A számítógépes operációs rendszerek szempontjából, kötet az a kifejezés, amivel meghatározható egy egyedülálló, egyszeres hozzáférésű tároló terület, egy hozzá tartozó fájlrendszerrel, ami tipikusan (de nem kötelezően) a merevlemez egy partícióján helyezkedik el. Egyszerűbben, a kötet egy logikai interfészre vonatkozik, amit az operációs rendszer valamilyen adathordozón tárolt adatokhoz való hozzáférésnél használ, és a fájlrendszer számára egy területként jelentkezik.
A kötetek nem kizárólag egy merevlemezen helyezkedhetnek el, akár több merevlemez egészét vagy részét is össze lehet fogni egy kötetben, pl. RAID készítésével vagy JBOD-dal.
A Unix-szerű operációs rendszerekben a köteteket általában a logikai kötet menedzser – Logical Volume Manager kezeli. A "Logikai lemezkezelés" - és a kötetek - elérhetőek a NT-alapú Microsoft Windows különböző verzióiban is, ahol azt a kernel kezeli, és a Disk Management MMC snap-in használja.
A "kötet" fogalomnak a mágnesszalagok mindennapi használata idején volt jelentősége, mivel ott egy kötet – a fizikai korlátok miatt – csak egy mágnesszalag tekercs lehetett. A mágnesszalagos operációs rendszerek (TOS – tape operating system), pontosabban a mágnes-szalagos fájlrendszerek a következő fájltípusokat kezelték:
egykötetes többfájl – egy szalagon több fájl tárolható.
egykötetes egyfájl – egy szalagon csak egy fájl tárolható.
többkötetes többfájl – egy szalagon több fájl tárolható, de ezek közül egy fájl egyik része – fizikailag – egy másik szalagon van, amely szalagon még több másik fájl is lehet.
többkötetes egyfájl – egy fájl több szalagon helyezkedik el, más fájl(ok)nincsen(ek) a szalagokon.
A kötet nem ugyanaz, mint a partíció. Például, egy hajlékonylemez elérhető, mint egy kötet, még ha nem is tartalmaz partíciót, mint ahogyan a modern számítógép hardvereken a flopi nem particionálható. Az operációs rendszer képes felismerni egy partíciót, anélkül, hogy bármilyen kötet tartozna hozzá, de az operációs rendszer nem tudja értelmezni a fájlrendszer által tárolt adatokat. Ilyen helyzet előfordulhat egy Windows-alapú operációs rendszer és egy nem Microsoft operációs rendszer partíciót, mint például egy ext3-t közösen használ a Linux-al. Másik példa az Intel világban az "Extended Partition" – kiterjesztett partíció. Ezek valóban partíciók, de közvetlenül nem tartalmaznak semmilyen fájlrendszert. Ugyanakkor, a "logikai meghajtókat" (mint a köteteket) a partíciókon létre kell hozni. Mint például a NetWare esetén, ahol a kötetek egy egyedi, saját partícióban helyezkednek el. Röviden: a kötetek logikailag az operációs rendszer szintjén léteznek, a partíciók fizikai szinten léteznek, a hordozótól függő szinten. Néha egy-az-egy az összefüggés közöttük, de ez nem minden esetben igaz.
Például, tekintsünk egy Windows XP rendszert, két (fizikai) merevlemezes egységgel. Az első merevlemezen két partíció van, a másodikon egy. Az első merevlemez első partíciója tartalmazza az operációs rendszert. A meghajtók elnevezése alapértelmezés szerinti.
Fizikai Diszk Partíció Fájlrendszer Meghajtó betűjele
merevlemez-1 Partíció-1 NTFS C:
Partíció-2 FAT32 D:
merevlemez-2 Partíció-1 FAT32 E:
Ennél a példánál,
"C:", "D:", és "E:" kötetek.
Merevlemez-1 és merevlemez-2 a fizikai diszkek.
"Meghajtó" bármelyik lehet közülük.
A kötetek nem kizárólag egy merevlemezen helyezkedhetnek el, akár több merevlemez egészét vagy részét is össze lehet fogni egy kötetben, pl. RAID készítésével vagy JBOD-dal.
A Unix-szerű operációs rendszerekben a köteteket általában a logikai kötet menedzser – Logical Volume Manager kezeli. A "Logikai lemezkezelés" - és a kötetek - elérhetőek a NT-alapú Microsoft Windows különböző verzióiban is, ahol azt a kernel kezeli, és a Disk Management MMC snap-in használja.
A "kötet" fogalomnak a mágnesszalagok mindennapi használata idején volt jelentősége, mivel ott egy kötet – a fizikai korlátok miatt – csak egy mágnesszalag tekercs lehetett. A mágnesszalagos operációs rendszerek (TOS – tape operating system), pontosabban a mágnes-szalagos fájlrendszerek a következő fájltípusokat kezelték:
egykötetes többfájl – egy szalagon több fájl tárolható.
egykötetes egyfájl – egy szalagon csak egy fájl tárolható.
többkötetes többfájl – egy szalagon több fájl tárolható, de ezek közül egy fájl egyik része – fizikailag – egy másik szalagon van, amely szalagon még több másik fájl is lehet.
többkötetes egyfájl – egy fájl több szalagon helyezkedik el, más fájl(ok)nincsen(ek) a szalagokon.
A kötet nem ugyanaz, mint a partíció. Például, egy hajlékonylemez elérhető, mint egy kötet, még ha nem is tartalmaz partíciót, mint ahogyan a modern számítógép hardvereken a flopi nem particionálható. Az operációs rendszer képes felismerni egy partíciót, anélkül, hogy bármilyen kötet tartozna hozzá, de az operációs rendszer nem tudja értelmezni a fájlrendszer által tárolt adatokat. Ilyen helyzet előfordulhat egy Windows-alapú operációs rendszer és egy nem Microsoft operációs rendszer partíciót, mint például egy ext3-t közösen használ a Linux-al. Másik példa az Intel világban az "Extended Partition" – kiterjesztett partíció. Ezek valóban partíciók, de közvetlenül nem tartalmaznak semmilyen fájlrendszert. Ugyanakkor, a "logikai meghajtókat" (mint a köteteket) a partíciókon létre kell hozni. Mint például a NetWare esetén, ahol a kötetek egy egyedi, saját partícióban helyezkednek el. Röviden: a kötetek logikailag az operációs rendszer szintjén léteznek, a partíciók fizikai szinten léteznek, a hordozótól függő szinten. Néha egy-az-egy az összefüggés közöttük, de ez nem minden esetben igaz.
Például, tekintsünk egy Windows XP rendszert, két (fizikai) merevlemezes egységgel. Az első merevlemezen két partíció van, a másodikon egy. Az első merevlemez első partíciója tartalmazza az operációs rendszert. A meghajtók elnevezése alapértelmezés szerinti.
Fizikai Diszk Partíció Fájlrendszer Meghajtó betűjele
merevlemez-1 Partíció-1 NTFS C:
Partíció-2 FAT32 D:
merevlemez-2 Partíció-1 FAT32 E:
Ennél a példánál,
"C:", "D:", és "E:" kötetek.
Merevlemez-1 és merevlemez-2 a fizikai diszkek.
"Meghajtó" bármelyik lehet közülük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése