A Neumann-elvű számítógépek
Tanítási
cél: A Neumann elvű számítógépek általános
tulajdonságainak összefoglalása. A Neumann-elvek jelentősége. A nem neumanni
architektúrák létezésének ismerete.
Fontos
fogalmak, definíciók Neumann elvek, a
Neumann ciklus, utasításszámláló, utasításregiszter, jelző bitek, órajel,
feldolgozó, vezérlő, címszámító, buszvezérlő
Tevékenységek A Neumann elvek és a fő funkcionális
egységek rendszerező tárgyalása. A hexa-decimális számkódok ismétlése,
tárkivonat elemzés, a gép jellemzőinek megkeresése az operációs rendszer
segítségével.
Megjegyzések A Debug tárkivonatának elemzése
időigényes lehet, ha a hexadecimális számkó dokról nincs elég ismerete a
tanulóknak. Sajnos, a Neumann elvek jelentőségének megértése nehezen képzelhető
el a gépi utasítás-végrehajtás elemzése nélkül. Ezért a tárkivonat elemzését
csak nagyon indokolt esetben hagyjuk el.
Házi
feladat
Kiegészítések A számítástechnika történetéről, a
számítógép generációkról és a nem neumanni architektúrákról bővebben az
internetes segédletekben találhatunk kiegészítést. Ilyen a Fotók.doc és a
Történet.doc állomány.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Sorolja fel a Neumann- elvű számítógépek tulajdonságait! - Az adatok és
utasítások kódja bináris.
- A gép három fő egysége: CPU, főtár, be-
és kiviteli egység.
- A programot és az adatokat ugyanúgy
kódolva a végrehajtás alatt a főtár tartalmazza.
- A végrehajtás a Neumann-ciklus szerint
történik.
- A soros utasítás-végrehajtást ugró vagy
vezérlésátadó utasításokkal
lehet
módosítani.
2.
Mit nevezünk program-szegmensnek? A
program különböző funkciójú részeit, amelyekhez elkülönített tárte rületek
tartoznak a^ főtárban.
3.
Melyik Neumann-elv teszi lehetővé a víruskészítést? A programot és az adatokat ugyanúgy kódolva a végrehajtás
alatt a főtár tartalmazza.
4.
Milyen egység a MIPS? Millió
utasítás/másodperc.
5.
Mit nevezünk órajelnek, mi a funkciója? Rögzített
frekvenciájú elektromos jel, amivel a műveletek működését vezérelhetjük.
6.
Mi a feladata az ALU- nak? Az
utasítások végrehajtásához szükséges elemi műveletek elvégzése.
7.
Mi a funkciója a vezérlő-egységnek? A
gép különböző egységeinek működéséhez szükséges vezérlő jelek előállítása.
8.
Mi a feladata a címszá mító egységnek? A
főtár és a b/k kapuk címeinek meghatározása.
9.
Mi a szerepe a buszvezér lőnek? A CPU
külső kapcsolatainak kezelése.
A számítógéprendszer tárolói
Tanítási
cél: A számítógépek tárolóinak rendszerezése,
összefoglalása.
Fontos
fogalmak, definíciók Tárolócella,
memóriaszó, tárkapacitás, elérési és ciklusidő.
Tártípusok:
sztatikus, dinamikus, destruktív, nem destruktív, felejtő, nem felejtő, ROM,
PROM, EPROM, EEPROM,
RAM,
sor, verem, asszociatív tár,
közvetlen
és soros elérés,
főtár,
regiszter, háttértár, gyorsítótár.
Tevékenységek A témakör jellegénél fogva inkább elméleti.
Néhány valódi, könnyebben elérhető tártípus bemutatását feltétlenül javasoljuk.
Ahol erre mód van a hardver szemlélte tésével segíthetjük az elméleti
tárgyalást.
Megjegyzések A leckében javítani kívántunk néhány,
széleskörűen elterjedt hibás értelmezést. Ilyen például a RAM, vagy a
háttértárak tipizálása.
Házi
feladatok
Kiegészítések A gyorsítótárak sebessége legfeljebb a
gyorsabb tár sebességével azonos. A gyorsí tó hatás ezért nem magától értődő.
Sajnos, a magyarázat már nem fért el a könyv ben, de az internetes kiegészítés
ezt Cache.doc néven tartalmazza. Hasonlóan a kByte-KiByte értelmezések is
megtalálhatók ugyanitt a Kibi-Mebi.doc állomány ban.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Mit nevezünk
tárolócellának?
Mondjon rá példát! Tárolócellának nevezzük
az egyetlen bit tárolására alkalmas eszközt. Például egy pit-land átmenet az
optikai tárolókon.
2.
Mi a memóriaszó? Ho gyan nevezzük a leggyak rabban használt, legrövi debb
memóriaszót? A tároló egy olvasási
vagy írási művelettel kezelhető része. A főtár legrövidebb ilyen egysége a
bájt.
3.
Milyen tártípusokhoz tar tozik a főtár? Dinamikus,
destruktív, felejtő, RWM, RAM, de speciális esetben más típusú is lehet (pl.
ROM).
4.
Milyen összefüggés áll fenn a destruktív tárak el érési és ciklusideje kö zött? A ciklusidő nagyobb, mint az elérési
idő. A tárciklus mindig egy olva sás-írás párból áll.
5.
Sorolja fel a ROM típuso kat! Fixen
beírt ROM, PROM, EPROM, EEPROM (Elektromosan törölhe tő és újraírható)
6.
Milyen típusokhoz tartozik a pendrive? Flash
memória, tulajdonképpen egy EEPROM típus.
7.
Hasonlítsa össze a főtár és a regiszterek elérési idejét és kapacitását! A regiszterek gyorsabbak (kisebb az elérési
idejük) és kisebb kapaci tásúak a főtárnál.
8.
RAM típusúnak nevez- hetö-e a merevlemez? A
háttértárakra nem szoktuk használni ezt a jellemzőt. A merevlemezt közvetlen
elérésű tárolónak mondjuk, a RAM tulajdonság csak átla gosan lenne rá igaz.
9.
Hol és mikor használunk puffertárakat? Várakozási
sorok kezeléséhez, különböző sebességű eszközök munká jának összehangolására
használjuk a puffereket.
10.
Mi a szerepe a regiszte-reknek? Adatok,
címek, utasítások és vezérlő jelek ideiglenes tárolására hasz nált, maximum
néhány bájt kapacitású gyors tárolók.
Helyi és rendszerbuszok, külső
illesztési szabványok
Tanítási
cél: A számítógépek egységeinek, részeinek
összekapcsolását biztosító fontosabb szab ványok.
A
hordozható gépek fontosabb jellemzői.
Fontos
fogalmak, definíciók Buszvezérlő chipek,
rendszerbusz, memóriabusz, videobusz, helyi buszok, külső buszok: ATA, SCSI,
USB, FireWire.
Mobil
jellemzők: ACPI, SPCI, HP PCI, PCMCIA, ZV, Centrino
Tevékenységek A buszok tárgyalását a hardver bemutatásával
érdemes kiegészíteni. Az asztali gépeknél térjünk ki az energiagazdálkodás
beállítási lehetőségeire az adott operá ciós rendszerben.
Megjegyzés A munkafüzet 8. és 10. feladata az operációs
rendszer tárgyalásakor is elvégezhető. A többi feladat az elmélet feldolgozását
segítheti.
Kiegészítések Az internetes anyagban található
kiegészítések: ACPI.doc, Alaplap.doc, Külső buszok.doc és IO módok.doc.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Sorolja fel a számítógép belső buszrendszerének komponenseit! Rendszerbusz, memóriabusz, videobusz
(AGP), PCI busz, valamint az északi és déli hídnak nevezett vezérlő chipek.
2.
Milyen paraméterei van nak a PCI busznak (óra jel, adatszélesség, átviteli
sebesség)? A 32 bites PCI busz
eredeti órajele 33 MHz volt 4x33=132 MByte/s sebességgel, de 64 bites és
266MHz-es változatok is léteznek.
3.
Milyen változások várha tók a belső buszok fejlő désében? A PCI buszt várhatóan a PCIe váltja fel,
ami az OSI kommunikációs modellt követő architektúra. Csomagkapcsolt, soros,
többszörözhető kapcsolat.
4.
Jellemezze röviden az ATA (IDE) és az SATA buszokat! Az ATA párhuzamos, az SATA soros külső busz, a merevlemezek és az
optikai tárolók szokásos illesztéséhez tervezték. Közös meghajtóprogammal
kezelhetők. Egy-két készüléket szolgálnak ki.
5.
Jellemezze az SCSI és a SAS buszokat! Az
SCSI párhuzamos, a SAS soros külső busz, merevlemezek, optikai tárolók és
gyorsabb külső eszközök illesztéséhez. Egyidejűleg több ké szüléket tudnak
kiszolgálni. Közös driverrel kezelhetők.
6.
Milyen tulajdonságai van nak az IEEE 1394-es busznak? Soros busz a multimédiás eszközök számára. Eredeti változata 400
Mbit/s sebességű volt. Hotpluggable, azaz a gép működése alatt is
csatlakoztatható.
7.
Sorolja fel az USB busz fontosabb jellemzőit! Olcsó,
fastruktúrájú soros busz. 2.0 változata 480 Mbit/s sebességű. Az IEE 1394-hez
hasonlóan a gép működése alatt is csatlakoztatható.
8.
Sorolja fel a mobil és az asztali gépek közötti lé nyeges különbségeket! - A
mobil gépek kevésbé rugalmasan alakíthatók.
- Az akkumulátorról való táplálás
lehetősége.
- A drótnélküli kapcsolatok lehetősége a
mobil gépeknél^ fontosabb.
9.
Melyek a PCMCIA szab vány jellemzői? A
helyi buszhoz kapcsolhatók a PCMCIA eszközök, a gép működése alatt is.
10.
Milyen processzort igé nyel a Centrino technoló gia? Pentium M típusú, teljesítményüket a futó alkalmazásokhoz
igazító processzorokat
11.
Soroljon fel néhány, a mo-bilgépekhez kapcsolódó hardverfejlesztést! SPCI, HP PCI, PCMCIA interfész, Zoommed
Video, Centrino tech nológia, az ACPI magas szintű támogatása.
Perifériák, beviteli eszközök
Tanítási
cél: A fontosabb input készülékek fő
jellemzőinek és típusaik megismerése.
Fontos
fogal mak, definíciók A perifériák
működésével kapcsolatos fogalomrendszer függhet attól is, hogy milyen konkrét
készülékek érhetők el a környezetünkben. A könyv csak a legismertebb be viteli
eszközök rövid leírására szorítkozhatott. A gyakorlatilag is elérhető készülékek
ennél részletesebben is tárgyalhatók.
A
konkrét választástól függően fontosnak érezzük a CCD, az OCR, az EAN kód, a
TWAIN protokoll tárgyalását.
Tevékenységek A tankönyv és a munkafüzet összefoglaló
jelleggel tárgyalja a beviteli eszközöket. A felsorolt perifériákból tetszés
szerint elhagyhatók a kevésbé fontosak, ha ezeket más elérhető készülékekkel
pótolni tudjuk.
Megjegyzések A korábbról már ismert beviteli eszközök
beállító és kezelőprogramjaihoz a munka füzet gyakorlatokat tartalmaz, amelyek
önálló tanulói megoldását fontosnak érezzük. Ezek a gyakorlatok az
előzményektől függően akár házi feladatként is feladhatók.
Házi
feladatok
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
Mit
nevezünk scan kódnak? A billentyű
leütésekor és felengedésekor a számítógépnek küldött kód, amiből az operációs
rendszer írásjelkódot, vagy vezérlő kódot készít.
Milyen
portokhoz csatolhatjuk az egeret? A soros
porthoz, a PS/2 porthoz, az USB buszhoz.
Hogyan
működik az egér? Az egér
mozgásérzékelője az elmozdulás mértékét és sebességét elekt romos jelekké
alakítja, és ezeket az adatokat a CPU-hoz küldi.
Hogyan
működik a szkenner? A megvilágított képről
visszavert fény erősségét és színét képpont kó dokká alakítja és a memóriába
továbbítja.
Hogyan
nevezik a szkennerek és a digitális fényképezőgépek elektronikus fényérzékelő
tömbjét? CCD (Charge Coupled
Device-töltéscsatolt egység).
Milyen
eszköz a CCD? Milyen perifériákban található meg? A CCD tulajdonképpen képdigitalizáló eszköz, aminek elemei
vagy tömbbe (digitális fényképezőgép) vagy sorba (szkenner) vannak ren dezve.
Hogyan
nevezik a szkennerek és a képfeldolgozó programok közös illesztési felületét? TWAIN (Technology Without Any
Interesting Name- különösebb név nélküli technológia).
Hogyan
nevezzük az európai vonalkód-szabványt? EAN
(European Article Numbering) kód.
Mit
rövidítünk az OCR szóval? Optical
Character Recognize - optikai írásjelfelismerés
Milyen
adatokat kódolhatunk az EAN szabvány szerint? 13
számjegyű kód, a származási hely és a termék azonosítására szol gál
Milyen
célra használjuk a di-gitalizáló táblákat? A
nagyobb táblák jellemző alkalmazása a térinformatika, térképek és műszaki
rajzok területe, míg a kisebbek beviteli eszközökben gyako riak.
Hogyan
működik a digitális papír-toll együttes? Speciális,
apró pontokkal behálózott papír és miniatűr infravörös ka merával ellátott
golyóstoll együttese.
Kimeneti perifériák
A
lecke célja A fontosabb kiviteli
készülékek fő jellemzőinek és típusaik megismerése
Fontos
fogalmak definíciók A perifériák
működésével kapcsolatos fogalomrendszer függhet attól is, hogy mi lyen konkrét
készülékek érhetők el a környezetünkben. A könyv csak a legismer tebb kiviteli
eszközök rövid leírására szorítkozhatott. A gyakorlatilag is elérhető
készülékek ennél részletesebben is tárgyalhatók.
A
konkrét választástól függően fontosnak érezzük a nyomtatótípusok, a video- és
hangvezérlők, a CRT, az LCD, a DLP, a MIDI, az S/PDIF tárgyalását.
Tevékenységek A tankönyv és a munkafüzet összefoglaló
jelleggel tárgyalja a kiviteli eszközöket. A felsorolt perifériákból tetszés
szerint elhagyhatók a kevésbé fontosak, ha ezeket más elérhető készülékekkel
pótolni tudjuk.
Megjegyzések
a munkafüzet fel-adataihoz A
nyomtatókezelést nem itt, hanem az operációs rendszereknél tárgyaljuk, a
meg-jelenítési lehetőségek beállításainak részletezésére terjedelmi okokból nem
tértünk ki. Úgy gondoltuk, hogy ezek részben már ismertek, vagy az alkalmazói
ismeretek tanítása során is érinthetők.
A
feladatok nem az eszközök kezelőprogramjaihoz készültek. Ennek elsődleges oka
az, hogy ezek erősen függnek a készüléktípusától. A legfontosabb eszközök
beállítási lehetőségeit azonban nem szabad elhagyni. Ezek az operációs rendszer
vagy az alkalmazói programok tárgyalásakor kerülhetnek sorra.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Sorolja fel a megismert nyomtatótípusokat! Karakteres,
grafikus, mátrix, tintasugaras, lézer.
2.
Milyen kódot várnak a ka rakteres nyomtatók? Text
formátumban, ASCII vagy más szabványos írásjelkódban.
3.
Milyen eszközökre van szükség a grafikus nyom-tatásvezérlőkben ? A nyomtatáshoz célszámítógépre van szükség,
operatív tárral és cél-processzorral.
4.
A grafikus nyomtatók mi lyen típusait ismeri? Na gyon röviden jellemezze öket! Mátrix, tintasugaras, lézer. A
mátrixnyomtató előnye az olcsó üze meltetés és az egyidejű másolatkészítés
lehetősége, a tintasugaras készülékek szépen nyomtatnak, de drága az üzemeltetésük
és kicsi a sebességük, a lézerek hibája a költséges színes nyomtatás.
5.
Válasszon egy grafikus nyomtatótípust és részle tezze a működését! A grafikus nyomtatók működését a tankönyv 12.
oldalán részleteztük.
6.
Mire használhatjuk a plot tert? Hogyan működik? Vektoros
rajzok, műszaki tervek készítéséhez használjuk, sík- és for gódobos változatai
vannak.
7.
Hasonlítsa össze a CRT és az LCD monitorokat! A
CRT típus egyelőre olcsóbban ad jó minőségű képet. Mérete, súlya és sugárzása
azonban határozott hátrányt jelent az LCD típussal szemben.
8.
Mit rövidítünk DVI-vel? Digitális Video
Interfész, ami jelentheti az LCD monitorok egy beme netét, de a videojel AD/DA
átalakításának a szabványát is.
9.
Milyen részegységeket tartalmaznak a monitor-vezérlők? Saját videoprocesszort, legalább egy teljes képernyő kódját tartal mazó
videomemóriát és a ( CRT-khez) D-A átalakítót.
10.
Milyen típusú kivetítőket is mer? Hogyan működnek? Két fő típusuk az LCD, illetve a DLP technológián alapul. Az LCD
típus R, G és B panelt, a DLP több százezer mikrotükröt használ.
11.
Milyen eszközöket tartal maz a hangkártya? A
hangkártya legalább a köv. eszközöket tartalmazza: Szintetizátor, MIDI
interfész, A-D, illetve D-A átalakító
12.
Mit nevezünk MIDI-nek? A kottához hasonló
szabványos zenekódot.
Háttértárak
Tanítási
cél A flopi, a flash memóriák, a
mágnesszalag, a mágneslemez és az optikai tárolók rendszerezése,
összefoglalása. Kiemelt szerepet a merevlemezek, és az optikai táro lók
tárgyalása kapott.
Fontos
fogal mak, definíci ók Új fogalmat ez a
lecke gyakorlatilag nem tartalmaz. A háttértárak legfontosabb jel lemzőit a
tanulóknak már ismerni kell. A témakör célja az érettségi követelmények
megfelelő összefoglalás és rendszerezés. Legfeljebb az új DVD szabványok, a kék
lézeres és a HD DVD tekinthetők ismeretlennek. Azonban mikorra a tankönyv meg jelenik,
ezek sem számítanak lényegesen új ismeretnek.
Tevékenységek A háttértárak használatával kapcsolatos
ismereteket a folyamatos géphasználat során szerzik meg a tanulók. Ezért a
tanítási óra tárgyaként nem a kapcsolódó gyakorlati tevékenységet céloztuk meg.
Nem volt célunk a háttértárak kezelését biztosító szervizproramok tárgyalása
sem, ezek az operációs rendszerek komponenseként kerülnek majd sorra.
Megjegyzések
a munkafüzet feladataihoz A munkafüzet
feladatai a tankönyv anyagához kapcsolódnak. Gyakorlati jellegűnek egyedül a 4.
feladat számít. Ha a témakör gyakorlati jellegének mégis itt szeretnénk nagyobb
súlyt adni, az operációs rendszer Rendszereszközeinek ide tartozó művele teit ajánljuk.
Házi
feladatok
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Adja meg a pendrive fontosabb jellemzőit! A
pendrive flash memóriát csatol az USB buszra. Mű ködési tulajdonságait ebből
vezethetjük le: jelenlegi kapacitása Gibyte körüli, sebessége 5-10 Mbyte/s.
2.
Milyen célra használunk mágnesszalago kat? A
mágnesszalagok használati területe mára az archi válásra szűkült.
3.
Mit nevezünk szektornak a merevlemezen ? A
mágneslemezek legkisebb címezhető egysége a szektor. Fizikai címét CCHHSS
alakban adhatjuk meg.
4.
Milyen adatterületeket tartalmaz egy me revlemez partíció? A boot rekordot, a FAT táblát és
másolatát, a gyökér-katalógust és az adatterületet.
5.
Milyen optikai tárolóeszközöket ismer? Optikai
adathordozóknak nevezzük a CD és a DVD lemezeket. Mindkét típushoz több további
szabvány tartozik.
6.
Soroljon ^ fel néhány CD szabványt! CD-DA,
CD-ROM, CD-R, CD-RW, CD-ROM-XA
7.
Soroljon fel néhány DVD szabványt! DVD-ROM,
DVD-Video, DVD-Audio, DVD±R, DVD±RW, DVD-RAM
8.
Milyen DVD típusokat ismer, melyiknek mekkora a kapacitása? (körülbelül) DVD-5.4,7 Gbyte, DVD-9:8,5 Gbyte, DVD-10:
9,4 Gbyte, DVD-18: 17Gbyte.
9.
Mekkora új, tervezett DVD típusokat is mer? HD-DVD:
egy réteges változatban 15 Gbyte, Blue-Ray DVD: egy rétegen 25 Gbyte,
VMD
(Versatile Multilayer Disk): sokrétegű DVD, kb. 50 Gbyte kapacitással.
10.
Milyen külső buszokra kapcsolhatók a me-revlemezek és az optikai tárolók? ATA, SATA,SCSI, SAS, (USB)
Számítógép-rendszerek, hálózatok
Tanítási
cél A témakör bevezető jellegű, a hálózati
ismeretek alapozására szántuk.
Fontos
fogalmak, definíciók Hoszt, terminál,
szerver, munkaállomás, csatorna, modem, duplex, szimplex, félduplex, pont-pont
és multipontos összeköttetés, token adogatás, ütközésérzéke lés, időosztás,
frekvenciaosztás, híd, átjáró, útválasztó, vonal-, üzenet és csomag kapcsolás,
LAN, MAN, WAN, ISDN, ADSL, UMTS, EDGE, WiFi, Bluetooth.
Tevékenységek A tárgyalásban csak a legfontosabb hálózati
fogalmak rövid magyarázatára szorít-koztunk. Ennek ellenére soknak érezzük a
bevezetett definíciót és meghatározást, a megemlített eszközöket. Indokolt
lehet a tananyag megbontása, de további szűkíté sét nem tartjuk lehetségesnek
akkor sem, ha a hálózati ismeretekben nem kell szakmai igényeket érvényesíteni.
Megjegyzések A tárgyalásból hiányzik a megszokott
topológia és topográfia fogalma. Helyette a hálózat logikai tulajdonságaira
helyeztük a hangsúlyt. Az a véleményünk, hogy a homályos funkciójú elemeket
tartalmazó gráfok nem segítették a hálózati eszközök együttműködésének
megértését. A munkafüzet 4. feladatát a későbbi algoritmusok témakör
előkészítésére szántuk.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Mi a funkciója a hálózati szer vernek, munkaállomásnak? A szerver feladata központosított hálózati szolgáltatások
nyújtása. A munkaállomások a hálózatra kapcsolódó olyan számítógépek, amelyek
önálló operációs rendszerrel rendelkeznek.
2.
Milyen a félduplex csatorna? Egyidejűleg
csak egyirányú adatáramot enged meg.
3.
Mit nevezünk hálózati csomó-pontnak? A
hálózatba kötött eszközöknek a csatornához való csatlakozási pontjait hívjuk csomópontoknak
(node-oknak).
4.
Milyen módon köthetjük össze a hálózati csomópontokat? Pont-pont vagy multipontos módon.
5.
Soroljon fel néhány
csatornahozzáférési
módszert! Token adogatás,
ütközésfigyelés és érzékelés, időosztásos, frek-venciaosztásos.
6.
Milyen hálózati kapcsolattípu sok vannak? Üzenetkapcsolt,
vonalkapcsolt, csomagkapcsolt
7.
Mit nevezünk ISO-OSI aján lásnak? A
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) ajánlását a csomag üzemű pont-pont
kapcsolatok szervezésére.
8.
Hasonlítsa össze a LAN, MAN, WAN hálózatokat! A
WAN típus telekommunikációs csatornákat használ, a MAN általában gyors
(optikai) saját csatornát, a LAN kis kiterjedésű, gyorsan kiépíthető helyi
hálózat, közepes adatátviteli sebesség gel.
9.
Milyen módszerekkel gyorsít ják a vezetékes telefonhálózat átviteli sebességét
számítógé pes kapcsolatokhoz? IDSN:
Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat, ADSL: Aszimmetrikus Digitális
Előfizetői Vonal
10.
Mit rövidítenek: UMTS, EDGE? Új
mobiltelefon rendszerek, amelyekben a mobilcsatornák sebes sége internetes
kapcsolatokhoz is elegendően gyors.
11.
Jellemezze röviden az alábbi eszközöket: hálózati híd, át járó, útválasztó! A híd azonos, az átjáró különböző típusú
(protokollú) hálózatokat kapcsol össze. Az útválasztók a protokollcserén túl az
optimális továbbítási irányt is meghatározzák.
12.
Mit jelentenek a következő ki-fejezések: WiFi, Bluetooth? A WiFi a drótnélküli internetes
kapcsolatok, a Bluetooth számító gépek és mobiltelefonok drótnélküli
összekapcsolásának szabvá nya.
Az operációs rendszerek fajtái és
szerkezete
Tanítási
cél Az operációs rendszerek általános
jellemzőinek rendszerezése. Néhány fontos szakmai fogalom megismertetése.
Fontos
fogalmak, definíciók Az operációs
rendszer, rendszertípusok, folyamatok és folyamatszálak, rend-szerkomponensek:
rendszerhéj, API, rendszermag, szervizprogramok, a szöve ges és a grafikus
felület ablakának elemei.
Tevékenységek A témakör a gyakorlati foglalkozásokról már
ismert és folyamatosan használt fogalmakat és objektumokat tárgyal. Ezeket
azonban korábban nem foglaltuk rendszerbe. Pontos megnevezésük, szerepük,
funkcióik és együttműködésük alapjainak megismerése, megértése e téma feladata.
A
kapcsolódó gyakorlatokat felhasználhatjuk az üzenetvezérlés alapvető mód szereibe
való bevezetéshez is, ha elegendő idővel rendelkezünk. Ezzel a későbbi
(objektum-orientált ) algoritmustervezést segíthetjük.
Megjegyzések
a munkafüzet fel-adataihoz A feladatok az
1. kivételével gyakorlati jellegűek és közös foglalkozásokra szán tuk őket.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Milyen komponensei van nak az operációs rendsze reknek? Az operációs rendszer komponensei: a rendszerhéj, a
rendszermag, az alkalmazói programozási felület és a szervizprogramok.
2.
Mit nevezünk folyamat nak? Az operációs
rendszervezérlése alatt futó programot nevezzük folya matnak.
3.
Mit nevezünk API-nek, mi a funkciója? Az
API rendszerhívások és válaszok gyűjteménye. A rendszerhívások kal a kerneltől
kérhetünk műveleteket.
4.
Sorolja fel a rendszermag feladatait! A
hardver kezelése és a folyamatok igényeinek kielégítése.
5.
Milyen szervizprogramo kat kapott az operációs rendszeréhez? A Windows legfontosabb szervizprogramjait a
Kellékek mappa fogja össze. A Linux-ban ez a csomag a grafikus felület
választásától is függ (pl. Yas2).
6.
Milyen típusú felhasználói felületeket ismer? Szöveges
és grafikus.
7.
Milyen elemei vannak a grafikus felhasználói fe lületnek? A WIMP mozaikszóval szokták kifejezni: Windows,
Icons, Menus and Pointig devices - ablakok, ikonok, menük és mutató eszközök.
8.
Mi a szerepe a billentyű-fókusznak? Azt
mutatja, hogy a billentyűzetről küldött felhasználói üzenetet me lyik ablak,
vezérlőelem fogadja.
9.
Hogyan kérhet helyi me nüt az egérrel és hogyan a billentyűzettel? Egérrel az objektumra mutatva a másodlagos
gombbal, billentyűzet ről a Shift+F10-zel a kilejölt elemről.
10.
Nyisson meg egy alkalma zást! Keresse meg az al-kalmazásablakban a ta nult
ablakelemeket! Az ablakelemek: az
alkalmazás neve, a dokumentum neve, címsor, méretező gombok, ablakzáró gomb,
kliensterület, keret, gyermekab lakok.
Fájlok, katalógusok
Tanítási
cél A fájlműveletek áttekintése, a
társítás funkciója.
Fontos
fogalmak, definíciók Felhasználói
jogosultságok. Fájl, katalógus, fájlműveletek felhasználói jogosult ságok, az
ACL
Tevékenységek A fájlokkal kapcsolatos műveletek
gyakorlása.
Megjegyzések
a munkafüzet felada taihoz A tankönyv
ellenőrző feladatainak nagy része, a munkafüzet valamennyi felada ta
gyakorlaton való feldolgozásra készült. Nem térhettünk ki hely hiányában a
fájlrendszerek tárgyalására, sem a felhasználó jogosultságok sokféle lehetősé gének
bemutatására. Ennek ellenére fontosnak érezzük a merevlemezek és az optikai
tárolók fájlrendszereinek rövid jellemzését, ha erre mégis lehet időt sza kítani.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Mit nevezünk fájlnak? Valamilyen
számítógépes katalógusba névvel bejegyzett, külső adathordozón elhelyezett
adathalmazt nevezünk^fájlnak.
2.
Mi a katalógusneve a Word programnak. A
keresővel, vagy az indító ikonról a tulajdonságok paranccsal kereshetjük meg a
program helyét, illetve nevét. Ennek alapján a fájl helye: C:\Program
FilesMicrosoft Office\OFFICE11, ne- ve:Winword.exe.
3.
Vizsgálja meg a társítást a rendszerében. írja ki a fel ismert fontosabb
fájltípusok kiterjesztéseit! A
társítás a Sajátgép ^ Eszközök ^Mappa beállításai... ^ Fájl típusok lapon
nézhetjük meg. Ugyanitt változtathatjuk meg, vagy hozhatunk létre új egymáshoz
rendeléseket.
4.
Nézze meg a fájlok tulaj donságait program-, adat-, illetve parancsikon-fájl
ese tén! Valamennyi művelet
elvégezhető a helyi menük Tulajdonság paran csával. A különböző fájltípusokhoz
más-más tulajdonságablak tar tozik.
5.
Próbálja ki a megnyitást i konról, ha van parancsi konról, társított dokumen tumról
és a parancssorból is! A
parancssorból való programindítás csak akkor lesz sikeres, ha a programot
tartalmazó mappa szerepel az operációs rendszer auto-matikusan keresendő
katalógusai között. Ezeket a szöveges felületen a Setparanccsal nézhetjük meg.
6.
Keressen a gépén egy tmp kiterjesztésű fájlt. Próbálja ki rajta a törlés és
visszaál lítás műveleteket! A
keresővel nagy valószínűséggel találunk ilyen kiterjesztésű állo-mányokat. A
kiterjesztés a temporális, azaz ideiglenes szóból szár mazik.
7.
Milyen műveleteket végez hetünk a fájlokon? A
fájlokon végezhető fontosabb műveletek: létrehozás, kiválasztás, átnevezés,
megnyitás, törlés és visszaállítás, másolás, áthelyezés, módosítás, lezárás.
8.
Készítsen parancsikont a Word programhoz és tegye ki az Asztalra. A parancsikont a programfájlhoz, mappához,
vagy egy társított dokumentumhoz rendelhetjük. Az ikont helyi menüvel
készíthetjük el.
9.
Mi a szerepe az ACL listá nak? Az ACL
lista, magyarul az elérés-vezérlő lista a tartalmazza a fel használói
jogosultságokat, így a^ fájlokhoz való jogokat is.
10.
Hogyan örökölhetünk a fájlokhoz engedélyeket? A
katalógusokhoz való jogok általában öröklődnek a fájlokra. Ezen túl, a
felhasználói csoportok tagjaként vagy más felhasználóval való ekvivalenciával
szerezhetünk öröklött jogokat.
Adatkezelés, adatbiztonság
Tanítási
cél Bevezetés az adatvédelem jogi és
szakmai eszközrendszerébe.
Fontos
fogalmak, definíciók Törvények:
adatvédelmi, szerzői jogi, a számítógépes bűnözésről szóló. Shareware,
freeware, free szoftver, nyílt forrású szoftver, copyleft. Netikett, BSA, CRC,
RSA
Tevékenységek A törvényi alapok tanításához használhatjuk
a CD/DVD-s jogtárakat. A szoftverek használatával kapcsolatos jogi és etikai
szabályok, az internetes viselkedési normák, adatvédelmi és hibakezelési eszközök
tárgyalása.
Megjegyzések Az utóbbi időben a free software
elnevezésről - ami ma már inkább ingyenes szoft vert jelent - a szabadon
felhasználható, terjeszthető és módosítható szoftverek ese tén áttértek a nyílt
forrású elnevezésre. Ugyanis, a szerzői jogról lemondani, azt átruházni nem
lehet, egy szoftver termék tehát csak akkor maradhat szabadon mó dosítható és
felhasználható, ha a forráspéldányánál a szerző ezeket licencben meg adta.
A
munkafüzetről A feladatok kevés
kivétellel az adatvédelem jogi problémáit dogozzák fel. A szak mai szempontok
érvényesítéséhez használjuk az ellenőrző kérdéseket!
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Mi az adatvédelmi biztos szerepe? Ellenőrzi
az adatvédelmi törvény és más adatkezelésre vonatko zó jogszabályok
megtartását, kivizsgálja a hozzá érkezett beje lentéseket. Véleményezi az
adatvédelmi jogszabályok tervezeteit.
2.
Mit kell tenni a szerzőnek, hogy alkotását a szerzői jog védje? A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illetik
meg a szerzői jogok. A szer ző a személyéhez fűződő jogokról nem mondhat le.
3.
Milyen szoftver a shareware? A
shareware kipróbálás céljából szabadon (vagy licencben szabá lyozott módon)
terjeszthető és használható (trial és lite).
4.
Milyen szoftvereket neve zünk copyleftnek? A
copyleft az FSF módszere a szoftverek szerzői jogi kötelékből, pon-tosabban a
szabadalmi kötelékből való kivonására.
5.
Jellemezze a nyílt szoftver rendszereket! A
nyílt vagy nyílt forrású szoftver szabadon módosítható és terjeszt hető, és a
szabad felhasználást senki nem tilthatja meg. A nyílt szoft vereknek általában
a^forrása is szabadon hozzáférhető.
6.
Említsen olyan cselekmé nyeket, amelyek a számí tógépes bűnözés körébe
tartoznak! Jogosulatlan belépés,
adatszerzés, hamisítás, csalás, tiltott közzététel, a szerzői jogok megsértése.
7.
Milyen internetes szerve zet ajánlása a Netikett? Az IETF-Internet Engineering Task Force, az internet működésével
kapcsolatos szabályokat kibocsátó szervezet.
8.
Milyen biztonsági prob lémák jelentkezhetnek az adattárolásnál? Tárolás alatti adatsérülés: mechanikai,
elektromágneses vagy hőha tásra. Védekezés: rendszeres mentéssel, mert a tárolt
adatok sok eset ben nem tartalmaznak elég redundanciát a javításhoz.
9.
Melyek az adattovábbítás biztonsági problémái? Az
átvitel alatti sérülés és adatlopás. A sérülés ellen hibadetektálással vagy
hibajavítással, az adatlopás ellen titkosítással védekezhetünk.
10.
Használható-e az RSA al-goritmus az operációs rendszer és a felhasználó
kommunikációjában ? Igen, a felhasználói
név és jelszó párhoz az operációs rendszer az RSA algoritmus nyilvános és
titkos kulcsait elő tudja állítani.
11.
Milyen objektumok, eszkö zök feladata a feldolgozás biztonságának biztosítá sa? A BIOS, az operációs rendszer (pl. a
bejelentkezési eljárás), a fájl rendszer, mentő és archiváló szervizprogramok.
Szervizműveletek
Tanítási
cél Az operációs rendszer fontosabb
segédprogramjainak megismerése.
Fontos
fogal mak, definíciók Huffmann kód,
differenciális kódolás, veszteséges kódolás, MPEG, JPEG, MP3, Dolby Digital,
RAW, EMF, PostScript, PCL, a kereső, merevlemezek karbantartása, telepítés és
regisztrálás.
Tevékenységek A fontosabb szervizprogramok használata.
Részletesebben foglalkoztunk a tömörí téssel és a nyomtatással, de még ezeknél
sem törekedhetünk teljességre.
Megjegyzések A tömörítés és a nyomtatás kivételével -
amelyekhez rövid elméleti segítséget is adtunk - a téma feldolgozását tisztán
gyakorlati jellegűnek feltételeztük. Az egyes résztémákban nem törekedhetünk
teljességre, ha csak a tanítási órákkal számolunk. Ezért különösen fontosnak
tartjuk a tanulók önálló otthoni munkáját is. A munka füzet feladatai is
elsősorban ezt a célt szolgálják.
Az
ellenőrző kérdések a kapcsolódó elméleti ismereteket kérik számon, nem a
szervizprogramok használatához készültek.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Mi a redundancia? Redundáns egy
kódhalmaz, ha több elemei több jelet tartalmaznak, mint amennyi az általa
hordozott információ kódolásához szüksé ges lenne.
2.
Hogyan védhetjük meg az adathordozókon elhelyezett adatainkat a sérüléstől? A legbiztonságosabb megoldás a rendszeres
mentés. A véletlen sérülésből eredő hibákat nem lehet kiküszöbölni. Fajlagosan
olcsó adathordozón használhatunk hibajavító kódolást is (CD, DVD).
3.
Milyen összefüggés van a redundancia és a hibajavítási lehetőségek között? A hiba észleléséhez és javításához
egyaránt redundanciára van szükség. A javításhoz több redundancia kell, mint a
hiba észlelésé hez.
4.
Milyen tömörítő kódolásokat ismer? Veszteségmentes:
Huffmann kód, differenciális kód, RLE, LZW,.... Veszteséges: JPEG, MPEG, Dolby
Digital, MP3,...
5.
Mit nevezünk veszteséges
tömörítésnek,
hol használjuk? Veszteséges a
tömörítés, ha az eredeti adatok a tömörítést követően nem állíthatók vissza.
Képfájlok, hang és videoállományok kódolá sa.
6.
Milyen programot nevezünk kódeknek? Az
olyan programot, ami a tömörítést és a kibontást is önmaga végzi, kódeknek
hívjuk.
7.
Milyen feladatai vannak a nyomtató illesztőprogramjá nak? A dokumentum kódjából előállítja a nyomtató
értelmezőprogramja számára érthető kódot, és ezt a nyomtatási sorba küldi. (A
kód lehet valamilyen közbenső, pl. EMF szabvány szerinti is).
8.
Mit jelentenek a RA W, EMF és TXT' formátumok? RA
W: a nyomtató számára érthető kód, EMF: a Windows sorkeze lője számára érthető
kód, TXT: szöveges nyomtatókód.
9.
Milyen segítséget kaphatunk az operációs rendszertől a keresésekhez? Indexeléssel gyorsíthatjuk a keresést,
összetett szűrőfeltételeket adhatunk meg, a feltételeket fokozatosan
finomíthatjuk.
10.
Melyek a fontosabb lemez-karbantartási műveletek? Biztonsági másolat készítése, töredezettség-mentesítés,
tömörítés, particionálás, ^ formázás, ^ felületellenőrzés.
Vírusok, férgek és más kártékony
programok
Tanítási
cél A témakört jelentősége, fontossága
miatt tárgyaljuk egy önálló leckében. A vírusvéde lem gyakorlati részeit, a
védőprogramok telepítését, víruspajzs létrehozását természe tesen nem
halaszthatjuk a fejezet utolsó leckéjéig.
Fontos
fogal mak, definíciók Vírus, féreg,
trójai program, kémprogram, reklámprogram, minta szerinti és heuriszti kus
keresők
Tevékenységek A vírusvédelem különböző területeinek
tárgyalása.
Megjegyzések A vírusok, férgek és más kártékony
programok nem alkalmasak arra, hogy demonstrá ciós eszközökként
felhasználhassuk őket. Ezért - bár a témakör gyakorlati fontossága egyértelmű -
, kénytelenek vagyunk elméleti feldolgozást feltételezni akkor is, ha ez nem
látszik kielégítőnek. A rosszul beállított védelmi eszközök súlyos kárt okozhat
nak, azért a munkafüzet feladatait nem ajánljuk házi feladatként.
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Mi történik a vírusprog ram végrehajtásakor? - A vírus szaporodik és más állományokat
is megfertőz.
- Nem történik semmi, a feltételek nem jó
az aktivizálódáshoz.
- A vírus romboló rutinja^ fut, ami kárt
okozhat.
2.
Sorolja fel a vírusok faj táit! Fájlvírusok,
rendszer- vagy bootvírusok, makrovírusok.
3.
Mi a különbség a fájlvíru sok és a rendszervírusok között? A rendszervírusok nem programfájlokat
fertőznek meg, hanem rend-szerterületekbe, boot rekordba, partíciótáblába,
katalógusokba épül nek be.
4.
Mit nevezünk programfé regnek? A
programférgek önálló programok, nincs szükségük hordozó fájlok ra. Az operációs
rendszerek védelmi réseit használják ki a szaporo dáshoz és a rendszerkomponensek
megfertőzéséhez.
5.
Milyen célból készítenek trójai programokat? A
trójai programok maguk nem szaporodnak, de vírusokat képesek szabadon engedni.
A vírussal fertőzött programokra hasonlítanak inkább.
6.
Mit nevezünk kémprog ramnak? Elsősorban
hálózatos környezetben fordulnak elő, céljuk a titokban tartott adatgyűjtés,
nagyon különböző célokból.
7.
Milyen programokat ne veznek adware-nek? Az
adverek reklámprogramok. Általában nem károsak, inkább több nyire
haszontalanok. Hálózatos környezetben találkozunk velük.
8.
Milyen elektronikus leve leket nevezünk szpemeknek? A szpemek az interneten nagy tömegben szétküldött levelek.
Lehetnek pusztán reklámok, de hordozhatnak vírusokat vagy férgeket is, szán dékuk
lehet a hálózat túlterhelése is.
9.
Mit nevezünk minta sze rinti víruskeresésnek? A
minta szerinti keresők ismert vírusokból vett mintákat keresnek a lehetséges
célfájlokban.
10.
Mit nevezünk heurisztikus víruskeresésnek? A
heurisztikus kereső olyan szituációt teremt, hogy a rendszerben létező vírusok
vagy férgek aktivizálják magukat, felismerhetők legye nek.
11.
Mit nevezünk víruspajzs nak? A
víruspajzs a fötár rezidens (állandóan a tárban lévő) programja, amelyik
ellenőrizheti az összes futó programot. Megakadályozhatja a rendszerbe került
vírusok vagy ^ férgek ^ futását.
Információ – kommunikáció
Adat
és információ
Tanítási
cél A tanuló értse az adat fogalmát. Tudja
használni az adatmennyiség egységét és többszöröseit. A tanuló lásson példákat
az információ szó többféle jelentésére. Értse, hogy az adatmennyiség nem azonos
az információmennyiséggel.
Fogalmak,
definíciók Adat, adatmennyiség, bit,
byte, prefixumok.
Az
információmennyiség egységének definíciója. Az információ, mint új isme ret.
Tevékenységek Példák megtekintése, különféle adatok, jelsorozatok.
Különféle
adathordozók kapacitásának ill. bináris jelhalmazok adatmennyisé gével
kapcsolatos számítások, átszámítások.
Bináris
jelek variációinak számbavétele. A jelek számának és a lehetséges variációk
(üzenetek) számának összefüggése.
Az
adat és a szemantikai információfogalom példákon keresztüli elemzése.
Megjegyzések A tanulók már ismerik a bináris jel ill.
a bit fogalmát. De feltehetőleg nem érzik a különbséget az 1 bit adat és az
Ibit információ között.
Elég,
ha megértik, hogy egy bináris jel adatmennyisége mindig egy bit, de nem biztos,
hogy 1 „bit” az információmennyisége.
A
kétféle bit jelentése nem ugyanaz.
Egyébként
az információmennyiséggel behatóbban nem kell foglalkozni. Elfo-gadható, ha
teljesen elhagyjuk az információmennyiség fogalmát. Ami nem jelenti azt, hogy
nem foglalkozunk az információ szó más jelentéseivel!
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Ezek után mit válaszolunk a bevezetőben feltett kérdésekre? „Létezik-e
információ emberi megértés nélkül?” „Mi az adat?” Ha információ alatt az információmennyiséget értjük, akkor léte zik,
hiszen ott még a jelentés sem fontos.
Ha
az információ szót, mint „új ismeretet” használjuk, akkor szükséges a megértés.
Fontos,
hogy a megértés lehet nem emberi is. Például egy majom vagy a jövőben egy robot
is, lehet „az, aki megérti az ismeretet”. Adat: 30. oldalon definiált.
Megjegyezzük, hogy a „valamilyen jelrendszer” a valóságban mindig egy konkrét
jelrendszert jelent.
2.
Mikor 1 bit az adatmennyiség? Milyen prefixumokat ismer? 1 bit és többszörösei: 30. o.
A
bitet itt az információmennyiség egységétől (az is 1 bit) függet lenül
definiáltjuk. E fogalmakat a számítástechnika tankönyvek a múltban gyakran összekeverték.
Az
információmennyiségtől független értelmezés teszi lehetővé, hogy mindenféle
(digitális) jelet, adathalmazt egyértelműen mérni tudjunk.
3.
Hogyan függ a lehetséges üzenetek száma a bitek számától? (Ha minden üzenet azo
nos valószínűséggel fordulhat elő, de csak egy üzenet érkezik.) A lehetséges üzenetek száma: 31. o.
4.
Definiálja az információ egységét! 1
bit: 31. o.
5.
Hasonlítsa össze az információmennyisé get az adatmennyiséggel! Hasonlóságok és különbségek: 31. o.
A jelek világa
Tanítási
cél Annak megmutatása, hogy a jelek világa
igen gazdag. Sokféle jel és jelrendszer felkutatása, bemutatása, értelmezése.
Fogalmak,
definíciók Jel, jelentés, állandó
jelek, változó jelek
Tevékenységek Többféle különleges jel bemutatása,
vizsgálata.
A
jelekkel kapcsolatos problémák, érdekességek, titkok megbeszélése.
Megjegyzések A könyvben bemutatott különleges
megjelenésű vagy hatású jelen kívül sok más érdekes jel létezik. Ezek
felkutatása, bemutatása a tanulók fon tos tevékenysége lehet.
Házi
feladat
Kiegészítések A DNS-ben a fehérjekódoló gének
szakaszainak adatmennyisége a teljes adatmennyiségnek csupán 1,3 %-a. A maradék
98,7 %-ot sokáig „hulla-déknak”, értelmetlen jelsorozatnak tekintették. Lassan
kezd kiderülni, hogy a „hulladék” szakaszok is nagyon fontos adatokat
tartalmaznak. A DNS még óriási mennyiségű megfejtetlen titkot hordoz.
A
jelek fizikai korlátai: www.kiberoktat.hu
Ellenőrző
kérdések:
1.
Soroljon fel különleges jeleket! A 33.
o. is talál ilyeneket.
2.
Mai tudásunk szerint küldhetünk-e jelet a fénynél sebesebben? Nem.
3.
Miért tekintjük a DNS-t jelsorozatnak? A
DNS-ben a nukleotidok sorrendjétől függ, például az, hogy a sejtek mikor és
milyen fehérjéket gyárta nak. A DNS tehát lényegében olyan jelsorozat, amely az
élő szervezet számára jól meghatározott „jelentést” hordoz, végrehajtható
programot jelent.
A jelek kategóriái
Tanítási
cél A tanuló értse a jel fogalmát.
Különböző szempontok szerint tudja a jeleket csoportosítani.
Fogalmak,
definíciók A jel általános definíciója
(jelmodell). Vizuális jel, audio jel. Elemi és összetett jelek. Analóg és
digitális jelek.
Tevékenységek Vizuális vagy audio konkrét jelek
jelhalmazok csoportosítása a gyakor latban. Minél több analóg, diszkrét és
digitális jel megismerése (megte kintése, meghallgatása, tapintása). Alkalmazni
lehet fejtörőket, játékokat is.
Megjegyzések
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Milyen j elmodellt és definíciót tart helyénvalónak ez a könyv? Jelmodell: 34. o.
A
lényeg: A jel érzékelhető, vagy legalább mérhető jelenség, amelynek önmagától
különböző jelentése is van. A jelentést valamilyen szabály írja le.
2.
Hogyan kategorizáljuk a vizuális jeleket? Vizuális
jelek: 34. o.
3.
Mit jelent az „analóg jel” kifejezés? Mi a különb ség az analóg és a digitális
jel között? Analóg jel, digitális
jel: 35. o.
Szemléletesen:
az analóg jel többnyire folytonos fo lyamatos, „sima” jel, a digitális pedig
diszkrét, „dara bos” - véges sok számmal jól jelölhető.
4.
A diszkrét jelek digitális jelek? És fordítva? Fordítva
is.
A titokzatos kód
Tanítási
cél A tanuló értse a kódolás és dekódolás
fogalmát. Legyen tisztában a kó dolás és a titkosítás fontosságával.
Fogalmak,
definíciók Kód, kódolás, dekódolás,
bináris kód, kriptográfia,
Tevékenységek Titkosírások készítése és szövegek jelek
megfejtése játékos formában. Anagrammák, rejtvények megfejtése.
Megjegyzések
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Mit nevezünk kódolásnak? Kódolás: 36. o.
2.
Milyen kódokat ismer? Példák
kódokra: 36. o.
3.
Milyen régi titkosírásokat ismer? Példák
37. o.
4.
T aláljon ki érdekes, szemléletes vagy nehezen megfejthető titkosírást! Ajánlható például a www.titoktan.hu
webhely.
5.
Mi az egykulcsos titkosítás lényege? Egykulcsos
titkosítás: 37. o.
6.
Mi a nyilvános kulcsos (kétkulcsos) titkosítás lényege? Nyilvános kulcsos: 37. o.
Számok és karakterek kódolása
Tanítási
cél Számrendszerek közötti átváltás
megértése, illetve használata. A karakterek bináris (digitális) kódolásának
megértése.
Fogalmak,
definíciók Számrendszerek, kettes
számrendszer, bináris kód, számábrázolás, ASCII-kód, UNICODE
Tevékenységek Számok átváltásának gyakorlása. Az
ASCII-kódtáblázat használata ke-resztrejtvény, titkosírás vagy más játékos
feladatok kapcsán. Alt + kód szám kombináció segítségével számsorozatok
jelentésének megfejtése.
Megjegyzések Az érdeklődőbb tanulókkal kódolási elvi
problémákat is oldjunk meg. Például tk. 39. o. 12. kérdés. A számtani szám
szűkebb fogalom, mint a digitális jel.
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Mit nevezünk kódnak? Nem törekszünk
elméleti definícióra, példákat soro lunk fel.
(Általános
értelemben minden adat jelrendszerben kódolt. A gyakorlatban inkább csak a nem
általánosan ismert, nem könnyen olvasható jelrendszerek esetében beszélünk
kódról, pl. vonalkód, morze-kód.)
2.
Miért kell kölcsönösen egyértelműnek lennie a kódolási szabálynak? Így egyértelmű a kódolás eredménye és a
dekódolás is az. Dekódoláskor visszakapjuk az eredeti adatot.
3.
Mi az alapszáma a hexadecimális rendszernek? 38.
o. (az alapszám 16)
4.
Hogyan számolunk át egy számot tízesből kettes számrendszerbe? 38. o.
5.
Az egész számok ábrázolása hány byte-on történ het? 39. o.
6.
Hogyan ábrázolják a tizedes törteket, például 0,666-ot? 39. o.
7.
Mi az ASCII-kód? 39. o.
8.
Miben különbözik az Unicode az ASCII-tól? 39.
o. Az Unicode 2 byte-on kódolja a karaktereket.
Hangkódolás
Tanítási
cél A tanuló értse meg az A/D átalakítás
lényegét a hang digitalizálásának példáján.
Fogalmak,
definíciók Analóg jel, digitális jel,
mintavételezés, kvantálás, frekvencia és egysége (Hz)
Tevékenységek Hangfelvétel készítése és lejátszása
számítógéppel. Hanglejátszó, mé-dialejátszó alkalmazások használata.
A
számítógépes zene (szerkesztés) iránt érdeklődő tanulók kiselőadást, rövid
bemutatót is tarthatnak.
Megjegyzések Hangokban titkos adatok is jól
elrejthetőek és nem csak úgy, hogy „vi-rágnyelven” beszélünk.
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Milyen frekvenciatartományba eső hangot hall az ember? 41. o. 20 Hz - 16 000 Hz, Igaz, vannak, akik kicsit nagyobb
tartományt képesek érzékelni. Például: hall ják a 20 000 Hz-es hangokat is.
2.
Milyen j elek a hangok? 41. o. Analóg
jel.
3.
Mi történik a hang digitalizálásakor, mintavétele zés során? 41. o. Összefoglalva: folytonos analóg
jelből időegy ség alatt igen sokszor mintát veszünk, azaz megmér jük és
tároljuk az értékét.
4.
Miért van szükség kvantálásra? Minél
nagyobb tartományt kívánunk ábrázolni, annál több számjegyre van szükségünk.
Hasonló a helyzet a pontossággal is, például a p valós szám csak végtelen sok
számjeggyel írható le, tehát az adatmennyisége is végtelen. Ez a gyakorlatban
képtelenség, de nincs is rá szükségünk. A mintavételezésnél kapott számokat is
csak korlátozott pontossággal ábrázoljuk. A jeleket csak korlátozott
tartományban mérjük, azaz feltesz- szük, hogy nincsenek sem túl kicsi, sem túl
nagy jelek. Így a digitalizált jel adatmennyisége véges szám lesz.
Kép- és színkódolás
Tanítási
cél A tanuló értse a kép (mint összetett
jel) digitalizálásának elvét. Hogyan lehet egy színes képet bináris
jelsorozattá kódolni?
Fogalmak,
definíciók Elemi jel, összetett jel,
analóg és digitális jel.
Pixelfelbontás,
fizikai felbontás, színkód, színmélység, RGB- színkódolás, CMYK-színkódolás
Tevékenységek Képek felbontásának számítása megadott
adatokból. Képek adatmennyi-ségének számítása egyszerű esetekben. Megadott
színek kódjainak (kö zelítő vagy pontos) meghatározása.
Fényképek
szkennelése. Digitális felvételek készítése fényképezőgéppel ill. kamerával.
Megjegyzések Színekkel titkosírás is készíthető,
illetve képekben titkos adatok is jól elrejthetőek. Például a kép egy
részletének színkódját ASCII-kódként értelmezve, egy titkosított szöveget
kapunk.
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Mi a fizikai felbontás és a pixelfelbontás közötti különbség? 42. o.
A
pixelfelbontás semmit sem mond arról, hogy egy pixel (képpont) valójában
mekkora (mm-ben). Ez ugyanis függ a kép valódi méretétől is.
2.
Mi a fizikai alapja az additív színkeverésnek? 43.
o. Három alapszínből (majdnem) minden szín kikeverhető.
3.
Mit nevezünk RGB -színkódolásnak? 43. o.
4.
24 bites színmélység hány szín kódolására alkal mas? 224 szín kódolására alkalmas.
5.
Milyen szín az RGB(0,0,255)? Kék
6.
Melyek a CMYK-színkódolás alapszínei? 43.
o.
Logikai műveletek
Tanítási
cél Alapvető logikai műveletek
megismerése, gyakorlása.
Egyszerű
logikai feladatok, feladványok megoldása kapcsán a logikus gondolkodás
fejlesztése.
Fogalmak,
definíciók Állítások és logikai
értékük (igaz vagy hamis voltuk). Logikai adat, logikai operátor ill. művelet
(nem, és, vagy, xor).
Tevékenységek Logikai feladványok megoldása, logikai
műveletek elvégzése bináris jelekkel.
Megjegyzések A Boole-algebra elemeinek ismerete csak
az emelt szintű érettségin követelmény.
Az”Érdekességek”
megfejtése.
Bankrablás:
Mivel A ártatlan, ezért, ha C sem bűnös, akkor csak B lehet a tettes. Ha C
mégis bűnös, akkor csak B lehet a bűntársa, mert A ártat lan. Tehát B
mindenképpen bűnös.
Lakás
kirablása: Ha sem C, sem B nem bűnös, akkor csak A lehetett a rabló. Ha B
bűnös, akkor vagy A a bűntársa vagy C, csak az egyikük. C nem lehet, mert C-nek
két bűntársa lett volna. Tehát B-nek csak A lehet a bűntársa. Végeredményben A
mindenképpen bűnös.
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Mi a kijelentés és a logikai értéke? Egy
állítás, amely vagy igaz, vagy hamis, ezek a logi kai értékei.
2.
Soroljon fel logikai operátorokat (ill. művelete ket)! 44. o.
3.
Mire használatos az igazságtábla? Az
igazságtábla megadja, hogy egy logikai operátor vagy kifejezés a lehetséges
bemeneti logikai értékekre milyen kimeneti értékeket produkál.
Közvetett kommunikáció
Tanítási
cél A kommunikáció modelljének
megismerése. Kommunikációs rendsze rek megismerése.
Fogalmak,
definíciók Forrás, kódoló, adó,
csatorna, vevő, dekódoló, nyelő, jel/zaj, redundan cia.
Tevékenységek A modell egyes elemeinek azonosítása
kommunikációs rendszerek ese tében. Adatátviteli sebesség (adatáram) számítása
egyszerű esetekben.
Megjegyzések A redundanciáról bővebben a fájlok
tömörítésénél olvashatunk.
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Írja le valamilyen sémával a közvetlen emberi kommunikáció modelljét! Például:
Gondolat
- hangképző szervek - levegő - fül - gon dolat
2.
Rajzolja le a Shannon-féle modellt! 46.
o.
3.
Sorolj a fel a modell egyes elemeit! 46.
o.
4.
Mi a redundancia? 46. o.
5.
Hogyan védekezünk a zaj ellen? Redundáns
közleménnyel, passzív szigeteléssel, jel/zaj arány növelésével, aktív
zajszűréssel.
6.
Ismertesse a telefonálást, mint kommunikációs folyamatot! A modell egyes elemeit kell megnevezni.
7.
Miért jó, ha nagy a j el/zaj arány? Mert
a jel nagy lesz a zajhoz képest. Így a zaj számot tevően nem torzítja, és nem
nyomja el a jelet.
8.
Milyen internetes kommunikációs szolgáltatások vannak? 47. o.
E-mail
Tanítási
cél Az elektronikus levelezés
kommunikációs szolgáltatásainak mélyebb megismerése.
Fogalmak,
definíciók e-mail (ímél), postafiók,
e-mail cím, másolatok, melléklet, kísérő ada tok, a beérkező levelek kezelése,
egyéb szolgáltatások.
Tevékenységek Levelek küldése és fogadása megadott
jellemzőkkel, mellékletekkel, kísérő adatokkal.
Megjegyzések
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Mi a levelezőszerver, és miért van szükség posta fiókra? 48. o.
2.
Mi a fő feladata a levelezőprogramnak? 48.
o.
3.
Mások elolvashatják-e az e-mail-ünket? Előfordulhat,
mert nem kellően biztonságos.
4.
Ismertesse az elektronikus levél részeit! 49.
o.
5.
Milyen általános szolgáltatásokat nyújtanak a levelezőprogramok? 48. o.
Web
Tanítási
cél A web sokféleségének megismerése,
böngészés.
Fogalmak,
definíciók Web, böngészés (szörfözés),
ugrópont (link), a böngésző szolgáltatásai, beállításai.
Tevékenységek Adott webhelyek, URL-ek elérése. A
weblapokkal kapcsolatos feladatok megoldása (nyomtatás, mentés, küldés, kép
letöltés, kezdőlap beállítás •••)
Megjegyzések
Házi
feladat
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:
1.
Ismertesse egy választott böngésző alapvető szol gáltatásait, lehetőségeit! 51. o.
2.
Milyen műveleteket végezhet a megtekintett we- boldalakkal? Mentés, nyomtatás
3.
Mutassa be a böngésző fontosabb beállítási lehe tőségeit a gyakorlatban! 51. o.
Kereső rendszerek
Tanítási
cél A legismertebb internetes kereső
eljárások megismerése a gyakorlatban.
Fogalmak,
definíciók Keresőgép, kulcsszavas
kereső, tematikus kereső, internetkatalógus, kereső kifejezések,
Tevékenységek Keresőhelyek megismerése, használata
érdekes, motiváló keresési fel adatok megoldásával.
Adjunk
feladatokat kereső kifejezésekre (speciális keresés), valamint tematikus
keresésre is.
Megjegyzések Fontos, hogy elegendően sok és változatos
feladatot adjunk, amelyekből a tanulók maguk is választhatnak az őket érdeklő
témák közül.
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
A böngészőben megtekinthető-e egy weblap html forráskódja? Igen, például Nézet > Forrás (IE)
2.
Miért van szükség keresőgépekre? Mit nevezünk tematikus keresőnek, és mit
kulcsszavas kereső nek? 52. és 53.
o.
3.
Ismertesse a kulcsszavak alapj án történő keresés módszerét, lehetőségeit! 52. és 53. o.
Online adatbázisok
Tanítási
cél A tanuló ismerjen meg internetes
adatbázisokat, információforrásokat, amelyek hasznosak az elektronikus
ügyintézés, a tanulás, a művelődés, a napi informálódás (hírek), a vásárlás, a
közhasznú információk elérése szempontjából. Ismerje meg a fájlok átvitelének
gyakorlati lehetőségét (FTP).
Fogalmak,
definíciók Adatbázis, online
informálás, FTP, az adatok megbízhatósága (igazság-tartalma).
Tevékenységek Adatok szerzése adatbázisokból. Fájlok
letöltése FTP szerverről.
Megjegyzések
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Kategorizálj a a magyarországi interneten elérhető ismertebb adatbázisokat! 54. o. Fontos, hogy a tankönyv
kategóriái csak példát mutatnak a lehetséges csoportosításra.
Kiscsoportos
kutatási feladat lehet az interneten fellel hető valamilyen szempontból, vagy
valamilyen téma körben fontos adatbázisok felkutatása és csoportosítá sa.
2.
Milyen célt szolgál az FTP protokoll? Mi az FTP kiszolgáló? 54. o.
3.
Hogyan lehet igénybe venni az FTP szolgáltatást? 55. o. FTP programra ill. megfelelő böngészőre van szükségünk. FTP
protokollt kell használni.
Csoportos kommunikáció
Tanítási
cél A tanuló ismerjen meg a gyakorlatban
néhány csoportos kommunikációs formát.
Fogalmak,
definíciók Fórum, levelezőlista, csevegés,
telefonálás az interneten.
Tevékenységek Internetes kommunikáció a gyakorlatban.
Megjegyzések Célszerű kisebb csoportokat alakítani és
így használni egy-egy szolgál tatást.
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések:
1.
Milyen célt szolgálnak a fórumok? 56.
o.
Kapcsolódjunk
be néhány fórum eszmecseréjébe. Célszerű előre meghatározni, utánanézni néhány
té makörnek, amelyből a tanulók választhatnak.
2.
Mit nevezünk blognak? 56. o.
Internetes napló.
3.
Milyen szolgáltatás nyújt (általában) egy webes levelező lista? 56. o.
4.
Mi a csevegés, és a fiatalok általában mire hasz nálják? 57. o.
Gyakran
ismerkedésre használják.
5.
Mire jó a Skype program? Élő beszélgetést
folytathatunk, akár több résztvevővel is, konferenciaszerűen.
Számítógépes grafika
Bevezetés
Számítógépes
grafika a tantervben
Az
általános iskolából érkező diákoktól a tanterv alapján egy egyszerű rajzprogram
(például az MS Paint) kezelését, alapszintű szolgáltatásainak ismeretét,
egyszerű rajzok készítését várhatjuk el.
A
középiskolai informatika tantervek (kerettanterv, NAT 2003) meglehetősen
szűkszavúan bánnak a számítógépes grafika témakörével. A képszerkesztő
programok fejlett szolgáltatásainak megismerése, a digi tális képek alkalmazása
a szűkre szabott óraszámmal szemben nagyon átfogó területeket jelöl. A tanterv
a tanárra bízza, hogyan bontja ki ezeket az általános meghatározásokat.
Az
érettségi követelményrendszer sem túl bőbeszédű, de utal a képekkel végzett
műveletekre, a képminő ség javítására. Elvárja egy grafikai program
menürendszerének ismeretét, a munkakörnyezet beállítását. Az elemi ábrák
rajzolásán túl kitér a módosításra, javításra, transzformációra.
Az
elmúlt évek kétszintű érettségi feladatsoraiban a képek méretezését,
feliratokkal való ellátását az Offi- ce-programokkal (szövegszerkesztő,
prezentáció-készítő) is meg lehetett oldani. Szükség volt továbbá az
RGB-színrendszer ismeretére, és néhány esetben az emelt szintű feladatokban a
kész ábra színezésére, kiegé szítésére, a grafikai programmal végzett arányos
kicsinyítésre.
Grafikai
programok
A
Számítógépes grafika fejezetet a Photoshop és a Gimp programokra alapoztuk.
Mindkét program sze repel az érettségin engedélyezett szoftverek listáján.
A
Photoshop 4-es változatát a középiskolák a Sulinet program keretében megkapták.
Ez a változat a Win dows XP alatt néha kiakad, néhány párbeszédablakban pedig
nem látszanak az ő, illetve ű betűk. A Photoshop újabb változataival már nincs
ilyen gond. Az újabb változatok lényegében a 4-eshez hasonló mó don működnek. A
Photoshop CS mutat jelentősebb eltéréseket a menürendszerben és a paletták
használatá ban, de ez nem befolyásolja lényegesen a tananyag tárgyalását.
A
Gimp grafikai program windows-os és linuxos változata is ingyenesen letölthető
a következő címről:
http:
//www. gimp. org
Válasszuk
a Downloads menüpontot, majd a megfelelő platformot. A program mellett a GTK+2
futtatási környezet megfelelő változatát is le kell töltenünk.
A
Gimp telepítése
1. Először telepítsük a GTK+ futtatási
környezetet (erre szükség esetén a GIMP telepítőprogramja is fi-gyelmeztet).
Minden felajánlott beállítást elfogadhatunk, nem szükséges semmit módosítani. A
párbe-szédablakokban kattintsunk a Next, a végén pedig a Finish gombra.
2. A Gimp telepítésénél szintén elegendő a Next,
a végén pedig a Finish gombra kattintani.
Az
első indításnál el kell végeznünk néhány beállítás. A párbeszédablakok magyar
nyelvű útmutatást tar-talmaznak. Minden beállítást meghagyhatunk, elegendő
folyamatosan a Folytatás gombra kattintani.
3. Szükség esetén telepítsük az angol nyelvű
Súgót is, ez sem igényel semmilyen beállítást.
A
Számítógépes grafika fejezet tanítása
A
tankönyvben egy összetett feladaton keresztül mutatjuk be a grafikai programok
alkalmazását. A rész-feladatokat úgy állítottuk össze, hogy kapcsolódjanak a
rohamosan terjedő digitális fényképezéshez. A digi tális fényképek
feldolgozása, javítása nem csak a diákokat motiválja, de illeszkedik a tantervi
követelmé nyekhez is.
A
tanári kézikönyvben szereplő, tanórákra történő felbontás, a tanórák menete
csak javaslat, amitől tet szőleges mértékben eltérhetünk. A tanulók
képességének és a rendelkezésre álló órakeretnek megfelelően a tankönyv
fejezeteiből elhagyhatunk részeket. Elképzelhető az is, hogy a tananyagot nem
lineárisan, hanem egy-egy fejezetre visszatérve tárgyaljuk. Előre vehetjük az
egyes fejezetek könnyebb leckéit, majd a követ kező körben rátérhetünk a
nehezebb részekre.
A színek jellemzése
Az
óra célja
A
színmodell fogalmának kialakítása, a színek számszerű jellemzésének és a
színkeverésnek a bemutatása.
Fontos
fogalmak, definíciók
Színmodell,
színtér, RGB-színmodell, additív és szubtraktív színkeverés.
Tevékenységek
• az RGB értékek értelmezése,
• egyszerű színkeverési feladatok
megoldása (lásd: Munkafüzet).
Az
óra menete
Az
Arnyalat.tif ábra bemutatásával motiváljuk a színmodell szüksé gességét
(Munkafüzet 1.).
Bevezetjük
a színmodell és a színtér definícióját.
Egy
színválasztó ablak segítségével szemléltetjük az RGB-színmodellt (például az
Asztal tulajdonságainál vagy egy Office-programnál, Mun kafüzet 4.).
A
színválasztó ablak segítségével bevezetjük az additív színkeverés és a
komplementer színek fogalmát.
A
tankönyv 61. oldalának ábrái alapján bevezetjük a szubtraktív szín keverés
fogalmát (Munkafüzet 3.).
Megjegyzések
Az
Arnyalat.tif ábra egyes részeit felvághatjuk, majd egy prezentációban
elhelyezve animációval szemléltet hetjük az A-val és B-vel jelölt négyzetek
színének azonosságát. További optikai csalódásokat találunk példá ul a
következő webhelyeken: http://www.sandlotscience .com http: //www .michaelbach.
de/ot http://www.eyetricks.com/illusions.htm
http://mightyillusions.blogspot.com http://www.coolopticalillusions.com stb.
A
színmodell bemutatásánál emeljük ki a 0-255 tartomány és a bájt kapcsolatát.
Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az egyforma RGB értékek eredménye szürke
lesz.
Lehetőség
szerint célszerű a monitort nagyítóval megnézni (Munkafüzet 2.). A tankönyv 60.
oldalán szereplő ábra mikroszkópos fényképfelvétel a monitor kinagyított
képernyőjéről.
Cián
vagy türkizkék?
Az
informatikában széles körben elterjedt a CMYK-színrendszer C (cyan) színének
betű szerinti átírása cián ra, holott ez magyarul nem színt, hanem egy
vegyületet jelöl! (Angolul a vegyület neve: cyanid.) A szín ma gyar elnevezése
helyesen: türkizkék. A türkiz ásvány ugyanis leggyakrabban kétféle
színárnyalatban fordul elő, az egyik nagyon hasonlít a „cyan” alapszínre
(türkizkék ~ kékeszöld). A másik inkább zöldes árnyalatú (zöldeskék). Lásd
például: http: //en .wikipedia. org/wiki/T urquoise
Az
Ország-Magay-Futász-Kövecses: Angol-magyar kéziszótár (Akadémiai Kiadó, 1999,
2002) szerint: cyan = kékeszöld (tehát nem ciánkék!).
Maga
a cián szavunk (egyébként a németből átvéve) a szüanosz görög szóból származik,
ami sötétkéket je lent! A cián-hidrogén ugyanis sötéteskék festéket képez. A
Német értelmező szótár (Kultura International, Budapest, 1990) szerint németül
a zyane = Kornblume (búzavirág), aminek a kékje nyilván sokkal sötétebb (és
szinte pontosan megfelel a ciánkéknek), mint a „cyan” alapszín. Egyébként ebben
a kéziszótárban is idé zik a görög eredetet.
A
művészetekben az informatikánál kicsit pontosabban definiálták a különböző
színárnyalatokat. A színtan-könyvek (például Goethe: Színtan, Corvina Kiadó,
1983, 5. tábla) bemutatják a ciánkéket, ami sokkal söté- tebb, mint a „cyan”
alapszín, pontosan a búzavirág kékjének felel meg.
A
színek elnevezése az informatikán kívül más területeken is fontos (szövetek,
autók, festékek, utazási irodák reklámjai stb.), ezért nem ke verhetjük össze.
Csak teljesen véletlenszerűen néhány weblap, ahol be mutatják a türkizkéket:
http://www.kallai.hu/galeria/targyak/targyak_hun.htm
http://www.procontrol.hu/Tavkozle/MOBIL/N5110/Index.htm vagy angolul:
http://www.eclectics.co.uk/fiesta-roman.htm
Egyébként
nem minden informatikakönyv veszi át szolgai módon az angol szót. Az egyik
legjobb számítógépes grafika könyvben (Deke McClelland: Dummies-könyvek
Photoshop 4, Kossuth Kiadó, 1998) pontosan türkizkéknek nevezik (lásd például a
7-1-es színes ábra felira tát).
Érdekes
az OpenOffice 1.1.2 szóhasználata, amely egymás mellett sze repelteti a világos
(!) ciánkéket és a türkizt az alig árnyalatnyit eltérő színeknél. A „világos”
jelző magyarázata nyilván az, hogy a ciánkék önmagában sötét szín! Szerencsére
a Microsoft Office Word a színpalettáján a helyes türkiz(kék) elne vezést
alkalmazza!
Házi
feladat
• A fény tulajdonságai, a HSB- és
HSL-színmodell
• A CMYK-színmodell
• A színmodellek kapcsolata
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. A számítógépes grafika legfontosabb
alkalmazási területei:
• szöveg és kiadványszerkesztés,
bemutatókészítés (prezentációk), weblapok grafikai elemei,
• számítógéppel segített tervezés és
gyártás (CAD: Computer Aided Design and Manufacturing),
• térképészeti információs rendszerek
(térinformatika), időjárás-előrejelzés,
• különböző szimulációs rendszerek
(autóvezetők felkészítése, repülőgép- és űrhajó-szimulátorok a pi lóták
számára),
• mesterséges, háromdimenziós hatást keltő
modellezés a számítógépes játékokban, a filmgyártásban, a Mars-szondák
irányításában, az Interneten stb. (VR: virtual reality, virtuális valóság),
• digitális fényképek és videofelvételek
tárolása, módosítása, bemutatása.
2. Lásd a tankönyvben szereplő definíciókat.
3. Lásd Az RGB-színmodell alfejezetet (60.
oldal).
4. Például narancssárga vagy barna.
5. A Windows például RGB- és HSL-színmodellt.
Az Asztal tulajdonságainál nézhetjük meg.
6. -7. Lásd a tankönyvben szereplő
definíciókat.
8.
Például vörös-türkizkék, zöld-bíbor, kék-sárga. Szubtraktív összegük fekete
lesz.
A képek tárolása
Az
óra célja
A
raszter- és vektorgrafíka értelmezése, a legfontosabb képfájltípusok
áttekintése.
Fontos
fogalmak, definíciók
Rasztergrafika
(pixelgrafika), vektorgrafíka, cdr, wmf, gif, jpg, tif típusok jellemzése.
Tevékenységek
• a raszter- és vektorgrafika
összehasonlítása, a célnak megfelelő választás,
• a rasztergrafikus fájltípusok
összehasonlítása, a célnak megfelelő választás.
Az
óra menete
Mutassuk
be az Üvegl.tif és Üveg2.wmf fájlok egyre jobban kinagyított változatát
(Munkafüzet 1.). Definiáljuk a kétféle grafikatípust, majd hasonlítsuk össze
tulajdonságaikat. Példákon keresztül beszéljük meg alkalmazási területeiket
(Munkafüzet 3.).
Röviden
ismertessük a legfontosabb vektorgrafikus fájltípusokat.
Ismételjük
át a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fogalmát.
Tekintsük
át a legfontosabb rasztergrafikus fájltípusokat, emeljük ki jellemző
tulajdonságaikat.
Feladatokon
keresztül beszéljük meg a fájltípusok alkalmazási területeit (Munkafüzet 4.).
Megjegyzések
A
vektorgrafikát nem tárgyaljuk ebben a fejezetben. A vektorgrafika alapjait a
tanulók az Office-programok (például szövegszerkesztés, prezentáció-készítés)
használatakor sajátították el (Rajzolás eszköztár). Az Offi ce-programmal
készített vektorgrafikát a vágólap segítségével illeszthetjük egy
rasztergrafikus képre. Pontosítsuk a pixel fogalmát. Egy pixel - a nyomtatók
dot-jával (festékszemcséjével) ellentétben - különbö ző színárnyalatokkal
rendelkezhet.
Lehetőség
szerint mutassuk be egy GIF-kép színpalettáját. Hangsúlyozzuk, hogy a maximum
256 szín tet-szőlegesen megválasztható. Említsük meg a GIF89a-t, illetve
PNG-típust (lásd: Kiegészítés).
Mutassuk
be a tankönyv 63. oldalán látható ábrához hasonló színes négyzet kinagyított
képét egyre gyön gébb minőségű JPG-fájlként mentve (lásd például: Kiegészítés).
Mutassuk
be a Kiegészítésben szereplő táblázatot a különböző típusú fájlok méretéről.
A
rasztergrafikus fájltípusok között említsük meg a használt grafikai program
(Photoshop vagy Gimp) saját formátumát.
A
grafikus fájlformátumok kimerítő ismertetését találjuk meg a Wikipédiában
(www.wikipedia.org). A kere-sősorba írjuk be a „graphics file format”
kifejezést.
Házi
feladat
További
rasztergrafikus fájltípusok A képfájlok tömörítése A színmélység
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. -2. Lásd a tankönyv összehasonlító
táblázatát.
3. Lásd a tankönyv összehasonlító táblázatát.
Ha kinagyítjuk az ábrát, és előtűnnek a pixelek (romlik a minő ség), akkor
pixelgrafikával készült.
4. a) pixel, b) vektor, c) vektor (!), d)
pixel vagy vektor.
5. Lásd a tankönyv felsorolását.
6. Lásd a tankönyv felsorolását.
7. a) GIF, b) GIF (!), TIF vagy JPG (ha
veszteséges lehet), GIF.
A grafikai programok használata
Az
óra célja
A
kiválasztott grafikai program felhasználói felületének bemutatása, a
legfontosabb menüparancsok, eszköz tárak ismertetése.
Fontos
fogalmak, definíciók
Munkaablak/paletta,
pixelméret, Pipetta.
Tevékenységek
• a felhasználói felület beállítása, • nagyított,
kicsinyített megjelenítés,
• új kép létrehozása, mentése, • navigáció
a képen,
• kép megnyitása, • a festő- és
háttérszín kiválasztása.
Az
óra menete
Indítsuk
el a grafikai programot. Mutassuk be az elemeit (munkaablak/paletta), az elemek
megnyitását és bezárását.
Végezzük
el a felhasználói felület beállítását (vonalzók, mértékegység, eszközök
körvonala).
Mutassuk
be a Pipetta használatát.
Nyissunk
meg egy képfájlt. Mutassuk be a nagyított/kicsinyített megjelenítést, a
navigáció eszközeit (Mun kafüzet 3.).
Készítsünk
új képet. Definiáljuk a kép pixelméretét (Munkafüzet 4.), ismertessük az új kép
létrehozásánál lehetséges beállításokat (például színmód, háttérszín).
Válasszunk
színt (színkezelő, Paletták, Színtár), majd rajzoljunk néhány vonalat a Ceruza
eszközzel, végül mentsük a fájlt (Munkafüzet 5.).
Megjegyzések
Hívjuk
fel a tanulók figyelmét a grafikai program eszköztárait, kezelését bemutató
táblázatokra (www.ntk.hu). Tekintsük át a leckéhez kapcsolódó táblázatot.
Mutassuk
be a Tab (Photoshop) és az Alt+Tab billentyűk működését.
Emeljük
ki, hogy a pixeleknek nincsen fizikai mérete! A kép cm-ben megadható mérete
kötődik a megjelení tő eszközhöz (monitor, nyomtató). Így értelmetlen
megkérdezni, hogy egy 5 megapixeles fényképezőgép hány centiméteres fényképeket
készít! (Bővebben lásd A képek nyomtatása fejezetnél.)
Hívjuk
fel a figyelmet arra, hogy a nagyítás/kicsinyítés csak a megjelenítésre
vonatkozik, a kép pixelmérete nem változik.
Mutassuk
be, hogyan lehet a vágólap (beillesztés) és a pipetta segítségével a képernyő
tetszőleges pixelének színét meghatározni (lásd: Kiegészítés, illetve
Munkafüzet 7., 8.).
Célszerű
megjegyezni a legfontosabb eszközökhöz (Kéz, Pipetta) tartozó
billentyűparancsokat.
Hívjuk
fel a figyelmet arra, hogy a végleges változat elkészültéig mindig a grafikai
program saját fájltípusát válasszuk ki a mentésnél! Még a végleges változatot
is célszerű ebben a fájltípusban megőrizni a későbbi módosítások miatt.
Házi
feladat
Színválasztás
a képernyőről Grafikai programok Mentés GIF89a formátumban
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Fájl!Beállítások!Képet tartalmazó ablak,
13: Állomány/Preferenciák/Megjelenítés és mutató
2. -3. Lásd a Táblázatokban a Grafikai
programok használatát.
4. A feladatot a tankönyv útmutatása alapján
végezhetjük el.
5. 25600% 3: 1600%
6. Próbáljuk ki a kinagyított kép mozgatását.
7. A pipettával kiválaszthatjuk egy pixel
színét. A pipetta előhívása rajzolás közben ,®-: Ctrl, 3: Alt.
A rajzolás eszközei
Az
óra célja
A
rajzolás eszközeinek megismerése. A kijelölés, körvonalazás, kitöltés egyszerű
lehetőségei. A színek ke- verésii módjai.
Fontos
fogalmak, definíciók
Ceruza,
Ecset, Festékszóró, Radír, átlátszó háttér, keverési módok: normál,
szorzás/szendvicspozitív. Tevékenységek
• új kép létrehozása átlátszó háttérrel,
• a Ceruza, Ecset, Festékszóró és Radír
használata, tulajdonságaik beállítása,
• ellipszis, kör, téglalap, négyzet
kijelölése, a kijelölés körvonalának mozgatása,
• a kij elölt terület körvonalazása,
• kitöltés a Festékesvödörrel, az eszköz
tulajdonságai,
• a színkeverési mód beállítása és
használata,
• az utolsó művelet visszavonása.
Az
óra menete
Ismertessük
a rajzoló eszközöket. Egy üres képen mutassuk be jellemzőiket,
tulajdonságaikat. (Munkafüzet 1.)
Ismertessük
és mutassuk be a színkeverés néhány típusát (Mun kafüzet 3.).
Hozzuk
létre a repülő megrajzolásához szükséges fájlt, és készít sük el a körvonalát.
Ügyeljünk az átlátszó háttér beállítására.
Hívjuk
fel a figyelmet munka közben a gyakori mentésre.
Mutassuk
be a kijelölést és a kijelölés körvonalának mozgatását.
Az
adott eszköz használata előtt ügyeljünk a tulajdonságok beállítására.
(Munkafüzet 5.)
Rajzoljuk
meg az ablakokat, és végezzük el a kitöltést.
Megjegyzések
A
rajzeszközök jellemzőit célszerű kinagyított képen bemutatni.
A
kevésbé ügyes tanulók a további leckéknél felhasználhatják a legjobban sikerült
ábrákat.
Hívjuk
fel a figyelmet arra, hogy mást jelent a kijelölés körvonalának a mozgatása,
mint a kijelölt terület mozgatása!
A
fejlett grafikai programok a vágólapra másolt majd beillesztett részletet új
rétegen helyezik el. Ezért az ablakok megrajzolásánál nem követjük a
másolás/beillesztés módszerét.
Ecsettel
rajzolt körvonalak esetén nem célszerű a Festékesvödröt használni a
kitöltéshez, mert nagyon nehéz beállítani a tűrés megfelelő értékét.
Alkalmazzuk inkább a szorzás/szendvicspozitív keverési módot, és ecset tel
fessük be a területet.
Egy
összetett grafikai feladat megoldásánál célszerű az egyes fázisokat más néven
(például) sorszámozva elmenteni.
Házi
feladat
Bezier-görbék
Görbe
rajzolása (Munkafüzet 6.).
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Lásd az új fájl párbeszédablakot.
2. Rajzoljuk meg a vonalat majd nagyítsuk ki
a képet.
3. A kijelölést a Shift billentyű lenyomása
mellett végezzük el.
4. Rajzoljuk meg az ábrát a megadott
beállításokkal, majd nagyítsuk ki a képet.
5. A radír a háttérszínnel festi be a képet.
6. A tűrést állítsuk 30 körüli értékre. A
kisebb országoknál célszerű még nagyobb értéket választani.
7. A tankönyv útmutatása alapján próbáljuk ki
a különböző keverési módokat.
Vágás és retusálás
Az
óra célja
A
vágás és a retusálás megismerése, alkalmazása.
Fontos
fogalmak, definíciók
Vágás,
retusálás, segédvonalak, Mozgató eszköz, rajzvászon, Pecsétnyomó, életlen
maszk.
Tevékenységek
• segédvonalak használata,
• a kép vágása, a vágóeszköz
tulajdonságainak beállítása, a kijelölt terület mozgatása, transzformálása,
• a raj zvászon méretének módosítása,
• a Pecsétnyomó használata,
• a képélesség növelése, csökkentése,
• élesítés az életlen maszkkal.
Az
óra menete
Nyissunk
meg egy képet, majd mutassuk be a rajzvászon méretének módosítását.
Nyissuk
meg a Parlament fotóját. Mutassuk be a segédvonalak használatát. Végezzük el a
kép vágását. Definiáljuk a retusálás fogalmát.
Az
Eiffel-torony felvételén mutassuk be a Pecsétnyomó használatát.
Mutassuk
be az életlen maszk használatát. Ismertessük a paraméterek szerepét, célszerű
megválasztását.
Megjegyzések
A
vágás műveletével már az Office-alkalmazásoknál is megismerkedtünk (Munkafüzet
1.).
Hívjuk
fel a figyelmet arra, hogy a rajzvászon méretének módosítása a kép pixelméretét
(és nem a pixelek méretét) változtatja meg.
A
legtöbb grafikai program automatikus lehetőséget is biztosít a képek
retusálására. Mutassuk be, hogy a kézi beállítások általában hatásosabbak, mint
a program által választott, automatikus értékek. Ezért előnyben részesítjük
azokat a módszereket, amelyeknél módosíthatjuk az eszköz paramétereit, például
az életlen maszkot az élesítés menüponttal szemben (Munkafüzet 6.).
Emeljük
ki a retusálás technikáját (lásd a tankönyvben a Pecsétnyomó használatának
ismertetését).
Hívjuk
fel a figyelmet arra, hogy az életlen maszk egy úgynevezett szűrő. Ha marad
idő, akkor mutassuk be néhány szűrő hatását, vagy adjuk fel házi feladatnak
(Munkafüzet 7.).
Házi
feladat
A
grafikai programok szűrői
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Lásd a tankönyvben szereplő definíciót.
2. Lásd a tankönyv ismertetőjét, illetve a
Táblázatokat.
3. Végezzük el a módosítást a feladat
útmutatása alapján.
4. Lásd a tankönyv definícióját.
5. -6. A tankönyv útmutatása alapján végezzük
el a vágást és a retusálást.
7. A paraméterek egy lehetséges értéke
Mértét. 10%, Sugár: 0,2 pixel, KüszöbszintlHatárérték 0.
8. Nyissuk meg az Edina.tif fájlt. A torzító
szűrőknél jelöljük ki az arc ellipszisét. A kijelölésnél állítsunk be
5
pixeles lágy peremet.
A fények és színek javítása
Az
óra célja
A
fényerő, a kontraszt, a színegyensúly és a telítettség fogalmának megismerése,
értékük korrigálása.
Fontos
fogalmak, definíciók
Kontraszt,
fényességhisztogram, fekete szint, fehér szint, gamma-pont, színegyensúly,
telítettség.
Tevékenységek
• a digitális felvételek hibáinak
felismerése,
• a Szintek párbeszédablak alkalmazása a
kontraszt és a fényerő javításához,
• a variációs ablak alkalmazása a
színegyensúly helyreállításához,
• a telítettség módosítása a variációs
ablakkal.
Az
óra menete
A
tankönyv ábrái alapján elemezzük a fényképek kontraszt- és színhibáit.
Definiáljuk
a kontraszt, a színegyensúly és a telítettség fogalmát.
Mutassuk
be egy hibás és egy megfelelő kontraszttal rendelkező kép
fényességhisztogramját, elemezzük a hisztogramot (Munkafüzet 1.).
Értelmezzük
a Szintek ablak beállítási lehetőségeit (fekete szint, fehér szint,
gamma-pont).
A
Szintek ablak segítségével módosítsuk a Tyn-templom fotójának kontrasztját és
fényességét.
Ismételjük
át a komplementer színek fogalmát.
Mutassuk
be a színegyensúly módosítását a variációs ablak segítségével.
Mutassuk
be a telítettség módosítását a variációs ablak segítségével.
Megjegyzések
A
kontraszt, színegyensúly, telítettség fogalmát úgy tudjuk szemléltetni, hogy
erősen eltorzított értékeket állítunk be egy képnél.
Hívjuk
fel a tanulók figyelmét a fényképek kontraszt- és színhibáinak okaira. Ezeket
az okokat nem mindig tudjuk kiküszöbölni a fényképek készítésénél (például az
ellenfényt). Ezért a digitális felvételeket célszerű utólag korrigálni (akár
egy automatikus korrekciókat végző, ingyenes programmal, például a Photoshop Al
bummal). Az Internetről számos ilyen programot tölthetünk le, de a digitális
fényképezőgépekhez szintén
gyakran
mellékelnek képkorrekciós programot. Már akkor is jelentős mértékű javulást
érhetünk el, ha csak a kontrasztot módosítjuk.
A
fényességhisztogram már a közepes kategóriájú digitális fényképezőgépek
kijelzőjén megjelenik. Értelme zése, felhasználása nagymértékben javítja a
felvétel minőségét.
Mivel
az utólagos javítások korlátozott hatékonyságúak, a felvételek készítésénél
kell törekedni a megfelelő beállításokra (az automatikus beállítások
alkalmazása helyett). A mélységélességet például utólag nagyon nehéz
módosítani. Célszerű figyelmesen elolvasni a használt digitális fényképezőgép
dokumentációját.
A
fényességhisztogram fekete és fehér pontját nem célszerű egymáshoz túl közelire
állítani, mert ekkor csak kevés fényességfokozat marad a képen, eltűnnek a
folyamatos átmenetek. Az eredmény jól látszik, ha szélső séges beállításokat
próbálunk ki.
Emeljük
ki a kontraszt állításának a tankönyv által javasolt lépéseit (70. oldal).
A
kontraszt módosítása után célszerű megnövelni a színek telítettségét.
Megjegyezzük,
hogy a grafikai programok Szintek párbeszédablakában látható gamma-pont nem
egyezik meg a monitorok gamma értékével (lásd például:
http://en.wikipedia.org/wiki/Gamma_correction)! A grafi kai programoknál a
gamma-pont az (Lmax + Lmin)/2 fényességértéknél helyezkedik el, ahol Lmax a
legvilágo sabb, Lmin pedig a legsötétebb pixel fényessége a képen. A korrekció
után tehát a gamma-pontot mindig a hisztogram közepén találjuk.
A kontrasztot
számszerűen a következőképpen definiálhatjuk :
kontraszt
= Lmax Lm
A
variációs ablakban a csúszkát mindig állítsuk a legfinomabb értékhez.
13:
Ha egy korrekció után ismét megnyitjuk a variációs ablakot, akkor először
kattintsunk az Eredeti képre.
Házi
feladat
Digitális
felvételek automatikus korrekciója (például a Photoshop Albummal)
Egyéb
eszközök (a képek retusálásához)
Szürkeárnyalatos
képek színezése
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Lásd a tankönyvben szereplő definíciót.
2. A kép közepes fényességű pixeleinek a
helyzetét a fényességhisztogramon.
3. Lásd a tankönyv ismertetőjét (70. oldal).
4. Célszerű a következő értékeket beállítani
fekete
szint: 0 gamma-pont: 1,06 fehér szint: 163
5. Automatikus szintbeállítás alkalmazásával
a fentihez hasonló képet kapunk.
6. Lásd a tankönyvben szereplő definíciót.
7. Adjunk bíbort, vöröset és egy kis kéket a
képhez.
8. Lásd a tankönyv ismertetőjét.
9. A variációs ablakban válasszuk a
telítettség módosítását, és növeljük meg az értékét.
Montázs készítése - feliratok a képen
Az
óra célja
Rétegek
használata, a képek transzformálása, feliratok készítése.
Fontos
fogalmak, definíciók
Réteg,
aktív réteg, képtranszformáció, Szöveg eszköz.
Tevékenységek
• rétegek kezelése: új réteg készítése,
törlé- • a pixelméret változtatása,
se,
tulajdonságok módosítása, •
felirat készítése, a tulajdonságok megadá-
• rétegek/képek transzformálása, sa.
• rétegek összevonása,
Az
óra menete
Nyissunk
meg egy képfájlt, majd hozzunk létre új rétegeket. Rajzoljunk vonalakat a
rétegekre, és mutassuk be a mozgatásukat, tulajdonságaik (név, átlátszóság,
sorrend) módosítását.
Mutassuk
be a Rétegek panel használatát.
Töröljük
a rétegeket.
Nyissuk
meg a repülőgép rajzát és Európa térképét. A repülőgépet másoljuk át a
térképre. Mutassuk be az átlátszó háttér hatását.
Másoljuk
át az Eiffel-tornyot is a térképre. A kijelölésnél alkalmazzunk néhány pixeles
lágy peremet. Mutas suk be a réteg transzformálását (méretváltoztatás,
forgatás).
Készítsük
el a kép feliratát. Állítsuk be a betűk tulajdonságait (szín, méret, típus,
stílus, finomított megjelení tés). Mozgassuk a szöveget tartalmazó réteget a
képen.
Módosítsuk
utólag a szöveget.
Helyezzük
el a térképre a többi épület fotóját is.
Vonjuk
össze a rétegeket, majd mentsük a fájlt TIF-formátumban.
Megjegyzések
A
rétegeknek mindig adjunk a tartalmukra utaló elnevezést. Sok réteg esetén így
könnyű kiválasztani a szük séges réteget.
Rétegek
használata esetén figyeljünk arra, hogy a szerkesztési műveletek mindig az
aktív rétegre vonatkoz nak.
A
képek különböző elemeit célszerű külön rétegekre helyezni. Így sokkal könnyebb
az utólagos módosítás. Az utólagos módosítások miatt a kész képet mindig
őrizzük meg a grafikai program saját formátumában is. Emeljük ki, hogy a
pixelméret módosításánál romlik a kép minősége (Munkafüzet 3.-4.)! A képet
célszerű a szükséges méretben elkészíteni.
A
betűk színét a szövegeszköz használata előtt kell beállítani.
Házi
feladat
Csatornák
Alfa-csatornák
használata
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Lásd a tankönyv ismertetőjét.
2. Az új réteg létrehozása ikonnal a Rétegek
panelen.
3. Kattintással a Rétegek panelen.
4. Például: méretezés, forgatás, döntés,
torzítás, tükrözés stb.
5. A forgatás mellett célszerű módosítani a
kontrasztot és megnövelni a telítettséget.
6. A feliratot a tankönyv útmutatása alapján
készíthetjük el.
7. Lásd a tankönyv 73. oldalán a kiemelt
részt.
8. A tankönyv 59. oldalán látható montázs
fotóit a római Colosseum kivételével megtaláljuk a tankönyvhöz mellékelt fájlok
között (www.ntk.hu). A Colosseumról az Interneten kereshetünk felvételt.
A képek nyomtatása
Az
óra célja
A
nyomtatási méret beállítása, a képfelbontással kapcsolatos fogalmak tisztázása.
Fontos
fogalmak, definíciók
Dot,
raszter, féltónusos nyomtatás, nyomtatófelbontás (dpi), képfelbontás (ppi).
Tevékenységek
• a definíciók, mértékegységek tisztázása,
• a dot és a pixel megkülönböztetése,
• a nyomtatott kép méretével,
felbontásával kapcsolatos számítások,
• a jó minőségű nyomtatáshoz szükséges
felbontás, a maximális képméret meghatározása,
• a képfelbontás, nyomtatott méret
beállítása a grafikai programban.
Az
óra menete
A
tankönyv ábrája alapján tisztázzuk a féltónusos nyomtatás technikáját.
Emeljük
ki a dot és a pixel közti különbséget.
Definiáljuk
a nyomtató felbontását, adjuk meg a mértékegységét (dpi).
Mutassuk
be a festékszemcse méretének meghatározását a nyomtatófelbontás alapján.
Definiáljuk
a kép felbontását, adjuk meg a mértékegységét (ppi).
Számítsuk
ki a szem felbontóképessége alapján a jó minőségű nyomtatáshoz szükséges
képfelbontást (250 300 ppi).
Néhány
egyszerű példa segítségével mutassuk be, hogyan lehet meghatározni a
képfelbontás alapján a pi-xelméretet, illetve a kinyomtatott kép méretét.
Számítsuk ki, hogy egy adott pixelméretű képet mekkora mé retben lehet jó
minőségben kinyomtatni (Munkafüzet 5.).
Mutassuk
be a grafikai programban a képfelbontás beállítását.
Lehetőség
szerint nyomtassunk ki egy képet különböző felbontásokkal (Munkafüzet 2.).
A
képek felbontása
Bár
a lecke csak kiegészítő anyagot tárgyal, mégis feltétlenül érdemes rá időt
szakítani! A pixelekkel, nyom tatási méretekkel kapcsolatban ugyanis nagyon sok
téves elképzelés él a köztudatban. A digitális fényképe zőgépek korszakában
fontos lenne rendet rakni ezen a területen.
A
félreértést az okozza, hogy két, alapvetően különböző mennyiséget mérnek
ugyanazzal a dpi mértékegy séggel. Mit válaszolnánk például a következő
kérdésre: mekkora lesz a 300 dpi felbontású kép mérete, ha 1200 dpi felbontású
nyomtatón nyomtatjuk ki? Ezen bizony majd mindenki elgondolkodik, és jó, ha
rájön arra, hogy teljesen értelmetlen a kérdés. Mintha azt kérdeznénk meg
például, hogy egy 100 cm hosszú tárgy hány kilogrammot fog nyomni a mérlegen!
A
nyomtatóknál ugyanis a dpi egy festékcsepp/festékszemcse méretét határozza meg,
a képfelbontásnál vi szont egy pixel méretét (lásd a tankönyv 74.-75. oldalán
lévő definíciókat és képletet). A festékcsepp nem képvisel árnyalatokat, vagy befestjük
vele a papírt vagy nem. A pixel azonban különböző árnyalatokkal ren delkezik.
A
papíron úgy hozunk létre árnyalatokat, hogy az egy pixelnek megfelelő
tartományt a pixel tónusától függő mértékben festünk be festékcseppekkel
(raszterminta, féltónusos nyomtatás). Hihetetlen, hogy kinyomtatva olvashatunk
olyan „bölcsességeket”, mint például:
„a
300 dpi-s nyomtató inchenként 300 tintacseppet ejt. Ha a fénykép is 300 dpi,
akkor minden egyes tinta- csepp egy képpixelnek felel meg, ez lenne az
optimális eset. ”
Ha
egy tintacsepp képviselné a kép egy pixelét, akkor nem tudnánk árnyalatokat
nyomtatni a papírra!!! A tévedés oka, hogy a mértékegységek azonos jelölése
miatt összekevernek két teljesen különböző mennyisé get. Ezért nagyon fontosnak
tartjuk a képfelbontást (pixel/hüvelyk: ppi) a mértékegység jelölésében is meg különböztetni
a nyomtatók felbontásától (festékpont/hüvelyk: dpi)!
Figyelem!
A képfelbontásnak semmilyen hatása nincs a monitoron történő megjelenítésre! A
monitoron megjelenített kép méretét a használt program szabja meg. 100%-os
megjelenítés esetén a kép egy pixele megfelel a monitor egy képpontjának
(pixelének). Ennek mérete a beállított képernyőfelbontástól és a képátló
fizikai méretétől (pontosabban a monitor fizikai méretétől) függ. Megjegyezzük,
hogy az úgyne vezett képernyőfelbontás valójában pixelméretet jelöl (például
1024x768 pixel). A felbontás ugyanis a sűrűséget (például az egy hüvelykre eső
elemek számát) jelenti.
A
tankönyvben nem tértünk ki a féltónusos nyomtatás minőségét meghatározó másik
mennyiségre, a raszterrács sűrűségére (rácssűrűség, lpi, lásd a
Kiegészítéseket). A nyomtató ugyanis nem pixeleket nyomtat, hanem
rasztercellákat alakít ki. A rasztercellák függetlenek a pixelektől, tehát egy
rasztercella általában nem felel meg egy pixelnek!
Az
ideális rácssűrűség kialakítása két ellentétes hatás következménye. Minél
nagyobb a rácssűrűség, annál finomabb részleteket tudunk megjeleníteni (a
legkisebb részlet egy rasztercella méretével egyezik meg). De minél nagyobb a
rácssűrűség, annál kevesebb árnyalatot tudunk megjeleníteni (részletesebben
lásd a Kiegé szítésekben).
Szürkeárnyalatos
kép, különböző rácssűrűségekkel nyomtatva. A nyomtató felbontása 300dpi.
HP
LaserJet 2100 PCL6 speciális beállítások
HP
LaserJet 2100 PCL6 - dokumentum speciális beállításai Q Papír/kimenet
Papírméret:
A4 Példányszám: 1 másolat □ ¡jh] Grafika
Nyomtatási
minőség: 600 x 600 dots per inch v
TrueType
betűtípus: tíj J] 1200 x 1200 dots per inch B ife Dokumentum beállításai j|i]
600 x 600 dots per inch
Nyomtatási
optimalizálások: Engedélyezve 0 Nyomtató lehetőségei
Gazdaságos
mód: Gazdaságos mód - a nyomtató alapérte
RÉT:
RÉT - nyomtató-alapértelmezés
A
nyomtatófelbontás (valójában rácssűrűség) módosítása a HP LaserJet 2100 típusú
nyomtatónál
Mivel
a nyomtatók a festék szétfolyása (szétterülése) miatt nem képesek 70-100
árnyalatnál többet létrehozni a papíron, a gyakorlatban körülbelül 10x10
festékszemcséből álló cellákat szoktak alkalmazni. Ezért a rács sűrűség értéke
körülbelül tizedakkora, mint a nyomtatófelbontás. A rácssűrűség az otthoni
használatra ké szült nyomtatóknál nem állítható. Értékét a fejlett grafikai
programokkal szabhatjuk meg, de a nyomtatók csak PostScript üzemmódban veszik
figyelembe.
Néhány
esetben (például a HP-nyomtatóknál) a dpi módosítása szerepel a nyomtató
speciális beállításainál. Valójában természetesen nem a dpi-t változtatjuk meg
(ezt a festék és a nyomtató szerkezete meghatározza), hanem a rácssűrűséget. A
rácssűrűség a menüben választható dpi értéknek körülbelül a tizedrésze lesz.
Megjegyzések
Figyeljünk
arra, hogy nem minden képfájlt-típus menti el a beállított felbontást
(Munkafüzet 4.).
Több
grafikai program (például a Gimp vagy a Corel Photo-Paint) a képfelbontásnál -
hibásan - dpi-t ír ki, de természetesen ppi-vel számol. Más programok (például
a Paint Shop Pro vagy a Photoshop) a félreértések elkerülése végett a rövidítés
helyett kiírják a pixels/inch mértékegységet.
A
kinyomtatott kép méretét a képfelbontás határozza meg. A képfelbontást mindig
célszerű beállítani. Így a kép az általunk meghatározott méretben kerül
beillesztésre a különböző Office-dokumentumokba (például szövegszerkesztőbe).
Ha nem állítjuk be, akkor egy szövegszerkesztő általában 72 (vagy 96) ppi-vel
számol. Ekkor a kép meglehetősen nagy méretű és rossz minőségű lesz.
Ha
a dokumentumba illesztett kép méretét szeretnénk módosítani, akkor ezt egy
grafikai programmal, a kép-felbontás változtatásával tegyük meg. A
szövegszerkesztők ugyanis a kép nagyításakor/kicsinyítésekor a pixelméretet
változatják, így mindenképpen rontanak a minőségen (pixeleket illesztenek be
vagy hagynak el). A képfelbontás módosítása nem változtatja meg a pixelek
számát, tehát nem romlik a minőség. Termé szetesen nem mehetünk 200-250 ppi
alá, mert ekkor a szabad szemmel láthatóvá váló pixelek rontják a mi nőséget.
Házi
feladat
Féltónusos
nyomtatás
Szürkeárnyalatos
és színes képek nyomtatása Megjelenítés a képernyőn
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1.-3.
Lásd a tankönyv definícióját.
4. A dpi azt adja meg, hogy a nyomtató 2,54
cm-re hány festékcseppet/festékszemcsét tud nyomtatni. A ppi azt adja meg, hogy
2,54 cm-en hány pixel kerül kinyomtatásra.
5. Legalább 250 (vagy 300) ppi-t.
6. A kép szélessége: 4 cm x 200 : 2, 54 cm =
315 pixel.
A
kép magassága: 5 cm x 200 : 2,54 cm = 394 pixel.
7. A kép felbontása: 300 x 2,54 : 10 = 76
ppi. Így elég gyönge minőségű képet kapunk. Jó minőségben (300 ppi-vel)
nyomtatva a kép szélessége: 300 x 2,54 cm : 300 = 2,54 cm. A kép magassága: 200
x 2,54 cm : 300 = 1,7 cm.
8. A képfelbontást a Kép menü Nyomtatási
méret, illetve Kép méret parancsával módosíthatjuk. A Photo shopban kapcsoljuk
ki a kép újraméretezését! A pixelméret nem változik! A nyomtatott kép
szélessége: 1650 x 2,54 cm : 300 = 14 cm, magassága: 1500 x 2,54 cm : 300 =
12,7 cm. (Lásd a tankönyv 69. oldalá nak 3. feladatát.)
9. A nyomtatási méret is a kétszeresére
növekedne.
Rendszerezés
Az
óra célja
A
Számítógépes grafika fejezet összefoglalása. Gyakorlás, a dolgozat
előkészítése.
Az
óra menete
A
tankönyv 76. oldala alapján foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
Oldjuk
meg a 76. oldalon szereplő összetett feladatsort.
Házi
feladat
Családi
kirándulás, táborozás bemutatása a 76. oldal feladatsora alapján.
Számonkérés
Dolgozat
a Feladatlapok feladatsorai alapján.
Szövegszerkesztés
A
szövegszerkesztés az általános iskolában az egyik legalaposabban
megtanított-megtanult gyakorlati jel legű témakör. Ezért ennek a fejezetnek a
tananyaga épít az alsóbb évfolyamokon tanultakra. Mindez nem jelenti azt, hogy
hiányos lenne. Minden témát tartalmaz, amely középiskolás szinten elvárható és
követel mény. Egyszerű példákat, gyakorlatokat alkalmaz az elméleti ismeretek
és a gyakorlati készségek fejleszté sére. A példák gyakran humorosak, a tanult
informatika anyagra reflektálóak, azt megerősítők, a természet tudományos vagy
a humán műveltséget fejlesztők. Igaz ez a munkafüzet és a témazáró feladatlap
feladataira is. Legerősebben a szövegszerkesztéshez kapcsolódik a munkafüzet
végén található összetett projektfeladat is. Megjegyezzük, hogy az összetett
gyakorlati példák a munkafüzetben és e tankönyvcsaládhoz készült fel adatgyűjteményben
találhatók.
A
szövegszerkesztés alapjai
Tanítási
cél A tanuló motiválása, lelkesítése a
szövegszerkesztésre, különösen a bevezető szövegben. Cél a használt
szövegszerkesztő és a dokumentumok kezelésével kapcsolatos alapvető ismeretek
felfrissítése és kiegészítése: indítás, munka környezet beállítása, a
dokumentum nézetei. Meglévő dokumentumok meg nyitása, mentése, konvertálása (mentése
más formátumban) nyomtatása.
A
tanuló képes legyen beállítani a megfelelő munkakörnyezetet. Tudja, hogy a
fontosabb formátumokat mikor érdemes használni.
Fogalmak,
definíciók Dokumentum és nézetei,
forrásfájl, forrásszöveg. Dokumentum megnyitása, mentése, konvertálása,
nyomtatása.
Tevékenységek A szövegszerkesztő indítása, formázott
dokumentum megnyitása. A munka-környezet változtatása, beállítása. Mentés
különböző formátumokban, nyom tatás.
Megjegyzések A tanulók már dolgoztak
szövegszerkesztővel és dokumentumokkal. Ez az óra elsősorban az ismétlést és a
szintre hozást szolgálja.
Javasoljuk
az ismétlő és az ellenőrző kérdéseket átvenni, esetleg a tanár né hány trükköt,
fogást, mélyebb ismeretet is bemutathat. Lásd a munkafüzetet!
Házi
feladat A szövegszerkesztés
menetét mentse el különböző formátumokban, tankönyv 5. feladat.
Informatika
munkafüzet 33. o. 6. feladat.
Kiegészítések Jelszavas védelem, nyomtatási
beállítások, tulajdonságok.
Ellenőrző
kérdések
1.
Melyek a Word ablak részei? Az ablak
részeinek szokásos megnevezése és megmutatása: Címsor, Menüsor ...
2.
Milyen nézetekben tekinthetjük meg a dokumen tumot? A fontosabb megjelenési formák megnevezése és bemutatá sa menü
segítségével. Fontos, hogy többféle formázást tartalmazó dokumentumot használjunk.
3.
Hogyan variálhatjuk az eszköztárakat? A
Nézet, Eszköztárak segítségével tehetünk ki vagy vehe tünk le eszköztárakat. Az
Eszközök, Testreszabás menü is használható.
4.
Milyen szövegformátumokat ismer? Ami a
tankönyvben szerepel.
Ellenőrző
kérdések
1.
Milyen módon tud kijelölni szövegrészeket egérrel? Tankönyv 82. o.
2.
Milyen módon tud kijelölni szövegrészeket billen tyűzetről? Tankönyv 82. o.
3.
A Ctrl + Shift + F8 kombináció után hogyan lehet téglalap alakú területet
kijelölni? A téglalap átlója
mentén húzzuk az egeret.
4.
Mit lehet kijelölni egy Ctrl + kattintás művelettel? Az egész dokumentumot, ha a kijelölő sávra kattintunk.
5.
A karakternek milyen j ellemzőit ismeri? Tankönyv
82-83. oldal.
6.
Mondjon példát talpas betűre! Tankönyv
82-83. oldal.
7.
Milyen szóköz kell a mérőszám és a mértékegység közé? Nem törhető szóköz: Shift + Ctrl + szóköz.
8.
1 hüvelyk hány pont? Tankönyv
82-83. oldal.
9.
Milyen betűstílusokat ismer? Tankönyv
82-83. oldal.
Bekezdésformázás
Tanítási
cél A bekezdésre vonatkozó műveletek és
formázások megismertetése. Annak megértése, hogy milyen szerepet játszik a
bekezdés a dokumentumban.
Fogalmak,
definíciók Bekezdés, sor, térköz,
sorköz, igazítások, behúzások és a bekezdésstílus.
Tevékenységek Gépelés, forrásszöveg megnyitása.
Igazítások, behúzások gyakorlása. Térköz és sorközállítás. Stílus használat. A
dokumentum mentése vagy nyomtatása.
Megjegyzések A bekezdések szövegei tartalmilag is
érdekesek legyenek, különösen, ha be kell gépelni. Alkalmazzunk mintákat.
Használjuk az eszköztárat és a menüt is!
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések
1.
A bekezdésre vonatkozóan milyen igazításokat ismer? Ezek mit jelentenek? Tankönyv 84. o.
2.
Ki kell-e jelölni a bekezdést, ha igazítani akar juk? Nem, elég ráállni.
3.
Milyen behúzásokat ismer? Tankönyv
84. o.
4.
Hogyan lehet elvégezni egy bal oldali behúzást? A
formázó eszköztáron a Behúzás növelése ikonnal, vagy a vonalzón a Bal oldali
behúzás jellel vagy menüből (Formá- tum>Bekezdés).
5.
Hogyan lehet beállítani dupla sorközt, és a be kezdés előtt 18 pont térközt? A Formátum > Bekezdés > Behúzás
és térköz ablakban.
Oldalformázás
Tanítási
cél A tanuló képes legyen esztétikus
oldalak kialakítására, miközben követi a szövegszerkesztés alapjainak
konvencióit, szabályait.
Cél
az általános emberi értékekre ill. bölcsességekre nevelés is.
Fogalmak,
definíciók Papírméret, oldalbeállítás,
(margók, tájolás ...) szegélyek, felsorolás, számo zás, élőfej és élőláb.
Tevékenységek Oldal, lapméret, margó beállítása.
Bekezdések, szövegrészek szegélyezése különböző stílusban. Listák készítése,
igazítása, behúzása. Előfej és élőláb készítése. Például levél, feljegyzés,
jelentés írása. A dokumentum mentése és/vagy nyomtatása.
Megjegyzések Használjuk az eszköztárat és a menüt is!
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések
1.
Mekkora az A4-es és az A5-ös papír? Tankönyv
86. o.
2.
Hogyan kell beállítani a margókat és a tájolást? Tankönyv 86. o.
3.
Hogyan lehet csak a bekezdés fölött és a jobb oldalán húzni szegélyt? Tankönyv 86. o.
4.
Hogyan lehet többszintű számozott listát készí teni? Tankönyv 87. o.
5.
Hogyan lehet élőfejet készíteni? Tankönyv
87. o.
Képek, grafikák beillesztése és
formázásuk
Tanítási
cél A tanuló képes legyen esztétikus
dokumentumok készítésére, képek és más objektumok elhelyezésére a szövegben.
Fogalmak,
definíciók Beszúrás, szimbólum,
iniciálé, kép, ClipArt, WordArt, rajzok, vonalak, alak zatok, szövegdoboz.
Tevékenységek Képek, grafikák, szimbólumok elhelyezése,
elrendezése a szövegben. Például egyszerű hirdetés, meghívó, plakát, étlap
készítése. A dokumentum mentése vagy nyomtatása.
Megjegyzések Használjuk az eszköztárakat és a menüt
is!
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések
1.
Hogyan lehet képet beszúrni a dokumentumba? Tankönyv
88. o.
2.
Hogyan lehet képet méretezni és a helyére illeszteni? Tankönyv 88. o.
3.
Hogyan lehet a képet körülfolyatni szöveggel? Tankönyv
88. o.
4.
Elhelyezhető-e a kép vagy a szövegdoboz a folyó szöveg mögött? Igen. Tankönyv 89. o.
Tabulátorok, táblázatok
Tanítási
cél A tanuló képes legyen tabulátorokkal
elrendezni az adatokat, illetve tábláza tokat készíteni és formázni.
Fogalmak,
definíciók A tabulátorok fajtái,
táblázat, cella, táblázat formázása, szegélyezése, adatok sorba rendezése,
konvertálás.
Tevékenységek Tabulátorok használata, például árjegyzék,
órarend, levél írása formázása. Táblázat készítése, formázása és/vagy
automatikus formázása, szegélyezése. A dokumentum mentése vagy nyomtatása.
Megjegyzések Használjuk az eszköztárat és a menüt is!
Házi
feladat
Ellenőrző
kérdések
1.
Mivel jelzi a Word a tabulálásokat? Tankönyv
90. o.
2.
Hányféle tabulátort ismer? Tankönyv 90. o.
3.
Egyszerűen hogyan tehető ki egy tabulátorjel és hogyan törölhető? Tankönyv 90. o.
4.
A tabulátorok az egész oldalra vonatkoznak vagy csak egy bekezdésre? Tankönyv 88. o.
5.
Hogyan mozoghatunk a táblázat cellái között? Többféleképpen.
Tankönyv 91. o.
6.
Hogyan állíthatunk be sormagasságot és oszlopszélességet a táblázatban? Tankönyv 91. o.
Körlevél és hasábok
Tanítási
cél A tanuló képes legyen körlevelet
készíteni.
Fogalmak,
definíciók Körlevél, adatforrás,
törzsdokumentum, egyesítés, adatmező. Szakasz, hasábok.
Tevékenységek Az adatforrás elkészítése. A törzsdokumentum
megírása és az adatmezők beszúrása, majd mentése. A törzsdokumentum és az
adatforrás egyesítése, mentése, esetenként nyomtatása.
Megjegyzések Időt takaríthatunk meg, ha az adatforrás
már létezik, forrásfájl.
Házi
feladat Írjon egy körlevelet a
csoportjának, melyben egy tetszőleges budapesti ren-dezvényre (kiállításra,
felvonulásra, ünneplésre, koncertre...) hívja őket!
Ellenőrző
kérdések
1.
Mit nevezünk körlevélnek? Tankönyv 92. o.
2.
Milyen lépésekből áll egy körlevél készítése? Tankönyv
92. o.
3.
Magyarázza el, hogy miért kell adatmezőket beszúrni a törzsdo kumentumba? Tankönyv 93. o.
4.
Miért van szükség többhasábos szövegre? A
túl hosszú sorok nehezen olvashatóak.
5.
Hogyan készíthetünk többhasábos szövegrészt? Tankönyv
93. o.
Weblapok készítése
Bevezetés
Weblapszerkesztés
a tantervben
A
középiskolai informatika tanterv követelményei között szerepel a weblapkészítés
egy webszerkesztő program használatával. A diákoknak meg kell ismerniük a
hálózati dokumentumok szerkezetét, szöveg, kép és „link” bevitelét, formázását.
Mindezek új ismeretnek számítanak, mert az általános iskolai tanterv nem
tartalmazza ezt a témakört.
Az
érettségi követelményrendszer egy kicsit jobban részletezi a formázási
tudnivalókat. Előírja a lap tu-lajdonságainak (címsor, háttérszín, háttérkép)
beállítását, a különböző méretű és igazítású szövegek, listák, táblázatok,
képek, animációk, hivatkozások elhelyezését egy grafikus webszerkesztővel. Az
emelt szintű követelmények közé tartozik a HTML alapelemeinek ismerete, a kód
szerkesztése egy egyszerű szövegszer-kesztővel.
A
középszintű érettségi feladatsoraiban minden évben külön feladatként szerepelt
a weblapszerkesztés. A feladatok megoldása elvárta a nyers szöveg
beillesztését, a hexadecimális, illetve X11 (angol nyelvű) szín kódok
beállítását, a szöveg méretezését és igazítását, a címsor stílusok ismeretét,
felsorolás készítését, a lap és a képek tulajdonságainak (méret, „keret”, azaz
szegély) módosítását. Szükség volt az elválasztó vonal, a táblázatok
beillesztésére, tulajdonságaik megadására (például szélesség, háttérkép). A
táblázatok fontos sze repet játszottak a weblap elemeinek tördelésében. A
hivatkozások készítése mellett előfordult a linkek színé nek módosítása, az
alapértelmezett értékek megváltoztatása. Általában több weblapot kellett
elkészíteni, egymásra mutató hivatkozásokkal (linkekkel). 2006 májusában egy
félkész weblap szerkesztése is a felada tok közé tartozott.
Az
emelt szintű érettségi dokumentumszerkesztő (összetett) feladatában a 2004-es
próbaérettségin és 2005 májusában szerepelt weblapszerkesztési feladat.
2005-ben nem volt szükség a HTML-kód ismeretére. A próbaérettségi feladata
hivatkozott a megjegyzés tag-ra (helyesebben elemre), de egy fejlett weblapszer
kesztő program (például FrontPage) használatával még így is el lehetett kerülni
a HTML-kód közvetlen mó dosítását.
Weblapszerkesztő
programok
A
weblapszerkesztést a tankönyvben az MS FrontPage programmal és a Mozilla
szerkesztőprogramjával (Composer) mutatjuk be. Mindkét program szerepel az
érettségin engedélyezett szoftverek listáján.
A
FrontPage 2002-es változata része az MS Office XP-nek. A 2003-as FrontPage a
tárgyalt anyagot te kintve szinte teljesen hasonló módon működik.
A
Mozilla a következő címről tölthető le:
http://mozilla.fsf.hu
A
szerkesztőprogramot az Ablak/HTML-szerkesztö menüparanccsal indíthatjuk el
(vagy Ctrl+4). Önálló an is indítható a Start menü Mozilla mappájából.
A
webhely szerint a Mozilla további fejlesztése megszűnt. A Mozillát a Seamonkey
váltja fel, amely ugyanerről a webhelyről tölthető le (2006 júliusában még nem
készült el a magyar nyelvű változat). A Seamonkey webszerkesztője
(Window/Composer) szinte teljes egészében megegyezik a Mozilláéval.
A
Mozilla projekt az NVU (New View) programot ajánlja a weblapok szerkesztéséhez,
amelynek a tan könyv írásakor sajnos még nem készült el a végleges változata.
Az NVU a Mozilla fenti webhelyéről tölthető le. Logikája lényegében megegyezik
a Composerrel, kezelőfelülete azonban jóval gazdagabb. Megjegyez zük, hogy az
NVU nem szerepelt az érettségin 2006-ban engedélyezett szoftverek listáján.
A
Mozilla, Seamonkey és NVU programoknak mind windows-os, mind linuxos változata
elérhető az In-terneten.
A
tankönyv 104. oldalán további weblapszerkesztő programokról adunk áttekintést.
A
Mozilla Composer menüje és eszközsora
A
SeaMonkey menüje és eszközsora
Az NVU menüje és eszközsora
A
Weblapok készítése fejezet tanítása
A
tankönyvben egy összetett feladaton keresztül mutatjuk be a weblapok
készítését. A részfeladatokat egy egyszerű, iskolai webhelyet építenek fel.
A
tanári kézikönyvben szereplő, tanórákra történő felbontás, a tanórák menete
csak javaslat, amitől tet szőleges mértékben eltérhetünk. A tanulók
képességének és a rendelkezésre álló órakeretnek megfelelően a tankönyv
fejezeteiből elhagyhatunk részeket. Elképzelhető az is, hogy a tananyagot nem
lineárisan, hanem egy-egy fejezetre visszatérve tárgyaljuk. Előre vehetjük az
egyes fejezetek könnyebb leckéit, majd a követ kező körben rátérhetünk a
nehezebb részekre.
A
web és a weblapok
Az
óra célja
A
web és a webhelyek szerkezetének megismerése, a weblapszerkesztő programok
csoportosítása.
Fontos
fogalmak, definíciók
Hipertext,
hipermédia, hivatkozás (link), webszerver, webhely, kezdőkönyvtár
(home-könyvtár), alapértel mezett dokumentum (default weblap), honlap
(homepage), rejtettkódos (WYSIWYG) szerkesztő, HTML- konverter.
Tevékenységek
• a webhely szerkezetének, felépítésének
értelmezése,
• a megfelelő szerkesztőprogram
kiválasztása.
Az
óra menete
A
tankönyv ábrájának a segítségével értelmezzük a web és a hipertext szerkezetét.
Mutassuk be a hivatkozá sok különböző típusait.
Definiáljuk
a webszerver feladatát, röviden ismertessük a weblapok címzésének és letöltésének
folyamatát (DNS-név, IP-cím, portszám, DNS-szerver, http-protokoll).
A
tankönyv ábrájának segítségével tekintsük át egy webhely szerkezetét.
Ismertessük a kezdőkönyvtár és az alapértelmezett dokumentum szerepét
(Munkafüzet 5.).
Töltsük
le egy böngészővel a tankönyv 97. oldalán megadott weblapokat. Próbáljuk ki
ugyanazon weblap különböző részletességig megadott URL-jeit.
Tekintsük
át a weblapszerkesztő programok típusait, indokoljuk az ismertetésre kerülő
program választását.
Megjegyzések
A
leckében viszonylag sok, de egyszerűen áttekinthető fogalom szerepel. A web
működésének megértéséhez szükség van ezen fogalmak tisztázására. Annál is
inkább, mert meglehetősen keverednek a hétköznapi szó-használatban (például
webhely - honlap).
A
fogalmakkal kapcsolatos megjegyzések, problémák
• A hipertext nem egyetlen fájl
(dokumentum), hanem a weben található dokumentumok rendszere.
• A webszerver nem számítógép.
Megtehetjük, hogy ugyanazon a gépen futtatjuk a webszervert, mint a
böngészőprogramot. Ugyanarra a számítógépre telepíthetünk a webszerver mellé
mail-szervert, FTP-szervert, nyomtatószervert stb.
• A webhely mappák és fájlok rendszere, a
honlap viszont egyetlen fájl (a webhely kezdőlapja). Az érettségi feladatsorok
például nem a minisztérium honlapján találhatók meg (hanem a webhely egy másik
weblapján).
• A böngésző a weblap lekérésekor a
csomagba beleírja a webszervert futtató számítógép IP-címét és a
szolgáltatásnak megfelelő portszámot (általában 80). Ezen információk alapján
találja meg a cso mag az Interneten a webszervert futtató számítógépet, azon
belül pedig magát a web-szolgáltatást.
• A DNS-névhez tartozó IP-címet a
beállított DNS-szervertől kérdezi le a böngésző. Az IP-cím isme rete nélkül nem
küldhető el a csomag a szervernek!
• A HTTP-csomag úgynevezett fejlécébe a
böngésző többek között beírja a DNS-nevet. Ez az infor máció azonban nem vesz
részt a csomag célba juttatásában. De a segítségével egy IP-címhez több
DNS-nevet rendelhetünk, és a webszerver el tudja különíteni a kéréseket. Így működik
a legtöbb in gyenes webhely (például freeweb.hu). Részletesebben lásd a
Kiegészítésekben.
• Ha a felhasználó nem adja meg a kért
fájl nevét, csak a mappát (illetve a webhely DNS-nevét) akkor a webszerver az
előre beállított fájlt küldi el. Ezt az alapértelmezett fájlt a webszerver
gazdája állítja be a szerveren. A fájlnév általában (de nem kötelezően!) index
vagy default, a kiterjesztés htm(l), asp,php stb. A honlap (kezdőlap) fájlnevét
célszerű ennek megfelelően megválasztani!
• Az otthoni gépen is üzemeltethetünk
webszervert. A Windows operációs rendszer például rendelke zik ilyen
szolgáltatással. Ehhez azonban statikus (állandó) IP-címre van szükség.
DNS-nevet is cél szerű regisztráltatni. Mivel ezek a szolgáltatások jóval
drágábbak egy szokásos otthoni Internet kapcsolatnál, helyettük használhatunk
úgynevezett dinamikus DNS-nevet. Részletesebben lásd a Ki egészítésekben.
Dinamikus DNS-név esetén az otthoni gép valamilyen terminálszolgáltatással (a
Windows-ban például Távoli asztal) is elérhetővé válik.
Hívjuk
fel a diákok figyelmét arra, hogy általában nem célszerű Office-alkalmazással
(például szövegszer-kesztővel) készíteni weblapot, majd HTML-formátumban
menteni. Próbáljuk ki a mentést egy egyszerű do-kumentumnál, majd nézzük meg a
HTML-kódot. HTML-ismeretek hiányában is beláthatjuk, hogy nagyon bonyolult kód
készült, sok felesleges elemmel.
Házi
feladat
Webszerverek
használata Office-dokumentumok konvertálása
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Lásd a tankönyv definícióit.
2. Itt helyezzük el a honlapot (kezdőlapot)
és a közvetlenül (mappák megadása nélkül) elérhető dokumen-tumokat.
3. Fájlnevek: index, default; kiterjesztések:
htm(l), asp, php stb.
4. A webhely az adott DNS-névhez (és
portszámhoz) tartozó mappák, fájlok rendszere. A honlap egy HTML-fájl (a
webhely kezdőlapja). A két fogalmat gyakran nem különböztetik meg egymástól.
5.
Weblapok létrehozása és formázása
Az
óra célja
Weblap
létrehozása, tulajdonságainak megadása. Szöveg beillesztése és formázása.
Fontos
fogalmak, definíciók
RGB-
és X11 (angol nyelvű) színkódok, hivatkozás, felkeresett, illetve aktív
hivatkozás, sortörés, címsor stílusok.
Tevékenységek
• új weblap létrehozása, létező weblap
megnyitása a szerkesztőprogramban,
• a készülő weblap mentése a megfelelő
helyre,
• a weblap tulajdonságainak meghatározása
(címsor, háttér- és betűszín, a hivatkozások színe),
• RGB-színek hexadeciális kódjának
értelmezése,
• szöveg begépelése, beillesztés
szövegfájlból,
• speciális szimbólumok beillesztése,
• új bekezdés, sortörés létrehozása,
• karakter- és bekezdésformázás,
• címsor-stílusok alkalmazása,
• vízszintes vonal beillesztése.
Az
óra menete
Ismételjük
át a színek RGB-kódját, röviden ismertessük a hexadecimális értékek
értelmezését.
(Munkafüzet
1.)
Töltsük
le a Wikipédiáról az X11-színkódokat (lásd a tankönyv 98. oldalán).
Nyissuk
meg a kiválasztott szerkesztőprogramot, és röviden ismertessük a
kezelőfelületet.
Hozzunk
létre egy új weblapot, majd mentsük is el.
Adjuk
meg a lap tulajdonságait (címsor, színek, Munkafüzet 2.).
Gépeljük
be a tankönyv 98. oldalán látható weblap szövegét.
A
tankönyvben látható minta alapján végezzük el a weblap formázását.
Mutassuk
be a címsor stílus alkalmazását és az elválasztó vonal beillesztését
(Munkafüzet 5.).
Mutassuk
be a speciális szimbólumok beillesztésének módját.
Megjegyzések
Hívjuk
fel a figyelmet arra, hogy egy új weblapot célszerű először menteni. Így a
szerkesztőprogram megfe lelő módon illeszti majd be a további fájlokra,
képfájlokra mutató relatív hivatkozásokat.
Emeljük
ki a weblap cím-tulajdonságának a
szerepét (a böngésző címsorában jelenik meg). Ezt a tulajdon ságot mindig adjuk
meg a készülő weblapoknál.
A
hexadecimális színkódok használatához nincs szükség a 16-os számrendszer
ismeretére. A cél csupán egy megadott érték alkalmazása a formázásnál. Szükség
estén az operációs rendszer kellékei között található számológépet is
felhasználhatjuk a decimális-hexadecimális átváltáshoz (Nézet/Tudományos).
Egy
hivatkozás akkor aktív, amikor éppen rákattintunk. A beállított szín
megtekintéséhez ne engedjük fel az egérgombot, vagy térjünk vissza a hivatkozás
által letöltött weblapról. Stílusok segítségével még egy színt megadhatunk, ami
akkor jelenik meg, amikor a hivatkozás fölé visszük az egeret (a: hover).
A
Mozillában az Enter billentyűvel sortörést illesztünk be a szövegbe. Új
bekezdést a Bekezdés stílus kivá-lasztásával hozhatunk létre.
Emeljük
ki a tankönyv 99. oldalán a szöveg formázására vonatkozó tanácsokat.
Stílusok
segítségével a weblapelemek számos további tulajdonságát adhatjuk meg
(részletesebben lásd a Kiegészítésekben).
Házi
feladat
Stílusok
alkalmazása (stíluslapok)
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Ne szerepeljenek benne ékezetes betűk.
2. Hexadecimális RGB-kód, X11-színkód,
színválasztó ablak palettával, decimális RGB- illetve más szín-rendszerekkel.
3. Mozilla: #93A5FF, FrontPage: hex = {93,
A5, FF}
4. Amikor éppen rákattintunk. Lásd fent a
megjegyzéseknél.
5. Az Enter új bekezdést jelent, a
Shift+Enter pedig sortörést (a Mozillával kapcsolatban lásd fent a
meg-jegyzéseket).
6. Normál/bekezdés, cím/címzés, felsorolás,
számozott lista stb.
7. A weblapot a tankönyv leckéje által
ismertetett módon készíthetjük el. A felsorolást az eszköztár felsoro lás
ikonjának segítségével alakíthatjuk ki. A tulajdonságokat lásd a
Formátum/Felsorolás menüpontban.
Képek és hivatkozások
Az
óra célja
Képek
és hivatkozások beillesztése a weblapba. Tulajdonságaik megadása.
Fontos
fogalmak, definíciók
Relatív
hivatkozás, buboréksúgó, vízjel, abszolút pozícionálás, mélységi sorrend,
könyvjelző/horgony.
Tevékenységek
• a weblaphoz kapcsolódó képek mappába
rendezése,
• kép beillesztése, tulajdonságainak
meghatározása,
• buboréksúgó, magyarázó szöveg
alkalmazása,
• háttérkép megadása, vízjel beállítása,
• abszolút pozícionálás, mélységi sorrend
meghatározása,
• hivatkozás és könyvjelző/horgony
beillesztése.
Az
óra menete
A
tankönyv ábrája alapján ismertessük a relatív hivatkozások szerkezetét
(Munkafüzet 1.).
Gyűjtsük
össze a weblapon szereplő képeket egy mappába.
Illesszük
be a képeket és adjuk meg a tulajdonságaikat (pixelméret, szegély, térköz,
igazítás, körbefuttatás). Alkalmazzunk buboréksúgót és magyarázó szöveget.
Alkalmazzunk
képet a weblap háttereként. Mutassuk be a vízjel tulajdonság szerepét
(Munkafüzet 2.). Próbáljuk ki az abszolút pozícionálást (Munkafüzet 4.). Két
kép beillesztésével mutassuk be a mélységi sor rend meghatározását.
Illesszünk
be hivatkozásokat a készülő weblapra. Adjunk meg különböző formájú URL-eket.
A
tankönyv példájának megfelelően alkalmazzunk könyvjelzőt.
Megjegyzések
A
kép szegélyének színét csak stílus alkalmazásával tudjuk megadni (FrontPage:
Stílus gomb a kép tulajdon-ságainál, majd Formátum/Szegély).
Hívjuk
fel a tanulók figyelmét a weblapon megjelenő képek elérhetőségére. A kép maga
nem kerül be a HTML-fájlba. Csak olyan mappában helyezhetjük el, ami elérhető a
weblap megnyitásakor (például a webszerveren)! A HTML-fájllal együtt (például
dolgozatírásnál) a képeket tartalmazó mappát is át kell má solnunk.
A
képek százalékban megadott méretével kapcsolatban lásd még a táblázatoknál
szereplő megjegyzéseket. Abszolút pozícionálás esetén megváltozhat a szöveg és
a kép helyzete, ha a felhasználó módosítja a böngé sző ablakának a méretét,
vagy más képernyőfelbontást használ. A legrosszabb esetben a kép el is
takarhatja a szöveg egy részét.
Ha
a weblap szövege mögé szeretnénk elhelyezni a képet, akkor a kép mélységi
sorrendjének adjunk meg negatív értéket. A HTML-kód által meghatározott elemek
mélységi sorrendje 0.
A
URL-ben (weblapok, képek, hivatkozások) a Microsoft webszervere nem
különbözteti meg a kis- és nagy-betűket egymástól, de a linuxos webszerverek
általában igen!
Az
e-mail hivatkozás csak akkor működik, ha webes felület (például freemail)
helyett kliensprogramot (pél dául Outlook) használunk a levelezésre. A
felhasználó számítógépén be lehet állítani a megnyíló kliensprog ramot (az
Internet Explorerben például: Eszközök/Internetbeállítások/Programok/E-mail).
A
Kiegészítésekben bemutatjuk a képek néhány érdekes alkalmazási módját.
Házi
feladat
Képek
a weblapon E-mail hivatkozások Aktív területek A weblap publikálása A weblap
felvétele a keresőkbe
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Például pixelméret, szegély vastagsága,
térköz, igazítás, a körbefuttatás stílusa stb.
2. ..\Foto\Suli.jpg
3. Körbefuttatás jobbról, balról, illetve
nincs körbefuttatás.
4. Lásd a Táblázatokat.
5. Az abszolút pozícionálás bekapcsolása után
a képet az egérrel mozgathatjuk.
6. A háttérképet a lap tulajdonságainál
állíthatjuk be.
7. a) Folytatas.htm
b) ..\..\Diakelet (ha az index.htm az
alapértelmezett dokumentum)
c) http://www.sulinet.hu
8. Stílust az eszköztár segítségével
rendelhetünk a bekezdéshez.
9. A könyvjelző beillesztését és a
könyvjelzőre való hivatkozás módját lásd a Táblázatokban.
A weblap elemeinek elrendezése
Az
óra célja
Táblázatok
létrehozása és formázása, tördelés táblázat segítségével.
Fontos
fogalmak, definíciók
Cellamargó
(cellpadding), cellaköz (cellspacing), tördelés, téma (FrontPage).
Tevékenységek
• táblázat létrehozása, formázása,
• cellák formázása,
• sorok és oszlopok beszúrása, törlése,
• cellák összevonása, felosztása,
• a weblap elemeinek elrendezése
(tördelése) táblázat segítségével,
• témák alkalmazása, módosítása a
FrontPage-ben.
Az
óra menete
Készítsünk
új weblapot, és hozzuk létre a tanárok adatait tartalmazó táblázatot.
Mutassuk
be a táblázat tulajdonságait, a táblázat formázását (szélesség, szegélyek
vastagsága, színe, háttér). Értelmezzük a cellamargó és cellaköz fogalmát.
Különböző értékek választásával szemléltessük jelentésüket! Mutassuk be a
sorok/oszlopok beszúrását, törlését, a cellák összevonását és felosztásást
(Munkafüzet 3.).
A
tankönyv 103. oldalán látható minta alapján készítsük el a suliweb honlapját.
Az elemek elrendezését táb lázattal alakítjuk ki (szegélyméret: 0).
Hozzunk
létre egy 2 sorból és 1 oszlopból álló táblázatot. Osszuk fel a felső cellát 2
oszlopra, majd az így létrejött jobb felső cellát két sorra. Illesszük be a
képet és a szöveget.
A
táblázat alsó cellájába illesszünk be egy újabb táblázatot. Ide kerül a suliweb
menüje.
Alakítsuk
ki a hivatkozásokat és a weblap végső formátumát.
Térjünk
ki a Kiegészítésekben bemutatott módszerekre (Táblázatok a weblapon).
A
FrontPage használata esetén mutassuk be a témák alkalmazását.
Megjegyzések
A
táblázatoknál jól látszik a különbség egy szövegszerkesztővel készült
dokumentum és a weblap formázása között. A táblázatokat az ablakméret
módosításakor a böngésző teljesen átrendezheti.
A
weblapok elemeinek (táblázat, cella, kép stb.) százalékosan megadott mérete a
szülő elem méretéhez viszonyított
értéket jelent. Szemléltetésül helyezzünk egy 100 pixel széles cellába egy 50
pixel szélességű képet. Írjunk elő a kép tulajdonságainál 100%-os, illetve
200%-os szélességet, és tekintsük meg az ered ményt (a kép szülő eleme a
cella).
Ellentmondásos
adatok esetén a böngésző felülbírálja a HTML-kód előírásait (például a
cellaszélességek összege egy sorban nagyobb, mint a táblázat szélessége, vagy a
tartalom nem fér el az előírt méretben stb.).
A
táblázat szülő eleme általában a dokumentum (a böngésző ablakának a weblapot
tartalmazó része).
A
FrontPage szóközt, a Mozilla Composer pedig sortörést (<br>) szúr be az
üres cellába, hogy körülötte is megjelenjen a keret.
Az
adatok áttekinthető megjelenítése mellett a weblapok táblázatait főleg
tördeléshez használjuk. Ekkor nem jelenítjük meg a táblázat szegélyét. A
tördelésnél bátran alkalmazzuk a cellák összevonását, felosztását. Egy cellába
újabb táblázatot is elhelyezhetünk. A tördelésnél kerüljük az abszolút
pozícionálást, mert ha a fel használó módosítja az ablak vagy a szöveg méretét,
esetleg más felbontású képernyőt használ, akkor teljesen megváltozhat az elemek
elrendezése, legrosszabb esetben el is takarhatják egymást.
Ha
nincs idő a keretek bemutatására, akkor is hívjuk fel a diákok figyelmét erre a
lehetőségre.
Házi
feladat
Összetett
weblapok (keretek)
Űrlapok
készítése
Az
ellenőrző kérdések és feladatok megoldása
1. Lásd a tankönyvben szereplő definíciót.
2. A szövegszerkesztőben főleg a képek
körbefuttatásával, hasábok kialakításával, szövegdobozokkal vé gezzük a
tördelést. A weblapokon a képek körbefuttatásával, táblázatok és keretek
kialakításával törde lünk.
3. Igazítás a lapon, szélesség, magasság,
cellamargó, cellaköz, szegélyek mérete, színe, háttér színe, háttér kép stb.
4. Üres a cella. Írjunk bele egy szóközt.
5. Lásd a tankönyv 102. oldalán lévő
magyarázatot.
6. A táblázatot az iskola tanárait tartalmazó
táblázathoz hasonló módon készíthetjük el.
7. Az e-mail hivatkozások készítését lásd a
Kiegészítések Képek és hivatkozások fejezetében.
A HTML alapjai
Az
óra célja
A
HTML legfontosabb elemeinek megismerése, a HTML-kód értelmezése.
Fontos
fogalmak, definíciók
HTML-kód,
HTML-elem, nyitó és záró tag, üres elem, HEAD, BODY, TITLE, H1..6, P, B, I, A,
IMG elem, src, href tulajdonságok.
Tevékenységek
• a HTML-kód megjelenítése a
weblapszerkesztővel vagy egy egyszerű szövegszerkesztővel,
• egyszerű HTML-kód értelmezése,
módosítása,
• az elemek tulajdonságainak megadása és
módosítása a HTML-kódban (például bgColor),
• az src és a href tulajdonság
értelmezése, megadása.
Az
óra menete
Az
óra levezetéséhez a Kiegészítésekben található, A HTML-alapjai fejezetet
használhatjuk fel.
Nyissunk
meg egy egyszerű weblapot a weblapszerkesztőben, majd váltsunk át a HTML-kód
megjelenítésé re.
A
példa segítségével ismertessük a HTML-kód szerkezetét és legfontosabb elemeit.
Mutassuk
be a tulajdonságok módosítását a HTML-kód segítségével.
A
Kiegészítésekben szereplő példák alapján (buboréksúgó, automatikus frissítés),
szemléltessük a HTML- kód ismeretének fontosságát.
Megjegyzések
A
HTML-kód ismerete nem szerepel a tanterv előírásai között. Csak az emelt színtű
érettségi követelményei említik meg. Ennek ellenére célszerű időt szakítani az
áttekintésére. Az óraszámok egy lehetséges elosztását a tankönyvhöz készített
tanmenetjavaslatban mutatjuk be (lásd: www.ntk.hu).
Ne
követeljük meg az ismeretek készségszintű alkalmazását. Elegendő, ha a tanulók
értelmezni tudják egy egyszerű weblap HTML-kódját. Felismerik a szerkezetét és
az alkotóelemeit, képesek a kód egyszerűbb módosításaira.
Felhívjuk
a figyelmet arra, hogy a HTML-kód elemekből (tehát nem tagokból!) áll. Az
elemeket tagok hatá rolják.
A
HTML-kódba beírt tagoló karaktereket
(white spaces) a böngésző egyetlen szóközként jeleníti meg! Az Enter
például nem hoz létre új sort a weblapon.
Néhány
egyszerű példa alapján célszerű bemutatni az elemek tulajdonságainak a
megadását a HTML-kódban (például bgColor).
Emeljük
ki külön az src és a href tulajdonság szerepét. Ismételjük át a relatív elérési
út megadását. Motivációként a Kiegészítésekben bemutatjuk a buboréksúgó
alkalmazását tetszőleges elemnél, illetve a Nemzetközi Űrállomás pozíciójának
automatikus frissítését.
Számos
HTML-tanfolyami anyagra találunk hivatkozást a
http://html.lap.hu
weboldalon.
A teljes HTML-referenciát megtaláljuk például a következő webhelyeken:
http://www.w3
.org/TR/html4 http://msdn.microsoft.com/library
Házi
feladat
Egy
egyszerű weblap elkészítése a HTML-kód begépelésével. A weblapon szerepeljenek
a megismert HTML-elemek és tulajdonságok.
Kiegészítések
A
HTML alapjai
Rendszerezés
Az
óra célja
A Weblapok készítése fejezet
összefoglalása. Gyakorlás, a dolgozat előkészítése.
Az
óra menete
A
tankönyv 104. oldala alapján foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
Oldjuk meg a 104. oldalon szereplő összetett feladatsort.
Házi
feladat
Számonkérés
Prezentáció
Bevezetés
A
prezentációról szóló fejezet alapvetően gyakorlat-központú.
A
műfaj sajátossága, hogy egyesíti és felhasználja az informatika tantárgy
keretein belül eddig tanultak zö mét: a szövegszerkesztést, az állományokkal, a
grafikai fo galmakkal kapcsolatos ismereteket, tehát a tantárgyon belüli
koncentrációra kiválóan alkalmas. Ugyanakkor a feldolgozha tó témák köre szinte
teljes szabadságot nyújt más tantárgyak, vagy iskolai kereteken túlmutató
ismeretek felé. A diákoknak kitűzött feladatok témái tehát lehetnek a könyvben,
a munka füzetben vagy a feladatlapokon lévőktől eltérőek, az iskola, a tanár,
illetve a diákok igényeihez igazodóak.
Tudatosítani
kell a tanári munkában és a diákok tudatában, hogy a prezentációs műfaj sikeres
művelésének feltétele leg alább három tényezőtől függ:
• A tárgyi tudás a feldolgozott téma
alapos ismeretét jelenti. A hiteles tudás a prezentáció hitelessé gének
biztosítéka, ezen kívül alapja a kényszerű szűkszavúság okozta,
információvesztés nélküli lé-nyegkiemelésnek.
• A vizuális műveltség megfelelő
képzőművészeti látásmódot, ízlést, fantáziát jelent. Látszólag telje sen
szubjektív terület, bár vannak betartandó szabályok, törvények és hagyományok.
Ezek tanítása természetesen nem az informatika tantárgy kereteibe tartozik, de
alkalmazni itt is célszerű. Érdemes konzultálni a rajzszakos kollégával,
mielőtt saját prezentációinkat a tanulók elé visszük, illetve a vizualitásra,
médiára vonatkozó tanácsokat szándékozunk adni nekik.
• A technikai ismeretek a számítógép, a
grafikai és más érintett szoftverek, de legfőképpen a prezen tációs programok
kezelésének ismeretét jelenti. Tudni kell, mire képesek az elérhető
alkalmazások, és választani kell a cél és az elvárások függvényében. Ehhez
célszerű többféle programmal megis merkedni, majd az egyiket igen részletesen
használni.
Látható,
hogy az informatika tantárgy prezentációkészítés szakasza csak ez utóbbi
terület egészére fogal-mazhat meg követelményeket. A tárgyi tudást csak
részlegesen (saját szakterületén belül), a vizuális művelt séget tekintve pedig
egyáltalán nem értékelhetjük.
Igyekeztünk
a legfrissebb szoftvertermékekkel dolgozni, de a fejlődés ütemével nem lehet
egy könyvnek lépést tartani. A 2003-as kiadású MS Office és az OpenOffice.org
2.0.3-as kiadása egymáshoz hasonló szín vonalú megoldásokat tesz lehetővé,
ezért javasolt a párhuzamos feldolgozás, esetleg otthoni munkában kérve a másik
programmal az iskolában készített feladat elkészítését.
A
leckék legtöbbje bizonyos elméleti újdonságra alapozott technikai jellegű
ismereteket tartalmaz. Ezek elsajátítására kell először koncentrálni, majd azok
alkalmazására kisebb feladatokon.
A
leckéket egy projekt-feladat íveli át. Ez minden leckében bővül valamilyen újdonsággal,
és javasolt a diákoknak önállóan elvégezniük a technika elsajátítása és
gyakorlása után.
1.
Bemutató típusú
dokumentum létrehozása
Tanítási
cél A prezentáció műfaji meghatározása,
prezentáció létrehozása
Fontos
fogalmak, definíciók Multimédia: a
multimédia alkalmazása az információ átadásának több emberi érzék szerv
egyidejű használatát igénylő módszere.
Prezentáció,
bemutató: szöveget, ábrákat, képeket tartalmazó teljes képernyős álló képek
sorozata.
Dia
(itt): a prezentáció dokumentumának egy oldala.
Tevékenységek Bemutató dokumentum létrehozása varázslóval,
illetve tündérrel.
Megjegyzés Célszerű a két programot párhuzamosan
ismertetni, rámutatva a hasonlóságokra és a közös fogalmakra.
Kiegészítések Powerpoint sablonok honlapja: http://office.microsoft.com/hu-hu/templates
Az Openüffice.ora kiegészítések lelőhelye: http://ooextras.sourceforae.net
2.
A prezentációs
dokumentum
Tanítási
cél A prezentációs dokumentum szerkezete.
Szövegbevitel.
Fontos
fogalmak, definíciók Tervezősablon: a bemutatóhoz
használt stílusokat tartalmazó fájl. A fájlban tárolt tulajdonságok között
megtalálható a felsorolásjelek, illetve a betűtípusok típusa és mérete, a
helyőrzők elhelyezkedése és mérete, a háttér megjelenése és a kitöltőszínek
sémái, valamint egyes esetekben a diaminta és a címminta is.
Objektumok,
vázlat, helyőrző
Tevékenységek Dia létrehozása, sablon kiválasztása, szöveg
bevitele billentyűzéssel, vágólapról és külső szövegfájlból. A prezentáció
egyszerű vetítése.
Megjegyzés Hassunk oda, hogy a diákok először a nyers
szöveget készítsék el, ellenőrizzenek helyesírást, ezek után kezdjenek formázni
karaktereket és bekezdéseket. Fontos a későbbiekben is előforduló
objektum-megközelítés hangsúlyozása.
3.
Képek a
prezentációban
Tanítási
cél Álló- és mozgóképi elemek beillesztése
a prezentációba
Fontos
fogalmak, definíciók Képtípusok (vektor-
és pixelgrafikus), képformátumok, mozgókép állományok.
Tevékenységek A Rajz eszköztár használata, képek beszúrása
a prezentációba, képek tulajdonságai nak beállítása (méret, takarás, keret,
árnyék stb.). GIF animációk, AVI állományok beillesztése.
Megjegyzés Még óra előtt tegyük elérhetővé az
állományokat, nehogy túl sok időt vegyen igénybe a keresés, illetve letöltés.
4.
Rajzolás
Tanítási
cél Egyszerű alakzatok rajzolása a Rajz
eszköztár felhasználásával. Vektorgrafika al-kalmazása és beillesztése a
prezentációba.
Fontos
fogalmak, definíciók A fotó és a rajzolt
alakzatok funkcióbeli eltérése. Láthatóság, átlátszóság, árnyék, körvonal,
összekötő vonalak.
Tevékenységek Egyszerű alakzatok rajzoltatása, meglévő
prezentációba illesztése. Az objektumok grafikai tulajdonság-lapjainak
megismerése, kihasználása.
Megjegyzés Eleinte hagyjuk, sőt biztassuk a diákokat az
összes lehetőség kipróbálására, akár a végeredmény használhatóságának rovására
is. A technika elsajátítása után helyezzük át a hangsúlyt a funkcionális,
esztétikus alkalmazásra.
Kiegészítések Csontvári!
5.
Animációk,
objektumok, táblázatok, diagramok
Tanítási
cél Az objektumcsatolás fogalma, működése.
Objektumok megjelenésének tervezése, animációk és táblázatok alkalmazása.
Fontos
fogalmak, definíciók OLE technika:
Object Linking and Embedding (kapcsolási technika, objektumok fűzhetik eltérő
típusú állományokhoz)
OLE
szerver és kliens(tároló)
Objektum
beszúrása és csatolása: OLE-objektumot szúr be az aktuális dokumentum ba,
hivatkozásként vagy beágyazott objektumként.
Hivatkozásként
csatolt objektum: egy forrásfájlban létrehozott objektum, melyet egy célfájlba
illesztünk be úgy, hogy a két fájl közötti kapcsolatot megtartjuk. Amikor a
forrásfájlt frissítjük, a célfájlban lévő csatolt objektum is frissíthető.
Beágyazott
objektum: egy forrásfájlban található információ (objektum), melyet a célfájlba
ágyaznak. Beágyazás után az objektum a célfájl részévé válik. A beágyazott
objektum adatainak változása megjelenik a célfájlban is.
Fő
különbség az adatok tárolásának helye, valamint az adatok frissítésének módja a
célfájlban való elhelyezésüket követően.
Animáció:
Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak vagy rajzok,
ábrák, stb. „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól
kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők
meg-elevenednének vagy élnének.
Táblázat
a prezentációban.
Tevékenységek Tetszőleges objektumok megjelenési, eltűnési
effektusainak beállítása. Külső, táblá zat formátumú adatállományok beszúrása
és csatolása prezentációs dokumentumba.
Megjegyzés Az animációk látványossága ne menjen az
élvezhetőség, a használhatóság rovására, hiszen meglehetősen időrabló, többször
nézve unalmas is!
Forgatókönyv
készítésével tervszerű munkára nevelhetjük a tanulókat, bár ennek elfogadtatása
tapasztalatok szerint ellenállásba ütközik (nagy és „felesleges” munká nak
érzik).
Kiegészítések S
6.
Szervezeti diagram,
folyamatábra
Tanítási
cél Diagramok, szervezeti diagramok és
folyamatábrák beillesztése a prezentációba.
Fontos
fogalmak, definíciók Diagram:
összefüggések vagy számszerű adatok grafikus megjelenítése. Szervezeti diagram:
hierarchikus kapcsolatok ábrázolására alkalmas diagram. Folyamatábra:
algoritmusok ábrázolására szolgáló diagram
Tevékenységek Grafikai elemek speciális alkalmazása. A
gyakorló, ismétlő jelleg dominál, kevés új technikai ismeretet tartalmaz.
Megjegyzés D
Kiegészítések Q
7.
Tervezés,
áttűnés
Tanítási
cél A szoftver terv szerinti készítése. A
diaátmenetek tervezése, alkalmazása.
Fontos
fogalmak, definíciók A szoftver tartalma
(a beépített állandó információk), formája(a felhasználói felület) és
működése(= a megvalósított algoritmusok).
Diaátmenet,
diák áttűnése: a prezentáció egy képkockájáról egy másikra váltásának
folyamata.
Diarendező
nézet.
Tevékenységek Szituációhoz illeszkedő forgatókönyvek
készítése. A diaváltások kipróbálása, meg lévő prezentációk diái közötti
váltások átalakítása.
Megjegyzés A technika elsajátítása során minden
kipróbálható, de a végleges állapotban önmér sékletet kell tanúsítaniuk a
tanulóknak. Kezdőknek nehéz elsőre eltalálni a legmegfe lelőbb átmenetet.
Vetíttessük le többször a diákokkal saját munkáikat, és ha ezek után még
tetszik nekik, akkor véglegesíthetik.
Kiegészítések Q
8. Interaktivitás: akciók,
hangállományok
Tanítási
cél A felhasználói tevékenységekhez
köthető események kezelése a bemutatóban. Hang-állományok beszúrása, lejátszása
a vetítés során.
Fontos
fogalmak, definíciók Akciógomb: olyan
grafikai objektum, amelyhez valamilyen akció (közjáték) van rendelve
Közjáték,
akció: a dokumentum objektumaihoz rendelt esemény, művelet (hiperhivatkozás,
programindítás, hanglejátszás)
Hangállomány-formátumok:
pl. WAV, MP3, MID
URL
(Unified Resource Locator): egységes adatforrás megjelölő kifejezés
Tevékenységek Akciógombok alakítása, objektumok
eseményeinek definiálása. Másik diára, másik bemutatóra, URL-re ugrás
beállítása. Több dokumentum összefűzése akciógomb segítségével. Hangeffektus,
zene vezérlése vetítési és objektum-eseményre.
Megjegyzés Nem makrónyelvű programok írása a cél, bár meg
lehet mutatni, hogy olyan is léte zik.
Kiegészítések E
9. Az utolsó simítások: vetítés, nézetek
Tanítási
cél A prezentáció felhasználásától függ a
tartalmi és formai kialakítás. Szóbeli előadás illusztrációja, kirakati
vetítés, végtelenítés. A bemutató különböző nézeteinek alkal-mazásai.
Fontos
fogalmak, definíciók Kirakati vagy
automatikus üzemmód: a prezentáció vetítése beavatkozás nélküli képváltásokkal,
beállíthatóan újrakezdéssel
Normál-,
vázlat-,jegyzet-, emlékeztető-, diarendező nézet vagy kimenet.
Firka
(itt): a bemutató vetítése során a képernyőre rajzolás egérrel.
WYSIWYG
(What You See Is What You Get): a dokumentum végleges állapotát mutató nézet
már a szerkesztés ideje alatt.
Tevékenységek Meglévő prezentáció vetítési módjainak
beállítása. A vetítés alatti „firkálás” kipróbá lása. Reklám, hirdetés
készítése kirakati vetítésre. A Tankönyv ellenőrző feladatai nak megoldása.
Megjegyzés D
Kiegészítések E
10. Archiválás, más formátumba mentés,
nyomtatás, összefoglalás
Tanítási
cél Néhány lehetőség megismertetése a
prezentáció más állomány-formátumba mentésé re, nyomtatására. Összefoglalás.
Fontos
fogalmak, definíciók Vetítésállomány
(PPS): olyan bemutató, amely mindig Diavetítés nézetben nyílik meg Normál nézet
helyett.
PDF
(Portable Document Format): dokumentumok Interneten és publikációkban is
elterjedt digitális formátuma.
SWF:
a Macromedia Flash program által használt multimédiás állományformátum.
Tevékenységek Az alapértelmezettől eltérő formátumok (PDF,
PPS, SWF stb.) elkészítése ugyan azon bemutatóra, majd az állományméretek
összehasonlítása. Más formátumok használhatóságának elemzése. Nyomtatás (virtuális)
nyomtatóra.
Összefoglalás,
a téma lezárása a projekt-feladat értékelésével, néhány bemutatásával.
Megjegyzés D
Kiegészítések E
Tartalom
Bevezetés 2
Az informatikai eszközök használata
(Devecz Ferenc) 3
Általános megjegyzések 3
A Neumann-elvű számítógépek 4
A számítógéprendszer tárolói 5
Helyi és rendszerbuszok, külső
illesztési szabványok 6
Perifériák, beviteli eszközök 7
Kimeneti perifériák 8
Háttértárak 9
Számítógép-rendszerek, hálózatok 10
Az operációs rendszerek fajtái és
szerkezete 11
Fájlok, katalógusok 12
Adatkezelés, adatbiztonság 13
Szervizműveletek 14
Vírusok, férgek és más kártékony
programok 15
Információ - kommunikáció (Végh András) 16
Adat és információ 16
A jelek világa 17
A jelek kategóriái 18
A titokzatos kód 19
Számok és karakterek kódolása 20
Hangkódolás 21
Kép- és színkódolás 22
Logikai műveletek 23
Közvetett kommunikáció 24
E-mail 25
Web 26
Kereső rendszerek 27
Online adatbázisok 28
Csoportos kommunikáció 29
Számítógépes grafika (Juhász Tibor) 30
Bevezetés 30
A színek jellemzése 31
A képek tárolása 33
A grafikai programok használata 34
A rajzolás eszközei 35
Vágás és retusálás 36
A fények és színek javítása 37
Montázs készítése - feliratok a képen 39
A képek nyomtatása 40
Rendszerezés 42
Számonkérés 42
Szövegszerkesztés (Végh András) 43
A szövegszerkesztés alapjai 43
Szövegbevitel 44
Karakterformázás 44
Bekezdésformázás 45
Oldalformázás 46
Képek, grafikák beillesztése és
formázásuk 46
Tabulátorok, táblázatok 47
Körlevél és hasábok 47
Weblapok készítése (Juhász Tibor) 48
Bevezetés 48
A web és a weblapok 50
Weblapok létrehozása és formázása 52
Képek és hivatkozások 53
A weblap elemeinek elrendezése 55
A HTML alapjai 56
Rendszerezés 57
Számonkérés 57
Prezentáció (Makány György) 58
Bevezetés 58
Bemutató típusú dokumentum létrehozása 59
A prezentációs dokumentum 59
Képek a prezentációban 59
Rajzolás 60
Animációk, objektumok, táblázatok,
diagramok 60
Szervezeti diagram, folyamatábra 61
Tervezés, áttűnés 61
Interaktivitás: akciók, hangállományok 61
Az utolsó simítások: vetítés, nézetek 62
Archiválás, más formátumba mentés,
nyomtatás, összefoglalás 62