Analitikus személyiség-lélektan

A pszichoanalízis a „lelki élet” és a „tudatosság” fogalmainak azonosításában látta a bajok forrását, s a tudattalan lelki történések kutatásával új területeket nyitott meg a lélektan megismerése előtt. Megalapítója: Freud.

Közvetlen előzmények: hisztériásbetegek tanulmányozása és gyógyítása

A neurológus Freud hisztériásokat kezdett tanulmányozni, akiknek tüneteit a szövettani vizsgálat nem támasztotta alá. Az orvosok szerint szimulálásról van szó. Charcot (az egyik legismertebb neurológus) és Bernheim is foglalkoztak a hisztériával hipnózissal:

-      Charcot: a betegség hátterében az idegrendszer valamilyen alkati gyengesége áll

-      Bernheim: pszichés természetű panaszokról van szó

Charcot kimutatta, hogy a hisztéria tünetei hipnózis állapotában felfüggeszthetők, ráadásul kicserélhetőeknek is bizonyultak. A hipnózis azonban csak a hisztéria tanulmányozására alkalmas, kezelésére nem.

Poszthipnotikus szuggesztió: hipnózis után beteljesülő sugallat. A hisztériásokban olyan lelki tartalmak és indítékok uralkodnak, amelyek felelősek ugyan tüneteik kialakulásáért, de beszámolni róluk nem tudnak.

Freud–Breuer

„katartikus módszer”: a hisztériás beteg hipnotikus állapotban elmondja kellemetlen élményeit, ezáltal kiadja magából az érzelmi feszültségeket >> enyhülnek a tünetei

A betegséget a lelki apparátust károsító élmények (traumák) váltják ki, amiket a psziché nem tud feldolgozni, ezért kirekeszti a tudatból. Ez azonban tünetek formájában visszaköszön. E traumák gyakran a korai gyermekkor élményanyagához kapcsolódtak.

„csábítási elmélet”: 4-6 éves kor közötti nemi zaklatás okozza a tüneteket felnőttkorban >> „konverzió” – a lelki tünetek testi tünetekbe való átfordítása

-      Freud nem tudta minden betegét hipnotizálni

-      az eredményei nem bizonyultak tartósnak (a hipnózis csupán egy időre félretolta a torlaszokat, de nem számolta őket fel)

-      új eljárás: „szabad asszociációk”:

-      a páciens gondolatáramlásának felszínén marad

-      reflexió és kritikai rostálás nélkül mondja el, ami eszébe jut

-      értelmezhető lélektani anyagot szolgáltat

A libidófejlődés elmélete

Freud: a szexualitás fogalma:

-      diffúz késztetésrendszer

-      újabb és újabb tárgyakra irányulhat

-      időről időre alakot válthat

-      ott áll minden örömszerzés és kötődés hátterében

„gyermeki szexualitás”: az örömszerzés különböző szerveződési formákon megy át, amíg eljut a felnőtt ember érett, biológiailag és társadalmilag egyaránt adaptív ösztönéletéig

„erogén zónák”: a nemi ösztön energiája (libidó) újabb és újabb testtájakhoz kapcsolódva vesz fel más-más szerveződést

0.    primér nárcizmus:

-      egynemű közeg, tagadhatatlan észlelési mező, amelyben még nincs határ az én és a nem-én, a saját test és a külvilág között

-      nem létezik még olyan külső tárgy, amelyre a szeretet irányulhatna (pl. újszülött)

1.    orális fázis (0-2 éves kor):

-      a száj zónája – az újszülött a száján át tart fenn kapcsolatot a környező fizikai világgal

-      a száj a későbbiekben is pótlólagos vagy kiegészítő szexuális öröm-zóna marad

2.    anális fázis (2-3 éves kor):

-      szobatisztaság tanulása >> a végbélnyílás tájéka a fő erogén zóna

-      sajátos játék: visszatartás-elengedés; ajándékozás-dac; tiltakozás

3.    fallikus fázis (3-5 éves kor):

-      nemi szervek

-      fiúknál: kasztrációs szorongás

-      lányoknál: péniszirigység

-      ellenkező nemhez vonzódás

-      azonos nemű szülővel való versengés (oidipusz-komplexus)

-      féltékenység, rivalizálás, gyűlölködés ó félelem, szeretet, tisztelet - ambivalencia

4.    latencia:

-      az elhárítások megindulása és kiszélesedése

-      aszexualitás

-      a nemi ösztön „lappangásának” kora

-      a serdülőkorkezdetéig tart

-      fontos lesz a teljesítmény és a tartós kapcsolatok

5.    genitális fázis:

-      a nemi érdeklődés feltámadása

-      a nemi szervek előtérbe kerülése

-      képessé válás az intim kapcsolatokra és a kölcsönös genitális kielégülésre

A személyiség felépítése

Freud: lelki tartalmak:

-      tudattalan: a tudatból kiszorult élménytartalmak

-      tudatelőttes: átmeneti zónákat alkot, amelyek nincsenek jelen a pillanatnyi tudatállapotban, de könnyen felidézhetőek

-      + tudatos: a személyiség topografikus modellje

Topografikus modell:

1.       elsődleges folyamat: a tudattalanban zajló áramlás – álom, játék, nappali álmodozások, szimbólumok

2.       másodlagos folyama: a tudatban racionálisan kontrollált képzetfolyamat – ésszerű rendezettsége közölhetővé teszi e tartalmakat

Strukturális modell:

-      a személyiség fokozatosan kialakuló rétegekből áll

-      egyszerre szerkezeti és dinamikus

1.      ösztön-én:

-      kezdettől fogva adott

-      a biológiai múltból hozott ösztönös késztetéseket foglalja magában

-      örömelv: azonnali kielégülés; nincs kompromisszum

2.      én:

-      valósághoz való alkalmazkodás

-      a kompromisszumok közege

-      késleltetések – kivárások

-      trükkök, csalafintaságok

-      az egyéniség és a külvilág közötti egyensúly fenntartása a cél

-      ösztön-én ó felettes én közti egyensúly

3.      felettes én:

-      a szülői normák internalizációja

-      társadalmi törvények, tilalmak

-      bűntudat – felelősségérzet

Elhárító mechanizmusok

A feszültségkeltő lelki anyag hatástalanítására szolgáló pszichés eljárások.

1.      azonosulás:

-      a szülőkhöz való ambivalens viszony megoldásaként a gyerek igyekszik hasonlóvá válni hozzá

-      a normák átvételével jár >> további elhárító mechanizmusok

2.      elfojtás:

-      kínos emlékek, szándékok, vágyak, indulatok száműzése a tudattalanba

-      motivált elfelejtés – normális mindennapi életünket ne zavarja meg az, amiről nem akarunk tudomást venni

-      álmok: az elfojtott anyag visszatérése kerülőutakon – neurotikus tünetek

3.      reakcióképzés:

-      ha bizonyos indítékaink megvalósulásának lehetősége félelemmel tölt el – olyan helyzetbe visszük magunkat, amelyben azok nem valósulnak meg

-      pl. testvérféltékenységnél

4.      projekció:

-      a saját indítékok külvilágra való kivetítése

-      előítéleteknél: az előítéletes emberek saját elhárított vágyaikat vetítik ki valamely kisebbségi csoport tagjaira

5.      racionalizáció:

-      az elkövetett hibák utólagos „ésszerűvé tétele”

-      magát a hibát nem tagadjuk, de felmentő körülményeket gyártunk, hogy elfogadhatóvá tegyük

6.      elaboráció, szublimáció:

-      a lelki feszültségek feldolgozása olyan „külső tárgy” létrehozása által, amely azt megjeleníti

-      csatorna a lelki energiák levezetésére, és kezelhetővé is teszi őket – látható, tapasztalható alakot ad

-      szublimáció: az alkotás egyben mérce

7.      regresszió:

-      megoldhatatlannak tűnő helyzetekben a személyiség visszatér már túlhaladott, alacsonyabb fejlődési szinteknek megfelelő megoldási módokra

Az iszlám vallás és az arab hódítás

Az Arab-félszigetet már az ókor óta az arabok lakják, de egészen az iszlám megjelenéséig külön-külön, sokszor egymással rivalizáló törzsekben. Ezen a vidéken a beduinok állattenyésztéssel (ló, teve), kereskedelemmel és útonállással foglalkoztak. Az arab törzsek meghatározott erkölcsi normáknak engedelmeskedtek. Ezek közül a vendégszeretet kötelezettsége és a vérbosszú törvénye volt a legfontosabb. A becsület fogalmába tartozott, ha egy törzshöz tartozó személyt vagy magát a közösséget bármilyen apró sérelem érte, azt vérbosszúval kellett viszonozni. Ez az „előírás” az oka az arab törzsek közti végtelen háborúnak. Ráadásul saját pogány hiedelemvilágukban vagy idegen vallásokban hittek, ami tovább fokozta a köztük lévő ellentéteket. A viszályok, amelyek a törzsek, illetve a gazdag és a szegény rétegek között dúltak, elősegítették Mohamed színrelépését Mekkában. Mohamed beutazta Arábiát, utazásai során ismerkedett meg a zsidó és a keresztény vallással, melyekből sokat merített mielőtt látomásai nyomán 610 táján új tanokkal lépett fel. Úgy vélte, hogy az isten, Allah, Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait, parancsait és várakozásait az emberekkel szemben. Mohamed hamar követőkre talált a Mekkát vezető gazdag kereskedőkkel, s híveivel együtt menekülni kényszerült. A közeli városban, melyet később Medinának (a próféta városa) neveztek el, talált menedéket és támogatókat. A Mekkából való kivonulás éve, 622, a hidzsra vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. Medinában megerősödött az új hit, és sok követőre talált a nomádok között. A mohamedánok ősükként Ábrahámot tartják számon, aki Mekkában a Kába (a megszentelt fekete kő) alapját rakta le. Kába már Mohamed fellépése előtt is az arab törzsek szent helye volt, ahová évente egyszer elzarándokoltak; zarándoklataik idejére háborúskodásaikat is szüneteltették. Mohamed vallásalapító és az arab világ egységének megteremtője is egyben. Mohamed az iszlámot igyekezett a judaizmustól és a kereszténységtől is világosan megkülönböztetni, annak ellenére, hogy az iszlám (arab szó= ”hívő odaadás”) jelentős mértékben épített a zsidó és a keresztény hagyományokra, ezen kívül jelentős hatást gyakorolt tanaira a pogány arab hitvilág. Allah a leghatalmasabb, s az egyetlen istenség, így az iszlám monoteista vallás, illetve Allah mindennek megteremtője. Az iszlám gondolatvilágát, Mohamed kinyilatkoztatásán alapuló tanait szent könyvébe, a Koránba gyűjtötték össze. A Korán 114 szúrából (fejezetből) áll. A korán alapján a hívő moszlimnak öt alapvető parancsot kell betartania:

1.       Allahban, az egyetlen istenben, s prófétájában, Mohamedben való hit.

2.       Mekka, a szent város irányába végzett napi ötszöri ima.

3.       Kötelező alamizsnaosztás a szegényeknek.

4.       A Ramadán havi böjt megtartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni.

5.       Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el a szent városba, Mekkába.

Az iszlám a hívő számára a mindennapi életvitelt, a viselkedési, magatartási szabályokat is előírja. Rendelkezik például a férfi és nő közötti jogállás különbségeiről, a házassági kötelékről és a disznóhúsfogyasztás tilalmáról. Az igaz hívőknek ugyanakkor nemcsak az iszlám előírásainak megtartása, hanem azok terjesztése is kötelező. A muzulmánok hitüket fegyverrel is „elfogadtatták”. A dzsihad, szent háború egyesítette az egymás ellen küzdő beduin törzsek erejét, és idegen területek felé vezette, így rövid időn belül óriási területeket foglaltak el. Az iszlámban nem játszik fontos szerepet a papság, nem is jött létre erős egyházi hierarchia a muzulmán világban. A mohamedán világban nem voltak külön világi törvények, mivel végső soron a Korán alapján bíráskodtak. A muzulmánoknál az államhatalom és az egyházi hatalom sem különült el: Mohamed utódai, a kalifák, egy személyben voltak vallási és világi vezetők. Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. Vezetésükkel az iszlám harcosok pár évtized alatt elsöpörték a perzsa államot, és Bizáncot is tönkreverték. Keleten már az Indus völgyében jártak, nyugaton pedig Hispánia nagy része került arab fennhatóság alá. Kezükbe került Szíria, Palesztina, Mezopotámia és Egyiptom is. A sikereket és a hódításokat a Frank királyság és Bizánc törte meg. 732-ben Poitiers-nál Martell Károly frankjai, 740-ben Kis-Ázsiában a bizánciak mértek vereséget az arabokra. Az óriási területet már nem bírták egyben tartani. Először a szélső tartományok szakadtak le és önállósultak. Nemsokára a belső terület is felbomlott. Ennek ellenére a X. században Európa felé újabb hullámban támadtak az arabok, ezúttal elsősorban a tengeren. Az arabok a meghódított területekkel együtt megszerezték a közel-keleti fejlett technológiákat, átvették a kultúrát és az addig elért eredményeket, például a hellenisztikus építészetet és a bizánci államigazgatást. Ebben a korszakban lefordították az ókori művek nagy részét arabra, tökéletesítették a kémiát (alkímia, elixír), valamint rendszerezték a matematikát (algebra). Arab kereskedők hozták Európába a hinduk által kitalált sakkot. A legnagyobb eredményt a térképészet terén érték el: egész Belső-Ázsiát, fél Európát és fél Afrikát feltérképezték a kereskedők és az utazók. Az arab kereskedők hajóin érkezett meg Európába a selymen és a fűszereken kívül a damaszkuszi acél, az üveg, a perzsaszőnyeg és az cordobai kard.

Hírszerzés-kémkedés bibliográfia

            ÁBEL András : Ábel Amerikában kémkedett

            ANDREW, Christopher – GORDIEVSKY [Gordievskij], Oleg : KGB : the inside story

            ANDREW, Christopher – MITROHIN, Vasilij : A Mitrohin-archívum (The Mitrokhin archive)

            ASZTALOS Aladár : Kémek az első világháborúban

BAR ZOHAR, Michael – MISHAL, Nissim : Moszád (Mossad)

            BARRON, John : Breaking the ring

            BARRON, John : KGB

VH2    BASSETT, Richard : Hitler kémfőnöke (Hitler's spy chief)

            BELOVAI István : Fedőneve: Scorpion

            BÍRÓ Lajos – KOMJÁTH Pál : Háború – hadüzenet nélkül

VH2    British intelligence in the Second World War ; vol. 2.

VH2    BUDIANSKY, Stephen : Elmék harca (Battle of wits)

            BULLOCH, John : M.I. 5 (The origin and history of the British Counter-Espionage Service)

            BURANELLI, Vincent – BURANELLI, Nan : Spy / counterspy

            CALLERY, Sean : Kódok és rejtjelek (Need to know? Codes and ciphers)

VH2    CALVOCORESSI, Peter : Top secret ultra

            CHILDS, David – POPPLEWELL, Richard : The Stasi

VH2    COLVIN, Ian : Canaris (Chief of intelligence)

            CLINE, Ray S. : Secrets spies and scholars

VH2    COOKRIDGE, Edward H. : They came from the sky

            CORSON, William R. – CROWLEY, Robert T. : The new KGB

D

            DAMASKIN, Igor – ELLIOTT, Geoffrey : Kitty Harris

            DEACON, Richard : Az izraeli titkosszolgálat (The Israeli secret service)

            DÉNES Tamás : Titok tan avagy Kódtörő ABC

            DÉNES Tamás : TitokTan Trilógia

            DEROGY, Jacques – CARMEL, Hesi : Szupertitkos Izrael (Israel ultra-secret)

            DOBÁK Imre – ENDRŐDI Ferenc : A magyar rádióelhárítás nemzetközi együttműködésének története : 1955–1990

VH2    DUNLOP, Richard : Donovan

E

            EARLEY, Pete : Family of spies

            ENNES, James M., jr. : Assault on the Liberty

F

            FALIGOT, Roger – KROP, Pascal : La Piscine

VH2    FARAGO, Ladislas : A rókák játszmája (The game of the foxes)

            FEIS, William B. : Grant's secret service

VH2    FENYVESI, Charles : Három összeesküvés (Three conspiracies)

            FITZGIBBON, Constantine : Secret intelligence in the twentieth century

VH2    FORTUS, Maria A. : Az „Alba Regia” hősei

VH2    FORTUS, Maria A. : Visszaemlékezéseim (Zápisky rozvednice)

G

VH2    GALLAGHER, Thomas M. : Assault in Norway

            Geheime Akten des KGB

VH2    GEHLEN, Reinhard : The Service

            GOLDFARB, Alex – LITVINENKO, Marina : A titkos ügynök halála (Death of a dissident)

            Great true spy stories

VH2    GUÉRIN, Alain : A szürke tábornok (La général gris)

H

            HAGEN, Louis E. : The secret war for Europe

            HALEVY, Efraim : A Moszad főnöke voltam (Man in the Shadows)

VH2    HARMAT Endre : Hóhérok hegedűvel

            A hírszerzés és kémkedés története

VH2    HODGES, Andrew : Alan Turing

VH2    HÖHNE, Heinz : The general was a spy

I

            Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben

            Inside CIA's private world

            IZSA Jenő : Nemzetbiztonsági alapismeretek

K

VH2    KAHN, David : Hitler's spies

            KASSIS, Vadim B. – KOLOSOV, Leonid : A titkosszolgálatok rejtélyeiből (Iz tajnikov sekretnyh služb)

            KEEGAN, John : A háborús felderítés (Intelligence in war)

            KELLERHOFF, Sven F. – KOSTKA, Bernd von : Kémek fővárosa, Berlin (Hauptstadt der Spione)

            KESSLER, Ronald : CIA (Inside the CIA)

            KESSLER, Ronald : Moscow station

            KESSLER, Ronald : Spy vs. spy

VH2    KIRKPATRICK, Lyman B., jr. : Captains without eyes

            KLEHR, Harvey – RADOSH, Ronald : The Amerasia spy case

            KNIGHT, Amy : A KGB örökösei (Spies without cloaks)

            KNIGHTLEY, Phillip : The second oldest profession

            KOEHLER, John O. : STASI (STASI)

            KRIVICKIJ, Valter G. : Sztálin titkosszolgálatában (In Stalin's secret service)

            Külföldi hírszerző és biztonsági szolgálatok

L

VH2    LAUNAY, Jacques de – CHARLIER, Jean-Michel : Feketepiac és hamis pénz a harmadik birodalomban (Marché noir et fausse monnaie du 3. Reich)

VH2    LEWIN, Ronald : Ultra goes to war

VH2    LOFTUS, John : The Belarus secret

            LOWENTHAL, Mark M. : U.S. Intelligence

M

            McCORMICK, Donald : The master book of spies

            McKAY, Sinclair : A Bletchley Park titkos élete (The secret life of Bletchley Park)

VH2    MADER, Julius : Dr. Sorge jelenti Tokióból (Dr. Sorge funkt aus Tokyo)

VH2    MADER, Julius : A Sorge-sztori (Dr. Sorge – report)

VH2    MAKAI György : Ki volt dr. Sorge?

VH2    MASTERMAN, John C. : The double-cross system in the war of 1939 to 1945

VH2    MEL'NIKOV, Daniil - CERNAA, Ludmilla : A kétarcú admirális (Dvulikij admiral)

            MELTON, H. Keith : Nagy kémkönyv (The ultimate spy book)

VH2    MONTAGU, Ewen : A sosemvolt ember (The man who never was)

VH2    MOYZISCH, Ludwig C. : A Cicero Akció (Operation Cicero)

            MURPHY, David E. – KONDRASEV, Sergej A. – BAILEY, George : A láthatatlan front (Battleground Berlin)

N

            A nemzetbiztonság általános elmélete

            Nemzetbiztonsági alapismeretek

            NEUBERGER, Günter – OPPERSKALSKI, Micael : CIA in Mittelamerika

            ÓNODY György : A hírszerzés története

P

            PACEPA, Ion M. : A Kreml öröksége (Mostenirea Kremlinului)

VH2    PAINE, Lauran : Az Abwehr

VH2    PASH, Boris T. : The Alsos mission

            [PENKOVSKIJ], Oleg V. : The Penkovskiy papers

            PENROSE, Barrie – FREEMAN, Simon : Conspiracy of silence

VH2    PERRAULT, Gilles : The Red Orchestra (L'orchestre rouge)

            PERSICO, Joseph E. : Casey

VH2    PERSICO, Joseph E. : Piercing the Reich

VH2    PIEKALKIEWICZ, Janusz : Kémek, ügynökök, katonák (Spione, Agenten, Soldaten)

            PIEKALKIEWICZ, Janusz : A kémkedés világtörténete (Weltgeschichte der Spionage)

            POKORNY Hermann : Emlékeim

            POWERS, Francis Gary – GENTRY, Curt : Operation overflight

R

VH2    RADÓ Sándor : Dóra jelenti...

            RÉVAY Zoltán : Titkosírások

VH2    RULAND, Bernd : Moszkva szemei (Die Augen Moskaus)

S

VH2    SCHELLENBERG, Walter : Walter Schellenberg emlékiratai (Memoiren)

            SCHMIDT Mária : A titkosszolgálatok kulisszái mögött

            SCOTT, James : The attack on the Liberty

            SHELTON, Francis : Különleges küldetésem (My special operations)

            SINGH, Simon : Kódkönyv (The code book)

VH2    SMITH, Bradley S. : The shadow warriors

VH2    SMITH, Richard H. : OSS

VH2    STEVENSON, William : A man called intrepid

            SZABÓ Miklós : Csendes háború

T

            Tanulmányok Radó Sándorról

            THOMAS, Gordon : A brit titkosszolgálat világa (Inside British intelligence)

            THOMAS, Gordon : Moszad (Gideon's spies)

            THOMAS, Gordon : Titkok és hazugságok (Secrets and lies)

VH2    THOMSON, Judy : Winning with intelligence

VH2    THORPE, Elliott R. : East wind, rain

VH2    TREPPER, Leopold : A nagy játszma (The great game)

U

VH2    UJSZÁSZY István : Vallomások a holtak házából

            USAKOV, Aleksander A. : In the gunsight of the KGB

V

            VÁRHALMI Miklós : A nemzetbiztonsági szolgálatok meghatározó jelentősége a Magyar Köztársaság XXI. századi biztonsági rendszerében (2010/1.)

            VÁRHALMI Miklós : A nemzetbiztonsági szolgálatok meghatározó jelentősége a Magyar Köztársaság XXI. századi biztonsági rendszerében (2010/2.)

            VÁRHALMI Miklós : A nemzetbiztonsági szolgálatok megváltozott szerepe, értékei Magyarország biztonságvédelmében

INER, Tim : A CIA története (Legacy of ashes)

            WEINER, Tim : Az FBI története (Enemies)

VH2    WEST, Nigel : MI 5

VH2    WIGHTON, Charles – PEIS, Günter : Hitler's spies and saboteurs

VH2    WINTERBOTHAM, Frederick W. : Az Ultra titka (The Ultra secret)

            WISE, David – ROSS, Thomas B. : The espionage establishment

            WISE, David : The spy who got away

            WOODWARD, Bob : VEIL

            WOLF, Markus : Az arc nélküli ember (Man without a face)

Az IP cím szerepe

Az IP-cím olyan egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe. A gép IP-címe rendszeresen változhat, ami különösen a lakossági internetszolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző. Az IP-címek 32 biten ábrázolt egész számok, amelyeket hagyományosan négy darab egybájtos, azaz 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott számmal írunk le a könnyebb olvashatóság miatt. Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni. A gyakorlatban a számítógépek jelentős része az internetszolgáltatójától rendszeresen új IP-címet kap, így azonosítása csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki.Miért kell az IP címünket elrejteni Az internet NEM ad anonimitást, mivel az IP címet alapból nem lehet elrejteni, mert a TCP/IP protokoll része. Az IP cím az internetes társadalomban az egyik legértékesebb információ, mert segítségével a teljes internetes tevékenységünk lenyomozható. Így az IP cím nem kívánt nyilvánossága elsődleges célponttá tehet bennünket. Számtalan otthoni és munkahelyi számítógépben van olyan illegálisan bejuttatott program, amely lehetővé teszi azt, hogy a gép felhasználójának tudta és beleegyezése nélkül a hálózat felől bárki beléphessen a számítógépébe és ott adatokat töröljön, módosítson, információkat, jelszavakat stb. lopjon a gépből, kompromittáló anyagokat töltsön fel a gépre, vagy akár lehetetlenné tegye a számítógép további működését. Ezen illegális (és bárki által használható) "kapuk" rendkívül veszélyesek. Néhány példa arra, hogy mekkora kárt lehet okozni a segítségükkel:

•    A gépben tárolt jelszavak, hozzáférési kódok ellopása

•    Billentyűzetleütés-figyelő segítségével a fenti információk azon részének megszerzése, amit a felhasználó nem a számítógépében, hanem például fejben tart

•    Bizalmas (céges) információk ellopása

•    A számítógépen lévő adatok észrevétlen módosítása

•    Különböző adatok és illegális (törvénybe ütköző) információk észrevétlen feltöltése a gép tulajdonosának kompromittálása céljából Az IP címünk elárulásával a számítógépünket támadók eszköztárát jelentősen kiszélesítjük és sokkal egyszerűbbé válik számukra az információhoz jutás. Az anonim proxyk Az IP cím elrejtése nem egyszerű feladat. Ha csak böngészés közben kívánjuk álcázni magunkat, akkor nem kell mást tennünk, mint a böngészőnk hálózati beállításainál a proxyhoz beírni a kiválasztott anonim proxy IP címét és portszámát és már netez-hetünk is elvileg titokban. Ebben az esetben ugyanis az ellenállomás csak a proxy IP címét látja, a kiinduló IP címet nem. Fontos ugyanakkor, hogy anonim proxy üzemeltető láthatja az IP-t igen. Ha akarja, minden áthaladó információt naplózhat, így adott esetben jelszavakat, e-mail címeket is megszerezheti a gépünkről.Egy jó anonim proxy megtalálása a kulcsa az IP cím elrejtésének. Keresgélhetünk weboldalakon keresztül (pl. google-ba beírjuk, hogy anonim proxy, de használhatunk kifejezetten erre a feladatra kifejlesztett ingyenes vagy fizetett programokat.A proxy-knál a legnagyobb problémát általában a sebesség jelenti. Az ingyenes szerverekre pillanatok alatt rengeteg felhasználó csatlakozik, ami nagyon lekorlátozza a használhatóságot. Az anonim proxy kiválasztásnál ügyeljünk arra, hogy a Last Good Check idő ne legyen túl hosszú, az Uptime-ja %-ban minél magasabb legyen, és ping esetén jó rövid legyen a válaszideje. Az ingyenes proxyk közül hiába választunk ki ugyanis egy viszonylag gyorsat, ez csak addig lesz elfogadható sebességű, amíg mások is meg nem találják (és ez viszonylag gyorsan meg szokott történni). A lelassult forgalom rákényszeríti a felhasználókat egy rajzáshoz hasonló rendszeres vándorlásra. Hiába várjuk ugyanis, hogy majd elmennek a többiek, és majd jobb lesz, ők is erre várnak. Aztán szinte egyszerre unja meg mindenki, és megy át máshová.Egyéb módszerekEnnél jóval biztosabb módja a rejtőzésnek a proxy láncolás. Ebben az esetben a felhasználó csatlakozik az egyik proxyra, amit arra utasít, hogy egy másik proxyn keresztül érjen el egy harmadikat, és az a harmadik van közvetlen kapcsolatban a webhellyel. A proxy láncolás nagy hátránya, hogy a lánc átviteli sebességét mindig a legszűkebb keresztmetszet határozza meg.Az anonim proxy-nál biztonságosabb az úgynevezett distorting proxy. Ez a fajta proxy nem csak hogy nem adja tovább az IP címedet, de szándékosan hamis IP-t szolgáltat a http fejlécben. A TOR projekt A TOR projekt olyan ingyenes rendszer, amely szinte tökéletesen elrejti a valódi használók IP címét. A projekt fejlesztés alatt van és sebessége attól függ, hogy hány felhasználó ad a sávszélességéből a rendszer számára. Hide My IP Manapság a legnépszerűbb program a Hide My IP. A program az IP cseréli viszonylag jó hatékonysággal. A program tényleg láthatatlanná tesz, vagyis egy proxy szerveren keresztül hamis ip-címet mutat a meglátogatott szervereknek, ami arra jó, hogy újra be tudjunk menni egy oldalra, ahonnan kitiltottak, vagy úgy küldjünk emaileket, blogkommenteket, fórumhozzászólásokat, hogy azokat ne lehessen ip alapján lenyomozni

Könyv ajánló: Churchill élete

Mondhatom, hogy a szemétben találtam ezt a könyvet, mert a könyvtár kiselejtezte. Ez a könyv Stanislav Budín: 1970-ben kiadott „Egy úr az admiralitásról” című művének a felhasználásával készült. Egy elszánt ember életét, múltját családi gyökereit és korát ismerhetjük meg benne. Az ősi egyetemi várostól, Oxfordtól körülbelül tíz kilométerre északnyugatra, pompás park közepén áll egy oszlopokkal és tornyocskákkal teletűzdelt nagy kastély. A XVIII. század elején építtette a neves brit államférfi és hadvezér, John Churchill, az első Marlborough-herceg. A kastélyt a bajor városkáról, Blenheimről nevezte el, ahol emlékezetes győzelmét aratta a francia seregek fölött. A hatalmas nemesi család megalapítója figyelemre méltó férfiú volt. Az elszegényedett nemes fia valószínűleg semmivel sem tűnt volna ki, ha nincs gyönyörű nővére, Arabella, aki bekerült a yorki hercegnő udvarába. A yorki herceg a későbbi II. Jakab király, a Stuart-dinasztia utolsó uralkodója volt. Olyan titkokat tudhatunk meg róla amiről nem tud a közvélemény. Lebilincselő érdekes könyv.