 80%-ban tartalmaz telitelten zsírsavakat, amelyeknek jelentőségük van a szív- és érrendszeri betegségeknél. A klorofill tisztítja, megújítja a vért.

Magas E-vitamin (1200mg/kg) tartalma értágító, alvadásgátló hatású, vizelethajtó, egyben vérnyomáscsökkentő is. Az antioxidánsok (A-, C-, E-vitamin, ß- karotin és szelén) erősítik az immunrendszert, késleltetik az öregedést, csökkenti a gyulladást, segít a mellrák és a vastagbélrák megelőzésében, növeli a férfierőt.

Az időszámítás titkai

Igyekszem pártatlanul vizsgálni a történelmet, sine ira et studio. Az időszámítás alapja nálunk a julianus és gergely naptár. A szoláris vagy trópikus év 365 nap 5 óra 48 perc 46 mp, ezért Július cézár 4 évente 1 napot iktatott be, ami miatt 11 perc 14 mp többlet keletkezett, ami 128 évente 1 nap eltérést okoz, ez mostanra 15,796875 nap eltérést jelent. Gregorius pápa január 01.-vel kezdte a naptárat, 1582 október 2-ről 10-re ugrottak 11 nap csúszás keletkezett így hozták rendbe az eltérést. Bevezették a szökőnap fogalmát, csak a 400 osztható években tartottak szökőnapot. (1600, 2000, 2400.)

Magyar hónapnevek:

Boldogasszony hava - január

böjtelő hava - február

böjtmás hava - március

Szent György hava - április

pünkösd hava - május

Szent Iván hava - június

Szent Jakab hava - július

kisasszony hava - augusztus

Szent Mihály hava - szeptember

mindszent hava - október

Szent András hava - november

karácsony hava - december.

napok

nap

hold

mars

merkúr

jupiter

vénusz

szaturnusz

Abszolút kornak, illetve abszolút időnek nevezünk minden olyan dátumot, amely egyértelműen elhelyezhető az időskálán. Abszolút dátum például az 1332. március 1-je, hiszen napra pontosan kiszámolható távolságra van az aktuális mai naptól és minden más abszolút időponttól. A kiszámítás önmagában nem egyszerű, hiszen figyelembe kell venni naptár módosításokat (Gergely-naptár). Abszolút dátum a muszlim időszámítás kezdőpontja, a hidzsra is, ezért minden ilyen naptárban megadott dátum is abszolút módon számítható. Abszolút kornak nevezhető a radiometrikus eljárásokkal nyert dátum és a dendrokronológia is, annak ellenére, hogy nem év-pontosságú dátumokhoz jutunk, hanem bizonyos hibahatárokkal terhelthez. Az olyan csillagászati jelenségek leírásából származó adat is abszolút dátum, amelynek idejét kiszámíthatjuk. A világtörténelem első napra pontos abszolút datálása i. e. 585. május 28-a, amikor a méd-lüd háborút egy napfogyatkozás szakította meg. A történelem minden korábbi dátuma a relatív kategóriába tartozik, kivéve azokat az eseményeket, amelyeket valamilyen módon pontosan lehet a napfogyatkozáshoz rögzíteni. Így Egyiptomban i. e. 664-ig, elsősorban a klasszikus források keresztdatálásaival abszolút kronológia szerkeszthető.

Éra vulgáris Krisztus születésétől méri az időt.

525 Flavius konzul.anno domibi Dionuszos Egsitus szerzetes!

 Mezopotámia korai (az i. e. 3000. évet megelőző) abszolút dátumait radiometrikus - mindenekelőtt radiokarbon - kormeghatározásokkal állították fel. Az újabb, dendrokronológiával korrelált adatai azt mutatják, hogy a radiokarbon dátumok i. e. 1000-től kezdődően visszafelé egyre nagyobb hibával terheltek, és ez i. e. 4500-ra eléri a 800 évet. Ezért a datálások kalibrálásra szorulnak. A kalibrálás viszont csak körülbelül i. e. 5000-ig lehetséges.

I. e. 3000. év körül megjelennek a királylisták, az évnevek jegyzékei, az akkád-kortól a limmu-listák.[24] Ezek a források azonban töredékesek, sokszor ellentmondóak. Van ezenkívül két teljesen ismeretlen és datálhatatlan időszak,[25] amelyek teljesen lehetetlenné teszik Mezopotámia korai korszakainak pontos időrendiségének felállítását. Rendkívül fontos lehet, hogy I. Samsi-Adad asszír király egyik limmujának, Puzur-Istárnak nevével kelteztek egy dokumentumot, amely napfogyatkozást ír le. A rövid- és középső kronológiákban szóba jöhető napfogyatkozás kizárólag az i. e. 1833. június 24-i lehet. (Lásd még: Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában.)

Az abszolút kronológia kezdőpontja az i. e. 763-as napfogyatkozás, amelyet Guzána kormányzójának limmuja alatt jegyeztek fel. A töredékes Vénusz-táblák alapján - amelyek a Vénusz bolygó mozgását jegyezték fel -, több csillagászati periódusban is elhelyezhetők az események, így az Óbabiloni Birodalom legfontosabb uralkodóját, Hammurapit csak két évszázados bizonytalansággal, i. e. 1900 és 1700 közé lehet datálni. Ennek alapján három kronológia (és azok keverékei) álltak fel, ezeknek neve: hosszú-, rövid- és középső kronológia. A hosszú kronológia i. e. 1900 körülre teszi Hammurapi uralkodásának kezdetét, a rövid i. e. 1704-re, a középső pedig i. e. 1792-re. A bizánci éra i. e. 5509. szeptember 1.-től ismert!

Árpád névben, amely sumír nyelven azt jelentette: Dicsőségre választott.

Szíriában van egy város a neve Arpad, ami önálló fejedelemség volt a Kr.e.-i első évezredben, a jelenlegi Aleppótól északra. Aleppó is hozzá tartozott, több más várossal, a főváros azonban ott volt, ahol most az Erfat nevű rom van. (Némely térképen R'faat névvel jelölik.) Hogy milyen nyelven beszéltek Arpad lakosai, azt nem tudjuk, azt sem, hogy kik voltak vezetőik, fejedelmeik. A szíriai homok hallgat. Amit tudunk róluk, azt ellenségeiknek, az asszíroknak feljegyzéseiből tudjuk. Az asszírok rendkívül tehetséges, kíméletlen és kegyetlen nép voltak.

Sémita nyelven beszéltek. Asszíria ott keletkezett, ahol sumír időkben a sumírral rokon, őslakos subar nép lakott. Az őslakosságot azonban, amely a világ első magas civilizációit megteremtette, ollóba fogta két alacsonyabb műveltségű, de nagyobb vitalitású etnikum: az indo-európai és a sémita. Évezredes viaskodások során az olló szétszabdalta az őslakosok, a sumírok, elamiták, subarhurriták városait. Subartu, az egykori "szabad föld" a világtörténelem legocsmányabb zsarnokságának, az asszír államnak közepe lett, innen hódítottak birodalmat az asszír királyok és egymás után döntötték meg az őslakosok védelemre túl későn fegyverkező fejedelemségeit. Ilyen volt Hanigalbat, a ősi hármas hegy, az Ararát vidékén, az onnan négy tenger felé induló négy folyó földjén. Az asszír felirat közli az utókorral, hogy amikor végül bevették Hanigalbatot, ott húszezer embert vakítottak meg. Végül, az asszír hódításnak már csak az Arpad fejedelemség állt ellent. Pedig fontos hely volt: Szíria kulcsa. Az asszír haderő három évig ostromolta Arpadot. Aleppó megadta magát és máig megmaradt. De Arpad nem adta meg magát és az asszírok nem dicsekszenek vele, hogy ott hány foglyot nyúztak meg és temettek el élve. Úgy látszik, hogy amikor bementek a füstölgő romhalmazba (Kr. e. 740), ott már élő embert nem találtak. A környék egyszerű népét deportálták, amennyiben rejtőzne ott Arpadból való - esetleg az ostrom előtt kimenekített asszony, vagy kisgyerek - az elszórassék.

Bizonyos, hogy messzire vitték őket, talán északi ércbányák rabszolgái lettek. Az asszír gazdaság alapja a fémekkel való kereskedés volt. Arpad hősi, hosszú küzdelmének, dicső végének emléke mégis fennmaradt és lelkesített késő nemzedékeket. Akkor is, amikor már legenda lett, hogy az asszír sárkányfészket széttaposta a káldok, médek és szittyák szövetsége (Kr.e. 612).  Az arab írók feljegyezték ellenfelük nevét, aki éveken át vezette a ellenállást: "Upas ibn Madar." Padányi Viktor történész fordítása szerint: "Magyar nembéli Opos." Azt is feljegyezték róla, hogy amikor a helyzet reménytelen lett, kitört ostromlott várából és kísérőivel együtt átvágta magát az ostromgyűrűn, elmenekült észak felé. A sorsot egyformán osztja a Magyarok istene. Van aki a dicsőséges halált kapja és van, aki a halálnál sokszor nehezebb életet. Opos és társai az emigráns életet kapták. Hiszem, hogy magukkal vitték ősi fajtájuk nagyszerű hagyományait, köztük a szíriai Arpad emlékét.

Ilyen hosszú idő után? Opos menekülésének dátuma Kr.u. 738. Igen, a költők ilyen hosszú idő után is megőrizték, mert "fű kizöldül ó sírhanton, bajnok ébred hősi lanton..." A kazár birodalom határszélein egymásra találtak régen szétvált rokontörzsek és megfogant a gondolata egy nemzetnek, amely majd Etelközben volt megszületendő. Az a nemzet, amelyről később Leó bizánci császár írta, hogy szabad nép (eleutheros to ethnos). A hetumogerek Etelközben Árpád néven emelték pajzsra a honfoglalásra választott vezért, talán nem véletlenül.

Népvándorlás

Mivel az emberi sejt az örökítő anyagot, a DNS-t nemcsak a sejtmagban tárolja, hanem a mitokondriumoknak is van önálló örökítő anyaguk, amit mitoDNS-nek hívunk, ezért a haplotípus variációk itt is fellelhetőek. 55-60 000 évvel ezelőtt két fontos szuper-haplocsoport: az M és az N alakult ki, melyből az összes többi, nem afrikai klaszter származtatható. Az M szuper-haplocsoport leszármazottai elterjedtek Ázsiában, Ausztráliában és Amerikában, míg az N klaszter képviselői leginkább Európát és az északi területeket népesítették be.

Az emberiség első nagy népmozgása a világ benépesítésével vette kezdetét. Körülbelül 100 ezer évvel ezelőtt az afrikai területekről – melyek mai tudásunk szerint az emberré válás legfőbb színterét is jelentették – hatalmas migráció kezdődött a Közel-Kelet felé, majd onnan a többi földrészt – Európát, Ázsiát, Amerikát és Ausztráliát – benépesítve több irányba.

Az ókor kezdetén alig néhány nagy civilizációs központ létezett a Földön, melyekben az egész bolygó lakosságát megelőző, magas fejlettségi szint alakult ki. Ilyen volt Egyiptom, Mezopotámia, Kréta és Trója területe. Később újabb és újabb népek bukkantak fel a történelem színpadán, melyek vándorlásaikkal újra és újra „átrendezték” a korabeli világ képét. Ilyen népmozgás volt az asszírok, perzsák vagy zsidók vándorlása, illetve Krisztus előtt 1200 körül az úgynevezett tengeri népek támadása. Ez utóbbi söpörte el a Hettita Birodalmat és döntötte válságba Egyiptomot. (A kevert etnikumú néptömegben akhájok, etruszkok, frígek egyaránt voltak.) Ami Európát illeti, a kora ókori időkben három nép megjelenése alakította döntően a kontinens történetét: ezek a görögök, perzsák és latinok voltak. A görögök a Krisztus előtti 3. évezred közepén érkeztek a Hellasz vidékére majd egészen a Krisztus előtti 3. századig meghatározó alakítói maradtak Európa történelmének. Ugyanezen időszakban az Ázsia és Európa közti határvidéken a perzsa kultúra lett meghatározó (a Távol-Keleten India és Kína), később pedig Eurázsiában mind a görögöt mind a perzsát kiszorította a latinok térnyerése, a Római Birodalom felemelkedésével (és virágkorával). A római hegemóniának egy újabb nagy népvándorlás vetett véget a 4. és 10 század között. Ezt a korszakot „a népvándorlás” cimkével látta el a történettudomány. A népvándorlás kora

Krisztus után 360 –ban  a hunok népe kelt át a Volgán, ami az előttük menekülő népek Európa felé özönlését eredményezte. Ez lett a népvándorlás. A folyamat részeként 375-ben a hunok lerohanták a mai Ukrajna társégében táborozó keleti gótokat (germán törzs) akiknek nyugat felé vándorlása a Római Birodalom számára a végső összeomlás első lépését jelentette.

Plútó csibéi

Egyszer az erdőn túl, ahol még a madarak is térden állva isszák a vizet, valamikor réges-régen, amikor még  a keréknyomból is lehetett inni, gémeskút állt minden udvaron, akkoriban nekem is szép barna hajam volt mint nektek, amikor még a falu végén az akasztóhegy nem volt olyan meredek, na akkoriban történt velem meg ez a furcsa eset. A szegény ember mindig vigyázott a jószágra, mert kevés volt neki. Édesanyám tyúkjait egy kackiás kokré őrizte és kergette naphosszat az udvaron, persze néha engem is megkergetett. A hátsó udvaron a tyúkok gyakran ültek fel a kecskebakara kotyogni. Megkérdeztem Édes-anyámat miért kergeti a tyúkokat, csak annyit felelt, játszanak, mert szerettek kergetőzni, persze én megértettem, mert mi is nagyon szerettünk fogócskázni. Egyszer a kakas belelépett egy ledecia szúróba, onnan kezdve csak sántikált az udvaron. Édesanyám hamuba mártotta a kakas lábát, amitől meggyógyult neki. Én hogy okosodjak sok nehéz kérdést tettem fel szüleimnek. Ha kimerítő választ kaptam, akkor aznap nem volt több kérdésem, - de olyan sose volt. Édesapám gyakran mondta is milyen kimerítő vagyok. Ezt ma már a felségem mondogatja elég gyakran. Ha kérdeztem apámtól valamit, mindig azt mondta; menj anyádhoz erre csak ő tudja a választ. Mentem is rögvest és tettem fel bölcs kérdéseimet.

-Mit csinál a kakas a tyúk hátán?

-Utazik.

-Miért?

-Mert belelépett a szúróba, és most fáj a lába!

Nézd! Édesanyám, most meg a másik tyúk viszi a hátán a sánta kakasunkat!

-Miért?

-Mert a másik elfáradt!

Nem értettem, hogy miért viteti magát a tyúkokkal, még azután is miután meggyógyult lába, de Édesanyám azt mondta; játszanak.

Egyik nap, amikor éppen én vigyáztam a baromfira, látom ám, hogy a kokré a csalánba megy befelé, hát nekem se kellet több, fogtam egy azsagot és odacsaptam a gerdójára, közben magyaráztam bölcsen neki, most gyógyult meg a lábad te buta, más se hiányzik mint most meg a csalán megcsípje, oszt megint a tyúkokkal cipelteted majd magad mint a múltkor. De hiába vigyáztam rá naphosszat, a mi kokrénk lába mindig fájt, mert állandóan a tyúkok hátán ült. Hanem egyik nap látom ám, hogy Édesanyám ollóval levágja a szárnya hegyét a tyúkoknak meg a kokrénak azonnal elindítottam bölcs kérdéseimet;

-Miért?

-Hogy ne repüljenek el.

-Látod a gólyát az égen? 

-A mi tyúkjaink is elrepülnének, elvinnék a tojásokat is.

Mivel szerettem a sült tojást, aligha kellet ezt tovább ragozni. Sokat tojtak a tyúkok, láttam, ahogy Édesanyám a kötőjébe gyűjtve viszi be a kamrába a tojásokat, ezért ezt én is kipróbáltam, mert hogy már nagy fiú vagyok, bár néha egyet-egyet elejtettem, mert kigurult az atlétám elejéről, de gondosan el rejtettem, a bizonyítékot ebben cinkosom volt a Plútó kutya. Egyszer a szomszéd kutyája, ami mindig átjárt hozzánk a mi kutyánkkal játszani, elvitte az egyik tyúkot. Hallottam, hogy Édesapám azt mondja Édesanyámnak, hogy a szomszéd elintézte a kutyát. Attól kezdve nem láttam a szomszéd kutyust, meg is kérdeztem septiben Édesanyámat, hogy;

-Hova lett?

-Tudod fiam ellopta a tyúkot és szégyenében világgá ment.

-És a tyúk?

-Azt is magával vitte.

-Ketten mentek világgá? 

-Bizony mondta Édesanyán.

Szép lassan elfogytak a tyúkok, csak egy állandóan csukló tyúk maradt, amire azt mondta Édesanyám, hogy kotlik. Édesanyám mondta Édesapámnak adjon neki vizet, attól elmúlik a csuklása, ez igaz lehet, mert amikor én csuklottam és ittam egy pohár vizet nekem is elmúlt. Viszont Édesapám nem megitatta, hanem leöntötte egy vedér hideg vízzel, amin én jót nevettem, meg is magyaráztam Édesapámnak, hogy nem leönteni, hanem megitatni kellet vóna. Furcsa módon a hidegzuhanytól meggyógyult, már nem csuklott tovább, ezért aztán vasárnap ő lett az ebédünk díszvendége. A következő vasárnap a sánta kakas következett, pedig akkor már nem is sántított.

Közben a tyúkól alatt a Plútó kutya ásott magának egy hatalmas gödröt, ahova bevackolta magát, télen a hideg ellen védekezett így, nyáron meg a meleg ellen, mivel hatalmas meleg bundája volt, amit nehezen viselt el a 40 fokos augusztusi melegben. Három hét telt el azóta, hogy a kotlót is levágtuk, reggel szokásos őrjáratomat végeztem az udvaron, velem szembe jött a Plútó és látom ám, hogy mögötte csipogva lépdel három kiscsibe.

-Honnan kerültek ezek ide?

Kérdeztem bölcsen Édesanyámtól.

-Talán a szomszédból mondta.

-Szólj Ica néninek számolja meg a csibéit!

Átrohantam kétségbe esetten, Ica néni majd szívbajt kapott, nem tudta mi lehet a baj, megszámolta az övé mind meg van. Kiderült, hogy a Plútó a tyúkól alá begurult tojásokat kiköltötte a nyári nagy melegben. Csudájára jártak a szomszédok, nem akartak hinni a szemüknek. Vasárnap a miséről jöttek a kontyosrádiók, leültek a padra, mert minden ház előtt vót egy pad, onnan terjedt a pletyka és megbeszélték a történteket, egyesek már azt is tudni vélték, hogy nem csak hogy kiköltötte a tojásokat a kutya, de egyenesen ő is tojta azokat. Ha a Plútó lefeküdt a lugas alá a csibéi is mellé kuporodtak. A kutya ha enni kapott, akkor a csibék is kaptak darát egy másik tányérba. Gyakran átmentek a kutya tányérjából enni, aki erre morgott egy kicsit, de látva az elpusztított ételmennyiséget hagyta a csibéket enni, azt hittük beteg, pedig kutya baja. 

     Különleges kutya volt. Amikor Édesapám reggel elindult a gyárba,  Plutó minden reggel elkísérte a sarokig, és onnan nézte amíg a következő saroknál be nem fordul, majd haza cammogott a csibéihez. Két órakor, amikor fújt a gyár jelzőkürtje, Plútó felugrott és elindult az utca sarkáig, ott leült és kémlelte a jövő embereket, és amikor megpillantotta Édesapámat, hatalmasakat ugorva örömében, fegyelmezetten megvárta, amíg odaér, majd Édesapám, üdvözölte és együtt jöttek haza. Egy alkalommal azonban minden megváltozott. A Plútó kutya meghallotta a gyár jelét és elindult a sarok felé. Jöttek az emberek, de Édesapám nem volt köztük. A szomszédok akik jöttek a gyárból, megsimogatták a Plútó buksiját és mondták neki, menj haza kiskutyám, de az nem tágított, csak várt. A szomszéd néni, aki jól ismerte a kutyát, ő jött utolsónak az úton, könnyes szemmel megölelte Plútót és mondta neki, hogy nem jön többet a gazdi, gyere Plútó menjünk haza. A kutya érezte az asszony hangjában a fájdalmat, megértette mit akar közölni, még visszanézett egyszer az útra, majd még egyszer és együtt hazajöttek. Pár nap múlva a Plútó a tornácon kilehelte a lelkét. A száz éves nagy diófa tövébe temettük el, szeretett ott heverészni, a gazdája lábánál, aki ott olvasta el mindig az újságot a lócán. A diófa még mindig megvan, rápillantottam és eszem bejutott ez a régi történet.

kokré - kakas

gerdó - háta

azsag - bot

kontyosrádió - pletykás vénasszonyok

2016. szeptember 20.-án Nemzetközi Mécs László díjat nyert ez az alkotás!

A mai óra témája a partikulárék és entitások értelmezése

Kezdjük a fogalommal, az univerzáliák közösen adják a konkrét partikulárékat és az absztrakt partikulárékat, ergó a partikulárék az univerzálék részei, mert az univerzálé  a közös tulajdonság. Metafizikai és filozófiai interpretációval kifejezve, a fizikailag megfogható tárgyak konkrét partikulárék egyik fajtája a tárgyak, amik minden egyes időpontban a térnek csak egyetlen pontját foglalhatják el és a tér egy adott régiójában csak egyetlen darab lehet belőlük. Keletkeznek és elpusztulnak. A létezésük során minden időpillanatban teljesen jelen vannak a térben, míg a  másik fajtája, az események, melyeknek egy időben mindig csak egy részük van teljesen jelen. A fizikai tárgyak képesek változni, és időbeli létezésük során egymással összeegyeztethetetlen tulajdonságokat képesek felvenni. A fizikai tárgyak lehetséges (kontingens) létezők, azaz nem szükségszerűen léteznek, nem-létezésük nem lehetetlen. A fizikai tárgyak elme és tudat függetlenek, attól hogy valamely elme tartalmai. Akkor is léteznek, ha nem észleli őket senki, illetve nem gondol rájuk senki, vagyis tudatunktól független. Van különbség fizikai és az anyagi vagy materiális kifejezések között. Például a mágneses erőtér vagy a rádióhullámok fizikai entitások, de nem anyagi természetűek. Általában ugyanis anyagi entitásokon tömör, meghatározott térbeli kiterjedéssel bíró entitásokat értünk, fizikai entitásokon ezzel szemben olyan entitásokat, melyeket a fizika tudománya létezőnek tekint. Következésképpen az, hogy milyen fizikai entitások létezését fogadjuk el, attól függ, hogy milyen fizikai elméletet fogadunk el. A továbbiakban - szemben az imént használt terminológiával - fizikai tárgyakon a mindannyiunk számára ismerős anyagból lévő tárgyakat értem, az olyanokat mint az egyes növények, állatok, kövek, szekrények, autók, számítógépek, bolygók, emberek stb. 

Az öreg suszter próféciái

Az öreg suszter azt jósolta, hogy egy emberöltő múlva rengeteg ember fog éhezni és vándorolni, sokan fognak meghalni. Nem kell majd petróleummal világítani, a kipusztult fáról fog világítani a sok nap. Még a víz is magátúl jön fel a kútbul. Nem kell majd fát vágni tüzelni, mert nem lesz fa, se szén, de a tűz magátúl fog égni. Olyan szekér lesz, ami előtt nem lesz se lú se ökör, oszt mégis menni fog. Dobozokat fogtok bámulni bambán. A fényért az ételért a levegőért, a melegért meg a vízért is fizetni fogtok, minden utcasarkon kocsma lesz, meg bót, sok sok örömlány, mert szabad lesz a szerelem. Testvér a testvérre, jány az anyjára, fiú az apjára támad, nincs kegyelem, nincs irgalom. A tanyák és a falvak kihalnak, szemérmetlenek lesznek az asszonyok, fajtalankodni fognak, szörnyű betegségben meg fognak halni. Nem lehet mögismerni a férfit az asszontul, mert egyformák lesznek.  Nem kell senkinek a gyerek, az öregek 100 évig élnek majd, de se gondolkodni se menni nem tudnak majd, senki se fog gondoskodni róluk, saját szennyükbe fognak belefulni. Olyan kór fog terjedni, amitűl milliók hallnak majd meg. Szabad szemmel nem látható bogarakkal írtják ki majd az öregeket, elpusztítva milliókat. Vasmadarak fognak repkedni, olyan tojást tojnak majd amitül majd összedűlnek a házak, az emberek a föd alá bújnak félelmükben. Nem fegyverrel fognak harcolni hanem fertővel, még az unokáik is betegei lesznek. Annyi ember marad hogy el fér egy diófa alatt. Huncut tanulatlan emberek irányítják majd a világot, lesznek pokoli háborúk, keletrül jövő feketesereg dúlja fel az uccákat, mindenkit lekaszabolnak.  Vihart támasztanak, gyorsan tesznek meg hosszú utakat. A tenger fekete lesz a sok kosztul, a folyók olyan forrók lesznek, hogy megfőnek benne a halak. Nagyon ritka és drága lesz az ivóvíz. Elfogy a fődbűl is a víz, mindenütt csak homok lesz meg kű, nem fog teremni a főd és éhen halnak az emberek. Özvegyeket és árvákat csinálnak az emberekbül. Először az öregeket mérgezik meg, hogy a fiataloknak legyen étel. A szerencsések gyorsan meghalnak, a maradéknak setétség lesz a fődön, a porba és a hamuba fúlnak bele, az a kevés aki a fődalatt túléli az a világméretű éhínségben hal majd meg, az emberek egymást eszik majd meg. 

A Demecseri vándorló juhászok élete

 

A nomád állattartás a honfoglalás óta népszerű foglalkozás volt. A Rétközi víz jelentősen korlátozta a legeltetési lehetőségeket. A pásztorvándorlás a XV. században a török időkben is tovább folytatódik, később a nomád hegyi pásztorok az Alföldet is kezdik ellepni, főként téli legeltetés, teleltetés céljából. Az Alföldről még a sertéseket is kihajtották makkoltatni. Ez az ide-oda vándorlás a történelem folyamán néha olyan méreteket öltött, hogy egész faluk ebből éltek, sőt a kincstár is jelentős hasznot húzott a vándor pásztorok különféle taksáiból, béreiből. Néha még főurak is elhajtották nyájaikat távoli vidékekre nyári vagy téli legelőre.  A vándorló pásztorok nagyon sok műveltségi elemet közvetítettek a népek között.  A XVI. majd a XVIII. sz.-ban igen fontos formája volt az, amikor az állatokat vásározás céljából hajtották távoli vidékekre. A pásztorvándorlás alapvető sajátosságai: a téli, nyári szállás, őszi és tavaszi legelők közötti folytonos vándorlás, az ezzel járó rideg életmód hagyománya.

A magyarországi belső pásztorvándorlás a különböző történelmi korokban, különböző kulturális hatások és keveredések következtében más és más formát mutat.  A pásztorvándorlás sajátságos formájával találkozunk a Rétsági községek juhászai körében.  Egyes Szabolcs megyei községekben, ahol a juhtenyésztésnek az emlékezeten túli időkbe visszamenő hagyománya volt, a szántóföldi művelés nagyarányú kiterjesztése után a legelőket a XIX. sz. folyamán fokozatosan feltörték, így a juhok számára a tarlók felszabadulása előtt szinte semmi legelő nem állt rendelkezésre. Nálunk a „német juhot" tenyésztették, ami tulajdonképpen a közönséges fésűs merinót jelenti. Így a község juhtartó lakosainak két dolog közt kellett választani: vagy felhagytak a juhtenyésztéssel, vagy elindultak juhaik számára megfelelő nyári legelőt keresni.  A lakosság zöme az előbbit választotta, azonban voltak olyan pásztorok, akik inkább távoli vidékeken béreltek legelőt, ahova juhaikat tavasszal, április végén elhajtották és talló-szabaduláskor, július végén hazahajtották. 

A Demecseri juhászok is, nyaraltatták juhaikat. Kora tavasszal, mindjárt hóolvadás után a juhokat a környező falvak erdeibe hajtják, ahol néhány héten át a juh az avar alól kibújó zsenge füvön él. Április végén megindulnak a falkák „nyaralni" valami távoli vidékre. A nyaralásra való legelőt a juhász még tél folyamán kibéreli és ide kb. május közepén ér el juhaival. A réten Július végén befejeződik a nyaralás és a juhász a falkával hazatér a falu határába őszölésre. Itt aratás után a tarlók felszabadulnak és a juhok ezekben őszölnek. Nehezíti a tarlón való legeltetést, hogy legtöbb faluban nincs tagosítás, sem fordulórendszer, így a juhok őrzése a keskeny, szétszórt tarlókon nehéz és veszélyes, mert a juhok a szomszédos krumpli, tengeri, répa táblákon sok kárt tehetnek.

Erre felé nem alakulhatnak nagyobb nyájak, sőt néha még a 40-60-a falkákat is kétfelé vette a pásztor és családtagjai segítségével bujkált a kis csapattal a keskeny tarlókon. A juhász bojtárt sohasem tart, csak jól betanított pulijával tartja kordában a falkát. Őszöléskor a juh hazajár, de van rá példa, hogy a juhász a falu melletti tarlókon építi fel a léckáját. Ebben az esetben maga is kint alszik a juhok mellett. A léckát kb. kéthetenként felszedi, és valamivel távolabb állítja fel, így tulajdonképpen egyúttal kosarazik is. Ha nem a saját maga tarlóján van a lécka felállítva, a föld tulajdonosa a hálatásért áldomást fizet, ami a földet trágyázza.

A teleltetés ma már leginkább odahaza az akolban takarmányozással történik. De még a közelmúltban is szokás volt, hogy a nyájakat a demecseri, kéki, besztercei káposztaföldekre hajtották telelni. Ha nagyon hideg tél volt, az idevalósi gazdák udvarára kérezkedtek be, ahol a szalmakazlak tövében a szabadban kapott a juh szállást. Ha nem volt kegyetlen az idő, a pásztor a juhokkal együtt éjjel-nappal a szabadban tartózkodott minden védelem és szárnyék nélkül A hajtás iránya Pátrohától kiindulva a következő volt: Demecser, Kék, Nyírbogdány, Sényő, Napkor, Nagykálló, Balkány, Vámospércs, Nagyléta, Pocsaj, Kismarja. Általában reggel és este a hűvösön hajtottak, napközben pihentek. Néha éjjel is hajtottak. Természetesen, csak olyan lassan, hogy a juh mindig legelhessen. A juhok „szép nyájasan mentek egymás után". Az út két oldalán, az árokban hajtottak. A juhász egyedül ment a juhval, csak a puli segített a hajtásban. Egy falubeliek rendszerint egyszerre indultak el, de falkáikat nem keverték össze, hanem 1-2 km-es távolságot hagytak mindig egymás közt.

Este, vagy deleléskor az út mellett üres földeken, kutak mellett szálltak meg, bár azt mondták a marha vagy a ló vályújából nem szabad itatni, mert a juh után nem iszik a ló se a tehén. Tereléskor a juhász a kutyát így küldi: „Nye Bogár, bocsáss csak oda űket, ne!" Mikor jól van, akkor a botjával int a kutyának, vagy odakiált: „Jó van má, na!" A kutya szinte minden szavát érti a pásztornak, így pontosan meg tudja a kutyának magyarázni a szándékát, és a jó puli azt azonnal végre is hajtja. A juhászok minden esetben csak a saját juhaikat hajtják nyaralni. Bojtárt sem fogadnak, legfeljebb a saját 10-12 éves gyereküket viszik el, hogy hadd tanuljon. Felszerelésük természetszerűen igen egyszerű, mivel semmiféle járművet, vagy teherhordó állatot nem visznek  magukkal. Minden juhásznak elengedhetetlen eszköze a bot. Kampót általában nem használnak. A kampó használata az Alföldön is csak később terjedt el.

A bot elsősorban nem is terelésre szolgál, hanem menet közben a juhász ráakasztja a tarisznyát, a batyut, ha megáll, rátámaszkodik, int vele a pulinak, esetleg önvédelemre jó, vagy egy nyulat leütni vele, ha erre alkalom adódik. Tereléskor ott van szerepe, ahol vízen, sáron, hídon kell áthajtania a juhot, vagy ha szét akarja választani a falkát, vagy elkapni egy bárányt. A pásztor vándorlás közben az útra való összes élelmét magával viszi. Ezért egyik legfontosabb eszköze a szőr- vagy bőrtarisznya. Ma inkább szőrtarisznyát, sőt legújabban vászontarisznyát használnak, benne 2-3 napi kenyér, 1-2 kg szalonna, száraz tészta, fűszerféle, mert kenyérszükségletét általában útközben szerzi meg. Az úton fedél alatt sohasem hál, ezért visz magával megfelelő ruhaneműt. Minden juhász magával viszi a bundáját, ha nagyon esős a tavasz, akkor a szűrét. A bunda hidegben meleget tart, melegben árnyékol. Felesleges ruhaneműt nem cipel, mert úgyis nehéz az út. Legfeljebb egy könnyű esőköpenyt visz még magával. Az evőeszközön, késen, kanálon kívül magával viszi még a bográcsot és a szolgafát. A szolgafát Kéken vasból csináltatják a helybeli kováccsal, mert ez kisebb helyet foglal, nem ég el, könnyebben szállítható, mint a fa. Az összes felszerelését a tarisznyában, zsebben, vállon, esetleg a botra akasztva és vállra véve szállítja. A nyárára való élelmet, krumplit, lisztet, vastag ruhát, fehérneműt, a léckát vonaton küldi a helyszínre. 

Útközben deleléskor - este rendszerint szalonnát sütnek a juhászok, vagy a bográcsban főznek tísztalevest, öhömöt. A nyári legelőn tulajdonképpen egész nyáron ilyen egyhangú táplálékon élnek. Mindig csak maguk főznek, újabban a bogrács helyett a szálláshelyen téglából, kis vaslemezből egyszerű tűzhelyet készítenek, amelyen már fazékban is főznek. Tüzelőről maguk gondoskodtak. Az út mellett száraz gallyat, kórót szedtek össze, a nyaralón fát vettek, vagy ahol azt nem lehetett kapni, ott juhtrágyából vályogot vetettek, ezt megszárították, és ezzel főztek. A léckában összegyűlt trágyát formákba taposták, és ezt nevezték vályognak. A juhászok a kutak mellett a száraz szarvasmarhatrágyát is összeszedték és vele főztek.

Télen akolban hált a juh. Itt is összegyűlt a tárgya, ezt baltával téglalap alakú kockákra szétdarabolták, megszárították és az akol mellett boglyába rakták. Régen úgyis vetettek tőzeget, hogy a trágyát az udvaron nagy területen lapáttal szétlapogatták, majd utólag ásóval, baltával a megfelelő nagyságú kockákra szétdarabolták. Egyes juhászok a szárított marhatrágyából való tüzelőt is használták. A juhászok tápláléka egész nyáron át igen egyoldalú volt. Egy kis változatosságot a folytonos tésztaleves és öhöm után az jelentett, hogy egy kis tejet tudtak venni valahol, vagy ha a fejés megkezdődött, s gomolyát, zsendicét is ehettek. A nyári legelőn a juhász első dolga, hogy elkészíti szálláshelyét. 

Más legelőkön azonban ilyen fedeles hely nem volt, ezért hazulról vonaton odaszállították a léckát, és a juh egész nyáron ebben hált. A lécka vagy juhkarám 12x8 m alapterületű 1 méter magas karám, mely kb. 4-5 cm átmérőjű kerek lécekből készült 4-4 m hosszú szárnyakból van összeállítva. Az egyes szárnyak nem szedhetők szét, ezeknél a lécek szeggel vannak a lá bakhoz és az összekötő pántokhoz erősítve. Az egész lécka hosszabb oldala így három, a rövidebb két szárnyból van. Kéken a szárnyakat külön-külön is léckának nevezik. Valószínűleg ez a kifejezés a régebb és az egész karám is innen kapta a lécka elnevezést, ti. léckákból épített karám.

A szárnyakat az érintkezésnél kívül-belül karó tartja a ki- és bedűlés ellen, a karókat felülről ráhúzható, drótból, vaslemezből készült gúzs szorítja össze. Az egyik sarkon levő szárnyat hosszanti irányban el lehet húzni, így tetszés szerinti nagyságú ajtót képez. Ha a bejárat egész szűkre van állítva, ez képezi a. fejőt. A fejőnyílás mellett van a fejőszék. Kismarjában általában az akolból fejtek. Ilyen esetben az akol előtt készítették el a fejőnyílást, bár néha az akol elé készítettek egy kisebb léckát, amit a helybeli juhászok arankának neveznek.

A juhásznak azonban gondoskodni kell arról, hogy a nyári élelme, ruhája és egyéb felszerelése fedél alá kerüljön. Más legelőkön azonban a juhászok földkunyhót építettek maguknak. Ma, amikor az urasági cselédházat lebontották, a kismarjai juhászok is a szabolcsihoz teljesen hasonló földkunyhót készítenek. A kunyhó kb. 180x250 cm-es, 60-80 cm mély gödör fölé (egymásnak véggel összeállított fákból készített) nyerges tetővel van fedve. A tetőt kóróval, gizgazzal, szalmával fedik, és végül leföldelik. A kunyhó hátsó része félkör alakú vagy egyenes patics fal elől tapasztott napraforgó patics. Az ajtó deszkából készült, lakattal zárható vót. Két lépcsőfokon lehet lemenni a kunyhóba. Bent mindig jó hűvös van, mert a leföldelt tető nem melegszik át. Az ajtóval szemben 40-50 cm-es földpatkán van a gúnyával letakart ágy. A bogrács és egyéb felszerelés a tető korcába van felakasztva vagy feltűzve. Itt csüng a hazulról hozott szalonna, zacskóban a száraz tészta, melyet, ha a hazai elfogyott, helybeli asszonyokkal gyúratnak. Körül a fal mellett egyéb apróságok, mint zsákban krumpli, tartalék bot, száraz tűzgyújtó stb. A kunyhóban tűz nem ég sohasem.

A juhász maga is igen ritkán tartózkodik bent, rendszerint éjjel-nappal a juhok mellett tanyázik. A juhot nem lehet éjjelre se magukban hagyni a léckában, mert könnyen kár eshetik bennükHa fejős juhokat nyaraltatnak, akkor a juhász nem földkunyhót csinál, hanem föld fölé épített ún. kalyibát. Ez sokkal szellősebb, mint a földkunyhó, így alkalmas gomolya szárítására. A kalyiba felépítése csak annyiban különbözik a földkunyhóétól, hogy vessző- vagy nádpaticsból oldala van. A paticsfalat néha nem tapasztják, hanem gyeptéglával rakják körül. A tető alatt azonban a vesszőt vagy nádat egy kis helyen nem tapasztják be, hogy a kunyhó jobban szellőzzék. A tetőt alkotó szarufáról, lécekről csüngenek le fehér vászonkendőben a frissen készített gomolyák. Egy-két napi csepegés után a kalyiba mellett levő sajtszárító vagy ahogy itt mondják gomoly aszárító állványon keresztbe tett botra akasztják fel a gomolyát további száradás, érlelés végett. A gomolyaszárító itt két, kb. 1,5 m magas ágas karó, melyre keresztbe egy botot tesznek seggen ülő hodályt. Ez semmiben sem különbözik a szabolcsi faluk teleltető akoljától. Építése primitív: 5-6 m hosszú gerendákat véggel összeállítanak úgy, hogy felső végük keresztezi egymást. A gerendavégek 50-60 cm-re kiállnak a tetőből. Ezek a szarufák, melyeket felül dróttal kötnek meg. A szarufákat belül a kokasüllő tartja össze, hogy szét ne csússzanak, a szarufasort pedig kétoldalt egy-egy keresztbe, haránt irányába rájuk szegezett léc rögzíti, hogy hosszában el ne dűljenek. A nyáj számától függően tetszés szerinti hosszúra építik. Az első részen van a bejárat, melyre azonban ajtót nem igen csinálnak, csak egy rekesztéket, hogy a juhok ki ne jöjjenek. A hátsó részük kerek. Ha azonban 300-nál juh számára készítik, akkor az ajtó nem a végén, hanem a közepén lesz. A szarufákat kívül kb. 50-50 cm-ként körüllécezik, ezt napraforgó kóróval körül állogatják, végül az egészet leszalmázzák. A hodályt végül körülárkolják, kb. 20 cm mély árokkal. Ennél igényesebb épületet juhok számára nem építenek. A szálláshelyen itatóhelyről is kell gondoskodni. kutakból itattak. Volt itt nagyobb gonddal készített, téglával kirakott kút is, de ennek vize nem tudta ellátni az itt nyaraló összes juhokat. Ezért több pásztor ideiglenes kutat ásott magának a léckája körül. Az ilyen kút tulajdonképpen a talajvíz magasságáig leásott (2-3 m) kerek gödör, fölé diribdarab fákból ún. gárgyát ácsolnak, felállítják az ágast a kútgémmel és az ostorral. Mellé deszkából összeszegeznek egy vályút és kész a kút. Az ilyen kutat minden évben újra kell tisztítani és a farészeket elkészíteni, mert ezek olyan gyengén vannak összekötve, hogy tél folyamán széthullanak. A kútostorra bádogvedret dróttal kötik fel. 

A juhász a nyári legelőn készíti e\fejő léckáját. A fejés, gomolyakészítés az Alföldről ismert módon történik.  A gomolyát a helybeli piacon értékesítik. Tej oltáshoz ma kizárólag gyári oltót használnak, amit a patikában szereznek be. Régen disznó- vagy borjúgyomorból készítették az oltót, az ismert módon.  A gomolyán kívül egyéb tejterméket nem készítenek, legfeljebb néha saját szükségletükre főznek zsendicét.  Másik fontos haszonvételi forrás a nyírás, amely szintén a nyaralón történik. Nem minden falubeliek nyírnak maguk. így pl. a demecseriek, nyírbogdányiak, kékiek, gégényiek nem nyírnak, hanem nyírókat fogadnak. A nyírtasiak maguk nyírnak. Ezek még másnak is nyírnak, ha a magukét elvégzik. Régen a palóc asszonyok járnak le nyírni. A pásztorok szerint az asszonyok sokkal gyorsabban és ügyesebben nyírnak, mint a férfiak.

Egyes szabolcsi falukból is jöttek (pl. Nyirtasról, Nyíracsádról), maguknak nem volt birkájuk, de a nyíráshoz jól értettek. A nyírásért kb. 20-30 fillért fizettek darabonként. Egy ügyes nyíró 50 darabot is megnyírt egy nap alatt. Nyíráskor birkát vágtak, bort, pálinkát szereztek és a nyírás befejezésekor nagy mulatságot rendeztek.  Régi időkben a nyírást a fürösztés előzte meg. A szabolcsiak nem elégedtek meg az egyszerű úsztatással, hanem asszonyokat fogadtak, akik a vízben állva, egyenként ölbe fogva, szappannal megmosták a birka gyapját. A juhok nyári gondozása, gyógyítása semmiben sem mutat különbséget az Alföldről általában ismert módszerektől. Nyaralás közben egy-két alkalommal a juhász hazamegy a falujába. Egyrészt azért, hogy utána nézzen az otthoni dolgoknak, másrészt, hogy élelmet, száraz tésztát, szalonnát stb. hozzon magával. Míg a férfiak a távolban juhaikkal nyaralnak, addig otthon a mezőgazdasági munkát az asszonyok, vagy az otthon hagyott nagyobb gyerekek végzik. Kaszálásra napszámosokat fogadnak, aratásra viszont még a juhász is hazamegy, oszt a juhokat a nyaralón addig a gyerekre bízza.

A kapálás, trágyahordás azonban kizárólag az asszonyok dolga. Szükségből a férfiak távollétében az asszonyok szántanak is, bár ezt inkább a férfiak szokták. Aratáskor vagy más alkalomra való hazautazáskor a juhász már nem gyalog, hanem vonaton vagy autóbuszon utazik. A vándorló Szabolcs megyei pásztorok tehát az év nagyobb részét otthonuktól távol, a tavaszi, nyári, némely esetben a téli legelőkön töltik. Egyedül az őszölés 2-3 hónapjában laknak otthon, máskor csak legfeljebb hazajárnak a földmunkák elvégzésére. Őszöléskor is azonban leginkább a falu szélén tarlókon állítják fel a léckájukat, tehát akkor se mennek haza, hanem a juhok mellett éjszakáznak. A vándorlás, a sok küzdelem a legelő meg szerzéséért, a juhaiért való aggódás ügyes, furfangos, élelmes emberekké neveli őket. Bár saját vallomásuk szerint már unják a vándor pásztorok „ezt a cigányéletet", de a létért való harc évről évre az országútra kényszeríti őket, mivel szűkös, gyenge minőségű szántóföldjeiken nem képesek a juhok számára elegendő takarmányt termelni.

A jobb földeket pedig értékesebb növényekkel hasznosítják (káposzta, zöldségféle). A vándorlás tehát számukra nem romantikus kalandvágy, nem is bizonyos ősi formák közvetlen maradványa, hanem sajátságos gazdasági viszonyukból adódó természetes szükségszerűség.   Természetesen, ez tartalmában egészen más, mint a szabolcsi vándorpásztorkodás, akár a vlach(román), purzsás ami a magyar borzas juhfajtát jelenti, kosarazó tartásmód, vagy más eddig ismertetett forma, mint a racka vagy a havasi. Demecserben inkább a magatarti juhtartás terjedt el, ezek a juhászgazdák rendszerint a vállalkozó szellemű, föld nélküli vagy a kevés földű népességből kerültek ki, akik családjukat nem tudták a földből eltartani, s valamiképpen szerettek volna többre jutni. Más a tartási cél (meddő juhok gyapjú-, esetleg húshozamának növelése), más a juhtartó uraság és pásztor közötti viszony, általában az egésznek a tartalma. A számadó (bacsó), aki csak kellő szakismerettel és vagyonnal rendelkező idősebb juhász lehetett, bojtárjait maga fogadta. Ma is élnek Bacsó nevűek a faluban. A Demecseri juhászok, kanászok pásztorok bakosnak nevezték a rövid nyelű vékony vasú szerszámukat, ami a fokos és a balta elegye volt. Innen terjedt el az országban a többi juhász segítségével. A másik fotón egy több darabból készített juhász szűr látható, ami módosabb juhászember számára készült.