9 osztály vázlatok

A Neumann-elvű számítógépek

Tanítási cél: A Neumann elvű számítógépek általános tulajdonságainak összefoglalása. A Neumann-elvek jelentősége. A nem neumanni architektúrák létezésének ismerete.

Fontos fogalmak, definíciók   Neumann elvek, a Neumann ciklus, utasításszámláló, utasításregiszter, jelző bitek, órajel, feldolgozó, vezérlő, címszámító, buszvezérlő

Tevékenységek    A Neumann elvek és a fő funkcionális egységek rendszerező tárgyalása. A hexa-decimális számkódok ismétlése, tárkivonat elemzés, a gép jellemzőinek megkeresése az operációs rendszer segítségével.

Megjegyzések       A Debug tárkivonatának elemzése időigényes lehet, ha a hexadecimális számkó dokról nincs elég ismerete a tanulóknak. Sajnos, a Neumann elvek jelentőségének megértése nehezen képzelhető el a gépi utasítás-végrehajtás elemzése nélkül. Ezért a tárkivonat elemzését csak nagyon indokolt esetben hagyjuk el.

Házi feladat  

Kiegészítések       A számítástechnika történetéről, a számítógép generációkról és a nem neumanni architektúrákról bővebben az internetes segédletekben találhatunk kiegészítést. Ilyen a Fotók.doc és a Történet.doc állomány.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Sorolja fel a Neumann- elvű számítógépek tulajdonságait!         -        Az adatok és utasítások kódja bináris.

-        A gép három fő egysége: CPU, főtár, be- és kiviteli egység.

-        A programot és az adatokat ugyanúgy kódolva a végrehajtás alatt a főtár tartalmazza.

-        A végrehajtás a Neumann-ciklus szerint történik.

-        A soros utasítás-végrehajtást ugró vagy vezérlésátadó utasításokkal

lehet módosítani.

2. Mit nevezünk program-szegmensnek?  A program különböző funkciójú részeit, amelyekhez elkülönített tárte rületek tartoznak a^ főtárban.

3. Melyik Neumann-elv teszi lehetővé a víruskészítést?        A programot és az adatokat ugyanúgy kódolva a végrehajtás alatt a főtár tartalmazza.

4. Milyen egység a MIPS?      Millió utasítás/másodperc.

5. Mit nevezünk órajelnek, mi a funkciója?        Rögzített frekvenciájú elektromos jel, amivel a műveletek működését vezérelhetjük.

6. Mi a feladata az ALU- nak?         Az utasítások végrehajtásához szükséges elemi műveletek elvégzése.

7. Mi a funkciója a vezérlő-egységnek?     A gép különböző egységeinek működéséhez szükséges vezérlő jelek előállítása.

8. Mi a feladata a címszá mító egységnek?         A főtár és a b/k kapuk címeinek meghatározása.

9. Mi a szerepe a buszvezér lőnek?  A CPU külső kapcsolatainak kezelése.

A számítógéprendszer tárolói

Tanítási cél: A számítógépek tárolóinak rendszerezése, összefoglalása.

Fontos fogalmak, definíciók   Tárolócella, memóriaszó, tárkapacitás, elérési és ciklusidő.

Tártípusok: sztatikus, dinamikus, destruktív, nem destruktív, felejtő, nem felejtő, ROM, PROM, EPROM, EEPROM,

RAM, sor, verem, asszociatív tár,

közvetlen és soros elérés,

főtár, regiszter, háttértár, gyorsítótár.

Tevékenységek    A témakör jellegénél fogva inkább elméleti. Néhány valódi, könnyebben elérhető tártípus bemutatását feltétlenül javasoljuk. Ahol erre mód van a hardver szemlélte tésével segíthetjük az elméleti tárgyalást.

Megjegyzések       A leckében javítani kívántunk néhány, széleskörűen elterjedt hibás értelmezést. Ilyen például a RAM, vagy a háttértárak tipizálása.

Házi feladatok    

Kiegészítések       A gyorsítótárak sebessége legfeljebb a gyorsabb tár sebességével azonos. A gyorsí tó hatás ezért nem magától értődő. Sajnos, a magyarázat már nem fért el a könyv ben, de az internetes kiegészítés ezt Cache.doc néven tartalmazza. Hasonlóan a kByte-KiByte értelmezések is megtalálhatók ugyanitt a Kibi-Mebi.doc állomány ban.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Mit nevezünk

tárolócellának? Mondjon rá példát! Tárolócellának nevezzük az egyetlen bit tárolására alkalmas eszközt. Például egy pit-land átmenet az optikai tárolókon.

2. Mi a memóriaszó? Ho gyan nevezzük a leggyak rabban használt, legrövi debb memóriaszót?      A tároló egy olvasási vagy írási művelettel kezelhető része. A főtár legrövidebb ilyen egysége a bájt.

3. Milyen tártípusokhoz tar tozik a főtár? Dinamikus, destruktív, felejtő, RWM, RAM, de speciális esetben más típusú is lehet (pl. ROM).

4. Milyen összefüggés áll fenn a destruktív tárak el érési és ciklusideje kö zött?        A ciklusidő nagyobb, mint az elérési idő. A tárciklus mindig egy olva sás-írás párból áll.

5. Sorolja fel a ROM típuso kat!     Fixen beírt ROM, PROM, EPROM, EEPROM (Elektromosan törölhe tő és újraírható)

6. Milyen típusokhoz tartozik a pendrive?         Flash memória, tulajdonképpen egy EEPROM típus.

7. Hasonlítsa össze a főtár és a regiszterek elérési idejét és kapacitását!  A regiszterek gyorsabbak (kisebb az elérési idejük) és kisebb kapaci tásúak a főtárnál.

8. RAM típusúnak nevez- hetö-e a merevlemez?         A háttértárakra nem szoktuk használni ezt a jellemzőt. A merevlemezt közvetlen elérésű tárolónak mondjuk, a RAM tulajdonság csak átla gosan lenne rá igaz.

9. Hol és mikor használunk puffertárakat?        Várakozási sorok kezeléséhez, különböző sebességű eszközök munká jának összehangolására használjuk a puffereket.

10. Mi a szerepe a regiszte-reknek? Adatok, címek, utasítások és vezérlő jelek ideiglenes tárolására hasz nált, maximum néhány bájt kapacitású gyors tárolók.

Helyi és rendszerbuszok, külső illesztési szabványok

Tanítási cél: A számítógépek egységeinek, részeinek összekapcsolását biztosító fontosabb szab ványok.

A hordozható gépek fontosabb jellemzői.

Fontos fogalmak, definíciók   Buszvezérlő chipek, rendszerbusz, memóriabusz, videobusz, helyi buszok, külső buszok: ATA, SCSI, USB, FireWire.

Mobil jellemzők: ACPI, SPCI, HP PCI, PCMCIA, ZV, Centrino

Tevékenységek    A buszok tárgyalását a hardver bemutatásával érdemes kiegészíteni. Az asztali gépeknél térjünk ki az energiagazdálkodás beállítási lehetőségeire az adott operá ciós rendszerben.

Megjegyzés A munkafüzet 8. és 10. feladata az operációs rendszer tárgyalásakor is elvégezhető. A többi feladat az elmélet feldolgozását segítheti.

Kiegészítések       Az internetes anyagban található kiegészítések: ACPI.doc, Alaplap.doc, Külső buszok.doc és IO módok.doc.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Sorolja fel a számítógép belső buszrendszerének komponenseit!         Rendszerbusz, memóriabusz, videobusz (AGP), PCI busz, valamint az északi és déli hídnak nevezett vezérlő chipek.

2. Milyen paraméterei van nak a PCI busznak (óra jel, adatszélesség, átviteli sebesség)?         A 32 bites PCI busz eredeti órajele 33 MHz volt 4x33=132 MByte/s sebességgel, de 64 bites és 266MHz-es változatok is léteznek.

3. Milyen változások várha tók a belső buszok fejlő désében?       A PCI buszt várhatóan a PCIe váltja fel, ami az OSI kommunikációs modellt követő architektúra. Csomagkapcsolt, soros, többszörözhető kapcsolat.

4. Jellemezze röviden az ATA (IDE) és az SATA buszokat! Az ATA párhuzamos, az SATA soros külső busz, a merevlemezek és az optikai tárolók szokásos illesztéséhez tervezték. Közös meghajtóprogammal kezelhetők. Egy-két készüléket szolgálnak ki.

5. Jellemezze az SCSI és a SAS buszokat! Az SCSI párhuzamos, a SAS soros külső busz, merevlemezek, optikai tárolók és gyorsabb külső eszközök illesztéséhez. Egyidejűleg több ké szüléket tudnak kiszolgálni. Közös driverrel kezelhetők.

6. Milyen tulajdonságai van nak az IEEE 1394-es busznak? Soros busz a multimédiás eszközök számára. Eredeti változata 400 Mbit/s sebességű volt. Hotpluggable, azaz a gép működése alatt is csatlakoztatható.

7. Sorolja fel az USB busz fontosabb jellemzőit!         Olcsó, fastruktúrájú soros busz. 2.0 változata 480 Mbit/s sebességű. Az IEE 1394-hez hasonlóan a gép működése alatt is csatlakoztatható.

8. Sorolja fel a mobil és az asztali gépek közötti lé nyeges különbségeket!        -        A mobil gépek kevésbé rugalmasan alakíthatók.

-        Az akkumulátorról való táplálás lehetősége.

-        A drótnélküli kapcsolatok lehetősége a mobil gépeknél^ fontosabb.

9. Melyek a PCMCIA szab vány jellemzői?        A helyi buszhoz kapcsolhatók a PCMCIA eszközök, a gép működése alatt is.

10. Milyen processzort igé nyel a Centrino technoló gia?     Pentium M típusú, teljesítményüket a futó alkalmazásokhoz igazító processzorokat

11. Soroljon fel néhány, a mo-bilgépekhez kapcsolódó hardverfejlesztést!       SPCI, HP PCI, PCMCIA interfész, Zoommed Video, Centrino tech nológia, az ACPI magas szintű támogatása.

Perifériák, beviteli eszközök

Tanítási cél: A fontosabb input készülékek fő jellemzőinek és típusaik megismerése.

Fontos fogal mak, definíciók  A perifériák működésével kapcsolatos fogalomrendszer függhet attól is, hogy milyen konkrét készülékek érhetők el a környezetünkben. A könyv csak a legismertebb be viteli eszközök rövid leírására szorítkozhatott. A gyakorlatilag is elérhető készülékek ennél részletesebben is tárgyalhatók.

A konkrét választástól függően fontosnak érezzük a CCD, az OCR, az EAN kód, a TWAIN protokoll tárgyalását.

Tevékenységek    A tankönyv és a munkafüzet összefoglaló jelleggel tárgyalja a beviteli eszközöket. A felsorolt perifériákból tetszés szerint elhagyhatók a kevésbé fontosak, ha ezeket más elérhető készülékekkel pótolni tudjuk.

Megjegyzések       A korábbról már ismert beviteli eszközök beállító és kezelőprogramjaihoz a munka füzet gyakorlatokat tartalmaz, amelyek önálló tanulói megoldását fontosnak érezzük. Ezek a gyakorlatok az előzményektől függően akár házi feladatként is feladhatók.

Házi feladatok     

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

Mit nevezünk scan kódnak?   A billentyű leütésekor és felengedésekor a számítógépnek küldött kód, amiből az operációs rendszer írásjelkódot, vagy vezérlő kódot készít.

Milyen portokhoz csatolhatjuk az egeret? A soros porthoz, a PS/2 porthoz, az USB buszhoz.

Hogyan működik az egér?      Az egér mozgásérzékelője az elmozdulás mértékét és sebességét elekt romos jelekké alakítja, és ezeket az adatokat a CPU-hoz küldi.

Hogyan működik a szkenner? A megvilágított képről visszavert fény erősségét és színét képpont kó dokká alakítja és a memóriába továbbítja.

Hogyan nevezik a szkennerek és a digitális fényképezőgépek elektronikus fényérzékelő tömbjét?     CCD (Charge Coupled Device-töltéscsatolt egység).

Milyen eszköz a CCD? Milyen perifériákban található meg?         A CCD tulajdonképpen képdigitalizáló eszköz, aminek elemei vagy tömbbe (digitális fényképezőgép) vagy sorba (szkenner) vannak ren dezve.

Hogyan nevezik a szkennerek és a képfeldolgozó programok közös illesztési felületét?         TWAIN (Technology Without Any Interesting Name- különösebb név nélküli technológia).

Hogyan nevezzük az európai vonalkód-szabványt?     EAN (European Article Numbering) kód.

Mit rövidítünk az OCR szóval?       Optical Character Recognize - optikai írásjelfelismerés

Milyen adatokat kódolhatunk az EAN szabvány szerint?     13 számjegyű kód, a származási hely és a termék azonosítására szol gál

Milyen célra használjuk a di-gitalizáló táblákat? A nagyobb táblák jellemző alkalmazása a térinformatika, térképek és műszaki rajzok területe, míg a kisebbek beviteli eszközökben gyako riak.

Hogyan működik a digitális papír-toll együttes?         Speciális, apró pontokkal behálózott papír és miniatűr infravörös ka merával ellátott golyóstoll együttese.

Kimeneti perifériák

A lecke célja         A fontosabb kiviteli készülékek fő jellemzőinek és típusaik megismerése

Fontos fogalmak definíciók    A perifériák működésével kapcsolatos fogalomrendszer függhet attól is, hogy mi lyen konkrét készülékek érhetők el a környezetünkben. A könyv csak a legismer tebb kiviteli eszközök rövid leírására szorítkozhatott. A gyakorlatilag is elérhető készülékek ennél részletesebben is tárgyalhatók.

A konkrét választástól függően fontosnak érezzük a nyomtatótípusok, a video- és hangvezérlők, a CRT, az LCD, a DLP, a MIDI, az S/PDIF tárgyalását.

Tevékenységek    A tankönyv és a munkafüzet összefoglaló jelleggel tárgyalja a kiviteli eszközöket. A felsorolt perifériákból tetszés szerint elhagyhatók a kevésbé fontosak, ha ezeket más elérhető készülékekkel pótolni tudjuk.

Megjegyzések a munkafüzet fel-adataihoz A nyomtatókezelést nem itt, hanem az operációs rendszereknél tárgyaljuk, a meg-jelenítési lehetőségek beállításainak részletezésére terjedelmi okokból nem tértünk ki. Úgy gondoltuk, hogy ezek részben már ismertek, vagy az alkalmazói ismeretek tanítása során is érinthetők.

A feladatok nem az eszközök kezelőprogramjaihoz készültek. Ennek elsődleges oka az, hogy ezek erősen függnek a készüléktípusától. A legfontosabb eszközök beállítási lehetőségeit azonban nem szabad elhagyni. Ezek az operációs rendszer vagy az alkalmazói programok tárgyalásakor kerülhetnek sorra.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Sorolja fel a megismert nyomtatótípusokat!   Karakteres, grafikus, mátrix, tintasugaras, lézer.

2. Milyen kódot várnak a ka rakteres nyomtatók?      Text formátumban, ASCII vagy más szabványos írásjelkódban.

3. Milyen eszközökre van szükség a grafikus nyom-tatásvezérlőkben ?  A nyomtatáshoz célszámítógépre van szükség, operatív tárral és cél-processzorral.

4. A grafikus nyomtatók mi lyen típusait ismeri? Na gyon röviden jellemezze öket!         Mátrix, tintasugaras, lézer. A mátrixnyomtató előnye az olcsó üze meltetés és az egyidejű másolatkészítés lehetősége, a tintasugaras készülékek szépen nyomtatnak, de drága az üzemeltetésük és kicsi a sebességük, a lézerek hibája a költséges színes nyomtatás.

5. Válasszon egy grafikus nyomtatótípust és részle tezze a működését!  A grafikus nyomtatók működését a tankönyv 12. oldalán részleteztük.

6. Mire használhatjuk a plot tert? Hogyan működik?  Vektoros rajzok, műszaki tervek készítéséhez használjuk, sík- és for gódobos változatai vannak.

7. Hasonlítsa össze a CRT és az LCD monitorokat!    A CRT típus egyelőre olcsóbban ad jó minőségű képet. Mérete, súlya és sugárzása azonban határozott hátrányt jelent az LCD típussal szemben.

8. Mit rövidítünk DVI-vel?    Digitális Video Interfész, ami jelentheti az LCD monitorok egy beme netét, de a videojel AD/DA átalakításának a szabványát is.

9. Milyen részegységeket tartalmaznak a monitor-vezérlők? Saját videoprocesszort, legalább egy teljes képernyő kódját tartal mazó videomemóriát és a ( CRT-khez) D-A átalakítót.

10. Milyen típusú kivetítőket is mer? Hogyan működnek?   Két fő típusuk az LCD, illetve a DLP technológián alapul. Az LCD típus R, G és B panelt, a DLP több százezer mikrotükröt használ.

11. Milyen eszközöket tartal maz a hangkártya?         A hangkártya legalább a köv. eszközöket tartalmazza: Szintetizátor, MIDI interfész, A-D, illetve D-A átalakító

12. Mit nevezünk MIDI-nek? A kottához hasonló szabványos zenekódot.

Háttértárak

Tanítási cél A flopi, a flash memóriák, a mágnesszalag, a mágneslemez és az optikai tárolók rendszerezése, összefoglalása. Kiemelt szerepet a merevlemezek, és az optikai táro lók tárgyalása kapott.

Fontos fogal mak, definíci ók Új fogalmat ez a lecke gyakorlatilag nem tartalmaz. A háttértárak legfontosabb jel lemzőit a tanulóknak már ismerni kell. A témakör célja az érettségi követelmények megfelelő összefoglalás és rendszerezés. Legfeljebb az új DVD szabványok, a kék lézeres és a HD DVD tekinthetők ismeretlennek. Azonban mikorra a tankönyv meg jelenik, ezek sem számítanak lényegesen új ismeretnek.

Tevékenységek    A háttértárak használatával kapcsolatos ismereteket a folyamatos géphasználat során szerzik meg a tanulók. Ezért a tanítási óra tárgyaként nem a kapcsolódó gyakorlati tevékenységet céloztuk meg. Nem volt célunk a háttértárak kezelését biztosító szervizproramok tárgyalása sem, ezek az operációs rendszerek komponenseként kerülnek majd sorra.

Megjegyzések a munkafüzet feladataihoz  A munkafüzet feladatai a tankönyv anyagához kapcsolódnak. Gyakorlati jellegűnek egyedül a 4. feladat számít. Ha a témakör gyakorlati jellegének mégis itt szeretnénk nagyobb súlyt adni, az operációs rendszer Rendszereszközeinek ide tartozó művele teit ajánljuk.

Házi feladatok    

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Adja meg a pendrive fontosabb jellemzőit!     A pendrive flash memóriát csatol az USB buszra. Mű ködési tulajdonságait ebből vezethetjük le: jelenlegi kapacitása Gibyte körüli, sebessége 5-10 Mbyte/s.

2. Milyen célra használunk mágnesszalago kat? A mágnesszalagok használati területe mára az archi válásra szűkült.

3. Mit nevezünk szektornak a merevlemezen ?   A mágneslemezek legkisebb címezhető egysége a szektor. Fizikai címét CCHHSS alakban adhatjuk meg.

4. Milyen adatterületeket tartalmaz egy me revlemez partíció?       A boot rekordot, a FAT táblát és másolatát, a gyökér-katalógust és az adatterületet.

5. Milyen optikai tárolóeszközöket ismer?         Optikai adathordozóknak nevezzük a CD és a DVD lemezeket. Mindkét típushoz több további szabvány tartozik.

6. Soroljon ^ fel néhány CD szabványt!    CD-DA, CD-ROM, CD-R, CD-RW, CD-ROM-XA

7. Soroljon fel néhány DVD szabványt!   DVD-ROM, DVD-Video, DVD-Audio, DVD±R, DVD±RW, DVD-RAM

8. Milyen DVD típusokat ismer, melyiknek mekkora a kapacitása? (körülbelül)       DVD-5.4,7 Gbyte, DVD-9:8,5 Gbyte, DVD-10: 9,4 Gbyte, DVD-18: 17Gbyte.

9. Mekkora új, tervezett DVD típusokat is mer?         HD-DVD: egy réteges változatban 15 Gbyte, Blue-Ray DVD: egy rétegen 25 Gbyte,

VMD (Versatile Multilayer Disk): sokrétegű DVD, kb. 50 Gbyte kapacitással.

10. Milyen külső buszokra kapcsolhatók a me-revlemezek és az optikai tárolók?     ATA, SATA,SCSI, SAS, (USB)

Számítógép-rendszerek, hálózatok

Tanítási cél A témakör bevezető jellegű, a hálózati ismeretek alapozására szántuk.

Fontos fogalmak, definíciók   Hoszt, terminál, szerver, munkaállomás, csatorna, modem, duplex, szimplex, félduplex, pont-pont és multipontos összeköttetés, token adogatás, ütközésérzéke lés, időosztás, frekvenciaosztás, híd, átjáró, útválasztó, vonal-, üzenet és csomag kapcsolás, LAN, MAN, WAN, ISDN, ADSL, UMTS, EDGE, WiFi, Bluetooth.

Tevékenységek    A tárgyalásban csak a legfontosabb hálózati fogalmak rövid magyarázatára szorít-koztunk. Ennek ellenére soknak érezzük a bevezetett definíciót és meghatározást, a megemlített eszközöket. Indokolt lehet a tananyag megbontása, de további szűkíté sét nem tartjuk lehetségesnek akkor sem, ha a hálózati ismeretekben nem kell szakmai igényeket érvényesíteni.

Megjegyzések       A tárgyalásból hiányzik a megszokott topológia és topográfia fogalma. Helyette a hálózat logikai tulajdonságaira helyeztük a hangsúlyt. Az a véleményünk, hogy a homályos funkciójú elemeket tartalmazó gráfok nem segítették a hálózati eszközök együttműködésének megértését. A munkafüzet 4. feladatát a későbbi algoritmusok témakör előkészítésére szántuk.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Mi a funkciója a hálózati szer vernek, munkaállomásnak?         A szerver feladata központosított hálózati szolgáltatások nyújtása. A munkaállomások a hálózatra kapcsolódó olyan számítógépek, amelyek önálló operációs rendszerrel rendelkeznek.

2. Milyen a félduplex csatorna?       Egyidejűleg csak egyirányú adatáramot enged meg.

3. Mit nevezünk hálózati csomó-pontnak?         A hálózatba kötött eszközöknek a csatornához való csatlakozási pontjait hívjuk csomópontoknak (node-oknak).

4. Milyen módon köthetjük össze a hálózati csomópontokat?       Pont-pont vagy multipontos módon.

5. Soroljon fel néhány

csatornahozzáférési módszert!         Token adogatás, ütközésfigyelés és érzékelés, időosztásos, frek-venciaosztásos.

6. Milyen hálózati kapcsolattípu sok vannak?   Üzenetkapcsolt, vonalkapcsolt, csomagkapcsolt

7. Mit nevezünk ISO-OSI aján lásnak?     A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) ajánlását a csomag üzemű pont-pont kapcsolatok szervezésére.

8. Hasonlítsa össze a LAN, MAN, WAN hálózatokat!         A WAN típus telekommunikációs csatornákat használ, a MAN általában gyors (optikai) saját csatornát, a LAN kis kiterjedésű, gyorsan kiépíthető helyi hálózat, közepes adatátviteli sebesség gel.

9. Milyen módszerekkel gyorsít ják a vezetékes telefonhálózat átviteli sebességét számítógé pes kapcsolatokhoz?       IDSN: Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat, ADSL: Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal

10. Mit rövidítenek: UMTS, EDGE?        Új mobiltelefon rendszerek, amelyekben a mobilcsatornák sebes sége internetes kapcsolatokhoz is elegendően gyors.

11. Jellemezze röviden az alábbi eszközöket: hálózati híd, át járó, útválasztó!  A híd azonos, az átjáró különböző típusú (protokollú) hálózatokat kapcsol össze. Az útválasztók a protokollcserén túl az optimális továbbítási irányt is meghatározzák.

12. Mit jelentenek a következő ki-fejezések: WiFi, Bluetooth?       A WiFi a drótnélküli internetes kapcsolatok, a Bluetooth számító gépek és mobiltelefonok drótnélküli összekapcsolásának szabvá nya.

Az operációs rendszerek fajtái és szerkezete

Tanítási cél Az operációs rendszerek általános jellemzőinek rendszerezése. Néhány fontos szakmai fogalom megismertetése.

Fontos fogalmak, definíciók   Az operációs rendszer, rendszertípusok, folyamatok és folyamatszálak, rend-szerkomponensek: rendszerhéj, API, rendszermag, szervizprogramok, a szöve ges és a grafikus felület ablakának elemei.

Tevékenységek    A témakör a gyakorlati foglalkozásokról már ismert és folyamatosan használt fogalmakat és objektumokat tárgyal. Ezeket azonban korábban nem foglaltuk rendszerbe. Pontos megnevezésük, szerepük, funkcióik és együttműködésük alapjainak megismerése, megértése e téma feladata.

A kapcsolódó gyakorlatokat felhasználhatjuk az üzenetvezérlés alapvető mód szereibe való bevezetéshez is, ha elegendő idővel rendelkezünk. Ezzel a későbbi (objektum-orientált ) algoritmustervezést segíthetjük.

Megjegyzések a munkafüzet fel-adataihoz A feladatok az 1. kivételével gyakorlati jellegűek és közös foglalkozásokra szán tuk őket.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Milyen komponensei van nak az operációs rendsze reknek?      Az operációs rendszer komponensei: a rendszerhéj, a rendszermag, az alkalmazói programozási felület és a szervizprogramok.

2. Mit nevezünk folyamat nak?       Az operációs rendszervezérlése alatt futó programot nevezzük folya matnak.

3. Mit nevezünk API-nek, mi a funkciója? Az API rendszerhívások és válaszok gyűjteménye. A rendszerhívások kal a kerneltől kérhetünk műveleteket.

4. Sorolja fel a rendszermag feladatait!     A hardver kezelése és a folyamatok igényeinek kielégítése.

5. Milyen szervizprogramo kat kapott az operációs rendszeréhez? A Windows legfontosabb szervizprogramjait a Kellékek mappa fogja össze. A Linux-ban ez a csomag a grafikus felület választásától is függ (pl. Yas2).

6. Milyen típusú felhasználói felületeket ismer? Szöveges és grafikus.

7. Milyen elemei vannak a grafikus felhasználói fe lületnek? A WIMP mozaikszóval szokták kifejezni: Windows, Icons, Menus and Pointig devices - ablakok, ikonok, menük és mutató eszközök.

8. Mi a szerepe a billentyű-fókusznak?     Azt mutatja, hogy a billentyűzetről küldött felhasználói üzenetet me lyik ablak, vezérlőelem fogadja.

9. Hogyan kérhet helyi me nüt az egérrel és hogyan a billentyűzettel?     Egérrel az objektumra mutatva a másodlagos gombbal, billentyűzet ről a Shift+F10-zel a kilejölt elemről.

10. Nyisson meg egy alkalma zást! Keresse meg az al-kalmazásablakban a ta nult ablakelemeket!     Az ablakelemek: az alkalmazás neve, a dokumentum neve, címsor, méretező gombok, ablakzáró gomb, kliensterület, keret, gyermekab lakok.

Fájlok, katalógusok

Tanítási cél A fájlműveletek áttekintése, a társítás funkciója.

Fontos fogalmak, definíciók   Felhasználói jogosultságok. Fájl, katalógus, fájlműveletek felhasználói jogosult ságok, az ACL

Tevékenységek    A fájlokkal kapcsolatos műveletek gyakorlása.

Megjegyzések a munkafüzet felada taihoz A tankönyv ellenőrző feladatainak nagy része, a munkafüzet valamennyi felada ta gyakorlaton való feldolgozásra készült. Nem térhettünk ki hely hiányában a fájlrendszerek tárgyalására, sem a felhasználó jogosultságok sokféle lehetősé gének bemutatására. Ennek ellenére fontosnak érezzük a merevlemezek és az optikai tárolók fájlrendszereinek rövid jellemzését, ha erre mégis lehet időt sza kítani.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Mit nevezünk fájlnak?        Valamilyen számítógépes katalógusba névvel bejegyzett, külső adathordozón elhelyezett adathalmazt nevezünk^fájlnak.

2. Mi a katalógusneve a Word programnak.      A keresővel, vagy az indító ikonról a tulajdonságok paranccsal kereshetjük meg a program helyét, illetve nevét. Ennek alapján a fájl helye: C:\Program FilesMicrosoft Office\OFFICE11, ne- ve:Winword.exe.

3. Vizsgálja meg a társítást a rendszerében. írja ki a fel ismert fontosabb fájltípusok kiterjesztéseit!      A társítás a Sajátgép ^ Eszközök ^Mappa beállításai... ^ Fájl típusok lapon nézhetjük meg. Ugyanitt változtathatjuk meg, vagy hozhatunk létre új egymáshoz rendeléseket.

4. Nézze meg a fájlok tulaj donságait program-, adat-, illetve parancsikon-fájl ese tén!         Valamennyi művelet elvégezhető a helyi menük Tulajdonság paran csával. A különböző fájltípusokhoz más-más tulajdonságablak tar tozik.

5. Próbálja ki a megnyitást i konról, ha van parancsi konról, társított dokumen tumról és a parancssorból is!        A parancssorból való programindítás csak akkor lesz sikeres, ha a programot tartalmazó mappa szerepel az operációs rendszer auto-matikusan keresendő katalógusai között. Ezeket a szöveges felületen a Setparanccsal nézhetjük meg.

6. Keressen a gépén egy tmp kiterjesztésű fájlt. Próbálja ki rajta a törlés és visszaál lítás műveleteket!        A keresővel nagy valószínűséggel találunk ilyen kiterjesztésű állo-mányokat. A kiterjesztés a temporális, azaz ideiglenes szóból szár mazik.

7. Milyen műveleteket végez hetünk a fájlokon? A fájlokon végezhető fontosabb műveletek: létrehozás, kiválasztás, átnevezés, megnyitás, törlés és visszaállítás, másolás, áthelyezés, módosítás, lezárás.

8. Készítsen parancsikont a Word programhoz és tegye ki az Asztalra.  A parancsikont a programfájlhoz, mappához, vagy egy társított dokumentumhoz rendelhetjük. Az ikont helyi menüvel készíthetjük el.

9. Mi a szerepe az ACL listá nak?   Az ACL lista, magyarul az elérés-vezérlő lista a tartalmazza a fel használói jogosultságokat, így a^ fájlokhoz való jogokat is.

10. Hogyan örökölhetünk a fájlokhoz engedélyeket?   A katalógusokhoz való jogok általában öröklődnek a fájlokra. Ezen túl, a felhasználói csoportok tagjaként vagy más felhasználóval való ekvivalenciával szerezhetünk öröklött jogokat.

Adatkezelés, adatbiztonság

Tanítási cél Bevezetés az adatvédelem jogi és szakmai eszközrendszerébe.

Fontos fogalmak, definíciók   Törvények: adatvédelmi, szerzői jogi, a számítógépes bűnözésről szóló. Shareware, freeware, free szoftver, nyílt forrású szoftver, copyleft. Netikett, BSA, CRC, RSA

Tevékenységek    A törvényi alapok tanításához használhatjuk a CD/DVD-s jogtárakat. A szoftverek használatával kapcsolatos jogi és etikai szabályok, az internetes viselkedési normák, adatvédelmi és hibakezelési eszközök tárgyalása.

Megjegyzések       Az utóbbi időben a free software elnevezésről - ami ma már inkább ingyenes szoft vert jelent - a szabadon felhasználható, terjeszthető és módosítható szoftverek ese tén áttértek a nyílt forrású elnevezésre. Ugyanis, a szerzői jogról lemondani, azt átruházni nem lehet, egy szoftver termék tehát csak akkor maradhat szabadon mó dosítható és felhasználható, ha a forráspéldányánál a szerző ezeket licencben meg adta.

A munkafüzetről  A feladatok kevés kivétellel az adatvédelem jogi problémáit dogozzák fel. A szak mai szempontok érvényesítéséhez használjuk az ellenőrző kérdéseket!

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Mi az adatvédelmi biztos szerepe?        Ellenőrzi az adatvédelmi törvény és más adatkezelésre vonatko zó jogszabályok megtartását, kivizsgálja a hozzá érkezett beje lentéseket. Véleményezi az adatvédelmi jogszabályok tervezeteit.

2. Mit kell tenni a szerzőnek, hogy alkotását a szerzői jog védje?   A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illetik meg a szerzői jogok. A szer ző a személyéhez fűződő jogokról nem mondhat le.

3. Milyen szoftver a shareware?      A shareware kipróbálás céljából szabadon (vagy licencben szabá lyozott módon) terjeszthető és használható (trial és lite).

4. Milyen szoftvereket neve zünk copyleftnek?  A copyleft az FSF módszere a szoftverek szerzői jogi kötelékből, pon-tosabban a szabadalmi kötelékből való kivonására.

5. Jellemezze a nyílt szoftver rendszereket!         A nyílt vagy nyílt forrású szoftver szabadon módosítható és terjeszt hető, és a szabad felhasználást senki nem tilthatja meg. A nyílt szoft vereknek általában a^forrása is szabadon hozzáférhető.

6. Említsen olyan cselekmé nyeket, amelyek a számí tógépes bűnözés körébe tartoznak!         Jogosulatlan belépés, adatszerzés, hamisítás, csalás, tiltott közzététel, a szerzői jogok megsértése.

7. Milyen internetes szerve zet ajánlása a Netikett?     Az IETF-Internet Engineering Task Force, az internet működésével kapcsolatos szabályokat kibocsátó szervezet.

8. Milyen biztonsági prob lémák jelentkezhetnek az adattárolásnál?       Tárolás alatti adatsérülés: mechanikai, elektromágneses vagy hőha tásra. Védekezés: rendszeres mentéssel, mert a tárolt adatok sok eset ben nem tartalmaznak elég redundanciát a javításhoz.

9. Melyek az adattovábbítás biztonsági problémái?    Az átvitel alatti sérülés és adatlopás. A sérülés ellen hibadetektálással vagy hibajavítással, az adatlopás ellen titkosítással védekezhetünk.

10. Használható-e az RSA al-goritmus az operációs rendszer és a felhasználó kommunikációjában ?   Igen, a felhasználói név és jelszó párhoz az operációs rendszer az RSA algoritmus nyilvános és titkos kulcsait elő tudja állítani.

11. Milyen objektumok, eszkö zök feladata a feldolgozás biztonságának biztosítá sa?         A BIOS, az operációs rendszer (pl. a bejelentkezési eljárás), a fájl rendszer, mentő és archiváló szervizprogramok.

Szervizműveletek

Tanítási cél Az operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak megismerése.

Fontos fogal mak, definíciók  Huffmann kód, differenciális kódolás, veszteséges kódolás, MPEG, JPEG, MP3, Dolby Digital, RAW, EMF, PostScript, PCL, a kereső, merevlemezek karbantartása, telepítés és regisztrálás.

Tevékenységek    A fontosabb szervizprogramok használata. Részletesebben foglalkoztunk a tömörí téssel és a nyomtatással, de még ezeknél sem törekedhetünk teljességre.

Megjegyzések       A tömörítés és a nyomtatás kivételével - amelyekhez rövid elméleti segítséget is adtunk - a téma feldolgozását tisztán gyakorlati jellegűnek feltételeztük. Az egyes résztémákban nem törekedhetünk teljességre, ha csak a tanítási órákkal számolunk. Ezért különösen fontosnak tartjuk a tanulók önálló otthoni munkáját is. A munka füzet feladatai is elsősorban ezt a célt szolgálják.

Az ellenőrző kérdések a kapcsolódó elméleti ismereteket kérik számon, nem a szervizprogramok használatához készültek.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Mi a redundancia?    Redundáns egy kódhalmaz, ha több elemei több jelet tartalmaznak, mint amennyi az általa hordozott információ kódolásához szüksé ges lenne.

2. Hogyan védhetjük meg az adathordozókon elhelyezett adatainkat a sérüléstől?     A legbiztonságosabb megoldás a rendszeres mentés. A véletlen sérülésből eredő hibákat nem lehet kiküszöbölni. Fajlagosan olcsó adathordozón használhatunk hibajavító kódolást is (CD, DVD).

3. Milyen összefüggés van a redundancia és a hibajavítási lehetőségek között?         A hiba észleléséhez és javításához egyaránt redundanciára van szükség. A javításhoz több redundancia kell, mint a hiba észlelésé hez.

4. Milyen tömörítő kódolásokat ismer?    Veszteségmentes: Huffmann kód, differenciális kód, RLE, LZW,.... Veszteséges: JPEG, MPEG, Dolby Digital, MP3,...

5. Mit nevezünk veszteséges

tömörítésnek, hol használjuk?         Veszteséges a tömörítés, ha az eredeti adatok a tömörítést követően nem állíthatók vissza. Képfájlok, hang és videoállományok kódolá sa.

6. Milyen programot nevezünk kódeknek?         Az olyan programot, ami a tömörítést és a kibontást is önmaga végzi, kódeknek hívjuk.

7. Milyen feladatai vannak a nyomtató illesztőprogramjá nak?     A dokumentum kódjából előállítja a nyomtató értelmezőprogramja számára érthető kódot, és ezt a nyomtatási sorba küldi. (A kód lehet valamilyen közbenső, pl. EMF szabvány szerinti is).

8. Mit jelentenek a RA W, EMF és TXT' formátumok?        RA W: a nyomtató számára érthető kód, EMF: a Windows sorkeze lője számára érthető kód, TXT: szöveges nyomtatókód.

9. Milyen segítséget kaphatunk az operációs rendszertől a keresésekhez?        Indexeléssel gyorsíthatjuk a keresést, összetett szűrőfeltételeket adhatunk meg, a feltételeket fokozatosan finomíthatjuk.

10. Melyek a fontosabb lemez-karbantartási műveletek?      Biztonsági másolat készítése, töredezettség-mentesítés, tömörítés, particionálás, ^ formázás, ^ felületellenőrzés.

Vírusok, férgek és más kártékony programok

Tanítási cél A témakört jelentősége, fontossága miatt tárgyaljuk egy önálló leckében. A vírusvéde lem gyakorlati részeit, a védőprogramok telepítését, víruspajzs létrehozását természe tesen nem halaszthatjuk a fejezet utolsó leckéjéig.

Fontos fogal mak, definíciók  Vírus, féreg, trójai program, kémprogram, reklámprogram, minta szerinti és heuriszti kus keresők

Tevékenységek    A vírusvédelem különböző területeinek tárgyalása.

Megjegyzések       A vírusok, férgek és más kártékony programok nem alkalmasak arra, hogy demonstrá ciós eszközökként felhasználhassuk őket. Ezért - bár a témakör gyakorlati fontossága egyértelmű - , kénytelenek vagyunk elméleti feldolgozást feltételezni akkor is, ha ez nem látszik kielégítőnek. A rosszul beállított védelmi eszközök súlyos kárt okozhat nak, azért a munkafüzet feladatait nem ajánljuk házi feladatként.

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Mi történik a vírusprog ram végrehajtásakor?         -        A vírus szaporodik és más állományokat is megfertőz.

-        Nem történik semmi, a feltételek nem jó az aktivizálódáshoz.

-        A vírus romboló rutinja^ fut, ami kárt okozhat.

2. Sorolja fel a vírusok faj táit!        Fájlvírusok, rendszer- vagy bootvírusok, makrovírusok.

3. Mi a különbség a fájlvíru sok és a rendszervírusok között?       A rendszervírusok nem programfájlokat fertőznek meg, hanem rend-szerterületekbe, boot rekordba, partíciótáblába, katalógusokba épül nek be.

4. Mit nevezünk programfé regnek? A programférgek önálló programok, nincs szükségük hordozó fájlok ra. Az operációs rendszerek védelmi réseit használják ki a szaporo dáshoz és a rendszerkomponensek megfertőzéséhez.

5. Milyen célból készítenek trójai programokat?         A trójai programok maguk nem szaporodnak, de vírusokat képesek szabadon engedni. A vírussal fertőzött programokra hasonlítanak inkább.

6. Mit nevezünk kémprog ramnak? Elsősorban hálózatos környezetben fordulnak elő, céljuk a titokban tartott adatgyűjtés, nagyon különböző célokból.

7. Milyen programokat ne veznek adware-nek? Az adverek reklámprogramok. Általában nem károsak, inkább több nyire haszontalanok. Hálózatos környezetben találkozunk velük.

8. Milyen elektronikus leve leket nevezünk szpemeknek?     A szpemek az interneten nagy tömegben szétküldött levelek. Lehetnek pusztán reklámok, de hordozhatnak vírusokat vagy férgeket is, szán dékuk lehet a hálózat túlterhelése is.

9. Mit nevezünk minta sze rinti víruskeresésnek?        A minta szerinti keresők ismert vírusokból vett mintákat keresnek a lehetséges célfájlokban.

10. Mit nevezünk heurisztikus víruskeresésnek?         A heurisztikus kereső olyan szituációt teremt, hogy a rendszerben létező vírusok vagy férgek aktivizálják magukat, felismerhetők legye nek.

11. Mit nevezünk víruspajzs nak?   A víruspajzs a fötár rezidens (állandóan a tárban lévő) programja, amelyik ellenőrizheti az összes futó programot. Megakadályozhatja a rendszerbe került vírusok vagy ^ férgek ^ futását.

Információ – kommunikáció

Adat és információ

Tanítási cél A tanuló értse az adat fogalmát. Tudja használni az adatmennyiség egységét és többszöröseit. A tanuló lásson példákat az információ szó többféle jelentésére. Értse, hogy az adatmennyiség nem azonos az információmennyiséggel.

Fogalmak, definíciók     Adat, adatmennyiség, bit, byte, prefixumok.

Az információmennyiség egységének definíciója. Az információ, mint új isme ret.

Tevékenységek    Példák megtekintése, különféle adatok, jelsorozatok.

Különféle adathordozók kapacitásának ill. bináris jelhalmazok adatmennyisé gével kapcsolatos számítások, átszámítások.

Bináris jelek variációinak számbavétele. A jelek számának és a lehetséges variációk (üzenetek) számának összefüggése.

Az adat és a szemantikai információfogalom példákon keresztüli elemzése.

Megjegyzések       A tanulók már ismerik a bináris jel ill. a bit fogalmát. De feltehetőleg nem érzik a különbséget az 1 bit adat és az Ibit információ között.

Elég, ha megértik, hogy egy bináris jel adatmennyisége mindig egy bit, de nem biztos, hogy 1 „bit” az információmennyisége.

A kétféle bit jelentése nem ugyanaz.

Egyébként az információmennyiséggel behatóbban nem kell foglalkozni. Elfo-gadható, ha teljesen elhagyjuk az információmennyiség fogalmát. Ami nem jelenti azt, hogy nem foglalkozunk az információ szó más jelentéseivel!

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések:

1. Ezek után mit válaszolunk a bevezetőben feltett kérdésekre? „Létezik-e információ emberi megértés nélkül?” „Mi az adat?”    Ha információ alatt az információmennyiséget értjük, akkor léte zik, hiszen ott még a jelentés sem fontos.

Ha az információ szót, mint „új ismeretet” használjuk, akkor szükséges a megértés.

Fontos, hogy a megértés lehet nem emberi is. Például egy majom vagy a jövőben egy robot is, lehet „az, aki megérti az ismeretet”. Adat: 30. oldalon definiált. Megjegyezzük, hogy a „valamilyen jelrendszer” a valóságban mindig egy konkrét jelrendszert jelent.

2. Mikor 1 bit az adatmennyiség? Milyen prefixumokat ismer?     1 bit és többszörösei: 30. o.

A bitet itt az információmennyiség egységétől (az is 1 bit) függet lenül definiáltjuk. E fogalmakat a számítástechnika tankönyvek a múltban gyakran összekeverték.

Az információmennyiségtől független értelmezés teszi lehetővé, hogy mindenféle (digitális) jelet, adathalmazt egyértelműen mérni tudjunk.

3. Hogyan függ a lehetséges üzenetek száma a bitek számától? (Ha minden üzenet azo nos valószínűséggel fordulhat elő, de csak egy üzenet érkezik.)   A lehetséges üzenetek száma: 31. o.

4. Definiálja az információ egységét!         1 bit: 31. o.

5. Hasonlítsa össze az információmennyisé get az adatmennyiséggel!     Hasonlóságok és különbségek: 31. o.

A jelek világa

Tanítási cél Annak megmutatása, hogy a jelek világa igen gazdag. Sokféle jel és jelrendszer felkutatása, bemutatása, értelmezése.

Fogalmak, definíciók     Jel, jelentés, állandó jelek, változó jelek

Tevékenységek    Többféle különleges jel bemutatása, vizsgálata.

A jelekkel kapcsolatos problémák, érdekességek, titkok megbeszélése.

Megjegyzések       A könyvben bemutatott különleges megjelenésű vagy hatású jelen kívül sok más érdekes jel létezik. Ezek felkutatása, bemutatása a tanulók fon tos tevékenysége lehet.

Házi feladat         

Kiegészítések       A DNS-ben a fehérjekódoló gének szakaszainak adatmennyisége a teljes adatmennyiségnek csupán 1,3 %-a. A maradék 98,7 %-ot sokáig „hulla-déknak”, értelmetlen jelsorozatnak tekintették. Lassan kezd kiderülni, hogy a „hulladék” szakaszok is nagyon fontos adatokat tartalmaznak. A DNS még óriási mennyiségű megfejtetlen titkot hordoz.

A jelek fizikai korlátai: www.kiberoktat.hu

Ellenőrző kérdések:

1. Soroljon fel különleges jeleket!    A 33. o. is talál ilyeneket.

2. Mai tudásunk szerint küldhetünk-e jelet a fénynél sebesebben?  Nem.

3. Miért tekintjük a DNS-t jelsorozatnak? A DNS-ben a nukleotidok sorrendjétől függ, például az, hogy a sejtek mikor és milyen fehérjéket gyárta nak. A DNS tehát lényegében olyan jelsorozat, amely az élő szervezet számára jól meghatározott „jelentést” hordoz, végrehajtható programot jelent.

A jelek kategóriái

Tanítási cél A tanuló értse a jel fogalmát. Különböző szempontok szerint tudja a jeleket csoportosítani.

Fogalmak, definíciók     A jel általános definíciója (jelmodell). Vizuális jel, audio jel. Elemi és összetett jelek. Analóg és digitális jelek.

Tevékenységek    Vizuális vagy audio konkrét jelek jelhalmazok csoportosítása a gyakor latban. Minél több analóg, diszkrét és digitális jel megismerése (megte kintése, meghallgatása, tapintása). Alkalmazni lehet fejtörőket, játékokat is.

Megjegyzések      

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések:

1. Milyen j elmodellt és definíciót tart helyénvalónak ez a könyv? Jelmodell: 34. o.

A lényeg: A jel érzékelhető, vagy legalább mérhető jelenség, amelynek önmagától különböző jelentése is van. A jelentést valamilyen szabály írja le.

2. Hogyan kategorizáljuk a vizuális jeleket?       Vizuális jelek: 34. o.

3. Mit jelent az „analóg jel” kifejezés? Mi a különb ség az analóg és a digitális jel között?         Analóg jel, digitális jel: 35. o.

Szemléletesen: az analóg jel többnyire folytonos fo lyamatos, „sima” jel, a digitális pedig diszkrét, „dara bos” - véges sok számmal jól jelölhető.

4. A diszkrét jelek digitális jelek? És fordítva?   Fordítva is.

A titokzatos kód

Tanítási cél A tanuló értse a kódolás és dekódolás fogalmát. Legyen tisztában a kó dolás és a titkosítás fontosságával.

Fogalmak, definíciók     Kód, kódolás, dekódolás, bináris kód, kriptográfia,

Tevékenységek    Titkosírások készítése és szövegek jelek megfejtése játékos formában. Anagrammák, rejtvények megfejtése.

Megjegyzések      

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések:

1. Mit nevezünk kódolásnak? Kódolás: 36. o.

2. Milyen kódokat ismer?       Példák kódokra: 36. o.

3. Milyen régi titkosírásokat ismer? Példák 37. o.

4. T aláljon ki érdekes, szemléletes vagy nehezen megfejthető titkosírást!         Ajánlható például a www.titoktan.hu webhely.

5. Mi az egykulcsos titkosítás lényege?     Egykulcsos titkosítás: 37. o.

6. Mi a nyilvános kulcsos (kétkulcsos) titkosítás lényege?    Nyilvános kulcsos: 37. o.

Számok és karakterek kódolása

Tanítási cél Számrendszerek közötti átváltás megértése, illetve használata. A karakterek bináris (digitális) kódolásának megértése.

Fogalmak, definíciók     Számrendszerek, kettes számrendszer, bináris kód, számábrázolás, ASCII-kód, UNICODE

Tevékenységek    Számok átváltásának gyakorlása. Az ASCII-kódtáblázat használata ke-resztrejtvény, titkosírás vagy más játékos feladatok kapcsán. Alt + kód szám kombináció segítségével számsorozatok jelentésének megfejtése.

Megjegyzések       Az érdeklődőbb tanulókkal kódolási elvi problémákat is oldjunk meg. Például tk. 39. o. 12. kérdés. A számtani szám szűkebb fogalom, mint a digitális jel.

Házi feladat       

Ellenőrző kérdések:

1. Mit nevezünk kódnak?       Nem törekszünk elméleti definícióra, példákat soro lunk fel.

(Általános értelemben minden adat jelrendszerben kódolt. A gyakorlatban inkább csak a nem általánosan ismert, nem könnyen olvasható jelrendszerek esetében beszélünk kódról, pl. vonalkód, morze-kód.)

2. Miért kell kölcsönösen egyértelműnek lennie a kódolási szabálynak?  Így egyértelmű a kódolás eredménye és a dekódolás is az. Dekódoláskor visszakapjuk az eredeti adatot.

3. Mi az alapszáma a hexadecimális rendszernek?       38. o. (az alapszám 16)

4. Hogyan számolunk át egy számot tízesből kettes számrendszerbe?     38. o.

5. Az egész számok ábrázolása hány byte-on történ het?      39. o.

6. Hogyan ábrázolják a tizedes törteket, például 0,666-ot?   39. o.

7. Mi az ASCII-kód?     39. o.

8. Miben különbözik az Unicode az ASCII-tól?  39. o. Az Unicode 2 byte-on kódolja a karaktereket.

Hangkódolás

Tanítási cél A tanuló értse meg az A/D átalakítás lényegét a hang digitalizálásának példáján.

Fogalmak, definíciók     Analóg jel, digitális jel, mintavételezés, kvantálás, frekvencia és egysége (Hz)

Tevékenységek    Hangfelvétel készítése és lejátszása számítógéppel. Hanglejátszó, mé-dialejátszó alkalmazások használata.

A számítógépes zene (szerkesztés) iránt érdeklődő tanulók kiselőadást, rövid bemutatót is tarthatnak.

Megjegyzések       Hangokban titkos adatok is jól elrejthetőek és nem csak úgy, hogy „vi-rágnyelven” beszélünk.

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések:

1. Milyen frekvenciatartományba eső hangot hall az ember?         41. o. 20 Hz - 16 000 Hz, Igaz, vannak, akik kicsit nagyobb tartományt képesek érzékelni. Például: hall ják a 20 000 Hz-es hangokat is.

2. Milyen j elek a hangok?      41. o. Analóg jel.

3. Mi történik a hang digitalizálásakor, mintavétele zés során?      41. o. Összefoglalva: folytonos analóg jelből időegy ség alatt igen sokszor mintát veszünk, azaz megmér jük és tároljuk az értékét.

4. Miért van szükség kvantálásra?   Minél nagyobb tartományt kívánunk ábrázolni, annál több számjegyre van szükségünk. Hasonló a helyzet a pontossággal is, például a p valós szám csak végtelen sok számjeggyel írható le, tehát az adatmennyisége is végtelen. Ez a gyakorlatban képtelenség, de nincs is rá szükségünk. A mintavételezésnél kapott számokat is csak korlátozott pontossággal ábrázoljuk. A jeleket csak korlátozott tartományban mérjük, azaz feltesz- szük, hogy nincsenek sem túl kicsi, sem túl nagy jelek. Így a digitalizált jel adatmennyisége véges szám lesz.

Kép- és színkódolás

Tanítási cél A tanuló értse a kép (mint összetett jel) digitalizálásának elvét. Hogyan lehet egy színes képet bináris jelsorozattá kódolni?

Fogalmak, definíciók     Elemi jel, összetett jel, analóg és digitális jel.

Pixelfelbontás, fizikai felbontás, színkód, színmélység, RGB- színkódolás, CMYK-színkódolás

Tevékenységek    Képek felbontásának számítása megadott adatokból. Képek adatmennyi-ségének számítása egyszerű esetekben. Megadott színek kódjainak (kö zelítő vagy pontos) meghatározása.

Fényképek szkennelése. Digitális felvételek készítése fényképezőgéppel ill. kamerával.

Megjegyzések       Színekkel titkosírás is készíthető, illetve képekben titkos adatok is jól elrejthetőek. Például a kép egy részletének színkódját ASCII-kódként értelmezve, egy titkosított szöveget kapunk.

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések:

1. Mi a fizikai felbontás és a pixelfelbontás közötti különbség?     42. o.

A pixelfelbontás semmit sem mond arról, hogy egy pixel (képpont) valójában mekkora (mm-ben). Ez ugyanis függ a kép valódi méretétől is.

2. Mi a fizikai alapja az additív színkeverésnek?         43. o. Három alapszínből (majdnem) minden szín kikeverhető.

3. Mit nevezünk RGB -színkódolásnak?   43. o.

4. 24 bites színmélység hány szín kódolására alkal mas?      224 szín kódolására alkalmas.

5. Milyen szín az RGB(0,0,255)?     Kék

6. Melyek a CMYK-színkódolás alapszínei?      43. o.

Logikai műveletek

Tanítási cél Alapvető logikai műveletek megismerése, gyakorlása.

Egyszerű logikai feladatok, feladványok megoldása kapcsán a logikus gondolkodás fejlesztése.

Fogalmak, definíciók     Állítások és logikai értékük (igaz vagy hamis voltuk). Logikai adat, logikai operátor ill. művelet (nem, és, vagy, xor).

Tevékenységek    Logikai feladványok megoldása, logikai műveletek elvégzése bináris jelekkel.

Megjegyzések       A Boole-algebra elemeinek ismerete csak az emelt szintű érettségin követelmény.

Az”Érdekességek” megfejtése.

Bankrablás: Mivel A ártatlan, ezért, ha C sem bűnös, akkor csak B lehet a tettes. Ha C mégis bűnös, akkor csak B lehet a bűntársa, mert A ártat lan. Tehát B mindenképpen bűnös.

Lakás kirablása: Ha sem C, sem B nem bűnös, akkor csak A lehetett a rabló. Ha B bűnös, akkor vagy A a bűntársa vagy C, csak az egyikük. C nem lehet, mert C-nek két bűntársa lett volna. Tehát B-nek csak A lehet a bűntársa. Végeredményben A mindenképpen bűnös.

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések:

1. Mi a kijelentés és a logikai értéke?        Egy állítás, amely vagy igaz, vagy hamis, ezek a logi kai értékei.

2. Soroljon fel logikai operátorokat (ill. művelete ket)!         44. o.

3. Mire használatos az igazságtábla?         Az igazságtábla megadja, hogy egy logikai operátor vagy kifejezés a lehetséges bemeneti logikai értékekre milyen kimeneti értékeket produkál.

Közvetett kommunikáció

Tanítási cél A kommunikáció modelljének megismerése. Kommunikációs rendsze rek megismerése.

Fogalmak, definíciók     Forrás, kódoló, adó, csatorna, vevő, dekódoló, nyelő, jel/zaj, redundan cia.

Tevékenységek    A modell egyes elemeinek azonosítása kommunikációs rendszerek ese tében. Adatátviteli sebesség (adatáram) számítása egyszerű esetekben.

Megjegyzések       A redundanciáról bővebben a fájlok tömörítésénél olvashatunk.

Házi feladat        

Ellenőrző kérdések:

1. Írja le valamilyen sémával a közvetlen emberi kommunikáció modelljét!      Például:

Gondolat - hangképző szervek - levegő - fül - gon dolat

2. Rajzolja le a Shannon-féle modellt!       46. o.

3. Sorolj a fel a modell egyes elemeit!       46. o.

4. Mi a redundancia?    46. o.

5. Hogyan védekezünk a zaj ellen?  Redundáns közleménnyel, passzív szigeteléssel, jel/zaj arány növelésével, aktív zajszűréssel.

6. Ismertesse a telefonálást, mint kommunikációs folyamatot!       A modell egyes elemeit kell megnevezni.

7. Miért jó, ha nagy a j el/zaj arány?         Mert a jel nagy lesz a zajhoz képest. Így a zaj számot tevően nem torzítja, és nem nyomja el a jelet.

8. Milyen internetes kommunikációs szolgáltatások vannak?        47. o.

E-mail

Tanítási cél Az elektronikus levelezés kommunikációs szolgáltatásainak mélyebb megismerése.

Fogalmak, definíciók     e-mail (ímél), postafiók, e-mail cím, másolatok, melléklet, kísérő ada tok, a beérkező levelek kezelése, egyéb szolgáltatások.

Tevékenységek    Levelek küldése és fogadása megadott jellemzőkkel, mellékletekkel, kísérő adatokkal.

Megjegyzések      

Házi feladat        

Ellenőrző kérdések:

1. Mi a levelezőszerver, és miért van szükség posta fiókra?  48. o.

2. Mi a fő feladata a levelezőprogramnak?         48. o.

3. Mások elolvashatják-e az e-mail-ünket?         Előfordulhat, mert nem kellően biztonságos.

4. Ismertesse az elektronikus levél részeit! 49. o.

5. Milyen általános szolgáltatásokat nyújtanak a levelezőprogramok?    48. o.

Web

Tanítási cél A web sokféleségének megismerése, böngészés.

Fogalmak, definíciók     Web, böngészés (szörfözés), ugrópont (link), a böngésző szolgáltatásai, beállításai.

Tevékenységek    Adott webhelyek, URL-ek elérése. A weblapokkal kapcsolatos feladatok megoldása (nyomtatás, mentés, küldés, kép letöltés, kezdőlap beállítás •••)

Megjegyzések      

Házi feladat       

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldásai:

1. Ismertesse egy választott böngésző alapvető szol gáltatásait, lehetőségeit!   51. o.

2. Milyen műveleteket végezhet a megtekintett we- boldalakkal?   Mentés, nyomtatás

3. Mutassa be a böngésző fontosabb beállítási lehe tőségeit a gyakorlatban!    51. o.

Kereső rendszerek

Tanítási cél A legismertebb internetes kereső eljárások megismerése a gyakorlatban.

Fogalmak, definíciók     Keresőgép, kulcsszavas kereső, tematikus kereső, internetkatalógus, kereső kifejezések,

Tevékenységek    Keresőhelyek megismerése, használata érdekes, motiváló keresési fel adatok megoldásával.

Adjunk feladatokat kereső kifejezésekre (speciális keresés), valamint tematikus keresésre is.

Megjegyzések       Fontos, hogy elegendően sok és változatos feladatot adjunk, amelyekből a tanulók maguk is választhatnak az őket érdeklő témák közül.

Házi feladat      

Ellenőrző kérdések:

1. A böngészőben megtekinthető-e egy weblap html forráskódja? Igen, például Nézet > Forrás (IE)

2. Miért van szükség keresőgépekre? Mit nevezünk tematikus keresőnek, és mit kulcsszavas kereső nek?         52. és 53. o.

3. Ismertesse a kulcsszavak alapj án történő keresés módszerét, lehetőségeit!  52. és 53. o.

Online adatbázisok

Tanítási cél A tanuló ismerjen meg internetes adatbázisokat, információforrásokat, amelyek hasznosak az elektronikus ügyintézés, a tanulás, a művelődés, a napi informálódás (hírek), a vásárlás, a közhasznú információk elérése szempontjából. Ismerje meg a fájlok átvitelének gyakorlati lehetőségét (FTP).

Fogalmak, definíciók     Adatbázis, online informálás, FTP, az adatok megbízhatósága (igazság-tartalma).

Tevékenységek    Adatok szerzése adatbázisokból. Fájlok letöltése FTP szerverről.

Megjegyzések      

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések:

1. Kategorizálj a a magyarországi interneten elérhető ismertebb adatbázisokat!         54. o. Fontos, hogy a tankönyv kategóriái csak példát mutatnak a lehetséges csoportosításra.

Kiscsoportos kutatási feladat lehet az interneten fellel hető valamilyen szempontból, vagy valamilyen téma körben fontos adatbázisok felkutatása és csoportosítá sa.

2. Milyen célt szolgál az FTP protokoll? Mi az FTP kiszolgáló?    54. o.

3. Hogyan lehet igénybe venni az FTP szolgáltatást?   55. o. FTP programra ill. megfelelő böngészőre van szükségünk. FTP protokollt kell használni.

Csoportos kommunikáció

Tanítási cél A tanuló ismerjen meg a gyakorlatban néhány csoportos kommunikációs formát.

Fogalmak, definíciók     Fórum, levelezőlista, csevegés, telefonálás az interneten.

Tevékenységek    Internetes kommunikáció a gyakorlatban.

Megjegyzések       Célszerű kisebb csoportokat alakítani és így használni egy-egy szolgál tatást.

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések:

1. Milyen célt szolgálnak a fórumok?        56. o.

Kapcsolódjunk be néhány fórum eszmecseréjébe. Célszerű előre meghatározni, utánanézni néhány té makörnek, amelyből a tanulók választhatnak.

2. Mit nevezünk blognak?      56. o. Internetes napló.

3. Milyen szolgáltatás nyújt (általában) egy webes levelező lista?  56. o.

4. Mi a csevegés, és a fiatalok általában mire hasz nálják?    57. o.

Gyakran ismerkedésre használják.

5. Mire jó a Skype program? Élő beszélgetést folytathatunk, akár több résztvevővel is, konferenciaszerűen.

Számítógépes grafika

Bevezetés

Számítógépes grafika a tantervben

Az általános iskolából érkező diákoktól a tanterv alapján egy egyszerű rajzprogram (például az MS Paint) kezelését, alapszintű szolgáltatásainak ismeretét, egyszerű rajzok készítését várhatjuk el.

A középiskolai informatika tantervek (kerettanterv, NAT 2003) meglehetősen szűkszavúan bánnak a számítógépes grafika témakörével. A képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásainak megismerése, a digi tális képek alkalmazása a szűkre szabott óraszámmal szemben nagyon átfogó területeket jelöl. A tanterv a tanárra bízza, hogyan bontja ki ezeket az általános meghatározásokat.

Az érettségi követelményrendszer sem túl bőbeszédű, de utal a képekkel végzett műveletekre, a képminő ség javítására. Elvárja egy grafikai program menürendszerének ismeretét, a munkakörnyezet beállítását. Az elemi ábrák rajzolásán túl kitér a módosításra, javításra, transzformációra.

Az elmúlt évek kétszintű érettségi feladatsoraiban a képek méretezését, feliratokkal való ellátását az Offi- ce-programokkal (szövegszerkesztő, prezentáció-készítő) is meg lehetett oldani. Szükség volt továbbá az RGB-színrendszer ismeretére, és néhány esetben az emelt szintű feladatokban a kész ábra színezésére, kiegé szítésére, a grafikai programmal végzett arányos kicsinyítésre.

Grafikai programok

A Számítógépes grafika fejezetet a Photoshop és a Gimp programokra alapoztuk. Mindkét program sze repel az érettségin engedélyezett szoftverek listáján.

A Photoshop 4-es változatát a középiskolák a Sulinet program keretében megkapták. Ez a változat a Win dows XP alatt néha kiakad, néhány párbeszédablakban pedig nem látszanak az ő, illetve ű betűk. A Photoshop újabb változataival már nincs ilyen gond. Az újabb változatok lényegében a 4-eshez hasonló mó don működnek. A Photoshop CS mutat jelentősebb eltéréseket a menürendszerben és a paletták használatá ban, de ez nem befolyásolja lényegesen a tananyag tárgyalását.

A Gimp grafikai program windows-os és linuxos változata is ingyenesen letölthető a következő címről:

http: //www. gimp. org

Válasszuk a Downloads menüpontot, majd a megfelelő platformot. A program mellett a GTK+2 futtatási környezet megfelelő változatát is le kell töltenünk.

A Gimp telepítése

1.      Először telepítsük a GTK+ futtatási környezetet (erre szükség esetén a GIMP telepítőprogramja is fi-gyelmeztet). Minden felajánlott beállítást elfogadhatunk, nem szükséges semmit módosítani. A párbe-szédablakokban kattintsunk a Next, a végén pedig a Finish gombra.

2.      A Gimp telepítésénél szintén elegendő a Next, a végén pedig a Finish gombra kattintani.

Az első indításnál el kell végeznünk néhány beállítás. A párbeszédablakok magyar nyelvű útmutatást tar-talmaznak. Minden beállítást meghagyhatunk, elegendő folyamatosan a Folytatás gombra kattintani.

3.      Szükség esetén telepítsük az angol nyelvű Súgót is, ez sem igényel semmilyen beállítást.

A Számítógépes grafika fejezet tanítása

A tankönyvben egy összetett feladaton keresztül mutatjuk be a grafikai programok alkalmazását. A rész-feladatokat úgy állítottuk össze, hogy kapcsolódjanak a rohamosan terjedő digitális fényképezéshez. A digi tális fényképek feldolgozása, javítása nem csak a diákokat motiválja, de illeszkedik a tantervi követelmé nyekhez is.

A tanári kézikönyvben szereplő, tanórákra történő felbontás, a tanórák menete csak javaslat, amitől tet szőleges mértékben eltérhetünk. A tanulók képességének és a rendelkezésre álló órakeretnek megfelelően a tankönyv fejezeteiből elhagyhatunk részeket. Elképzelhető az is, hogy a tananyagot nem lineárisan, hanem egy-egy fejezetre visszatérve tárgyaljuk. Előre vehetjük az egyes fejezetek könnyebb leckéit, majd a követ kező körben rátérhetünk a nehezebb részekre. 

A színek jellemzése

Az óra célja

A színmodell fogalmának kialakítása, a színek számszerű jellemzésének és a színkeverésnek a bemutatása.

Fontos fogalmak, definíciók

Színmodell, színtér, RGB-színmodell, additív és szubtraktív színkeverés.

Tevékenységek

•        az RGB értékek értelmezése,

•        egyszerű színkeverési feladatok megoldása (lásd: Munkafüzet).

Az óra menete

Az Arnyalat.tif ábra bemutatásával motiváljuk a színmodell szüksé gességét (Munkafüzet 1.).

Bevezetjük a színmodell és a színtér definícióját.

Egy színválasztó ablak segítségével szemléltetjük az RGB-színmodellt (például az Asztal tulajdonságainál vagy egy Office-programnál, Mun kafüzet 4.).

A színválasztó ablak segítségével bevezetjük az additív színkeverés és a komplementer színek fogalmát.

A tankönyv 61. oldalának ábrái alapján bevezetjük a szubtraktív szín keverés fogalmát (Munkafüzet 3.).

Megjegyzések

Az Arnyalat.tif ábra egyes részeit felvághatjuk, majd egy prezentációban elhelyezve animációval szemléltet hetjük az A-val és B-vel jelölt négyzetek színének azonosságát. További optikai csalódásokat találunk példá ul a következő webhelyeken: http://www.sandlotscience .com http: //www .michaelbach. de/ot http://www.eyetricks.com/illusions.htm http://mightyillusions.blogspot.com http://www.coolopticalillusions.com stb.

A színmodell bemutatásánál emeljük ki a 0-255 tartomány és a bájt kapcsolatát. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az egyforma RGB értékek eredménye szürke lesz.

Lehetőség szerint célszerű a monitort nagyítóval megnézni (Munkafüzet 2.). A tankönyv 60. oldalán szereplő ábra mikroszkópos fényképfelvétel a monitor kinagyított képernyőjéről.

Cián vagy türkizkék?

Az informatikában széles körben elterjedt a CMYK-színrendszer C (cyan) színének betű szerinti átírása cián ra, holott ez magyarul nem színt, hanem egy vegyületet jelöl! (Angolul a vegyület neve: cyanid.) A szín ma gyar elnevezése helyesen: türkizkék. A türkiz ásvány ugyanis leggyakrabban kétféle színárnyalatban fordul elő, az egyik nagyon hasonlít a „cyan” alapszínre (türkizkék ~ kékeszöld). A másik inkább zöldes árnyalatú (zöldeskék). Lásd például: http: //en .wikipedia. org/wiki/T urquoise

Az Ország-Magay-Futász-Kövecses: Angol-magyar kéziszótár (Akadémiai Kiadó, 1999, 2002) szerint: cyan = kékeszöld (tehát nem ciánkék!).

Maga a cián szavunk (egyébként a németből átvéve) a szüanosz görög szóból származik, ami sötétkéket je lent! A cián-hidrogén ugyanis sötéteskék festéket képez. A Német értelmező szótár (Kultura International, Budapest, 1990) szerint németül a zyane = Kornblume (búzavirág), aminek a kékje nyilván sokkal sötétebb (és szinte pontosan megfelel a ciánkéknek), mint a „cyan” alapszín. Egyébként ebben a kéziszótárban is idé zik a görög eredetet.

A művészetekben az informatikánál kicsit pontosabban definiálták a különböző színárnyalatokat. A színtan-könyvek (például Goethe: Színtan, Corvina Kiadó, 1983, 5. tábla) bemutatják a ciánkéket, ami sokkal söté- tebb, mint a „cyan” alapszín, pontosan a búzavirág kékjének felel meg. 

A színek elnevezése az informatikán kívül más területeken is fontos (szövetek, autók, festékek, utazási irodák reklámjai stb.), ezért nem ke verhetjük össze. Csak teljesen véletlenszerűen néhány weblap, ahol be mutatják a türkizkéket:

http://www.kallai.hu/galeria/targyak/targyak_hun.htm http://www.procontrol.hu/Tavkozle/MOBIL/N5110/Index.htm vagy angolul:

http://www.eclectics.co.uk/fiesta-roman.htm

Egyébként nem minden informatikakönyv veszi át szolgai módon az angol szót. Az egyik legjobb számítógépes grafika könyvben (Deke McClelland: Dummies-könyvek Photoshop 4, Kossuth Kiadó, 1998) pontosan türkizkéknek nevezik (lásd például a 7-1-es színes ábra felira tát).

Érdekes az OpenOffice 1.1.2 szóhasználata, amely egymás mellett sze repelteti a világos (!) ciánkéket és a türkizt az alig árnyalatnyit eltérő színeknél. A „világos” jelző magyarázata nyilván az, hogy a ciánkék önmagában sötét szín! Szerencsére a Microsoft Office Word a színpalettáján a helyes türkiz(kék) elne vezést alkalmazza!

Házi feladat

•        A fény tulajdonságai, a HSB- és HSL-színmodell

•        A CMYK-színmodell

•        A színmodellek kapcsolata

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      A számítógépes grafika legfontosabb alkalmazási területei:

•        szöveg és kiadványszerkesztés, bemutatókészítés (prezentációk), weblapok grafikai elemei,

•        számítógéppel segített tervezés és gyártás (CAD: Computer Aided Design and Manufacturing),

•        térképészeti információs rendszerek (térinformatika), időjárás-előrejelzés,

•        különböző szimulációs rendszerek (autóvezetők felkészítése, repülőgép- és űrhajó-szimulátorok a pi lóták számára),

•        mesterséges, háromdimenziós hatást keltő modellezés a számítógépes játékokban, a filmgyártásban, a Mars-szondák irányításában, az Interneten stb. (VR: virtual reality, virtuális valóság),

•        digitális fényképek és videofelvételek tárolása, módosítása, bemutatása.

2.      Lásd a tankönyvben szereplő definíciókat.

3.      Lásd Az RGB-színmodell alfejezetet (60. oldal).

4.      Például narancssárga vagy barna.

5.      A Windows például RGB- és HSL-színmodellt. Az Asztal tulajdonságainál nézhetjük meg.

6.      -7. Lásd a tankönyvben szereplő definíciókat.

8. Például vörös-türkizkék, zöld-bíbor, kék-sárga. Szubtraktív összegük fekete lesz.

A képek tárolása

Az óra célja

A raszter- és vektorgrafíka értelmezése, a legfontosabb képfájltípusok áttekintése.

Fontos fogalmak, definíciók

Rasztergrafika (pixelgrafika), vektorgrafíka, cdr, wmf, gif, jpg, tif típusok jellemzése.

Tevékenységek

•        a raszter- és vektorgrafika összehasonlítása, a célnak megfelelő választás,

•        a rasztergrafikus fájltípusok összehasonlítása, a célnak megfelelő választás.

Az óra menete

Mutassuk be az Üvegl.tif és Üveg2.wmf fájlok egyre jobban kinagyított változatát (Munkafüzet 1.). Definiáljuk a kétféle grafikatípust, majd hasonlítsuk össze tulajdonságaikat. Példákon keresztül beszéljük meg alkalmazási területeiket (Munkafüzet 3.).

Röviden ismertessük a legfontosabb vektorgrafikus fájltípusokat.

Ismételjük át a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fogalmát.

Tekintsük át a legfontosabb rasztergrafikus fájltípusokat, emeljük ki jellemző tulajdonságaikat.

Feladatokon keresztül beszéljük meg a fájltípusok alkalmazási területeit (Munkafüzet 4.).

Megjegyzések

A vektorgrafikát nem tárgyaljuk ebben a fejezetben. A vektorgrafika alapjait a tanulók az Office-programok (például szövegszerkesztés, prezentáció-készítés) használatakor sajátították el (Rajzolás eszköztár). Az Offi ce-programmal készített vektorgrafikát a vágólap segítségével illeszthetjük egy rasztergrafikus képre. Pontosítsuk a pixel fogalmát. Egy pixel - a nyomtatók dot-jával (festékszemcséjével) ellentétben - különbö ző színárnyalatokkal rendelkezhet.

Lehetőség szerint mutassuk be egy GIF-kép színpalettáját. Hangsúlyozzuk, hogy a maximum 256 szín tet-szőlegesen megválasztható. Említsük meg a GIF89a-t, illetve PNG-típust (lásd: Kiegészítés).

Mutassuk be a tankönyv 63. oldalán látható ábrához hasonló színes négyzet kinagyított képét egyre gyön gébb minőségű JPG-fájlként mentve (lásd például: Kiegészítés).

Mutassuk be a Kiegészítésben szereplő táblázatot a különböző típusú fájlok méretéről.

A rasztergrafikus fájltípusok között említsük meg a használt grafikai program (Photoshop vagy Gimp) saját formátumát.

A grafikus fájlformátumok kimerítő ismertetését találjuk meg a Wikipédiában (www.wikipedia.org). A kere-sősorba írjuk be a „graphics file format” kifejezést.

Házi feladat

További rasztergrafikus fájltípusok A képfájlok tömörítése A színmélység

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      -2. Lásd a tankönyv összehasonlító táblázatát.

3.      Lásd a tankönyv összehasonlító táblázatát. Ha kinagyítjuk az ábrát, és előtűnnek a pixelek (romlik a minő ség), akkor pixelgrafikával készült.

4.      a) pixel, b) vektor, c) vektor (!), d) pixel vagy vektor.

5.      Lásd a tankönyv felsorolását.

6.      Lásd a tankönyv felsorolását.

7.      a) GIF, b) GIF (!), TIF vagy JPG (ha veszteséges lehet), GIF.

A grafikai programok használata

Az óra célja

A kiválasztott grafikai program felhasználói felületének bemutatása, a legfontosabb menüparancsok, eszköz tárak ismertetése.

Fontos fogalmak, definíciók

Munkaablak/paletta, pixelméret, Pipetta.

Tevékenységek

•        a felhasználói felület beállítása,        •        nagyított, kicsinyített megjelenítés,

•        új kép létrehozása, mentése,   •        navigáció a képen,

•        kép megnyitása,   •        a festő- és háttérszín kiválasztása.

Az óra menete

Indítsuk el a grafikai programot. Mutassuk be az elemeit (munkaablak/paletta), az elemek megnyitását és bezárását.

Végezzük el a felhasználói felület beállítását (vonalzók, mértékegység, eszközök körvonala).

Mutassuk be a Pipetta használatát.

Nyissunk meg egy képfájlt. Mutassuk be a nagyított/kicsinyített megjelenítést, a navigáció eszközeit (Mun kafüzet 3.).

Készítsünk új képet. Definiáljuk a kép pixelméretét (Munkafüzet 4.), ismertessük az új kép létrehozásánál lehetséges beállításokat (például színmód, háttérszín).

Válasszunk színt (színkezelő, Paletták, Színtár), majd rajzoljunk néhány vonalat a Ceruza eszközzel, végül mentsük a fájlt (Munkafüzet 5.).

Megjegyzések

Hívjuk fel a tanulók figyelmét a grafikai program eszköztárait, kezelését bemutató táblázatokra (www.ntk.hu). Tekintsük át a leckéhez kapcsolódó táblázatot.

Mutassuk be a Tab (Photoshop) és az Alt+Tab billentyűk működését.

Emeljük ki, hogy a pixeleknek nincsen fizikai mérete! A kép cm-ben megadható mérete kötődik a megjelení tő eszközhöz (monitor, nyomtató). Így értelmetlen megkérdezni, hogy egy 5 megapixeles fényképezőgép hány centiméteres fényképeket készít! (Bővebben lásd A képek nyomtatása fejezetnél.)

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a nagyítás/kicsinyítés csak a megjelenítésre vonatkozik, a kép pixelmérete nem változik.

Mutassuk be, hogyan lehet a vágólap (beillesztés) és a pipetta segítségével a képernyő tetszőleges pixelének színét meghatározni (lásd: Kiegészítés, illetve Munkafüzet 7., 8.).

Célszerű megjegyezni a legfontosabb eszközökhöz (Kéz, Pipetta) tartozó billentyűparancsokat.

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a végleges változat elkészültéig mindig a grafikai program saját fájltípusát válasszuk ki a mentésnél! Még a végleges változatot is célszerű ebben a fájltípusban megőrizni a későbbi módosítások miatt.

Házi feladat

Színválasztás a képernyőről Grafikai programok Mentés GIF89a formátumban

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Fájl!Beállítások!Képet tartalmazó ablak, 13: Állomány/Preferenciák/Megjelenítés és mutató

2.      -3. Lásd a Táblázatokban a Grafikai programok használatát.

4.      A feladatot a tankönyv útmutatása alapján végezhetjük el.

5.      25600% 3: 1600%

6.      Próbáljuk ki a kinagyított kép mozgatását.

7.      A pipettával kiválaszthatjuk egy pixel színét. A pipetta előhívása rajzolás közben ,®-: Ctrl, 3: Alt. 

A rajzolás eszközei

Az óra célja

A rajzolás eszközeinek megismerése. A kijelölés, körvonalazás, kitöltés egyszerű lehetőségei. A színek ke- verésii módjai.

Fontos fogalmak, definíciók

Ceruza, Ecset, Festékszóró, Radír, átlátszó háttér, keverési módok: normál, szorzás/szendvicspozitív. Tevékenységek

•        új kép létrehozása átlátszó háttérrel,

•        a Ceruza, Ecset, Festékszóró és Radír használata, tulajdonságaik beállítása,

•        ellipszis, kör, téglalap, négyzet kijelölése, a kijelölés körvonalának mozgatása,

•        a kij elölt terület körvonalazása,

•        kitöltés a Festékesvödörrel, az eszköz tulajdonságai,

•        a színkeverési mód beállítása és használata,

•        az utolsó művelet visszavonása.

Az óra menete

Ismertessük a rajzoló eszközöket. Egy üres képen mutassuk be jellemzőiket, tulajdonságaikat. (Munkafüzet 1.)

Ismertessük és mutassuk be a színkeverés néhány típusát (Mun kafüzet 3.).

Hozzuk létre a repülő megrajzolásához szükséges fájlt, és készít sük el a körvonalát. Ügyeljünk az átlátszó háttér beállítására.

Hívjuk fel a figyelmet munka közben a gyakori mentésre.

Mutassuk be a kijelölést és a kijelölés körvonalának mozgatását.

Az adott eszköz használata előtt ügyeljünk a tulajdonságok beállítására. (Munkafüzet 5.)

Rajzoljuk meg az ablakokat, és végezzük el a kitöltést.

Megjegyzések

A rajzeszközök jellemzőit célszerű kinagyított képen bemutatni.

A kevésbé ügyes tanulók a további leckéknél felhasználhatják a legjobban sikerült ábrákat.

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy mást jelent a kijelölés körvonalának a mozgatása, mint a kijelölt terület mozgatása!

A fejlett grafikai programok a vágólapra másolt majd beillesztett részletet új rétegen helyezik el. Ezért az ablakok megrajzolásánál nem követjük a másolás/beillesztés módszerét.

Ecsettel rajzolt körvonalak esetén nem célszerű a Festékesvödröt használni a kitöltéshez, mert nagyon nehéz beállítani a tűrés megfelelő értékét. Alkalmazzuk inkább a szorzás/szendvicspozitív keverési módot, és ecset tel fessük be a területet.

Egy összetett grafikai feladat megoldásánál célszerű az egyes fázisokat más néven (például) sorszámozva elmenteni.

Házi feladat

Bezier-görbék

Görbe rajzolása (Munkafüzet 6.).

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Lásd az új fájl párbeszédablakot.

2.      Rajzoljuk meg a vonalat majd nagyítsuk ki a képet.

3.      A kijelölést a Shift billentyű lenyomása mellett végezzük el.

4.      Rajzoljuk meg az ábrát a megadott beállításokkal, majd nagyítsuk ki a képet.

5.      A radír a háttérszínnel festi be a képet.

6.      A tűrést állítsuk 30 körüli értékre. A kisebb országoknál célszerű még nagyobb értéket választani.

7.      A tankönyv útmutatása alapján próbáljuk ki a különböző keverési módokat. 

Vágás és retusálás

Az óra célja

A vágás és a retusálás megismerése, alkalmazása.

Fontos fogalmak, definíciók

Vágás, retusálás, segédvonalak, Mozgató eszköz, rajzvászon, Pecsétnyomó, életlen maszk.

Tevékenységek

•        segédvonalak használata,

•        a kép vágása, a vágóeszköz tulajdonságainak beállítása, a kijelölt terület mozgatása, transzformálása,

•        a raj zvászon méretének módosítása,

•        a Pecsétnyomó használata,

•        a képélesség növelése, csökkentése,

•        élesítés az életlen maszkkal.

Az óra menete

Nyissunk meg egy képet, majd mutassuk be a rajzvászon méretének módosítását.

Nyissuk meg a Parlament fotóját. Mutassuk be a segédvonalak használatát. Végezzük el a kép vágását. Definiáljuk a retusálás fogalmát.

Az Eiffel-torony felvételén mutassuk be a Pecsétnyomó használatát.

Mutassuk be az életlen maszk használatát. Ismertessük a paraméterek szerepét, célszerű megválasztását.

Megjegyzések

A vágás műveletével már az Office-alkalmazásoknál is megismerkedtünk (Munkafüzet 1.).

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a rajzvászon méretének módosítása a kép pixelméretét (és nem a pixelek méretét) változtatja meg.

A legtöbb grafikai program automatikus lehetőséget is biztosít a képek retusálására. Mutassuk be, hogy a kézi beállítások általában hatásosabbak, mint a program által választott, automatikus értékek. Ezért előnyben részesítjük azokat a módszereket, amelyeknél módosíthatjuk az eszköz paramétereit, például az életlen maszkot az élesítés menüponttal szemben (Munkafüzet 6.).

Emeljük ki a retusálás technikáját (lásd a tankönyvben a Pecsétnyomó használatának ismertetését).

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az életlen maszk egy úgynevezett szűrő. Ha marad idő, akkor mutassuk be néhány szűrő hatását, vagy adjuk fel házi feladatnak (Munkafüzet 7.).

Házi feladat

A grafikai programok szűrői

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Lásd a tankönyvben szereplő definíciót.

2.      Lásd a tankönyv ismertetőjét, illetve a Táblázatokat.

3.      Végezzük el a módosítást a feladat útmutatása alapján.

4.      Lásd a tankönyv definícióját.

5.      -6. A tankönyv útmutatása alapján végezzük el a vágást és a retusálást.

7.      A paraméterek egy lehetséges értéke Mértét. 10%, Sugár: 0,2 pixel, KüszöbszintlHatárérték 0.

8.      Nyissuk meg az Edina.tif fájlt. A torzító szűrőknél jelöljük ki az arc ellipszisét. A kijelölésnél állítsunk be

5 pixeles lágy peremet.

A fények és színek javítása

Az óra célja

A fényerő, a kontraszt, a színegyensúly és a telítettség fogalmának megismerése, értékük korrigálása.

Fontos fogalmak, definíciók

Kontraszt, fényességhisztogram, fekete szint, fehér szint, gamma-pont, színegyensúly, telítettség.

Tevékenységek

•        a digitális felvételek hibáinak felismerése,

•        a Szintek párbeszédablak alkalmazása a kontraszt és a fényerő javításához,

•        a variációs ablak alkalmazása a színegyensúly helyreállításához,

•        a telítettség módosítása a variációs ablakkal.

Az óra menete

A tankönyv ábrái alapján elemezzük a fényképek kontraszt- és színhibáit.

Definiáljuk a kontraszt, a színegyensúly és a telítettség fogalmát.

Mutassuk be egy hibás és egy megfelelő kontraszttal rendelkező kép fényességhisztogramját, elemezzük a hisztogramot (Munkafüzet 1.).

Értelmezzük a Szintek ablak beállítási lehetőségeit (fekete szint, fehér szint, gamma-pont).

A Szintek ablak segítségével módosítsuk a Tyn-templom fotójának kontrasztját és fényességét.

Ismételjük át a komplementer színek fogalmát.

Mutassuk be a színegyensúly módosítását a variációs ablak segítségével.

Mutassuk be a telítettség módosítását a variációs ablak segítségével.

Megjegyzések

A kontraszt, színegyensúly, telítettség fogalmát úgy tudjuk szemléltetni, hogy erősen eltorzított értékeket állítunk be egy képnél.

Hívjuk fel a tanulók figyelmét a fényképek kontraszt- és színhibáinak okaira. Ezeket az okokat nem mindig tudjuk kiküszöbölni a fényképek készítésénél (például az ellenfényt). Ezért a digitális felvételeket célszerű utólag korrigálni (akár egy automatikus korrekciókat végző, ingyenes programmal, például a Photoshop Al bummal). Az Internetről számos ilyen programot tölthetünk le, de a digitális fényképezőgépekhez szintén

gyakran mellékelnek képkorrekciós programot. Már akkor is jelentős mértékű javulást érhetünk el, ha csak a kontrasztot módosítjuk.

A fényességhisztogram már a közepes kategóriájú digitális fényképezőgépek kijelzőjén megjelenik. Értelme zése, felhasználása nagymértékben javítja a felvétel minőségét.

Mivel az utólagos javítások korlátozott hatékonyságúak, a felvételek készítésénél kell törekedni a megfelelő beállításokra (az automatikus beállítások alkalmazása helyett). A mélységélességet például utólag nagyon nehéz módosítani. Célszerű figyelmesen elolvasni a használt digitális fényképezőgép dokumentációját.

A fényességhisztogram fekete és fehér pontját nem célszerű egymáshoz túl közelire állítani, mert ekkor csak kevés fényességfokozat marad a képen, eltűnnek a folyamatos átmenetek. Az eredmény jól látszik, ha szélső séges beállításokat próbálunk ki.

Emeljük ki a kontraszt állításának a tankönyv által javasolt lépéseit (70. oldal).

A kontraszt módosítása után célszerű megnövelni a színek telítettségét.

Megjegyezzük, hogy a grafikai programok Szintek párbeszédablakában látható gamma-pont nem egyezik meg a monitorok gamma értékével (lásd például: http://en.wikipedia.org/wiki/Gamma_correction)! A grafi kai programoknál a gamma-pont az (Lmax + Lmin)/2 fényességértéknél helyezkedik el, ahol Lmax a legvilágo sabb, Lmin pedig a legsötétebb pixel fényessége a képen. A korrekció után tehát a gamma-pontot mindig a hisztogram közepén találjuk.

A kontrasztot számszerűen a következőképpen definiálhatjuk :

kontraszt = Lmax Lm

A variációs ablakban a csúszkát mindig állítsuk a legfinomabb értékhez.

13: Ha egy korrekció után ismét megnyitjuk a variációs ablakot, akkor először kattintsunk az Eredeti képre.

Házi feladat

Digitális felvételek automatikus korrekciója (például a Photoshop Albummal)

Egyéb eszközök (a képek retusálásához)

Szürkeárnyalatos képek színezése

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Lásd a tankönyvben szereplő definíciót.

2.      A kép közepes fényességű pixeleinek a helyzetét a fényességhisztogramon.

3.      Lásd a tankönyv ismertetőjét (70. oldal).

4.      Célszerű a következő értékeket beállítani

fekete szint: 0       gamma-pont: 1,06         fehér szint: 163

5.      Automatikus szintbeállítás alkalmazásával a fentihez hasonló képet kapunk.

6.      Lásd a tankönyvben szereplő definíciót.

7.      Adjunk bíbort, vöröset és egy kis kéket a képhez.

8.      Lásd a tankönyv ismertetőjét.

9.      A variációs ablakban válasszuk a telítettség módosítását, és növeljük meg az értékét. 

Montázs készítése - feliratok a képen

Az óra célja

Rétegek használata, a képek transzformálása, feliratok készítése.

Fontos fogalmak, definíciók

Réteg, aktív réteg, képtranszformáció, Szöveg eszköz.

Tevékenységek

•        rétegek kezelése: új réteg készítése, törlé-  • a pixelméret változtatása,

se, tulajdonságok módosítása,         • felirat készítése, a tulajdonságok megadá-

•        rétegek/képek transzformálása,        sa.

•        rétegek összevonása,

Az óra menete

Nyissunk meg egy képfájlt, majd hozzunk létre új rétegeket. Rajzoljunk vonalakat a rétegekre, és mutassuk be a mozgatásukat, tulajdonságaik (név, átlátszóság, sorrend) módosítását.

Mutassuk be a Rétegek panel használatát.

Töröljük a rétegeket.

Nyissuk meg a repülőgép rajzát és Európa térképét. A repülőgépet másoljuk át a térképre. Mutassuk be az átlátszó háttér hatását.

Másoljuk át az Eiffel-tornyot is a térképre. A kijelölésnél alkalmazzunk néhány pixeles lágy peremet. Mutas suk be a réteg transzformálását (méretváltoztatás, forgatás).

Készítsük el a kép feliratát. Állítsuk be a betűk tulajdonságait (szín, méret, típus, stílus, finomított megjelení tés). Mozgassuk a szöveget tartalmazó réteget a képen.

Módosítsuk utólag a szöveget.

Helyezzük el a térképre a többi épület fotóját is.

Vonjuk össze a rétegeket, majd mentsük a fájlt TIF-formátumban.

Megjegyzések

A rétegeknek mindig adjunk a tartalmukra utaló elnevezést. Sok réteg esetén így könnyű kiválasztani a szük séges réteget.

Rétegek használata esetén figyeljünk arra, hogy a szerkesztési műveletek mindig az aktív rétegre vonatkoz nak.

A képek különböző elemeit célszerű külön rétegekre helyezni. Így sokkal könnyebb az utólagos módosítás. Az utólagos módosítások miatt a kész képet mindig őrizzük meg a grafikai program saját formátumában is. Emeljük ki, hogy a pixelméret módosításánál romlik a kép minősége (Munkafüzet 3.-4.)! A képet célszerű a szükséges méretben elkészíteni.

A betűk színét a szövegeszköz használata előtt kell beállítani.

Házi feladat

Csatornák

Alfa-csatornák használata

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Lásd a tankönyv ismertetőjét.

2.      Az új réteg létrehozása ikonnal a Rétegek panelen.

3.      Kattintással a Rétegek panelen.

4.      Például: méretezés, forgatás, döntés, torzítás, tükrözés stb.

5.      A forgatás mellett célszerű módosítani a kontrasztot és megnövelni a telítettséget.

6.      A feliratot a tankönyv útmutatása alapján készíthetjük el.

7.      Lásd a tankönyv 73. oldalán a kiemelt részt.

8.      A tankönyv 59. oldalán látható montázs fotóit a római Colosseum kivételével megtaláljuk a tankönyvhöz mellékelt fájlok között (www.ntk.hu). A Colosseumról az Interneten kereshetünk felvételt. 

A képek nyomtatása

Az óra célja

A nyomtatási méret beállítása, a képfelbontással kapcsolatos fogalmak tisztázása.

Fontos fogalmak, definíciók

Dot, raszter, féltónusos nyomtatás, nyomtatófelbontás (dpi), képfelbontás (ppi).

Tevékenységek

•        a definíciók, mértékegységek tisztázása,

•        a dot és a pixel megkülönböztetése,

•        a nyomtatott kép méretével, felbontásával kapcsolatos számítások,

•        a jó minőségű nyomtatáshoz szükséges felbontás, a maximális képméret meghatározása,

•        a képfelbontás, nyomtatott méret beállítása a grafikai programban.

Az óra menete

A tankönyv ábrája alapján tisztázzuk a féltónusos nyomtatás technikáját.

Emeljük ki a dot és a pixel közti különbséget.

Definiáljuk a nyomtató felbontását, adjuk meg a mértékegységét (dpi).

Mutassuk be a festékszemcse méretének meghatározását a nyomtatófelbontás alapján.

Definiáljuk a kép felbontását, adjuk meg a mértékegységét (ppi).

Számítsuk ki a szem felbontóképessége alapján a jó minőségű nyomtatáshoz szükséges képfelbontást (250 300 ppi).

Néhány egyszerű példa segítségével mutassuk be, hogyan lehet meghatározni a képfelbontás alapján a pi-xelméretet, illetve a kinyomtatott kép méretét. Számítsuk ki, hogy egy adott pixelméretű képet mekkora mé retben lehet jó minőségben kinyomtatni (Munkafüzet 5.).

Mutassuk be a grafikai programban a képfelbontás beállítását.

Lehetőség szerint nyomtassunk ki egy képet különböző felbontásokkal (Munkafüzet 2.).

A képek felbontása

Bár a lecke csak kiegészítő anyagot tárgyal, mégis feltétlenül érdemes rá időt szakítani! A pixelekkel, nyom tatási méretekkel kapcsolatban ugyanis nagyon sok téves elképzelés él a köztudatban. A digitális fényképe zőgépek korszakában fontos lenne rendet rakni ezen a területen.

A félreértést az okozza, hogy két, alapvetően különböző mennyiséget mérnek ugyanazzal a dpi mértékegy séggel. Mit válaszolnánk például a következő kérdésre: mekkora lesz a 300 dpi felbontású kép mérete, ha 1200 dpi felbontású nyomtatón nyomtatjuk ki? Ezen bizony majd mindenki elgondolkodik, és jó, ha rájön arra, hogy teljesen értelmetlen a kérdés. Mintha azt kérdeznénk meg például, hogy egy 100 cm hosszú tárgy hány kilogrammot fog nyomni a mérlegen!

A nyomtatóknál ugyanis a dpi egy festékcsepp/festékszemcse méretét határozza meg, a képfelbontásnál vi szont egy pixel méretét (lásd a tankönyv 74.-75. oldalán lévő definíciókat és képletet). A festékcsepp nem képvisel árnyalatokat, vagy befestjük vele a papírt vagy nem. A pixel azonban különböző árnyalatokkal ren delkezik.

A papíron úgy hozunk létre árnyalatokat, hogy az egy pixelnek megfelelő tartományt a pixel tónusától függő mértékben festünk be festékcseppekkel (raszterminta, féltónusos nyomtatás). Hihetetlen, hogy kinyomtatva olvashatunk olyan „bölcsességeket”, mint például:

„a 300 dpi-s nyomtató inchenként 300 tintacseppet ejt. Ha a fénykép is 300 dpi, akkor minden egyes tinta- csepp egy képpixelnek felel meg, ez lenne az optimális eset. ”

Ha egy tintacsepp képviselné a kép egy pixelét, akkor nem tudnánk árnyalatokat nyomtatni a papírra!!! A tévedés oka, hogy a mértékegységek azonos jelölése miatt összekevernek két teljesen különböző mennyisé get. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a képfelbontást (pixel/hüvelyk: ppi) a mértékegység jelölésében is meg különböztetni a nyomtatók felbontásától (festékpont/hüvelyk: dpi)! 

Figyelem! A képfelbontásnak semmilyen hatása nincs a monitoron történő megjelenítésre! A monitoron megjelenített kép méretét a használt program szabja meg. 100%-os megjelenítés esetén a kép egy pixele megfelel a monitor egy képpontjának (pixelének). Ennek mérete a beállított képernyőfelbontástól és a képátló fizikai méretétől (pontosabban a monitor fizikai méretétől) függ. Megjegyezzük, hogy az úgyne vezett képernyőfelbontás valójában pixelméretet jelöl (például 1024x768 pixel). A felbontás ugyanis a sűrűséget (például az egy hüvelykre eső elemek számát) jelenti.

A tankönyvben nem tértünk ki a féltónusos nyomtatás minőségét meghatározó másik mennyiségre, a raszterrács sűrűségére (rácssűrűség, lpi, lásd a Kiegészítéseket). A nyomtató ugyanis nem pixeleket nyomtat, hanem rasztercellákat alakít ki. A rasztercellák függetlenek a pixelektől, tehát egy rasztercella általában nem felel meg egy pixelnek!

Az ideális rácssűrűség kialakítása két ellentétes hatás következménye. Minél nagyobb a rácssűrűség, annál finomabb részleteket tudunk megjeleníteni (a legkisebb részlet egy rasztercella méretével egyezik meg). De minél nagyobb a rácssűrűség, annál kevesebb árnyalatot tudunk megjeleníteni (részletesebben lásd a Kiegé szítésekben).

Szürkeárnyalatos kép, különböző rácssűrűségekkel nyomtatva. A nyomtató felbontása 300dpi.

HP LaserJet 2100 PCL6 speciális beállítások

HP LaserJet 2100 PCL6 - dokumentum speciális beállításai Q Papír/kimenet

Papírméret: A4 Példányszám: 1 másolat □ ¡jh] Grafika

Nyomtatási minőség:    600 x 600 dots per inch         v

TrueType betűtípus: tíj J] 1200 x 1200 dots per inch B ife Dokumentum beállításai j|i] 600 x 600 dots per inch

Nyomtatási optimalizálások: Engedélyezve 0 Nyomtató lehetőségei

Gazdaságos mód: Gazdaságos mód - a nyomtató alapérte

RÉT: RÉT - nyomtató-alapértelmezés

A nyomtatófelbontás (valójában rácssűrűség) módosítása a HP LaserJet 2100 típusú nyomtatónál

Mivel a nyomtatók a festék szétfolyása (szétterülése) miatt nem képesek 70-100 árnyalatnál többet létrehozni a papíron, a gyakorlatban körülbelül 10x10 festékszemcséből álló cellákat szoktak alkalmazni. Ezért a rács sűrűség értéke körülbelül tizedakkora, mint a nyomtatófelbontás. A rácssűrűség az otthoni használatra ké szült nyomtatóknál nem állítható. Értékét a fejlett grafikai programokkal szabhatjuk meg, de a nyomtatók csak PostScript üzemmódban veszik figyelembe.

Néhány esetben (például a HP-nyomtatóknál) a dpi módosítása szerepel a nyomtató speciális beállításainál. Valójában természetesen nem a dpi-t változtatjuk meg (ezt a festék és a nyomtató szerkezete meghatározza), hanem a rácssűrűséget. A rácssűrűség a menüben választható dpi értéknek körülbelül a tizedrésze lesz. 

Megjegyzések

Figyeljünk arra, hogy nem minden képfájlt-típus menti el a beállított felbontást (Munkafüzet 4.).

Több grafikai program (például a Gimp vagy a Corel Photo-Paint) a képfelbontásnál - hibásan - dpi-t ír ki, de természetesen ppi-vel számol. Más programok (például a Paint Shop Pro vagy a Photoshop) a félreértések elkerülése végett a rövidítés helyett kiírják a pixels/inch mértékegységet.

A kinyomtatott kép méretét a képfelbontás határozza meg. A képfelbontást mindig célszerű beállítani. Így a kép az általunk meghatározott méretben kerül beillesztésre a különböző Office-dokumentumokba (például szövegszerkesztőbe). Ha nem állítjuk be, akkor egy szövegszerkesztő általában 72 (vagy 96) ppi-vel számol. Ekkor a kép meglehetősen nagy méretű és rossz minőségű lesz.

Ha a dokumentumba illesztett kép méretét szeretnénk módosítani, akkor ezt egy grafikai programmal, a kép-felbontás változtatásával tegyük meg. A szövegszerkesztők ugyanis a kép nagyításakor/kicsinyítésekor a pixelméretet változatják, így mindenképpen rontanak a minőségen (pixeleket illesztenek be vagy hagynak el). A képfelbontás módosítása nem változtatja meg a pixelek számát, tehát nem romlik a minőség. Termé szetesen nem mehetünk 200-250 ppi alá, mert ekkor a szabad szemmel láthatóvá váló pixelek rontják a mi nőséget.

Házi feladat

Féltónusos nyomtatás

Szürkeárnyalatos és színes képek nyomtatása Megjelenítés a képernyőn

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.-3. Lásd a tankönyv definícióját.

4.      A dpi azt adja meg, hogy a nyomtató 2,54 cm-re hány festékcseppet/festékszemcsét tud nyomtatni. A ppi azt adja meg, hogy 2,54 cm-en hány pixel kerül kinyomtatásra.

5.      Legalább 250 (vagy 300) ppi-t.

6.      A kép szélessége: 4 cm x 200 : 2, 54 cm = 315 pixel.

A kép magassága: 5 cm x 200 : 2,54 cm = 394 pixel.

7.      A kép felbontása: 300 x 2,54 : 10 = 76 ppi. Így elég gyönge minőségű képet kapunk. Jó minőségben (300 ppi-vel) nyomtatva a kép szélessége: 300 x 2,54 cm : 300 = 2,54 cm. A kép magassága: 200 x 2,54 cm : 300 = 1,7 cm.

8.      A képfelbontást a Kép menü Nyomtatási méret, illetve Kép méret parancsával módosíthatjuk. A Photo shopban kapcsoljuk ki a kép újraméretezését! A pixelméret nem változik! A nyomtatott kép szélessége: 1650 x 2,54 cm : 300 = 14 cm, magassága: 1500 x 2,54 cm : 300 = 12,7 cm. (Lásd a tankönyv 69. oldalá nak 3. feladatát.)

9.      A nyomtatási méret is a kétszeresére növekedne.

Rendszerezés

Az óra célja

A Számítógépes grafika fejezet összefoglalása. Gyakorlás, a dolgozat előkészítése.

Az óra menete

A tankönyv 76. oldala alapján foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

Oldjuk meg a 76. oldalon szereplő összetett feladatsort.

Házi feladat

Családi kirándulás, táborozás bemutatása a 76. oldal feladatsora alapján.

Számonkérés

Dolgozat a Feladatlapok feladatsorai alapján.

Szövegszerkesztés

A szövegszerkesztés az általános iskolában az egyik legalaposabban megtanított-megtanult gyakorlati jel legű témakör. Ezért ennek a fejezetnek a tananyaga épít az alsóbb évfolyamokon tanultakra. Mindez nem jelenti azt, hogy hiányos lenne. Minden témát tartalmaz, amely középiskolás szinten elvárható és követel mény. Egyszerű példákat, gyakorlatokat alkalmaz az elméleti ismeretek és a gyakorlati készségek fejleszté sére. A példák gyakran humorosak, a tanult informatika anyagra reflektálóak, azt megerősítők, a természet tudományos vagy a humán műveltséget fejlesztők. Igaz ez a munkafüzet és a témazáró feladatlap feladataira is. Legerősebben a szövegszerkesztéshez kapcsolódik a munkafüzet végén található összetett projektfeladat is. Megjegyezzük, hogy az összetett gyakorlati példák a munkafüzetben és e tankönyvcsaládhoz készült fel adatgyűjteményben találhatók.

A szövegszerkesztés alapjai

Tanítási cél A tanuló motiválása, lelkesítése a szövegszerkesztésre, különösen a bevezető szövegben. Cél a használt szövegszerkesztő és a dokumentumok kezelésével kapcsolatos alapvető ismeretek felfrissítése és kiegészítése: indítás, munka környezet beállítása, a dokumentum nézetei. Meglévő dokumentumok meg nyitása, mentése, konvertálása (mentése más formátumban) nyomtatása.

A tanuló képes legyen beállítani a megfelelő munkakörnyezetet. Tudja, hogy a fontosabb formátumokat mikor érdemes használni.

Fogalmak, definíciók     Dokumentum és nézetei, forrásfájl, forrásszöveg. Dokumentum megnyitása, mentése, konvertálása, nyomtatása.

Tevékenységek    A szövegszerkesztő indítása, formázott dokumentum megnyitása. A munka-környezet változtatása, beállítása. Mentés különböző formátumokban, nyom tatás.

Megjegyzések       A tanulók már dolgoztak szövegszerkesztővel és dokumentumokkal. Ez az óra elsősorban az ismétlést és a szintre hozást szolgálja.

Javasoljuk az ismétlő és az ellenőrző kérdéseket átvenni, esetleg a tanár né hány trükköt, fogást, mélyebb ismeretet is bemutathat. Lásd a munkafüzetet!

Házi feladat         A szövegszerkesztés menetét mentse el különböző formátumokban, tankönyv 5. feladat.

Informatika munkafüzet 33. o. 6. feladat.

Kiegészítések       Jelszavas védelem, nyomtatási beállítások, tulajdonságok.

Ellenőrző kérdések

1. Melyek a Word ablak részei?       Az ablak részeinek szokásos megnevezése és megmutatása: Címsor, Menüsor ...

2. Milyen nézetekben tekinthetjük meg a dokumen tumot?   A fontosabb megjelenési formák megnevezése és bemutatá sa menü segítségével. Fontos, hogy többféle formázást tartalmazó dokumentumot használjunk.

3. Hogyan variálhatjuk az eszköztárakat? A Nézet, Eszköztárak segítségével tehetünk ki vagy vehe tünk le eszköztárakat. Az Eszközök, Testreszabás menü is használható.

4. Milyen szövegformátumokat ismer?     Ami a tankönyvben szerepel.

Ellenőrző kérdések

1. Milyen módon tud kijelölni szövegrészeket egérrel? Tankönyv 82. o.

2. Milyen módon tud kijelölni szövegrészeket billen tyűzetről?      Tankönyv 82. o.

3. A Ctrl + Shift + F8 kombináció után hogyan lehet téglalap alakú területet kijelölni?         A téglalap átlója mentén húzzuk az egeret.

4. Mit lehet kijelölni egy Ctrl + kattintás művelettel?  Az egész dokumentumot, ha a kijelölő sávra kattintunk.

5. A karakternek milyen j ellemzőit ismeri?        Tankönyv 82-83. oldal.

6. Mondjon példát talpas betűre!     Tankönyv 82-83. oldal.

7. Milyen szóköz kell a mérőszám és a mértékegység közé?  Nem törhető szóköz: Shift + Ctrl + szóköz.

8. 1 hüvelyk hány pont?        Tankönyv 82-83. oldal.

9. Milyen betűstílusokat ismer?       Tankönyv 82-83. oldal.

Bekezdésformázás

Tanítási cél A bekezdésre vonatkozó műveletek és formázások megismertetése. Annak megértése, hogy milyen szerepet játszik a bekezdés a dokumentumban.

Fogalmak, definíciók     Bekezdés, sor, térköz, sorköz, igazítások, behúzások és a bekezdésstílus.

Tevékenységek    Gépelés, forrásszöveg megnyitása. Igazítások, behúzások gyakorlása. Térköz és sorközállítás. Stílus használat. A dokumentum mentése vagy nyomtatása.

Megjegyzések       A bekezdések szövegei tartalmilag is érdekesek legyenek, különösen, ha be kell gépelni. Alkalmazzunk mintákat. Használjuk az eszköztárat és a menüt is!

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések

1. A bekezdésre vonatkozóan milyen igazításokat ismer? Ezek mit jelentenek?         Tankönyv 84. o.

2. Ki kell-e jelölni a bekezdést, ha igazítani akar juk?  Nem, elég ráállni.

3. Milyen behúzásokat ismer?         Tankönyv 84. o.

4. Hogyan lehet elvégezni egy bal oldali behúzást?      A formázó eszköztáron a Behúzás növelése ikonnal, vagy a vonalzón a Bal oldali behúzás jellel vagy menüből (Formá- tum>Bekezdés).

5. Hogyan lehet beállítani dupla sorközt, és a be kezdés előtt 18 pont térközt?         A Formátum > Bekezdés > Behúzás és térköz ablakban.

Oldalformázás

Tanítási cél A tanuló képes legyen esztétikus oldalak kialakítására, miközben követi a szövegszerkesztés alapjainak konvencióit, szabályait.

Cél az általános emberi értékekre ill. bölcsességekre nevelés is.

Fogalmak, definíciók     Papírméret, oldalbeállítás, (margók, tájolás ...) szegélyek, felsorolás, számo zás, élőfej és élőláb.

Tevékenységek    Oldal, lapméret, margó beállítása. Bekezdések, szövegrészek szegélyezése különböző stílusban. Listák készítése, igazítása, behúzása. Előfej és élőláb készítése. Például levél, feljegyzés, jelentés írása. A dokumentum mentése és/vagy nyomtatása.

Megjegyzések       Használjuk az eszköztárat és a menüt is!

Házi feladat        

Ellenőrző kérdések

1. Mekkora az A4-es és az A5-ös papír?  Tankönyv 86. o.

2. Hogyan kell beállítani a margókat és a tájolást?      Tankönyv 86. o.

3. Hogyan lehet csak a bekezdés fölött és a jobb oldalán húzni szegélyt? Tankönyv 86. o.

4. Hogyan lehet többszintű számozott listát készí teni?        Tankönyv 87. o.

5. Hogyan lehet élőfejet készíteni?   Tankönyv 87. o.

Képek, grafikák beillesztése és formázásuk

Tanítási cél A tanuló képes legyen esztétikus dokumentumok készítésére, képek és más objektumok elhelyezésére a szövegben.

Fogalmak, definíciók     Beszúrás, szimbólum, iniciálé, kép, ClipArt, WordArt, rajzok, vonalak, alak zatok, szövegdoboz.

Tevékenységek    Képek, grafikák, szimbólumok elhelyezése, elrendezése a szövegben. Például egyszerű hirdetés, meghívó, plakát, étlap készítése. A dokumentum mentése vagy nyomtatása.

Megjegyzések       Használjuk az eszköztárakat és a menüt is!

Házi feladat        

Ellenőrző kérdések

1. Hogyan lehet képet beszúrni a dokumentumba?      Tankönyv 88. o.

2. Hogyan lehet képet méretezni és a helyére illeszteni?        Tankönyv 88. o.

3. Hogyan lehet a képet körülfolyatni szöveggel?        Tankönyv 88. o.

4. Elhelyezhető-e a kép vagy a szövegdoboz a folyó szöveg mögött?      Igen. Tankönyv 89. o.

Tabulátorok, táblázatok

Tanítási cél A tanuló képes legyen tabulátorokkal elrendezni az adatokat, illetve tábláza tokat készíteni és formázni.

Fogalmak, definíciók     A tabulátorok fajtái, táblázat, cella, táblázat formázása, szegélyezése, adatok sorba rendezése, konvertálás.

Tevékenységek    Tabulátorok használata, például árjegyzék, órarend, levél írása formázása. Táblázat készítése, formázása és/vagy automatikus formázása, szegélyezése. A dokumentum mentése vagy nyomtatása.

Megjegyzések       Használjuk az eszköztárat és a menüt is!

Házi feladat         

Ellenőrző kérdések

1. Mivel jelzi a Word a tabulálásokat?      Tankönyv 90. o.

2. Hányféle tabulátort ismer? Tankönyv 90. o.

3. Egyszerűen hogyan tehető ki egy tabulátorjel és hogyan törölhető?    Tankönyv 90. o.

4. A tabulátorok az egész oldalra vonatkoznak vagy csak egy bekezdésre?      Tankönyv 88. o.

5. Hogyan mozoghatunk a táblázat cellái között?        Többféleképpen. Tankönyv 91. o.

6. Hogyan állíthatunk be sormagasságot és oszlopszélességet a táblázatban?   Tankönyv 91. o.

Körlevél és hasábok

Tanítási cél A tanuló képes legyen körlevelet készíteni.

Fogalmak, definíciók     Körlevél, adatforrás, törzsdokumentum, egyesítés, adatmező. Szakasz, hasábok.

Tevékenységek    Az adatforrás elkészítése. A törzsdokumentum megírása és az adatmezők beszúrása, majd mentése. A törzsdokumentum és az adatforrás egyesítése, mentése, esetenként nyomtatása.

Megjegyzések       Időt takaríthatunk meg, ha az adatforrás már létezik, forrásfájl.

Házi feladat         Írjon egy körlevelet a csoportjának, melyben egy tetszőleges budapesti ren-dezvényre (kiállításra, felvonulásra, ünneplésre, koncertre...) hívja őket!

Ellenőrző kérdések

1. Mit nevezünk körlevélnek? Tankönyv 92. o.

2. Milyen lépésekből áll egy körlevél készítése? Tankönyv 92. o.

3. Magyarázza el, hogy miért kell adatmezőket beszúrni a törzsdo kumentumba?         Tankönyv 93. o.

4. Miért van szükség többhasábos szövegre?     A túl hosszú sorok nehezen olvashatóak.

5. Hogyan készíthetünk többhasábos szövegrészt?      Tankönyv 93. o.

Weblapok készítése

Bevezetés

Weblapszerkesztés a tantervben

A középiskolai informatika tanterv követelményei között szerepel a weblapkészítés egy webszerkesztő program használatával. A diákoknak meg kell ismerniük a hálózati dokumentumok szerkezetét, szöveg, kép és „link” bevitelét, formázását. Mindezek új ismeretnek számítanak, mert az általános iskolai tanterv nem tartalmazza ezt a témakört.

Az érettségi követelményrendszer egy kicsit jobban részletezi a formázási tudnivalókat. Előírja a lap tu-lajdonságainak (címsor, háttérszín, háttérkép) beállítását, a különböző méretű és igazítású szövegek, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezését egy grafikus webszerkesztővel. Az emelt szintű követelmények közé tartozik a HTML alapelemeinek ismerete, a kód szerkesztése egy egyszerű szövegszer-kesztővel.

A középszintű érettségi feladatsoraiban minden évben külön feladatként szerepelt a weblapszerkesztés. A feladatok megoldása elvárta a nyers szöveg beillesztését, a hexadecimális, illetve X11 (angol nyelvű) szín kódok beállítását, a szöveg méretezését és igazítását, a címsor stílusok ismeretét, felsorolás készítését, a lap és a képek tulajdonságainak (méret, „keret”, azaz szegély) módosítását. Szükség volt az elválasztó vonal, a táblázatok beillesztésére, tulajdonságaik megadására (például szélesség, háttérkép). A táblázatok fontos sze repet játszottak a weblap elemeinek tördelésében. A hivatkozások készítése mellett előfordult a linkek színé nek módosítása, az alapértelmezett értékek megváltoztatása. Általában több weblapot kellett elkészíteni, egymásra mutató hivatkozásokkal (linkekkel). 2006 májusában egy félkész weblap szerkesztése is a felada tok közé tartozott.

Az emelt szintű érettségi dokumentumszerkesztő (összetett) feladatában a 2004-es próbaérettségin és 2005 májusában szerepelt weblapszerkesztési feladat. 2005-ben nem volt szükség a HTML-kód ismeretére. A próbaérettségi feladata hivatkozott a megjegyzés tag-ra (helyesebben elemre), de egy fejlett weblapszer kesztő program (például FrontPage) használatával még így is el lehetett kerülni a HTML-kód közvetlen mó dosítását.

Weblapszerkesztő programok

A weblapszerkesztést a tankönyvben az MS FrontPage programmal és a Mozilla szerkesztőprogramjával (Composer) mutatjuk be. Mindkét program szerepel az érettségin engedélyezett szoftverek listáján.

A FrontPage 2002-es változata része az MS Office XP-nek. A 2003-as FrontPage a tárgyalt anyagot te kintve szinte teljesen hasonló módon működik.

A Mozilla a következő címről tölthető le:

http://mozilla.fsf.hu

A szerkesztőprogramot az Ablak/HTML-szerkesztö menüparanccsal indíthatjuk el (vagy Ctrl+4). Önálló an is indítható a Start menü Mozilla mappájából.

A webhely szerint a Mozilla további fejlesztése megszűnt. A Mozillát a Seamonkey váltja fel, amely ugyanerről a webhelyről tölthető le (2006 júliusában még nem készült el a magyar nyelvű változat). A Seamonkey webszerkesztője (Window/Composer) szinte teljes egészében megegyezik a Mozilláéval.

A Mozilla projekt az NVU (New View) programot ajánlja a weblapok szerkesztéséhez, amelynek a tan könyv írásakor sajnos még nem készült el a végleges változata. Az NVU a Mozilla fenti webhelyéről tölthető le. Logikája lényegében megegyezik a Composerrel, kezelőfelülete azonban jóval gazdagabb. Megjegyez zük, hogy az NVU nem szerepelt az érettségin 2006-ban engedélyezett szoftverek listáján.

A Mozilla, Seamonkey és NVU programoknak mind windows-os, mind linuxos változata elérhető az In-terneten.

A tankönyv 104. oldalán további weblapszerkesztő programokról adunk áttekintést.

A Mozilla Composer menüje és eszközsora

A SeaMonkey menüje és eszközsora

Az NVU menüje és eszközsora

A Weblapok készítése fejezet tanítása

A tankönyvben egy összetett feladaton keresztül mutatjuk be a weblapok készítését. A részfeladatokat egy egyszerű, iskolai webhelyet építenek fel.

A tanári kézikönyvben szereplő, tanórákra történő felbontás, a tanórák menete csak javaslat, amitől tet szőleges mértékben eltérhetünk. A tanulók képességének és a rendelkezésre álló órakeretnek megfelelően a tankönyv fejezeteiből elhagyhatunk részeket. Elképzelhető az is, hogy a tananyagot nem lineárisan, hanem egy-egy fejezetre visszatérve tárgyaljuk. Előre vehetjük az egyes fejezetek könnyebb leckéit, majd a követ kező körben rátérhetünk a nehezebb részekre.

A web és a weblapok

Az óra célja

A web és a webhelyek szerkezetének megismerése, a weblapszerkesztő programok csoportosítása.

Fontos fogalmak, definíciók

Hipertext, hipermédia, hivatkozás (link), webszerver, webhely, kezdőkönyvtár (home-könyvtár), alapértel mezett dokumentum (default weblap), honlap (homepage), rejtettkódos (WYSIWYG) szerkesztő, HTML- konverter.

Tevékenységek

•        a webhely szerkezetének, felépítésének értelmezése,

•        a megfelelő szerkesztőprogram kiválasztása.

Az óra menete

A tankönyv ábrájának a segítségével értelmezzük a web és a hipertext szerkezetét. Mutassuk be a hivatkozá sok különböző típusait.

Definiáljuk a webszerver feladatát, röviden ismertessük a weblapok címzésének és letöltésének folyamatát (DNS-név, IP-cím, portszám, DNS-szerver, http-protokoll).

A tankönyv ábrájának segítségével tekintsük át egy webhely szerkezetét. Ismertessük a kezdőkönyvtár és az alapértelmezett dokumentum szerepét (Munkafüzet 5.).

Töltsük le egy böngészővel a tankönyv 97. oldalán megadott weblapokat. Próbáljuk ki ugyanazon weblap különböző részletességig megadott URL-jeit.

Tekintsük át a weblapszerkesztő programok típusait, indokoljuk az ismertetésre kerülő program választását.

Megjegyzések

A leckében viszonylag sok, de egyszerűen áttekinthető fogalom szerepel. A web működésének megértéséhez szükség van ezen fogalmak tisztázására. Annál is inkább, mert meglehetősen keverednek a hétköznapi szó-használatban (például webhely - honlap).

A fogalmakkal kapcsolatos megjegyzések, problémák

•        A hipertext nem egyetlen fájl (dokumentum), hanem a weben található dokumentumok rendszere.

•        A webszerver nem számítógép. Megtehetjük, hogy ugyanazon a gépen futtatjuk a webszervert, mint a böngészőprogramot. Ugyanarra a számítógépre telepíthetünk a webszerver mellé mail-szervert, FTP-szervert, nyomtatószervert stb.

•        A webhely mappák és fájlok rendszere, a honlap viszont egyetlen fájl (a webhely kezdőlapja). Az érettségi feladatsorok például nem a minisztérium honlapján találhatók meg (hanem a webhely egy másik weblapján).

•        A böngésző a weblap lekérésekor a csomagba beleírja a webszervert futtató számítógép IP-címét és a szolgáltatásnak megfelelő portszámot (általában 80). Ezen információk alapján találja meg a cso mag az Interneten a webszervert futtató számítógépet, azon belül pedig magát a web-szolgáltatást.

•        A DNS-névhez tartozó IP-címet a beállított DNS-szervertől kérdezi le a böngésző. Az IP-cím isme rete nélkül nem küldhető el a csomag a szervernek!

•        A HTTP-csomag úgynevezett fejlécébe a böngésző többek között beírja a DNS-nevet. Ez az infor máció azonban nem vesz részt a csomag célba juttatásában. De a segítségével egy IP-címhez több DNS-nevet rendelhetünk, és a webszerver el tudja különíteni a kéréseket. Így működik a legtöbb in gyenes webhely (például freeweb.hu). Részletesebben lásd a Kiegészítésekben.

•        Ha a felhasználó nem adja meg a kért fájl nevét, csak a mappát (illetve a webhely DNS-nevét) akkor a webszerver az előre beállított fájlt küldi el. Ezt az alapértelmezett fájlt a webszerver gazdája állítja be a szerveren. A fájlnév általában (de nem kötelezően!) index vagy default, a kiterjesztés htm(l), asp,php stb. A honlap (kezdőlap) fájlnevét célszerű ennek megfelelően megválasztani!

•        Az otthoni gépen is üzemeltethetünk webszervert. A Windows operációs rendszer például rendelke zik ilyen szolgáltatással. Ehhez azonban statikus (állandó) IP-címre van szükség. DNS-nevet is cél szerű regisztráltatni. Mivel ezek a szolgáltatások jóval drágábbak egy szokásos otthoni Internet kapcsolatnál, helyettük használhatunk úgynevezett dinamikus DNS-nevet. Részletesebben lásd a Ki egészítésekben. Dinamikus DNS-név esetén az otthoni gép valamilyen terminálszolgáltatással (a Windows-ban például Távoli asztal) is elérhetővé válik.

Hívjuk fel a diákok figyelmét arra, hogy általában nem célszerű Office-alkalmazással (például szövegszer-kesztővel) készíteni weblapot, majd HTML-formátumban menteni. Próbáljuk ki a mentést egy egyszerű do-kumentumnál, majd nézzük meg a HTML-kódot. HTML-ismeretek hiányában is beláthatjuk, hogy nagyon bonyolult kód készült, sok felesleges elemmel.

Házi feladat

Webszerverek használata Office-dokumentumok konvertálása

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Lásd a tankönyv definícióit.

2.      Itt helyezzük el a honlapot (kezdőlapot) és a közvetlenül (mappák megadása nélkül) elérhető dokumen-tumokat.

3.      Fájlnevek: index, default; kiterjesztések: htm(l), asp, php stb.

4.      A webhely az adott DNS-névhez (és portszámhoz) tartozó mappák, fájlok rendszere. A honlap egy HTML-fájl (a webhely kezdőlapja). A két fogalmat gyakran nem különböztetik meg egymástól.

5.

Weblapok létrehozása és formázása

Az óra célja

Weblap létrehozása, tulajdonságainak megadása. Szöveg beillesztése és formázása.

Fontos fogalmak, definíciók

RGB- és X11 (angol nyelvű) színkódok, hivatkozás, felkeresett, illetve aktív hivatkozás, sortörés, címsor stílusok.

Tevékenységek

•        új weblap létrehozása, létező weblap megnyitása a szerkesztőprogramban,

•        a készülő weblap mentése a megfelelő helyre,

•        a weblap tulajdonságainak meghatározása (címsor, háttér- és betűszín, a hivatkozások színe),

•        RGB-színek hexadeciális kódjának értelmezése,

•        szöveg begépelése, beillesztés szövegfájlból,

•        speciális szimbólumok beillesztése,

•        új bekezdés, sortörés létrehozása,

•        karakter- és bekezdésformázás,

•        címsor-stílusok alkalmazása,

•        vízszintes vonal beillesztése.

Az óra menete

Ismételjük át a színek RGB-kódját, röviden ismertessük a hexadecimális értékek értelmezését.

(Munkafüzet 1.)

Töltsük le a Wikipédiáról az X11-színkódokat (lásd a tankönyv 98. oldalán).

Nyissuk meg a kiválasztott szerkesztőprogramot, és röviden ismertessük a kezelőfelületet.

Hozzunk létre egy új weblapot, majd mentsük is el.

Adjuk meg a lap tulajdonságait (címsor, színek, Munkafüzet 2.).

Gépeljük be a tankönyv 98. oldalán látható weblap szövegét.

A tankönyvben látható minta alapján végezzük el a weblap formázását.

Mutassuk be a címsor stílus alkalmazását és az elválasztó vonal beillesztését (Munkafüzet 5.).

Mutassuk be a speciális szimbólumok beillesztésének módját.

Megjegyzések

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egy új weblapot célszerű először menteni. Így a szerkesztőprogram megfe lelő módon illeszti majd be a további fájlokra, képfájlokra mutató relatív hivatkozásokat.

Emeljük ki a weblap cím-tulajdonságának  a szerepét (a böngésző címsorában jelenik meg). Ezt a tulajdon ságot mindig adjuk meg a készülő weblapoknál.

A hexadecimális színkódok használatához nincs szükség a 16-os számrendszer ismeretére. A cél csupán egy megadott érték alkalmazása a formázásnál. Szükség estén az operációs rendszer kellékei között található számológépet is felhasználhatjuk a decimális-hexadecimális átváltáshoz (Nézet/Tudományos).

Egy hivatkozás akkor aktív, amikor éppen rákattintunk. A beállított szín megtekintéséhez ne engedjük fel az egérgombot, vagy térjünk vissza a hivatkozás által letöltött weblapról. Stílusok segítségével még egy színt megadhatunk, ami akkor jelenik meg, amikor a hivatkozás fölé visszük az egeret (a: hover).

A Mozillában az Enter billentyűvel sortörést illesztünk be a szövegbe. Új bekezdést a Bekezdés stílus kivá-lasztásával hozhatunk létre.

Emeljük ki a tankönyv 99. oldalán a szöveg formázására vonatkozó tanácsokat.

Stílusok segítségével a weblapelemek számos további tulajdonságát adhatjuk meg (részletesebben lásd a Kiegészítésekben).

Házi feladat

Stílusok alkalmazása (stíluslapok)

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Ne szerepeljenek benne ékezetes betűk.

2.      Hexadecimális RGB-kód, X11-színkód, színválasztó ablak palettával, decimális RGB- illetve más szín-rendszerekkel.

3.      Mozilla: #93A5FF, FrontPage: hex = {93, A5, FF}

4.      Amikor éppen rákattintunk. Lásd fent a megjegyzéseknél.

5.      Az Enter új bekezdést jelent, a Shift+Enter pedig sortörést (a Mozillával kapcsolatban lásd fent a meg-jegyzéseket).

6.      Normál/bekezdés, cím/címzés, felsorolás, számozott lista stb.

7.      A weblapot a tankönyv leckéje által ismertetett módon készíthetjük el. A felsorolást az eszköztár felsoro lás ikonjának segítségével alakíthatjuk ki. A tulajdonságokat lásd a Formátum/Felsorolás menüpontban.

Képek és hivatkozások

Az óra célja

Képek és hivatkozások beillesztése a weblapba. Tulajdonságaik megadása.

Fontos fogalmak, definíciók

Relatív hivatkozás, buboréksúgó, vízjel, abszolút pozícionálás, mélységi sorrend, könyvjelző/horgony.

Tevékenységek

•        a weblaphoz kapcsolódó képek mappába rendezése,

•        kép beillesztése, tulajdonságainak meghatározása,

•        buboréksúgó, magyarázó szöveg alkalmazása,

•        háttérkép megadása, vízjel beállítása,

•        abszolút pozícionálás, mélységi sorrend meghatározása,

•        hivatkozás és könyvjelző/horgony beillesztése.

Az óra menete

A tankönyv ábrája alapján ismertessük a relatív hivatkozások szerkezetét (Munkafüzet 1.).

Gyűjtsük össze a weblapon szereplő képeket egy mappába.

Illesszük be a képeket és adjuk meg a tulajdonságaikat (pixelméret, szegély, térköz, igazítás, körbefuttatás). Alkalmazzunk buboréksúgót és magyarázó szöveget.

Alkalmazzunk képet a weblap háttereként. Mutassuk be a vízjel tulajdonság szerepét (Munkafüzet 2.). Próbáljuk ki az abszolút pozícionálást (Munkafüzet 4.). Két kép beillesztésével mutassuk be a mélységi sor rend meghatározását.

Illesszünk be hivatkozásokat a készülő weblapra. Adjunk meg különböző formájú URL-eket.

A tankönyv példájának megfelelően alkalmazzunk könyvjelzőt.

Megjegyzések

A kép szegélyének színét csak stílus alkalmazásával tudjuk megadni (FrontPage: Stílus gomb a kép tulajdon-ságainál, majd Formátum/Szegély).

Hívjuk fel a tanulók figyelmét a weblapon megjelenő képek elérhetőségére. A kép maga nem kerül be a HTML-fájlba. Csak olyan mappában helyezhetjük el, ami elérhető a weblap megnyitásakor (például a webszerveren)! A HTML-fájllal együtt (például dolgozatírásnál) a képeket tartalmazó mappát is át kell má solnunk.

A képek százalékban megadott méretével kapcsolatban lásd még a táblázatoknál szereplő megjegyzéseket. Abszolút pozícionálás esetén megváltozhat a szöveg és a kép helyzete, ha a felhasználó módosítja a böngé sző ablakának a méretét, vagy más képernyőfelbontást használ. A legrosszabb esetben a kép el is takarhatja a szöveg egy részét.

Ha a weblap szövege mögé szeretnénk elhelyezni a képet, akkor a kép mélységi sorrendjének adjunk meg negatív értéket. A HTML-kód által meghatározott elemek mélységi sorrendje 0.

A URL-ben (weblapok, képek, hivatkozások) a Microsoft webszervere nem különbözteti meg a kis- és nagy-betűket egymástól, de a linuxos webszerverek általában igen!

Az e-mail hivatkozás csak akkor működik, ha webes felület (például freemail) helyett kliensprogramot (pél dául Outlook) használunk a levelezésre. A felhasználó számítógépén be lehet állítani a megnyíló kliensprog ramot (az Internet Explorerben például: Eszközök/Internetbeállítások/Programok/E-mail).

A Kiegészítésekben bemutatjuk a képek néhány érdekes alkalmazási módját.

Házi feladat

Képek a weblapon E-mail hivatkozások Aktív területek A weblap publikálása A weblap felvétele a keresőkbe

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Például pixelméret, szegély vastagsága, térköz, igazítás, a körbefuttatás stílusa stb.

2.      ..\Foto\Suli.jpg

3.      Körbefuttatás jobbról, balról, illetve nincs körbefuttatás.

4.      Lásd a Táblázatokat.

5.      Az abszolút pozícionálás bekapcsolása után a képet az egérrel mozgathatjuk.

6.      A háttérképet a lap tulajdonságainál állíthatjuk be.

7.      a) Folytatas.htm

b)      ..\..\Diakelet (ha az index.htm az alapértelmezett dokumentum)

c)       http://www.sulinet.hu

8.      Stílust az eszköztár segítségével rendelhetünk a bekezdéshez.

9.      A könyvjelző beillesztését és a könyvjelzőre való hivatkozás módját lásd a Táblázatokban.

A weblap elemeinek elrendezése

Az óra célja

Táblázatok létrehozása és formázása, tördelés táblázat segítségével.

Fontos fogalmak, definíciók

Cellamargó (cellpadding), cellaköz (cellspacing), tördelés, téma (FrontPage).

Tevékenységek

•        táblázat létrehozása, formázása,

•        cellák formázása,

•        sorok és oszlopok beszúrása, törlése,

•        cellák összevonása, felosztása,

•        a weblap elemeinek elrendezése (tördelése) táblázat segítségével,

•        témák alkalmazása, módosítása a FrontPage-ben.

Az óra menete

Készítsünk új weblapot, és hozzuk létre a tanárok adatait tartalmazó táblázatot.

Mutassuk be a táblázat tulajdonságait, a táblázat formázását (szélesség, szegélyek vastagsága, színe, háttér). Értelmezzük a cellamargó és cellaköz fogalmát. Különböző értékek választásával szemléltessük jelentésüket! Mutassuk be a sorok/oszlopok beszúrását, törlését, a cellák összevonását és felosztásást (Munkafüzet 3.).

A tankönyv 103. oldalán látható minta alapján készítsük el a suliweb honlapját. Az elemek elrendezését táb lázattal alakítjuk ki (szegélyméret: 0).

Hozzunk létre egy 2 sorból és 1 oszlopból álló táblázatot. Osszuk fel a felső cellát 2 oszlopra, majd az így létrejött jobb felső cellát két sorra. Illesszük be a képet és a szöveget.

A táblázat alsó cellájába illesszünk be egy újabb táblázatot. Ide kerül a suliweb menüje.

Alakítsuk ki a hivatkozásokat és a weblap végső formátumát.

Térjünk ki a Kiegészítésekben bemutatott módszerekre (Táblázatok a weblapon).

A FrontPage használata esetén mutassuk be a témák alkalmazását.

Megjegyzések

A táblázatoknál jól látszik a különbség egy szövegszerkesztővel készült dokumentum és a weblap formázása között. A táblázatokat az ablakméret módosításakor a böngésző teljesen átrendezheti.

A weblapok elemeinek (táblázat, cella, kép stb.) százalékosan megadott mérete a szülő elem  méretéhez viszonyított értéket jelent. Szemléltetésül helyezzünk egy 100 pixel széles cellába egy 50 pixel szélességű képet. Írjunk elő a kép tulajdonságainál 100%-os, illetve 200%-os szélességet, és tekintsük meg az ered ményt (a kép szülő eleme a cella).

Ellentmondásos adatok esetén a böngésző felülbírálja a HTML-kód előírásait (például a cellaszélességek összege egy sorban nagyobb, mint a táblázat szélessége, vagy a tartalom nem fér el az előírt méretben stb.).

A táblázat szülő eleme általában a dokumentum (a böngésző ablakának a weblapot tartalmazó része).

A FrontPage szóközt, a Mozilla Composer pedig sortörést (<br>) szúr be az üres cellába, hogy körülötte is megjelenjen a keret.

Az adatok áttekinthető megjelenítése mellett a weblapok táblázatait főleg tördeléshez használjuk. Ekkor nem jelenítjük meg a táblázat szegélyét. A tördelésnél bátran alkalmazzuk a cellák összevonását, felosztását. Egy cellába újabb táblázatot is elhelyezhetünk. A tördelésnél kerüljük az abszolút pozícionálást, mert ha a fel használó módosítja az ablak vagy a szöveg méretét, esetleg más felbontású képernyőt használ, akkor teljesen megváltozhat az elemek elrendezése, legrosszabb esetben el is takarhatják egymást.

Ha nincs idő a keretek bemutatására, akkor is hívjuk fel a diákok figyelmét erre a lehetőségre.

Házi feladat

Összetett weblapok (keretek)

Űrlapok készítése

Az ellenőrző kérdések és feladatok megoldása

1.      Lásd a tankönyvben szereplő definíciót.

2.      A szövegszerkesztőben főleg a képek körbefuttatásával, hasábok kialakításával, szövegdobozokkal vé gezzük a tördelést. A weblapokon a képek körbefuttatásával, táblázatok és keretek kialakításával törde lünk.

3.      Igazítás a lapon, szélesség, magasság, cellamargó, cellaköz, szegélyek mérete, színe, háttér színe, háttér kép stb.

4.      Üres a cella. Írjunk bele egy szóközt.

5.      Lásd a tankönyv 102. oldalán lévő magyarázatot.

6.      A táblázatot az iskola tanárait tartalmazó táblázathoz hasonló módon készíthetjük el.

7.      Az e-mail hivatkozások készítését lásd a Kiegészítések Képek és hivatkozások fejezetében.

A HTML alapjai

Az óra célja

A HTML legfontosabb elemeinek megismerése, a HTML-kód értelmezése.

Fontos fogalmak, definíciók

HTML-kód, HTML-elem, nyitó és záró tag, üres elem, HEAD, BODY, TITLE, H1..6, P, B, I, A, IMG elem, src, href tulajdonságok.

Tevékenységek

•        a HTML-kód megjelenítése a weblapszerkesztővel vagy egy egyszerű szövegszerkesztővel,

•        egyszerű HTML-kód értelmezése, módosítása,

•        az elemek tulajdonságainak megadása és módosítása a HTML-kódban (például bgColor),

•        az src és a href tulajdonság értelmezése, megadása.

Az óra menete

Az óra levezetéséhez a Kiegészítésekben található, A HTML-alapjai fejezetet használhatjuk fel.

Nyissunk meg egy egyszerű weblapot a weblapszerkesztőben, majd váltsunk át a HTML-kód megjelenítésé re.

A példa segítségével ismertessük a HTML-kód szerkezetét és legfontosabb elemeit.

Mutassuk be a tulajdonságok módosítását a HTML-kód segítségével.

A Kiegészítésekben szereplő példák alapján (buboréksúgó, automatikus frissítés), szemléltessük a HTML- kód ismeretének fontosságát.

Megjegyzések

A HTML-kód ismerete nem szerepel a tanterv előírásai között. Csak az emelt színtű érettségi követelményei említik meg. Ennek ellenére célszerű időt szakítani az áttekintésére. Az óraszámok egy lehetséges elosztását a tankönyvhöz készített tanmenetjavaslatban mutatjuk be (lásd: www.ntk.hu).

Ne követeljük meg az ismeretek készségszintű alkalmazását. Elegendő, ha a tanulók értelmezni tudják egy egyszerű weblap HTML-kódját. Felismerik a szerkezetét és az alkotóelemeit, képesek a kód egyszerűbb módosításaira.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a HTML-kód elemekből (tehát nem tagokból!) áll. Az elemeket tagok hatá rolják.

A HTML-kódba beírt tagoló karaktereket  (white spaces) a böngésző egyetlen szóközként jeleníti meg! Az Enter például nem hoz létre új sort a weblapon.

Néhány egyszerű példa alapján célszerű bemutatni az elemek tulajdonságainak a megadását a HTML-kódban (például bgColor).

Emeljük ki külön az src és a href tulajdonság szerepét. Ismételjük át a relatív elérési út megadását. Motivációként a Kiegészítésekben bemutatjuk a buboréksúgó alkalmazását tetszőleges elemnél, illetve a Nemzetközi Űrállomás pozíciójának automatikus frissítését.

Számos HTML-tanfolyami anyagra találunk hivatkozást a

http://html.lap.hu

weboldalon. A teljes HTML-referenciát megtaláljuk például a következő webhelyeken:

http://www.w3 .org/TR/html4 http://msdn.microsoft.com/library

Házi feladat

Egy egyszerű weblap elkészítése a HTML-kód begépelésével. A weblapon szerepeljenek a megismert HTML-elemek és tulajdonságok.

Kiegészítések

A HTML alapjai

Rendszerezés

Az óra célja

A Weblapok készítése fejezet összefoglalása. Gyakorlás, a dolgozat előkészítése.

Az óra menete

A tankönyv 104. oldala alapján foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat. Oldjuk meg a 104. oldalon szereplő összetett feladatsort.

Házi feladat

Számonkérés

Prezentáció

Bevezetés

A prezentációról szóló fejezet alapvetően gyakorlat-központú.

A műfaj sajátossága, hogy egyesíti és felhasználja az informatika tantárgy keretein belül eddig tanultak zö mét: a szövegszerkesztést, az állományokkal, a grafikai fo galmakkal kapcsolatos ismereteket, tehát a tantárgyon belüli koncentrációra kiválóan alkalmas. Ugyanakkor a feldolgozha tó témák köre szinte teljes szabadságot nyújt más tantárgyak, vagy iskolai kereteken túlmutató ismeretek felé. A diákoknak kitűzött feladatok témái tehát lehetnek a könyvben, a munka füzetben vagy a feladatlapokon lévőktől eltérőek, az iskola, a tanár, illetve a diákok igényeihez igazodóak.

Tudatosítani kell a tanári munkában és a diákok tudatában, hogy a prezentációs műfaj sikeres művelésének feltétele leg alább három tényezőtől függ:

•        A tárgyi tudás a feldolgozott téma alapos ismeretét jelenti. A hiteles tudás a prezentáció hitelessé gének biztosítéka, ezen kívül alapja a kényszerű szűkszavúság okozta, információvesztés nélküli lé-nyegkiemelésnek.

•        A vizuális műveltség megfelelő képzőművészeti látásmódot, ízlést, fantáziát jelent. Látszólag telje sen szubjektív terület, bár vannak betartandó szabályok, törvények és hagyományok. Ezek tanítása természetesen nem az informatika tantárgy kereteibe tartozik, de alkalmazni itt is célszerű. Érdemes konzultálni a rajzszakos kollégával, mielőtt saját prezentációinkat a tanulók elé visszük, illetve a vizualitásra, médiára vonatkozó tanácsokat szándékozunk adni nekik.

•        A technikai ismeretek a számítógép, a grafikai és más érintett szoftverek, de legfőképpen a prezen tációs programok kezelésének ismeretét jelenti. Tudni kell, mire képesek az elérhető alkalmazások, és választani kell a cél és az elvárások függvényében. Ehhez célszerű többféle programmal megis merkedni, majd az egyiket igen részletesen használni.

Látható, hogy az informatika tantárgy prezentációkészítés szakasza csak ez utóbbi terület egészére fogal-mazhat meg követelményeket. A tárgyi tudást csak részlegesen (saját szakterületén belül), a vizuális művelt séget tekintve pedig egyáltalán nem értékelhetjük.

Igyekeztünk a legfrissebb szoftvertermékekkel dolgozni, de a fejlődés ütemével nem lehet egy könyvnek lépést tartani. A 2003-as kiadású MS Office és az OpenOffice.org 2.0.3-as kiadása egymáshoz hasonló szín vonalú megoldásokat tesz lehetővé, ezért javasolt a párhuzamos feldolgozás, esetleg otthoni munkában kérve a másik programmal az iskolában készített feladat elkészítését.

A leckék legtöbbje bizonyos elméleti újdonságra alapozott technikai jellegű ismereteket tartalmaz. Ezek elsajátítására kell először koncentrálni, majd azok alkalmazására kisebb feladatokon.

A leckéket egy projekt-feladat íveli át. Ez minden leckében bővül valamilyen újdonsággal, és javasolt a diákoknak önállóan elvégezniük a technika elsajátítása és gyakorlása után.

1.     Bemutató típusú dokumentum létrehozása

Tanítási cél A prezentáció műfaji meghatározása, prezentáció létrehozása

Fontos fogalmak, definíciók   Multimédia: a multimédia alkalmazása az információ átadásának több emberi érzék szerv egyidejű használatát igénylő módszere.

Prezentáció, bemutató: szöveget, ábrákat, képeket tartalmazó teljes képernyős álló képek sorozata.

Dia (itt): a prezentáció dokumentumának egy oldala.

Tevékenységek    Bemutató dokumentum létrehozása varázslóval, illetve tündérrel.

Megjegyzés Célszerű a két programot párhuzamosan ismertetni, rámutatva a hasonlóságokra és a közös fogalmakra.

Kiegészítések       Powerpoint sablonok honlapja: http://office.microsoft.com/hu-hu/templates Az Openüffice.ora kiegészítések lelőhelye: http://ooextras.sourceforae.net

2.     A prezentációs dokumentum

Tanítási cél A prezentációs dokumentum szerkezete. Szövegbevitel.

Fontos fogalmak, definíciók   Tervezősablon: a bemutatóhoz használt stílusokat tartalmazó fájl. A fájlban tárolt tulajdonságok között megtalálható a felsorolásjelek, illetve a betűtípusok típusa és mérete, a helyőrzők elhelyezkedése és mérete, a háttér megjelenése és a kitöltőszínek sémái, valamint egyes esetekben a diaminta és a címminta is.

Objektumok, vázlat, helyőrző

Tevékenységek    Dia létrehozása, sablon kiválasztása, szöveg bevitele billentyűzéssel, vágólapról és külső szövegfájlból. A prezentáció egyszerű vetítése.

Megjegyzés Hassunk oda, hogy a diákok először a nyers szöveget készítsék el, ellenőrizzenek helyesírást, ezek után kezdjenek formázni karaktereket és bekezdéseket. Fontos a későbbiekben is előforduló objektum-megközelítés hangsúlyozása.

3.     Képek a prezentációban

Tanítási cél Álló- és mozgóképi elemek beillesztése a prezentációba

Fontos fogalmak, definíciók   Képtípusok (vektor- és pixelgrafikus), képformátumok, mozgókép állományok.

Tevékenységek    A Rajz eszköztár használata, képek beszúrása a prezentációba, képek tulajdonságai nak beállítása (méret, takarás, keret, árnyék stb.). GIF animációk, AVI állományok beillesztése.

Megjegyzés Még óra előtt tegyük elérhetővé az állományokat, nehogy túl sok időt vegyen igénybe a keresés, illetve letöltés.

4.     Rajzolás

Tanítási cél Egyszerű alakzatok rajzolása a Rajz eszköztár felhasználásával. Vektorgrafika al-kalmazása és beillesztése a prezentációba.

Fontos fogalmak, definíciók   A fotó és a rajzolt alakzatok funkcióbeli eltérése. Láthatóság, átlátszóság, árnyék, körvonal, összekötő vonalak.

Tevékenységek    Egyszerű alakzatok rajzoltatása, meglévő prezentációba illesztése. Az objektumok grafikai tulajdonság-lapjainak megismerése, kihasználása.

Megjegyzés Eleinte hagyjuk, sőt biztassuk a diákokat az összes lehetőség kipróbálására, akár a végeredmény használhatóságának rovására is. A technika elsajátítása után helyezzük át a hangsúlyt a funkcionális, esztétikus alkalmazásra.

Kiegészítések       Csontvári!

5.     Animációk, objektumok, táblázatok, diagramok

Tanítási cél Az objektumcsatolás fogalma, működése. Objektumok megjelenésének tervezése, animációk és táblázatok alkalmazása.

Fontos fogalmak, definíciók   OLE technika: Object Linking and Embedding (kapcsolási technika, objektumok fűzhetik eltérő típusú állományokhoz)

OLE szerver és kliens(tároló)

Objektum beszúrása és csatolása: OLE-objektumot szúr be az aktuális dokumentum ba, hivatkozásként vagy beágyazott objektumként.

Hivatkozásként csatolt objektum: egy forrásfájlban létrehozott objektum, melyet egy célfájlba illesztünk be úgy, hogy a két fájl közötti kapcsolatot megtartjuk. Amikor a forrásfájlt frissítjük, a célfájlban lévő csatolt objektum is frissíthető.

Beágyazott objektum: egy forrásfájlban található információ (objektum), melyet a célfájlba ágyaznak. Beágyazás után az objektum a célfájl részévé válik. A beágyazott objektum adatainak változása megjelenik a célfájlban is.

Fő különbség az adatok tárolásának helye, valamint az adatok frissítésének módja a célfájlban való elhelyezésüket követően.

Animáció: Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak vagy rajzok, ábrák, stb. „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők meg-elevenednének vagy élnének.

Táblázat a prezentációban.

Tevékenységek    Tetszőleges objektumok megjelenési, eltűnési effektusainak beállítása. Külső, táblá zat formátumú adatállományok beszúrása és csatolása prezentációs dokumentumba.

Megjegyzés Az animációk látványossága ne menjen az élvezhetőség, a használhatóság rovására, hiszen meglehetősen időrabló, többször nézve unalmas is!

Forgatókönyv készítésével tervszerű munkára nevelhetjük a tanulókat, bár ennek elfogadtatása tapasztalatok szerint ellenállásba ütközik (nagy és „felesleges” munká nak érzik).

Kiegészítések       S

6.     Szervezeti diagram, folyamatábra

Tanítási cél Diagramok, szervezeti diagramok és folyamatábrák beillesztése a prezentációba.

Fontos fogalmak, definíciók   Diagram: összefüggések vagy számszerű adatok grafikus megjelenítése. Szervezeti diagram: hierarchikus kapcsolatok ábrázolására alkalmas diagram. Folyamatábra: algoritmusok ábrázolására szolgáló diagram

Tevékenységek    Grafikai elemek speciális alkalmazása. A gyakorló, ismétlő jelleg dominál, kevés új technikai ismeretet tartalmaz.

Megjegyzés D

Kiegészítések       Q

7.     Tervezés, áttűnés

Tanítási cél A szoftver terv szerinti készítése. A diaátmenetek tervezése, alkalmazása.

Fontos fogalmak, definíciók   A szoftver tartalma (a beépített állandó információk), formája(a felhasználói felület) és működése(= a megvalósított algoritmusok).

Diaátmenet, diák áttűnése: a prezentáció egy képkockájáról egy másikra váltásának folyamata.

Diarendező nézet.

Tevékenységek    Szituációhoz illeszkedő forgatókönyvek készítése. A diaváltások kipróbálása, meg lévő prezentációk diái közötti váltások átalakítása.

Megjegyzés A technika elsajátítása során minden kipróbálható, de a végleges állapotban önmér sékletet kell tanúsítaniuk a tanulóknak. Kezdőknek nehéz elsőre eltalálni a legmegfe lelőbb átmenetet. Vetíttessük le többször a diákokkal saját munkáikat, és ha ezek után még tetszik nekik, akkor véglegesíthetik.

Kiegészítések       Q

8. Interaktivitás: akciók, hangállományok

Tanítási cél A felhasználói tevékenységekhez köthető események kezelése a bemutatóban. Hang-állományok beszúrása, lejátszása a vetítés során.

Fontos fogalmak, definíciók   Akciógomb: olyan grafikai objektum, amelyhez valamilyen akció (közjáték) van rendelve

Közjáték, akció: a dokumentum objektumaihoz rendelt esemény, művelet (hiperhivatkozás, programindítás, hanglejátszás)

Hangállomány-formátumok: pl. WAV, MP3, MID

URL (Unified Resource Locator): egységes adatforrás megjelölő kifejezés

Tevékenységek    Akciógombok alakítása, objektumok eseményeinek definiálása. Másik diára, másik bemutatóra, URL-re ugrás beállítása. Több dokumentum összefűzése akciógomb segítségével. Hangeffektus, zene vezérlése vetítési és objektum-eseményre.

Megjegyzés Nem makrónyelvű programok írása a cél, bár meg lehet mutatni, hogy olyan is léte zik.

Kiegészítések       E

9. Az utolsó simítások: vetítés, nézetek

Tanítási cél A prezentáció felhasználásától függ a tartalmi és formai kialakítás. Szóbeli előadás illusztrációja, kirakati vetítés, végtelenítés. A bemutató különböző nézeteinek alkal-mazásai.

Fontos fogalmak, definíciók   Kirakati vagy automatikus üzemmód: a prezentáció vetítése beavatkozás nélküli képváltásokkal, beállíthatóan újrakezdéssel

Normál-, vázlat-,jegyzet-, emlékeztető-, diarendező nézet vagy kimenet.

Firka (itt): a bemutató vetítése során a képernyőre rajzolás egérrel.

WYSIWYG (What You See Is What You Get): a dokumentum végleges állapotát mutató nézet már a szerkesztés ideje alatt.

Tevékenységek    Meglévő prezentáció vetítési módjainak beállítása. A vetítés alatti „firkálás” kipróbá lása. Reklám, hirdetés készítése kirakati vetítésre. A Tankönyv ellenőrző feladatai nak megoldása.

Megjegyzés D

Kiegészítések       E

10. Archiválás, más formátumba mentés, nyomtatás, összefoglalás

Tanítási cél Néhány lehetőség megismertetése a prezentáció más állomány-formátumba mentésé re, nyomtatására. Összefoglalás.

Fontos fogalmak, definíciók   Vetítésállomány (PPS): olyan bemutató, amely mindig Diavetítés nézetben nyílik meg Normál nézet helyett.

PDF (Portable Document Format): dokumentumok Interneten és publikációkban is elterjedt digitális formátuma.

SWF: a Macromedia Flash program által használt multimédiás állományformátum.

Tevékenységek    Az alapértelmezettől eltérő formátumok (PDF, PPS, SWF stb.) elkészítése ugyan azon bemutatóra, majd az állományméretek összehasonlítása. Más formátumok használhatóságának elemzése. Nyomtatás (virtuális) nyomtatóra.

Összefoglalás, a téma lezárása a projekt-feladat értékelésével, néhány bemutatásával.

Megjegyzés D

Kiegészítések       E

Tartalom

Bevezetés     2

Az informatikai eszközök használata (Devecz Ferenc)    3

Általános megjegyzések  3

A Neumann-elvű számítógépek         4

A számítógéprendszer tárolói  5

Helyi és rendszerbuszok, külső illesztési szabványok      6

Perifériák, beviteli eszközök     7

Kimeneti perifériák        8

Háttértárak 9

Számítógép-rendszerek, hálózatok    10

Az operációs rendszerek fajtái és szerkezete 11

Fájlok, katalógusok       12

Adatkezelés, adatbiztonság      13

Szervizműveletek   14

Vírusok, férgek és más kártékony programok       15

Információ - kommunikáció (Végh András)         16

Adat és információ        16

A jelek világa       17

A jelek kategóriái 18

A titokzatos kód    19

Számok és karakterek kódolása         20

Hangkódolás       21

Kép- és színkódolás       22

Logikai műveletek 23

Közvetett kommunikáció 24

E-mail        25

Web   26

Kereső rendszerek 27

Online adatbázisok        28

Csoportos kommunikáció        29

Számítógépes grafika (Juhász Tibor) 30

Bevezetés     30

A színek jellemzése         31

A képek tárolása   33

A grafikai programok használata     34

A rajzolás eszközei         35

Vágás és retusálás         36

A fények és színek javítása       37

Montázs készítése - feliratok a képen 39

A képek nyomtatása       40

Rendszerezés        42

Számonkérés        42

Szövegszerkesztés (Végh András)      43

A szövegszerkesztés alapjai      43

Szövegbevitel        44

Karakterformázás 44

Bekezdésformázás 45

Oldalformázás     46

Képek, grafikák beillesztése és formázásuk  46

Tabulátorok, táblázatok 47

Körlevél és hasábok       47

Weblapok készítése (Juhász Tibor)    48

Bevezetés     48

A web és a weblapok     50

Weblapok létrehozása és formázása  52

Képek és hivatkozások    53

A weblap elemeinek elrendezése        55

A HTML alapjai  56

Rendszerezés        57

Számonkérés        57

Prezentáció (Makány György) 58

Bevezetés     58

Bemutató típusú dokumentum létrehozása 59

A prezentációs dokumentum    59

Képek a prezentációban 59

Rajzolás      60

Animációk, objektumok, táblázatok, diagramok  60

Szervezeti diagram, folyamatábra     61

Tervezés, áttűnés  61

Interaktivitás: akciók, hangállományok      61

Az utolsó simítások: vetítés, nézetek   62

Archiválás, más formátumba mentés, nyomtatás, összefoglalás      62