A harmadik évezred virtuális világa

A következő évtized óriási változást hoz az információs társadalmunkba. Már megjelentek a virtuálisáruházak, virtuáliskönyvtárak, virtuálisújságok, virtuálismúzeumok, virtuálisiskolák, virtuálisvilágok és virtuálisemberek. A szélessávú adatátvitel forradalmasította az informatikát, megjelentek az újabb generációs mobiltelefonok, amik már úgy használják az internetet mint a számítógépek, így megnőtt a jelentősége az online információ szerzésnek, az adatok konvertálhatósága a rendszerek átjárhatósága alapkövetelménnyé nőtte ki magát. Jelentősen átalakult az interneten fellelhető információk palettája, megjelent a digitális televíziózás, a szoftverek és a hardverek ugrásszerűen forradalmasították a társadalmat, elősegítve a virtuális világ kiteljesedését. Megjelentek a virtuális világ okozta mentális attitüdök, amik világjárvánnyá növik ki magukat, mérgezve a virtuális világ rabjaivá vált felnőtteket és gyermeket. A számítógép függőség népbetegséggé növi ki magát, ha nem teszünk ellene. A benne rejlő lehetőséget azomban jóra is használhatjuk, ha meg akarjuk őrizni kultúrális értékeinket az utókor számára. A múzeális értékű dokumentumok mellett a könyvtári dokumentumok digitalizálása is alapvető fontosságú társadalmi érdek, hiszen az információs társadalom kiteljesítésének alappillére, ezért prioritást élvez. A digitalizálás országos koordinálása és nyilvántartása elengedhetetlen feltétele a hatékony gyors és költségkímélő minőségi munkának.A könyvtárosok feladata a digitális dokumentumok (kép, hang, szöveg, mikrofilm, mozgókép, e-könyv, hangoskönyv) gyűjtése, megőrzése, feldolgozása és nyilvánossátétele a nagyközönség számára. Minden jóérzésű ember kötelessége az elődeinktől kapott javak megőrzése és átadása az utókor számára. A digitális anyagok a könyvtári rendszerek szolgáltatásai révén egyszerübben juthatnak el a hátrányoshelyzetű emberekhez és a föld valamennyi lakója számára. A digitalizált dokumentumok autentikus forrásként szolgálnak a kutatás, az oktatás és a tartalomfejlesztés számára bárhol a világon. A digitális évtized megváltoztatja a könyvtárak és a könyvtárosok feladatát és társadalmi szerepét, hiszen a könyvtárak digitális archívummá válnak. Sokan attól félnek hogy az olvasók száma jelentősen csökken majd a könyvtárakban, ami tévedés, mert azzal hogy az emberek nem mennek be a könyvtárba mivel otthon lépnek be kvázi vírtuálisan egy vírtuális könyvtárba ugyanúgy látogatók lesznek, de ezek a látogatások a szerverek számlálóin jelennek meg, ami a statisztikákban épúgy mérhető és kimutatható. Ahogy a levéltárakban a könyvtárakban is a kutató-fejlesztő tevékenység a dolgozók munkájának részévé válik, a digitális objektumok tömeges megjelenése óvatosabb archiválási stratégiát és differenciáltabb digitalizálási koncepciót követek a könyvtármenedzsmenttől.Az új fogyasztói szokások új stratégiát és új dinamikusabb PR. munkát igényelnek. A könyvtáraknak és a könyvtárosoknak olyan eddig nem ismert kihívásoknak kell megfelelni, ami új korszakot nyit a tájékoztatás a szórakozás és az oktatás palettáján egyaránt. A kultúrális értékek védelme a digitalizálásnak köszönhetően új értelmet kap. A digitális dokumentumok kezelésének nincsenek olyan vonzatai mint a hagyományos dokumentumoknak, ezért leegyszerűsödik az állomány kezelése, megőrzése, feldolgozása, védeleme, selejtezése, gondozása. A digitalizálás hosszú távú állami finanszírozást igényel, az erőforrások mellett a személyi feltételek, a hardver és a szoftver eszközök, valamint a működtetéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen feladat. Elkerülhetetlen az összehangolt országos digitalizálási rendszer kidolgozása. A digitalizálási tevékenységet és az archiválást össze kell hangolni, koordináni a párhuzamos digitalizálás kivédése végett. A digitalizás révén az olvasók földrajzi helyüktől és anyagi lehetőségeiktől függetlenül egyenlő eséllyel jutnak hozzá a digitális információkhoz. Meg kell vizsgálni a könyvtár lehetőségeit kereteit, személyi, illetve erőforrás-szükségleteit; a finanszírozás és megvalósíthatóság lehetőségeit; a hardver és szoftver szükségletet a tudásmenedzsment lehetőségeit korlátait, a digitalizás egységes formátumát. (METS, MIX, PREMIS).Elengedhetetlen feladat a digitalizálási projektek egységes és teljes nyilvántartása, és integrálhatósága az egyetemes struktúrába.( http://www.michael-culture.org/hu/home) A dokumentumok rendkívül nagy száma, és a sérülékenységük miatt folynak a kutatások, szimulációs kísérletek a legbiztonságosabb módszerek megtalálására, a digitális állomány védelmére katasztrófa esetén, gondolok itt az E-bombára ami minden elektromágneses elven tárolt információt megsemmísít bevetésekor, ezzel visszavetve az emberiséget a középkorba. A jelenleg pályázati forrás csepp a tengerben, az ebből folytatott digitalizálás célja a helyismereti dokumentumok állományvédeleme és megőrzése. Hiányzik mellőle az adatbázis amiben a bibliográfiai adatok visszakereshetősége megoldott lehetne. A digitalizálás egységes elvek alapján kell hogy történjen, ezért kiemelt figyelmet kell biztosítani a minőségbiztosításra, ami záloga lehet a pontos munkának, a megfelelő szakmai képzésnek és az ellenőrzésnek. A lapozó automata szkennerek segítségével jelentős hatékonyság érhető el, a mentés is automatizálható, de az emberi tényező nem váltható ki az elemzés és az ellenőrzés miatt. A speciális értéket képviselő dokumentumok amik értékük, méretük, különleges védelmük egyediségük miatt nem scannelhetők különleges fényképezési eljárással digitalizálhatók. A mikrofilmek digitalizálása és archiválása is automatizálható. A periodikumok nagy mennyisége miatt nehezen felvállalható feladatot jelentenek mamég a könyvtári dolgozók számára. Az értékek felismerése is komoly feladatot jelent a könyvtárak számára.

Nyugalmas csendes napot kívánok !