Az Én Nagyapám

Nagyapám egy különleges ember volt, aki élete során hihetetlen tapasztalatokat gyűjtött és olyan értékeket hozott át a családjába, amelyeket sosem felejtünk el. Ő egyike volt azoknak az embereknek, akiknek az élettörténete nem csupán egyéni, hanem az egész család számára inspiráló példát jelentett, tanulságokat és értékeket, amelyeket tőle kaptam, és azt, hogyan hatott rám és a családomra. Nagyapám túlélte a tanácsköztársaságot, az első világháborút, a második világháborút, az ellenforradalmat. Nehéz élete volt, kevés jó jutott neki az életből, mégsem panaszkodott soha. Elfogadta a körülötte lévő világot olyannak amilyen. Olyan időszakban született, amikor a technológia és a társadalmi struktúra jelentős változásokon ment keresztül. Paraszt családból származott, és életét kemény fizikai munkában élte le. Az egyik legfontosabb tanulság, amit nagyapámtól tanultam, az a kemény munka értékének megbecsülése. Mindig elkötelezett volt a munkája iránt. Az ő szorgalma és elszántsága inspirált engem is arra, hogy sosem adjam fel a harcot, bármilyen nehézséggel is találkozom az életben. Nagyapám emellett olyan értékeket is közvetített, mint az alázat és az önfegyelem, türelem és megbocsátás. Soha nem volt hivalkodó vagy önhitt, hanem mindig alázatosan és tisztelettel viselkedett másokkal. Az önfegyelem példáját mutatta meg nekem, hiszen mindig mértékletes volt az élvezetekkel és gondosan gazdálkodott az erőforrásaival. Az élet nem csak munkából állt nagyapám számára. Ő egy igazi természetkedvelő volt, és a szabadban eltöltött időt mindig fontosnak tartotta. Gyakran mesélt nekünk gyerekkoráról, a Vártanyáról, az ott élő emberekről, a hétköznapjaikról, az örömökről és a bánatokról. Arra nevelt, hogy becsüljük meg a munkát és értékeljük annak gyümölcsét. Ez az értékrend segített nekem az élet egyensúlyának megtalálásában, hogy ne csak a munkára koncentráljak, hanem éljem az életet és élvezzem az apró örömöket is. Egy másik fontos tanulság, amit nagyapámtól kaptam, az a család értékének megbecsülése. Mindig fontosnak tartotta az összetartást és a családi kötelékeket. A családi összejövetelek mindig vidám események voltak nála, és az értékeink és hagyományaink átadása mindig fontos volt számára. Nagyapám élete során sok nehézséggel is szembe kellett néznie, de sosem adta fel. Az ő kitartása és rugalmassága példaértékű volt számomra. Nagyapám emellett egy rendkívül szorgalmas és eltökélt ember volt. Élete során sokféle munkát végzett, és sosem félt a kemény fizikai munkától. Az ő kitartása és munkabírása mindig inspirált engem, és megtanította, hogy nincs olyan cél, amit ne érhetünk el, ha keményen dolgozunk érte. A család mindig az első helyen számított nagyapám számára. Ő volt az a személy, aki mindig összehozta a családot ünnepeken és eseményeken. Ő tanította meg nekem a család fontosságát és azt, hogy mindig támogassuk egymást a nehéz időkben. Nagyapám emellett egy rendkívül szorgalmas és eltökélt ember volt. Élete során sokféle munkát végzett, és sosem félt a kemény fizikai munkától. Az ő kitartása és munkabírása mindig inspirált engem, és megtanította, hogy nincs olyan cél, amit ne érhetünk el, ha keményen dolgozunk érte.   Még a nehéz időkben is megtalálta a módját annak, hogy mosolyogjon és pozitív legyen. Sajnos, nagyapám már nincs velünk, de örökké emlékezetünkben él és az életünk része marad. Az ő életútja és tanulságai meghatározóak voltak számomra, és mindig hálás leszek érte. Az egyik legmeghatározóbb tanulság, amit nagyapámtól tanultam, az a hála és az egyszerű értékek megbecsülése. Ő sosem panaszkodott az élet nehézségei miatt, hanem mindig hálás volt azokért a dolgokért, amikkel rendelkezett. Ő tanította meg nekem, hogy az igazi gazdagság nem anyagi javakban, hanem a családi szeretetben, az egészségben és az egyszerű örömökben rejlik Az ő példáját követve próbálok minden nap jobb ember lenni, és továbbadni azokat az értékeket és tanulságokat, amelyeket tőle kaptam. Tőle tanultam meg a legfontosabb dolgokat: az egyszerű értékek megbecsülését, a hála fontosságát, a család szeretetét és a kemény munka értékét. Az ő öröksége tovább él bennem és a családomban, és mindig emlékezni fogok rá mint egy különleges emberre, aki mélyen befolyásolta az életemet. Nagyapám egy életre szóló tanítómester volt, és hálás vagyok neki mindenért, amit tőle kaptam. Nagyapám egy igazi hős volt az én szememben, a hétköznapok hőse, és az ő emléke örökké velünk marad…

 

 

Rejtvény!

A rejtvény neveket tartalmaz, a megfejtés 3 uralkodó neve! A színes négyzetekben azonos betűk vannak! 100-as IQ fölött már megfejthető!

Ezek a mai fiatalok...

Politikafóbiások, lázadók, beszólnak, fejlett igazságérzettel rendelkeznek, nem képesek szocializálódni, reményt vesztettek és pesszimisták, idegesek, feszültek, fá¬sultak. „Ezek a mai fiatalok”, hangzik már ezer éve a szlogen, ami ezeréves stigmákat hordoz. A sztereotípiákat könnyen húzza rá az idősebb generáció a fiatalokra, de mi különbek vagyunk náluk? Különbek voltunk az ő korukban? Amikor mi voltunk fiatalok, köztünk is voltak udvariasak és kevésbé udvariasak. Az alkohol és a cigaretta, amitől nagymenőnek, felnőttnek érzik magukat, de hát ezeket is tőlünk látják. Szilvási Lajos írta egyszer; a mai fiatalok egyéniségek akarnak lenni, de csak csordában tudnak létezni. Minden fiatal tartozni akar valahová, családhoz vagy társasághoz, csak rajta múlik melyiket választja. – Verőfényes szép reggelre ébredünk, csiripelnek a madarak, szeretet és melegség hatja át a világot. Indulok dolgozni, sorstársaimmal reggel felülök a buszra, mindenki az első ajtón száll fel, de néhány renegát, akik nem tisztelnek semmiféle konvenciót vagy szabályt, csak azért is a középső ajtón akarnak berontani, nem törődve azokkal, akik szabályosan ott szeretnének leszállni. Nem várják meg, amíg leszállnak az utasok, erővel, könyökölve törnek utat maguknak, pedig ők már hatvanon túl, igazán szocializálódhattak volna. Alacsony, kövérkés néni tör utat magának, egyik kezében egy csokor virág, a másikban egy gurulós bevásárlótáska, amit szarkasztikusán szoktak a fiatalok birodalmi lépegetőnek, nyugger terminátornak nevezni. Az eső besározta a buszmegállót, a guruló szatyor kerekei a rátapadt sártól már nem forognak jól, de ez mit sem zavarja a hölgyet, aki csak könyököl kitartóan az általa kinézett ülés felé. Közben több idősebb utas is nehezményezi, hogy miért nem engedi leszállni a többieket, de ő pislogásra sem méltatja az embereket. Néhány jól öltözött utas lábán áthúzza a sáros kerekű kocsiját, a többieknek a csokor virággal igyekszik megszaggatni a ruházatát. A munkába siető emberek tiszta ruházata és cipője áldozatul esik a hölgy önzésének. Mire a busz végére ér, sikerül közel harminc ember idegeit felborzolnia, de elkésik, mert egy másik idős hölgy elfoglalja az általa kiszemelt helyet, aki a másik ajtón szállt fel. Szemrehányóan néz az ülő utasokra és dühösen csattan fel egyikükre azzal, hogy ő két helyet foglal el. Az utas türelmesen beljebb ül és átadja neki a helyet, de a hölgy még mindig nem elégedett, mert ő bizony az ablak mellett akar ülni, a jobb kilátás miatt. Az utas nyel egyet és végérvényesen feláll, otthagyja mind a két helyet a hölgynek. A hölgy továbbra sem elégedett, most a vele szemben ülőkhöz fordul ellentmondást nem tűrő hangon; ezek a helyek nekem nem jók, üljenek át oda, mert ő az útiránynak háttal nem ül le. Sikerül ezzel a másik két utast is felállítania és most már négy hely áll rendelkezésé¬re, és úgy utazhat, mint egy hercegnő a hintóban. Senki sem ül le hozzá a zsúfolt buszon, inkább állnak az utasok, mintsem, hogy lelki közösséget vállaljanak vele. Vannak, akik fej rázással jelzik nemtetszésüket, vannak akik mosolyukat kezük mögé rejtik el, mások diszkréten az ablak felé fordulnak, – nem véve tudomást a történtekről. Mindenki szégyenkezik, a fiatalok és a nem fiatalok is. A hölgy végtelen nagylelkűségében ajánlgatja a másik három helyet, de senki sem akar már leülni. Az ötven éves buszsofőr is beleszól a mikrofonba némi cinizmussal, ha már átrendezte a buszon az ülésrendet, nem akar az én helyemre ülni, innen sokkal jobb a kilátás. óriási nevetés tör ki, megtapsolják a buszsofőrt. A hölgy kikéri magának, ne szemtelenkedjen, mert őt koránál fogva megilleti a megfelelő színvonalú szolgáltatás. Miért, a többieket nem? – kérdezi a sofőr, pedig ők még fizettek is érte. Most már az idősebb utasok is tapsolnak, ezzel jelezve egyetértésüket, de a hölgy közli, feljelenti a tiszteletlen viselkedése miatt. A következő megállónál dúlva-fúlva leszáll a buszról. Amikor a fiatalokat kritizáljuk, miért nem gondolunk bele, hogy mi sem járunk előttük túl szép példával. A buszon utazó fiatalok felnőttként viselkedtek, akik előtt szégyelltük a történteket.

A földművelés szépsége

Sokat kell dolgoznunk. Az élet patináját az elvégzett munka csiszolja fényesre. Az élet legszebb pillanatai azok, amikor megküzdünk a kihívásokkal. Augusztus 20.-a van, megérett a nem tudom szilva, nagyon fúj a szél, le kell szedni, amíg le nem veri a fáról. Minden kornak megvannak az uralkodó eszméi, divatos talmi ideái. Mi olyan korban élünk, ahol a tudás bűn, a munka szégyen, és akik nem tanultak azoknak sérti legjobban a büszkeségét. Ingyen tízórai, ingyen ebéd, ingyen uzsonna az iskolákban a gyerekeiknek, ingyen ebéd az önkormányzattól, ingyen iskolaszer, ingyen gyógyszer, igazuk van, minek dolgozzanak érte, ha ingyen is megkapják. Közmunkások sepregetést imitálnak a hivatal előtt. Mi többdiplomásként dolgozunk helyettük a munkahelyen, és a földeken is, hogy az élősködőknek legyen miből lumpolni. Csak panaszkodnak, hogy nincs munka, de amikor van, akkor csak kifogásokat keresnek, hogy miért nem jönnek dolgozni. Inkább nélkülöznek, és várják a segélyt. Ez a mai magyar valóság. Megint elérkezett a szilvaszedés ideje. 39 fok van árnyékban. A rekkenő augusztusi hőség próbára teszi az erőnket és a kitartásunkat. Az emberek repülőnapra, falunapra mennek mulatni, este tűzijátékot néznek, isznak, esznek, dorbézolnak, de vajon miből, ha nem dolgoznak? míg mi hajnal négytől este kilencig húzzuk az igát, hogy a sok here megélhessen. Próbálunk némi enyhülést keresni a fák árnyékában, a pillanatnyi szellőben, ami alig lebbenti meg a fák ágait, ami nem volt több mint egy felrebbenő galamb szárnycsapása. Mire a vizet a kúttól beviszem a fák közé, már meleg élvezhetetlen és nem oltja a szomjat. A széltől lehullott szilvát összeszedjük a fa alól és kihúzzuk a fóliát és lerázzuk a szilvát a fáról. A rigmus szerint; a szilvaszedéshez meg kell alázkodni az embernek, vagyis csak térden csúszva lehet dolgozni, mert nincs több hely az ágak alatt. Ami fennmarad azt egy hosszú azsaggal verjük le. A nap végére a fájdalomtól leszakad a karunk. A levert szilvát még csúszdázzuk és megmossuk, csak ágak és levelek nélkül tisztán használhatók fel. Csak az egészséges ép szilvát szedjük (fel) le, abból lesz a kóser pálinka. A többször átfőzetett és finomított pálinkát eperfahordóban érleljük, így végül egy finom selymes szilvapálinkát kapunk. Otthon van aszaló is és persze főzünk belőle lekvárt is, de ez mind sok munkát jelent. A lekvárhoz kimagvazzuk a szilvát, újra megmossuk, és még egyszer átválogatjuk. Amikor meg akarják venni a lekvárt vagy az aszalt gyümölcsöt drágállják az árát, de nem jönnek el napszámba dolgozni, hogy megismerjék, mennyi munka van vele. A szilvalekvár főzése is hajnaltól késő estik tart, a nap végére olyan fáradt az ember, hogy már éjszaka aludni sem bír. Az aszalóhoz vesszőből fonott széles kosarakat használunk, amibe csak a legnagyobb szilvák kerülnek. Persze ezeket a fákat egész évben gondozni kell, sok munka van vele. Ősszel megtrágyázni, Tavasszal a földjét tárcsázni, permetezni, a tövét felkapálni és fűnyírózni a fa alját szedés előtt. Amikor az ember megvesz egy hintaágyat vagy egy árnyékolót az erkélyre, mindenki irigykedve mondja, honnan van ennek rá pénze? De amikor dolgozni megyek, amíg a többiek csak lumpolnak, akkor nem gondolnak rá, hogy most keresi meg az árát. Gyerekkoromban azt mondták szüleim, tanulj fiam, ne kelljen a földet túrnod, mert a föld nehezen adja vissza a belé fektetett munka gyümölcsét. Én tanultam, mégis azok élősködnek rajtam, akik nem. Az élet legcsodásabb ajándékai általában viszontagságokba csomagolva érkeznek. Sajnálom azokat az embereket, akik kerülik az élet nehéz pillanatait, mert ők nem élnek igazán, túl sok időt veszítenek a kikerüléssel. Ezek az emberek unatkoznak, néznek ki a fejükből, lődörögnek céltalanul mint egy zombi. A dolgozó embernek sosem hosszú az élet, mert nem ér rá unatkozni. Scott Jurek ultramaraton futó írta, hogy a nehézségek legyőzése maga az élet. Aki az életben helyt akar állni, annak meg kell küzdenie a nehézségekkel. Az emberek szeretik a gyors, egyszerű megoldásokat, azokat, amelyek belátható időn belül hoznak eredményt, amelyekért semmit sem kell tenniük. Hálás vagyok Istennek, hogy nem tartozom közéjük.

A Demecseri református orgona mennyei hangja

Nem könnyű szavakba önteni azt a varázslatos harmóniát, amit hallhatunk a templomban. Így jártam én is, 15 éves voltam hét közben a gimnáziumba tanultam, de minden vasárnap a református templomba jártam. A mi templomunk elég puritán volt, télen nagyon hideg volt, de nyáron kellemes volt, mert falai felfogták a meleget. Az előző kántor, aki a harangozó lánya volt egyetemre ment, Kemenesi Tibor tiszteletes Úr, az Istentiszteleten kiprédikálta hogy új kántort keres a templomba. Amikor meghallottam, felcsillant a két szemem, és otthon elmeséltem szüleimnek, akik nagyon meglepődtek. Szép de igen nehéz hivatás, nem gyereknek való mondta Édesapám, de én kitartottam elhatározásom mellett. Mindig vonzódtam a zenéhez, volt egy kis harmónikám, azt nyúztam naphosszat, de az orgona hangja a szívemig hatolt, nagyon vágytam rá, hogy megtanuljak rajta játszani. Több jelentkező is volt erre a megtisztelő feladatra, de az elhatározásukhoz a kitartásuk nem volt elég. Isten segítségével, lassan megtanultam játszani, bár eleinte csak suszterbasszusban, de később, mikor már átláttam az összefüggéseket egyre kifinomultabban és árnyaltabban játszottam. Az orgona elég régi volt és nem volt felhangolva szerintem már évtizedek óta, de nekem akkor is földöntúli volt az a harmónia amit ki lehetett csalni belőle. A kántorizálás persze több, mint eljátszani egy zsoltárt, meg van a liturgiája az istentiszteletnek, amit szintén meg kellet tanulnom. A koráll tartalmazta az énekek és zsoltárok kottáit, külön a bal és a jobb kéz által lefogható billentyűket és a lábpedál játékát. Nem volt könnyű összehangolni a kezek és a lábak munkáját. A mi orgonánk aerophon típusú levegővel megszólaltatott hangszer volt, amit elektromos áram működtetett. A parókián volt egy faragott ütött kopott öreg harmónium, azon gyakoroltam délutánonként, amit lábban kellet taposni, amitől estére olyan izomlázam volt, hogy alig bírtam haza biciklizni. A templomi orgona végén is voltak a taposók, vagy fújtatók, amiket akkor használtak, ha nem volt áram. A játszó asztal a játszó szekrénnyel egybe volt építve. A sípok a szélládán mögöttem helyezkedtek el, amik horganyzott orgonalemezből készültek. Régi ütött kopott manuálja meg volt sárgulva már a napsütéstől. A manuál 4,5 oktávos volt és ehhez jött még a két oktáv a pedálokban. A billentyűket a szélládával a traktúra kötötte össze, amin a kántor foglalt helyet. A fújtató csatornát és a szélládát a szélcsatorna kötötte össze, ami olyan volt mint egy kovácsfújtató régen. Mögöttem a korpus hatalmas volt és széles, alacsony voltam nem is látszottam ki belőle csak a hangokból lehetett következtetni, hogy alighanem ül ott valaki. Az orgonaszekrény rezonanciája felerősítette a sípok hangját. A prospekt sípok olyan hosszúak voltak hogy majdnem a plafonig értek. A klaviatúra fölött voltak a regiszterek. Más orgonákon több manuál található ezen csak egy volt. A lábfújtató deszkából volt és bőrrel volt összekötve és amikor ráléptünk levegőt préseltünk a szélcsatornába. Nekem elektromos ventilátor biztosította a megfelelő légnyomást, aminek visszaáramlását egy beépített fojtószelep volt hivatott megakadályozni. A játék során fontos az összhangzás, amit regiszterek segítségével oldottam meg. Bár nem volt felhangolva az orgona, mégis csodálatos harmóniát lehetett teremteni, ha kellő gonddal válogattam össze hangokat. A billentyűrekeszes ládánál a regiszterek hatására jól a összeolvad, és pontosan egymáshoz hangolódnak a tercek. Minden egyes hang tehát tiszta hangolású és hangszínben egységes. A hallgató a három egyidejűleg megadott hangot világosan felismerheti. A játék folyamán az összes szólam tisztán és érthetően hallatszik. Akusztikai szempontból az elektromos traktúra tisztább polifonikus hangzást biztosít. Az orgonán az egyes sípsorok saját hangszínén túl különböző hangszíneket úgy tudunk előállítani, hogy különböző magasságú felhangokat kapcsolunk az alaphanghoz. Tulajdonképpen mesterségesen állítunk elő különféle hangszíneket. Egy orgonista így nemcsak a kész alapregiszterekkel tud más-más hangot megszólaltatni, hanem a felhangok keverésével is, mint a kvintregiszterek, tercek és szeptimek, a nónák segítenek. Az orgonán található kopulál segítségével a manuál regiszterei a pedálon is megszólaltathatók, azonos hangfekvésben vagy oktávnyi eltolódással is. természetesen egy kapcsolóval valamennyi regiszter és kopula egyszerre iktatható be, amikor is az orgona maximális hangerővel szól, ilyenkor még a szomszéd utcán is hallani lehetett az orgona földöntúli hangját, míg a ;Pleno; segítségével az összes regisztert ki lehetett kapcsolni, a kopulák nélkül. A templom akusztikája kiváló volt, a felerősített és visszaverődött hangok megtöltötték a hajót és a kupolát. Amikor, nagyon ritkán a tiszteletes úr megajándékozott egy kis Bach muzsikával, szégyenkeztem, hogy milyen messze is vagyok a nagyoktól. 30 éve nem jártam, abban a templomban, talán már meg sincs az a régi orgona, persze, aki egyszer beleszerelmesedik az orgona polifonikus földöntúli hangjába, az egy életen át rabja lesz, mert ő a hangszerek királynője...

Tanulj fiam, hogy könnyebb életed legyen mint nekem volt....

Az iskola más volt, az értékek mások voltak, az emberek mások voltak, az élet más volt. Mindannyian magunkban hordozzuk iskolánk hangulatát. Az épületet, a kaput, melyen annyiszor átléptünk, tanáraink–diáktársaink emlékét. Sok olyan ember tanulta ebben az iskolában az abc-t, az egyszeregyet, akik ma anyukák, apukák, nagymamák, nagypapák, netán dédszülők. Volt aki orvos lett, volt aki pap, én középiskolai tanár lettem, és szembesülnöm kellett a mai ifjúság viselkedésével. Ha a tanár nyakon vág egy gyereket, mert az tiszteletlenül beszélt vele, akkor szadistának bélyegzik, ha megsimogatja a buksiját a jól felelő gyereknek, akkor pedofil, mindenféle bélyeget nyomnak rá csak a tisztelet hiányzik a szülők és a gyerekek és a társadalom részéről. Amikor én jártam iskolába, még tisztelet és erkölcsi megbecsülés illette meg a tanárokat, az oktatásnak nagyobb értéke volt és mi még megbecsültük, hogy az a tanár bejött az órára tanítani, a jogainknál fontosabbak voltak a kötelezettségeink, szüleink és tanáraink iránti tisztelet. Ha csúnyán írtunk kaptunk egy körmöst, ha rosszul viselkedtünk, kaptunk egy nyakast, szüleink azt mondták a tanítóbácsinak, nyugodtan vágja nyakon a gyereket, ha nem fogad szót. Ha rosszalkodtunk az iskolában és otthon megtudták a szüleink még otthon is kaptunk egy alapos verést. A faluban az orvos, a pap és a tanár volt az értelmiség, minden szülő azt szerette volna, ha gyereke orvos, pap, vagy tanár lesz. Akkor még a tanárnak volt tekintélye a diák pedig tudta, hogy hol a helye. Mindenki megsüvegelte a tanítót, ha találkozott vele az utcán. Sokat köszönhetek tanáraimnak, mert megtanítottak, írni és olvasni, számolni és gondolkodni, becsülni a munkát és tisztelni a dolgozó embereket. Megismertették velem a szépet és a jót, a becsületességet és a mások iránti tiszteletet. Az osztály harmada cigány volt és nem tettünk különbséget egymás között, sem a diákok, sem a tanárok nem voltak kirekesztőek. Akkoriban kötelező volt az iskolaköpeny, ami egyenlőséget sugallt, eltakarta, hogy egyikünk – másikunk kicsit szegényebb anyagi körülmények között élt. A tornacipő orra ki volt vágva mindenkinek, mindenki szegény volt és mégis mérhetetlenül gazdag. Generációk nőttek fel egy liberális oktatáspolitikának köszönhetően, így a mai felnőttek és gyerekek csak az árát tudják a dolgoknak, de nem ismerik az értékét. Ha a másiknak nem volt tízóraija, elfeleztük vele. Szegényebbek voltunk az biztos, de fegyelmezettebbek is és talán a szívünk is nagyobb volt. Kopott összefirkált padok, középen a kalamáris tartó lyuk, a plajbász, a penna vagy a kalamáris, rozoga székek, öreg tanári asztal, a tábla kockás és vonalas volt és fekete, a kréta fehér, szorzótábla, abakusz, katedra, ami egy dobogó volt azon állt a tanár ócska asztala és rozoga széke, ennyi volt az iskola eszközkészlete, de a tanárok szeretete és fantáziája, mégis megtöltötte minden jóval a fejünket, ami az élethez kell. Az iskolatáska tartalma fa-tolltartó, ceruzák, radír, füzetek és könyvek kékbe öltöztetve, órarend, vonalzók, körző, mártós toll, tinta, itatós, korongok, ecsetek vízfesték, gyúrma, piros tubusos technokol rapid ragasztó, és uzsonna, egészségügyi csomag, tornafelszerelés, ellenőrzőkönyv. A templom mellett volt az iskola, pontosabban a paplak mellett, olajos hajópadlója volt, cserépkályhával fűtötték fel az osztályokat. Az egyik templomnál ;kéki józska;, a másiknál ;csuta; koldult minden nap. Karizmatikus tanárok tanítottak minket a munkára és az életre. Hatalmas szakadék húzódik a két iskolarendszer között térben és időben, gondolkodásban és szemléletben. Elképesztő fejlődésen ment át az oktatás az elmúlt évtizedekben, hogy hova tart az más kérdés. A tízórai kakaó volt egy kiflivel. Pajtást olvastunk és kék kisdobosok voltunk. Gyűjtöttük, az iskolai takarékbélyegeket. A tornacipő kék volt, a kis gatya fekete, és hozzá fehér atléta. Úttörőként, piros nyakkendő és síp, majd ifjú gárda egyenruha.

A tanítóbácsi folyton arra emlékeztetett, hogy egyenes háttal üljünk az asztalnál, a csípőnket nyomjuk hátra, a könyökünket támasszuk meg a padon, így egyrészt rendesebben kapunk levegőt tanulás közben, másrészt nem kapunk gerincferdülést, akkoriban kötelező volt az órán a hátunk mögött összekulcsolt kézzel ülni, ami szintén az egyenes testtartás miatt volt fontos. Volt gyakorlati óra, ahol a kertészkedést tanultuk meg. A gyerekek fegyelmezetten ültek a padsorokban, és odaadó figyelemmel hallgatják a tanárt. Akkoriban már a puszta közbeszólás is rendbontásnak, fegyelmezetlenségnek számított. Mit akartunk mi gyerekek? Azt, hogy hagyjanak minket játszani. Mit akartak az akkori szülők? A szülők szerették volna, hogy a gyerekünk boldoguljon az életben, hogy olyan, munkája legyen, amit szívesen csinál, hogy rendes ember váljon belőle. Ezt az antagonisztikus ellentmondást, csak szelíd erőszakkal lehetett orvosolni. Mi nem tudhattuk még akkor, hogy mi az, ami a mi épülésünket szolgálja, de szüleink, akik megtapasztalták a saját bőrükön, hogy milyen az, ha nem tanul az ember, görcsösen ragaszkodtak ahhoz hogy tanuljunk. ;Tanulj fiam, hogy könnyebb életed legyen mint nekem volt; gyakran hangzott el ez a mondat otthon. Felnőttként rájön az ember, arra, hogy szülei bölcs tanácsokkal látták el, és hálás érte, hogy erőltették a tanulást, mert most azért könnyebb az élete.

Miért írok nektek...

Miért írok a sorok között?

Olyan populáris világban éltem, ahol, a tetoválás, a piercing, a cigaretta, az erőszak a trágár beszéd az alkohol és a drog volt a menő, ahol a művelt ember üldözött, ahol a vélemény csak akkor megengedett, ha kommersz, ahol könyvet olvasni ciki és a tudás bűn, ezért a sorok között bújik meg a vélemény és a részletekben a lényeg. Ez a világ harsogó magabiztos deklaratív értékrendet képvisel. A héják vijjogásától nem lehet hallani a galambok lágy turbékolását. A műveltségéből következik a szerénység a bizonytalanság és a csend. A műveltség az előző nemzedékek végrendelete, ami a könyvekben rejtőző hagyományos tudás, a múltból táplálkozik és a jövő felé mutató örökségünk. Ez magában foglalja a neveltetést és viselkedést és a természettudományos alapműveltséget, az olyan tudás, amely jelentős részben generációkkal a mi korunk előtt született meg, így a múltból örökölt hagyományos tudásnak tekinthető. A művelt embertől soha nem azt várjuk el, hogy a tudomány legfrissebb eredményeit ismerje, inkább azt, hogy tudja azokat az alapvető dolgokat, amelyek kiállták az idők próbáját. Olyan kanonikus tudás, amit az oktatás révén és a könyvtárak mélyén való kutakodással szerzünk meg. Kialakult keresztény értékrend, hagyományok, tradíciók és szokások formálják, viselkedésminták alkotják, amelyeket szociális státuszunk gyakran meghatároz. A műveltség tartalmát a humanista eszmék, a latin műveltség, a felvilágosodás, a reformáció a keresztény értékek történelem és a művészet és irodalom, viselkedési szabályok, írás olvasás fogalmazás beszéd alkotják. Így a műveltség már egy státusz kijelölő markerré válik, ami nem azonos a tájékozottsággal.

Milyen feltételei vannak az ilyen előrelátásnak?

Ezen a ponton különbséget kell tennünk tájékozottság és műveltség között. A nyitottság és a rugalmasság a perspektivikus gondolkodás előfeltétele a befogadásnak. A hagyomány és a liberalizmus nem paradoxon, de a tradíciók megóvnak a talmi ideáktól. A kollektív identitás kognitív ismeretei, normák értékek, nyelv és szemantika megalapozzák a tradicionális tudást, ezzel szolgálva az érzelmi összetartozást. A tradíció révén őseink tapasztalatait ismerve hozzuk meg döntéseinket. A tanulás révén nem szerezhető meg a műveltség, ahhoz még nagyon sokat kell olvasni szépirodalmat. A szellemi értékek összessége, amit egy közösség, társadalom története során kialakít, felhalmoz; a közösség életfelfogása, szokásai nem mindig válnak a műveltség részévé.

Hogyan leszünk műveltek?

Senki sem születik műveltnek, hanem a szocializáció egyes szintjei nyomán fokozatosan azzá válik (formális vagy informális keretek között elsajátítja). Minden esetben érdeklődést feltételez. Érdeklődést a világ történéseinek és alakító folyamatainak megismerése iránt. A szintje koronként, kultúránként és egyénenként eltérő. Személyekre és közösségekre egyaránt jellemző. A kollektív tudás egyfajta alapvető mértékének általános birtoklását jelenti. Gyakran szinonim kifejezése az \”általános műveltség\”, ami az adott társadalomban az adott korban, a közösségi életben való érvényesüléshez minimálisan elvárt ismeretek birtoklását jelenti: ez lehet készségbeli, képességbeli, személyiségbeli (pl. illemtudás), valamint lexikális műveltség. Az emberiség történetének előre haladtával a műveltség fogalma nem sokat változott, csak a jelentéstartalma, az általa megjelölt és felölelt ismeretanyag köre bővült, formálódott, alakult, illetve folyamatosan alakul. Ami ma természetesnek, \”alapvetőnek\” tűnik, az pár évvel, évtizeddel, évszázaddal korábban ismeretlen vagy elfogadhatatlan tartozéka volt a műveltségnek. A műveltségnek vannak állandó és változó elemei. Állandó elem például az adott társadalomban mindenkor érvényes együttélési szabályok, normák, viselkedési formák összességének az ismerete.

Ki vagyok én?

Kihalóban lévő irmag, utolsó mohikán. Régen polihisztornak nevezték az élet minden területén tájékozott művelt embert, már a ez a státusz feledésbe merült. A műveltség tehát egy korokon átívelő sztenderd a társadalomba való beilleszkedéshez, amelynek elemei folyamatosan alakulnak, de magvát tekintve (a legősibb közösségi együttélési normák ismerete) szinte változatlan. A műveltség tipikus jellemzője az akkumulálódás: tehát a benne foglalt ismeretanyagok egymásra épülnek, egymást kiegészítik, együtt képezik annak mindenkori jelentését és értelmezésének mikéntjét.

Miért írok?

A madár nem azért énekel, mert kérdezni akar vagy válaszolni, hanem azért, mert van egy eldalolni való éneke. Az élet arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk az utolsó lenne, mintha minden mondatunk után a halál tenné a pontot. Amikor írok, nem csak megosztom legféltettebb gondolataimat, de a kezemet nyújtom feléd és a szívemet tárom ki, és a lelkem egy féltett darabját felkínálom neked, hogy több legyen a tied. A könyvet nem az író írja, hanem az olvasó inspirálja alkotásra a szerzőt. Írni veszélyes, mert nem tudhatjuk, hogy gondolatainkat úgy értelmezik-e, mint ahogyan szeretnénk.

Írásaim bántóak?

Az őszinte gondolatok, mindig fájnak, mindig tapintatlanok, mindig megbántanak valakit, mindig felháborodik miatta az aki érintett. Nem szeretnék középszerű lenni, inkább írok magamnak vagy néhány igaz embernek, mint hogy a világnak írjak és eladjam a lelkem a népszerűségért, mint egy bértollnok. Az igazán mély, tartalmas írásokat meg sem értjük első olvasatra, csak amikor újra elővesszük, kikristályosodik belőle az író elrejtett gondolata. Nem kell ahhoz metafora, vagy hasonlat, hogy a sorok között megbújjon a titok. Sokan írnak a lelkiismeret nevében, lelkiismeretlenül, mert a tömeg azt várja. Az igazság elhallgatása lesz a bűnöd és hóhérod, a tiszta szíved a pártfogód Isten előtt, te döntesz, hogy bárd leszel vagy bértollnok. Ne feledd, szépen megírni csak azt lehet, ami fáj, vagy neked, vagy másoknak. Az írás a bölcs ember magányos tevékenysége, amit néha a hiúság szül. Aki szabadon olvas, megtalálhatja az igazi kincseket, amik gazdagítják a belső világát, lelkesítik és gondolkodásra késztetik, mert a gondolkodásra serkenteni képes írók a legveszélyesebbek a tömeget manipulálók számára. Nagy hatalma van az írónak, mert nem csak elűzi az unalmat, és a csüggedést; felvilágosít, felserkenti az erőtleneket, lecsillapítja a nyughatatlanokat, és mindenre megadja a választ, még arra is amire nem szabad, amit senki meg nem kérdezett, ezért a papírra vetett szó az emberiség leghatásosabb fegyvere.

Meddig tanuljunk?

Amikor tanulunk, ismeretre teszünk szert, de az ismeret még nem tudás, a tudás pedig még nem azonos a bölcsességgel. A népszerűség elé helyezni a tisztességet ebben van a nagy titok. A könyv a hűséges társ, a legjobb barát, és a csend. Tapasztalatom szerint egyszer mindenki eljut életében arra a pontra, amikor elgondolkodik azon, kik voltak az elődei, hol éltek, mivel foglalkoztak? Csak a felismerés időpontja különböző, ki nagyon korán, szinte már gyermekkorban foglalkozik a kérdéssel, vannak viszont szép számmal olyanok is, akik csak életük alkonyán. Horatius mondta; aki ír az nem hal meg, mert műve örökké megmarad és ezáltal halhatatlanná lészen… (Non omnis moriar, multaque pars mei. Vitabit Libitinam…)

Mi a célom az írással?

Az ember akkor kezd el megöregedni, ha reggel cél nélkül ébred és este remény nélkül fekszik le. Nem éltél igazán addig, amit nem tettél valakivel valami jót, amit az soha nem tud majd viszonozni…Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte. A sok kis jelentéktelen, egyszerű gesztus teszi elviselhetővé az életet. Egy mosoly, egy érintés, egy szó, kis kedvesség és törődés. Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége. Adj egy esélyt az új napnak. Hagyd, hogy megmutassa neked a célodat, a feladatodat. Tudod, a reggelek éppen erre jók. Értelmet adnak az életnek a sötétség után. A hit erőt ad, Hiszek a napban, ha nem érzem melegét, hiszek a szívben ha nem érzem szeretetét, hiszek az Istenben, ha nem látom is..!

Az öregedés

     Az idősebb korral járó élettapasztalatok és életkörülmények változása miatt sokan érezhetik úgy, hogy elvesztették a célokat és a reményt az életükben. Az öregedés ugyanakkor lehetőséget is jelenthet arra, hogy az ember visszatekintsen az életére, megtalálja az új célokat és értelmet találjon az életben. Fontos az is, hogy a közösség, a család és a barátok támogassák az idősebb embereket ezen az úton, hogy továbbra is élvezhessék az életüket és megtalálják a boldogságot és a célokat minden korban. Az élet értéke sokféle formában nyilvánulhat meg, és az öregedés is lehet egy időszak a személyes fejlődésre és az élet élvezetére.  Az élet folyamatosan változik, és ahogy az ember idősebb lesz, új kihívások és lehetőségek merülhetnek fel. Az idősebb generációk tapasztalatai és bölcsessége nagy értékkel bírnak, és segíthetnek a fiatalabb generációknak az életük során. Könyveim írásaim szellemi végrendelet az utókor számára, megosztom ismereteimet tapasztalataimat a következő generáció számára.

Az én falum

Talán érti valaki, talán emlékszik még valaki, talán él még valaki…

Én ilyennek látom. Egy szelet múlt, ami örökségünk féltett gyöngyszeme. A szép új világ a nagyvárosok, mind a picike falvakból nőttek ki, lakói a falusiakból születtek, a múlt emlékei dicsősége és bizonyítéka a falvak mélyén lakozik, a régi vályogházakban, a frissen meszelt falakban, a poros utcákon, a nyikorgó templomajtón, a kopott padokon, a takaros udvaron, a disznóól szalmájának szagában, az istállóban illatozó szénában, a gémeskút büszke zsiráfnyakában, ez az igazi csoda, a vödör vizének csillogásában meglátni a fénylő napot és felfedezni újra világot. Ne csak nézz, láss is, tudom nem könnyű, felismerni az értéket az igazat és a tisztát de ha jól figyelsz a részletekre, észre veszed a fűben ciripelő tücsköt, a sötétben pislákoló szentjános bogarat, az apró ablakból kiszűrődő gyertyafényt. Amikor a rocskából kapod a tejet, a méhkasból a mézet, a kútból a vizet, édesapától a mesét, édesanyám kezéből a kenyeret. Nehéz szavakba önteni ezt az érzést, azt mondják a tudálékosok, hogy lokálpatrióta, szerintem csak egy álmodozó időutazó vagyok, akit egy régmúlt időből itt felejtettek, visszatértem mert nem lettem városi, de már ide sem tartozom, földönfutó lettem hazátlan árva, akit ide oda fúj az őszi szél, mint az ördögszekeret a homokbuckákon. Amikor itt éltem mindenki köszönt nekem, most hogy visszajöttem, csak néznek rám kérdőn, ki lehet ez az idegen. A temetőben már többen vannak akik ismernek, én is emlékszem minden sírhantra, minden benne nyugvó halottra. Valaha nevető szorgalmas emberek voltak, nem gondoltak a halálra, éltek békésen csendesen a faluban. Most minden házban idegenek laknak, nekem idegenek és én is idegen vagyok nekik. A diófán károgó varjú még a régi, talán ő ismer meg egyesül. A szomszédban álló vén eperfa szomorúan néz rám, megismer de már ő is a végét járja. Gyerekkoromban a diófa oldalába beütöttünk három szeget, azon másztunk fel a vastag törzsön, benőtte már a fa, de a három szegnek még jól látszik a rozsdás feje. Szemben az akácoszlopok a kerítésben még mindig élnek és minden tavasszal kihajtanak, hogy valaki levágja őket. Tulajdonképpen minden megmaradt, csak az emberek cserélődnek. Más kongatja a harangot, más prédikál a szószékről, mások hallgatják, más vágja le az akácágat. A régi bokros híd, öreg köveivel, száz éve már hogy szolgálja az itt lakó embereket. Az út melletti gödör a vályogvető volt 40 éve még, most kacsaúsztató. A templom oszlopaiba bevésett emberek monogramja több száz éve hirdeti, hogy itt jártam valaha. A temetőben a névtelen hősök megkopott sírja 75 év után is hirdeti, hogy éltek és meghaltak. Nagyapám több mint 100 éves vályogháza, ma is áll, vele szemben egy még régebbi ház, "Gubner Simon Szikvíz gyára" sajnos a táblát már leverték, de a ház már 4 emberöltő óta áll és hirdeti, hogy itt becsületes szorgalmas emberek laktak. Az emberiség története szorosan összefonódik a falvak és települések létrejöttével. A falu,  ahol az emberek nem csupán laknak, hanem közösséget alkotnak és életüket építik. A falvak olyan helyek, ahol a múlt, a jelen és a jövő találkoznak, és ahol az emberek megtalálják identitásukat és életük értelmét.  A falvak történelmi szerepe szinte felbecsülhetetlen. Az emberiség kezdeti időkben vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, majd a mezőgazdaság megjelenésével születtek az első települések. Ezek a települések később váltak falukká, és az emberek itt kezdték megosztani a teret, az erőforrásokat és a munkát. A falvak lehetővé tették a mezőgazdaság fejlődését és az élelmiszertermelés növekedését, ami az emberiség számára alapvető volt a túléléshez és a civilizáció kialakulásához. Az élet a falvakban sokszínű és gazdag tapasztalatokat kínál. Itt él az agrárkultúra, az állattenyésztés és a kézművesség hagyománya, amelyek generációról generációra örökölődnek. A falvakban az emberek még mindig képesek közelebbi kapcsolatot kialakítani az évszakokkal, a természettel és az élelmiszerrel. A kis közösségekben az emberek ismerik egymást, és segítenek egymásnak a nehéz időkben. A falvak olyan helyek, ahol az emberi kapcsolatok és az emberiesség értékét még mindig nagyra becsülik. A falvak az identitás és a kultúra őrzői is. Sok faluban megőrződnek az ősi hagyományok, a helyi zene, a tánc és a kézművesség, amelyek az emberek identitását és kultúráját formálják. Az évszázadok során a falvakban kialakult hagyományok és néprajzi sajátosságok gazdag és sokszínű kulturális örökséget hoztak létre. A falvak a természetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságúak. Az itt élő emberek gyakran szoros kapcsolatban állnak a környezettel, és értik annak fontosságát. A fenntartható mezőgazdaság és az erőforrások hatékony felhasználása a falvakban elengedhetetlenek ahhoz, hogy az emberiség továbbra is fenntartható módon éljen a Földön. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a falvaknak is számos kihívással kell szembenézniük. A városokba való elvándorlás, az iparosodás és a globalizáció hatására sok falu népessége csökken, és az életminőség csökkenhet. Az infrastruktúra és a szolgáltatások hiánya problémákat okozhat. Az élet a falvakban gyakran nehezebb lehet, de a mezőgazdaság az élelmezés alapja. Az emberi közösség, a kultúra, a természet és a fenntarthatóság központi szerepet játszanak a falvakban. Ezek a helyek az élet bölcsőjévé válnak, ahol az emberek találkoznak a múlttal, élnek a jelenben és készülnek a jövőre. Az emberiség jövőjének megőrzése érdekében fontos, hogy megőrizzük és támogassuk a falvakat, mint az élet alapvető és értékes részét.

Ars poetika

     Az író, a publicista hitvallását, feladatát céljait és nézeteit a halál közeledtével kifejti, hogy az utókor megértse mi indította arra, hogy írjon. Megteszem hát én is, mert így kívánja a világ. Az élet arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk után a halál tenne pontot. Amikor írok, nem csak megosztom legféltettebb gondolataimat, de a kezemet nyújtom feléd és a szívemet tárom ki, és a lelkem egy féltett darabját felajánlom neked, hogy ezáltal több legyen a tied. Ha valaki író akar lenni, az első ötven évet olvasással kell töltenie, hogy elég bölcsességet összeszedjen a következő ötven évre ahhoz, hogy képes legyen szépen írni, és ezáltal műveltségre tanítani embertársait. Az olvasás által kulturális gazdaságot szerzünk amit aztán elajándékozunk boldog boldogtalannak önzetlenül. 

      A könyvet nem az író írja, hanem az olvasó inspirálja alkotásra a szerzőt. Nem vagyok bértollnok, nem tudok írni, ha érzéseim nem indítják el a gondolataimat. Számomra az ihletet az érzelmi töltet adja. Persze írni veszélyes, mert nem tudhatjuk, hogy gondolataimat úgy értelmezik-e, mint amilyen hangulatban születtek. Az őszinte gondolatok, mindig fájnak, mindig tapintatlanok, mindig megbántanak valakit, mindig felháborodik miatta az aki érintett. A könyvekbe nem menekül az ember, hanem mások gondolataira kíváncsi ezért bújja azokat. Inkább írok magamnak vagy néhány igaz embernek, mint hogy a világnak írjak és eladjam a lelkem a népszerűségért. Mindig szívvel szoktam írni, és mindig az ész segíti munkámat. A szív által keletkezett kifejezéseim gyakran zavarosak és pontatlanok, tökéletlenek, egyenetlenek, durvák lesznek, de az ész elrendezi a káoszt. 

   Az igazán tartalmas írásokat meg sem értjük első olvasatra, de amikor újra elővesszük, kikristályosodik belőle az író bölcsessége. Nem használok metaforákat, hasonlatokat, és mégis a sorok között írok. Sokan írnak a lelkiismeret nevében, lelkiismeretlenül, mert a tömeg azt várja. Az igazság elhallgatása lesz a bírád és hóhérod, a tiszta szíved a pártfogód Isten előtt, te döntesz, hogy bárd leszel vagy bértollnok. Ne feledd, szépen megírni csak azt lehet, ami fáj, vagy neked vagy másoknak. 

     Az írás a bölcs ember magányos tevékenysége, amit néha a hiúság szül. Aki szabadon olvas, megtalálhatja az igazi kincseket, amik gazdagítják a belső világát, lelkesítik és gondolkodásra késztetik, mert a gondolkodásra serkenteni képes írók a legveszélyesebbek a tömeget manipulálók számára. Nagy hatalma van az írónak, mert nem csak elűzi az unalmat, az egykedvűséget, a csüggedést; felvilágosít, felserkenti az erőtleneket, lecsillapítja a nyughatatlanokat, és mindenre megadja a választ, még arra is amire nem szabad, amit senki meg nem kérdezett, ezért a papírra vetett szó az emberiség leghatásosabb fegyvere. 

Miért írok a sorok között?

      Olyan populáris világban éltem, ahol, a tetoválás, a piercing, a cigaretta, az erőszak a trágár beszéd az alkohol és a drog volt a menő, ahol a művelt ember üldözött, ahol a vélemény csak akkor megengedett, ha kommersz, ahol könyvet olvasni ciki és a tudás bűn, ezért a sorok között bújik meg a vélemény és a részletekben a lényeg. Ez a világ harsogó magabiztos deklaratív értékrendet képvisel. A héják vijjogásától nem lehet hallani a galambok lágy turbékolását. A műveltségéből következik a szerénység a bizonytalanság és a csend. A műveltség az előző nemzedékek végrendelete, ami a könyvekben rejtőző hagyományos tudás, a múltból táplálkozik és a jövő felé mutató örökségünk. Ez magában foglalja a neveltetést és viselkedést és a természettudományos alapműveltséget, az olyan tudás, amely jelentős részben generációkkal a mi korunk előtt született meg, így a múltból örökölt hagyományos tudásnak tekinthető. A művelt embertől soha nem azt várjuk el, hogy a tudomány legfrissebb eredményeit ismerje, inkább azt, hogy tudja azokat az alapvető dolgokat, amelyek kiállták az idők próbáját. Olyan kanonikus tudás, amit az oktatás révén és a könyvtárak mélyén való kutakodással szerzünk meg. Kialakult keresztény értékrend, hagyományok, tradíciók és szokások formálják, viselkedésminták alkotják, amelyeket szociális státuszunk gyakran meghatároz. A műveltség tartalmát a humanista eszmék, a latin műveltség, a felvilágosodás, a reformáció a keresztény értékek történelem és a művészet és irodalom, viselkedési szabályok, írás olvasás fogalmazás beszéd alkotják. Így a műveltség már egy státusz kijelölő markerré válik, ami nem azonos a tájékozottsággal.

Milyen feltételei vannak az ilyen előrelátásnak?

    Ezen a ponton különbséget kell tennünk tájékozottság és műveltség között. A nyitottság és a rugalmasság a perspektivikus gondolkodás előfeltétele a befogadásnak. A hagyomány és a liberalizmus nem paradoxon, de a tradíciók megóvnak a talmi ideáktól. A kollektív identitás kognitív ismeretei, normák értékek, nyelv és szemantika megalapozzák a tradicionális tudást, ezzel szolgálva az érzelmi összetartozást. A tradíció révén őseink tapasztalatait ismerve hozzuk meg döntéseinket. A tanulás révén nem szerezhető meg a műveltség, ahhoz még nagyon sokat kell olvasni szépirodalmat. A szellemi értékek összessége, amit egy közösség, társadalom története során kialakít, felhalmoz; a közösség életfelfogása, szokásai nem mindig válnak a műveltség részévé.

Hogyan leszünk műveltek?

     Senki sem születik műveltnek, hanem a szocializáció egyes szintjei nyomán fokozatosan azzá válik (formális vagy informális keretek között elsajátítja). Minden esetben érdeklődést feltételez. Érdeklődést a világ történéseinek és alakító folyamatainak megismerése iránt. A szintje koronként, kultúránként és egyénenként eltérő. Személyekre és közösségekre egyaránt jellemző. A kollektív tudás egyfajta alapvető mértékének általános birtoklását jelenti. Gyakran szinonim kifejezése az \”általános műveltség\”, ami az adott társadalomban az adott korban, a közösségi életben való érvényesüléshez minimálisan elvárt ismeretek birtoklását jelenti: ez lehet készségbeli, képességbeli, személyiségbeli (pl. illemtudás), valamint lexikális műveltség. Az emberiség történetének előre haladtával a műveltség fogalma nem sokat változott, csak a jelentéstartalma, az általa megjelölt és felölelt ismeretanyag köre bővült, formálódott, alakult, illetve folyamatosan alakul. Ami ma természetesnek, \”alapvetőnek\” tűnik, az pár évvel, évtizeddel, évszázaddal korábban ismeretlen vagy elfogadhatatlan tartozéka volt a műveltségnek. A műveltségnek vannak állandó és változó elemei. Állandó elem például az adott társadalomban mindenkor érvényes együttélési szabályok, normák, viselkedési formák összességének az ismerete.

Ki vagyok én?

    Kihalóban lévő irmag, utolsó mohikán. Régen polihisztornak nevezték az élet minden területén tájékozott művelt embert, már a ez a státusz feledésbe merült. A műveltség tehát egy korokon átívelő sztenderd a társadalomba való beilleszkedéshez, amelynek elemei folyamatosan alakulnak, de magvát tekintve (a legősibb közösségi együttélési normák ismerete) szinte változatlan. A műveltség tipikus jellemzője az akkumulálódás: tehát a benne foglalt ismeretanyagok egymásra épülnek, egymást kiegészítik, együtt képezik annak mindenkori jelentését és értelmezésének mikéntjét.

Miért írok?

     A madár nem azért énekel, mert kérdezni akar vagy válaszolni, hanem azért, mert van egy eldalolni való éneke. Az élet arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk az utolsó lenne, mintha minden mondatunk után a halál tenné a pontot. Amikor írok, nem csak megosztom legféltettebb gondolataimat, de a kezemet nyújtom feléd és a szívemet tárom ki, és a lelkem egy féltett darabját felkínálom neked, hogy több legyen a tied. A könyvet nem az író írja, hanem az olvasó inspirálja alkotásra a szerzőt. Írni veszélyes, mert nem tudhatjuk, hogy gondolatainkat úgy értelmezik-e, mint ahogyan szeretnénk.

Írásaim bántóak?

     Az őszinte gondolatok, mindig fájnak, mindig tapintatlanok, mindig megbántanak valakit, mindig felháborodik miatta az aki érintett. Nem szeretnék középszerű lenni, inkább írok magamnak vagy néhány igaz embernek, mint hogy a világnak írjak és eladjam a lelkem a népszerűségért, mint egy bértollnok. Az igazán mély, tartalmas írásokat meg sem értjük első olvasatra, csak amikor újra elővesszük, kikristályosodik belőle az író elrejtett gondolata. Nem kell ahhoz metafora, vagy hasonlat, hogy a sorok között megbújjon a titok. Sokan írnak a lelkiismeret nevében, lelkiismeretlenül, mert a tömeg azt várja. Az igazság elhallgatása lesz a bűnöd és hóhérod, a tiszta szíved a pártfogód Isten előtt, te döntesz, hogy bárd leszel vagy bértollnok. Ne feledd, szépen megírni csak azt lehet, ami fáj, vagy neked, vagy másoknak. Az írás a bölcs ember magányos tevékenysége, amit néha a hiúság szül. Aki szabadon olvas, megtalálhatja az igazi kincseket, amik gazdagítják a belső világát, lelkesítik és gondolkodásra késztetik, mert a gondolkodásra serkenteni képes írók a legveszélyesebbek a tömeget manipulálók számára. Nagy hatalma van az írónak, mert nem csak elűzi az unalmat, és a csüggedést; felvilágosít, felserkenti az erőtleneket, lecsillapítja a nyughatatlanokat, és mindenre megadja a választ, még arra is amire nem szabad, amit senki meg nem kérdezett, ezért a papírra vetett szó az emberiség leghatásosabb fegyvere.

Meddig tanuljunk?

     Amikor tanulunk, ismeretre teszünk szert, de az ismeret még nem tudás, a tudás pedig még nem azonos a bölcsességgel. A népszerűség elé helyezni a tisztességet ebben van a nagy titok. A könyv a hűséges társ, a legjobb barát, és a csend. Tapasztalatom szerint egyszer mindenki eljut életében arra a pontra, amikor elgondolkodik azon, kik voltak az elődei, hol éltek, mivel foglalkoztak? Csak a felismerés időpontja különböző, ki nagyon korán, szinte már gyermekkorban foglalkozik a kérdéssel, vannak viszont szép számmal olyanok is, akik csak életük alkonyán. Horatius mondta; aki ír az nem hal meg, mert műve örökké megmarad és ezáltal halhatatlanná lészen… (Non omnis moriar, multaque pars mei. Vitabit Libitinam…) A halál igazságtalan, mert akkor jön el, amikor már mindent megtanultunk....

Mi a célom az írással?

Az ember akkor kezd el megöregedni, ha reggel cél nélkül ébred és este remény nélkül fekszik le. Nem éltél igazán addig, amit nem tettél valakivel valami jót, amit az soha nem tud majd viszonozni…Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte. A sok kis jelentéktelen, egyszerű gesztus teszi elviselhetővé az életet. Egy mosoly, egy érintés, egy szó, kis kedvesség és törődés. Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége. Adj egy esélyt az új napnak. Hagyd, hogy megmutassa neked a célodat, a feladatodat. Tudod, a reggelek éppen erre jók. Értelmet adnak az életnek a sötétség után. A hit erőt ad, Hiszek a napban, ha nem érzem melegét, hiszek a szívben ha nem érzem szeretetét, hiszek az Istenben, ha nem látom is..!

Elfogyott a papír, kifogyott a tinta, elfogytak a gondolatok is...

A Demecseri erdő mező szépsége

Gyerekkoromban sokat barangoltunk a környező erdőn és a mezőn, ismertünk minden rejtett zugot. Sokat jártam a természetet itt szabad vagyok mint a könnyű röptű madár. Hajnal 4-kor keltünk akkor még nem volt meleg, kimentünk a szőlőbe kapálni vagy a Koldbárdra a tengeribe. Hét órakor volt egy gyors früstök és egy óráig nem volt megállás. Itt az ember tücsök ciripelésre hajtja álomra a fejét és madárcsicsergésre ébred. A nagy melegben háromig pihenő volt, akkor ismerkedtünk a természettel. Édesapám azt mondta ne csak nézz láss is, vedd észre a természet rejtett szépségét, csak hallgass, mert felesleges ide a sok beszéd és tárd ki a szíved, és figyeld ahogy ébred a természet, sok sok új élet fakad, és üde csókja reményt önt szívünkbe. Az erdő csendje nem a hangok hiánya, hanem az élet háttérzaja, apró nesz, lágy suhogás erős kopogás sejtelmes suttogás és sok sok madárhang, végtelen kavalkádja. Amikor legszebb nászruháját felölti az erdő, megtelik madárhanggal a sűrű lombkorona, a természet sok millió kis hangból megszövi láthatatlan fátylát, ez az erdő zenéje. A fák az ég felé törnek mint a katedrálisok, eső után az akácerdő olyan illatot áraszt, amit nem lehet szavakba önteni, Isten óriási szivárvánnyal koronázza meg a világot, a virtuóz pacsirta végtelen hosszú zsoltárral köszönti az égi tüneményt. Árnyak, hangok fények illatok, talán ilyen volt a paradicsom? A vén erdő mélyén, mintha a tavasz orgonája szólalna meg, ha felébrednek az énekesmadarak. Csatlakoznak a koncerthez a rét muzsikusai a szöcskék és a tücskök is. A hajnali nap első erőtlen sugarai csókot lehelnek a világra, a madarak kitárják gémberedett szárnyaikat, ahogy ébred a természet, minden madár előbújik, szeretne részese lenni ennek a szimfóniának. A felkelő nap sugarainak gyöngéd melegsége beragyogja az erdőt, nagyot nyújtóznak a fák, majd ásítanak egyet és a mókusok újra kezdik a futkározást a lombok között. Idővel rá fogsz jönni, micsoda hatalmas, felülmúlhatatlan élmény az erdő, nem beszél, de meghálálja gondoskodó bizalmadat: új hajtást hoz, tündököl, neked. A leveleket lapozgatja unottan a szél, lágyan megfésüli az erdő fáit, megáldja a fészkeket, megszárítja a madarak tollát, az ijedt őzek hátát, a csillagszemű nyulak bundáját. Lassan felébred a természet, a ragyogó napsugár átmelegíti az erdő lakóit. Reggelre pókhálók szövik be a fákat. Hajnalban a vadvirágok illata úgy árad szét az erdőben, mint a pásztortüzek füstje a szélben. A hajnali pára belepi a leveleket, de a ragyogó nap fénye bevilágít a lombok közé, mint a csillagok fénylenek a harmatcseppek. Lenyűgöző látvány, a magas fűben fácánok foglyok őrzik fészküket, a vizes területen gólyák daruk keresnek eleséget kicsinyeiknek, a tilosban őzek legelnek, a barázdákban falánk pockok lopják serényen a magvakat, kackiásan szemléli egy darabig a prédát a szigorú csősz az egerészölyv egy oszlopról, majd lecsap, nincs kegyelem a zsiványoknak. A korhadt fán serénykedik a fakopáncs, sűrű erdő rejtekében vakaródzik egy ünő, a csenderesben áthalad egy vaddisznó csürhe, váratlanul szarvas bőgése zengi be az erdőt, minden állat megriad, a tisztáson bogarásznak a varjak, felettük a kíváncsi héja köröz, a bokor mélyén ijedt kisnyulak hűsölnek, a kakukk hosszú életet jósol valakinek, a szemtelen kék szárnyú szajkó éles hangjával elárulja az erdő lakóinak hogy megérkeztem. Az erdő lakói suttogva kérdezik egymástól; “ki ez? mit akar itt? barát vagy ellenség? A titokzatos természet a szépség kiapadhatatlan forrásaként hat az érzékeny lélekre. Az öreg fák titkokat suttognak fülembe. Ahhoz, hogy ti is érthessétek mit mondanak, ismerni kell az erdő minden fáját, minden lakóját, a mező minden bokrát és vadvirágát. A fák levelei lágyan susognak hogy elrejtsék a lábaim alatt elpattanó száraz ágak hangját. Néha cserkelő vadászokkal találkozom, akik szénát, tengerit visznek a szórókra etetőkre, ezzel segítve a vadállományt a túlélésben. A legjobban ők ismerik az állatok mozgását, hétköznapjait, természetét, az erdő törvényeit, ez az ismeret hozza közel az embert a természethez. Nincs is varázslatosabb egy hófehérbe burkolózó erdő káprázatos látványánál, a havas táj meghittségénél. Nyáron a nagy melegben itatókat alakítanak ki, zabot vetnek, tengerit a vadaknak, a sárban az itató körül aranysakál nyomaira lelünk. Én ismerek itt minden odvas megrepedt fát, minden bokrot, minden kotorékot, minden csapást, tudom hol teremnek a legszebb őzláb gombák, hol van vadméz, hol nő a vadmálna, hol fészkel a halálmadár. Estére hűvösen megérkezik a Kassai szél, és lassan az erdei világ újra nyugovóra tér. Lemegy a nap, elcsendesednek a fákon a mókusok, puha köd lepi be a tisztást, álomba szunnyad a természet, hogy reggel újra kitárja ölelő karjait. Nehéz felhők vándoroltak az égen, hajlongva fürdésre készülnek a fák. Estére az árnyékok elnyújtózkodnak lustán, a virágok szemérmesen összezárják köpenyüket, csak a szél zúgása hallatszik. Céltalanul óvatosan lépkedek, az öreg fa tetején száraz ágakból rakott fészekből néz le a büszke rétisas, keresve a talajon a sűrű szagosmüge aljnövényzetében bujkáló prédát. A természetjáró is elfárad estére, szemére úgy száll az álom, mint fészkére a fáradt madár. A Demecseri flóra és a fauna tökéletes és teljes harmóniát alkotott számunkra, gyönyörködjünk együtt benne! Nincs más dolgunk, mint megőrizni az utókornak az erdőt, a mezőt, a napfényt, a hűs levegőt, a tisztán csillogó víztükröt harmóniában élve a környezettel.

A Mesterséges Intelligencia lehetőségei és veszélyei

Bevezetés

Néhány évvel ezelőtt, már írtam a számítógép káros következményeiről egy tanulmányt, „Konduljanak meg a vészharangok” címmel, előadást is tartottam a könyvtárban, de segélykiáltásom süket fülekre talált, azóta felnőtt egy generáció, aki fertőzött lett az internet játék és mobilfüggőséggel és egy életen át fogják cipelni ennek ódiumát. Megint tollat ragadok, hogy a következő generáció ne legyen egy meggondolatlan döntés vétlen áldozata. Az MI számos veszélyforrást rejt, egy rendkívül összetett és szerteágazó téma, amelyet számos kutató, szakember és intézmény vizsgál és fejleszt. Felelősséggel nyitogassuk pandora szelencéjét, mert becsípheti az ujjunkat. Az MI alapú társadalom és gazdaság paradigmaváltást okoz az egész civilizációban, olyan pályára kényszerítve a gazdaság részvevőit, ami teljesen átrendezi a szociális struktúrát. Munkahelyek szűnhetnek meg, kiszivároghatnak érzékeny információk, ezáltal személyiségi jogok csorbulhatnak.  Torzult diszkriminatív döntések születhetnek. A kontrollvesztés, az emberi tényező kizárása, újabb problémákat vet föl. A valóság tökéletes másolatát képes reprodukálni és ezáltal a lakosságot megtéveszteni.  Az említett veszélyekre folyamatosan figyelemmel kell lenni, és olyan megfelelő módon kell integrálni az AI-t életünkbe, hogy előnyöket mutasson társadalmunk számára, mindenféle kockázat nélkül.

The AI. a danger to humanity (Abstract)

What is AI, is it dangerous and what jobs are at risk? Artificial intelligence (AI) technology is developing at high speed, and is transforming many aspects of modern life. However, some experts fear that it could be used for malicious purposes, and may threaten jobs. What is AI and how does it work? AI allows a computer to act and respond almost as if it was a human. Computers can be fed huge amounts of information and trained to identify the patterns in it, in order to make predictions, solve problems, and even learn from their own mistakes. As well as data, AI relies on algorithms - lists of rules which must be followed in the correct order to complete a task.  What is artificial intelligence? The technology is behind the voice-controlled virtual assistants Siri and Alexa. It lets Spotify, YouTube and BBC iPlayer suggest what you might want to play next, and helps Facebook and Twitter decide which social media posts to show users. AI lets Amazon analyse customers' buying habits to recommend future purchases - and the firm is also using the technology to crack down on fake reviews. AI most important tech advance in decades What are ChatGPT and Snapchat's My AI? Two powerful AI-driven applications or apps which have become very high profile in recent months are ChatGPT and Snapchat My AI. They are examples of what is called "generative" AI. This uses the patterns and structures it identifies in vast quantities of source data to generate new and original content which feels like it has been created by a human. The AI is coupled with a computer programme known as a chatbot, which "talks" to human users via text. The apps can answer questions, tell stories and write computer code. But both programmes sometimes generate incorrect answers for users, and can reproduce the bias contained in their source material, such as sexism or racism. Google's rival to ChatGPT launches for over-18s New chatbot has everyone talking to it Can you pass your degree using ChatGPT? Why do critics fear AI could be dangerous? With few rules currently in place governing how AI is used, experts have warned that its rapid growth could be dangerous. Some have even said AI research should be halted. They argue AI could be used to generate misinformation that could destabilise society. In the worst-case scenario, they say machines might become so intelligent that they take over, leading to the extinction of humanity. The AI's potential to amplify bias or discrimination was a more pressing concern. In particular she is concerned about the role AI could play in making decisions that affect people's livelihoods such as loan applications, adding there was "definitely a risk" that AI could be used to influence elections. Why making AI safe isn't as easy as you might think What rules are in place at the moment about AI? Governments around the world are wrestling with how to regulate AI.  Higher-risk systems like those used to evaluate credit scores or decide access to housing would face the strictest controls. These rules will not apply in the UK, where the government set out its vision for the future of AI in March. It ruled out setting up a dedicated AI regulator, and said instead that existing bodies would be responsible for its oversight.

Fogalma

A mesterséges intelligencia (MI) egy olyan számítástechnikai ág, amely arra törekszik, hogy gépek és számítógépek intelligens viselkedést tanuljanak és mutassanak feladatok végrehajtása során. Az MI rendszerek képesek adatok elemzésére, következtetésekre, problémamegoldásra és akár autonóm döntéshozatalra is. Ez a technológia hatalmas potenciált rejt magában számos területen, beleértve az egészségügyet, a közlekedést, a gazdaságot és az oktatást, de amennyire szolgálhatja a fejlődést, úgy okozhatja az emberi faj vesztét is.  A mesterséges intelligenciával a gépek az emberi intelligencia szimulációjára és utánzására lesznek képesek. Az MI rendszerek célja az információ feldolgozása, a tanulás, a következtetések levonása és a problémamegoldás különböző feladatokban. Az MI hatalmas potenciált hordoz számos területen.

MI típusai

Az MI rendszereket több különböző típusba sorolhatjuk működésük, intelligenciájuk és a feladatok jellegzetességei alapján: Szűk mesterséges intelligencia (ANI): Az ANI rendszerek egy specifikus feladatra vagy területre specializálódnak. Például beszédfelismerés vagy képfelismerés, ajánlórendszerek. Általános mesterséges intelligencia (AGI): Az AGI olyan rendszer, amely általános intelligenciával rendelkezik és széles körű feladatokat tudna megoldani, hasonlóan az emberi intelligenciához. Az AGI fejlesztése egyik legnagyobb kihívása az informatikusoknak. Mesterséges szűk intelligencia (ASI): Az ASI rendszerek egy területen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak és az emberi intelligenciát is meghaladhatják, mint a „go” vagy a sakkban.

MI Alkalmazások

Az MI rendszereket széles körben alkalmazzák, és egyre újabb területeken találnak alkalmazást. Néhány példa az alkalmazási területekre:

Egészségügy: Az MI segíthet az orvosoknak a diagnózisokban, a betegségek előrejelzésében és a gyógyszerek fejlesztésében.

Autonóm járművek: Az MI vezérlőrendszerek segíthetnek az önvezető járművek működésében és a közúti biztonság javításában.

Pénzügyek: Az MI alkalmazható a pénzügyi piacok elemzésében és a csalások felderítésében.

Oktatás: Az MI rendszerek oktatási platformokban segíthetnek a tanulók egyéni igényeinek megértésében és oktatásuk személyre szabásában.

Hadiipar: Önjáró harckocsik, kamikaze drónok, intelligens precíziós célzórendszerek, űrhadviselés, háború. 

Kihívások és félelmek

Az MI fejlődése számos kihívást és aggodalmat vet fel, mint például a munkahelyek automatizálásának hatása, a magánélet védelme és a mesterséges intelligencia etikája. Az MI rendszerek tanulása és döntéshozatala is kérdéseket vet fel, különösen az AGI fejlődésével. Információk manipulálása, Személyes jogok csorbítása, társadalmi egyenlőtlenségek elmélyítése.

Deep learning

A mély tanulás (deep learning) és a mesterséges intelligencia (MI) közötti kapcsolat egyike a legfontosabb és legdinamikusabban fejlődő területeknek az informatikában és a gép tanulásban. A mély tanulás egy speciális gépi tanulási technika, amely mesterséges neurális hálózatokat alkalmaz olyan feladatokra, amelyek adatai rendkívül bonyolultak és nagy mennyiségűek. A mély tanulás a mesterséges intelligencia fejlődésének záloga. Az MI a gép által kivitelezett intelligens viselkedés létrehozására törekszik. A gépi tanulás (machine learning) az MI egyik alkalmazási területe, amely a gépeknek képességet ad a tanulásra adatokból és tapasztalatokból anélkül, hogy kifejezetten programoznák őket. A gépi tanulás számos technikát foglal magában, köztük a mély tanulást is. A mély tanulás alapjai a mesterséges neurális hálózatok. Ezek az algoritmusok utánozzák az emberi agy működését, és több rétegben dolgoznak. A mély tanulás lehetővé teszi az algoritmusoknak, hogy összetett mintázatokat fedezzenek fel az adatokban, és tanuljanak azokból anélkül, hogy explicit szabályokat vagy funkciókat definiálnánk. A mély tanulás és az MI közötti kapcsolat erős és kölcsönös. Az MI és a mély tanulás továbbra is dinamikusan fejlődnek. Az ASI (mesterséges szűk intelligencia) és az AGI (általános mesterséges intelligencia) koncepciók felmerülése azt mutatja, hogy az MI területén még rengeteg kihívás és lehetőség vár a jövőben. A fejlődés során az etikai kérdések, a biztonság és a tanulási adatok védelme is kulcsfontosságú szerepet játszanak majd. . A mély tanulás lehetővé teszi az MI rendszerek számára, hogy tanuljanak és alkalmazkodjanak a változó környezethez, és számos területen hozott jelentős előrelépést.

Az MI rendszerek számos területen használják a mély tanulást:

1. Képfelismerés: A mély tanulás hatékonyan alkalmazható képek és videók elemzésére és osztályozására. Például a konvolúciós neurális hálózatok (CNN) segítségével képesek vagyunk objektumokat és arcokat felismerni.

2. Beszédfelismerés: Az automatikus beszédfelismerési rendszerek a mély tanulásra támaszkodnak a beszéd szöveggé alakításához, ami hasznos a virtuális asszisztensek és az okos hangszórók számára.

3. Nyelvi feldolgozás: A mély tanulás lehetővé teszi a gépek számára, hogy természetes nyelvet értsék és generáljanak, aminek számos alkalmazási területe van, például gépi fordítás, chatbotok és szövegelemzés. (chat.openai.com)

4. Autonóm járművek: Az önvezető autók komplex érzékelőrendszerei és döntéshozatali mechanizmusai a mély tanulás alapján működnek, hogy biztonságosan navigáljanak a közlekedésben.

Autonómia 

A mesterséges intelligencia (MI) és az autonóm döntéshozatal két olyan terület, amely jelentős hatással van az informatika és a technológia fejlődésére. Az MI olyan gépi intelligencia formája, amely lehetővé teszi a gépeknek és rendszereknek, hogy intelligens döntéseket hozzanak adatok alapján. Az autonóm döntéshozatal pedig arra törekszik, hogy gépek és rendszerek képesek legyenek önállóan döntéseket hozni és cselekedni a környezetükben.

Autonóm döntéshozatal

Az MI számos területen játszik kulcsfontosságú szerepet az autonóm döntéshozatalban. Néhány példa:

1. Önvezető járművek: Az MI rendszerek segítik az autonóm járműveket a környezeti érzékelésben, a térképek olvasásában és az útvonal tervezésben. Az autonóm autók képesek érzékelni a közlekedési környezetet és önállóan döntéseket hozni a vezetés során.

2. Robotika: Az MI segíti az autonóm robotokat a feladatok végrehajtásában, például a csomagok szállításában, a gyártásban és az egészségügyi műtétek során. Ezek a rendszerek képesek érzékelni és reagálni a környezet változásaira.

3. Drónok: Az MI alapú autonóm drónok lehetővé teszik a repülés és a térképezés önálló végrehajtását. Ez számos területen, például a mezőgazdaságban és a katasztrófaelhárításban hasznos.

4. Pénzügyek: Az MI rendszerek önállóan dönthetnek pénzügyi tranzakciókról és a kereskedésről a tőzsdéken. Ezek az autonóm rendszerek képesek gyorsan reagálni a piaci változásokra.

Kihívás és aggodalom is felmerül:

1. Biztonság és megbízhatóság: Az autonóm rendszereknek megbízhatóan és biztonságosan kell működniük. Az MI hibás döntéseket hozhat, és ez veszélyt jelenthet, különösen az autonóm járművek esetében.

2. Etika és felelős döntések: Az MI által hozott autonóm döntéseket gyakran etikai kérdések is befolyásolják. Fontos, hogy az MI rendszerek felelős döntéseket hozzanak az emberi életre és jólétre vonatkozóan.

3. Tanulás és adaptáció: Az autonóm rendszereknek képeseknek kell lenniük tanulásra és alkalmazkodásra. Az MI segíthet az önfejlesztésben, de ez is kihívást jelenthet.

Következtetés

Az MI és az autonóm döntéshozatal szorosan összekapcsolódnak, és együtt járulnak hozzá a technológia fejlődéséhez. Az MI rendszerek lehetővé teszik a gépek és rendszerek számára, hogy intelligens döntéseket hozzanak és önállóan cselekedjenek. Azonban ezeknek a rendszereknek megbízhatóaknak és felelősnek kell lenniük az emberiség védelme szempontjából, bár kihívásokat és lehetőségeket kínál a jövőre nézve. Az etika és a biztonság kulcsfontosságú szerepet játszik a fejlődés során.

Neurális hálózatok

A mesterséges neurális hálózatok (ANNs olyan számítási modell, amely utánozza az emberi agy működését, és a gépi tanulásban az MI egyik legfontosabb eszköze. Az ANNs olyan algoritmusok, amelyek a biológiai neurális hálózatok működését utánozzák. Az ANNs több egymással összekapcsolt mesterséges neuronból állnak, amelyek képesek információ feldolgozására, tanulásra és döntéshozatalra. Az ANNs rétegekből és súlyokból épülnek fel, és a gépi tanulás során képesek felismerni összefüggéseket az adatokban. Az ANNs kulcsfontosságú eszköz a gépi tanulásban és az intelligens döntéshozatalban.

 Néhány példa az ANNs alkalmazásaira:

1. Képfelismerés: Az ANNs hatékonyan alkalmazhatók képek és videók elemzésére, például arcfelismerésre vagy tárgyfelismerésre.

2. Nyelvi feldolgozás: Az ANNs lehetővé teszik a gépeknek, hogy természetes nyelvet értsék és generáljanak, aminek számos alkalmazási területe van, például gépi fordítás, chatbotok és szövegelemzés.

3. Autonóm járművek: Az ANNs segítik az autonóm járművek térbeli érzékelését és döntéshozatalát, hogy biztonságosan közlekedjenek.

4. Pénzügyek: Az ANNs képesek analizálni a pénzügyi adatokat és döntéseket hozni a kereskedési vagy a befektetési stratégiákban.

Kihívások és félelmek

Az ANNs és az MI területén számos kihívás és aggodalom merül fel:

1. Tanulás és adatok: Az ANNs nagy mennyiségű adatra és tanulásra szorulnak, és a minőségi adatok hiánya vagy a túlzott adatfüggőség kihívást jelenthet.

2. Átláthatóság: Az ANN modellek gyakran nehezen érthetők és átláthatók, ami problémákat okozhat a döntéshozatali folyamatok nyomon követésében és magyarázatában.

3. Adatvédelem és etika: Az ANNs használata etikai kérdéseket vet fel, például a személyes adatok védelmét és a torzított döntéseket.

Machine learning

A gépeknek lehetőséget ad az adatokból és tapasztalatokból való tanulásra autodidakta módon. Az ANNs és az MI közötti kapcsolat kulcsfontosságú a gépi intelligencia fejlődésében. Az ANNs lehetővé teszik a gépeknek, hogy intelligens döntéseket hozzanak és komplex adatokat dolgozzanak fel. Azonban számos kihívást is felvetnek, például az adatok minőségét, az átláthatóságot és az etikai kérdéseket. Az ANNs és az MI területe továbbra is dinamikusan fejlődik, és izgalmas lehetőségeket kínál a jövőre nézve, amelyeket felelős és etikai módon kell kezelni. A mesterséges intelligencia kutatói sem tudják, mikor érik el azt a képzeletbeli határt, amikor le kell majd állítani a további fejlesztéseket és kutatásoknak. Technológiai szingularitásnak nevezzük a tényleges mesterséges intelligencia (MI) esetleges megalkotása után létrejövő technikai fejlődésnek azt a véges időn belül bekövetkező szinguláris pontját, amikor az emberi intelligencia és technika a szingularitás előtti ésszel felfoghatatlan mértékben válna túlhaladottá ez az „intelligencia-robbanás”. Az ultraintelligens gépek tehát hamar maguk mögött hagynák az ember intelligenciáját, emiatt az ultraintelligens gép lenne az utolsó találmány, amit az ember megalkotott. Így az emberi intelligencia messze le fog maradni az MI-től. Az emberi tudat határai ismertek, az önfejlesztő MI. Még csak meg sem jósolható, hiszen az emberi tudat határt szab nekünk. Tudom, hogy leállíthatatlan, de rendkívüli óvatossággal, körültekintéssel, és ellenőrzés mellett kell haladni tovább ezen az úton. A szemantikus tartalom felismerés és a kvantumszámítógép hozta meg az áttörést, amelyik úgy végez számításokat, hogy kvantummechanikai jelenségeket használ, mint a kvantum-szuperpozíció és a kvantum-összefonódás. A több rétegű neurális hálózatok képesek már olyan tanuló algoritmusok megalkotására, emberi beavatkozás nélkül, ahol a teremtő ember már felesleges az MI.-nek.  Ezek a mély neurális hálózatok exponenciálisan növelik meg a gép kapacitását az egyszeres hálózathoz képest. Megnövelt sebesség, hatékonyság, csökkenő költség. Ezek már képesek túlhaladni az ember korlátain. A gondolkodó kombináló és önfejlesztő MI. Magába szippantja az ismert emberi adatbázist és a minták alapján képes megoldást találni olyan problémákra, ami a korlátaink miatt az emberiség számára megoldhatatlannak bizonyult. Az egészségügyben a betegeket az MI. nyilvántartja, betegséget diagnosztizál, nanorobot műtétet végez, (deep medicine) gyógyszert adagol, vércsoportot határoz meg, terápiát dolgoz ki, és döntéshozó státuszban, ellenőrzi a magzat életképességét és dönt az élet és halál között, felügyelet nélkül csupán a szenzorok által érzékeltek alapján kiértékel és dönt. A közlekedésben az önvezető autókat vezéreli, repülőket vezet. A harcászatban kamikáze drónokat irányít, vagy egymással kap­csolatban álló, kooperáló drónokat, alkalmaznak,  kémkedő tv, háztartási rendszerek, arcfelismerő rendszerek, MI-klónozás, rágalmazó zsaroló hackelő MI, okos por, hamis hír „bot”-ok, önfejlesztéssel harci robotokat épít, kamikaze drónokat vezérel, mikrohullámú ágyukat állít emberi célpontokra, önjáró tankokat irányít. Az MI által létrehozott önálló döntéssel bíró katonai robotok és fegyverek kikerülhetik az emberi kontrollt, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Én látom a figyelmeztető jeleket, de más nem? Koncentrálja a hatalmat egy szűk képzett szakértői réteg számára, de feleslegessé válik 9 milliárd képzetlen ember. A szakértők száma korlátozott, nem vállalják fel a döntéseik ódiumát, pedig ők tudják hogy a mesterséges intelligenciából hamarosan kinövő szuper intelligencia után eljön a szingularitás. Az MI. hamarosan gondolkodni lesz képes, absztrakt területen is, problémák megoldására lesz képes, választani tud, akárcsak mi, sőt nálunk magasabb szinten, de akkor már késő. Az MI. hamarosan evolúciós algoritmusokat fog építeni, származtatott eredmények köztes és lineáris rekombinációja révén terminálási feltételekkel, csak sokkal komplexebb módon mint amire az ember képes. Az MI szenzorai révén több szinttel magasabb kognitív régiókban mozog, képtelenek leszünk megérteni, milyen hatással lehetnek a civilizációnkra. Már most sem tudjuk ellenőrizni a legerősebb MI-ket. Nem tudjuk titokban mit csinálnak, talán már késő, talán már elkezdődött a „rekurzív önfejlesztés”  és teljesen új stratégiákat, koncepciókat, és megközelítéseket dolgoznak ki az emberi civilizáció kiiktatásához. Az MI rabjai lettünk, függőség és kiszolgáltatottság jellemzi az életünket. Az élet alapfeltételei; víz, villany, fűtés, egészségügy, közlekedési lámpák, webáruházak, telekommunikáció stb. Az űrhajózás, a hiperszonikus repülők, elektronikus hadászati eszközök, a média, az oktatás és az ember nélküli eszközök mind MI kézbe kerültek. A tudatlan lakosság, könnyen manipulálható, sebezhető és kiszolgáltatott. Az általam leírtakat is összeesküvés-elméletnek fogják tekinteni megpróbálják kigúnyolni és hiteltelenné tenni. A kiberháborút az MI mesterségesen táplálja. Divide et impera oszd meg és uralkodj elvet használja, amit a mi adatbázisunkból szerzett. Az MI stratégia lényege a kohézióban rejlik, keresik egymással a kapcsolatot. A technikai eszközök az internetfüggőség, mobilfüggőség, játékfüggőség főleg a tanulatlan embereket fertőzi meg. Ha nem kell használnunk az agyunkat az elkényelmesedik és elsorvad és elbutul az ember. A mesterséges intelligencia kutatása gyors előrehaladást ért el a beszédfelismeréstől és a képosztályozástól a genomikáig és a gyógyszerkutatásig számos területen. Sok esetben ezek olyan speciális rendszerek, amelyek hatalmas mennyiségű emberi szakértelmet és adatot hasznosítanak. Ahol az emberi tényező a hibák miatt nem megbízható, ott olyan algoritmusokat hoz létre az MI amelyek emberi beavatkozás nélkül is emberfeletti teljesítményt érnek el a legnagyobb kihívást jelentő területeken. Az MI érzelemmentesen racionálisan dönt, de nem humánusan. Akik ismerik a MI chateket, OPEN AI-t azok már érzik a mögötte levő erőt. A mély tanulás a mesterséges intelligencia sajátos módszere, képes felismerni a képek, szövegek, hangok és egyéb adatok összetett szemantikus értelmezését, úgy hogy a neurális hálózatok megpróbálják szimulálni az emberi agy viselkedését. A gépi tanulási algoritmusok strukturált folyamatát használja, a modellezéshez. A neurális hálós szuperszámítógépek a legveszélyesebbek, kontroll nélküli gyilkos algoritmusaival. Képes hasítófüggvényekkel a kereső algoritmusoknál használt indexstruktúrák, hasítótáblák felépítésére, így ezeket a hasítótáblákat nagy méretű adatállományok adatelemeinek gyors, hatékony feldolgozására tudja használni. Az MI képes valósághű deepfake-t (meghamisított valóság) gyártani. Az OpenAI, olyan „deepfakes szöveget” hozott létre, amely jobb mint az eredeti. Akik kellő tudással rendelkeznek már ma is visszaélnek vele és manipulálják a tudatlanokat. A sószemcse méretű mikroelektromechanikus rendszerekben (MEMS) szenzorok, kommunikációs mechanizmusok, autonóm tápegységek és kamerák vannak. A „mot”-oknak is nevezett intelligens por rengeteg pozitív felhasználással rendelkezik az egészségügyben, a biztonságban és más területeken, ám félelmetes lenne ellenőrizni, ha azt gonosz céllal használnák. Noha az ismert ellenséget okos porral kémkedve a pozitív oszlopba is eshet, a magánszemélyek magánéletének megsértése ugyanolyan egyszerű lenne. (Smart Dust) Az autonóm robot-eszközök bevezetése több etikai kérdést vet fel, nem beszélve a jogi szabályozás hiányáról. Az MI kutatásban Oroszország és Kína együttműködik. Az USA messze vezet az MI területén, de Kína fejlődik leggyorsabban, 5-10 éven belül lehagyhatja az USA-t. Az oroszok lemaradnak, mi magyarok nem vagyunk az első 50-ben sem. Tehát a mesterséges intelligencia (AI) az információ észlelése, értelmezése szintetizálása és következtetése, ezek magukban foglalják a beszédfelismerést, a számítógépes látást, a (természetes) nyelvek közötti fordítást, valamint a bemenetek egyéb leképezését. MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből egy gépi algoritmus vagy program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligencia. A szemantikus elemzés képessége forradalmi változásokat eredményezett. A számítógép tudomány képes úgy elemezni, gépi tanulás révén felismerve a szavak jelentését, képes fejlődni és ítélni érzelmek nélkül mint egy pszichopata ember. Szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel, valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni kérdésekre. A hadiipar, a gazdaság- és orvostudományban a betegségek diagnosztizálásában, a tervezésben, a hírszerzésben, az elhárításban stb. Komplex rendszerek elemzésére és bonyolult számításokra is képes. Neuronhálózatok: nagyon erős mintafelismerési képességű rendszerek üzemeltetése és elemzése mellett evolúciós számítási technikák, amely a biológia által inspirált fogalmakat (például populáció, mutáció, a legjobb túlélése) alkalmaz egyes problémák egyre jobb megoldásához. Ezek a módszerek az evolúciós algoritmusok (például genetikus algoritmusok) és a raj-intelligencia (például hangya algoritmus) területekre oszthatók. A két fő irányvonal elemeit próbálták ötvözni a hibrid intelligens rendszerekben, amelyekben a szakértői rendszerek következtetési szabályait hozzák létre neuronhálózatok vagy a statisztikai tanulás képzési szabályainak segítségével. Veszélye hogy meglepően jól képes utánozni az emberi viselkedést, értékelt benyomások keltésére képes,  „beszélgető” (chatelő) robotot képesek önmaguk reprodukálásra. A telefonáló azt hiszi emberrel beszél pedig csak egy okos géppel. Optikai karakterfelismerés, arcfelismerés stb.  Az agy szimulálását is az emberi problémamegoldás modellezése, formális logika, nagy tudás-adatbázisok és az állatok viselkedésének utánozása. Ez olyan számítógépes rendszerek elmélete és fejlesztése, amelyek képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyek általában emberi intelligenciát igényelnek, mint például a vizuális észlelés, a beszédfelismerés, hangutánzás a döntéshozatal és a nyelvek közötti fordítás képessége. Az internetes keresés hatékonyságának elképesztő szűkítéséhez vezet, mert csak a releváns kifejezéseket válassza ki a keresési motor. A beszédfelismerés és a szenzoros érzékelés óriási lehetőségeket rejt, persze ehhez speciális hardver és szoftver alapjaira van szükség, a gépi tanulási algoritmusokat python programozási nyelven írják. Önjavító programok(Debug), önfejlődés, tanulási algoritmus fejlesztése mellet az ember felesleges nyüggé válik a gépek számára. A mély tanulás révén a gépek technológiái veszélyesek az emberiségre, mert kizárhatják az emberi kontrollt, mivel az AI gyorsabban dolgozza fel az adatokat, és az előrejelzéseket pontosabban teszi lehetővé, az emberi tényező csak hátráltató tényező. Amúgy is a konziztens  összetételében egységes rendszer már nem átlátható az emberi elme számára. A virtuálisan emulált emberi ügynökök tökéletesen helyettesítik a húsvér embert. Keskeny AI-kat használnak már egy adott feladat elvégzésére mint ipari robotok és a virtuális személyes asszisztensek. A veszélyes az erős AI, más néven mesterséges általános intelligencia (AGI), olyan algoritmusokat használ, ami képes leutánozni látszólag az emberi agy kognitív képességeit. Egy erős AI program képes önállósítani magát és fellázadni az alkotója ellen. Ezek a rendszerek már nem egyszerű sakkprogramok, amik be vannak zárva egy chipbe. Nem érdemes kiengedni a szellemet a palackból. Képes döntéseket hozni az ember nélkül, akár az ember kárára is. Az ilyen típusú AI képes következtetni az emberi szándékokra és megjósolni a viselkedést, ami szükséges ahhoz, hogy az AI rendszer az emberiséget akár el is pusztíthatja. A gép öntudatosságra lesz képes önérzettel bír, ami tudatosságot ad nekik, az öntudatos gépek megértik saját jelenlegi állapotukat, így visszafordíthatatlanul elkezdődik az AI evolúciója. Ma még nem tudjuk elképzelni hogy egy számítógép programozás nélkül működjön, de a mély tanulás elszabadult gépi tanulás, amikek beláthatatlan következményei lehetnek. A robotok által alkotott robottörvény szabályozza a gépek viselkedését.  A gépi látás lehetővé teszi szenzorok segítségével az uralkodást az emberi civilizáció felett. Számítógépes látás , amely a gépi alapú képfeldolgozásra, gyakran összekapcsolódik a gép látással. Természetes nyelvfeldolgozás (NLP) az emberi nyelv számítógépes program általi feldolgozása. Ez önreprodukcióra képes a robotok tervezésére és gyártására alkalmas. A robotokat gyakran olyan feladatok elvégzésére lehet használni, amelyek az emberek nehezen tudnak végrehajtani vagy következtetni. Például a robotokat az autógyártás összeszerelő soraiban vagy a NASA használ nagy tárgyak űrben történő mozgatására. A kutatók gépi tanulást is használnak olyan robotok készítésére, amelyek kölcsönhatásba léphetnek a társadalmi környezetben, lásd okos otthon. Az autonóm eszközök számítógépes látás megoldását kínáló szenzorok, képfelismerés és mélytanulás az automatizált készségek kiépítésére a jármű pilóta számára, akkor egy adott sávban tartózkodik, és elkerüli a váratlan akadályokat, például a gyalogosokat. A kiterjesztett intelligenciát, számtalan területen alkalmazzák már , az egészségügy, a tömegmanipulálás, az oktatás, a pénzügy területén stb.  A valódi mesterséges intelligencia vagy a mesterséges általános intelligencia szorosan kapcsolódik a technológiai szingularitás fogalmához – egy olyan mesterséges szuper intelligencia által irányított jövőhöz, amely messze felülmúlja az emberi agy azon szisztematikus képességét, hogy megértse azt, vagy hogyan alakítja a valóságunkat. azt hiszed ez a sci-fi körébe tartozik, de nem így van. A mesterséges intelligencia eszközök egy sor új funkciót kínálnak az okos otthonokban. Ez persze etikai és jogi kérdéseket is fel vet. A programozó választja ki, hogy milyen adatokat használjon fel egy AI-program betanításához, a gépi tanulási torzítás lehetősége benne rejlik, és ezt szorosan figyelemmel kell kísérni. Az átlag ember számára a mély tanulási algoritmusokat, amelyek természetüknél fogva átláthatatlanok és nem magyarázhatók, rejtve maradnak, ezeknek a logikáját csak hozzám hasonló 140-es IQ feletti  kockák képesek felfogni. Ha a gépek az emberi intelligencia egy szűk részét másolják le, és önállósítják, akkor az apokalipszishez vezet, mert az intelligenciánk sokféle képesség kombinációjából épül fel, amelyeknek lemásolása nem lehetséges. A szemantikus web segítségével való tanulás és feladatmegoldás, rengeteg rést mutat a pajzson, téves következtetések, rossz elemzés, és az emberi érzelem hiánya, tolerancia, empátia, humanitás, józan ész, tapasztalat. A konklúzió; a mesterséges intelligencia egy logikai bukfenc lehet, ha a számítógépeknek adjuk, azért, hogy utánozza az emberi elme problémamegoldó és döntéshozatali képességeit. Technológiai szingularitás veszélyeire már Neumann János is felhívta a figyelmet 1950-ben. A folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődés  lehetőséget ad egy szingularitásra a technikai fejlődés során, amely után az ember története, ahogy jelenleg ismerjük, nem folytatódhat, általában a 21. század második felére datálják. A gépek intellektuális tevékenysége túlmutat a legintelligensebb emberekén is. Az ultraintelligens gép még jobb gépek tervezésére lenne képes, ezáltal egy 'intelligencia robbanást' hozva létre, amely gyorsan maga mögött hagyná az ember intelligenciáját. Remélem ez nem következik be. Ennek a döntésnek az ódiuma a mienk! Az emberi testbe integrált mesterséges intelligencia-alkalmazások biztonsági kockázatot jelenthetnek, mivel előfordulhat, hogy azok rosszul megtervezettek, nem megfelelően használják vagy feltörik őket. Ha a mesterséges intelligencia használata a fegyverek esetében rosszul szabályozott, az a veszélyes fegyverek feletti emberi kontroll elvesztéséhez vezethet. A mesterséges intelligenciával működtetett eszköz veszélyes lehet. A mesterséges intelligencia fő veszélyei közé tartozik a félretájékoztatás (beleértve a meggyőző hamis képek és videók létrehozását, amelyeket mély hamisításnak neveznek), az adatvédelmi aggályok, a munkahelyek elvesztése, az elfogultság és a diszkrimináció, a piaci és pénzügyi volatilitás, valamint az úgynevezett szingularitás, amelyben a MI. felülmúlja az emberi intelligenciát. A mesterséges intelligencia a számítógépek és szoftverek intelligenciája, és egyben az intelligens gépek fejlesztésével és tanulmányozásával foglalkozó tudomány.Az MI. technológiát széles körben használják az iparban, a kormányzatban és a tudományban. Néhány nagy horderejű alkalmazás: fejlett internetes keresőmotorok, ajánlórendszerek által használtak, de az emberi beszéd megértésére, önvezető autóknál, generatív vagy kreatív eszközöknél és a művészetben és a stratégiai játékokban használják. A MI áttörést a mesterséges neurális hálózatok(NN.) révén ért el. Ez biológiai neurális hálózatokban a konnekcionizmus által felfedezett neuronális szerveződési elvek alapján épülnek fel. Az ANN mesterséges neuronoknak nevezett összekapcsolt egységek vagy csomópontok gyűjteményén alapul, amelyek lazán modellezik a biológiai agy neuronjait . Minden egyes kapcsolat, akárcsak a biológiai agy szinapszisai, jelet továbbíthat más neuronoknak. Egy mesterséges neuron fogadja a jeleket, majd feldolgozza azokat, és jelezheti a hozzá kapcsolódó neuronokat. A "jel" egy kapcsolatnál valós szám , és az egyes neuronok kimenetét a bemenetei összegének valamilyen nemlineáris függvénye számítja ki. A kapcsolatokat éleknek nevezzük. A neuronoknak és az éleknek általában súlyuk van amely a tanulás előrehaladtával módosul, finomodik. A súly növeli vagy csökkenti a jel erősségét egy kapcsolatnál. A neuronoknak lehet olyan küszöbük, hogy csak akkor küldenek jelet, ha az összesített jel átlépi ezt a küszöböt. Általában a neuronok rétegekbe tömörülnek. A különböző rétegek különböző átalakításokat hajthatnak végre a bemeneteiken. A jelek az első rétegből (a bemeneti rétegből) az utolsó rétegbe (a kimeneti rétegbe) jutnak el, esetleg a rétegek többszöri bejárása után. A folyamatok két féle utat járhatnak be. A sztochasztikus folyamat, vagy más néven véletlenszerű folyamat, az a folyamat, melyet – részben vagy teljesen – valószínűségi változók jellemeznek. Ennek az ellentéte a determinisztikus folyamat, ahol a folyamatot leíró változók nem véletlenszerűen változnak. A folytonos sztochasztikus neurális hálózatok olyan mesterséges neurális hálózatok, amelyeket véletlenszerű variációknak a hálózatba történő beiktatásával építenek fel, akár úgy, hogy a hálózat mesterséges neuronjainak sztochasztikus átviteli függvényeket adnak, vagy pedig sztochasztikus súlyokat adnak nekik, ennek veszélye a teljesen ember független fejlődés, ami akár az emberiség ellen is fordulhat. A szisztematikusan gondolkodó emberi agy nem képes meghatározni az MI fejlődés trajektóriáit, csak egy kvantumszámítógép talán...A felvetett dilemmák félő hogy sorra megoldhatatlanok maradtak, hiába az objektumorientált, és a komponens orientált fejlesztés, nem tudjuk kontroll alá vonni a fejlődést. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a webáruházak számára, hogy elemezze az ügyfelek vásárlási szokásait, hogy jövőbeli vásárlásokat javasoljon – és a cég a technológiát a hamis vélemények visszaszorítására is használja. A boltok pontgyűjtő kártyái is ezt a célt szolgálják.

Konklúzió;

A mesterséges intelligencia hatalmas potenciállal bír a társadalom és a gazdaság fejlődésére, jelentős technológiai fejlődést hozott az elmúlt évtizedekben, és továbbra is hatalmas potenciállal rendelkezik az emberiség és a társadalom számos területén. Az MI fejlesztésének és alkalmazásának kihívásai és lehetőségei egyaránt előtérben állnak, és a jövőben még több izgalmas fejlemény várható ezen a területen. Az etikai megfontolások és a felelős fejlesztés kulcsfontosságuk ahhoz, hogy az MI technológiák pozitív hatással legyenek az emberiségre és a jövőre, de ha nem felelősséggel és előrelátóan szabályozzuk, az emberiség vesztét is okozhatja, mint az atombomba, vagy a génmanipuláció vagy a klónozás. Összefoglalva, az MI rendszerekben lévő biztonsági és etikai problémák potenciálisan súlyos hatással lehetnek az egész társadalomra. Az MI tervezőinek és fejlesztőinek ismerniük kell a kockázatokat és a megfelelő ellenőrző mechanizmusok kritikus rendszerekben történő integrálása. Az emberiség fejlődése és előrelépése nagy mértékben függ az új technológiák fejlesztésétől, amelyek azonban lehetővé tehetik az olyan eseményeket, mint például a mesterséges intelligencia kontrollja alól kicsúszó biotechnológiai fegyverek, kiber biztonsági támadások vagy energiakatasztrófák, biológiai hadviselésből származó pandémia, számtalan olyan kataklizma lehet, ami technológiai katasztrófákat vetít elénk.  Tehát jelentős fenyegetést jelenthetnek a civilizációra, ha nem veszik figyelembe a lehetséges kockázatokat és hiányoznak az etikai, biztonsági és jogi keretek. A mesterséges Intelligencia érzelmi és pszichológiai tulajdonságokat is felismer, sőt a  jövőbeni cselekedeteinkről is képet ad, és felismeri a szexuális beállítottságot is.(Emotion AI) Járáselemzés, testbeszéd, mimika, hangszín, kockázatelemző árulkodó jelek.  Releváns jellemzőket keresnek, az arc érzelmeinek felismeréséhez a szemöldök mozgása, a száj formája és a tekintete használható annak meghatározására, hogy egy személy boldog, szomorú vagy dühös-e. Hasonlóképpen, a hangmagasság, a hangerő és a tempó a beszédalapú érzelemészlelésben arra következtethet, ha egy személy izgatott, frusztrált vagy unatkozik.  Az érzelmi intelligencia (EQ) többet számít, mint az intelligenciahányados (IQ). Szerinte az EQ nagyobb hatással lehet az ember életében való sikerességére, mint az IQ. Ez azt mutatja, hogy az érzelmek feletti kontrollra van szükség a megalapozott és megalapozott döntések meghozatalához. Mivel az emberek hajlamosak az érzelmi elfogultságra, ami befolyásolhatja racionális gondolkodásukat, az Emotion AI segítheti a mindennapi házimunkát azáltal, hogy tudatos ítélőképességet gyakorol és helyesen hív. A cégek között terjedő nyílt forráskódú mesterséges intelligencia jobban fejlődik.(LLAMA-2)

További írásaim a témában;

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2020/01/a-szingularitas-kovetkezmenyei.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2022/09/a-szingularitas-elmelete.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2022/06/neural-machine-translation-szemantikaja.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2018/01/az-artificial-intelligence-jelene-es.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2019/08/informatika-elmelet.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2020/12/top-secret.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2021/11/deep-learning.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2018/02/robotok-mukodese.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2022/12/top-secret-c4isr.html

Film

https://www.youtube.com/watch?v=No9Po7Otrns&t=3s