A NAS betűszó a Network Attached Storage, azaz a hálózatra csatolt tároló rövidítése. Magyarul Hálózati adattárolóként is ismerjük. A NAS egy fálj szintű adattároló eszköz, amely a számítógépes hálózathoz csatlakoztatva biztosítja az adatok megfelelő menedzselését a felhasználók között legyenek azok akár egy másik földrészen is. Internetkapcsolat segítségével bárhonnan elérhető, a tárolt adatok megoszthatóak, védhetőek a felhasználói engedélyek megfelelő beállításával.
Windows 2016 szerver storage spaces NAS
https://www.youtube.com/watch?v=Sp6OW5Xx7jA
https://www.youtube.com/watch?v=CCJpojAnsNY
Cloud szerver
https://www.youtube.com/watch?v=5r6zlZv4jOs
FreeNAS 9.2.1 telepítése
https://www.youtube.com/watch?v=fiBv8N6-cjc
Bootolható pendrive készítése
https://www.youtube.com/watch?v=smo8OkQHrAs
Telepítés
https://www.youtube.com/watch?v=yNMwJctBTLY
Jellemzőjük a maximális tárolókapacitás, illetve a többplatformos hozzáférés (OSX, LINUX, Windows). A NAS egységekkel jelentős költségcsökkenés érhető el.
A NAS-ban egy speciálisan elkészített szoftvert és hardvereszközt gyúrtak egybe. Nem egy általános célra összeállított számítógép, amely alkalmas fájl-szerverként is üzemelni. A NAS a legoptimálisabb eszköz, amivel fájlokat (adat és multimédia egyaránt) oszthatunk meg, vagy érhetünk el nemcsak számítógéppel, de akár mobiltelfonnal vagy akár egy tv-vel.
Feltűnhet, hogy máris, autentikáció nélkül garázdálkodhatunk az admin oldalon, először ezen kell változtatnunk a bal oldali Account/My Account menüpontban. Még az Account/Groups menüpontban hozzunk létre egy csoportot is későbbi felhasználásra.
Hozzuk létre a ZFS mirrort a Storage/Volumes menüpontban, az owner user: nobody, az owner group: az előbb létrehozott legyen. Adjunk a csoportnak write jogot. Az ACL nálam Windows lett, ez már magyarázatra szorul.
A megosztások három típusát támogatja a FreeNAS: NFS (UNIX), CIFS (WIN), AFP (MAC). Szerettem volna NFS megosztást, mert Win7 kliensek támogatják már (be kell kapcsolni a szolgáltatást), de egy óra alatt nem tudtam eredményt elérni vele, így CIFS-re váltottam, ami azonnal működött. CIFS-sel lassabb az adatátvitel, nálam 11 MB/s írási sebességet produkált, NFS-től ennek duplája is várható, de ez ugye nem derült ki. (Ha valakinek van NFS+Win kombóval tapasztalata, legyen kedves, ossza meg!) A Sharing/CIFS Shares menüpontban tudunk létrehozni CIFS megosztást, csak a "Browsable to Network Clients" opciót kell kipipálni, valamint itt tehetjük meg, hogy IP vagy alháló alapján korlátozzuk a hozzáférést. Csak az itt vázolt esetben kell a volume beállításainál Windows ACL-t választani (lásd előző bekezdés), különben UNIX.
Ezután adjunk hozzá usereket az Account/Users menüpontban, ugyanaz a név és jelszó kell, mint a Windows fiókoknál, home dir-nek mindnél a volume nevét adjuk meg (/mnt/.....). Pakoljuk be a usereket az általunk kreált csoportba. Ezzel mindenki által közösen használható megosztást hoztunk létre, lehetséges persze mindenkinek saját home dirt beállítani a megosztáson belül.
Ha minden igaz, nem felejtettem ki semmit, és már csak egy teendőnk van: a Services/Control Services menüpontban kapcsoljuk be a CIFS szolgáltatást, az OFF-ra kattintva hamarosan ON-ra kell váltania. Készen vagyunk!
Windowsos gépünkön a Hálózatok alatt most már látnunk kell egy FREENAS nevű gépet (hacsak nem adtunk neki más nevet, a default ez). Azon belül pedig látjuk a CIFS megosztásunk nevét. Ha jobbklikkelünk erre a mappára, hozzáadhatjuk hálózati meghajtóként is, így betűjellel is elérhető lesz.
Kapcsolódó fogalmak:
Fájlmegosztás: Hálózaton keresztül úgy érhetőek el a rajta tárolt adatok, mintha a számítógép belső merevlemeze lenne.
Jogosultságkezelés: Mappaszinten beállítható, hogy melyik felhasználó mit érhet el. Így biztosítható, hogy a különböző munkaterületen dolgozók nem látják egymás adatait.
Bárhonnan elérhető: Internetes böngészővel elérhető a világon bárhonnan, ahol van internet kapcsolat. Távmunkában dolgozók egyszerűen küldhetik el az adatállományokat munkaadójuknak.
Kis energiafogyasztás: Egy szervergép, sőt egy normál asztali PC fogyasztásának a töredékével működik. Beállítható időzített ki és bekapcsolás.
Nagy mennyiségű adat tárolása: Filmek, zenék, egyéb médiafájlok, nagyfelbontású fényképek tárolása. A cserélhető merevlemezekkel szabadon módostíható a tárolókapacitás.
Ingyenes magyar nyelvű szoftver: Felhasználóbarát grafikai felülettel rendelkezik. Internet böngészőben futó alkalmazás.
Adatvédelem: Raid tömbök kezelése.
Médiaszerver: Filmek, zenék, prezentációk elérése és TV-re, kivetítőre küldése hálózaton keresztül.
Mail szerver: Levelezését közvetlenül tárolhatja és bárhonnan elérheti.
iTunes szerver: Zenéit iPhone - on hallgathatja akárhol, mintha a telefonján tárolná őket.
FTP szerver.
Letöltő állomás: Torrent klienssel folyamtos 24 órás le és feltöltés.
Weboldal tárolási, futtatási lehetőség.
Nyomtató szerver.
Egyszreűen bővíthető a tárolókapacitása.
NAS-NAS Back-up: Interneten keresztüli adatszinkronizáció más NAS-okkal.
A NAS minden platformhoz csatlakoztatható (OSX, Linux és Windows). Az operációs rendszer alatt egyszerű hálózati meghajtóként felcsatolható, mintha belső merevlemez lenne.
Külső USB portjára nyomtató, vagy más hardware csatlakoztatható, amely azután bármely, a hálózatról csatlakozó gép számára elérhető, mindez úgy, hogy más asztali vagy szerver gép folyamatosan üzemelne. A NAS készülékek általában akkorák, mint egy kisebb szünetmentes tápegység, de ritkán nagyobbak egy általános nyomtatónál. Sőt akadnak méretben a külső USB-s merevlemezhez hasonlóak is.
többterás HDD-k és gombamód szaporodó felhős tárhelyszolgáltatások korában nehéz döntés előtt állunk, hova is helyezzük el adatainkat. A NAS és a Cloud szolgáltatások nem csak árban, de szolgáltatásokban is versenyeznek, így a döntést jól meg kell fontolni – ehhez próbálunk a következőkben segítséget nyújtani.
Mielőtt belevágunk, tisztázzuk mi-micsoda, ki-kivel van! A “cloud” magyarul felhőt jelent és olyan szolgáltatást takar, amit valamilyen szolgáltató, egy távoli szerverén üzemeltet, amihez hozzáférést biztosít számunkra. A NAS (Network Attached Storage, azaz hálózati adattároló) ezzel ellentétben egy otthoni (vagy irodai / vállalati) megoldás, ahol mi magunk üzemeltetjük az adatok tárlását végző szervert. A legnagyobb különbség a kettő között tehát a szolgáltatás infrastruktúrája, de emellett még számos eltérést fogunk látni, annak ellenére, hogy nagyjából mindkettőt ugyanarra szeretnénk használni.
Igyekeztünk minden lehetséges szempontból összevetni a két versenyzőt, nézzük hogyan szerepeltek!
Megosztás
A legegyszerűbb funkcióval kezdjük, ami a fájlok megosztása. A felhős szolgáltatásokban általában egyszerűbb dolgunk van, hiszen azoknak többnyire ez a fő funkciója, így a lehető legfelhasználóbarátabb és gyorsabb megoldást nyújtják, de a modern NAS-ok szoftvere sem marad le sokkal. A megosztott tartalmakhoz mindkét esetben kapunk direkt linket, így eddig holtverseny az állás. A különbségek ezután mutatkoznak meg: míg a NAS által megosztott adatokhoz szinte bármilyen megfelelő hálózati eszközzel hozzáférhetünk, vagy stream-elhetjük konzolra, TV-re, stb., addig a felhős fájlokat általában csak a böngészőben, vagy az adott szolgáltató által biztosított saját alkalmazáson keresztül érjük el. A NAS rugalmasságára jellemző, hogy lehetőséget ad a cloud szinkronizációra is, így ezzel magában foglalja annak kényelmi funkcióit is.
A le- ill. feltöltési sebességre is érdemes kitérni. Amíg a NAS hálózati sebessége csak az internetelérésünk (vagy helyi hálózatunk) sebességétől függ, addig a cloud szolgáltatók rendre limitálják az elérhető sávszélességet, sőt a szinkronizációt végző asztali kliensek többsége további beépített korlátozásokkal rendelkezik (hogy mellette még böngészni is tudjunk).Hozzáférés
A felhős tárhelyre elegendő egy egyszerű regisztráció, esetleg fizetünk is, azután máris használatba vehetjük azt. A NAS esetében először is a hardvert kell beüzemelni, ami bár nem túl bonyolult, mégiscsak több fáradsággal jár. Ezen felül a NAS-t be is kell állítani a használatba vétel előtt, ami sok felhasználónak új fogalmak tanulásával kezdődik, hiszen az átlagfelhasználó nemigen van tisztában az olyan fogalmakkal, mint a RAID, DNS, vagy akár az IP cím. Igaz az újabb NAS-ok igyekeznek a lehető legkézenfekvőbben elénk tárni a szolgáltatásaikat, általánosságban elmondható, hogy inkább a haladó (vagy tanulni vágyó) felhasználóknak javasolt a használatuk.Biztonság
A fájlok titkosítása mindkét esetben AES-256 titkosítással történik általában, így amiatt nem kell aggódnunk, hogy ezt feltörve visszafejtik a féltett titkainkat. A biztonsági kockázatot inkább az elfecsegett jelszavak, vagy az adattárolók sérülése jelentheti. A felhős tárhelyeken redundánsan (párhuzamosan, több helyen, több példányban) tárolják az adatainkat, így szinte elképzelhetetlen, hogy egy hibás meghajtó miatt elveszítsék a fájljainkat. A NAS esetében már nem feltétlenül ilyen megnyugtató a helyzet. Bár ezeknél is van redundancia, lényegesen limitáltabb és költségesebb. Mivel itt saját magunknak kell gondoskodnunk az extra adattárolókról és még akkor is viszonylag egy helyen vannak fizikailag, egy elemi csapás esetén elveszíthetjük az adatainkat. (Persze az okos felhasználók gondoskodnak a biztonsági mentés, biztonsági mentéséről is, de azt már nem sorolhatjuk a NAS előnyeihez.)Érdemes azt is fontolóra venni, mennyire fontos, hogy törölhessük is az adatainkat. A cloud tárhelyen a szolgáltatóba fektetett bizalmunk az egyetlen, ami garantálja, hogy a törlésre szánt fájlok valóban örökre eltűnnek-e, míg egy NAS-t akár fizikailag is megsemmisíthetünk (bár kevésbé barbár módszerrel is biztosra mehetünk).
Problémát jelenthet a cloud szolgáltatók jogvédett tartalmakhoz fűződő hozzáállása is: ha ilyen anyagokról szeretnénk biztonsági másolatokat őrizgetni (neadj’isten megosztani), akkor problámákba ütközhetünk. A NAS-on ezzel ellentétben azt tárolunk, amit csak akarunk (persze a megosztással a jogi felelősség itt is minket terhel).
Végül pedig nem hagyhatjuk ki a sorból a különböző adatszivárgásokat, ill. adatlopásokat sem, amikkel sokszor találkozunk a médiában. Bizony előfordul, hogy így-vagy úgy illetéktelenek férnek hozzá a feltöltött fájlokhoz. Itt viszont nem jelenthető ki egyértelműen, hogy egyik, vagy másik biztonságosabb lenne. Egy kikotyogott, vagy gyenge jelszó mindkét esetben hasonló következményekkel jár, az ennél bonyolultabb támadásokról pedig külön esszét lehetne kezdeni és akkor sem hozhatnánk ki egyik felet sem győztesként.Szolgáltatások
Ebben a csatában rögtön győztest hirdethetünk, mivel a NAS köröket ver a cloud-os versenyzőkre. Egy NAS amellett, hogy ellátja a versenytárs feladatkörét, szolgálhat webszerverként, rábízhatjuk a torrentek töltögetését, de médialejátszóként is megállja a helyét. A szoftverét alkalmazásokkal bővíthetjük, így tényleg csak a képzelet (és az elérhető bővítmények sora) szab határt képességeinek. A cloud szolgáltatások ezzel ellentétben többnyire néhány gyakori fájlformátum megjelenítését, esetleg online szerkesztését teszik lehetővé.Költségek
Talán az ár, az ami a legfontosabb a döntésben, de itt lesz a legnehezebb a feladatunk. Míg a NAS egyszeri, nagyobb összegű beruházással jár, a felhős tárhely előfizetési díját folyamatosan fizetnünk kell. Igaz ugyan, hogy néhány GB-ot ingyen is kaphatunk a felhőben, de a prémium csomagok ára elég borsos lehet. A NAS-t egyszer kell megvenni és azután viszonylag olcsón bővíthető újabb, vagy nagyobb HDD-kkel, így a felhős előfizetés csak rövidtávon olcsóbb.a NAS 1TB alatt nem éri meg semmiképp, efelett viszont, főleg hosszú távon jobb befektetés, mint a felhő – legalábbis anyagilag biztosan. A szolgáltatásai sokrétűségével a NAS a nyerő választás, de csak akkor, ha ki is használjuk ezeket, mivel a számítógép átalakítása egy dedikált fájlkiszolgálóvá történik, pontosabban dedikált SMB / CIFS, FTP vagy NFS fájlkiszolgálóvá alakít.
https://www.alza.hu/qnap-ts-128a-d5274873.htm?kampan=arukereso_hu_sem-1_hdd-nelkul_ql262c4b1&utm_source=arukereso_hu&utm_medium=product&utm_campaign=arukereso_hu_sem-1_hdd-nelkul_ql262c4b1
Olyan szolgáltatásokat tartalmaz, mint az SSH, (S) FTP, az SMB / CIFS, a DAAP médiaszerver, az RSync, a BitTorrent kliens és még sok más. A keret moduláris kialakításának köszönhetően pluginekkel bővíthető.
Telepítés lépései;
http://dirtywindows.hu/2015/02/24/igy-alakithatod-at-regi-pc-det-hazi-fajlszerverre/
https://prohardver.hu/teszt/thecus_nas_windows-szal/nyomtatobarat/teljes.html
NAS szerver 50.000 Ft-ból
Windows 2016 szerver storage spaces NAS
https://www.youtube.com/watch?v=Sp6OW5Xx7jA
https://www.youtube.com/watch?v=CCJpojAnsNY
Cloud szerver
https://www.youtube.com/watch?v=5r6zlZv4jOs
FreeNAS 9.2.1 telepítése
https://www.youtube.com/watch?v=fiBv8N6-cjc
Bootolható pendrive készítése
https://www.youtube.com/watch?v=smo8OkQHrAs
Telepítés
https://www.youtube.com/watch?v=yNMwJctBTLY
Jellemzőjük a maximális tárolókapacitás, illetve a többplatformos hozzáférés (OSX, LINUX, Windows). A NAS egységekkel jelentős költségcsökkenés érhető el.
A NAS-ban egy speciálisan elkészített szoftvert és hardvereszközt gyúrtak egybe. Nem egy általános célra összeállított számítógép, amely alkalmas fájl-szerverként is üzemelni. A NAS a legoptimálisabb eszköz, amivel fájlokat (adat és multimédia egyaránt) oszthatunk meg, vagy érhetünk el nemcsak számítógéppel, de akár mobiltelfonnal vagy akár egy tv-vel.
Feltűnhet, hogy máris, autentikáció nélkül garázdálkodhatunk az admin oldalon, először ezen kell változtatnunk a bal oldali Account/My Account menüpontban. Még az Account/Groups menüpontban hozzunk létre egy csoportot is későbbi felhasználásra.
Hozzuk létre a ZFS mirrort a Storage/Volumes menüpontban, az owner user: nobody, az owner group: az előbb létrehozott legyen. Adjunk a csoportnak write jogot. Az ACL nálam Windows lett, ez már magyarázatra szorul.
A megosztások három típusát támogatja a FreeNAS: NFS (UNIX), CIFS (WIN), AFP (MAC). Szerettem volna NFS megosztást, mert Win7 kliensek támogatják már (be kell kapcsolni a szolgáltatást), de egy óra alatt nem tudtam eredményt elérni vele, így CIFS-re váltottam, ami azonnal működött. CIFS-sel lassabb az adatátvitel, nálam 11 MB/s írási sebességet produkált, NFS-től ennek duplája is várható, de ez ugye nem derült ki. (Ha valakinek van NFS+Win kombóval tapasztalata, legyen kedves, ossza meg!) A Sharing/CIFS Shares menüpontban tudunk létrehozni CIFS megosztást, csak a "Browsable to Network Clients" opciót kell kipipálni, valamint itt tehetjük meg, hogy IP vagy alháló alapján korlátozzuk a hozzáférést. Csak az itt vázolt esetben kell a volume beállításainál Windows ACL-t választani (lásd előző bekezdés), különben UNIX.
Ezután adjunk hozzá usereket az Account/Users menüpontban, ugyanaz a név és jelszó kell, mint a Windows fiókoknál, home dir-nek mindnél a volume nevét adjuk meg (/mnt/.....). Pakoljuk be a usereket az általunk kreált csoportba. Ezzel mindenki által közösen használható megosztást hoztunk létre, lehetséges persze mindenkinek saját home dirt beállítani a megosztáson belül.
Ha minden igaz, nem felejtettem ki semmit, és már csak egy teendőnk van: a Services/Control Services menüpontban kapcsoljuk be a CIFS szolgáltatást, az OFF-ra kattintva hamarosan ON-ra kell váltania. Készen vagyunk!
Windowsos gépünkön a Hálózatok alatt most már látnunk kell egy FREENAS nevű gépet (hacsak nem adtunk neki más nevet, a default ez). Azon belül pedig látjuk a CIFS megosztásunk nevét. Ha jobbklikkelünk erre a mappára, hozzáadhatjuk hálózati meghajtóként is, így betűjellel is elérhető lesz.
Kapcsolódó fogalmak:
Fájlmegosztás: Hálózaton keresztül úgy érhetőek el a rajta tárolt adatok, mintha a számítógép belső merevlemeze lenne.
Jogosultságkezelés: Mappaszinten beállítható, hogy melyik felhasználó mit érhet el. Így biztosítható, hogy a különböző munkaterületen dolgozók nem látják egymás adatait.
Bárhonnan elérhető: Internetes böngészővel elérhető a világon bárhonnan, ahol van internet kapcsolat. Távmunkában dolgozók egyszerűen küldhetik el az adatállományokat munkaadójuknak.
Kis energiafogyasztás: Egy szervergép, sőt egy normál asztali PC fogyasztásának a töredékével működik. Beállítható időzített ki és bekapcsolás.
Nagy mennyiségű adat tárolása: Filmek, zenék, egyéb médiafájlok, nagyfelbontású fényképek tárolása. A cserélhető merevlemezekkel szabadon módostíható a tárolókapacitás.
Ingyenes magyar nyelvű szoftver: Felhasználóbarát grafikai felülettel rendelkezik. Internet böngészőben futó alkalmazás.
Adatvédelem: Raid tömbök kezelése.
Médiaszerver: Filmek, zenék, prezentációk elérése és TV-re, kivetítőre küldése hálózaton keresztül.
Mail szerver: Levelezését közvetlenül tárolhatja és bárhonnan elérheti.
iTunes szerver: Zenéit iPhone - on hallgathatja akárhol, mintha a telefonján tárolná őket.
FTP szerver.
Letöltő állomás: Torrent klienssel folyamtos 24 órás le és feltöltés.
Weboldal tárolási, futtatási lehetőség.
Nyomtató szerver.
Egyszreűen bővíthető a tárolókapacitása.
NAS-NAS Back-up: Interneten keresztüli adatszinkronizáció más NAS-okkal.
A NAS minden platformhoz csatlakoztatható (OSX, Linux és Windows). Az operációs rendszer alatt egyszerű hálózati meghajtóként felcsatolható, mintha belső merevlemez lenne.
Külső USB portjára nyomtató, vagy más hardware csatlakoztatható, amely azután bármely, a hálózatról csatlakozó gép számára elérhető, mindez úgy, hogy más asztali vagy szerver gép folyamatosan üzemelne. A NAS készülékek általában akkorák, mint egy kisebb szünetmentes tápegység, de ritkán nagyobbak egy általános nyomtatónál. Sőt akadnak méretben a külső USB-s merevlemezhez hasonlóak is.
többterás HDD-k és gombamód szaporodó felhős tárhelyszolgáltatások korában nehéz döntés előtt állunk, hova is helyezzük el adatainkat. A NAS és a Cloud szolgáltatások nem csak árban, de szolgáltatásokban is versenyeznek, így a döntést jól meg kell fontolni – ehhez próbálunk a következőkben segítséget nyújtani.
Mielőtt belevágunk, tisztázzuk mi-micsoda, ki-kivel van! A “cloud” magyarul felhőt jelent és olyan szolgáltatást takar, amit valamilyen szolgáltató, egy távoli szerverén üzemeltet, amihez hozzáférést biztosít számunkra. A NAS (Network Attached Storage, azaz hálózati adattároló) ezzel ellentétben egy otthoni (vagy irodai / vállalati) megoldás, ahol mi magunk üzemeltetjük az adatok tárlását végző szervert. A legnagyobb különbség a kettő között tehát a szolgáltatás infrastruktúrája, de emellett még számos eltérést fogunk látni, annak ellenére, hogy nagyjából mindkettőt ugyanarra szeretnénk használni.
Igyekeztünk minden lehetséges szempontból összevetni a két versenyzőt, nézzük hogyan szerepeltek!
Megosztás
A legegyszerűbb funkcióval kezdjük, ami a fájlok megosztása. A felhős szolgáltatásokban általában egyszerűbb dolgunk van, hiszen azoknak többnyire ez a fő funkciója, így a lehető legfelhasználóbarátabb és gyorsabb megoldást nyújtják, de a modern NAS-ok szoftvere sem marad le sokkal. A megosztott tartalmakhoz mindkét esetben kapunk direkt linket, így eddig holtverseny az állás. A különbségek ezután mutatkoznak meg: míg a NAS által megosztott adatokhoz szinte bármilyen megfelelő hálózati eszközzel hozzáférhetünk, vagy stream-elhetjük konzolra, TV-re, stb., addig a felhős fájlokat általában csak a böngészőben, vagy az adott szolgáltató által biztosított saját alkalmazáson keresztül érjük el. A NAS rugalmasságára jellemző, hogy lehetőséget ad a cloud szinkronizációra is, így ezzel magában foglalja annak kényelmi funkcióit is.
A le- ill. feltöltési sebességre is érdemes kitérni. Amíg a NAS hálózati sebessége csak az internetelérésünk (vagy helyi hálózatunk) sebességétől függ, addig a cloud szolgáltatók rendre limitálják az elérhető sávszélességet, sőt a szinkronizációt végző asztali kliensek többsége további beépített korlátozásokkal rendelkezik (hogy mellette még böngészni is tudjunk).Hozzáférés
A felhős tárhelyre elegendő egy egyszerű regisztráció, esetleg fizetünk is, azután máris használatba vehetjük azt. A NAS esetében először is a hardvert kell beüzemelni, ami bár nem túl bonyolult, mégiscsak több fáradsággal jár. Ezen felül a NAS-t be is kell állítani a használatba vétel előtt, ami sok felhasználónak új fogalmak tanulásával kezdődik, hiszen az átlagfelhasználó nemigen van tisztában az olyan fogalmakkal, mint a RAID, DNS, vagy akár az IP cím. Igaz az újabb NAS-ok igyekeznek a lehető legkézenfekvőbben elénk tárni a szolgáltatásaikat, általánosságban elmondható, hogy inkább a haladó (vagy tanulni vágyó) felhasználóknak javasolt a használatuk.Biztonság
A fájlok titkosítása mindkét esetben AES-256 titkosítással történik általában, így amiatt nem kell aggódnunk, hogy ezt feltörve visszafejtik a féltett titkainkat. A biztonsági kockázatot inkább az elfecsegett jelszavak, vagy az adattárolók sérülése jelentheti. A felhős tárhelyeken redundánsan (párhuzamosan, több helyen, több példányban) tárolják az adatainkat, így szinte elképzelhetetlen, hogy egy hibás meghajtó miatt elveszítsék a fájljainkat. A NAS esetében már nem feltétlenül ilyen megnyugtató a helyzet. Bár ezeknél is van redundancia, lényegesen limitáltabb és költségesebb. Mivel itt saját magunknak kell gondoskodnunk az extra adattárolókról és még akkor is viszonylag egy helyen vannak fizikailag, egy elemi csapás esetén elveszíthetjük az adatainkat. (Persze az okos felhasználók gondoskodnak a biztonsági mentés, biztonsági mentéséről is, de azt már nem sorolhatjuk a NAS előnyeihez.)Érdemes azt is fontolóra venni, mennyire fontos, hogy törölhessük is az adatainkat. A cloud tárhelyen a szolgáltatóba fektetett bizalmunk az egyetlen, ami garantálja, hogy a törlésre szánt fájlok valóban örökre eltűnnek-e, míg egy NAS-t akár fizikailag is megsemmisíthetünk (bár kevésbé barbár módszerrel is biztosra mehetünk).
Problémát jelenthet a cloud szolgáltatók jogvédett tartalmakhoz fűződő hozzáállása is: ha ilyen anyagokról szeretnénk biztonsági másolatokat őrizgetni (neadj’isten megosztani), akkor problámákba ütközhetünk. A NAS-on ezzel ellentétben azt tárolunk, amit csak akarunk (persze a megosztással a jogi felelősség itt is minket terhel).
Végül pedig nem hagyhatjuk ki a sorból a különböző adatszivárgásokat, ill. adatlopásokat sem, amikkel sokszor találkozunk a médiában. Bizony előfordul, hogy így-vagy úgy illetéktelenek férnek hozzá a feltöltött fájlokhoz. Itt viszont nem jelenthető ki egyértelműen, hogy egyik, vagy másik biztonságosabb lenne. Egy kikotyogott, vagy gyenge jelszó mindkét esetben hasonló következményekkel jár, az ennél bonyolultabb támadásokról pedig külön esszét lehetne kezdeni és akkor sem hozhatnánk ki egyik felet sem győztesként.Szolgáltatások
Ebben a csatában rögtön győztest hirdethetünk, mivel a NAS köröket ver a cloud-os versenyzőkre. Egy NAS amellett, hogy ellátja a versenytárs feladatkörét, szolgálhat webszerverként, rábízhatjuk a torrentek töltögetését, de médialejátszóként is megállja a helyét. A szoftverét alkalmazásokkal bővíthetjük, így tényleg csak a képzelet (és az elérhető bővítmények sora) szab határt képességeinek. A cloud szolgáltatások ezzel ellentétben többnyire néhány gyakori fájlformátum megjelenítését, esetleg online szerkesztését teszik lehetővé.Költségek
Talán az ár, az ami a legfontosabb a döntésben, de itt lesz a legnehezebb a feladatunk. Míg a NAS egyszeri, nagyobb összegű beruházással jár, a felhős tárhely előfizetési díját folyamatosan fizetnünk kell. Igaz ugyan, hogy néhány GB-ot ingyen is kaphatunk a felhőben, de a prémium csomagok ára elég borsos lehet. A NAS-t egyszer kell megvenni és azután viszonylag olcsón bővíthető újabb, vagy nagyobb HDD-kkel, így a felhős előfizetés csak rövidtávon olcsóbb.a NAS 1TB alatt nem éri meg semmiképp, efelett viszont, főleg hosszú távon jobb befektetés, mint a felhő – legalábbis anyagilag biztosan. A szolgáltatásai sokrétűségével a NAS a nyerő választás, de csak akkor, ha ki is használjuk ezeket, mivel a számítógép átalakítása egy dedikált fájlkiszolgálóvá történik, pontosabban dedikált SMB / CIFS, FTP vagy NFS fájlkiszolgálóvá alakít.
https://www.alza.hu/qnap-ts-128a-d5274873.htm?kampan=arukereso_hu_sem-1_hdd-nelkul_ql262c4b1&utm_source=arukereso_hu&utm_medium=product&utm_campaign=arukereso_hu_sem-1_hdd-nelkul_ql262c4b1
Olyan szolgáltatásokat tartalmaz, mint az SSH, (S) FTP, az SMB / CIFS, a DAAP médiaszerver, az RSync, a BitTorrent kliens és még sok más. A keret moduláris kialakításának köszönhetően pluginekkel bővíthető.
Telepítés lépései;
http://dirtywindows.hu/2015/02/24/igy-alakithatod-at-regi-pc-det-hazi-fajlszerverre/
https://prohardver.hu/teszt/thecus_nas_windows-szal/nyomtatobarat/teljes.html
NAS szerver 50.000 Ft-ból
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése