Térkép az aszteroida becsapódásokról

A Föld légkörébe becsapódó kis aszteroidákról, amelyek nagyon fényes meteorokat hoznak létre, technikailag "bolidoknak" nevezik őket, és általában "tűzgolyóknak" nevezik őket. A vörös pontok (nappali becsapódások) és a kék pontok (éjszakai becsapódások) mérete arányos a becsapódások optikai sugárzott energiájával, amelyet milliárd joule (GJ) energiában mérnek, és a körülbelül 1 métertől majdnem 20 méterig (60 láb) terjedő objektumok becsapódásának helyét mutatja. A NASA Földközeli Objektum Programjának új térképe azt mutatja, hogy a kis aszteroidák gyakran belépnek a Föld légkörébe és széthullanak benne, véletlenszerű eloszlásban a bolygón.

A NASA Földközeli Objektum (NEO) Programja által ma közzétett térkép feltárja, hogy a kis aszteroidák gyakran belépnek a Föld légkörébe és széthullanak benne, véletlenszerű eloszlásban a világ minden táján. A tudományos közösség számára kiadott térkép az amerikai kormányzati érzékelők által 1994 és 2013 között gyűjtött adatokat vizualizálja. Az adatok azt mutatják, hogy a Föld légkörét 20 év alatt 556 külön alkalommal értek csapódások kis aszteroidákhoz, ami tűzgolyókat (bolidákat) eredményezett. Szinte az összes ilyen méretű aszteroida szétesik a légkörben, és általában ártalmatlan.

A figyelemre méltó kivétel a cseljabinszki esemény volt, amely a Földet ebben az időszakban eltaláló legnagyobb aszteroida volt. Az új adatok segíthetnek a tudósoknak a Földre veszélyt jelentő nagyobb objektumok méreteloszlásának pontosabb becslésében. A NASA számára kiemelt fontosságú a veszélyes aszteroidák felkutatása és jellemzése bolygónk védelme érdekében. Ez az egyik oka annak, hogy a NASA az elmúlt öt évben tízszeresére növelte az aszteroidák észlelésére, jellemzésére és a károk enyhítésére irányuló tevékenységekbe történő beruházásait. Ezenkívül a NASA agresszíven dolgozott ki amerikai és külföldi partnereivel a közel-közép objektumok (NEO) felderítésére, nyomon követésére és jellemzésére. Ezek a tevékenységek segítenek majd azonosítani azokat a közel-közép objektumokat (NEO), amelyek veszélyt jelenthetnek a Földbe ütközésre, és további tájékoztatást nyújtanak a bolygóvédelem lehetőségeinek kidolgozásához. A nyilvánosság részt vehet a potenciálisan veszélyes

Földközeli objektumok felkutatásában az Asteroid Grand Challenge program keretében, amelynek célja egy olyan terv kidolgozása, amely az emberi populációt fenyegető összes aszteroidát felkutatja, és megtudja, mit kell tenni ellenük. A NASA egy Asteroid Redirect Mission (ARM) missziót is folytat, amely űrhajósokat azonosít, átirányít és küld egy aszteroida felfedezésére. Számos kutatási célja mellett a misszió bemutathatja az aszteroida eltérítésének alapvető bolygóvédelmi technikáit. A térképem szereplő ékszakai becsapódás 2010 februárjában történt Szlovákia felett, amelynek maradványait, a Kassai-meteoritot, a Kassa melletti hegyekben találták meg.

http://neo.jpl.nasa.gov

http://www.nasa.gov/asteroidinitiative

Szondák az univerzumban

A Voyager–1 a Földtől legtávolabb lévő ember alkotta objektum, körülbelül 25 milliárd kilométerre (167 csillagászati egységre) a Naptól, a csillagközi térben haladva. Más szondák, mint a Voyager–2 vagy a Pioneer–10/11, szintén messze vannak, de közelebb, nagyjából 20-23 milliárd kilométerre. Ezek a távolságok az univerzum óriási skáláján (80-100 milliárd fényév átmérővel) elhanyagolhatóak, hiszen még a Naprendszert sem hagyták el véglegesen kivéve a Voyager–1-et.

Voyager–1 Távolsága

Jelenlegi távolsága a Földtől kb. 24-25 milliárd km, sebessége óránként 61 ezer km. A jelátvitel ideje 23 óra.

Más Szondák

•Voyager–2: Hasonló pályán, de kissé közelebb, csillagközi térben.

•Pioneer–10/11: 20+ milliárd km, de inaktívak.vilagur.

•New Horizons: Kuiper-övben, kb. 8 milliárd km-re.

Univerzális Összehasonlítás

Az univerzum megfigyelhető része 93 milliárd fényév sugarú; a szondák max. 0,00000003 fényévre vannak tőlünk

Mi a Voyager 1 jelenlegi pontos távolsága a FöldtőlMikor lépett ki a Voyager 1 a NaprendszerbőlMi a Voyager 2 távolsága mostHogyan mérik a szondák távolságát a FöldtőlMi a New Horizons szonda jelenlegi pozíciójaA Voyager–1 jelenleg körülbelül 25,6 milliárd kilométerre (kb. 169–170 csillagászati egységre) van a Földtől, és 2026 novemberére elérheti az 1 fénynap távolságot (25,9 milliárd km). Voyager–1 kilépése

A Voyager–1 2012. augusztus 25-én lépett át a heliopauzán, belépve a csillagközi térbe, így elhagyta a Naprendszer határait.

Voyager–2 távolsága

A Voyager–2 jelenleg kb. 21,3 milliárd kilométerre (kb. 142 csillagászati egységre) található a Földtől.Távolságmérés módja

A szondák távolságát rádiójelek Doppler-eltolódásával és időzítésével mérik a NASA Deep Space Network állomásai révén; a jelvisszaútidő (pl. Voyager–1 esetén már 23+ óra) és a Doppler-effektus alapján számolják ki a pozíciót és sebességet.New Horizons pozíciója

A New Horizons szonda jelenleg a Kuiper-övön túli csillagközi térben halad, kb. 94–100 csillagászati egységre (14–15 milliárd km-re) a Földtől, de pontos 2026 januári adat nem áll rendelkezésre a keresési eredményekben.

Hányan haltak meg űrhajózásban

Az űrhajózás történetében összesen 22 ember halt meg közvetlenül az űrprogramok során, főként indításkor, repülés közben vagy visszatéréskor bekövetkezett balesetekben állítólag, valójában kétszerannyi áldozatról beszélnek.

Főbb katasztrófák

•Apollo-1 (1967): 3 amerikai űrhajós (Gus Grissom, Ed White, Roger Chaffee) halt meg egy földi gyakorlat során kitört tűzben.​

•Szojuz-11 (1971): 3 szovjet kozmonauta (Georgij Dobrovolszkij, Viktor Pacajev, Vlagyiszlav Volkov) fulladt meg a világűrben egy szelep meghibásodása miatt.

•Challenger (1986): 7 űrhajós vesztette életét indítás utáni 73 másodperccel bekövetkező robbanásban.

•Columbia (2003): 7 űrhajós halt meg a visszatérés során az űrrepülő szétrobbanásakor.

Ezek a tragédiák teszik ki a teljes számot, a földi kiképzési baleseteket (pl. Nedelin-katasztrófa, kb. 78-120 halott) nem számítjuk ide, mivel azok nem közvetlenül az űrhajózás repülési fázisaihoz kötődnek. Állítólag 2026 januárjáig nem történt újabb halálos űrbaleset.Az űrhajózás történetében legalább négy szovjet/orosz űrhajós halt meg repülés közben a Szojuz-11 misszión 1971-ben: Georgij Dobrovolszkij, Viktor Pacajev és Vlagyiszlav Volkov, valamint egy további esetet említenek a Nyegyelin-katasztrófa kapcsán, bár az eltussolt jellegű.Főbb esetek•Szojuz-11 (1971): Három űrhajós megfulladt a visszatérés során egy szelep meghibásodása miatt, ami vákuumot okozott a kabinban.•További balesetek: Dolgov (1962) ejtőernyős teszt során halt meg, Gagarin (1968) repülőgép-szerencsétlenségben, de ezek nem közvetlenül űrrepülés közben történtek.ÖsszesítésA pontos szám vitatott a tesztesetek miatt, de repülés közbeni halálozásnál három fő a hivatalosan elismert szovjet eset; orosz korszakban (1991 után) nem történt hasonló űrben.

A Hungaria E-típusú kisbolygók család tagjai

Az A-típusú Hungaria család E-típusú kisbolygói a Hungaria dinamikai család részei, amely a kisbolygóöv belső peremén található, félnagytengelyű 1,8–2,0 CsE között, nagy pályahajlással (kb. 22–30°). Ezek a kisbolygók a Naprendszer belső kisbolygóövén keringenek, közel a Mars pályájához, 9:2-es rezonanciában a Jupiterral és 2:3-asban a Marssal, ami külön őket a főövtől.Főbb tagok A család névadója a 434 Hungaria, kiemelkedő E-típusú tag a 3103 Eger (magyar felfedezésű)​ A dinamikai családnak mintegy 5000 tagja van, de az E-típusúak alkotják a színképi család kb. 59%-át (X/E és M típusok összevonva).A 434 Hungaria átmérője kb. 10-20 km, kiváló visszaverőképességgel (albedó ~0,3). A kisebb tagok, mint a 3103 Eger, 1–2 km-esek; a család tagjai általában 1–20 km közötti méretűek, ensztatitos kondrittal rokon összetétellel. A 434 Hungaria kisbolygó a Hungaria család névadója, amely főként E-típusú tagokat tartalmaz. Főleg nagy pályahajlású pályákon keringő kisbolygócsoport a belső Főövben.

434 Hungaria jellemzői A 434 Hungaria átmérője körülbelül 11 km. Összetétele főként E-típusú, ami fémes anyagokat, elsősorban enstatitot tartalmazó E-kondritokra utal.Fontos E-típusú tagok A Hungaria család legjelentősebb E-típusú kisbolygói közé tartozik a 434 Hungaria, valamint mások, mint például a 3679 Amy, az 719 Albert és a család kisebb tagjai. Ezek alkotják a család színképi magját, körülbelül 59%-ukat sorolják E- vagy M-típusba. Hungaria vs. Flora család A Hungaria család a belső Főövben helyezkedik el (félnagytengely ~1,9 CsE), közel körpályán (excentricitás ~0,08), míg a Flora család belső főövben, de kisebb hajlással és nagyobb taglétszámmal (több ezer ismert tag). A Hungaria dinamikusan kompaktabb, színképileg E-domináns, míg a Flora főleg S-típusú. Nagy hajlásszög oka A nagy pályahajlás (átlag ~22-30°) a 9:2 Jupiter-rezonancia és 2:3 Mars-rezonancia együttes hatására alakul ki, ami stabilizálja őket a belső Főöv peremén, távol a fő kolliziós zónáktól. Ez védi őket a perturbációktól. Felfedezés A család névadója, a 434 Hungaria 1898. szeptember 11-én került felfedezésre Max Wolf német csillagász által Heidelbergből; a Budapesten tartott csillagászati konferencia miatt kapta nevét. A család többi tagját fokozatosan azonosították dinamikai elemzéssel a 20. században.A "Hungária kisbolygók" a kisbolygó belső csoportjára utal, ezen a napon 1,8–2,0 csillagnyiségtávolságra (AU) elején a Nap270–300 millió km-től (kb. 270–300 millió km) található, a Mars pályájához, a Főövhöz.

Ezek magyar felfedezésű vagy magyar vonatkozású kisbolygók, elsősorban a Piszkéstetői Obszervatóriumban (Mátrafüred közelében) és a Svábhegyi Csillagvizsgálóban (Budapest) fedezték fel őket.A legfényesebb magyar vonatkozásúak közé tartozik a 434 Hungaria (felfedező: Max Wolf, 1898, Heidelberg, de magyar elnevezésű) és a 3103 Eger (Lovasi Miklós, 1982, Piszkéstető), ami abszolút fényes fényességükhöz (H ≈ 12–14 alapján) valószínűleg magnitúdó. Más példák: 1436 Salonta (Kulin György, 1936, Svábhegy, H ≈ 12,7) és 908 Buda (Max Wolf, 1918).Szabad szemmel általában nem láthatók , mert még oppozícióban (legközelebbi, legfényesebb pontban) is csak távcsővel észlelhetők (8–10 magnitúdó körüliek), a Vesta kisbolygóval (4 Vesta, H ≈ 3,2), ami időnként szabad szemmel látható a kisbolygóövben. Nyíregyházáról (vagy Magyarországról) tavasztól őszig keresendők az esti/éjszakai égbolton, csillagtérképpel (pl. Stellarium) a Szűz vagy Bikacsillagkép közelében; pontos pozíciókhoz aktuális efemeridák kellenek A Hungaria aszteroidák , más néven Hungaria csoport , az aszteroidaövben található dinamikus aszteroidacsoport [ 1 ] , amelyek a Nap körül 1,78 és 2,00 csillagászati ​​egység (AU) közötti fél-nagytengellyel (egy ellipszis leghosszabb sugara) keringenek . [ 2 ] Ezek a Naprendszer legbelső aszteroida-koncentrációja – a Földhöz közeli aszteroidák sokkal ritkábbak –, és nevüket legnagyobb tagjukról, a 434-es Hungáriáról kapták . A Hungaria csoport magában foglalja a Hungaria családot ( FIN : 003 ), egy ütközéses aszteroidacsaládot , amely dominálja populációját.A Hungaria aszteroidák jellemzően a következő pályaparaméterekkel rendelkeznek : 

Féltengely 1,78 és 2,00 AU között

Körülbelül 2,5 éves keringési idő

Alacsony excentricitás , 0,18 alatt

16° és 34° közötti dőlésszög

Hozzávetőleges átlagos mozgásrezonancia a Jupiterrel 9:2, a Marssal pedig 2:3 arányban A 4:1 rezonancia Kirkwood-rés (2,06 AU-nál) a Hungaria család külső határát jelöli, míg a Marssal való kölcsönhatások a belső határt határozzák meg. Összehasonlításképpen, az aszteroidák többsége az aszteroidaöv magterületén található, amely a 4:1 rés (2,06 AU-nál) és a 2:1 rés (3,27 AU-nál) között helyezkedik el. A legtöbb Hungaria E-típusú aszteroida , ami azt jelenti, hogy rendkívül fényes ensztatit felszínnel és jellemzően 0,30 feletti albedóval rendelkeznek . Magas albedójuk ellenére egyik sem látható binokulárral, mivel túl kicsik: a legnagyobb ( 434 Hungaria ) mindössze körülbelül 11 km méretű. Ezek azonban a legkisebb aszteroidák, amelyeket rendszeresen meg lehet figyelni amatőr távcsövekkel. A Hungaria kisbolygócsoport eredete jól ismert. A Jupiterrel alkotott 4:1 arányú pályarezonancián , amely a 2,06 AU távolságú fél-nagytengelyeken fekszik , bármely keringő test kellően erős perturbációnak van kitéve ahhoz, hogy rendkívül excentrikus és instabil pályára kényszerüljön, létrehozva a legbelső Kirkwood-rést . Ezen a 4:1 rezonancián belül az alacsony inklinációjú pályákon keringő aszteroidákat – a 4:1 arányú Kirkwood-résen kívüliekkel ellentétben – erősen befolyásolja a Mars gravitációs mezeje . Itt a Jupiter hatása helyett a Mars perturbációi a Naprendszer élettartama alatt a 4:1 arányú Kirkwood-résen belüli összes aszteroidát kiszorították, kivéve azokat, amelyek elég messze vannak a Mars pályasíkjától, ahol a bolygó sokkal kisebb erőket fejt ki. Ez azt a helyzetet teremtette, hogy a 4:1-es rezonancián belül az aszteroidák egyetlen megmaradt koncentrációja nagy inklinációjú pályákon található, bár ezek excentricitása meglehetősen alacsony. Azonban még a Naprendszer történetének jelenlegi szakaszában is, néhány Hungaria aszteroida keresztezi a Mars pályáját , és a Mars hatása miatt még mindig kilökődik a Naprendszerből (ellentétben az aszteroidaöv "magjában" lévő aszteroidákkal, ahol a Jupiter befolyása dominál)A Mars pályájának hosszú távú változásairól úgy vélik, hogy kritikus tényezők a Hungaria aszteroidák jelenlegi eltávolításában. A legnagyobb excentricitásoknál, amelyek hasonlóak a ma megfigyelt szélsőséges értékekhez, vagy akár kissé nagyobbak, a Mars perturbálja a Hungaria aszteroidákat, és egyre excentrikusabb és instabilabb pályára kényszeríti őket, amikor felszálló csomópontjuk hosszúsági koordinátájával közel van a Mars aféliumához .  Ez végső soron több millió év alatt a rövid életű Amor aszteroidák és a Földet átjárók kialakulásához vezet .A Hungaria aszteroidákról úgy gondolják , hogy a hipotetikus E-öv aszteroidapopuláció maradványai .  A Nice-modell alapján végzett szimulációk szerint a hipotetikus E-öv nagy részének szétszóródását a Naprendszer óriásbolygóinak kifelé irányuló vándorlása okozhatta . Ezek a szétszórt E-öv aszteroidák viszont a késői nehézbombázás becsapódási pontjai lehettek .A 434 Hungaria egy viszonylag kis aszteroida , amely a belső aszteroidaövben kering . Ez egy E-típusú (nagy albedójú ) aszteroida. Névadója a Hungaria aszteroidáknak , amelyek az 1:4-es Kirkwood-rés belsejében keringenek a Nap körül , az aszteroidaöv magjából kiemelkedő helyen. Max Wolf fedezte fel 1898. szeptember 11-én a Heidelbergi Egyetemen . Nevét Magyarországról kapta , amely 1898-ban csillagászati ​​találkozót rendezett Budapesten . Úgy gondolják, hogy genetikai kapcsolat lehet a 434 Hungaria és a 3103 Eger , valamint az aubritok között .A Hungaria család ( 003  ) egy legalább 2966 ismert aszteroidából álló ütközéses aszteroidacsalád , amely nevét legnagyobb tagjáról, a 11 kilométer átmérőjű 434 Hungaria jelű aszteroidáról kapta. A Hungaria aszteroidák nagyobb dinamikus csoportján belül helyezkedik el , amely a távoli belső aszteroidaövben található aszteroidacsoport , 1,78 és 2,00 AU közötti féltengelyekkel . A család minden tagja fényes E-típusú aszteroida, körülbelül 0,35-0,6 albedóval .Egy aszteroidacsalád fizikailag rokon aszteroidák csoportja, amelyek általában egy eredeti, nagyobb aszteroidával való ütközés következtében jönnek létre, és a töredékek az eredetihez hasonló pályán folytatódnak. Ez abban különbözik a dinamikus csoporttól , hogy a dinamikus csoport tagjai csak a bolygókkal való gravitációs kölcsönhatások miatt keringenek hasonló pályán, amelyek az aszteroidákat egy adott pályatartományba koncentrálják. A Hungaria család tagjai egyrészt a tágabb Hungaria dinamikus csoport részei , másrészt a 434 Hungaria töredékei. A családot katasztrofális aszteroidacsaládnak tekintik, mivel a legnagyobb tagja, a 434 Hungaria, a család tömegének csak egyötödét teszi ki. A családot különféle becslések szerint205 ± 45 millió év, 275 A családot különféle becslések szerint205 ± 45 millió év, 275 millió év,  és400 ± 100 millió éves.

  434 Hungaria aszteroida csoport E-tipusú kisbolygókat tartalmaz, ami  a Mars pályájához közel kering. Ensztatit akondrit felszinnel rendelkezik, ami magas albedót biztosít neki. A 434 Hungaria 11km átmérőjével a legnagyobb, ami ha ütközik a földdel, akkor 100 millió Hirosimára méretezett atombomba energiájával csapódik be, ez az esemény drasztikus éghajlatváltozást és az emberiség tömeges kihalását okozhatja. 

A naprendszer bolygóinak anyaga

A Nap objektumai eltérő kémiai összetétellel rendelkeznek, a központi Nap domináns hidrogén- és héliumtartalmától a bolygók szilárd vagy gázos anyagi felépítéséig. A Nap alkotja a Naprendszer tömegének9,8%-át, nagy hidrogénből (kb 73,5%) és héliumból, fúziós reakciók révén termel energiát.

Belső (kőzet)bolygók; A Merkúr, Vénusz, Föld és Mars szilikátokból, fémekből (pl. vas, nikkel) és nehéz elemekből épül fel, szilárd kérggel és gyakran fémmagokkal. 

Külső (gázóriás)bolygók; A Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz túlnyomórészt hidrogénből és héliumból áll, kis szilárd magot vesz körül vastag gázréteg vagy jéghéj.

Kisbolygók és üstökösök.  A kisbolygók (pl. Ceres az aszteroidaövben) fő szilikátokból és fémekből, míg az üstökösök jégből (víz, ammónia, metán), porból és szerves anyagokból, a Kuiper-övben és Oort-felhőben.

A nap Hidrogén (74%), hélium (24%)  

A  kőzetbolygóknak Szilikátok, fémek (vas, nikkel) Merkúr, Föld, Mars

Gázóriások Hidrogén, hélium, vízjég Jupiter, Szaturnusz

Törpebolygóknak Jeges kőzet (szilikát + jég) Plútó, Ceres, Eris

Üstökösök Jég, por, szerves Oort-felhő objektumokgeometodika​ 

 A Nap légköre túlnyomórészt hidrogénből (kb. 74% tömegarányban) és héliumból (kb. 24%) áll, kisebb mennyiségű metánból, ammoniából, vízpárából és nyomokban más elemekből, mint a nitrogénből vagy a kénvegyületből.

Föld magja és köpenye

A Föld belső magja fő vasból (kb. 85-90%) és nikkelből áll, külső magja ékony fémötvözet vasból, nikkelből és könnyebb elemekből, mint a kén vagy az oxigén.

A köpeny szilikát alapú, magnézium- és vasban gazdag olivinekből, piroxénekből és egyéb szilikát ásványokból épül fel, amelyek nagy hőmérsékleten és nyomáson stabilak.

Mars kérgének ásványai

A Mars kérge bazaltos összetételű, főként olivinekből, piroxénekből, földpátokból és üveges anyagokból áll.Jelentős az agyagásványok (pl. smektit), jarosit (savas környezetben képződött szulfátásvány), gipsz (kalcium-szulfát) és kalcium-szulfátok jelenléte, amely a múltbeli vízjellel jelzik.

Jupiter holdjainak összetétele

A Jupiter nagy holdjai (pl. Io, Europa, Ganymede, Callisto) eltérőek: Io kénes és szilikátos vulkanikus kéreg, Európa jégkéreg vizes óceán felett, Ganymede és Callisto jeges szilikát mag sziklás anyaggal.

Kisbolygók és üstökösök anyaga

A kisbolygók fő szilikátkőzetekből (C-típus: szénes, S-típus: szilikátos, M-típus: fémes nikkel-vas) út, az aszteroidaövben koncentrálódva.

Az üstökösök jeges magok (vízjég, ammónia, metán, CO₂), por és szerves anyagok keverékei, amelyek pályájukon gázfelhőt fejlesztenek.​

A C-típusú és S-típusú kisbolygók a leggyakoribb spektrális típusok a kisbolygóövben, színképük és összetételük alapján különböztetik meg őket. Összetétele a C-típusúaktartalmú kondritos anyagból, hidrált szilikát szénből, míg az S-típusúak nagy szilikátokból épülnek fel, gyakran porral fedve.

Fényesség és albedó A C-típusúak nagyon sötétek (albedo < 0,065), az S-típusúak világosabbak (albedo 0,07–0,23). Előfordulás C-típusúak teszik ki a kisbolygók kb. 75%-át, főleg a külső kisbolygóövben gyakoriak; S-típusúak 17%-ot adnak, a belső övben uralkodnak. Tulajdonság C-típusú S-típusú 

Arány ~75%Wikipédia​ ~17% Összetétel Kondrit, hidrált szilikátokWikipédia​ Szilikátok Albedó <0,065Wikipédia​ 0,07–0,23 Előfordulási hely Külső öv és​ Belső öv

A C-típusú kisbolygók, mint a Hygiea, különösen sötét, szénben gazdag anyagokból származik, míg az S-típusúak szilikátokat tartalmaznak, az M-típusúak pedig fémes összetételűek.

C-típusú példák Hygiea mellett Ezek a kisbolygók a külső aszteroidaövben gyakoriak, szenes kondrit jellegűek. 95 Arethusa, 194 Prokne, 195 Eurykleia, 253 Mathilde, 324 Bamberga, 508 Princetonia, 511 Davida.

S-típusú példák Juno mellett Az S-típusúak világosabbak, szilikátosak, főleg a belső övben fordulnak elő.

Példák: 8 Flora, 15 Eunomia, 16 Psyche (bár Psyche részben M-jellegű).

M-típusú jelzők

Fémes összetételűek (vas, nikkel), nagy sűrűségűek, nagyon differenciálódott kisbolygók magjai ütközés után.

C és S típusú gyakorlatok; C-típusúak a külső kisbolygóövben (3,0–3,5 AU), szénanyagokban gazdagok (kb. 75%). S-típusúak a belső övben (2,1–2,5 AU), szilikátosak (kb. 17%).

Színkép szerepe

A színkép elemzi a felszín összetételét: abszorpciós vonalak jelzik a szilikátokat (S), szént (C) vagy fémet (M), így osztályozzák a típusokat.

A B-típusú kisbolygók a Hygiea családjában jellemző szénben gazdag, sötét, alacsony fényességű objektumok, amelyek a C-komplexum részét képezik, és gyakran hidrogénnel vagy ammóniával módosított összetétellel rendelkeznek.csillagaszattudnivalok.

Az M-típusú kisbolygók az aszteroidaöv belső és középső régiójában, főként 2,4–2,8 CsE távolságban gyakoriak, ahol a fémekben gazdag maganyag maradványok koncentrálódnak.

E-típusú minták

A Hungaria családban, amely a belső aszteroidaövben található (1,8–2,0 CsE), E-típusú kisbolygók példái közé tartozik a (434) Hungaria maga, valamint a (522) Helene és a (989) Schwassmannia, nagy albedójuk és enstatitban gazdag összetételük miatt.

Vesta és Ceres típusa

A Vesta spektrális típusa V, bazaltos, HED-meteoritokhoz hasonló anyagú, míg a Ceres G vagy C típusú, szénben és hidratált agyagokban gazdag törpebolygó.

Az M-típusúak fémes összetételét nagy méretű, differenciálódott protoplanéták ütközéssel szétszakadt magjának vas-nikkel ötvözete okozza.

Az S-típusú kisbolygók jellemzően szilikátokban, vasban és nikkelben gazdagok, világos felületükkel (albedó 0,07–0,23), porral fedettek, és a kisbolygóöv belső részén gyakoriak, 17%-ot tesznek ki.

A C-típusú kisbolygók a leggyakoribbak (kb. 75%), sötétek, szénben, kondritban és hidrált szilikátokban gazdagok, főként a kisbolygóöv külső részének találhatók.

Példák V-típusú kisbolygókra a Vesta család tagjaiként: a 4 Vesta maga, valamint pályahasonlóságú vestoidok, melyek bazaltos összetételűek, vaselnyelési vonalakkal (0,95 és 1,95 mikron).

Hygiea típusa

A 10 Hygiea C-típusú kisbolygó, sötét, szénben és hidrált szilikátokban gazdag.csillagvilág​

X-csoport összefoglaló

Az X-csoportba tartozó kisbolygók (pl. M, E, P altípusok) fémekben (vas, nikkel), szénben vagy kevert anyagokban gazdagok, sötétek és primitív összetételűek.

Hol gyakoriak az S-típusú kisbolygókMi a jellemzője az M-típusú kisbolygóknakMilyen anyagok alkotják a D-típusú kisbolygókatMi a pályája és mérete a 3. Juno-nakHogyan különböztetik meg a Vesta család tagjaitAz S-típusú kisbolygók a kisbolygóöv belső részén, a Mars és Jupiter pályája között gyakoriak, ahol a szilikátos összetétel uralkodik.csillagaszattudnivalok.

M-típusú jelzők

Az M-típusú kisbolygók fő fémeket, elsősorban vasat nikkelt tartalmaznak, ami differenciált kisbolygók magjára utal.

Ezek spektruma fémes jellegű, és ritkábbak, de a kisbolygóöv belső-középső szakaszán fordulnak elő.

D-típusú összefoglaló

A D-típusú kisbolygók leginkább sötét, szerves anyagokat (szénben gazdag tartalmat), valamint jeget tartalmaznak, és jellemzően a külső kisbolygóövben találhatók.csillagaszattudnivalok.

3 Juno adatok

A 3 Juno S-típusú kisbolygó átmérője körülbelül 250 km, pályája az aszteroidaöv belső részének elliptikusan a Mars és Jupiter között, excentrikus kb. 0,26.

Vesta család megkülönböztetése

A Vesta család tagjait pályaelemeik (alacsony inklináció, hasonló fél nagytengely), spektrumuk (V-típusú, bazaltos összetétel Vesta-szerűen) és dinamikai számításaik alapján különböztetik meg, gyakran pályakövetéssel és színképanalízissel.​

A D-típusú aszteroidák elsősorban szerves anyagokban gazdag szilikátokból, szénből és vízmentes szilikátokból állnak, gyakran nagyon alacsony albedóval és jellegtelen vöröses spektrummal. Jellemzően a külső aszteroidaövben, a Jupiter trójaiain túl vagy azok között találhatók.

A C-típusú aszteroidák a leggyakoribbak, az ismert aszteroidák körülbelül 75%-át teszik ki, és sötét felszínük (albedó 0,065 alatt) jellemzi őket, amely gazdag kondritikus anyagokban és hidratált szilikátokban. A fő öv külső, a Naptól távolabbi régióiban gyakoriak.

4 Vesta pálya és mérete

A 4-es számú Vesta körülbelül 2,36 AU távolságú féltengely körül kering, alacsony excentricitással és inklinációval, így a belső fő aszteroidaövben található. Átlagos átmérője nagyjából 525 km, így ez az egyik legnagyobb aszteroida és protoplanetáris maradvány.

Pszichés M-típusú jellemzők

(16) A Psyche egy M típusú aszteroida, amely gazdag fémes vasban és nikkelben, ami egy differenciált protobolygó szabaddá vált magjára utal. A fő övben található, nagy sűrűséggel (~3,9 g/cm³) és radar-albedóval, amely fémek dominanciájára utal, bár némi szilikát is jelen lehet.​

Vesta család spektrális jellemzői

A Vesta család tagjai V-típusok, amelyeket erős abszorpciós sávok különböztetnek meg a bazaltos anyagoktól, például a piroxéntől 0,95 és 1,95 mikrométernél. Megosztják a Vesta pályaelemeit (fél-nagytengely ~2,50 AU, hasonló excentricitás és dőlésszög) és spektrumát, így ütközési töredékekként kapcsolódnak egymáshoz.csillagaszattudnivalok.

A Ceres törpebolygó (korábban kisbolygóként osztályozva) főleg vízjégből, hidratált agyagásványokból (mint cronstedtit), karbonátokból (dolomit, sziderit) és sókból (pl. magnézium-szulfát, nátrium-klorid) áll, kőzetmaggal és jeges köpennyel

Psyche pályája és küldetése

A Psyche (16 Psyche) az aszteroidaövben kering, pályája félnagytengelye kb. 2,92 CsE, excentricitása 0,14, inklinációja 3,1 fok; periódusa mintegy 5 év.

A NASA Psyche küldetése 2023-ban indult, fémekben (vas, nikkel) gazdag M-típusú kisbolygót vizsgálja 2029-es érkezéssel, hogy feltárja egy bolygómag szerkezetét.

Legnagyobb V-típusúak

A V-típusú (vesztita család) kisbolygók bazaltos, differenciált anyagúak; legnagyobbak: (4) Vesta (525 km), (192) Naucrate, (201) Penelope, (289) Nenemia, (661) Iris (kb. 200 km).

D vs. P típus különbség

D-típusúak: nagyon sötétek (albedo <0,05), széntartalmúak, Thule-csoportban gyakoriak, külső Naprendszer eredetűek.

P-típusúak: hasonlóan sötétek, de primitívebbek, metánban gazdagabbak, transzneptuni jellegűek; spektrumuk pirosabb, kevesebb UV-abszorpcióval.

S-típusú összetétel

S-típusú kisbolygók szilikátosak, kondritos meteoritokhoz hasonlóak: szilícium-dioxid (kb. 40-50%), vas-nikkel ötvözet (10-20%), olivin, piroxén, plagioklász; világosak (albedo 0,1-0,3).

Mi a 4 Vesta összetétele és küldetéseMilyen fémeket tartalmazhat a Psyche kisbolygóMi a Ceres lehetséges belső szerkezeteMelyek a leggyakoribb kisbolygó típusok a főövbenMiért fontosak az M-típusú kisbolygók bányászat szempontjábólA 4 Vesta összetétele bazaltos kőzetanyagú, differenciált szerkezetű bolygókezdemény rétegekkel: vastartalmú mag, szilikátos köpeny és bazaltos kéreg, amit a Dawn küldetés (2011–2012) vizsgált részletesen.

Psyche Fémjei

A Psyche M-típusú kisbolygó fő nikkel-vas ötvözetet tartalmazhat, nagy fémtartalommal a differenciált belső magban; a NASA Psyche szondája (2023-as indulás) pontosítja ezt.​

Ceres Szerkezete

A Ceres jelentős differenciált: vasmag, nehéz szilikátos köpeny és bazaltos kéreg, szferoid alakú törpebolygóként, a Dawn küldetés adatai alapján.

Főöv Típusai

A főötípus gyakori kisbolygótípusai C-típusúak (széntartalmúak, ~75%), S-úak (kőzetesek, ~17%) és M-típusúak (fémesek).​

M-típusú Fontossága

Az M-típusúak (mint a Psyche) nikkel-vasban gazdagok, így kulcsfontosságúak a jövőbeli űrbányászat szempontjából, óriási fémkészletek miatt.

Milyen spektrális típusok vannak a kisbolygóknálA kisbolygók spektrális típusait a felszínük reflexiós spektruma alapján osztályozzák, ami az összetételükről árulkodik. Főként a Tholen- és SMASS rendszerekben különböztetik meg több csoportot, mint a C (szénes), S (kőzetfémes) és más ritkább altípusokat.

Fő spektrális csoportok

A gyakori osztályozás a következőket tartalmazza:

•C típus : Szénben gazdag, sötét felszín, hidrált szilikátokkal; a kisbolygók kb. 75%-a ebbe tartozik, főleg a külső övben.

•S típus : Szilikátok uralják, fényesebb felületű, kőzetfémes összetétel; kb. 17%-os arány, belső övben gyakori (pl. Juno).

•M típus : Fémekben (vas, nikkel) gazdag maganyag, magas sűrűségű; ütközések maradékai.​

•Egyéb csoportok : X (fémekben dús), V (bazaltos, Vesta-szerű), A (olivinban gazdag), D, P, T (sötét, vöröses).​

Osztályozási rendszerek

A Tholen-osztályozás 26 típust különböztet meg (pl. B, F, G a C csoportban; Q, R a S-hez közel).

A SMASS-II finomabb, 26 fő típust használ, hasonlóan építkezve a színkép abszorpciós vonalaira (UV, infravörös).

Ezek a típusok pálya- és összetételbeli különbségeket jeleznek az aszteroidaövben.csillagvilág​

Mi a Thol-osztályozás részletes kritériumaMelyik kisbolygók a leggyakoribb C típushoz tartoznakMi a különbség S és M típus közöttSMASS osztályozás kisbolygóknálC típusú kisbolygók összetétele és példákA Tholen-osztályozás és más kisbolygó-besorolások a spektrális jellemzők, albedo és összetétel alapján különböztetik meg a kisbolygókat. AC típus a leggyakoribb, körülbelül 75%-ot tesz ki, míg az S és M típusok között főként a felszín anyaga különbözik.​

Tholen-osztályozás kritériumai

A Tholen-osztályozás (1984) a kisbolygók színképét, albedo-ját (0,065 alatti sötétség a C-nél) és abszorpciós vonalait vizsgálja, főleg C, S és U csoportokra osztva. AC csoportba tartoznak a sötét, kondritos-hidrált szilikátos típusok (pl. B, F, G, C altípusok), az S szilikátos, míg az M fémekben gazdag.

Leggyakoribb C típusú kisbolygók

AC típusúak alkotják a kisbolygók 75%-át, főleg a külső Övben gyakoriak, sötétek és szénben, kondritban, hidrált szilikokban, esetleg vízben gazdagok. Példák: 10 Hygiea, 1 Ceres (bár törpebolygóként is ismert).

S és M típusú különbsége

Az S típus (kb. 17%) szilikátokban (pl. olivin, piroxén) gazdag, albedo 0,07–0,23, világosabb és porosabb felszínű (pl. 3 Juno). Az M típus fémekben (vas, nikkel) dúskál, nagyon differenciálódott magmaradvány, szürkés spektrumú (pl. 16 Psyche).SMASS osztályozás

Az SMASS (Small Main-Belt Asteroid Spectroscopic Survey) finomítja a Tholen-t, több altípust használ (pl. Cb, Cg a Cn belül hidratáltaknak), hangsúlyozva a látható-NIR tartományt és pontosabb összetételt. 26 fő típust különböztet meg, C továbbra is dominál.csillagaszattudnivalok.

C típusú összefoglaló

Felszínük szénben gazdag kondrit (szenes chondrit-szerű), hidrált szilikátok (pl. filloszilikátok), esetleg ammónia vagy vízjég; nagyon sötétek (albedó <0,065). Példák: 10 Hygiea, 52 Europa.

Tholen és SMASS osztályozás közötti fő különbségekA Tholen- és SMASS-osztályozások az aszteroidák spektrális típusainak két fontos rendszere a csillagászatban. A fő különbségekben a spektrumfelbontás, az osztályok száma és a fizikai tulajdonságok hangsúlya játszik szerepet.

Tholen-osztályozás

Ez a korábbi, alacsony felbontású (0.35–2.5 μm) spektroszkópiai rendszer 1984-ben Schelte J. Tholen által fejlett ki. 14 fő osztályt (pl. C, S, M, X) határoz meg, amelyek elsősorban a színreflexiós tulajdonságokon alapulnak; kevesebb különbözteti meg a finomabb alcsoportokat. Főként a földközeli és főövi aszteroidák korai katalogizálására használták.

SMASS-osztályozás

A Small Main-Belt Asteroid Spectroscopic Survey (SMASS) 1995–2003 között készült, magasabb felbontású (0.4–0.92 μm) méréseken alapul. 26 osztályt különböztet meg (pl. Cg, Sq, Ld), részletesebben kezeli a C-, S- és X-komplexumokat; jobban korrelál a Bus-DeMeo taxonomiával is. Modernebb, a főöv aszteroidáira fókuszál, és jobban kapcsolódik összetételhez (pl. hidratált szilikátokhoz).

Összehasonlító táblázat

Jellemző Tholen-osztályozás SMASS-osztályozás  

Felbontás Alacsony (0,35–2,5 μm) Magas (0,4–0,92 μm) 

Osztályok száma 14 fő osztály 26 részletes osztály 

Fókusz Színreflexió, egyszerű csoportok Összetétel, finomabb spektrális vonások 

Alkalmazás Korai katalogusok, földközeliak Főöv, modern elemzések 

Korreláció SMASS-szal ~70-80%-os egyenleg Tholennal részleges, de pontosabb 

Gyakorlati hatás

A Tholen egyszerűbb, de kevesebb pontos; az SMASS jobb a fizikai modellezéshez, pl. aszteroida családokhoz. Például egy Tholen C-típus SMASS-ben Cb vagy Ch-ra bontható szét.

Ház a Vártanyán

Istennnek hála, közel fél évszada gyűjtöm ükapáink, dédapáink, nagapáink emlékezéseit, az utókor számára. Fontosak a néphagyományaink, mert aki nem ismeri a múltját, nem értheti a jelent és nem lesz jövője sem. A hagyományon az elődeinktől reánk maradt bölcs tapasztalatokat és szellemi javakat értjük, ami népibölcsesség erkölcsi hagyaték, őseink öröksége fiainak. Írni olvasni aligha tudtak, így a hagyomány nemzedékeken át szájról-szájra terjed. A nagyapák elmesélték az unokáknak a tűz mellett amiket tapasztaltak. Az élet iskolája példákon keresztül fájdalmasan tanította meg nekik mit hogyan kell ésszerüen elvégezni. Hiszem hogy Isten azért adta nekem a tálentumot, hogy az emberiséget szolgáljam. Aligha tudtam volna szebben megköszönni Istennek azt a hatalmas tudást amit ajándékba kaptam tőle, mint hogy átmentem a Rétközi emberek bölcsességeit unokáinknak. Becsüljétek meg ezt a tudást, mert sok száz emberöltő bölcsessége rejtőzik benne. A népszokások ezáltal tovább élhetnek, megőrizve a rétközi emberek bölcsességét és a tájszólás megmentésével a nemzeti összetartozást erősíthetjük meg gyermekeinkben. Ne feledjétel el soha, honnan indultatok, a közös anyanyelv, nemzetmegtartó szerepe, a közös történelem, és a közös hagyományok kovácsolnak bennünket egy nemzetté, ez a kultúrkincs időtlen idők óta halmozódik. Népünk az ősi növényeket gyűjtögető, majd termesztő, később állatokat legeltető, nomád és zsákmányoló pákász-halász-vadász életformájukat mind a mai napig megőrizték és művelték a Rétközben. Az alkalmi nádkunyhókból lettek paticsházak, a legelőkből lettek kertek, a legelő állatokból háziállatok. Mint ahogy a fehérnépből feleség, a gyerekekből család, a pogányból keresztény. Életem során többezer könyvet olvastam el, azért hogy infotmáció éhségemet csillapítsam. Ez évente kb 50 könyvet jelent. Talán kellet is ahhoz, hogy képes legyek megfelelni ama hatalmas kihívásnak, hogy feldolgozzam, a Demecseri emberek múltját, megmentsem az utókornak ennek az ősi honfoglalás korabeli falunak az élőszóban elmondott emlékekeket. Mink szegények vótunk. A ház abbul vót amit tanáltunk a környéken ,oszt ami ingyen vót, sár, nád, góré, vessző, fa, még a tehénszart is megszáritottuk fűtésre használtuk. A plafon csak be vót deszkázva, látszott a gerenda, később mán stukatornádat szegeltünk rá oszt bevakoltuk. A kerités vesszőbül vót fonva, a sövény- vagy paticsfalú ház sárral vót tapasztva. A ház a fődbe vót sülyesztve 30-40 cmre. Gerendák vótak a sarkokba állítva, közzé vastag azsagok vótak, ahhoz fontuk a vesszőfalat. A mereglyefal abban különbözött a paticstól, hogy a sövényfonás helyett vékonyabb azsag vót 8–10 cm-re osztán azokat verték be szalmával kevert, vagy törekes sárral. A sövényfal mellett a szalmás sárból való rakott fal vót. Aaaa jó vót a, télen meleg, nyáron hűvös vót. Később mán vályogot is vetettünk, de előtte csak a vertfal vót. Ótán mán csak a cigánok vetették a vályogot a faluvégin a Miskóciék háza megett, a házhelyen a várfele vót a vályogvető gödör. Nyáron a padlásnélküli istállóban a jószággal egy légtérbe, szalmán aludtak a férfiak nem a házba, akinek vót gubája az azt leteritette, akinek nem vót az sásbul csinált magának vackot a szalmára oszt ott aludt, a fehérnép, a lyányok meg az  asszonok meg a házba. Télen beszorultak az emberek a házba, a kemencébe minde megégett., a venyige is a góré is meg a tengeri csutka is, meg a száraz tehéntrágya is. Nekünk vót gémeskút, szilvaaszaló, tengerikas, füstölő, budi, eperfa, diófa, tyukgóré, disznóól, istálló, dohán száritó, szin az udvaron. Az aszaló is sárbul vót, méter magas, 40 cm széles, három oldalán göngyölt sárból való fallal, bekerített tüzelő vót ez, elől 60 cm széles, 40 cm magas, íves szája vót. Tetejíre fűzfavesszőbül fonott sövént tettek, körül szélit csináltak, hogy a szilva le ne guruljon. A sövény alatt boltívesre tapasztották a szilvaaszalót, hogy a fonás meg ne gyulladjon az alatta égő tűztől.  A kemence is így készült, vót kinti meg benti. Két véka szilvát öntöttünk az aszalóba egyszerre, vesszőbül fonott lapos tepsikbe. 4 napig aszaltunk lassu tüzön. Vót tornác, amit később befalaztunk ablakot is kapott az lett a veranda, vót pitvar, ami a konyha előszobája vót meg tisztaszoba. Vót kis rácsos ajtó, amit mi verőcének híjtunk vagy kalantyus kapu, ami a konyha/pitvar udvari ajtónyílására szereltünk, hogy a baromfi ne gyöjjön be a házba. Később a bejárati ajtó elé raktunk egy köpenyajtót, ami a hótul esőtül vétte a belsőajtót. Nálunk nyári konyhának is hijták a pitvart, mivel csak nyáron főztek itt, mégis inkább kéményaljának mondták a régi öregek a pitvar hátulsó részét. A Rétközben konyhának a pendelykémény alatt szabadtűzhelyet neveztük, szabad konyhának is mondták, az meg a pitvar hátuljában 1 m széles, 1½ m hosszú, 80 cm magas, vályogból rakott, derékmagasságu tákolmány vót, a közepin égett a tűz, amit körülraktak cserépfazekakkal, tehát oldalát járta a láng, füstje egyenesen szállott fel a szabadkéménybe. Ha esett az eső, teknőt tettek a konyhára, hogy fel ne ázzon. A konyha alja üres vót, a tűzifa helyéül szolgált, de az egy-két hetes csirke is ott hált. Olyan öregek is élnek még, akik tudják, hogy a konyha alját kemencének is használták. A kemencének vót padkája amire lelehett ülni ha tengerit kellett morzsolni a baromfinak. A szabadtűzhely felett vót szabadkémény, vagy ahogy kiszélesedő aljáról nevezik, pendelykémény, négy árbuc vagy sátorfa tartotta, azonkívül, hogy a ház hátulsó falán, a pitvart elválasztó közfalakon és a füstgerendán is nyugodott. A sátorfára gúlaalakban vastagabb karókat helyeztek, vesszővel befonták, sárral betapasztották. Ebből folytatódott az egyenes kéménysíp nádból, deszkából, mely a füstöt kivezette és amelyet belől kitapasztottak. Később mán vót bolthajtásos kémény is, melynél a sátorfákat a félméteres oldalú kéménylábak helyettesítették. De vót ahun rövid oszlopok vótak leütve a fődbe és befonva vesszővel, amit aztán betapasztottak. Ezután hordták bele a földet, amit lebukóztak a tetejére hordott cserépdarabokkal, majd később a torockával együtt. A torocka fölé pelyvás sárt tapasztottak, ruhaverő súlyokkal lepüfölték. Olyan simára kiégett, mint a vastégla. A meleget a cserépréteg és a torocka tartotta. A kemence fenekét 32 négyszögletes cserépbül rakták.    A boglyakemencének nádlészából vót a váza, melyben három erős fűzfaabroncs vót. A nádvázat a padkára ráállították, a tövénél kis cövekek tartják az abroncsot; a torok irányában vót a második, amit a suttorok fájához kötnek; a harmadik fönt a tetején, rajta fadarabok. Erre jött a sár. A legtöbb sár a suttorkon, meg a kemence tetején van. Pelyvás, agyagos simább sárral kívül 4 ujjnyi vastagon, belül törekes sárból 3 ujjnyi vékonyan bekenik, amit pálcával két nap múlva körülvernek, hogy a sár megálljon rajta. A kemence falának 12–15 cm vastagnak kell lenni. A kemence mikor kiégett, belüle a vessző, megkeményedeett a sár oszt összeállt. Siket kemencének hijták, a rossz kemecét, azt el is bontották. A kemence száján levő előtető venyigébül, fickavesszőbül fonott, amit sárral betapasztanak. A kemence száját kellő magasra kell hagyni, szebb kenyér sül benne, az alacsony szájú kemence felhúzza a kenyér haját. A kemencében először krumplit sütnek, meg lapcsánát, lángost. A kemencét télen melegítésre, azonkívül egész évben kenyérsütésre használják. Melegítés céljából naponként kétszer fűtötték be a kemencét náddal: jókor reggel meg délután.ami éccakára adta a meleget. Kenyérsütéskor tudni kell, hány dugat (egy dugat: fél ölecske) égjen el benne, válogatva hol egyik, hol másik oldalában, amikor már jó tüzes. Ha a pemetvízből kivett szivanóval a kemence fenekét végighúzogatják és szikráik, akkor már lehet vetni a kenyeret. Kalácssütéskor pedig félmarék búzakorpát vetnek be, mely ha lángra lobban, tovább nem fűtik. A kemencék nagysága a család és cselédség száma szerint változik s ahhoz képest sütnek benne 4, 6, 9, 11, 13 kenyeret. Sütnek még benne lángost, lepényt (=kis kenyér), vakarót, pogácsát, kalácsot, kásás bélest, bobájkát, görhe málét káposztalevélben, tököt, hurkát, kolbászt, pecsenyét és halat tepsiben hasurára (egymás mellé kötözött nádszálak) téve. És amit először kellett volna említenem, krumplit. Ezelőtt a lovakat sült krumplival hizlalták ki eladásra, abrak nélkül, meg tavaszi szántásra. Két ló egy vékát evett meg és gabonaszalmát. De adták azt sertésnek is, sőt az ember is jóízűen fogyasztotta. Aztán pergeltek a kemencében káposztát; itt főzték töltöttkáposztát; paszulyt, borsót. Vizes tűzrevalót és őrölni való tengerit is a kemencében szokták szárítani. A kemence tetején szárad a gerjesztő, vizes ruha, ide teszik fel a sült tököt, meg éjszakára a málét. A kemence torkán, vagyis a suttorkon van a macska pihenőhelye, itt szárad a lábbeli, a kapca és régen itt állott kis faskatulyában a kénes gyufa. Mondják, hogy vót olyan széles torok is, ahol a gyermek meghált. Az ajtónál vót a padka végén két vályogmagas kis padka: a tőc, tőcike, hol a kősó állott, meg a morzsolkás (liszttel feldörzsölt kovászdarab, mit a korpaélesztő helyett használnak) kosár. Hívják dunogónak, vagy dohogónak is, mert az öregek ülőhelye ez itt hátul. És mondják piszegőnek is, mert a rossz puját ide állítják. A boglya-kemence csonkakúpalakú vót, úgy készítették, hogy csak a kemencét körülvevő padkát rakták vályogból, a közepét földdel hordták meg és lebunkózták. A kemence szája előtt, rendesen a kéménylábak szélességében vót a tüzelőpadka, amit kiskatlannak is hijtunk, aminek a magassága annyi vót mint egy élire állított vályog, 15 cm magas vót, erre tettük a krajszonyt. Később a huzat céljából kályhacsődarabot alkalmaznak a kis katlan hátuljába, a kéményláb mellé. Ezt követte a vasbótba vehető csikósspór. Akinek vót lapos kű, azt rátette a kiskatlanra, oszt hájjal, zsírral megkenve palacsintát, lapcsánkát, krumplilángost és halat szalonnyát sütöttek rajta. Ótán gyütt a törvény, hogy el kell bontani a szabadkéményt, a pitvart padlásolni kell, a ház végén tűzfal kell. Mán akkor nem felülről fütötték, hanem előrül mert egyenes vagy sípkémény lett. A füst tehát most egyenesen száll fel a kemence szájából a keskeny sípkéménybe. A bekerített padkára húzzák a tüzes pernyét, ott hűl ki. Vót úgy hogy két élére állíott téglán főztünk, vagy vasat  vagy blattot tettünk a lyukra, ha kicsi vót a lábos. De vót a vasbótba akkoriba háromlábu fazik, ami öntöttvas vót. Később mán vót kéményajtó is, azt füstháznak hijtuk.   A módosabbaknak vót kandalló is de mi szegények vótunk a kemece köré ültünk. A jobbmódú helyen, külön vót a füstház, onna fütötték a szobákat, vagy a pitvarnul, vagy a nyári konyhábul.  A kandallónak csak egyik oldala nyugszik a padkán, a másikat padkamagasságú (65 cm) karók tartják; alja tehát üres. De ha a padka egészen a hátulsó falig ért is, a kandalló alatt akkor is hagytak lyukat a tüzelőfa részére. A kotlós csirkének is ez vót a helye, míg ki nem eresztették. A kandalló tüzelő főzőhelye 50-60 cm vót.     Nagy szobában néha két kandalló is vót módosabb gazdáknál, egyik a szokott helyen, a kemence megetti sarokban, a másik a szoba elején. Ez utóbbinak a füstje a szabadba ment ki az utcára, vagy az udvarra. Egyszerre tüzeltek mind a kettőbe, mert az erős télben az egyszárnyú egyes ablakon jött a hideg befele. A nagy kandalló hosszú (2–3 m), ereszes sátorát a tetején egyenesre pótolták ki és fekvésre használták éjszakára, napközben ruhát, napraforgót stb. szárítottak rajta. Az ilyen nagysátrú kandallóban két helyen is tüzeltek néha, ha sok vót a falék. Ha a parazsat széjjel szirtolták, teregették és a kürtőt bedugták, a gyerekek beültek a sátor alá a vályogpadkára, melynek tulajdonképpeni rendeltetése az vót, hogy arra tették keresztbe a tűzifa egyik végét a könnyebb égés okából. Ugyanezt szolgálta a vasmacska is. A füstfogó nemcsak ereszes sátorú, hanem kockaalakú is vót, tetején nagy sárgomb, azon egy kisebb vót a dísz. A gombnélküli sima tetőn panyéron (gyékény élesztőszárító) száradt a komlós pár, ott állott üvegben a savó, ecet. A sütőkemence felső részéhez hasonló kereksátorú kandallót is készítettek. A kandallóban dücskő (fatő) égett, néha egész éjjel pislákolt, de tüzeltek benne zsombékkal, lápi tőzeggel (pozsnyik, zsidóbőr), kukoricacsutkával, góróval, gallyal, sőt vót olyan, aki náddal, szalmával is főzött. A tűz köré rakták a laposfenekű cserépfazekakat, melyeket új korukban előre megdrótoztak, hogy a fenekük le ne váljon. A kandallóban főztek a nyár kivételével egész évben. A kandallóban való sütés-főzésnél használták a gömörmegyei (Gice, Rimaszombat) cseréplábast, azt tartották, hogy jobb ízű a benne sült hús, mint amit vas-, vagy bádogedényben sütnek; a háromlábú cserépserpenyőben rántás, melegítés történt; cserépfazekakban a leves főtt; öntött vasfazékban tészta-, galuskafélék, fedelén, mely három kis lábbal ellátott, kecsege sült; roston a borjúhús és a nagy, kövér hal sült; nyárson halat, szalonnát, sódarhúst, újévi kopasztott malacot sütöttek. Jobb módú helyen vasmacska vót, erre tették a fát, hogy jobban s könnyebben égjen, ágain forgatták a nyársat. Tepsiben sütöttek apró halat, pecsenyét, vas háromlábra tették, úgy tüzeltek alá. Bádogvilla, fakanál egészítette ki az idetartozó eszközöket. A mindennapi ételek ezek vótak: leves, köleskása, puliszka, tengerikása, tört paszuly, aprókáposzta, ritkás galuska (= minden főtt tészta, a levestészták kivételével), lencse, krumpli, gulyáshús, túrós és diós laska.  Ha megfőztek, dücskőt tettek alá, meleget is adott, világosságot is. A kandalló szája előtt ülve, tüze világánál fontak, varrtak az asszonyok, olvastak, pipáltak, komáztak a férfiak lócán ülve éjfélig is. A kandalló sátorának prémjén ugyan mécses pislogott, de annak csak olyan fénye vót, mint a szentjánosbogárnak. Később a kandallót, kiszorította a spór, vagy sparhelt. Persze vót ahun később került a házba a kandalló mellé a csonkakúpalakú kemence. Emlékezetre is vót olyan ház, melyben csak kandalló vót kemence nélkül. A fődházak legtöbbjében csak kandalló vót, sárral vót felmosva a főd. Amikor még kemence nem vót, kenyeret is a kandallóban sütöttek. Tányérnagyságú kovásztalan kenyér vót ez és nem domború alakú, hanem kétujjnyi, lapos, lepényszerű. A kis kenyeret (az alföldi cipót), mely itt lapos, ma is lepénynek mondják. A lapos kenyeret úgy készítették, hogy a lisztet begyúrták vízzel és megsütötték hamuban, vagy vaslábra tették és parazsat kapartak alá. Nem fordították meg a másik oldalára. Gabonalisztből készült ez a kenyér, de mivel gabona kevés vagy alig termett, többnyire tengerilisztből sütötték. Egy taksás kettőt kapott egy hétre. Ez nem a ház hátulsó falánál a sarokban, hanem a kemence mellett van, úgyhogy a falnál levő zugolyba került. A tetején vót a szikrafogó füstfogó sátorát, mely a padlásig ért, két karó tartotta, nagyobb kandallónál vályog, kő, vagy vasoszlop. A sátor sövényből fonott, amit betapasztottak iszapos sárral alul, fölül. A kandalló eleje és a kemencefelőli oldala nyitott vót, ritkább esetben a kemence felől jó tenyérnyi magas oldalt raktak. A sátor alatt a falban vágott kürtőlyuk szívta ki a füstöt a pitvarba és a  pendely kéményen ment ki a szabadba. Ha nem jó huzatja vót a kandallónak, füstfellegben állott a szoba, úgyhogy szellőztetni kellett. Éjszakára bedugták a kürtőlyukat szakajtókosárral, vagy szalmával, mit rongyba, szákdarabba tettek, de sárdugó is vót erre a célra. Minden héten kiseperték a kürtőt.A kandalló parazsát éjszakára nagy hidegben a szoba közepére, a földre tették le. Később mán bejött az uri huncutcság, a spór, a cserépkályha, olajkályha, villanykályha, úgy monták vaskonyha lett belüle, a nyavaja tudja mi még... 

Mennyi életbölcsesség bújik meg a Rétközi parasztember fejében. Gyakran a mindennapi tapasztalatból fakadó, gyakorlatias tanácsokban testesülnek meg, amelyek a földműveléshez, időjáráshoz és emberi kapcsolatokhoz kötődnek. Ezeket a bölcsességeket főként szájhagyomány útján adták tovább,  utódaiknak. Az időjárás-előrejelzés : "Ha a köd száll, a tél nem jár" – a ködös reggelek enyhe telet jeleznek a rétközi parasztnak, akiknek megélhetése a Tisza árterületeitől függ, vagy a földművelés : " Aki korán vet, árván él" – a korai munka meghozza a jólétet, hangsúlyozva a kemény, időben munkát a termékeny, de kiszámíthatatlan réti talajon, vagy az állattartás : A sertések mocsaras legeltetéséről szóló hagyományokból fakad: "Disznó a lápban, gazda a házban" – a természet adta táplálék (gyökerek, csigák) biztosítja a jószágok erejét. Mifelénk azt mondják a régi öregek,"A víz ad, a víz elvesz", utalva az áradások kettős természetére, vagy a vadászatra is vannak ilyen adomák amik bölcsességgé nemesedtek: " Aki csendben jár, zsákmányt fog"

A Rétközi paraszti megfigyelések az időjárásra a magyar népi hagyományokban generációkon átívelő, gyakorlatias időjárás-előrejelzési szokásokat foglalnak magukban, melyek ünnepekhez, névnapokhoz vagy természeti jelenségekhez kötődnek. Ezek a gazdák alakították ki a megfigyeléseik alapján, hogy jobban tudja időzíteni Demecserben a mezőgazdasági munkákat.

•Vízkereszt (január 6.) : Ha megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termést ígér. 

•Márton-nap (november 11.) : Ha esik, lucskos tél jön; ha havas, sok farkasjárás várható.

•Medárd-nap (június 8.) : Ha ezen a napon esik, 40 napig tartó csapadékos idő várható.

•Gyertyaszentelő (február 2.) : Ha napsütéses, a medve árnyékát látva tovább tart a tél; ha hóesés, korán vége a hidegnek.

Vagy a megfigyelések ezek a bölcsességek gyakran állatok viselkedésén (pl. pacsirtarepülés), növények állapotán (pl. tyúkhúr nyílása esőt jelez) vagy optikai jelenségeken (pl. felhők mozgása, hajnali pára) alapulnak, amelyek rövid előrehaladottságokat adnak. A paraszti ész ma is releváns, bár a klímaváltozást némileg befolyásolhatja pontosságukat. Írástudatlan nomád nép volt a magyar 1270 előtt, így nem volt minek fennmaradni a honfoglalás korából, ami nem jelenti azt, hogy Demecser ne lenne honfoglaláskori település. A régi történetek mesék, regék, főként a Rétköz mocsaras vidékéhez, árvízekhez és népi legendákhoz kötődnek. Ezeket a történeteket gyakran szóban adták tovább, megszólalva a helyi túlélési módokat és történelmi eseményeket. Demecser először 1261–1267 körül tűnt fel oklevelekben Kendemecser néven, Karászi Sándor birtoka volt a Kékkel határos területen. A tatárjárás idején (1241–1242) a lakosság a lápok szigeteire, földvárakba menekült a pusztítás előtt, állataikat titkos járatokon mentették. A 14. század elején királyi adományként Gut-Keled testvérpárnak ítélték a birtokot. Mivel jelentős lélekszámú volt a falu, bizonyossággal állítható hogy honfoglaláskori a település. Ezt támasztják alá az ősi legendák és mondák, amik a régi demecseri földvárhoz (Leányvár vagy Tündérvár) kötődik a Kacsavár legendája: egy úr a török ​​elől menekülve vakíttatta meg szolgáját, hogy titokban tartsa a szigetvár helyét, de az túlélte. A Tisza árvizei miatt a település kiemelkedő dombokra épült, nyáron szénabálák lebegtek a vízen. Bujdosók, betyárok is itt kerestek menedéket a mocsarakban. Akkoriban a Demecseriek halászattal, rákgyűjtéssel, nadály- és teknősbéka-vadászattal, madártojás-szedéssel foglalkozott, mivel a mocsaras területen csak volt a szántóföld. Nádat tetőfedésre, tüzelésre, sást és gyékényt kosárfonásra, szőlőkötözésre használtak; csónakkal közlekedtek a falvak között. A 18–19. században zsidó közösség is élt itt, 1848-ra 92-en, akik kereskedők, iparosok voltak. A 17. században több nemzetség (Lónyay, Barkóczy, Jósa stb.) osztozott a birtokon, gyakran zálogként vagy ítélettel. A jobbágyfelszabadítás idején (1848) 839 lakos volt, szántó 244 hold, a többi rét és halászhely. Később kisebb családok (Pazonyi, Vay) szereztek birtokokat. 

Mire használjuk a mesterséges intelligenciát?

A szigularitást már akkor átlépte, amikor sakkban és goban megverte az embert. A kérdés mégis miben a legjobb az AI? Az AI legkomplexebb feladatok gyors megoldásában, kreatív tartalomgenerálásban és nagy adatmennyiség elemzésében jeleskedik. A legfőbb ereje a kutatás és tényellenőrzés, illetve adatok elemzése. Kiemelkedik a valós idejű webes keresésben és strukturált válaszokban, ahol minden állítást forrásokkal támaszt alá. Gyors az algoritmus tervezésben. a kódolás és fejlesztés trén,a modellek mint a Grok vagy DeepSeek excelnek programozásában, akár 2 millió tokenes kontextussal is elbír, ami hosszú és komplex munkafolyamatokat tesz lehetővé. Használható kreatív feladatokra is, a rendelkezésre álló adatbázisból keresni képes hasonlókat. A szemantikusweb révén egyértelmüvé teszi a fogalmakat. A ChatGPT és Gemini vezet képgenerálásban, szövegírói folyamatokban, valamint multimédiás elemzésben (pl. videó, hang).  A mesterséges intelligencia (MI vagy angolul AI) a gépek, szoftverek azon képessége, amellyel emberi tulajdonságokat – például tanulást, érvelést, problémamegoldást, tervezést és kreativitást – szimulálnak. Lehetővé teszi a technika számára környezete érzékelését, a tapasztalatokból való tanulást és a célirányos cselekvést. Főbb  ellemzők és alkalmazási területek: Szűk MI (Narrow AI): Napjaink technológiája, amely specifikus feladatokra specializálódott, mint pl. arcfelismerés, ajánlórendszerek, vagy a ChatGPT. Általános MI (AGI): Elméleti, emberi szintű intellektuális képességekkel rendelkező gép. Alkalmazások: chatbotok (Siri, ChatGPT), önvezető autók, orvosi diagnosztika, pénzügyi előrejelzések, ipari automatizálás. Hatások: Növeli a hatékonyságot, de etikai, adatvédelmi és munkaerőpiaci kockázatokat is hordoz, ami miatt az EU szabályozására törekszik. A modern MI a hatalmas adatmennyiségnek (big data) és a növekvő számítási teljesítménynek köszönhetően vált megkerülhetetlenné. 

https://www.storique.ai/hu/blog/must-have-ai-tools-2026

https://www.progmasters.hu/post/mesterseges-intelligencia-app-2026

https://aiokosjovo.hu/a-nagy-2026-os-ai-parbaj-chatgpt-gemini-vagy-claude-a-magyar-nyelv-mestere/

https://www.21ora.hu/10-ai-trend-ami-megvaltoztatja-a-vilagot-2026-ban/

Jön a Nipah vírus

A Nipah vírus egy rendkívül veszélyes zoonózisos kórokozó, amelyet elsősorban a gyümölcsevő denevérek hordoznak, és súlyos betegséget okozhat emberekben és állatokban, például sertésekben. Az esetek halálozási aránya 40-75%, járványkitörésekről főként Dél- és Délkelet-Ázsiában számolnak be. Főbb tények •Először 1998-1999-ben Malajziában azonosították egy sertésekhez köthető járvány során, később pedig olyan helyekre terjedt el, mint India, Banglades, Szingapúr és a Fülöp-szigetek. A vírus a Paramyxoviridae család Henipavirus nemzetségébe tartozik. Terjedés A Nipah denevérekről emberre terjed szennyezett élelmiszerek (például datolyapálma nedve), közvetlen állati érintkezés vagy emberről emberre légúti cseppek és testnedvek útján. A sertések a korai járványkitörésekben erősítőként működtek, de az emberről emberre történő terjedés az újabb esetekben már gyakori. Tünetek A kezdeti tünetek az expozíciót követő 4-14 napon belül (ritka esetekben akár 45 napon belül) jelentkeznek, és többek között láz, fejfájás, izomfájdalom, hányás, torokfájás és köhögés jelentkeznek. Súlyos esetekben encephalitis (agygyulladás), görcsrohamok, kóma, légzési distressz vagy atipikus tüdőgyulladás alakul ki napokon belül. Legutóbbi fejlemények 2026 januárjának végén új fertőzések jelentek meg India Nyugat-Bengál államában, ami repülőtéri szűréseket eredményezett Ázsiában; egyelőre nincs vakcina vagy specifikus gyógymód, bár a támogató kezelés javítja a túlélést. Megelőzés Kerülje a denevérekkel vagy beteg sertésekkel való érintkezést, ne fogyasszon gyanús gyümölcsöt vagy nedvet, gyakoroljon kézhigiéniát, és járványkitörések esetén használjon egyéni védőfelszerelést; a WHO a kutatások szempontjából prioritást élvező kórokozóként kezeli. 

Obszervatóriumok

Vera C. Rubin obszervatóriumA Vera C. Rubin Obszervatórium egy jelentős csillagászati ​​létesítmény Chile Coquimbo régiójában, korábban Nagy Szinoptikus Felmérési Teleszkóp (LSST) néven volt ismert. Magában foglalja a Simonyi Felmérési Teleszkópot egy 8,4 méteres főtükörrel és a világ legnagyobb digitális kamerájával, egy 3,2 gigapixeles CCD-képalkotóval. Elhelyezkedés és kialakítás A Cerro Pachónon, 2682 méteres tengerszint feletti magasságban található obszervatórium tiszta égbolttal rendelkezik, amely ideális a déli égbolt megfigyelésére. A háromtükrös anasztigmat kialakítás széles, 3,5 fokos látómezőt biztosít az éles, részletes képekhez az ultraibolya és az infravörös hullámhosszakon.tér+ 2

Fő küldetés Az obszervatórium 10 éves LSST (Legacy Survey of Space and Time) elnevezésű programot végez, melynek során néhány éjszakánként leképezi a teljes látható déli égboltot, dinamikus időzített felvételeket készítve a kozmikus változásokról. Éjszakánként körülbelül 20 terabájt adatot generál, lehetővé téve a mozgó objektumok, például aszteroidák és az átmeneti események, például a szupernóvák tanulmányozását.24+ 2

Kulcsfontosságú tudományos célok

•Sötét anyag és sötét energia feltérképezése gyenge lencsehatás, szupernóvák és galaxiseloszlások segítségével.Wikipédia​

•Több millió Naprendszer-objektum katalogizálása, beleértve a Földhöz közeli aszteroidákat és a Kuiper-öv elemeit, potenciálisan felfedezve a Kilencedik Bolygót.Wikipédia​

•Gravitációs hullámok és más tranziensek optikai megfelelőinek detektálása gyors nyomon követés céljából.tér+ 1

Legutóbbi mérföldkövek

A kamerájából származó első képeket 2025 júniusában tették közzé, ami kulcsfontosságú lépést jelentett a hamarosan várható teljes körű működés felé. Magyar kutatók is részt vesznek a munkában, hozzájárulva a sötét anyag tanulmányozásához szükséges adatok elemzéséhez. Az Űrmissziók magyarul űrküldetéseket jelent. 2026-ra számos nagyobb küldetést terveznek, köztük a NASA Artemis II holdátrepülését. 2026-os főbb küldetések Az Artemis II négy űrhajósát – három amerikait és egy kanadait – küld majd egy 10 napos Hold körüli útra, hogy teszteljék az Orion űrhajó rendszereit a jövőbeli leszállásokhoz. Ez az Apollo-korszak óta az első emberes holdpálya. Az ESA SMILE missziója elindult, hogy tanulmányozza a Föld magnetoszféráját, és 121 000 km-es magasságig nyomon kövesse a napszél kölcsönhatásait. BepiColombo frissítés Az ESA és a JAXA közös BepiColombo szondája 2026-ban eléri a Merkúr körüli pályát, és évekig tartó elrepülések után feltérképezi annak felszínét és mágneses mezőjét. A Merkúr a Nap közelségével kapcsolatos kihívások miatt továbbra is a legkevésbé feltárt belső bolygó.

A Bose–Einstein-kondenzáció lényege

A Bose–Einstein-kondenzáció (BEK) az anyag ötödik halmazállapota, ahol bozonokból álló híg gáz extrém alacsony hőmérsékleten – az abszolút nulla közelében, jellemzően nanokelvin tartományban – egyetlen koherens kvantumállapotba sűrűsödik.A bozonok (egész spinű részecskék, mint a rubídium-87 atomok). Alacsony hőmérsékleten a bozonok nagy része az alaplapotba kerül, mivel nincs Pauli-kizárási elv, így makroszkopikus kvantumjelenségek, mint a koherens hullámfüggvények figyelhetők meg. Laboratóriumban lézerhűtéssel és mágneses csapdázással lehet előállítani. A gázt normál légköri sűrűség ezredrészére hűtik, ahol akár több ezer atom viselkedik egyetlen "szuperatomként". A kondenzátum koherens, lézerszerű viselkedést mutat: interferencia- és diffrakciómintákat hoz létre,  szuper folyékonysághoz vezethet, és kvantumszámítógépek alapja lehet. Későbbi űrben (pl. Nemzetközi Űrállomáson) és más bozonokkal (pl. fotonok) is létrehozták. Ezzel a kvantumkommunikáció és biztonságos adatátviteli területre fókuszálnak. Ezekben a kutatás kvantumkulcskeresési protokollokat fejlesztenek, felhasználják a kvantummechanika alapelveit, mint a szuperpozíciót és az összefonódást, a hagyományos titkosításoknál magasabb szintű védelmet. Kvantumkulcscsere (QKD) : Gyakorlati hálózatokban tesztelt protokollok, amelyek fotoncsomagokkal valósítják meg a biztonságos kulcsosztást, és nem igazodtak a kvantum rácspontosság miatt. Titkosító hálózatok : Többcsomópontos rendszerek fejlesztése, például a BME-vel együttműködve Magyarország első kvantumalapú titkosító hálózatát tesztelték sikeresen. Kiberbiztonság : Optimalizálási feladatok megoldása kvantumalgoritmusokkal, például pénzügyi modellezésben vagy logisztikában, ahol a megoldások gyorsabb feldolgozása kulcsfontosságú.

Ezek az alkalmazások még kísérleti stádiumban vannak, de a gyógyszerkutatástól a klímamodellezésig terjedő potenciállal bírnak a jövőben. A BEK (Bose–Einstein-kondenzátum) speciális kvantumállapot, ahol sok bozon azonos kvantumszintre kerül, és ez a kvantum viselkedés bizonyosumalgoritmusokban és hibajavítási eljárásokban hasznosulhat. A BEK-et elsősorban analóg kvantumszimulációkban alkalmazzák, ahol a kondenzátum természetes koherenciáját többek között a szupravezető rendszerek vagy anyagok kvantumdinamikájának modellezésére. Például a TFIM (transzverz mezős Ising-modell) szimulációiban BEK-kel vizsgálják az inhomogén kvantumkvencsek hatását az időfejlődésre, ami kvantumoptimalizáló algoritmusok alapja lehet. Ezekben a BEC segít a kvantumfázis-átmenetek pontosabb leírásában, így javítja az algoritmusok pontosságát zajos környezetben. BEK javítása a kvantumhibajavításban játszik főszerepet. A BEK fokozott koherenciája csökkenti a dekoherenciát, mivel a kollektív kvantumállapot stabilabb a környezeti zajjal szemben, mint az egyes kubitek. Ez lehetővé teszi a hibajavító kódok (pl. logikai kubitek) fizikai implementálását, kevesebb kubitot igényelve, és real-time hibadetektálást. program a BEC-alapú rendszerekben a zajos kapuk és mérési hibák (MEM) hatásai mérhetően csökkennek, akár 40%-kal javítva a kvantumszámítások megbízhatóságát. A fault-tolerant kvantumszámítógépek elérhetősége még mindig több évre van, a szakértői előrejelzések szerint 2029–2030 körül várható kereskedelmi szintű rendszerek. A QuEra 2024-ben indított egy korai modellt 10 logikai qubittel, 256 fizikai qubit mellett, de ez még nem teljes értékű fault-tolerant rendszer. 2025-re 30 logikai qubitet terveznek 3000 fizikai qubittel, 2026-ra pedig 100 logikai qubitet 10 000 fizikai qubittel, ami már felülmúlhatja a szuperszámítógépeket bizonyos feladatokban. A Harvard és QuEra 48 logikai qubitet demonstrált 0,5%-os hibaszámmal, ami jelentős előrelépés, de a teljes tolerancia még messze van. A kulcs a fizikai qubit hibaráták csökkentése 10^-7 alá logikai szinten, gyors dekódolás és mágikus állapotok előállításával.

Igazság vagy konteó?

A közvélemény átverése és manipulálása, kormányzati szinten zajlik. A történelemben gyakran éltek a casus beli megteremtése céljából csalásokhoz. Vabbak akik késégbe vonják a holdraszállást, vagy a holokausztot, vagy a tonkini-öböl-incidenst a vietnami háború kapcsán vagy Irak tömegpusztító fegyvereiről szóló híreket, vagy Hitler fehértervéhez casusbelit szolgáltató hamis híreket, vagy az USA spanyol-amerikai háborúja (1898) egy kitalált robbantás miatt indult; Jugoszlávia bombázása "népirtás" ürügyén történt, vagy Kolumbusz "felfedezése" figyelmen kívül hagyta az őslakosokat; a finnugor őstörténet vagy a szovjet propaganda is gyakran említett ilyeneket. De ide sorolják a materializmust, az evolúció-elméletet, a vallási dogmákat, földönkívüliek létezését, a Göbelszi tömegmanipulációt. stb. A konteók vagy titkos összeesküvés-elméletek egy idősek az emberiséggel. A COVID-19 tagadása, a holokauszt tagadása, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás és az 51-es körzet tagadása. Állítások kormány által szervezett világjárványokról vagy rejtett idegenekről. Háborúkat vagy történelmi tényeket tagadó politikai narratívák a saját céljaik előmozdítása érdekében. Az alul tájékozottság és az álműveltség együttesen épít az egyszerű emberek hiedelmeire. A kérdés, hogy te melyik oldalon állsz, aki manipulál, vagy akit manipulálnak? Az AI. jó eszköz a fake news-ok gyártására. Mindíg az okosabb tájékozottabb emberik verik át a szerényebb képességüeket.

Az emberiség axiómái

Én egész nemzetemet fogom tanítani...A következő gondolataim miatt, a hatalom árnyékában lebzselő önjelölt tótumfaktumok, keresztrefeszítenének, de fel kell nyitnom az emberek szemét. Minden nyilatkozatot fogadjatok fenntartással az enyémet is. A tévedés lehetőségét fenntartom, nem úgy mint a hírhedt önjelölt tudósok. Az axióma egy alapvető, önmagától belátható igazság vagy bizonyítás nélkül elfogadott alaptétel egy adott tudományos, matematikai, logikai vagy filozófiai rendszerben, amelyre további tételeket és elméleteket építenek. Lényege, hogy nem szorul további bizonyításra, hanem egy közös, elfogadott kiindulópontként szolgál. Alapigazságnak kiáltják ki a paradoxonokat a kor aktuális tótumfaktumai, és a birka nép a legáltalánosabb, elsődleges állításának tekinti, nem merik megkérdőjeleni. Ami bizonyítás nélkül elfogadott, az nem igényel alátámasztást, magától értetődőnek tekintik a kontextusban. A kiindulópont általában egy ostoba ember ostoba hipotézisére épít, és talmi logikai következtetések és tételek levezetésének alapja. Nem feltétlenül abszolút igazság, hanem egy adott rendszerben érvényes elv, amelyet felülírhat a józanész és az új tudás. Csak azért mert 9 milliárdan elhiszik, én nem fogom. Az axiómák biztosítják a tudományos elméletek koherens felépítését, lehetővé téve a gondolkodók számára, hogy közös alapokról induljanak ki. Az emberi értelem hiányosságait kitöltik axiómákkal. Nézzük például Einsteint, akinek legismertebb tévedése a kozmológiai állandó bevezetése volt az általános relativitáselméletbe, amellyel egy statikus univerzumot akart leírni. Mekkora baromság és egy világ tapsikolt neki érte. Edwin Hubble felfedezése után, miszerint az univerzum tágul, Einstein beégett. A 1990-es években kiderült, hogy a világegyetem gyorsulva tágul, amihez újra szükség van egyfajta kozmológiai állandóra (sötét energia).Egy másik nagy tévedése hogy tagadata a kvantummechanika valószínűségi jellegét. Einstein élete során több olyan hipotézist és elméletet fogalmazott meg, amit a csápoló uborkafára felkapaszkodott okoska törpök vakon elfogatnak. Ma is vannak ilyen áltudományos okoskodók, akiket tévedhetetlennek kiáltanak ki és vakon követik, skandálva ostoba hipotéziseiket. Ma is ha nem tudják bizonyítani matematikailag az ostobaságukat bevezetnek egy botcsinálta állandót és kész, mint Eistein kozmológiai állandója.(lambda=). A legnagyobb koponyák hisznek Istenben, mert látják az ember esendőségét. Bár a kvantummechanika elméletei azóta is sikeresek, a kvantumösszefonódással kapcsolatos kételyei (EPR-paradoxon) érdekes tudományos vitákat szültek, amik végül megerősítették a kvantummechanikát, nem pedig megdöntötték. Eistein hipotézise teljesen megbukott, amikor a csillagászati megfigyelések bizonyították a Világegyetem dinamikus, táguló természetét. Einstein-híd (Einstein-Rosen híd) módosítása: Bár a féreglyukak koncepciója izgalmas, Einstein korai elképzelései, amelyekkel megpróbálta kiküszöbölni a szingularitásokat a fizikai elméletekből, nem vezettek működőképes fizikai modellhez.  Eistennél nagyobb koponya volt Robert Millikan, a Nobel-díjas amerikai fizikus, ismert az elemi töltés (elektron töltés) pontos méréséről 1909–1913 között, de munkássága a relativitáselmélettel is összefügg. Millikan kísérletileg igazolta Einstein speciális relativitáselméletének fotoelektromos egyenleteit, amelyek a fénykvantumok létezését támasztották alá, ezzel kapva a modern fizika alapjaihoz. Későbbi kozmikus sugárzással és Brown-mozgással kapcsolatos kutatásai is érintették a relativisztikus jelenségeket, amelyek elsősorban elektromossággal és optikával foglalkoznak. Sok tudós követett el emberiség elleni büntettet, de ezt később nem ismerik el, mert ez a saját alkalmatlanságukat is igazolja, Ilyen volt Johannes Fibiger 1926-os fiziológiai-orvostudományi díja, akit egy rákot előidéző ​​parazita "felfedezéséért" jutalmaztak, később kiderült hogy hazugság volt az egész.

A hírnévért mindenre képesek voltak. Piltdowni ember : 1912-ben mutatták be Nagy-Britanniában, állítólag a korai ember maradványa; négy évtizeddel később kiderül, hogy hamisítvány, orangutánt ragasztottak emberi csontokhoz. A piltdowni ember (Piltdowni ember) egy hírhedt tudományos átverés volt, amely kitalált korai emberi fosszíliákat tartalmazott. Az 1912-ben, az angliai Piltdown közelében felfedezett lelet évtizedekig megtévesztette a szakértőket. Hideg fúzió : 1989-ben Fleischmann és Pons kémikusok állították, hogy szobahőmérsékleten fuziót értek el; később megcáfolták, mert nem reprodukálható volt. Tudósok vizsgálták a hazugság természetét: kísérletek szerint a hazugság fenntartása kognitív terhelés okoz, így nehezebb, mint az igazmondás. Egy amerikai tanulmány igazolta, hogy az őszinteség javítja az egészséget, míg a hazugság rontja. Az emberek átlagosan csak 54%-os sikerességgel ismerik fel a hazugságot, ami csak jobb a találgatásnál; evolúciós okok miatt gyengék vagyunk benne. Profi hazugok előre terveznek, így még nehezebb lebuktatni őket. Másik nagy átverés volt a Charles Dawson, egy amatőr régész, azt állította, hogy koponyatöredékeket és egy állkapocscsontot talált egy kavicsbányában, ami egy „hiányzó láncszemre” utal a majmok és az emberek között. A fosszíliák egy modern emberi agyat és egy orangutánszerű állkapcsot kombináltak, amelyet elszíneztek és megváltoztattak, hogy ősinek tűnjön. Az 1912-es kezdeti tesztek áttörésként üdvözölték a leletet, amely körülbelül 500 000–1 millió évesre datáltak. Korán kétségek merültek fel, de 1953-ban megerősítést kapott a Brit Természettudományi Múzeum fluoranalízisével, amely kimutatta, hogy a csontok mindössze évszázadosak és kémiailag manipuláltak. Más lelőhelyeken valódi hominida fosszíliákat találtak (mint például az afrikaiakat), amelyek ellentmondtak ennek, kis koponyákkal és emberszerű fogakkal – a piltdownival ellentétben. A fogak természetellenes kopást mutattak, valószínűleg szerszámokkal reszelték azokat. Dawson a fő gyanúsított, akit a hírnév motivál, bár olyan személyiségek, mint Arthur Conan Doyle, felmerültek az elméletekbe. A botrány zavarba hozta a brit tudományt, késleltette a valódi evolúciós bizonyítékok elfogadását és táplálta a nacionalista elfogultságokat. Ez továbbra is a paleontológia legnagyobb csalása. 

Áltudományok olyan eszmerendszerek, amelyek tudományosnak tüntetik fel magukat, de nem követik a tudományos módszert, így empirikus bizonyítékok nélkül állítanak állandósultokat. Áltudománynak valóban minden, ami magát tudomány nevezi, de állításait nem teszteli kísérletekkel vagy megfigyelésekkel, és gyakran cáfolhatatlan, túl általános téziseket hirdet. Például a csillagászat valódi tudományként pontosan kiszámítja az égitestek mozgását, míg az asztrológia ebből kiindulva jóslásokat tesz anélkül, hogy igazolná őket. Horoszkópokat gyártanak hiszékeny embereknek.

A falszifikálhatóság a tudományfilozófiában egy elmélet vagy hipotézis azon tulajdonysága, hogy elméletileg megcáfolható, megdönthető, azaz létezik olyan megfigyelés, kísérlet, amely bizonyíthatja a hamisságát; Karl Popper szerint ez különbözteti meg a tudományos elméleteket a nem tudományosaktól, mert a tudomány fejlődése a folyamatos cáfolatokon, nem pedig a megerősítéseken alapul. Egy tudományos elméletnek képesnek kell lennie arra, hogy "ellenálljon" a cáfolati kísérleteknek, de ha sikerül cáfolni, akkor elvetendő, vagy tovább kell finomítani. A szinfularitás átlépésével az AI és a kvantum pc képes szimulálni olyan eseményeket amelyek alátámaszthatnak egy hipotézist, vagy cáfolhatnak. Ismert Karl Popper kritériuma: Egy elmélet akkor tudományos, ha van rá lehetőség, hogy kimutassuk a hamisságát (falszifikálható), nem pedig az, ha igazolható. Megcáfolhatóság: A tudományos elméleteknek „bukniuk” kell, vagyis olyan kijelentéseket kell tartalmazniuk, amelyek révén kísérletileg vagy megfigyeléssel eldönthető az igazságuk (vagyis a hamisságuk). A falszifikálhatóság segít elhatárolni a tudományos elméleteket a metafizikai vagy pszeudo-tudományos kijelentésektől, amelyek nem megdönthetők. Cél lenne a tudományos elméletek hipotetikus-deduktív rendszerek, amelyek folyamatosan tesztelhetők és ellenőrizhetők. A kamu, talmi hipotézis nem alkalmazza a tudományos módszert: nincs reprodukálható kísérlet vagy falszifikálhatóság. A tudományos műveltség hiánya miatt népszerű alternatív gyógyászatok veszélyesek. erőltettett összefüggések, hamis konklúzió, mint az agycontroll, parapszichológia, hipnózis. Jóslás, látnoki képességek, amikrede nincs empirikus igazolás. Áltudományos tervezettség vallásos nézet tudományos köntösben, cáfolhatatlan. axiómák. A tudás használható jóra és rosszra is, mint minden a világon. Tegnap a televizió tudományos műsorában elhangzott, hogy hangokat hallanak az univerzumból. Ez is hazugság. A világűr vákuuma miatt a hagyományos hanghullámok nem terjednek benne, mivel nincs megfelelő közeg (mint a levegő) a rezgések haladására. A szenzorok elektromágneses hullámokat rádiójeleket, plazmahullámokat észlelnek, amit sonifikációval átalakítanak ember által halllható hanggá. Ezek a "hangok" gyakran szellemet sejtető, ijesztő vagy szokatlan zajok: sípolások, zúgások, amik a Föld ionoszférájából jönnek át, a Jupiter vagy Szaturnusz magnetoszférájából, valamint a napszélből származnak, amit plazmaantennákkal rögzítenek. A konteógyártók bagy örömére; a föld hajnalkórusa : Alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámok, mint egy távoli énekkar. Jupiter szélzúgása : Erős mágneses térből eredő morajlás. Szaturnusz gyűrűi : Rejtélyes surrogás a részecskék mozgásától. Neptunusz : Mély, horrorisztikus hangok a bolygó légköréből. Mi kell több a tudatlan népnek. Csupán rádióhullámokat, fényt, röntgensugárzást vagy gravitációs hullámok tudunk szenzorainkkal felfogni, a sötétben tapogatózunk. Az optikai és infravörös szenzorok által felfogott jelek nem elégségesek a valóság felfogására.

Nem létező magyar vizsgálati dossziékból

Jelentős Esetek

•1947, Budapest : Ezüstös, villogó gömböket látták az égen nagy sebességgel repülni; az amerikai Project Blue Book aktáiban szerepel megoldatlanul.hellomagyar+ 1

•1956, Oroszlány : Három tompán kivilágított tárgy forgott egymás körül nyugatról keletre, hang és fénycsík nélkül.24+ 1

•1968-1969, Taszár : Opálos ködös tárgy jelent meg a repülőtéren, MIG-21-eseket riasztottak, majd eltűnt a radar előtt.24​

 •1989, Tarnaszentmária : Egy laktanyaőr dübörgő hangot és villanásokat észlelt éjszaka, egy hónap múlva megismétlődött.borsonline​

 Frissebb Észlelések

2024-ben Kecskeméten, Tiszaföldváron és Pázmányon észlelk UFO-kat, míg 2024 novemberében videón rögzítettek furcsa égi jelenséget. Székesfehérvár, Taszár és Kaposvár környéke ismert "forró pontként" gyakori észlelések miatt. magyar ufó-aktákMiskolci László 1969-ben Taszáron, ahol egy kifutó feletti objektum miatt 16 MiG-21-es vadászgépet vetettek be rakétákkal, szovjet gépek is közelítettek. Más esetekben pilóták személyesen látták a tárgyakat, radarrendszerek követték őket Csehszlovákia vagy Lengyelország felé. Miskolci László 2019–2020-ban szerezte meg ezeket az aktákat tudományos támogatással, amelyek katonai repterek feletti UFO-król és Keviczky Kálmán UFO-kutató tevékenységéről szólnak. A honvédség korábban tagadta az akták létezését, de levéltári kérelmek nyomán részben nyilvánosságra kerültek. A nemzetközi gyakorlatban is rendkívül ritka, hogy a kutatók olyan esettel kerüljenek kapcsolatba, mint az alábbi történet, amelyben a különböző típusú találkozások szinte valamennyi jellemzője megtalálható – az UFO-észleléstől az idegen lényeken át az elveszett időig, sőt, a nyomtalan eltűnésig –, és amelynek során egy szemtanú arról számol be, hogy látta a földönkívülieket, amint éppen eltérítenek valakit, majd ezt követően ő is különös eseményeket élt át.  Az eset meglehetősen régen, több mint húsz évvel ezelőtt történt, és csak a véletlennek köszönhetően jutott a tudomásunkra 2000-ben Novák Lászlónak, a Magyar UFO Kutatási Központ ausztráliai partnerének köszönhetően. Novák Lászlóval a X. Magyar UFO Kongresszus vendégeként kerültünk kapcsolatba, és már az első személyes találkozásunkkor beszámolt arról, hogy Budapesten sikerült beszélgetnie egy régi magyar eset szemtanújával, Orosz István vállalkozóval, aki rendkívül figyelemre méltó esetről számolt be neki. Mint kiderült, Orosz István 1992-ben egy tipikusnak tűnő országúti eltérítés során került kapcsolatba a földönkívüliekkel. Természetesen a történet felkeltette az érdeklődésünket, de magunk sem gondoltuk volna, hogy ennyi év elteltével is sikerül megismernünk egy összetett, rendkívül komoly ügy részleteit. Közel hat hónapig tartó kutatásainkat a már meglévő adatok birtokában két szálon, párhuzamosan indítottuk útjára. Az egyik ág a gyakorlati kutatásra, vagyis a szemtanú megkeresésére és beszámolójának rögzítésére irányult, míg a másik – az elméleti kutatás keretein belül – az adott időszak eseményeinek vizsgálatával és a beszámoló részleteinek rekonstruálásával foglalkozott. Orosz István 50 éves, barátságos, szerény ember, távol áll tőle, hogy UFO-s élményeivel bármilyen módon feltűnést keltsen. Kiegyensúlyozott életet él, nincsenek anyagi nehézségei, így semmilyen motivációt nem találtunk arra vonatkozóan, hogy valótlanságot állítson vagy félrevezesse a kutatókat. Hívő ember, és amikor először találkozott az idegen lényekkel, a hit csak megerősödött benne, sőt, azóta az UFO-k és a misztikus jelenségek iránt is komolyabban érdeklődik. A következőkben Orosz István személyes beszámolóját olvashatják a történtekről saját megfogalmazásában. Eltérítés az autópályán? 1992 kora tavaszán történt, február végén vagy március elején, egy vasárnapi napon. Nagyon hideg idő volt, ónos eső szemerkélt. Debrecenből Budapestre szerettem volna eljutni Dacia személyautómmal. Estefelé, szürkületkor indultam el, hogy még aznap Pestre érjek, hiszen másnap reggel már munkába kellett állnom. Gond nélkül ki is értem a városból, és egészen Tiszafüredig semmi probléma nem volt. Azonban nem sokkal azután, hogy átmentem a Tiszán, észrevettem, hogy halványodni kezd a reflektor fénye, és elérve a Besenyőtelek nevű falut, teljesen ki is aludt az első lámpa. Megálltam, hogy keressek egy szerelőt, de nem jártam sikerrel, így kénytelen voltam – immár teljesen kivilágítatlanul – továbbmenni, a három kilométerre fekvő Dormándig. Az első utcában bekopogtam egy ismeretlen, nálam valamivel idősebb középkorú férfihoz. Elmondtam neki, hogy az autóm sürgős javításra szorul, különben nem érek haza időben. A férfi felajánlotta, hogy ott aludhatok náluk, ha nem járnánk sikerrel, de végül, este fél tíz körül sikerült egy autóvillamossági szerelőt találnia. A szerelő órákon keresztül kereste a hibát, de egyszerűen képtelen volt megtalálni annak okát. Egész éjszaka dolgozott: először kint, a szabadban, majd a nagy hideg miatt a kocsit betolta a garázsba, és ott folytatta a javítást. Csak hajnali fél háromkor készült el, így négy óra előtt nem sokkal indulhattam tovább. Úgy fél órát mehettem a régi M3-as autópályán, de közben egyetlenegy másik járművel sem találkoztam. Mivel időben meg akartam érkezni a fővárosba, 120-130 kilométer/órás sebességgel vezettem, amikor egyszer csak vakítóan fehér, hatalmas fénycsóvákat pillantottam meg, amelyek az ég felé irányultak. A fények körülbelül egy kilométerre voltak előttem, amikor már azt is láttam, hogy egy helyről indulnak ki. Hamarosan közelebb értem. Nagyjából 150-200 méterre lehettem tőlük, amikor az autóreflektort kíváncsiságból egy pillanatra a fényjelenség felé irányítottan, majd rögtön ki is kapcsoltam. Csak ezután vettem észre, hogy valójában nem az útról, hanem az út mellett, bal oldalról erednek a fények. Már az észlelés első pillanatában elfogott a kíváncsiság: vajon mi okozhatja a furcsa világosságot? Először azt hittem, talán filmforgatás zajlik, ám csak amikor a közvetlen közelébe értem, pillantottam meg egy földön fekvő, nagy méretű objektumot. Ekkor már tudtam, hogy ez egy UFO, vagyis egy idegen űrhajó! Ebből a nagy, szivar alakú objektumból indultak felfelé a fénysugarak! Ezeket láttam már egy kilométerről is. Az arasznyi átmérőjű fénycsóvák a talajra merőlegesen indultak ki – de szabálytalanul helyezkedtek el egymás mellett –, és egymással párhuzamosan az égre irányultak. Ekkor már éreztem, hogy nem fordulhatok vissza. Ezért úgy mentem el az objektum mellett, hogy szándékosan nem hívtam fel magamra a figyelmet, eszembe sem jutott, hogy megálljak. Abban a pillanatban a tárgyat sejtelmes, halványsárga fény vette körül, amely egyértelműen a belsejéből áradt. Világosan meg lehetett azonban különböztetni a szivar alakú UFO első és hátsó részét, amely sötétbarnává, füstszínűvé változott. A tárgyon át lehetett látni, akár egy sötétített üvegen, közepén pedig három-négy alacsony alakra lettem figyelmes, akik valamilyen tevékenységet végeztek. Nagyon féltem, remegő kezekkel fogtam tovább a kormányt, de tudtam, hogy nem szabad megállnom. Körülbelül 100-150 méterre hagytam el a tárgyat, amikor az út jobb oldalán egy álló, fehér színű Skodát vettem észre. Változatlan sebességgel, tehát elég gyorsan elszáguldottam a jármű mellett. Egy dolgot azonban egyértelműen meg tudtam figyelni. Az álló autóban egy ember ült megmerevedve, míg az átellenes ajtó nyitva volt, és egy kis lény hajolt be rajta, körülbelül félig – ha ember lett volna, derékig. A behajoló lény mögött közvetlenül egy ugyanolyan, nagyjából 120-130 centiméter magas alak állt. Továbbhajtottam, de a félelmem attól, hogy ezek a lények utánam jönnek, nem szűnt meg. Mintegy hét-nyolc kilométerre hagyhattam el a Skodát, amikor a visszapillantó tükörben észrevettem, hogy az UFO-ból két vakító fény száll ki. Ezt követően csak arra emlékszem, hogy ismét vezettem az autómat, de már közvetlenül Budapest határában. Egyszerűen nem tudom, hogyan haladtam keresztül több falun és Gyöngyösön, amely elég nagy város, tehát semmiképpen sem kerülhettem el. Érdekes az is, hogy itt már rengeteg autóval találkoztam, pedig előtte egyetlenegy sem jött szembe! Két kilométert mentem még, megálltam a legközelebbi Shell benzinkútnál, és elmondtam a kutasnak, hogy mit láttam. A kezelő nem nevetett ki látványosan, de látszott rajta, hogy egy szót sem hisz el abból, amit mondtam. Mindez reggel fél hat körül történt. Nemsokára beértem Pestre, és reggel a páromnak, majd a munkatársaimnak is elmondtam a különös éjszakai kalandot. Évekig foglalkoztatott a gondolat, hogy a történtekről másnak is be kellene számolnom, de csak három éve mentem el Nagymarosra, Gyurcsok Józsefhez. Itt a regressziós hipnózis során fény derült arra a néhány órára, amiről addig nem tudtam számot adni. Visszaemlékeztem, hogy bent vagyok az objektumban, két-három lény áll körülöttem, s közülük egy biztosan csak velem foglalkozik. Valamilyen műszerrel vizsgál a mellkasom környékén. Ezután – a regressziós hipnózis alatt előkerült emlékeim szerint – a lények egy időalagúton át elvittek egy nagy terembe, ahol több magasabb lény tartózkodott. Elég meglepő volt számomra, hogy mindeközben valójában tovább vezettem az autót, és a szélvédőn felpillantva egész idő alatt észleltem egy különös, kékesfehér színű, hatalmas körszeletet – talán az idegen űrhajó kísért a magasban –, közvetlenül a jármű fölött! Ezt követően tértem magamhoz, és érkeztem meg a benzinkúthoz. El kell mondanom, hogy a dormándi férfi – aki nagyon segítőkész volt, és megjavította az autómat – szintén találkozott már földönkívüliekkel, neki is voltak megmagyarázhatatlan élményei. Néhány héttel később ugyanis visszamentem hozzá, hogy megköszönjem a segítségét. Ekkor meséltem el neki, mi is történt velem az első találkozásunkat követően, így szóba kerültek ezek a témák. Mint láthattuk, az eset szinte minden olyan jellegzetességet tartalmaz, amelyek a „hagyományos” első, második, harmadik és negyedik típusú találkozások kapcsán már ismertté váltak az UFO-kutatók előtt. Orosz István esete az országúti UFO-észlelések, eltérítések tipikus példája is lehetne. A hajnali órákban először csak az UFO fényeit pillantotta meg nagyjából egy kilométerről, majd az út szélén leszállt objektumot is meglátta. Először filmforgatásra gondolt, de 150-200 méterről már egyértelműen be tudta azonosítani a tárgyat, amely rendkívüli módon hasonlított egy, az ufológiában már jól ismert UFO-típushoz. Ezt követően félelem lett úrrá rajta, és megpillantotta a járműben tartózkodó lényeket, amelyek a leírás és Orosz István rajzai alapján egyértelműen beazonosíthatók a 120 centiméter magasságú kis szürkékkel. Miután elhaladt az UFO mellett, az út túloldalán észrevette a fehér Skodát, amelyben egy férfi ült, és egy idegen lény hajolt be hozzá. Fel kell tételeznünk, hogy Orosz István külső szemlélőként volt szemtanúja egy eltérítésnek, vagy ami valószínűbb, egy elrablásnak. Ez a momentum viszont már egyedülálló az ufológiában. Eddig csak nagyon kevés olyan eset ismert, amikor valaki azt figyelhette meg, hogy embertársát földönkívüli lények rabolják el. Persze az idegenek sem késlekedtek, hiszen tevékenységük lelepleződött. Ezért mielőtt még elmenekülhetett volna, eltérítették Orosz Istvánt is, bár fizikai eltérítés feltehetően nem történt, csupán egy gyors, mentális tudatbefolyásolás. Ez valószínűleg távolról, valamilyen energiasugár révén történhetett, mert az elveszett időn, a pillanatnyi emlékezetvesztésen és az Óz-tényezőként ismert megváltozott környezeten és tudatállapoton kívül más hatást nem ért el. Mihelyt Orosz István magához tért, azonnal tudatában volt annak, amit látott, és erről beszámolt a benzinkutasnak is. Amennyiben az idegenek fizikailag is eltérítették volna őt, úgy feltehetően alaposan kitörölték volna emlékképeit, és nem emlékezett volna semmire. Mivel erre nem került sor, fel kell tételeznünk, hogy esetében az idegenek távolról történt tudatmanipulációja sikertelen volt, és az idegenek sokkal inkább a fehér skodás eltérítésének eredményes befejezésére koncentráltak. Természetesen hosszasan elmélkedhetnénk a beszámoló hátteréről, az idegenek szándékairól és eredetéről, de nekünk, kutatóknak az egyik legfontosabb feladatunk a tények további vizsgálata. Mindenekelőtt az ügyben érintett személyeket igyekeztünk beazonosítani. A dormándi férfi esetében sikerrel jártunk, E. Gábor alátámasztotta a beszámoló hitelességét. Sajnos a benzinkutas és a fehér Skoda vezetőjének nyomára nem sikerült rábukkannunk, bár utóbbiról állítólag a tévéhíradó is beszámolt, feltehetően március első hetében. Az MTV archívuma viszont csak akkor tudna segítségünkre lenni, ha pontosan ismernénk az időpontot, amikor a fehér Skoda eltűnt utasáról szóló beszámolót leadták. Erre viszont Orosz István nem emlékezett. Munkákat a helyi média átvizsgálásával folytattuk, és annak megállapításával, hogy az esemény feltételezett időpontjában történt-e esetbejelentés Gyöngyösről. A sajtótermékek áttanulmányozása nem hozott eredményt, mivel a térségből 1991. december végén és 1992. január végén történt UFO-bejelentés, vagyis túlságosan távol attól az időintervallumtól, amit Orosz István megjelölt. Ugyanakkor egy ellentmondásra is felfigyeltünk. Ez nem gyengíti a beszámoló hitelességét, de tisztázása közelebb visz a történtek megértéséhez, részletes feltárásához. Orosz István elmondása szerint a szerelő hajnali fél háromkor végzett a javítással, és ő négy óra előtt nem sokkal indult el Besenyőtelekről a régi M3-as autópályán Budapest felé. Eszerint a Besenyőtelek–Dormánd–Füzesabony–Kerecsend–Kápolna–Gyöngyös – mintegy 46 kilométer hosszú – útvonalon haladt, ám a Gyöngyösön való áthaladásra már nem emlékezett, tehát mentális eltérítése minden bizonnyal Gyöngyös előtt volt a fenti útvonal mentén. De pontosan hol történhetett az eltérítés? Erre vonatkozóan mindössze Orosz István elmondására hagyatkozhatunk, amely szerint körülbelül fél órát mehetett 120-130 km/órás tempóval. Ez az autópályán elfogadható sebességnek tűnik, viszont ebben az esetben fél óra alatt legalább 60 kilométert kellett volna megtennie. Ez alapján tehát a helyszín 12 kilométerre Gyöngyöstől, valahol a régi 3-as autópálya és az új M3-as kereszteződésénél – az Atkár–Ecséd–Nagyréde alkotta háromszögön belül – kellene, hogy legyen, de akkor mindenképpen emlékeznie kellett volna arra, hogy áthalad Gyöngyösön. Ez viszont nem így történt, tehát Orosz István vagy nem 120-130 km/órás sebességgel haladt, vagy nem félórás út végén pillantotta meg az UFO-t, hanem csak 20-25 percnyi autózás után: 120-130 km/órás tempóval ugyanis ennyi idő alatt lehet 46 kilométert megtenni. Egy harmadik lehetőség szerint nem pár perccel négy előtt indult el Dormándról, hanem hajnali háromnegyed négy körül. Ezt nyugodtan megtehette, hiszen a szerelő már hajnali fél háromkor elkészült az autóval, a búcsúzkodás és a köszönetnyilvánítás pedig nyilván nem vett igénybe másfél órát. Tehát a beszámolóban szereplő öt-tízpercnyi eltérést nyugodtan ennek számlájára írhatjuk. Amennyiben az időpontokról és az útvonalról szóló beszámoló igaz – márpedig az elmondottakból ez valószínűsíthető –, úgy az eseményre alig néhány kilométerrel Gyöngyös előtt került sor. Azon a környéken, ahol egy 20 kilométeres körön belül található a visontai hőerőmű, az abasári katonai laktanya és lőtér, valamint ebben a térségben található Karácsond, a híressé vált magyar Mária-jelenés helyszíne, és egy másik, UFO-s szempontból érdekes térség, Nagyréde, ahol korábban – Gyöngyöshöz hasonlóan – több UFO-eset is történt. Orosz István találkozása az UFO-val tehát valahol az ezen települések által határolt körön belül történt, Gyöngyös közelében. Vizsgálataink következő része arra vonatkozott, mely napon történt pontosan az incidens. Erre vonatkozóan két adat állt a rendelkezésünkre: a február végére, március elejére eső vasárnap és az esős időjárás. Ezekből az adatokból valószínűsíthetően Orosz István esete március 1-jén hajnalban történt. Ezen a napon volt ugyanis esős az időjárás. Február 23-án – tehát egy héttel korábban – csípős hideg, derült időjárás volt, amely február 28-ig tartott. Az 1992-es február szökőhónap volt, így február 29-e szombati napra esett. A következőkben azt vizsgáltuk, voltak-e hasonló bejelentések az adott időszakban – plusz-mínusz egy hét eltéréssel – az országnak ezen a területén, illetve voltak-e olyan UFO-esetek, amelyek paramétereikben hasonlók Orosz István esetéhez, így elképzelhető-e bármilyen párhuzam. Archívumunk szerint az adott időszakban kilenc UFO-esetről érkezett bejelentés az alábbiak szerint (dátum, időpont, esettípus, helyszín, leírás):

– 1992. 02. 26. 20:32 – CE-II., Domaháza – UFO-leszállás vörös fényoszlop megfigyelésével együtt

– 1992. 02. 26. 21:00 óra körül – CE-II., Győr–Kismegyer – Hologram a csempén – Zöldes-barnás fényű UFO a ház fölött

– 1992. 02. 26. 21:00 óra körül – CE-I., Tamási–Iregszemcse – Vörös fénylő gömb a busz mellett

– 1992. 02. 28. 00:50 – CE-I., Balatonvilágos – Fényes UFO

– 1992. 02. 28. 02:00 – CE-PARA, Kondoros – Lebegő fénymassza

– 1992. 03. 08. 24:00 – CE-II, Kondoros – Manőverező UFO-k

– 1992. márciusában, éjjel – CE-II., Nyírtelek – 30 méteres fényes gömb a laktanya felett – Katonai riadó

– 1992. március közepe-vége, éjjel – CE-IV., Hortobágy – Hálószobai látogatók

– 1992 tavaszán, 04:00 – CE-IV., Veszprém – Kék szemű, fekete hálószobai látogató

Amint a fenti összesítésből jól látható, számunkra a február 26-28-i események lehetnek a leginkább mérvadóak. Ezek az esetek állnak a legközelebb az általunk keresett március 1-jei dátumhoz. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy a kiválasztott öt eset mindegyikében szerepel UFO-észlelés, fényekről szóló beszámoló, és érdekes módon két olyan eset is, amelyeknél második típusú találkozásra került sor, vagyis az UFO-esetnek mérhető fizikai hatásai, anyagvizsgálatra alkalmas nyomai voltak. Mind a két esetet a Magyar UFO Kutatási Központ tagjai vizsgálták ki. Február 26-án este Domaházán figyeltek meg egy vörös fényoszlopból aláereszkedő, a hegyre leszálló, majd onnan felemelkedő és nyugatra száguldó UFO-t. A vörös fényoszlopot több egymást követő napon is megfigyelték, és erről, illetve a leszállásról – amelyet személyesen vizsgáltunk ki – egy hónappal később publikációban is részletesen beszámoltunk. A domaházi eset után, egy órával később egy hasonló UFO-t láttak Győr–Kismegyer egyik falusi házából. Ezt az esetet a RYUFOR helyi tagja, a Győri Hírlap munkatársa vizsgálta ki elsőként, majd később több hazai kutató is részt vett az események elemzésében és publikálásában. Az UFO ezt követően valószínűleg továbbszállt dél felé, és fél órával később már vörös gömbként észlelték a Tamási és Iregszemcse között menetrend szerint közlekedő buszról. Ezt követően az UFO eltűnt egy teljes napra valahol Tamási és Balatonvilágos között. Talán leszállt a Balaton partján vagy eltűnt a Balatonban?... Csupán annyi bizonyos, hogy másnap Balatonvilágoson figyeltek meg egy újabb ismeretlen objektumot, és legközelebb másfél órával a balatonvilágosi észlelés után Kondoroson történt újabb észlelés, amelyhez még parajelenség is társult. Ha feltételezzük, hogy az összes helyen ugyanazt az objektumot figyelték meg, és hogy az UFO Kondorosról északi irányba, Domaháza felé haladt, úgy nem zárható ki, hogy egy nappal később, február 29-én éjjel ismételten leszállt. Ezúttal viszont az autópálya mellett, Gyöngyös határában. Ezúttal viszont az autópálya mellett, Gyöngyös határában. Itt történt a Skoda vezetőjének eltűnése és Orosz István esete. Bár sokak számára meglepő és talán még tudománytalan is lehet, hogy a földrajzilag ennyire eltérő, jellegükben különböző esetek között párhuzamot vélünk felfedezni, de erre minden okunk megvan. Ugyanis a domaházi UFO-leszállás során gyűjtött minták és az onnan közel 250 kilométerre fekvő Kismegyerről származó anyagminták elemzése meglepően nagy hasonlóságot mutatott. Mi több, erre az azonosságra a minták elemzésében közreműködő debreceni HUFON akkori vezetője külön is felhívta a figyelmünket, így az esetek közötti összefüggés lehetőségét nem zárhatjuk ki. Már csak azért sem, mert a domaházi, kismegyeri, iregszemcsei, balatonvilágosi és kondorosi esetek mindegyikében külön is szerepel a fényekről szóló jelzés, s mivel Orosz István beszámolójában ez szintén domináló tényező, nem lennénk meglepve, ha ez az eltérítés része lenne egy olyan UFO-aktivitásnak, amelynek során egy vagy több UFO 1992. február 26. és március 1. között szisztematikus és szabályos felfedezőkörutat tett hazánkban. Ennek során többször is leszállt az ország északkeleti, északnyugati, nyugati és keleti térségeiben. Nem minden alkalommal sikerült megfigyelni ezt az UFO-t vagy UFO-kat, de érdemes ezt a hipotézist megvizsgálni az említett esetek földrajzi eloszlása szempontjából is. Amint az az első pillanatban kiderül, a fenti települések földrajzi eloszlása szinte teljesen szabályosnak mondható. Ha a településeket egy térképen az észlelések sorrendjében egyetlen vonallal összekötjük, akkor egy szabályos trapézt kapunk, amelynek jobb felső sarkában található Domaháza, bal felső sarkában Győr–Kismegyer, bal alsó sarkában Balatonvilágos, majd lejjebb Tamási és Iregszemcse, és végül a jobb alsó sarkában Kondoros. Figyelemre méltó az is, hogy a Domaháza–Győr egyenes megközelítőleg párhuzamos a Tamási–Kondoros egyenessel, és még légvonalban is szinte azonos a távolság. Ugyanígy megközelítő párhuzamot mutatnak a Győr–Tamási és a Kondoros–Domaháza egyenesek, de itt a távolság esetében mintegy 10-15 százalékos eltérés tapasztalható. Érdekes viszont, hogy a Győr–Tamási egyenes mentén található Iregszemcse és Balatonvilágos is. És vajon mi található a Domaháza–Kondoros egyenes mentén?... Ez az egyenes pontosan metszi azt az alig negyven kilométeres útszakaszt, amely Gyöngyöst összeköti Besenyőtelekkel – vagyis azt a területet, ahol Orosz István esete, a fehér skodás elrablása történt!  Mit mondhatnánk még ezek után? Azt, hogy mindez fantáziálás csupán, és egyelőre semmi sem bizonyítja az említett esetek közötti összefüggést, vagy azt, hogy a figyelemre méltó azonosságok is egyértelműen bizonyítják az ufonauták intelligens tevékenységét. A döntést önöknek, olvasóknak kell meghozniuk. Mi csak egyet állíthatunk biztosan: Orosz István esete egy rendkívül tanulságos, nemzetközi téren is figyelemre méltó magyarországi UFO-eset, amelynek hitelességéhez semmi kétség nem férhet, és amelynek több mint hat hónapig tartó kivizsgálása és részletes kutatása közelebb vitt minket egy jelenség megértéséhez. Az idegenek intelligens és szisztematikus tevékenységének feltárása felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar UFO-kutatásban a széthúzás helyett elengedhetetlen a gyakorlati és elméleti kutatások komoly összehangolása, ahogy az jelen esetben a Magyar UFO Kutatási Központ égisze alatt is történt. KRISTON ENDRE ÉS PRUSINSZKI ISTVÁN 2001 Szatmár-Bereg megyében több UFO-észlelésről számoltak be az elmúlt években, főként helyi híroldalak szerint. Ezek jellemzően fénylő, szabálytalanul mozgó objektumokat írnak le, amelyeket nappal vagy éjszaka fotóztak le. Egy rakamazi család 27-én este észlelte a Tokaj felől érkező október, váltakozó fényekkel táncoló égi jelenséget a házuk vaskapuja felett. A felvétel viharfelhők között készült, de a mozgás miatt sokan ufónak vélik; Hajdú-Bihar megyében is látták ugyanazt. Tiszavasvári, 2025. február  20-án kora délután dolgozó férfiak fotóztak egy lebegő, fénylő objektumot, amely részletes képeken látható. A BorsOnline is megosztotta a hihetetlen felvételeket a megyei esetről. Kisléta, 2025. február Egy helyi férfi három mozdulatlan, fehér fénypontot látott a teraszáról, eltűntek majd újra megjelentek. Hasonlóságot véltek felfedezni amerikai UFO-esetekkel. Mátészalka, 2025. március Egy fiatalember UFO-t fényképezett le, amit a Traffipax Mátészalka Facebook-csoportban osztottak meg. További kontextus Régibbi térképek (pl. Galaktika Klub) is jelzik a megyében Ajak, Anarcs vagy Apagy környéki észleléseket, de 2025-ben sűrűsödtek a bejelentések. Sok esetet természetes jelenségekkel magyaráznak, de tanúk földönkívülinek vélik. 2025. február 20-án a magyarországi Tiszavasváriban szemtanúk arról számoltak be, hogy egy rejtélyes, csendes, világító tárgyat láttak lebegni az égen a kora délutáni órákban. Részletes fotókat készítettek, amelyeken látható, hogy a tárgy hosszabb ideig mozdulatlanul áll, mielőtt forogni és távolodni kezdene, így az azonosításához zoomra volt szükség.Esemény részletei Két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozó helyi férfi telefonálás közben vette észre a tárgyat; az magasan tűnt fel, és hangtalanul fényesen világított. A magyar médiumokkal, például a Borsszal és a Szon.hu-val megosztott fotók egy összefüggő, világító, tojásdad alakú vagy gömb alakú formát ábrázolnak, amely megdöbbentette a szemlélődőket.Szakértői elemzés Varga Renáta, a Móksha Kollektíva ufológusa megvizsgálta a képeket, és azt sugallta, hogy valószínűleg ember alkotta tárgyról van szó, például egy fényvisszaverő fólialufiról vagy egy könnyű, lebegő tárgyról, amelyet minimális szél fogott el, nem pedig egy drónról (mivel nincsenek látható rotorok) vagy földönkívüli járműről. Megjegyezte, hogy a modern drónok képesek utánozni az ilyen formákat, de hangsúlyozta a tárgy egyenletes ragyogását, mivel az inkább a földi törmelékre hasonlít. Nyíregyházán és a Nyírség régióban az évek során számos UFO-észlelésről számoltak be. A legtöbb videókon és szemtanúk beszámolóin alapul, akik fényeket vagy tárgyakat láttak az égen. Figyelemre méltó megfigyelések •2014-ben egy videó egy azonosítatlan tárgyat rögzített Nyíregyháza felett egy tűzoltóautó szirénázása közben; úgy tűnt, hogy az egy épület közelében lebegett és ereszkedett, valószínűleg egy drón. Egy 2018-as nyíregyházi drónrepülés során véletlenül lefilmeztek egy furcsa tárgyat, amelyet feltehetően egy másik drónnak vagy felhőképződménynek tekintettek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei (Nyírségi) Rakamazon 2025-ben egy család váltakozó színű táncoló fényeket látott Tokaj felé. Régebbi esetek, mint például az 1989-es Tarnaszentmárián, fényekkel és állatok okozta zavaró hatásokkal jártak, amelyekre a mai napig nincs magyarázat. A szakértők ezeket gyakran drónoknak, repülőgépeknek vagy természeti jelenségeknek tulajdonítják, nem pedig földönkívülieknek. Rakamazon 2025-ben egy család váltakozó színű táncoló fényeket látott Tokaj felé.2025-ben egy rakamazi család arról számolt be, hogy szokatlan, váltakozó színű táncoló fényeket láttak az égen Tokaj felé. Ez az október végén megfigyelt eset széles körű találgatásokat váltott ki az UFO-kkal kapcsolatban, mivel a fények szabálytalanul mozogtak az ingatlanuk kapuja felett.Esemény részletei A család október 27-én, egy látogatásról hazatérve vette észre a jelenséget, és jól láthatóan ott is látták a fényeket, ahol nincs tipikus megvilágítás. Több szemtanú, köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg és a közeli Hajdú-Bihar megyék lakói is, fényképeket készítettek az éjfél körüli, szabálytalan, színes jelenségről. Hivatalos magyarázat nem született, ami online vitákat váltott ki a földönkívüli elméletek és a természeti jelenségek, például a légköri optika vagy a drónok között.válaszposta​Helyi kontextus Rakamaz a Tisza mentén fekszik Tokaj közelében, egy borvidéken, ahol gyakoriak a fényjátékok, de a 2025-ös feljegyzésekben nem szerepeltek megerősített fényjátékok, amelyek megfelelnének ennek a leírásnak. Hasonló "táncoló fényekről" szóló jelentések szórványosan jelennek meg a magyar égbolton, gyakran megoldatlanul.