A Rétközi tájszólás (Néprajz)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők - főként az idősek - kiejtésére jellemző a gyakori „í-zés” (pl. kék - kík, pénz - píz, néz - níz, szép - szíp), illetve a kettőshangzók használata (pl. ló - lóú, kóla - kaula). Szintén jellegzetes felszólító módban a "-fele" irányjelző szócskával történő nyomatékosítás (pl. csináld megfele, menjél kifele stb.), de az igeragozásnak is megvannak a térségre jellemző sajátosságai (pl. tudol, mondol, fogol, megyen, jösztök). A környéken élők a "d", "t" és "n" hangokat sokszor "gy", "ty" és "ny"-nek ejtik (pl. térd - térgy), néha pedig kétszer is kiteszik a tárgy ragját (pl. osztat, őtet, eztet).Ezen a területen erőteljesen keveredik az északkeleti nyelvjárás a tiszaival, mivel a török korban elnéptelenedett területekre Békés megyéből telepítettek be tótokat, akik magukkal hozták a keveredő szlovák-alföldi nyelvi sajátosságaikat. Ez az idegen nyelvi hatás mind szókincsben, mind kiejtésben megjelenik, a megyében élő idősek elmondása szerint a tirpák kifejezést pedig azokra használták, akik se magyarul, se tótul nem beszéltek helyesen. Kiejtés: A tiszai nyelvjárásban (a Tiszántúl és a Felső-Tisza-vidék magyarországi, romániai és ukrajnai területei) jellegzetes az í-zés: a köznyelvi „é” hangot az „í”-hez hasonlóan ejtik – pl.: níz (néz), píz (pénz), fílsz (félsz). Debrecentől keletebbre (Ukrajna és Románia egy részén is) számos esetben „e”-nek ejtik a köznyelvi „ö” hangot: ser (sör), perkelt (pörkölt), megcsemerlett (megcsömörlött) – de ez nem minden olyan szóra áll, amelyben a köznyelvi kiejtés szerint „ö” hang van (például az öt, ökör, zöld kiejtése nem különbözik). Nagy területen érvényesül a szótagzáró l, r, j nyújtó hatása, a zárt és a nyílt e között nem tesznek különbséget. diphtongusok, kettős magánhangzók, a jellemzők. A nyelvjárási terület északkeleti része szorosan kapcsolódik Erdély mezőségi nyelvjárásához, ami a szókincsben is jól lemérhető.

Nézzük a szavakat;

ablaktőc - ablakpárkány

abora - széna és gabona tárolására szolgáló építmény

abrosz teritő

ángyi - nagynéni

átmegy valakinél - megy valakihez, meglátogat valakit (pl. átmegyek nálad, átmegyünk mamáéknál)

aztat puffancs

bagzik - megromlik (az étel), tüzel

bandzsi

bazin medence

bejgli

bekángyizott - becsípett, berúgott

bekecs felöltő

berkesz varjúfióka

biga, pucu - kisfiú nemiszerv

blóder - sütő

borító - fából font kosár, amibe a kotlóst teszik

bornyu

bödön lehet zsíros

bót

brant - seb üszkösödése, tűz, átok, franc (pl. káromkodás: a brant egye meg)

buga, mag - szotyi, napraforgómag (bugázás, magolás - napraforgómag fogyasztása)

bukta

butella

butyka - spájz, kamra, tárolóhelység

canga, keró - kerékpár

cibere

cibik hagymaszár

cicakaka - takony (az ország egyes részein inkább csipa vagy fülzsír)

ciha dunyha

ciklámen - minden rózsaszín és lila árnyalat

cingár

cinke-dödöle- krumplis lisztes-

cirkás, cirádás, iromba - cirmos, tarka, mintás

cula - cucc, ruha

curik - hátra (lónak szokták mondani), tolatás

cvekker - hálós bevásárlótáska

csálé gülü

csana, csanál, csillánt - csalán

csanál csilánt csóvány

csenál - csinál

csibrálni - csípni, csipegetni

csicsedli

csicseri cukorborsó

csicsóka

csida - kicsi, fiatal ló

csikarás - karcolás

csirásgaluska, nyögő, nyögvenyelő - sztrapacska

csócsa - vegyes vágott savanyúság

csócsál rágott

csucsu almabor

csucsul alszik

csupor

csurka copf

csurka, csuri - copf, lófarok

csusza nokedli

csuszpitol

csutak - szivacs

danol - dalol, énekel

demizson üvegedény fonott

derelye

derelye nyögvenyelő pucuka

dikó - ágy

diner ételes

dörcös - egyenetlen

dudva

dufart

dunyha, dunna - nagyon vastag, tollal kibélelt takaró

duszi, pupu - krumplipüré, tört burgonya

dücskő

dücskő - farönk

dzsindzsás, dzsumbuj, susnyákos - sűrű aljnövényzetes, gazos, bokros terület

dzsuvás

édes pályinka - likőr

elvásol - érzékennyé tesz (pl. elvásolja a fogamat az alma)

esusz rozsdamentes edény

ész - agyvelő (pl. megeszi a malac eszét)

eszkábál

fagyó - mélyhűtő

fangli

fazik

felmérő - dolgozat

felolt - felkapcsol (pl. feloltom a lámpát)

fészer

feszt - állandóan, folyton

finánc

findzsa - nagyobb bögre, müzlistál

firhang függöny

fogas válfa

fől nől

földi - ugyanarról a helyről származó

furik - talicska

fuszekli zokni

fűl, megfúl - fűtődik, melegszik, vagy a meleg következtében megtúrósodik

gádor gátor

gajdol, kóringyál - részegen, ordítva, hamis hangon énekel

ganaj

gerben

gerdó csirke háta  kódusernyő 

gerjesztő - begyújtáshoz használt vékonyra vágott fa, vagy gallyak

giga - gége, torok

girnyó vékony

gorc, gorca - domb

góré - napraforgó szára, vagy takarmánytároló fa építmény

góré elkeritett tyúkketrec

goronc - kaszálónak emelkedettebb része, nádasban magasabban fekvő rész

gömb - gombóc (pl. kérek egy gömb fagyit)

görcs - csomó

göthös köhögős

grádics

grenadirmars krumplistészta

gubacs vadgesztenye

gulya

güzü egér

gyün - jön

habarék - sár, latyak

habos - recés, hullámos (pl. kés, kasza éle)

hajcihő felhajtás

hajja

halandzsa

hámánkodik - csinálja a fesztivált, botrányosan viselkedik

hamus - hamutál

hámzsol - eszik

hanglér / hanglérkodni - szájhős, hazudozó / hazudni

hecsedli csipkebogyó

hékám - házastárs, közeli ismerős megszólítása

hidas - disznóól

hokedli

hót - tisztára, teljesen

hun - hol

húr - disznóbél

hurcibál - cipel, hordoz

itthon

játssza az agyát - színészkedik

jösztök

jösztök - jöttök

kacsabiri - hóvirág

kajtat keres

kapircs - gereblye kiskapa kapircsol 

kapizson főkötő fejkendő

karám

káré kétkerekű talyiga

karistol - karcol, vág kapargat

karperec - karkötő

kas - tároló építmény

kasu - süket, bamba, figyelmetlen

kati járóka

katronca - szennyes ruha

kazup - fakéreg edény

kelesztőtál

kellesz - kell

kelletett - kellett

kenyér fara - kenyér vége

kereset - keresnivaló (pl. itt nincs semmi kereseted)

kinyűni - kivájni, kiszedni

knédli kenyérbél

kojt - füst

kokas - kakas

kóla - bármilyen üdítő (pl. sárga kóla - narancs)

kolompér, kompér, kumpri, kompré - krumpli, burgonya

koslat követ

kotli - lábas

kotyol - sáros mélyedés

köpéce - a molnárok 6-8 literes mérőedénye

köszméte, pöszméte - egres

krajszony-lábas

kucu, cinnya - malac

kupec - haszonleső, nyerészkedő

kuruttyol - már korán reggel fent van

kürtő kémény

kürtöskalács

labcsánka 

lábtó, lajtorja, rétoja - létra

lajbi - vékony kabát, ujjatlan mellény vagy rongyszőnyeg veszta becsek

lajbi mellény

laska - minden tésztafajta

lássa

lator - huncut, rossz

lavor

ledecia

lefő - leizzad

lehetlesz - lehet majd

leöltözik - levetkőzik

ler - tűzhely sütője

lesz - leendő (mint jelző)

levonó - matrica

lingár - szélhámos ember

lipityóka - libikóka, mérleghinta

lóca - pad

löttyedt

mackó - tréningnadrág

macskajaj

mákos bobájka - mákos guba

málé tengerikása

málé tengeriliszt tej tojás szódabikarbóna

megkukul - megnémul, köpni-nyelni nem tud

megpeccent - megérint, megkoppint

menetke menyét

ménkű

mensz - mész

meztéláb

mihánst - mihelyst, amint, abban a pillanatban, hogy…

mit - miért

mocskos tészta

muja

munkanélküli - munkaügyi központ (pl. megyek a munkanélkülibe)

murkó - sárgarépa

nagyszót hall - nagyot hall

neki durálja elkezdi

nudli angyalbögyörő

nyakóc - évszakhoz képest túl vékonyan, lengén öltözött

nyápic sovány giehes

nyíg - hisztizik

nyíratkozás - hajvágás

nyiszog - nyikorgásszerű hangot ad ki

nyivászta - cingár, sovány, alultáplált

nyű giliszta

ordibál

oszt, osztán - aztán

otthol - otthon

öhön - slambuc, öreglebbencs, krumplistészta

pacal kövér

pacuha - rendetlen öltözékű

pad - padlás (pl. felmegyek a padra)

páhol ver

pajta dohányszárító

palaj alacsonyfekvésű iszapos hely

pályinka - pálinka és minden más rövidital

pampuska fánk

part - emelkedő

pászít - párosít

pászka

paszuly - bab

pecu - fészer

pernye

pihora - speciális túróstészta

pikiroz szétültet

pilács lámpa

pityóka

plafon menyezet

plajbász ceruza

plezúr, prezúr - var, sebet befedő véralvadás

pokróc - mogorva, rossz természetű ember durva posztó

popa - kenyér

pőcsikél - alszik, szundít félálomban

prézli venyige

pruszlik mellény

pucpáng buxus

puhol, elpuhol, megpuhogat - megver

puliszka kukoricadara tejbe tegerikása

pulya - gyerek

púp - köldök

puszedli mézeskalács

ringispir

rizsa - rizs

rocska tejesvödör

rocska, zsajtár - vödör pléjből

rüfög az idő - nagyon hideg van

sergő - körhinta

sezlony vánkos sezlony - kanapé dikó ágy

sifony kredenc ruhásszekrény

sikákózás sikanyózás csúszkálás jégen

sikákózik, sikángózik, sikárkózik - csúszkál, korcsolyázik

siló - szemes takarmány tároló vagy növények között lévő szennyeződés

sipka - sapka

sirbókol - siránkozik

sivalló - éles hangot hallató, sivító, süvöltő

slájm köpet

sőre tohonya

sparhet

sparhet spór

spór sparhet

spór, kutka - kályha, tűzhely, sparhelt

stampedli

stanicli

stelázsi

sufni kisház fiók kemence sufniba vackolni

süsü - kapucni

süt - forró

szalámi - minden felvágott (még a parizer is)

szatyor

szerkábol - mohón eszik

szilke cserép kicsi

szopornyika, szopornyikás - taknyos

sztrapacska krumplis galuska nokedli tarkedli lángos lapcsánka, nudli,

sztroska - vászonlepedő

szutykos koszos

szütyő - tornazsák

szvetter pulóver

tajiga - ekevas

taliga

talu - toll

tanál - talál

tanulatlan - nem csak az az ember, aki nem tanult, hanem az a tárgy is, aminek a használatát még nem tanulták ki (pl. tanulatlan kasza)

tarkedli fánk tészta

tengeri, kukrica - kukorica

tepető

tepsi tepsű

tészta - minden sütemény

tinálatok - hozzátok (pl. holnap megyek tinálatok)

tintázott

tócsli lapcsánka

tökfedő kalap

tőlem - nálam (pl. magasabb tőlem)

törek - növények között lévő szennyeződés

tőtike - májas-zöldséges-zsemlés töltelék, amit zacskóba raknak és levesben főzik meg

trücköl, prüszköl - tüsszent

tuhad - elakad, elszorul

tuskolás - zuhanyzás

ujjas kiskabát

vájling- nagyméretű fémedény

vakoskodik, vaklál - rossz világítás mellett olvas, varr

váncog - kuncog

vánkos párna

vedér, vider - vödör

vénség - okos gyerek

veranda előszoba

verejce - pince

verőce kiskapu tornácon

vesztés - mérgezett vagy rossz ízű étel (pl. savanyú, mint a vesztés)

világi - hatalmas (pl. világi barátok vagyunk)

világol - nagyokat mond, kitalációkat beszél össze-vissza, rosszul hazudik

vitrin üvegesszekrény kredenc

zavadzál - alkalmatlankodik

ződ

zurbol túrkál

zsineg

zsizsa - forró

zsmurkál - szunyókál

buzogány

Példa a tájszólásra:

Mikor Krisztus urunk a fődön járt szem Péterrel, mentek mendegéltek, eczczer nyári időbe éppen aratáskor. Nagy meleg vót, hát a mint mentek, szem Péter nagyon mekszomjazott. Egy nagy csapat arató éppen az út mellett arattak, asz mongya szem Péter: – Jaj uram, be szomjas vagyok, mekhalok szomjan, úgy ihatnám; én megyek, kérek attól az aratóktól egy ital vizet. – Jaj Péter, asz mongya Krisztus urunk, ne menj oda, az egy nagy gazdának aratójai, azok nem fognak vizet adni. – Jaj uram, de nagyon szomjas vagyok, ha nem adnak, nem ütnek fejbe. És elment, kért egy ital vizet. Aszt felelték: – Bizony nem adunk mi, mert az ivókút nagyon messzi van arra elfele és már buza kevés van aratnivaló előttünk és déllére az ivókúthoz közzel fogunk menni aratni, hát már nem adhatjuk a vizet. Péter visszafele ment, oszt felelte Krisztus urunk: – No ugyi Péter, megmondtam, hogy ne kérjél vizet, mert azok nem fognak adni. Haladtak tovább szomjason. Megént találtak az út mellett két aratót, egy ember felségestől aratott. De akkor állottak bele egy darab fődbe aratni csak. – Jaj uram, asz mongya Péter megént, nagyon szomjas vagyok, én mekpróbálom ettől a szegény embertől. És elment, kért egy ital vizet. Az asszony mingyá lelökte a sallót, felkapta a korsót, kiöntötte és elszaladt, hogy friss vizet vigyen Péternek. És vitt friss vizet; ivott Péter. Visszamenvén Péter, így felelvén: – Jaj uram, áldd meg ezt a szegényembert, ezek kevesen vannak, szegények és mégis nem sajnált elszaladni friss vízért, félbe hagyni a munkát. Mire Krisztus urunk aszt felelte: – Meg van a mán Péter. Megint szólott Péter: – Jaj uram, verd meg aszt a nagy gazdát, mert sajnált egy ital vizet. – Az is meg van mán, Péter. A nagy gazdát megverte azzal, hogy kevés búza vót előttök, sokan vóttak, déllére le akarták aratni, hogy az ivókúthoz közelebb menjenek déllelni, de egész nap arattak, még sem fogyott le a búza, se nem haladtak semmire. Mindig dógoztak, még sem értek semmire. A szegény embert pedig megáldotta azzal, hogy ők kettecskén arattak, de mikor egy markot vágott, hat is vót dűlve mikor egy kévét kötött, hat is vót kötve. Csakhogy mikor észrevették magukat, a zegész nagy darab főd le vót aratva, még este se vót. Ilt eczczer egy gazdag városba ety pár czigány. Nagyon bódogul íltek, csak avvót a bajuk, hogy gyerekek sohase vót. Mindíg kírtík a zistent, hogy adna nékiek ety fiú gyereket, olyan szíp nevet adnának neki, hogy a világon párja sem lenne. Örek korjokon az Isten meksajnálkozott rajtok, ís született az öreg asszonynak ety fiú gyereke. mekkereszteltík Bársonnak. A kis Bárson nőtt idő után felfelí; mikor tíz ívett elírt, míg annyit se tudott, hogy vegye a kanalat a szájába, ojan kęnyín nevelte az öreg czigányasszon, ű egyíbre nem gondolt, csak az evísre, alvásra. Ött má a lú fiam? – Ött is, ihutt is. – Érigy hát fogg be, menek sziéna hordani. – Hónap is hordhatnánk. – Hónap zabaratni menünk. – Kivee? – Nyiri komámvaa, meg Balla sógorvaa. – Hát hun a nięgyellő? – A csőrfiába. – Hát a kócs? – A kossókasba. – Hát ięde kisütte má a kenyęrt? – Most a szent helyen szedi kifele. – Aggyon hát egy kis lepęnyt! – Ott van la, egyé. – Né te mán, élél amoda gyön keresztapám, meg a Zsófi, neki is aggyęk!...

vájling

tál

krajszony

fazik

paraszttál

lábos

tölcsér

léhó

tekenő

kupa

kehely

kanna

csobolyó

csutora= boros edény kulacs

puttony

csebrő

macsánka paprikáskrompé

tanyasi szavak

brant üszök

franc szifilisz

fene rák

rüh atka kiütés

kelevény furunkulus

nyavalya epilepszia

bélpoklos leprás

dögvész pestis

gilisztás

görvény TBC

guta agyvérzés

ödéma vízkór

hideglelés láz

lob gyulladás

varrosodás lépfene

sápkór vérszegény

senyved tüdőgy

hűdés 

torokgyík diftéria

vörhely skarlát

Micsoda varázslatos rejtelmes világ ez, tele titkokkal. Akármerre megy az idetévedt vándor, csak nádat és vizet láthat, meg az eget. Ahol száraz út vezetett a rétségbe, csakhamar zöld gyep bársonyán haladt az ember és ingyen sem gondolta, hogy a vastagra nőtt moha ingoványos helyre csalta, csak mikor kötésig süllyedt a sárban. Aki nem ismeri  a titkos ösvényeket, az könnyen belevész a mocsárba. A Rétköz népének életével foglalkoztam a könyvemben. Közel 30 apró falut foglal magába ez a mesebeli világ. A terület néprajzi szempontból rendkívül érdekesnek ígérkezett, mert vizes, ingoványos, nehezen járható és nehezen megközelíthető volt. Itt elszigetelten éltek az emberek, nyelvük szokásaik, tárgyaik, foglalkozásaik is kezdetlegesebbek, maradibbak voltak és tovább fennmaradtak mint a nagyobb falvakban. Értékes emlékeket őrzött meg az itt lakó közösség. A vizet 1881-ben vezették le. A még élő öregek információval szolgáltak egyes községek határának régi neveiről, a határrészek jellegéről. Az idő szorított és félő volt hogy kihal az utolsó élő tanú is. Persze a víz levezetésével a terület képe, az emberek élete alaposan megváltozott, a régi életmód emléke egyre inkább halványodik, s vele együtt sok név is feledésbe merülhet. Az élő szó mellett rengeteg iratot lapoztam át, tagosítási iratok, földkönyvek, térképek kéziratok. A Rétközt ismerő idős emberek is elhaltak már, (Éles MAriska néni 92 évesen közben megpihent) de szerencsére találtam még pár ,,olyan alkalmas embert, aki látott még valamit a határ ősi képéből, annak elmúlásából" így ezeknek a falvaknak az adatait is sikerült többé-kevésbé összegyűjtenie. Általánosságokban írtam a hétköznapokról, de ezek az információk minden falura tanyára érvényesek voltak. A földesurairól, lakóiról, lakóinak életéről, foglalkozásáról, szokásairól olvashatunk részben a források, részben saját gyűjtésem alapján. A területhez fűződő szájhagyományok néha igen szórakoztató olvasmányok.

rétközi szavak

dikó, pecu, pulya, lipityóka, lingár, mag/magolni, sikákózni, kolompér, köszméte, levonó, paszuly, gyengepaszuly, pulya = gyerek tejfel = tejföl vedér = vödör paszuly = bab laska = tészta iromba = cirmosKóla (kaula), cső(csű), bolt(bót), szóval(szauval). görcs (csomó), kellesz (kell majd) fől nől fél kél

 ablaktő - ablakpárkány

- abora - széna és gabona tárolására szolgáló építmény

- ángyi - nagynéni

- átmegy valakinél - megy valakihez, meglátogat valakit (pl. átmegyek nálad, átmegyünk mamáéknál)

- bagzik - megromlik (az étel)

- bekángyizott - becsípett, berúgott

- biga, pucu - kisfiú nemiszerv

- blóder - sütő

- borító - fából font kosár, amibe a kotlóst teszik

- brant - seb üszkösödése, tűz, átok, franc (pl. káromkodás: a brant egye meg)

- buga, mag - szotyi, napraforgómag (bugázás, magolás - napraforgómag fogyasztása)

- butyka - spájz, kamra, tárolóhelység

- canga, keró - kerékpár

- cicakaka - takony (az ország egyes részein inkább csipa vagy fülzsír)

- ciklámen - minden rózsaszín és lila árnyalat

- cirkás, cirádás, iromba - cirmos, tarka, mintás

- cula - cucc, ruha

- curik - hátra (lónak szokták mondani), tolatás

- cvekker - hálós bevásárlótáska

- csana, csanál, csillánt - csalán

- csenál - csinál

 - csibrálni - csípni, csipegetni

 - csida - kicsi, fiatal ló

 - csikarás - karcolás

 

- csirásgaluska, nyögő, nyögvenyelő - sztrapacska

- csócsa - vegyes vágott savanyúság

- csurka, csuri - copf, lófarok

- csutak - szivacs

- danol - dalol, énekel

- dikó - ágy

- dörcös - egyenetlen

- dunyha, dunna - nagyon vastag, tollal kibélelt takaró

- duszi, pupu - krumplipüré, tört burgonya

- dücskő - farönk

 - dzsindzsás, dzsumbuj, susnyákos - sűrű aljnövényzetes, gazos, bokros terület

 - édes pályinka - likőr

 - elvásol - érzékennyé tesz (pl. elvásolja a fogamat az alma)

 

- ész - agyvelő (pl. megeszi a malac eszét)

- fagyó - mélyhűtő

- felmérő - dolgozat

- felolt - felkapcsol (pl. feloltom a lámpát)

- feszt - állandóan, folyton

- findzsa - nagyobb bögre, müzlistál

- földi - ugyanarról a helyről származó

- furik - talicska

- fűl, megfúl - fűtődik, melegszik, vagy a meleg következtében megtúrósodik

 - gajdol, kóringyál - részegen, ordítva, hamis hangon énekel

 - gerjesztő - begyújtáshoz használt vékonyra vágott fa, vagy gallyak

 - giga - gége, torok

 - gorc, gorca - domb

- góré - napraforgó szára, vagy takarmánytároló fa építmény

- goronc - kaszálónak emelkedettebb része, nádasban magasabban fekvő rész

- gömb - gombóc (pl. kérek egy gömb fagyit)

- görcs - csomó

- gyün - jön

- habarék - sár, latyak

- habos - recés, hullámos (pl. kés, kasza éle)

- hamus - hamutál

- hámánkodik - csinálja a fesztivált, botrányosan viselkedik

 - hámzsol - eszik

 - hanglér / hanglérkodni - szájhős, hazudozó / hazudni

 - hékám - házastárs, közeli ismerős megszólítása

 - hidas - disznóól

- hót - tisztára, teljesen

- hun - hol

- húr - disznóbél

- hurcibál - cipel, hordoz

- játssza az agyát - színészkedik

- jösztök - jöttök

- kacsabiri - hóvirág

- kapircs - gereblye

 - karistol - karcol, vág

 - karperec - karkötő

 - kas - tároló építmény

 - kasu - süket, bamba, figyelmetlen

- katronca - szennyes ruha

- kazup - fakéreg edény

- kellesz - kell

- kelletett - kellett

- kenyér fara - kenyér vége

- kereset - keresnivaló (pl. itt nincs semmi kereseted)

- kinyűni - kivájni, kiszedni

- kojt - füst

- kokas - kakas

- kóla - bármilyen üdítő (pl. sárga kóla - narancs)

- kolompér, kompér, kumpri, kompré - krumpli, burgonya

- kotli - lábas

- kotyol - sáros mélyedés

- köpéce - a molnárok 6-8 literes mérőedénye

- köszméte, pöszméte - egres

- kucu, cinnya - malac

- kupec - haszonleső, nyerészkedő

- kuruttyol - már korán reggel fent van

- lábtó, lajtorja, rétoja - létra

- lajbi - vékony kabát, ujjatlan mellény vagy rongyszőnyeg

 - laska - minden tésztafajta

 - lator - huncut, rossz

 - lefő - leizzad

 - lehetlesz - lehet majd

- leöltözik - levetkőzik

- ler - tűzhely sütője

- lesz - leendő (mint jelző)

- levonó - matrica

- lingár - szélhámos ember

- lipityóka - libikóka, mérleghinta

- lóca - pad

 - mackó - tréningnadrág

 - mákos bobájka - mákos guba

 - megkukul - megnémul, köpni-nyelni nem tud

 - megpeccent - megérint, megkoppint

- mensz - mész

- mihánst - mihelyst, amint, abban a pillanatban, hogy…

- mit - miért

- munkanélküli - munkaügyi központ (pl. megyek a munkanélkülibe)

- murkó - sárgarépa

- nagyszót hall - nagyot hall

- nyakóc - évszakhoz képest túl vékonyan, lengén öltözött

- nyíg - hisztizik

 - nyíratkozás - hajvágás

 - nyiszog - nyikorgásszerű hangot ad ki

 - nyivászta - cingár, sovány, alultáplált

 - oszt, osztán - aztán

- otthol - otthon

- öhön - slambuc, öreglebbencs, krumplistészta

- pacuha - rendetlen öltözékű

- pad - padlás (pl. felmegyek a padra)

- pályinka - pálinka és minden más rövidital

- part - emelkedő

- pászít - párosít

- paszuly - bab

- pecu - fészer

 - pihora - speciális túróstészta

 - plezúr, prezúr - varr, sebet befedő véralvadás

 - pokróc - mogorva, rossz természetű ember

 - popa - kenyér

- pőcsikél - alszik, szundít félálomban

- puhol, elpuhol, megpuhogat - megver

- pulya - gyerek

- púp - köldök

- rizsa - rizs

- rocska, zsajtár - vödör

- rüfög az idő - nagyon hideg van

- sergő - körhinta

- sezlon, sezlony - kanapé

 - sikákózik, sikángózik, sikárkózik - csúszkál, korcsolyázik

 - siló - szemes takarmány tároló vagy növények között lévő szennyeződés

 - sipka - sapka

 - sirbókol - siránkozik

- sivalló - éles hangot hallató, sivító, süvöltő

- spór, kutka - kályha, tűzhely, sparhelt

- süsü - kapucni

- süt - forró

- szalámi - minden felvágott (még a parizer is)

- szerkábol - mohón eszik

- szopornyika, szopornyikás - taknyos

- sztroska - vászonlepedő

- szütyő - tornazsák

 - tajiga - ekevas

 - talu - toll

 - tanál - talál

 - tanulatlan - nem csak az az ember, aki nem tanult, hanem az a tárgy is, aminek a használatát még nem tanulták ki (pl. tanulatlan kasza)

- tengeri, kukrica - kukorica

- tészta - minden sütemény

- tinálatok - hozzátok (pl. holnap megyek tinálatok)

- törek - növények között lévő szennyeződés

- tőlem - nálam (pl. magasabb tőlem)

- tőtike - májas-zöldséges-zsemlés töltelék, amit zacsóba raknak és levesben főzik meg

- trücköl, prüszköl - tüsszent

- tuhad - elakad, elszorul

 - tuskolás - zuhanyzás

 - vakoskodik, vaklál - rossz világítás mellett olvas, varr

 - váncog - kuncog

 - vánkos - párna

- vedér, vider - vödör

- vénség - okos gyerek

- verejce - pince

- vesztés - mérgezett vagy rossz ízű étel (pl. savanyú, mint a vesztés)

- világi - hatalmas (pl. világi barátok vagyunk)

- világol - nagyokat mond, kitalációkat beszél össze-vissza, rosszul hazudik

- zavadzál - alkalmatlankodik

- zsizsa - forró

- zsmurkál - szunyókál