Proxy kiszolgáló

Speciális tűzfal-típus, amely a közvetlen kommunikációt a külső és a védett hálózat között nem teszi lehetővé. E helyett a belső hálózatról érkező kéréseket feldolgozza, majd azokkal azonos értelmű kérést küld a külső szerver felé, az azokra érkező válaszokat pedig ismét a belső hálózat felé továbbítja. A proxy szerverek igen biztonságosak és általában egyszerűen konfigurálhatóak, azonban kizárólag olyan jellegű kommunikációra alkalmasak, aminek értelmezésére képesek. A proxy szerverek sok esetben tartalmi gyorsítótárat is magukban foglalnak, így bizonyos esetekben jelentős mértékben csökkenthetik a kifelé irányuló forgalmat. Amikor egy kliens összekapcsolódik egy proxy szerverrel, akkor egy kapcsolatot, egy fájlt, vagy valamilyen más erőforrást igényel, ami különböző szervereken érhető el. A proxy szerver lehetővé teszi, hogy hozzájuthassunk ahhoz, amire szükségünk van, mégpedig vagy úgy, hogy összeköt minket egy adott szerverrel, vagy pedig kiveszi egy cache-ből.

A proxy szerver láthatatlan a felhasználók számára, ezért úgy tűnhet, hogy minden igénylés és az azokra adott válasz közvetlenül az internet szerverhez érkezik be, illetve közvetlenül onnan jön vissza. Néha az is előfordulhat, hogy a proxy szerver különféle okokból kifolyólag változtatásokat hajt végre az igénylésekben és a viszontválaszokban is.

Amikor a szerverhez befut egy igénylés egy adott klienstől – például egy honlaptól –, akkor a szerver különféle szűrési eljárásoknak veti alá az igénylést, aztán cache szerverként funkcionálva, korábban letöltött honlapokat keres a saját helyi cache-ében. Ha nem találja meg az oldalt, akkor a szerver kliensként viselkedve, a felhasználó nevében eljárva, a saját IP címével biztosítja, hogy az oldal megjelenhessen az interneten. Miután a szerver sikeres visszajelzést kapott az oldal felől, összekapcsolja a honlapot az eredeti igényléssel, és kiküldi az eredeti kliensnek. Az olyan  vállalkozásoknak, amelyek hatékonyan használják az internetet, a proxy szerver közvetítőként szolgál a munkavállaló és az internet között. A proxy szerver biztosítja a vállalkozásoknak a biztonságot, az adminisztratív kontrollt és a cache szolgáltatást. A proxy szerverek tűzfalként és tartalomszűrőként is funkcionálnak. Ezt úgy érik el, hogy korlátozzák, vagy megtagadják az olyan honlapokhoz való hozzáférést, amiket károsnak ítélnek meg és potenciálisan ártalmas lehet a hálózatnak, vagy a felhasználóknak. Minden alkalommal, amikor egy felhasználótól igénylés fut be egy olyan weboldallal kapcsolatosan, amihez több host is hozzáfér, a proxy szerver ahelyett, hogy a tartalom szolgáltatójával venné fel a kapcsolatot, a cache-ben lévő információt használja fel. Ez a módszer jelentősen meggyorsítja a weboldalakhoz való hozzáférést és növeli a hatékonyságot.

Proxy szerver típusok:

Transzparens: Ez a típusú proxy szerver a http fejlécen keresztül elérhetővé teszi az eredeti IP címet és úgy képes tárolni a honlapokat a cache-ben, hogy ezzel nem veszélyezteti azok anonimitását, akik használják.

Anonymus: Nem teszi elérhetővé az eredeti IP címet, ezzel tudja kellőképpen biztosítani a felhasználók anonimitását.

Torzító (Distorting): Ez a típus kreál egy hibás IP címet, amit aztán elérhetővé tesz a http fejlécben.

Magas anonimitású: Az a típus nem különbözteti meg magát, mint egy proxy szervert, és nem teszi elérhetővé az eredeti IP címet a http fejlécben.

Számítógép-hálózatokban proxynak, helyesebben proxy szervernek (angol „helyettes”, „megbízott”, „közvetítő”) nevezzük az olyan szervert (számítógép vagy szerveralkalmazás), amely a kliensek kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja. A kliens csatlakozik a proxyhoz, majd valamilyen szolgáltatást (fájlt, csatlakozást, weboldalt vagy más erőforrást) igényel, ami egy másik szerveren található. A proxy szerver a kliens nevében eljárva csatlakozik a megadott szerverhez, és igényli az erőforrást a számára. A proxy esetlegesen megváltoztathatja a kliens kérését vagy a szerver válaszát, és alkalomadtán kiszolgálhatja a kérést a szerverhez való csatlakozás nélkül is. Az olyan proxy szervernek, amely változtatás nélkül továbbítja a kérelmeket és a válaszokat, külön neve is van: ez a gateway vagy néha tunneling proxy.

Proxy jelentése "helyettesítő".

A proxy lehetővé teszi, hogy az interneten más IP-cím azonosítója legyen.

Nem változtatja meg internetszolgáltatóját; egyszerűen megy online és kereshet "szabad proxyk" vagy "listák proxyk", és kapsz több weboldalt, amelyek listát a szabad proxyk.

A proxykiszolgáló olyan webes számítógép, amely átirányítja a webböngésző tevékenységét. Itt van, mit jelent.

Általában, ha beír egy weboldal nevét (Amazon.com vagy bármely más), az internetszolgáltató kérést küld Önnek, és összekapcsolja Önt a rendeltetési helyével, és feltárja a valódi IP-címét, amint azt korábban említettük.

Proxy használata esetén az online kérelmeket átirányítja.

Proxy használata közben az internetes kérelem a szokásos módon megy a számítógépről az internetszolgáltatóra, majd elküldi a proxykiszolgálónak, majd a weboldalnak / célnak. Útközben a proxy az IP-címet választja a telepítésben, elfedve az igazi IP-címét.

Miért érdemes proxyt használni?

Itt van, hogy miért fordulnak el egy proxy használatához, és miért is érdekelhet.

Egy iskola vagy helyi könyvtár blokkolja az egyes webhelyekhez való hozzáférést, és a hallgató ezt meg akarja hozni.

Olyan online érdeklődést szeretne keresni, amely érdekli Önt ... de azt szeretné, ha nem lehetett visszavezetni az IP-címedre és a tartózkodási helyedre.

Külföldre utazik, és az országban létrehozott technológia megakadályozza, hogy csatlakozzon egy weboldalhoz haza.

Megjegyzéseket szeretne közzétenni a weboldalakon, de nem szeretné, hogy az IP-címét azonosítsa vagy az Ön személyazonosságát nyomon kövesse.

A munkáltatója tiltja a hozzáférést a közösségi médiához vagy más webhelyekhez, és meg kívánja szüntetni ezeket a korlátozásokat.
Melyik legyen z alábbiakban a két, szerverek esetében, leggyakrabban használt operációs rendszert hasonlítjuk össze.

Költségek: Ebben a diszciplínában kiütéssel nyer a Linux. Mivel nyílt forráskódú az operációs rendszer, ezért ingyenesen lehet hozzáférni, és a licencért sem kell fizetni. Ugyanez nem mondható el a Windowsról, amely esetében jelentős összegeket kell kifizetni a hivatalos verzió használatáért.
Rugalmas és könnyű használat: A legjobb dolog a nyílt forráskódú software-ekben, hogy pillanatok alatt képesek vagyunk nagyobb lélegzetvételű módosításokat végrehajtani, és a személyre szabhatóságnak is csak a képzeletünk szab határt. Még a kernel modifikációkat is gyorsan, mindennemű komplikáció nélkül tudjuk végrehajtani. A Windows szerver e tekintetben sokkal szigorúbb határokat fogalmaz meg. Nem tudunk semmiféle módosítást végrehajtani a kernelben, és a legtöbb, amit tehetünk annak érdekében, hogy az igényeinknek megfelelő rendszerrel dolgozhassunk az az, hogy kiválaszthatunk egyet a megadott Windows verziók közül. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy az előbb említettekből az is következik, hogy a Linux kezeléséhez szükséges némi hozzáértés, míg a Windows szervert bármiféle előismeret nélkül fel lehet installálni, aztán pedig problémamentesen futtatni.
Stabilitás és támogatás: A legfontosabb jellemzője a Windows szervernek az, hogy rendkívül stabil. Emellett könnyen érthető telepítési, használati és problémamegoldó instrukciókkal rendelkezik. A Linux viszont minden egyes változtatással, ami mélyebben érinti a rendszer magját, egyre instabilabbá válik. A Linux esetében az instrukciók elég változatosak, ez pedig könnyedén összezavarhatja az egyszeri felhasználót. Míg a Windows esetében egyértelmű, hogy kihez kell fordulni (Microsoft), ha valamilyen probléma merül fel, vagy csak támogatásra van szükségünk, addig ez a Linuxnál – nyílt forráskódú software lévén – korántsem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy meg tudjunk oldani egy komolyabb problémát, mélyebben el kell merülnünk a Linuxszal kapcsolatos dolgokban, hogy megtalálhassuk a megfelelő helyet, ahol választ kapunk kérdéseinkre.
Vezérlés (Access Control) opciók: A Windows szerver esetében könnyedén megoldható a vezérlés külső software használata nélkül is, míg a Linux esetében ez nincs így.
Patchek: A Windows esetében elég egyszerű a patchek lefolyása, mivel csak a hivatalos, Microsoft által kibocsátott patchek telepíthetők fel a szervergépre. A Linuxnál viszont megvan a választási lehetőségünk, hogy egy magánszemély által létrehozott patchet telepítünk fel, vagy pedig várunk egy kereskedelmi forgalomban kapható változatra.
Összegzésképpen elmondható, hogy a választás, miszerint melyik rendszer mellett tesszük le végül a voksunkat, elsősorban a technikai képzettségünktől és a tapasztalatunktól függ. Mindkét szerver rendszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezért azt kell eldöntenünk, hogy melyik felel meg leginkább az igényeinknek és melyiket tudjuk könnyebben használni.

A Windows szerver leginkább azoknak ajánlott, akik még csak ismerkednek a szerverekkel és nem gondolkodnak semmiféle komoly dologban. A Linux szerver pedig inkább a hozzáértők eszköze, akik profi módon képesek kezelni a szervereket.