Adolf Hitler Angliában

Adolf Hitler történelmünk egyik legkegyetlenebb és legrettegettebb államférfija volt. Az utókor démonizálta személyét, míg többen a szörnyeteg mögötti emberre hívták fel a figyelmet, ugyanis könnyelműség lenne a nagybetűs Gonoszt okolni az olyan irgalmatlan tettekért, amelyeket valójában egy nagyon is hús-vér ember követett el. S mint ember, Adolf Hitler sem diktátornak és gonosznak született, egy átlagos osztrák család sokadik gyermeke volt. A következő sorokban nem arról az emberről lesz szó, aki felégette a világot, hanem azokról, akikről megfeledkeztünk, akik Hitler sötét árnyékában éltek, és akik ma sem tudnak szabadulni a nevüket sújtó átoktól. Írásomban Adolf Hitler keveset ismert testvéreinek életét, s azok leszármazottait mutatnám be, azokat a Hitlereket, akik még ma is köztünk élnek.

A Hitler-testvérek

Alois Schicklgruber (1877-től Hitler) osztrák vámellenőr 1873-ban vette el első felségét Anna Glasl-Hörert. Egy évtizeddel később viszonyba kezdett Franziska Matzelsbergerrel, aki nemsokára várandós lett tőle és 1882. január 13-án világra jött első gyermekük, ifjabb Alois Matzelsberger (törvénytelen fiúként anyja nevét kapta).

Anna betegségtől szenvedve a következő évben meghalt, így szabad út nyílt Alois előtt, hogy Franziskával összeházasodjon, s fia is megkaphatta apja családnevét, a Hitlert. 1883. július 28-án megszületett Alois és Franziska második gyermeke, Angela, viszont Franziska a szülés után nem sokkal elhunyt. Alois Hitler nem késlekedett és harmadjára is megházasodott, Klara Plözl szolgálólányt vette feleségül.

Klara hat gyermekkel ajándékozta meg férjét, bár közülük csak ketten élték meg a felnőttkort. Míg Gustav, Ida és Otto születésük után nem sokkal meghaltak, addig az 1889. április 20-ai születésű Adolf betegeskedése ellenére életben maradt. Későbbi öccsét, Edmund-ot a kanyaró vitte el hatéves korában. Egyetlen életben maradt édestestvére húga, Paula volt, aki 1896. január 21-én született.

Adolf Hitler gyermekként. Az első képen kb. 1 évesen, középen 11 évesen, jobbra 12 évesen.

Az ifjabbik Alois nehezen jött ki nevelőanyjával, Klarával. Ez és még sok más is hozzájárult ahhoz, hogy feszültség keletkezzen közte és apja között. A fiú az 1890-es évek végén úgy döntött, elhagyja ausztriai otthonát és Dublinba költözik. Pincérként helyezkedett el, de lopás miatt többször letartóztatták.

Míg ifj. Alois nem került túl közel féltestvéréhez Adolfhoz, addig Angela és Paula annál inkább. Apjuk 1903-as halálát követően Adolf Bécsbe költözött, Angela pedig hozzáment Leo Raubal adóhivatalnokhoz. 1907 végén anyjukat is elvesztették, ekkor Paula csak 11 éves volt. Adolf és Paula szerény állami támogatásban részesült, de előbbi lemondott részéről húga javára. A testvérek útjai ezzel hosszú évekre elváltak, s alig-alig látták egymást.

A fiatal Paula Hitler.

Paula Hitler idővel titkárnői pozícióban helyezkedett el Bécsben. Szintén az osztrák fővárosban telepedett le Angela, aki három gyermek anyja lett: ifjabb Leo, Geli és Elfriede Raubal. 1910-ben Angela megözvegyült. Noha Adolf, Angela és Paula is egyazon időpontban éltek az osztrák fővárosban, mégsem találkoztak egymással.

Eközben ifj. Alois Dublinben találkozott Bridget Downinggal, akivel Londonba szökött és 1910-ben összeházasodtak. A menyegző után Liverpoolba költöztek, s 1911-ben megszületett első fiúk William Patrick Hitler.

Ifjabb Alois Hitler 1906-ban.

Bridget Hitler emlékirataiból érdekes részletekre bukkantak a kutatók. Az asszony állítása szerint 1912-1913-ban velük élt Liverpoolban Adolf Hitler, aki az ausztriai sorozás elől szökött külföldre, bátyja családjához. Bridget leírása szerint Adolf csendes volt, de nagyon szeretett a kis Williammel játszani. Állítólag Bridget ajánlotta neki, hogy vágjon vissza bajuszából, habár mikor egy későbbi fotón meglátta a későbbi Führert megjegyezte, hogy túlságosan sokat vágott le belőle. Bridget beszámolójának valóságtartama igen kétséges, ám számos történész igazat ad neki, mégis nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy Adolf Hitler járt e valaha Liverpoolban, avagy sem?

Annyi mindenestre bizonyos, hogy 1913 elején Adolf már Münchenben bukkant fel (Bridget szerint férje tanácsára). Egy évre rá ifj. Alois követte öccsét Németországba, ahol beindította biztonsági borotva vállalkozását. Az I. világháború kitörése miatt Bridget és William nem tudott Németországba költözni Alois-hoz. A férj viszont nem volt rest és újranősült, Hedwig Heidemann-nal, amivel bigámiát követve el. 1920-ban született meg fiúk Heinz. Bridget úgy tudta férje meghalt a háborúban, mígnem 1924-ben vád alá helyezték bigámia miatt, de Bridget közbelépésére nem ítélték el a férfit. Alois sosem tért vissza Bridget-hez, Berlinben nyitott éttermet és új családjával maradt. Első fia, William 1929-ben hosszabb időre meglátogatta apját.

Adolf Hitler 1915-ben.

Közben Adolf a német hadseregben kezdett katonai pályába és a világháborúban is harcolt. Angela Bécsben maradt, ahol a háborút követően egy zsidó diákszálló vezetője lett. 1919-ben felújította kapcsolatát Adolffal, akit 1924-es bebörtönzésekor is meglátogatott. Az 1920-as évek végén Paula is találkozott rég nem látott bátyjával, s 1929-1941 között évente egyszer biztos összefutottak. Paula, miután kitudódott, hogy Adolf húga, elvesztette állását, ezért 1930-tól pénzügyi ellátást kapott bátyjától. Hitler kérésére húga Paula Wolf néven élt tovább (Wolf volt Hitler gyerekkori beceneve).

1928-tól Angela lányaival, Gelivel és Elfriede-vel Hitler obersalzberg-i otthonába költözött, a Berghof-ba, ahol házvezetőnő lett. Geli igen szoros kapcsolatba került nagybátyjával, túl szorosba, aminek eredménye a lány 1931-es öngyilkossága lett (bővebben lásd később). Angela ezt követően elhagyta a Berghof-ot és Drezdába költözött, Adolffal való kapcsolata megszakadt. 1936-ban újraházasodott, Martin Hammitzssh-sal, egy zsidó-német építészprofesszorral.

Adolf Hitler féltestvérével Angelával.

Hitler 1929-ben találkozott először Eva Braunnal, majd az 1930-as évek elején fordult komolyabbra kapcsolatuk. Eva ezt követően, mint egykor Geli, elszigetelten élt, a külvilágtól és a közvéleménytől elzárva, sosem mutatkozhatott Hitler oldalán és nem lett a Német Birodalom First Lady-je sem.

Hitler 1941-ben találkozott utoljára húgával, Paulával, aki egy katonai kórház titkárnője lett a II. világháború idején. A Führer a II. világháború alatt csak Angelával újította fel kapcsolatát, de családja többi tagjával nem akart kapcsolatba lépni. A háború végén elrendelte Angela és Paula Berghof-ba szállítását, a biztonságuk érdekében. A házasság mellett pedig csak a végső percekben határozta el magát és 1945. április 29-re virradóra házasságot kötött Eva-val a berlini Führer-bunkerben. Frau Hitler rövid ideig élvezhette a házasság örömeit, április 30-a délutánján a friss házasok már halottak voltak.

Paula Hitler

A háború után Paulát az amerikaiak, Alois-t a britek ejtették foglyul, míg Angela elfogásáról nincs adat. Alois-t hamarosan szabadon engedték, Paulát pedig csak miután az amerikai titkosszolgálat alaposan kikérdezte. Paula sok mindent elmondott nekik, egészen a gyerekkorától kezdve, de azt is, hogy mély fájdalommal tölti el testvére tragikus sorsa és halála. Elmondása szerint a kezdetektől szoros kapcsolat volt közte és Adolf között, habár gyerekként sokat civódtak. Paula nem hitt abban, hogy testvére felelős lenne a Holocaustért, s Angela sem tudta elképzelni, hogy öccsének tudomása lett volna a koncentrációs táborokban történtekről.

Ifjabb Alois Hiter 1950-ben.

A világháború és Adolf Hitler halála után a testvérek útja ismét szétvált. Angela néhány évre rá Hannoverben sztrókot kapott és 1949. október 30-án elhunyt. Alois Hitler élete hátralevő részében öccse hírnevéből élt meg, ti. kiárusította az általa dedikált családi fotókat. Ő 1956. május 20-án halt meg Hamburgban. Paula egy ideig egy bécsi üzletben dolgozott, míg 1952-ben Berchtesgaden-be nem költözött. A világtól elvonultan, volt SS tisztek támogatásából élt. 1960. június 1-én halt meg, de egy évvel előtte még videó interjút adott egy brit dokumentumfilmesnek. Noha a háború után is megtartotta a Wolf családnevet, ennek ellenére a Paula Hitler név szerepel a sírkövén.

Adolf Hitler unokaöccsei és unokahúgai

A fentiekben már tettünk említetést ifj. Alois Hitler és Angela (Hitler) Raubal házasságairól és gyermekeiről, Paula pedig sosem házasodott meg. Angela 1903-ban ment hozzá Leo Raubal-hoz, s három gyermeket szült neki. Az első ifj. Leo 1906. október 12-én született Linz városában. Két évre rá 1908. június 4-én megszületett első lányuk Geli, majd 1910. január 10-én a második Elfriede (Friedl). Ezzel szinte egy időben az angliai Liverpoolban élő bátyjának, ifj. Alois Hitlernek és feleségének, Bridget (Downing) Hitlernek 1911. március 12-én jött világra fiúk William Patrick Hitler, aki az elmondások szerint felnőttkorában nagyon hasonlított nagybátyjára, Adolf Hitlerre. Ifj. Alois második házasságából pedig Heinz Hitler született meg, 1920. március 14-én Németországban.

Férje 1910-es halálát követően Angela egyedül gondoskodott gyermekeiről. 1925-ben, amikor Berchtesgaden-ba költözött vele tartott két lánya is. Ifj. Leo Salzburgban kémiatanár lett, de időnként meglátogatta anyját és testvéreit a Berghofban. Hitler sok időt töltött együtt Leo-val, állítólag ő és Heinz voltak a kedvenc unokaöccsei.

Geli Raubal anyjával, Angelával.

Azonban Hitlernek volt egy másik kedvence, mégpedig unokahúga, Geli. A lány 1929-ben Hitler müncheni lakásába költözött, mivel felvételt nyert az ottani orvostudományi egyetemre. Hitler betegesen ragaszkodott a lányhoz, s csak magának szerette volna kisajátítani. Egyre jobban ellenőrizte, elnyomta, sőt birtokolta unokahúgát. Geli rövid viszonyt folyatott Hitler sofőrjével, de nagybátyja, amint tudomást szerzett a dolog, azonnal elbocsátotta szolgálatából a fiatalembert. Gelit fokozatosan elszeparálta a külvilágtól és a barátaitól, egy kalitkába zárt madárka lett belőle. Ugyanakkor a lány egyedül sem lehetett, Hitler egyik beosztottja mindig szemmel tartotta őt.

Hitler kedvenc unokahúga, Geli Raubal, aki 23 évesen az öngyilkosságba menekült nagybátyja elől.

Érthető, hogy Geli szabadulni kívánt a fogságból, s szökést tervezett Bécsbe, ahol énekesnői karrierbe kezdett volna. 1931. szeptember 18-án a lány bevallotta bécsi ambícióit nagybátyjának, akivel aztán nagy vitába keveredett és Hitler megtiltotta, hogy elhagyja Münchent. Geli még aznap mellkason lőtte magát Hitler fegyverével, amely sérülésébe belehalt. A pletykák azonnal terjedni kezdtek, s testi bántalmazással, szexuális zaklatással, sőt gyilkossággal vádolták meg Adolf Hitlert. A férfi oly mély depresszióba zuhant unokahúga halála miatt, hogy annak temetésén sem volt képes megjelenni. Geli berghofi szobáját parancsára érintetlenül hagyták, arcképét saját szobájában őrizte és később a berlini Kancelláriában is kifüggesztették. Hitler bevallása szerint Geli volt az egyetlen nő az életében, akit valóban szeretett.

Hitler féltestvére ifj. Alois 1914-től Németországban élt, ezért fiát, William Patricket évekig nem láthatta. 1929-ben volt felesége engedélyezte a fiúnak, hogy apjához és féltestvéréhez Heinz-hoz látogasson. Amikor Adolf Hitler 1933-ban hatalomra jutott Németországban, William Patrick újra az országba utazott, hogy nagybátyja felemelkedéséből némi előnyre tegyen szert. Hitler segítségével egy banknál helyezkedett el, később az autóiparban tevékenykedett.

A 18 éves William Patrick Hitler.

Williamet nem győzte meg a náci ideológia, nem úgy Heinzot, akire nagy hatással volt Hitler és annak víziói. Heinz a katonai pályát választotta, s a NAPOLA középiskolába került, ahol a diákokat a katonai kiképzés mellett politikailag is arra nevelték, hogy a nemzetiszocialista állam elit vezetői legyen a jövőben. Ifj. Leo Raubal a harmadik unokaöcs ekkor Salzburgban volt kémiatanár, majd a háború előtt a linzi acéliparban helyezkedett el. Megházasodott, de felesége neve nem ismert, viszont 1931-ben született meg fiúk Peter Raubal.

William hamarosan elégedetlenné vált. Úgy vélte nagybátyja nem mozgatott meg minden szálat az érdekében, és befolyásosabb pozíciót is betölthetne. Leveleiben többször kérlelte Hitlert, hogy tegyen valamit az érdekében, s még meg is fenyegette, hogy zavarba ejtő történetekkel áll elő a sajtó részére Hitler családi múltjával kapcsolatban. A Führer viszont arra kérte unokaöccsét, hogy egy jobb pozícióért cserébe mondjon le brit állampolgárságáról, amire William nem volt hajlandó és újra megfenyegette nagybátyját, hogy kitálal a sajtónak, arról, hogy Hitler nagyapja valójában egy zsidó kereskedő volt. Így már érthető, Hitler miért emlegette Williamet csak úgy, hogy „az én utálatos unokaöcsém”.

1938-ban William úgy döntött visszatér Londonba, viszont még abban az évben újra Németországban találjuk, állítólag brit kém lett, de ez sosem nyert bizonyságot. 1939 januárjában ismét London, majd az USA-ba távozott anyjával, ahol pár hónappal később a II. világháború kitörésének a híre érte őket.

William Patrick Hitler 1939-ben, immár az USA-ban.

A II. világháború első októberében Leo Raubal a légierőhöz került mérnökként. Mivel nagyon hasonlított nagybátyjához, időnként Hitler dublőreként is szolgált. 1941-ben Heinz meggyőződéses náciként csatlakozott a Wehrmachthoz és részt vett a Szovjetunió elleni háborúban. 1942 januárjában szovjet hadifogságba került, s moszkvai rabsága alatt 1942. február 21-én belehalt a kínvallatásba.

Heinz Hitler, aki 21 évesen szovjet hadifogságban vesztette életét.

1942-1943-ban Leo részt vett a sztálingrádi csatában. Sebesülését követően felettese, Friedrich Paulus tábornok üzent Hitlernek, hogy szállítassa haza unokaöccsét, de a Führer ezt elutasította. Leo 1943 januárjában szovjet fogságba került. Hitler kezdeményezésére fogolycserét ajánlottak Sztálinnak, utóbbi fiáért, Jakovért cserébe, aki német hadifogságban volt. Sztálin nem ment bele az alkuba, mondván „a háború az háború”. Ezt követően Leo csak 1955-ben szabadult a Szovjetunióból, amikor visszatért Linzbe és ismét tanítani kezdett. 1977. augusztus 18-án egy spanyolországi útja során életét vesztette.

A világháború kitörésével William Patrick végleg az USA-ban maradt. F. D. Roosevelt elnökhöz intézett levelében engedélyt kért, hogy csatlakozhasson az amerikai haditengerészethez, amit 1944-ben engedélyeztek számára és 1947-ig szolgálatban maradt. Ugyanebben az évben megváltoztatta családnevét (Stuart-Houston) és feleségül vette a német származású Phyllis Jean-Jacques-ot. Mivel a hadseregben egészségügyi kiképzést kapott a leszerelése után ezen a területen képezte tovább magát, majd vérmintaelemző vállalakozásba fogott. Négy fia született: Alexander Adolf, Louis, Howard Ronald és Brian William. William Patrick csendes életet élt családjával a long island-i Patchogue városában, ahol 1987. július 14-én hunyt el.

Adolf Hitler kevéssé ismert unakhúgával Elfriede Rauballal.

Az utolsó unokahúg, aki túlélte legtöbb rokonát Elfriede Raubal volt, Leo és Geli kisebbik testvére. Róla nagyon kevés információ maradt fenn, de annyi bizonyos, hogy 1937-ben Düsseldorfban hozzáment dr. Ernst Hochegger ügyvédhez, akitől 1945-ben született fia, Heiner. További életükről nem sikerült adatot szereznem. Elfriede 1993. szeptember 24-én halt meg.

A Hitlerek ma

Adolf Hitler leszármazottai köztünk élnek. Ma is Linzben él Ifj. Leo Raubal fia, Peter, nyugdíjazott mérnök. 2004-ben a média középpontjába került, amikor Werner Maser német történész felvetette, hogy Peter pert indíthatna a bajor állammal szemben dédnagybátyja, Adolf Hitler Mein Kampf könyvének szerzői jogaiért, amiből busás részesedést követelhetne. Ez több millió euró bevételt jelenthetne, Peter mégsem kíván a lehetőséggel élni. Ugyanúgy hidegen hagyta a müncheni Kortárs Történeti Intézet 2010-es bejelentése, mi szerint 2015-től újra kiadják a Mein Kampfot.

Az előző részben említettük Adolf Hitler rejtélyes unokahúgát, Elfiede (Raubal) Hochegger-t. Fia, Heiner Hochegger 1945-ben született, viszont további információt nem tudtam elérni személyéről, de talán valahol Németországban élhet.

William Patrick Hitler 1947-es házasságát követően négy fia született, immár Stuart-Houston keresztnéven. Elsőként 1949. augusztus 11-én született Alexander Adolf, őt követte 1951. január 13-án Louis, majd később 1957. április 11-én a tragikus sorsú Howard Ronald, végül 1965. május 2-án született utolsó fia, Brian William.

A Hitler- (Stuart-Houston) testvérek. Fent Brian William és Alexander Adolf, lent Howard Ronald és Louis.

A fiúk ugyanolyan amerikaiként nőttek fel Patchogue városában Long Islanden, mint bármelyik más akkori gyerek. Kis családi házban nevelkedtek, élénk gyerekek voltak, akik elvegyültek a környékbeli fiatalok között. Az elmondások szerint a legfiatalabb testvér, Brian szeretett játékkatonákkal játszani. Howard társaságkedvelő és jó humorú fiú volt, a középiskola zenekarában dobolt, ugyanakkor kimagasló eredményeket ért el a tudományos versenyeken is. Állítólag a család feltűnően titokzatoskodó volt. A szülők távolságtartók voltak és nem beszéltek senkinek a magánügyeikről. Mindez érthető, hiszen a szomszédok és a család barátai William Patrick haláláig mit sem sejtettek az Adolf Hitlerhez fűződő rokoni szálaikról.

A négy testvér átlagos amerikai felnőttekké vált, nem túl szokásos német nyelvtudással. Alexander Adolf szociális munkás lett, Louis és Brian tereprendezési üzletekkel foglalkozik. Howard Ronald 1988 márciusától, mint különleges ügynök az USA Kincstár Adóhatóságának bűnüldözői szervénél szolgált. 1989. szeptember 14-én szolgálat közbeni autóbalesetben vesztette életét.

A három testvér ma is Long Islanden él. Egyikük sem nősült meg és nincsenek gyermekeik sem. 2001-től kezdett terjedni a pletyka a Hitler-testvérekről, hogy egy titkos paktumot kötöttek („véreskü”), miszerint lemondanak a családalapításról és gyermeknemzésről, annak érdekében, hogy megszakítsák a Hitler vérvonalat. Bevallásuk szerint ez csak konspiráció és a véreskü nem létezik.

Adolf Hitler fia?

A Führer ma élő „örökösei” a három long island-i testvér: Alexander, Louis és Brian, valamint az ausztriai Peter és a titokzatos Heiner. Viszont létezik egy olyan misztikus történet, amely jelenleg is foglalkoztatja a történészeket és a téma iránt érdeklődőket. A történet valójában egy kérdés: Volt e Hitlernek fia?

1918 márciusában Seboncourt-ban, egy apró észak-franciaországi faluban Charlotte Lobjoie fiúgyermeknek adott életet. A gyermek ismeretlen német katonától, törvénytelenül született. Jean-Marie Loret úgy nőtt fel, hogy nem volt tudomása apja kilétéről. 1948-ban édesanyja bevallotta neki az „igazságot”, mi szerint Jean-Marie apja maga Adolf Hitler, akivel az I. világháború alatti német megszálláskor folytatott viszonyt és ennek gyümölcse lett a fiú. 1916-1917-ben Hitler valóban Seboncourt környékén teljesített szolgálatot, s visszaemlékezések szerint intim kapcsolatot ápolt Charlotte-tal.

Charlotte Lobjoie. Hitler titkos francia szeretője?

A Hitler elveszett fiáról szóló történetet az 1960-1970-es években vált a szóbeszéd tárgyává. Werner Maser történész (aki Peter Raubal szerzői jogait is felvetette a Mein Kampf kapcsán) járt utána alaposabban a dolognak, míg mások azonnal elvetették a feltételezését is annak, hogy Jean-Marie Hitler fia lenne. Maser azonban tényként kezelte Hitler és Charlotte kapcsolatát, amire a kritikusok szerint nem volt bizonyítéka. Emellett Charlotte nővére, Alice határozottan állította, hogy a német szerető egyáltalán nem hasonlított Hitlerhez, Jean-Marie-t pedig őrültnek tartotta. Maser szerint Alice unokaöccse felé táplált neheztelésből nyilatkozott így és nem vette komolyan a nő beszámolóját.

Alice Lobjoie kritikáját azonban alátámasztja Hitler háborús katonatársainak visszaemlékezései, akik szerint a későbbi Führer ellenzett mindennemű kapcsolatot a német katonák és francia lányok között, valamint megvetette társait, akik viszonyt folytattak velük a háború alatt. Maser elméletét cáfolja az a tény is, hogy Hitler (és bármelyik német katona) nehezen kapott eltávozást, így a helybeli lányokkal problémásan tarthattak fenn tartós kapcsolatot.

Jean-Marie Loret. Hitler elveszett fia lenne?

Amennyiben feltételezzük, hogy Hitlernek valóban Jean-Marie volt a fia, ez esetben vajon a Führer tudott törvénytelen gyermekéről? Amennyiben a következő különös egybeesések rendelkeznek igazságtartalommal, akkor a válasz igen! A II. világháború alatt a megszállt Franciaországban Jean-Marie Loret a francia rendőrségnél kapott állást, állítólag Hitler személyes parancsára. Emellett Jean-Marie Gestapo általi kihallgatása is furcsamód elmaradt, anyját pedig, szintén Hitler rendelkezésére, egy szanatóriumba utalták ápolásra.

1985-ben a The Daily Express brit napilap szerint Hitler személyes tárgyai között találtak egy Charlotte Lobjoie-t ábrázoló képet. Bizonyíték erre, csakúgy, mint a fenti állításokra, nem áll rendelkezésünkre. Az elmondások szerint 1916-ban Hitler valóban lefestette egy francia nő portréját, de az egy belga férfi tulajdonában maradt, tehát nem találhatták meg Hitler holmija között 1945-ben. A hír tehát egy félreértésre vezethető vissza.

Adolf Hitler fiatalkori festménye egy francia lányról. Állítólag szeretőjét, Charlotte-ot ábrázolja a kép.

Az 1985-ben elhunyt Jean-Marie Loret-t követően kilenc gyermeke lett a Hitler-rejtély örököse. 2008-ban Jean-Paul Mulders belga újságíró felkutatta a Loret utódokat, valamint Peter Raubalt Ausztriában és a Hitler (Stuart-Houston) testvéreket Long Islanden, egyetlen célból, hogy a vérüket megszerezze. Erre azért volt szüksége, hogy DNS teszt alá vethesse azokat, végre lerántva a leplet a Hitler-Loret-titokról. A vizsgálat eredménye kimutatta, hogy nincs kapcsolat a Loret-k és a Hitlerek DNS-ei között, tehát Jean-Marie Loret nem Adolf Hitler fia volt.

Ezzel mégsem nem zárult le az ügy. 2012-ben a Le Point francia hetilap szerint a Heidelbergi Egyetemen bebizonyították, hogy Hitler és Loret ugyanahhoz a vércsoporthoz tartoztak, továbbá felfigyeltek kézírásuk hasonlóságára is. E mellett új bizonyítékként hozták fel, hogy a II. világháború alatt Charlotte Lobjoie különös módon rendszeres pénzügyi ellátást kapott a német hadseregtől. A magazin szerint Loret gyermekei maguknak követelhetnék a Mein Kampf szerzői jogait.

Philippe Loret. Jean-Marie fiának meggyőződése, hogy Hitler unokája. Elmondása szerint apja 1972-ben vallotta be neki és tetsvéreinek, hogy Hitler fia. Philippe lakásán ma is két Hitler-portré lóg a falon.

A Hitler-Loret-rejtély a mai napig lezáratlan. Többen a 2008-as DNS vizsgálat precizitását, a vérmintavétel alaposságát vitatják, amivel az eredmény is pontatlanná vált. A legtöbb, a témával foglalkozó történész azonban egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedik, hogy Jean-Marie Loret egészen biztosan nem tekinthető Adolf Hitler fiának...

Head Anastomosis Venture (Heaven)

 First ever successful head transplant operation was performed within 19 hours We all are probably aware of different surgeries such as heart transplant and kidney transplant, but have you ever heard of a head transplant? It sounds impossible right? I mean, who would let his head to be transferred to another body right? The world's first ever head transplant has just been successful to a patient. The 36-year-old Y1 was diagnosed with cancer 5 years ago. Eventually, he was recommended to transfer his head to another body to save his life, so he did agree. It took the surgeons nineteen hours to completely and successfully finish the operation. “It’s a massive breakthrough. We’ve proved that it can be done – we can give someone a brand new body that is just as good, or better, than their previous one. The success of this operation leads to infinite possibilities.” Dr. X said. The head transplant was done at the Johannesburg, Africa's Charlotte Maxexe Johannesburg Academy Hospital. The key to success, is cutting the two spinal cords with a sharp enough scalpel that trauma to the tissue is minimized, thus maximizing the chances of the tissue healing. The two can then be sewn together using tiny sutures, followed by a special sealant that can supposedly seal leaky nerve cells and “fuse” neurons together, followed by electrical stimulation to encourage regeneration of the nerves. The person would be kept in a coma for several weeks to prevent movement of the neck and allow everything to heal. In this experiment, the “recipient” animal was able to see, taste, smell and hear. The operation involved cauterizing arteries and veins to prevent hypovolemia which facilitates blood flow to the brain. The head be cooled to between 54.6 to 59 degrees Fahrenheit and induce cardiac arrest in the new body; restarting the heart once the procedure is concluded. In fact, if the donor and host spinal cords are severed in the same fashion, mechanically connecting the spinal cord of the host body to the donor head will facilitate a more complete connection. PEG could be used in the fusing process, as research shows that it has been successfully used to fuse the spinal cords  The key is “this ‘clean cut’ [which is] the key to spinal cord fusion, in that it allows proximally severed axons to be ‘fused’ with their distal counterparts.” 'Donor's head will be cooled to 10-15 degrees Celsius,' he said. I know what I'm for and am prepared for it. I already have an entire army of enemies. But even I fail with the project, it'll be a lot easier for those who carry on after me  'That is done in cases of surgery on deep areas of brain. 'We will have an hour to 'switch' the head to a different body.'You need a few minutes to join blood vessels. 'Valery's head will be detached from his body and transferred to another one in a matter of seconds, and brain's blood flow will start in about 15 minutes.'
However 'the joining process may take up to 18-24 hours,' he said. 'Doctors will be taking turns not to get tired.'He added: 'I will be explaining all the technical peculiarities on June 12 in Annapolis at an international neurosurgeons' conference.' 'But I am very conservative when it comes to funding. 'I know what I'm for and am prepared for it. I already have an entire army of enemies. 'But even I fail with the project, it'll be a lot easier for those who carry on after me.' He admitted that 'the final goal is immortality' and brushed aside objections from churches. He stressed: 'I do understand the risks of such surgery. We can't even imagine what exactly can go wrong. if the recipient clone (clonoid) then perfectly seamless exchange.

Erekjék

Cikkek

Lifelong learning and understanding the world around us...

I am to do more than arguing that informatics is a fascinating scientific discipline with interesting applications in almost all areas of everyday life. We pose the following questions: What are the educational requirements demanded from school subjects? Can we answer this question as satisfactory as we can do it, for instance, for mathematics, physics or chemistry? Does the teaching of informatics enrich education in ways other subjects cannot or do not sufficiently contribute? Answering the questions above can not only be helpful for the discussion with politicians about integrating proper informatics and not only ICT skills in the educational systems, but it can also help us as teachers to focus on the fundamentals and on sustainable knowledge. Follow-up Questions: How does A prepare the pupils for dealing with jobs and duties in society? Does the teaching A contribute to the understanding of our world and, if yes, in which way and the what extent? What is the contribution of teaching A to the development of the way of thinking and the ability to solve various kinds of tasks and problems? How important is the teaching of for the ability  successfully study at a school?  If one deals with the problem of teaching a subject A in schools, one has to beable to answer the following three fundamental questions: 1. Does the teaching of A contribute to the understanding of our world and if yes, in which way and to what extent? How does A prepare the pupils for dealing with jobs and duties in society? How important is the teaching of A for the ability to succeccfully study at a university? Do universities expect some fundamental knowledge of the discipline . What is the contribution of teaching A to the development of the way of thinking and the ability to solve various kinds of tasks and problems. In the following three sections, we aim to give at least partial answers to these questions regarding the subject of informatics. Before we deal with the three questions posed above, let us explain why we do not deal with imparting ICT skills in this article. Clearly, ICT skills have become important not only for studying, but also for future employments. Therefore, these skills need to be taught at school. However, in this article we focus on the unique, sustainable and lasting knowledge that informatics can provide. Mobile phones are becoming small, powerful computers. Do we consider introducing the subject of using mobile phones into school education? We hope that this will not be the case. We do not intend to answer these rhetorical questions; the only aim in posing them is to expose the extent of public misunderstanding about computer science. Let us only note that experience has shown that teaching the use of a computer does not necessarily justify a new, special subject in school. There are two main points in the relation between teaching core informatics and imparting ICT skills. First of all, none of our three principal questions posed above can be answered satisfactory if one reduces informatics to a computer driving licence. Secondly, reducing teaching of informatics to educating the usage of concrete software systems (word processor, spreadsheet, etc.) is the main reason for the current very bad image of informatics. Following our experience and some investigation in countries that replaced the teaching of informatics by imparting ICT skills, the pupils do not consider informatics as a science, they find it boring and not challenging enough to choose it as a subject for the study at a university. There is no other way out than to teach computer science in such a way that it is at least as attractive and deep as other natural sciences and mathematics.   The following two discoveries of computer science are of this kind. The limits of automation and the concept of algorithms All possible tasks (problems) can be partitioned into two classes, namely algorithmically solvable and algorithmically unsolvable tasks. Due to the introduction of the notion of the algorithm by A. Turing we got an instrument for classifying computing problems into those solvable by computers and others unsolvable by computers. We discovered the existence of a rigorously defined limit of automation. Quantitative laws of information processing and the concept of computational complexity To perform a computation or to process information in order to solve a concrete task requires some amount of work. There exist quantitative laws of information processing. For each task of information processing, one can investigate the amount of computer work sufficient and neces- sary in order to solve the task. We discovered that more computational resources help us to solve more tasks and that there are arbitrarily hard tasks with respect to the amount of work required. Thousands of prac- tical computing problems cannot be solved because the amount of work necessary is beyond the physical capabilities of our universe. The core scientific topic of informatics is to recognize how much information one can extract from the given data by a reasonable amount of work. Both fundamental concepts mentioned above do not only reveal us the existence of some natural laws of information processing. Similar to physics, these concepts are also crucial for many of today’s applications. For instance, the current e-commerce, based on public-key cryptography, would not exist without the fundamental concepts of algorithms and computational complexity. Examples of how to introduce these concepts in an appropriate way for secondary schools is presented in numerous books. Another important issue about computational complexity is the fact that many computing problems can be solved efficiently, but it is a challenge to discover an efficient algorithm for them and this subject of informatics is very fruitful. A classical problem from cryptology that is not practically solvable using a naive approach is for example the calculation of powers with very large exponents. But with an ingenious trick, the so-called fast exponentiation, this is efficiently doable. In Appendix A we present an approach we used in the textbook Ein- führung in die Kryptologie to introduce the fast modular exponentiation to secondary-school students. We conclude that informatics has a nontrivial scientific depth that is fascinating and can challenge young people with its goals and problems. Informatics expands science also by giving new dimensions to the fundamental categories of science such as determinism, nondeterminism, randomness, proof, simulation, correctness, efficiency etc. Many of its discoveries are surprising and attractive to young people. For instance,  xchanging a deterministic control by a randomized one, whose decisions are partially influenced by random bits, can essentially decrease the amount of work necessary to reach the intended goals. We only need to get more experience with teaching these topics understand ably in our schools. There is no doubt that, in our society based on knowledge which is extracted daily from a huge amount of data, one cannot understand the world around us without some fundamental knowledge of informatics. The same is true for the control of technical devices in the technical world created by man.  Because the amount of data is growing fast, one needs a well-structured way of saving it as well as efficient algorithms for searching, processing and communicating it. Many scientific disciplines, not only the natural sciences, generate knowledge from the data they collected by experiments, measurements, and assessments. To extract knowledge from the given data often requires a huge amount of computer work. This can only be done if one is able to develop specific efficient algorithms for these tasks or to ask computer scientists for their support. But this cannot be achieved without the ability to describe the problems exactly. Of a similar importance is the application of simulations. In order to forecast some development, we create models and run simulations on them. This originally basic research instrument of physics, chemistry and engineering became a fundamental tool in sciences like economics, sociology, psychology, etc., which avoided the use of exact mathematical methods for a long period of time. Without simulations, many research projects would be unthinkable. Nobody discusses whether mathematics has to be a part of school education or not. But informatics is the scientific discipline making  athematics to a technology. Due to this, mathematics is applied everywhere. Programming is a part of informatics with a growing importance. All technical systems are controlled by programs and therefore all students of technical sciences need to master programming. Slowly, but surely, this becomes true also for several areas of the natural sciences and even for humanities. Programming is not only the ability to implement given methods into programs. Much more important is the ability to use abstractions to describe problems, to analyse them and to find methods for solving them. Definitely, we conclude that teaching informatics in school is not only a contribution for the study of related topics at university. The knowledge about the capabilities and limits of computer science and the way of working in informatics is at least as useful for the study at a university as any other classical subject of high school curricula. To teach the discoveries of informatics, its methods, and ways of thinking and acting contributes to education at least in the same amount as teaching mathematics or other classical subjects. Additionally, teaching informatics brings new elements to the schools that we are missing already for a long time. Informatics contributes to science with new fundamental concepts and terms like algorithm, computational complexity, efficiency, verification, simulation, information security, etc., and gives a deeper insight on some fundamental notions of science such as determinism, nondeterminism, and randomness, to name a few. Teaching informatics has became important to successfully study at a university in many scientific disciplines. More and more scientific disciplines expect and will expect fundamental knowledge of informatics and especially the ability to apply it in their own discipline. The way of thinking and working in informatics enriches the human way of thinking and can essentially contribute to the success of young people in their life, whatever they will do in the future.

A brief history of modern Hungary

Hungary traces its history back to the hungarians, an alliance of semi-nomadic tribes from southern Russia and the Black Sea coast that arrived in the region in the ninth century. After centuries as a powerful medieval kingdom, Hungary was part of the Ottoman and then Habsburg empires from the 16th century onwards, emerging as an independent country again after World War I. The Hungarian language belongs to the Finno-Ugric family and is one of the handful of languages spoken within the European Union that are not of Indo-European origin. A landlocked country, Hungary is home to Lake Balaton, the largest in central Europe, and to a large number of spa towns and hot springs. At a glance International: Hungary joined NATO in 1999 and the EU in 2004. The EU has expressed concerns over what it sees as Hungary's failure to respect European democratic standards since 2010 It has especially rich traditions in folk and classical music and was the birthplace of numerous outstanding performers and composers, including Franz Liszt, Bela Bartok and Zoltan Kodaly.  Hungary became co-equal partner with Austria in a dual monarchy in the mid-19th century after an unsuccessful revolt against the Habsburgs in 1848. After a period of turmoil following World War I, an independent kingdom of Hungary was established under the authoritarian regency of Admiral Miklos Horthy.  The redrawing of European borders that took place after World War I left about five million ethnic Hungarians living in neighbouring countries. Their status remains a sensitive issue and has complicated Hungary's relations with its neighbours. Following World War II, in which Admiral Horthy had allied himself with Germany, Hungary fell under communist rule. An uprising in 1956 was crushed by Red Army forces, but Hungary did later become the first Eastern European country to gain some economic freedom. Hungary played an important part in accelerating the collapse of communism across Eastern Europe when it opened its border with Austria in 1989, allowing thousands of East Germans to escape to the West. Just a few months later the Berlin Wall was history. Hungary's post-communist economic transition was achieved relatively smoothly. Within four years of the collapse of communism nearly half of the country's economic enterprises had been transferred to the private sector, and by 1998 Hungary was attracting nearly half of all foreign direct investment in Central Europe. Ten years later, the picture looked rather less rosy. A high level of both private and state borrowing left the country particularly vulnerable to the credit crunch of 2008, and in October of that year the government was forced to appeal to the International Monetary Fund and the European Central Bank for massive loans in a bid to stave off economic collapse.

Algoritmus leírása

Folyamatábra

Struktogram

Programozási feladattípusok (programozási tételek), a feladatmegoldás speciális kérdései. 

 •A vizsgálni kívánt sorozatot megadhatjuk elemei felsorolásával vagy elemei kiszámítási módjával.

• 

Feladattípusok

•összegzés (a sorozat  elemeinek  összege,   szorzata, uniója stb.),

•maximum-kiválasztás (a sorozat maximális, vagy   minimális értékű elemének kiválasztása),

•megszámolás (adott tulajdonságú elemek száma a  sorozatban),

•kiválogatás (sorozat  adott  tulajdonságú   elemeinek megadása),

Feladattípusok

•kiválasztás (a vizsgált sorozat egy adott   tulajdonságú elemének megadása, ilyen elem  biztosan   szerepel a sorozatban),

•eldöntés (van-e a vizsgált sorozatban  adott   tulajdonságú elem),

•keresés (a vizsgált sorozat  egy adott   tulajdonságú elemének megadása, ilyen elem lehet, hogy nincs a sorozatban),

Feladattípusok

•unió (két sorozatként ábrázolt halmaz egyesítése),

•metszet (két sorozatként  ábrázolt halmaz közös  elemei),

•összefuttatás (két rendezett sorozat egyesítése),

•szétválogatás (egy sorozat kétféle tulajdonságú  elemeinek különválasztása),

Feladattípusok

•rendezés (rendezetlen sorozat  elemeinek  átrendezése növekvő vagy csökkenő sorrendbe),

•visszalépéses keresés (sorozatokból egy-egy elem meghatározása).

Összegzés: Ez a feladattípus egy sorozathoz egy értéket rendel.

•A sorozat elemeinek összegét, szorzatát, unióját stb. kell előállítani.

•A feladatok egy részénél az így kiszámított  értékkel esetleg még egyszerű műveletet kell végezni (pl.  osztani  az átlagszámításnál).

Az összegzés általános algoritmusa

• Eljárás:

•      S:=kezdőérték

•      Ciklus I=1-től N-ig

•         S:=S művelet A(I)

•      Ciklus vége

•   Eljárás vége.

Példa (egy 100 elemű tömb elemeinek összege)

•Procedure osszegzes;

•begin

•  osszeg:=0;

•      for i:=1 to 100 do

•         osszeg:=osszeg+a[i];

•end;

Maximum-kiválasztás

•Ebben a feladatkörben adott egy N elemű sorozat.

•A feladat ezen sorozat legnagyobb elemének meghatározása  (néha  csupán az értékére van szükség).

•Hasonló feladat - csupán a < relációt kell >-ra cserélni - a minimum-kiválasztás.

A maximum-kiválasztás általános algoritmusa (1.)

•Eljárás:

•  MAXIMUM := A(1)

•  SORSZAM := 1

•Ciklus I=2-től N-ig

•    Ha MAXIMUM < A(I) akkor   MAXIMUM := A(I)

•   SORSZAM := I 

•Ciklus vége

•Eljárás vége.

Példa (Egy 100 elemű tömb legnagyobb elemének kiválasztása)

•Procedure maximum;

•begin

•  max:=a[1];

•  sorsz:=1;

•  for i:=2 to 100 do

•  begin

•      if max < a[i] then

•     begin

•     max := a[i];

•      sorsz:=i;

•     end;

•   end;

•end;

A maximum-kiválasztás általános algoritmusa (2)

•Eljárás:

•   SORSZAM := 1

•   Ciklus I=2-től N-ig

•      Ha A(SORSZAM) < A(I) akkor SORSZAM := I

•    Ciklus vége

•    MAXIMUM  := A(SORSZAM)

•Eljárás vége.

Példa (egy 100 elemű tömb legnagyobb elemének kiválasztása

•Procedure maximum2;

•begin

•   sorsz:=1;

•   for i:=2 to 100 do

•      if a[sorsz] < a[i] then sorsz:=i;

•    max:=a[sorsz];

•end;

Megszámolás

•A következő feladatok megoldása során egy  sorozathoz  egy számot rendelünk hozzá.

•Rendelkezésünkre áll egy N elemű  sorozat és egy, a sorozat elemein értelmezett T tulajdonság.

•Az a feladatunk, hogy a  T  tulajdonsággal  rendelkező  elemeket számoljuk meg.

•Ügyeljünk arra, hogy az összegzés céljára szolgáló változó értékét kezdetben 0-ra kell állítani!

A megszámolás általános algoritmusa

•Eljárás:

•   DB:=0

•   Ciklus I=1-től N-ig

•      Ha A(I) T tulajdonságú akkor DB:=DB+1

•   Ciklus vége

•Eljárás vége.

Példa (Egy 100 elemű tömb elemei közül hány pozitív van)

•Procedure pozitiv;

•begin

•   darab:=0;

•   for i:=1 to 100 do

•      if a[i] > 0 then darab:=darab+1;

•end;

Kiválogatás

•Ennél a feladattípusnál egy N elemű A sorozat összes T tulajdonsággal rendelkező elemét kell meghatározni.

•Az eredmény egy B(M) sorozat lesz, ahol 0<=M<=N. 

•M=0,  ha az A(N) sorozat egy eleme sem, M=N, ha az A(N) sorozat minden eleme T tulajdonságú.

A kiválogatás általános algoritmusa

•Eljárás:

•   M:=0

•   Ciklus I=1-től N-ig

•      Ha A(I) T tulajdonságú akkor M:=M+1 : B(M):=A(I)

•   Ciklus vége

•Eljárás vége.

Példa (egy száz elemű tömb pozitív elemeit gyűjtsük egy másik tömbbe)

•Procedure pozitivtomb;

•begin

•   darab:=0;

•   for i:=1 to 100 do

•      if a[i] > 0 then

•      begin

•         darab:=darab+1;

•         b[darab]:=a[i];

•      end;

•end;

Kiegészítés

• A megoldásban gyakran - ha további  feldolgozásukra  nincs szükség - nem gyűjtjük ki az elemeket, hanem azonnal kiírjuk:

•Eljárás:

•  Ciklus I=1-től N-ig

•     Ha A(I) T tulajdonságú akkor Ki: I,A(I)

•   Ciklus vége

•Eljárás vége.

Példa (egy 100 elemű tömb pozitív elemeinek kiíratása)

•Procedure pozitivki;

•begin

•  for i:=1 to 100 do

•     if a[i] > 0 then writeln(i,’ ., ‘,a[i]);

•end;

Kiválasztás

•Adott egy N elemű sorozat és egy, a sorozat elemein értelmezett T tulajdonság. Azt is tudjuk, hogy a  sorozatban  van legalább egy T tulajdonságú elem.

•A feladat az első ilyen elem sorszámának meghatározása.

A kiválasztás algoritmusa

•Eljárás:

•   I:=1

•   Ciklus amíg A(I) nem T tulajdonságú

•      I:=I+1

•   Ciklus vége

•   SORSZAM:= I

•Eljárás vége.

Példa (egy tömbben biztosan található első pozitív elem meghatározása)

•Procedure elsopoz;

•begin

•   i:=1;

•   while a[i] <= 0 do

•   begin     

•      i:=i+1;

•   end;

•   sorsz:=i;

•end;

Eldöntés

• Ez a feladattípus egy sorozathoz logikai értéket rendel.

•A logikai érték "igaz"-at vesz fel,  ha  a  sorozatban  létezik adott (T) tulajdonságú elem, és "hamis"-at vesz fel, ha ilyen tulajdonságú elem nincs a sorozatban.

Az eldöntés általános algoritmusa

•Eljárás:

•   I:=1

•   Ciklus amíg I<=N és A(I) nem T tulajdonságú

•      I:=I+1

•   Ciklus vége

•   VAN:=(I<=N)

•Eljárás vége.

Példa (egy 100 elemű tömbben van-e pozitív)

•Procedure vanepoz;

•begin

•   i:=1;

•   while (i <= 100) and (a[i] <= 0) do

•   begin

•      i:=i+1;

•   end;

•   van:=(i <= 100);

•end;

Keresés

• A keresés feladattípus egy sorozathoz egy elemet rendel.

•A feladat lényege, hogy a sorozatban egy adott tulajdonságú (T) elemet kell meghatároznunk (magát az elemet vagy a sorozatbeli sorszámát szokás kérni).

•Nem biztos, hogy a sorozatban van ilyen elem.

Keresés

•A keresés hatékonyságát lényegesen  befolyásolhatja,  hogy rendezett vagy rendezetlen sorozatban keresünk: logaritmikus, illletve lineáris keresést használunk.

•Amelyik feladatban lehet, használjuk ki a sorozat rendezettségét!

A lineáris keresés általános algoritmusa

•Eljárás: lineáris keresés

•   I:=1

•   Ciklus amíg I<=N és A(I) nem T tulajdonságú

•      I:=I+1

•   Ciklus vége

•   VAN:=(I<=N)

•   Ha VAN akkor SORSZÁM:=I

•Eljárás vége.

Példa (egy 100 elemű tömbben hányadik az első pozitív, ha van)

•Procedure linearisker;

•begin

•   i:=1;

•   while (i <= 100) and (a[i] <= 0) do

•   begin

•      i:=i+1;

•   end;

•   van:=(i<=100);

•   if van then sorsz:=i;

•end;

A logaritmikus keresés általános algoritmusa

•Eljárás: logaritmikus keresés

•      Be: X

•      AlsoH = 1   FelsoH = n

•      Ciklus vége

•         K = (AH+FH)/2 egész része

•         Ha X<A(K) akkor FH=K-1

•         Ha X>A(K) akkor AH=K+1

•      Ciklus amíg A(K)=X vagy AH>FH

•      VAN:=(A(K)=X)

•      Ha VAN akkor SORSZÁM:=K

•   Eljárás vége.

Példa (egy 100 elemű rendezett tömbben keressük meg  egy tetszőleges elem sorszámát)

•Procedure logaritmker;

•begin

•      readln(x);

•      AlsoHatar:=1;

•      FelsoHatar:=100;

•      repeat

•         Kozep:= (AlsoHatar+FelsoHatar) div 2;

•         if x<a[Kozep] then FelsoHatar:=Kozep-1;

•         if x>a[Kozep] then AlsoHatar:=Kozep+1;

•      until (a[Kozep]=x) or AlsoHatar>FelsoHatar;

•      van:=(a[Kozep]=x);

•      if van then sorszam:=Kozep;

•   end;

Alkalmazás

•Gyakrabban találkozhatunk azonban olyan feladatokkal  a  gyakorlatban, ahol több programozási tétel együttes használatára van szükség.

•Szerepel több olyan feladatsor, amelyben az adatok  azonosak, s velük kapcsolatban különböző kérdésekre  kell  választ adni.

•Ezek jól használhatók önálló feladatmegoldásra.

Alkalmazás

•A következő feladat megoldásánál a már  megismert  feladattípusok (összegzés, eldöntés, kiválasztás,  keresés,  megszámolás, maximumkiválasztás és kiválogatás) közül kell kiválasztani azokat, amelyekkel a kívánt eredmény elérhető.

Példa

•Adott egy N elemű sorozat, valamint egy a sorozat  elemein értelmezett T tulajdonság.

•Adjuk meg a sorozat minimális  értékű T tulajdonságú elemeit!

•Adott N személyi számból álló sorozat [A(N)]. Adjuk meg az 1968-ban született legfiatalabb ember sorszámát  és  személyi számát!

•Adjuk meg az összes ezen a napon született ember adatait is!

Alkalmazott tételek

•Kiválogatás tétele: 1968-ban született emberek.

•   B(I)= A(I) 2. és 3. számjegye.

•Minimum-kiválasztás tétele: legkésőbbi  hónapban  és  napon született ember.

•   C(I)= B(I) 4-7. számjegye.

•Kiválogatás tétele: ugyanezen a napon született emberek.

Megoldás

•Procedure szemelyiszam;

•begin

•      min:=1231;

•      minsor:=0;

•      for i=1-től n do

•         if b[i]=68 then

•                if c[i]<=min then

•                begin

•                    min:=c[i];

•                    minsor:=i;

•                end;

•      if minsor>0 then

•                for i=1 to n do

•                if b[i]=68 and c[i]=min then writeln(a[i],’, ‘,i);

•end;

Unió

•Eddig olyan feladattípusokkal foglalkoztunk, ahol egy  sorozathoz egy értéket, vagy egy  sorozatot  rendeltünk  hozzá.

•Ebben a részben viszont több sorozat adott, amelyből egy  sorozatot kell valamilyen szempont szerint előállítani.

•A matematikából ismerjük két halmaz egyesítésének  (uniójának)  fogalmát.

Unió

•A két halmaz egyesítéséből származó halmazba azok az  elemek tartoznak, amelyek legalább az egyikben szerepelnek.

•Ebben, és a következő alfejezetben a  halmazt  speciálisan ábrázoljuk: az elemeit felsoroljuk egy sorozatban.

•Ezt a sorrendet felhasználjuk a halmaz elemeinek bejárására.

Unió

• Például, ha

•      az "A" sorozat elemei: e, b, a, f, d, c és

•      a  "B" sorozat elemei: j, f, b, h, d,

•      akkor a két sorozat uniójába ("C") az  e, b, a, f, d, c, j, h

•      elemek tartoznak.

Az unió általános algoritmusa

• Eljárás:

•      Ciklus I=1-től N-ig

•         C(I):=A(I)

•      Ciklus vége

•      K:=N

•      Ciklus J=1-től M-ig

•         I:=1

•         Ciklus, amíg I<=N és B(J)<>A(I)

•            I:=I+1

•         Ciklus vége

•         Ha I>N akkor K:=K+1 : C(K):=B(J)

•      Ciklus vége

•   Eljárás vége.

Példa (egy 100 és egy 30 elemű sorozat uniója)

•procedure unio;

•begin     

•   for i:=1 to 100 do c[i]:=a[i];

•   k:=100;

•   for j:=1 to 30 do

•   begin

•      i:=1;

•      while (i<=100) and (b[j]<>a[i]) do i:=i+1;

•      if i>n then

•      begin

•          k:=k+1;

•         c[k]:=b[j];

•       end;

•    end;

•end;

Metszet

•A metszetképzés fogalmával találkoztunk már  a  matematika órán a halmazműveletek tanulása során.

•Két halmaz metszetébe azok az  elemek  tartoznak,  amelyek mindkettőben szerepelnek.

•   Például, ha

•      az "A" halmaz elemei: e, b, a, f, d, c és

•      a  "B" halmaz elemei: a, j, f, b, h, d,

•      akkor a két halmaz metszetébe ("C") a  b, f, d  elemek tartoznak.

A metszet általános algoritmusa

•Eljárás:

•      K:=0

•      Ciklus I=1-től N-ig

•         J:=1

•         Ciklus amíg J<=M és A(I)<>B(J)

•            J:=J+1

•         Ciklus vége

•         Ha J<=M akkor K:=K+1 : C(K):=A(I)

•      Ciklus vége

•   Eljárás vége.

Példa (egy 100 és egy 30 elemű halmaz közös elemei)

•Procedure metszet;

•begin    

• k:=0;

•      for i:=1 to 100 do

•      begin

•         j:=1;

•         while (j<=30) and (a[i]<>b[j]) do j:=j+1;

•         if j<=30 then

•         begin 

•            k:=k+1;  c[k]:=a[i];

•         end;

•      end;

•   end;

Összefuttatás

• Az alapelve megegyezik az unióképzéssel, de feltételezzük, hogy a két sorozat rendezett,  és  azt  szeretnénk,  hogy  az egyesítés során keletkezett sorozat is rendezett legyen.

•   Például, ha

•      az A sorozat elemei: A, B, C, D, E, F és

•      a B sorozat elemei:  B, D, F, H, J,

•      akkor a két sorozat összefuttatásával keletkezett sorozatba az A, B, C, D, E, F, H, J elemek tartoznak.

Az összefuttatás általános algoritmusa

• Eljárás:

•      I:=1 : J:=1 : K:=0

•      Ciklus amíg I<=N és J<=M

•         K:=K+1

•         Elágazás

•            A(I)<B(J) esetén C(K):=A(I) : I:=I+1

•            A(I)=B(J) esetén C(K):=A(I) : I:=I+1 : J:=J+1

•            A(I)>B(J) esetén C(K):=B(J) : J:=J+1

•         Elágazás vége

•      Ciklus vége

•   Eljárás vége.

Példa (egy 100 és egy 30 elemű rendezett sorozat összefuttatása)

•Procedure osszefuttatas;

•begin

•      i:=1;j:=1;k:=0;

•      while (i<=100) and (j<=m) do

•      begin

•         k:=k+1;

•         if a[i]<b[j] then begin c[k]:=a[i]; i:=i+1; end else

•         if a[i]=b[j] then begin c[k]:=a[i]; i:=i+1;j:=j+1; end

•         else begin c[k]:=b[j];j:=j+1 end;

•      end;

• end;

Szétválogatás

•Ebben a részben egy sorozat elemeit választjuk külön  vagy egy sorozaton belül két részre, vagy két különböző  sorozatba aszerint, hogy egy adott T tulajdonsággal  rendelkeznek-e  az elemek, vagy nem.

•Például, ha az A sorozat elemei 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, és a T tulajdonság:  a  számok  párossága,  akkor  a  sorozat elemeinek szétválogatásával a 2, 4, 6, 8, és az 1, 3, 5, 7, 9 sorozatok keletkeznek.

A szétválogatás általános algoritmusa

•Eljárás:

•      J:=0 : K:=0

•      Ciklus I=1-től N-ig

•         Ha A(I) T tulajdonságú akkor  J:=J+1 : B(J):=A(I)  különben K:=K+1 : C(K):=A(I)

•      Ciklus vége

•   Eljárás vége.

Példa (100 szám szétválogatása paritás alapján)

•Procedure szetvalogatas;

•begin

•      j:=0;k:=0;

•      for i:=1 to 100 do

•         if a[i] mod 2=0 then begin j:=j+1;b[j]:=a[i]; end

•         else begin k:=k+1; c[k]:=a[i]; end;

•      end;

•end;

Rendezések

•Közvetlen beszúrással

•Közvetlen kiválasztással

•Buborék-rendezés (közvetlen csere)

•Keverő rendezés

–megjegyzés: Ennél sokkal több rendezési algoritmus létezik!

Közvetlen beszúrás

•Minden lépésben a második elemtől egyesével kiemeljük a csökkenő sorozat szerinti első elemet, és beszúrjuk a megfelelő helyre

Ábra

Algoritmus

•Procedure kozvetlenbeszuras;

•begin

•   for i:=2 to n do

•   begin

•       elem:=a[i];

•       j:=i-1;

•       while (j>0) and (elem<a[j]) do

•       begin

•          a[j+1]:=a[j];

•          j:=j-1;

•       end;

•       a[j+1]:=elem;

•    end;

•end;

Közvetlen kiválasztás

•A sorozat soron következő legkisebb elemének kiválasztása, majd beszúrása a megfelelő helyre.

Ábra

Algoritmus

•Procedure kozvetlenkivalasztas;

•begin

•   for i:=1 to n-1 do

•   begin

•      k:=i; elem:=a[i];

•      for j:=i+1 to n do

•          if a[j]<elem then

•          begin

•             k:=j; elem:=a[j];

•          end;

•      a[k]:=a[i]; a[i]:=elem;

•   end;

•end;

Közvetlen csere (buborék)

•Az alkalmas elempárok összehasonlítása és felcserélése során jutunk az összes elem rendezéséhez.

Ábra

Algoritmus

•Procedure buborek;

•begin

•   for i:=2 to n do

•   begin

•      for j:=n downto i do

•         if a[j-1]>a[j] then

•         begin

•            elem:=a[j-1];

•            a[j-1]:=a[j];

•            a[j]:=elem;

•         end;

•   end;

•end;

Keverő rendezés

•Az előző módszer elég rossz hatásfokú, ha kevés rossz helyen tartózkodó elem van, mert akkor is elvégzi az összes összehasonlítást.

•A keverő rendezés ezen úgy javít, hogy váltogatja az összehasonlító menetek irányát.

Ábra

Algoritmus / 1

•Procedure kevero;

•begin

•   l:=2; r:=n; k:=n;

•   repeat

•      for j:=r downto l do

•         if a[j-1]>a[j] then

•         begin

•             elem:=a[j-1];

•             a[j-1]:=a[j];

•             a[j]:=elem;

•             k:=j;

•         end;

•      l:=k+1;

Algoritmus / 2

•for j:=1 to r do

•         if a[j-1]>a[j] then

•         begin

•             elem:=a[j-1];

•             a[j-1]:=a[j];

•             a[j]:=elem;

•             k:=j;

•         end;

•       r:=k-1;

•   until l>r ;

•end;

Visszalépéses keresés (backtrack)

•A visszalépéses keresés ( backtrack )  a  problémamegoldás igen széles területén alkalmazható algoritmus,  amelynek  lényege a feladat megoldásának megközelítése rendszeres próbálgatással.

•Néha ez a legjobb megoldás!

Visszalépéses keresés (backtrack)

•Adott N sorozat, amelyek rendre M(1),  M(2),...M(N)  elemszámúak.

•Ki kell választani mindegyikből egy-egy elemet  úgy, hogy az egyes  sorozatokból  való  választások másokat  befolyásolnak.

•Ez egy bonyolult keresési  feladat,  amelyben  egy adott tulajdonsággal rendelkező szám N-est kell megadni  úgy, hogy ne kelljen az összes lehetőséget végignézni.

Visszalépéses keresés (backtrack)

• Először megpróbálunk az első sorozatból  kiválasztani  egy elemet, ezután a következőből, s ezt  addig  csináljuk,  amíg választás lehetséges.

•X(I) jelölje az I. sorozatból kiválasztott elem sorszámát!

•Ha még nem  választottuk, akkor értéke 0 lesz.

•Ha nincs jó választás, akkor visszalépünk az előző  sorozathoz, s megpróbálunk abból egy másik  elemet  választani.

Visszalépéses keresés (backtrack)

•Visszalépésnél természetesen törölni kell a választást  abból a sorozatból, amelyikből visszalépünk.

•Az  eljárás  akkor  ér véget, ha minden sorozatból sikerült választani, vagy pedig a visszalépések sokasága után már az első sorozatból sem  lehet újabb elemet választani (ekkor a feladatnak nincs megoldása).

A backtrack általános algoritmusa

• Eljárás:

•      I:=1 : X(I):=0

•      Ciklus amíg I>=1 és I<=N

•         Ha VAN JO ESET(I) akkor  I:=I+1

•                         különben X(I):=0 : I:=I-1

•      Ciklus vége

•      VAN:=(I>N)

•   Eljárás vége.

•  

A backtrack általános algoritmusa

•VAN JO ESET(I):

•      Ciklus

•         X(I):=X(I)+1

•      amíg X(I)<=M(I) és ROSSZ ESET( I,X(I) )

•      Ciklus vége

•      VAN JÓ ESET:=(X(I)<=M(I))

•   Eljárás vége.

A backtrack általános algoritmusa

•ROSSZ ESET( I,X(I) ):

•      J:=1

•      Ciklus amíg J<I és (J,X(J)) nem zárja ki (I,X(I))-t

•         J:=J+1

•      Ciklus vége

•      ROSSZ ESET:=(J<I)

•   Eljárás vége.