Irányítástechnika alapismeretek elmélete és gyakorlata

Irányítás fogalma

Részműveletek

érzékelés

ítéletalkotás,

renelkezés

beavatkozás

Az irányításban alkalmazott segédenergiák jellemzői

villamos

pneumatikus

hidraulikus

mechanikus

vegyes

A nem villamos mennyiségek villamos jelekké történő

átalakításának módjai

Az irányítási rendszer felépítése

hatáslánc

jelhordozó

jel fogalma

Analóg és a digitális jel jellemzői

Az irányítási rendszer fő részei

irányító berendezés,

irányított berendezés

Az irányítási rendszer szerkezeti részei

elem

szerv

jelvivő

vezeték

Vezérlés

Vezérlés fogalma

Hatáslánc

Vezérlések fajtái

A vezérlési vonal részei

jelei

jellemzői

A vezérlési hatáslánc szervei

érzékelő

vezérlő

jelformáló

erősítő

végrehajtó

beavatkozó szerv

A vezérlések felosztása

A felhasznált segédenergiák vezérlőjel alapján.

A vezérlések ábrázolási módjait.

Az áram-útrajz rajzjelei, tervjelei

Relés kapcsolások áram-útrajza, mint öntartás, távvezérlés.

Szabályozás:

A szabályozás fogalma

Hatásvázlatát

Szabályozások fajtái

A szabályozási kör részei

jelei

jellemzői

A szabályozási kör szervei

érzékelő

alapjel képző

különbségképző

jelformáló

erősítő

végrehajtó szerv

beavatkozó szerv

A szabályozások felosztása

Az alapjel időbeli lefolyása

A hatáslánc jeleinek folytonossága

A szabályozás folyamatossága , a rendszer szerkezete szerint.

A szabályozások ábrázolási módjai

A tagok csoportosítása jelátvitel szerint

arányos

integráló

differenciáló

Irányítástechnikai alapfogalmak

• Automatika, irányítástechnika fogalma, különbségek.

• Jel definiálása, determinisztikus, sztochasztikus jelek közötti különbség. Periodikus és

tranziens jel fogalma egy-egy példa rá.

• Analóg, időben diszkrét, amplitúdóban diszkrét, digitális jel fogalma.

• Az irányítás definíciója. Az irányítási rendszer részei, irányító és irányítandó rendszer

definíciója.

• Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani a különböző irányításokat?

• Definiálja a mérés-adatgyűjtés, vezérlés és szabályozás fogalmakat. Készítsen egyszerű

rajzot a különbségek illusztrálására!

• Sorolja fel és definiálja az irányítás részműveleteit! Hozzon egy konkrét példát!

• Sorolja fel, milyen ábrázolási módokat ismer egy irányítási rendszer megadására, mik

ezeknek az ismérveik!

• Irányítástechnikai tag fogalma és tulajdonságai.

• Tagok esetén elágazás, összegzés-különbség képzés, soros, párhuzamos kapcsolat,

visszacsatolás tömbvázlatos formában. Az eredő átvitel megadása

Irályítástechnika 

Mi is az irányítás?

 -olyan művelet, amely egy folyamatot elindít, fenntart, megváltoztat, megállít -a beavatkozás adott cél elérésében történik -az irányítási rendszert a következő eszközökkel írhatjuk le:-jelek -jellemzők -szerkezeti- vagy működési vázlat -hatásvázlat-hatáslánc

Irályítástechnika 

Az irányításnak 2 fajtája van: -vezérlés-szabályozás

Vezérlés -Amikor egy ember, egy berendezés, vagy szerkezet beavatkozásának hatására egy gép működésében vagy egy folyamat menetében, végeredményében változás megy végbe, VEZÉRLÉSNEK NEVEZZÜK. -A vezérelt és a vezérlő két külön egységet képez (akár gép, ember, vagy folyamat) -A vezérlésnél a vezérlőre nem hat vissza a vezérelt rendszer. NINNCS VISSZACSATOLÁS -A vezérlést NYÍLT hatásláncnak is nevezik

Vezérlés Példák vezérlésre: - világítás: Ha felkapcsoljuk a világítást látjuk, hogy az izzó világít vagy sem, egyéb módon nem kapunk visszajelzést. (tekintsünk el a speciális villanykapcsolók esetétől) - 

Szabályozás -Ha egy gép a saját működési paramétereinek megváltoztatására képes úgy, hogy azon paraméterek az általunk megszabott értékek között maradjanak, akkor azt SZABÁLYOZÁSNAK nevezzük. -A szabályozó gép ugyanaz mint a szabályozott -A szabályozást ZÁRT hatásláncnak is nevezik

Szabályozás Példák szabályozásra: -hűtőszekrény -gépkocsi hűtése -klímaberendezés -központi fűtés termosztát -szürkületkapcsoló A hűtőszekrény motorja addig marad bekapcsolt állapotban, míg a hűtő belsejében levő hőmérséklet le nem csökken egy adott pontra. Ekkor a motorja kikapcsol, és lassan melegedni kezd a szekrény belseje,és ha elér egy felső hőmérséklet határt, ismét bekapcsol...

Vezérlés vagy szabályozás? 

Mi a különbség a vezérlés és a szabályozás között? -VEZÉRLÉSNÉL a vezérelt nem hat vissza vezérlő rendszerre vezérlő rendszerre -a vezérlő és a vezérelt kettő különböző rendszer rendszer -SZABÁLYOZÁSNÁL a szabályozott visszahat a szabályzóra szabályzóra -a szabályozó és a szabályozott ugyanaz a rendszer is lehet.

Az irányítási folyamat műveletei

Érzékelés: értesülés (információ) szerzése az irányító folyamatról

Ítéletalkotás: döntés az értesülés feldolgozása alapján a rendelkezés szükségességéről

Rendelkezés: utasítás a beavatkozásra

Jelformálás: jelmódosítás, jelerősítés

Beavatkozás: az irányított folyamat befolyásolása a rendelkezés alapján

Irányítási lánc

Hatáslánc

Érzékelés

Ítéletalkotás

Rendelkezés

Jelformálás

Beavatkozás

A jel, a jellemző

Jel: valamely fizikai vagy kémiai állapothatározó olyan értéke, vagy értékváltozása, amely egy egyértelműen hozzárendelt információ szerzésére, továbbítására vagy tárolására alkalmas. Legfontosabb jellemvonása az információtartalom, ami mellett az energiatartalom csak másodlagos jelentőségű. Jelhordozó minden fizikai, vagy kémiai mennyiség lehet.

Jellemző: azok az állapothatározók, amelyek az irányítandó folyamat állapotát jellemzik, vagy befolyásolják. A jellemző olyan jel, amely az irányítandó folyamat állapothatározóinak értékéhez vagy értékváltozásához rendel információt.

A jel értékkészlete szerint:

- folytonos

- szakaszos

Az időbeli lefolyás szerint:

- folyamatos

- szaggatott

A jel, a jellemző Megjelenési formája szerint:

- analóg

- digitális

Az érték meghatározottsága szerint:

- determinisztikus

- sztochasztikus

Tipikus esetek:

- folytonos, folyamatos, analóg jel

- szakaszos, folyamatos, analóg jel

- folytonos, szaggatott, analóg jel

- szakaszos, szaggatott, analóg jel

- szakaszos, folyamatos, digitális jel

- szakaszos, szaggatott, digitális jel

Az irányítási rendszer

Irányítási rendszer: - irányított rendszer irányító rendszer

Az irányítási rendszer dinamikus rendszer

Irányítási rendszer

Irányító rendszer

Irányított rendszer

Az irányítási rendszer jellegzetességei:

- Hatáslánc: szerkezeti egységek sorozata; az irányítási hatást követik

- Az irányítási rendszer leírható:

- Szerkezeti vázlat: vázlatos, vagy jelképes szerkezeti ábrázolás

- Működési vázlat: a hatáslánc szerkezeti részeinek ábrázolása

- Hatásvázlat: a hatáslánc elvi elvonatkozatott ábrázolási módja, Megadható pl Blokkvázlattal / blokksémával

Az irányítási rendszer jellegzetességei:

- Hatáslánc: szerkezeti egységek sorozata; az irányítási hatást követik

- Az irányítási rendszer leírható:

- Szerkezeti vázlat: vázlatos, vagy jelképes szerkezeti ábrázolás

- Működési vázlat: a hatáslánc szerkezeti részeinek ábrázolása

- Hatásvázlat: a hatáslánc elvi elvonatkozatott ábrázolási módja. Megadható pl Blokkvázlattal / blokksémával

- A hatásvázlat részei: - tag irányított szakasz hatásirány

- bemenő jel

- kimenő jel

A blokkvázlat jelzi: - a hatáslánc jeleit (vonalak)

- a hatáslánc tagjait (téglalap, ötszög)

- a hatásirányt (a vonalakra rajzolt nyilakkal)

- az összegzési helyeket ( , + vagy - jelzéssel)

Vezérlés és szabályozás összehasonlítása

Irányítás

Vezérlés

Szabályozás

Hatáslánc

Nyitott

Zárt

Zavaró jel

Hatása előre ismert

Hatása nem ismert, de kiküszöbölhető

Jelátviteli tulajdonságok

Pontosan ismerni kell

Kisebb a jelentősége

Stabilitás

Stabil

Helyenként instabil lehet

Szabályozások osztályozása

Alapjel szerint

- Értéktartó szabályozás

- Követő szabályozás

A jelátvivő tagok matematikai modellje szerint

- Lineáris szabályozás

- Nemlineáris szabályozás

A jelek értékeinek meghatározottsága szerint

- determinisztikus szabályozás

- sztochasztikus szabályozás

Szabályozási rendszerek tervezésének lépései

A szabályozott szakasz definíciója

A folyamat analízise

A beavatkozó szervek megválasztása

A szabályozási hardver megvalósítása

Adatgyűjtés a folyamaton

A folyamat identifikációja

A szabályozási algoritmus kifejlesztése

A szabályozási algoritmus szoftver implementálás

A szabályozási rendszer végső tesztelése (validálás)

A gépesítés megsokszorozta az ember teljesítményét, az élőmunkát a gépi munka váltotta fel. • A műszerezés: kiterjesztette az ember - • megfigyelő • ellenőrző • érzékelő tevékenységét • Lehetővé vált az emberi irányító tevékenység gépi úton való elvégzése: az AUTOMATIZÁLÁS

Az irányítás olyan művelet, mely beavatkozik valamely műszaki folyamatba annak • létrehozása (elindítása) • fenntartása • tervszerű lefolyása • megváltoztatása • vagy megszüntetése céljából. • Az irányító szervek nem végeznek közvetlen munkát, csak a termelő berendezéseket irányítják.

Az irányítás részműveletei: • Mérés – érzékelés • Pl. folyadékszint, fordulatszám, hőmérséklet, helyzet, súly, feszültség, áram, stb. • Ítéletalkotás • Pl. teljesülnek-e a feltételek; egyezik-e az előírt mértékkel; megfelel-e a helyzet; elegendő-e az energia; …stb. • Beavatkozás • Pl. mágnes kapcsoló behúz; Szelep nyit, vagy zár; munkahenger dugattyú mozog; elektronika reagál….stb.

Beavatkozó szerv Szabályozás- zárt hatáslánc A szabályozott jellemző kívánt értékével arányos jel Anyag, energia Beavatkozó szerv Szabályozó berendezés Szabályozott berendezés A szabályozott jellemző tényleges értékével arányos jel Érzékelő szerv Szabályozott jellemző • Vezérlés- nyitott hatáslánc Anyag, energia Érzékelő szerv Vezérlő berendezés Vezérelt berendezés

Irányítás • Irányítás műveletére jellemző, hogy nagy energiájú folyamatokat általában kis energiájú hatásokkal befolyásol. • Megkülönböztetünk kézi és önműködő irányítást. Kézi irányítás Az irányítási művelet egészét vagy egy részét kezelőszemélyzet végzi, akár kézzel, akár lábbal. Ennek során az irányítást végző személy érzékszerveivel szerzett értesülések alapján ítéletet alkot, ettől függően adja ki a rendelkezést, és beavatkozik a folyamatba. Önműködő irányítás A teljes irányítási folyamat kezelőszemélyzet közreműködése nélkül valósul meg.Az automatáknak olyan tulajdonságokkal kell rendelkezniük, hogy képesek legyenek ugyanazokat az irányítási feladatokat ellátni, mint a kezelő személy. Alkalmasnak kell lenniük fizikai mennyiségek érzékelésére, az ember ítéletalkotó tevékenységének a lemásolására, rendelkezés kiadására és beavatkozni az adott folyamatba.

Automatizálás Az automatizálás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, melynek eredményeképpen az ember termelésirányító tevékenységét készülékek, berendezések, gépek veszik át. Az automatizálás önműködő készülékek, berendezések, gépek alkalmazásával az ember monoton irányító tevékenységét kiküszöböli a termelés folyamatából.Lényegében önműködő irányítás létrehozásáról van szó.Az automatizálás a termelés legfejlettebb formája. Az automatizálás feltételei • Műszaki feltételek • Megfelelő gépesítés,Magas színvonalú technológia,Megfelelő műszerezettség. • Gazdasági feltétel • Az automatizálás megvalósításához beruházás szükséges, mely később megtérül. • Személyi feltétel • Megfelelő szakember nélkül nem valósítható meg az automatizálás (mechatronikai technikus).

Az irányítási rendszer szerkezeti részei • Készülék (összeépített egység):Tartalmazza valamennyi az irányítási részműveleteket végző egységet. • Szerv:Műveletet végez, egy-egy irányítási részműveletet végző szerkezeti egység neve. A szervek is több elemből állhatnak. • Elem:Tovább nem bontható. A szervet alkotó szerkezeti részek neve. • Jelvivő vezeték:Jelet továbbít. Sokszor előfordul, hogy az érzékelés és a beavatkozás egymástól távol történik, ekkor az egyes szerveket jelátvivő vezeték köti össze. Az összeköttetés az irányítási rendszer részei között lehet elektromos, hidraulikus, pneumatikus vezeték, vagy mechanikai kötés. Irányítási stratégiák Az érzékelt és befolyásolt (irányított) jellemző egyezése vagy különbözősége alapján az irányítástechnika felosztható szabályozásra (megegyezik) és vezérlésre (különbözik).Egy irányításról a következőképpen döntjük el, hogy vezérlés vagy szabályozás. Meghatározzuk az irányított jellemzőt (azon állapothatározót, melyet irányítunk). Ha ezt mérjük és ezen mérési eredmény alapján hozunk döntést, akkor szabályozásról van szó. Ha nem mérjük vagy mérjük, de nem ez alapján hozunk döntést, akkor vezérlésről van szó.

Vezérlés Fogalma: A vezérlésnél az irányított berendezésből nem érkezik visszajelzés. A vezérlés hatáslánca nyílt. A beavatkozás után nem értesülünk a következményekről. Feladata: Az indítás után egy műveletsor végrehajtása a eredménytől függetlenül. A vezérlések fajtái (energia szerint) Pneumatikus energia Energiatárolás könnyű, közepes energiatovábbítási sebesség, magas energiaköltség. Egyenes vonalú mozgás egyszerű és olcsó, nagy működési sebesség is létrehozható, az erő viszonylag kicsi. Forgómozgás egyszerű, fordulatszám magas, a nyomaték viszonylag kicsi. Túlterhelés biztos elemek, természetes védelem. Hidraulikus energia Lassú továbbítás, rövid távolság, magas energia költség. Egyenes vonalú és forgómozgás létre hozása egyszerű. Hatásfok jó, nagy erők és nyomatékok.Tömítési problémák. Villamos energia Gyors továbbítás, alacsony energia költség, nehézkes tárolás. Egyenes vonalú mozgás körülményes és drága. Forgó mozgás egyszerű, jó hatásfok. Fordulatszám- és nyomatékszabályozás költséges. Természetes védelem nincs.

Szabályozás Fogalma: A szabályozásnál az irányított berendezésből érkezik visszajelzés, ezt összehasonlítom az alapjel értékével. A szabályozás hatáslánca zárt. A beavatkozás után folyamatosan értesülünk a következményekről. Feladata: Az indítás után egy meghatározott érték (alapjel) elérése és megtartása a cél. A szabályozás működésének ábrázolása diagram formájában. Az alapjel és az irányított jellemző értékét ábrázoljuk az idő függvényében. Xs Irányított jellemző ALAPJEL t

Szabályzók fajtái Arányos (proporcionális) ( P ) szabályzó. A bemenő jel változása arányos a kimenő jel megváltozásával.Arányossági tartomány: a szabályozott jellemző megváltozásának hatására a rendelkező jel arányos mértékben változik. Tulajdonságai: Gyors beavatkozást tesz lehetővé, mert a bemenő jel megváltozását ugrásszerűen viszi át a kimenő jelre. Integráló ( I ) szabályozó. A bemenő jel változásának nagyságával arányos a kimenő jel változási sebessége. Tulajdonságai: Maradó szabályozási eltérés nélkül dolgozik. Nagyfokú lengési hajlam (instabil).

Arányos integráló ( PI ) szabályzó. Az arányos működést követi az integráló működés. A bemenő jel változása arányos a kimenő jel megváltozásával. A bemenő jel változási nagyságával arányos a kimenő jel változási sebessége. Integrálási idő (Ti) : azaz időtartam, melyre az integráló tagnak szüksége lenne, hogy ugyanazt a hatást érje el, mint az arányos tag. Tulajdonság: Gyors beavatkozás. ( P ) Maradó szabályozási eltérés nélkül dolgozik. ( I ) Nagyfokú lengési hajlam (instabil). ( I ) Differenciáló ( D ) tag. A kimenő jele a bemenő jel változási sebességével arányos. Állandósult bemenő jel esetén szakadás következik be, ezért a D-tagot önmagában nem használják.

Arányos differenciáló ( PD ) szabályozó. Az arányos működést követi a differenciáló tag működése. A bemenő jel változása és a kimenő jel változása arányos, utána a bemenő jel változási sebessége és a kimenő jel változása közti összefüggés arányos. Differenciális idő (Td) : azaz időtartam, mely idő alatt a bemenő jel állandó megváltozása mellett a differenciáló tagnak szüksége van, hogy ugyanazt a hatást érje el, mint az arányos tag egyedül. Tulajdonság: Nagyon gyors beavatkozás. ( P,D ) Maradó szabályozási eltérés. ( P ) Segédenergiát igényel. ( D ) Arányos integráló-differenciáló ( PID ) szabályozó A bemenő jel változása és a kimenő jel változása arányos, utána a bemenő jel változási sebessége és a kimenő jel változása közötti összefüggés arányos, utána a bemenő jel változásának nagysága és a kimenő jel változási sebessége.Beállítható arányossági tartomány, integrálási idő, differenciálási idő. Tulajdonság: Leggyorsabb működésű. ( P,D ) Nincs maradó szabályozási eltérés. ( I ) Lengés hajlam elhanyagolható. ( I,D ) Segédenergiát igényel. ( D,I )

A szabályozók kiválasztása és beállítása Kiválasztás: A szabályozott szakasz átmeneti függvénye alapján. A szabályozott jellemző alapján. A szabályozók kiválasztása és beállítása Beállítás úgy végezzük, hogy a teljes szabályozási kör stabil legyen. Beállítható paraméterek: A bemenő jel és kimenő jel szintjeinek állítási lehetősége. Az arányos átviteli tényező. Integrálási idő. Differenciális idő.

irányítástechnika: önműködő irányítás törvényeivel és gyakorlati megvalósításával foglakozó műszaki tudomány

 irányítás: olyan művelet, amely valamely műszaki folyamatba annak elindítása, fenntartása, tervszerű lefolyásának biztosítása, megváltoztatása, leállítása érdekében beavatkozik 

• irányítás történhet 

• kézi módon •

 automatikus módon

 cél: • az alapjel követése • zajok, zavarások hatásának kiküszöbölése •

 fizikai megvalósíthatóság • gazdasági és egyéb céloknak megfelelőség 

• eszköz: • hatásvázlat • szimuláció • matematikai modellek 

 Ítéletalkotás, beavatkozás-tervezés:  • vezérlők  • szabályozók - modellek Jel: állapothatározó amely információtartalommal rendelkezik Jelek osztályozása  • értékkészlet szerint: - folytonos - diszkrét (szakaszos)  • időbeli lefolyás szerint: - folyamatos - diszkrét (szaggatott)  • meghatározottság szerint: - determinisztikus - sztochasztikus  • megjelenési forma szerint: - analóg – digitális irányítási rendszer leírása:  • szerkezeti vázlat – fizikai felépítést ábrázolja  • működési vázlat - a hatáslánc szerkezeti részeinek ábrázolási módja  • hatásvázlat - hatásvázlat a hatáslánc elvi elvonatkoztatott ábrázolási módja Vezérlés: hatáslánca nyitott, csak olyan zavaró tényezőket tudja kompenzálni amire előzőleg felkészítettük - nem tér el az eredeti céltól, működése mindig stabil - hátrány hogy kis meghibásodás is szabotálhatja a cél elérését 

Szabályozás: 

hatáslánca zárt, minden zavarójelet minimalizálni tud - beavatkozást a szabályozandó jellemző és a célkitűzés különbsége alapján végez - lehet instabil is - beavatkozó szervek bizonytalanságát minimálisan képest kezelni, ezek ilyenkor kvázi zavarjelekként képzelhetők el 

műveletek: érzékelés, ítéletalkotás, rendelkezés, jelformálás, beavatkozás Lineáris, állandó paraméterű: kimenet és a bemenet között lineáris kapcsolat, időtől független (állandó) – a kimenetet a bemenet és az idő határozza meg.

A zárt rendszer  egy olyan feltételezett rendszer, ami el van szigetelve a környezetétől, ezért vizsgálatakor a külső tényezők elhanyagolhatóak. Az irányítástechnikában a zárt rendszer olyan körülhatárolt rendszer, amelyet nem ér külső hatás, mozgását a belső tárolókban lévő energia biztosítja.

http://bohomke.uw.hu/tanlet.htm

https://www.nemesgszi.hu/components/docs/Iranyitasi_alapok2.pdf

I'm a writer and publicist!

I am a born I'm a writer. Writering is my hobby, my job and my life. In the past forty years I have had the opportunity to prove myself at such well known in newspapers as Édesanyanyelvünk, Vigilia, Kláris,Katedra. I think that my achievements to date prove that I have be successful as an book writer. For example,  What can show the effectiveness of the my writing work department, , more than receiving the internationally recognized Mécs László díj or the  "Irodalmi Nívódíj"?  You can read more about my credo, my work, my results and my ideas at my professional blog (http://szli.inf.hu), which more than 230,000 visitors. I have written two books. If you don't believe me read my books...

 Remember, no act of kindness is too small. The gift of kindness may start as a small ripple that over time can turn into a tidal wave affecting the lives of many...

Bevezetés a méréstechnikába

 A méréstechnika kialakulása

A mai korszerű intelligens rendszereknél – úgy is mondhatjuk, mechatronikai rendszereknél – rendkívüli

jelentősége van a mérésnek. Mérés nélkül nincs szabályozás, szabályozás nélkül pedig nincs intelligens

rendszer. A legszemléletesebben ezt úgy lehet megérteni, ha megnézzük a különbséget a klasszikus gépészeti szemlélet és a korszerű mechatronikai szemléletmód között. A klasszikus mechanikai szemlélet általában azt vizsgálja, hogy a gépészeti rendszerre ható erők, nyomatékok, hőmérséklet-különbségek vagy nyomások hatására hogyan viselkedik a vizsgált rendszer, milyen változások fognak bekövetkezni.

Ezzel szemben a mechatronikai szemlélet fordított, mert azt mondja, hogy tudjuk,  sokszor előírjuk, hogy minek kell bekövetkeznie, ezt meg is mérjük, és úgy változtatjuk a rendszerre ható erőket, nyomatékokat, hőmérsékletkülönbségeket vagy nyomásokat, hogy valóban azok a változások jelenjenek meg a  kimeneten, mint amit előírtunk. Ebből következik, hogy a mechatronikai megközelítés a korszerűbb, már csak azért is, mert klasszikus mechanikai szemlélet mellett még sok minden mást (mérést, szenzorokat, aktuátorokat, jelfeldolgozást, irányítástechnikát) is tartalmaz. A méréstechnika kezdetei a történelem előtti időkre (pl. a nagy piramisok építése Egyiptomban) nyúlnak vissza, de igazán nagy lendületet a mechatronika kialakulásával kapott.

Fogalmak

Amplitúdódiagram: Különböző frekvenciájú szinuszos bemeneti jelek esetén megmutatja, hogy az átviteli tag kimenetén mekkora lesz az amplitúdó a bemenethez viszonyítva. Az amplitúdó arányát dB-ben, a frekvenciát logaritmikus léptékben szokás megadni.

Bode-diagram: az amplitúdó és a fázisdiagram ábrázolása a frekvencia függvényében

fázisdiagram: Különböző frekvenciájú szinuszos bemeneti jelek esetén megmutatja, hogy az átviteli tag

kimenetén mekkora lesz a fázisszög tolás a bemenethez viszonyítva. A fázisszöget lineáris, a frekvenciát

logaritmikus léptékben szokás megadni.

gráf: folyamatot egy vonallal és nyíllal leíró grafikus jelkép

jelfolyamgráf: a folyamatot gráfokkal leíró ábrázolásmód

Nyquist-diagram: az amplitúdó valós és képzetes részét, valamint a frekvenciát is egyetlen ábrában bemutató diagram

Operátortartomány: a független változó az s=δ+jω

P-szabályozó: arányos (proporcionális) karakterisztikájú szabályzó

I-szabályozó: integráló karakterisztikájú szabályzó

PD-szabályozó: arányos és differenciáló karakterisztikájú szabályzó

PID-szabályozó: arányos, integráló és differenciáló karakterisztikájú szabályzó

releváns frekvencia: jellemző frekvencia

A méréstechnika szerepe

A méréstechnika legfontosabb szerepe, hogy korszerű berendezések mérési funkció nélkül ma már nem

hozhatók létre. Ebből következően a méréstechnika megkerülhetetlen, szerepét három példán keresztül mutatjuk be. Az első az NC, CNC gépek szánszerkezetének pozícionálása. A vázlatos modellt az 1.1.2.1. ábra mutatja be. 

Méréstechnika

 A példában azt, hogy a szánszerkezet megfelelő helyzetben van-e vagy nincs, az inkrementális (növekményes) útadóval tudjuk megmérni. Ha nem értük el a kívánt helyzetet, a szabályzókör parancsot ad a működtető motornak (ez az aktuátor), hogy addig forgassa előírt irányban az orsót, ameddig a rajta lévő szán el nem éri az előírt pozíciót. Ezt pedig a mérésből, az útadó jeléből tudhatjuk meg.

A következő példa a nagy fordulatszámok esetén alkalmazott mágnesesen lebegtetett csapágyazás. A

gyakorlatban azért alkalmazzák, mert a lebegtetéssel a súrlódási nyomatékokat és ezzel a csapágyazásban keletkező hőfejlődést lehet radikálisan csökkenteni. 

Prefixumok

A mérés mint modellalkotás

A mérési folyamat modellalkotással kezdődik még akkor is, ha erre nem gondolunk. Ha van egy a mérési feladat – pl. az, hogy megmérjük egy golyó átmérőjét –, a fejünkben rögtön egy modellalkotás zajlik le. Ez pedig így hangzik: meg kell mérni egy gömb átmérőjét. A modell a gömb, mint hibamentes geometriai alakzat. A valóságban megmérendő golyó azonban biztosan nem lesz hibamentes, a kérdés csak az, hogy mekkorák ezek a hibák. Tehát amikor mérünk, mindig kell lennie egy modellnek, ami elméletileg hibamentes, és amihez képest majd a valóságos mérésünk hibáit megadjuk. Fontos már itt is tudatában lenni annak, hogy hibái nemcsak a mért alkatrésznek lehetnek, hanem magának a  mérőműszernek és a mérési folyamatnak is, sőt, hibát követhetünk el a mérési modell helytelen megválasztásával is.

Mennyiségek és egységek

Mértékegységek és etalonok

Könnyen belátható követelmény, hogy a méréshez szükségünk van mértékegységekre is. Az emberiség története folyamán, spontán módon ez a szükséglet különböző mértékegységeket hozott létre. A mértékrendszerek természetszerűleg nem voltak egységesek (a gyakorlatban sokszor még ma sem azok), ezért az átszámítások mindig problémát okoztak. A mértékegységek különbözősége előbb-utóbb a fejlődés gátjává vált, ezért megjelent az igény a mértékegységek egységesítésére, ez a folyamat napjainkban is tart.  https://mkeh.gov.hu/meresugy/metrologia/vim6

 Mértékegység-rendszerek

Egy fizikai mennyiség mértékegységének megválasztásakor látszólag szabadok vagyunk. Ez nem teljesen így van, mert csupán az alapegységek megválasztásakor van szabadságunk: a mértékegységek ugyanis rendszert alkotnak, amelyeket fizikai törvények kapcsolnak össze. Egy mértékrendszer akkor koherens, ha az alapegységekből származtatott mennyiségek egységeit ugyanazokkal az összefüggésekkel értelmezzük, mint amilyenekkel a fizikai mennyiségeket értelmeztük. Ilyen rendszer a System International, vagyis az SI rendszer.

 Az SI rendszer alapegységei

Alapmennyiség: Megállapodásszerűen egymástól függetlennek tekintett mennyiség egy adott rendszerben.

Az alapmennyiségeken kívül használunk még kiegészítő egységeket is. Ezek a radián (síkszög) – rad és a

steradián (térszög) – sr.

2.4. Az SI rendszer

Az SI rendszer kialakulása egy történelmi fejlődés eredménye. Ennek egyik legfontosabb eseménye, amikor

1791-ben a Francia Akadémia elfogadta a méteren alapuló mértékrendszert. Az SI rendszer 1960 óta törvényes

rendszer Magyarországon is. (Használata azonban nem kizárólagos sem nálunk, sem más országokban, azonban

mindenképpen célszerű.)

2.5. Származtatott SI egységek

Származtatott mennyiségek: Ezek az alapmennyiségek függvényeként vannak meghatározva.

Az SI rendszerben a mértékegységek többszöröseinek vagy törtrészeinek kifejezésére a tízes számrendszerben

előtagokat (prefixumokat) használunk.

Berendezések

– Bevezetés, az irányítástechnika alapfogalmai

– Matematikai alapok, dinamikus rendszerek

– Lineáris rendszerek építőelemei, folytonos idejű folyamatok leírása

– Lineáris folytonos idejű rendszerek stabilitása, minőségi jellemzők

– Diszkrét idejű folyamatok rendszertechnikai leírása

– Diszkrét idejű rendszerek stabilitása, minőségi jellemzők

– Lineáris tagok jelátvivő tulajdonságai

– Lineáris szabályozás stabilitása, vizsgálati módszerek

– Szabályzási kör zavarelhárítási tulajdonságai

– Szabályzási kör szintézise, kompenzációs szabályzók

– Mintavételes rendszerek tulajdonságai

– Digitális irányító rendszerek tervezése, felépítése, komponensei,

sajátosságai

– Digitális jelformálás, jelfeldolgozás

Az irányítás olyan művelet, mely valamely folyamatot elindít, fenntart,

megváltoztat vagy megállít

– Az irányítási művelet során általában kisebb energiájú hatásokkal befolyásolunk nagyobb

energiájú folyamatokat. (példa: atomerőmű szabályzórudak, gőz-szelep,stb…)

• „Az irányítástechnika a műszaki tudományok azon ága, amely a különféle

(műszaki, biológiai, közgazdasági stb.) területeken az irányítási műveletek

általános törvényszerűségeivel, vizsgálati módszereivel és az irányítások

tervezésével és realizálásával foglalkozik” [Lantos Béla]

• Az irányítástechnika célja, hogy adott rendszerek viselkedését általunk kívánt

tulajdonságúvá, megadott szempontoknak, céloknak megfelelővé tegye.

• A technikai fejlődés elengedhetetlen alappillére

• Modern világunk elképzelhetetlen lenne az irányítástechnika vívmányai nélkül

– Automatizált gyártósorok, ipari robotok, erőművek, repülőgépek, autóipar, vegyipar,

űrkutatás…

Példák irányítási rendszerekre:

– Az emberi testben lejátszódó biokémiai folyamatok

• Vércukorszint állandó értéken tartása

– Éhségérzet, evés, táplálék lebontása, raktározás, zsírégetés … stb.

– Ember által irányított folyamatok

• Poharat a szánkhoz emeljük

– Agyunk, mint döntéshozó (szabályozó) szerv, az érzékszerveink (látás, hallás, tapintás stb..) által közvetített

információk alapján, az idegpályákon keresztül utasítást küld izmainkhoz, mint beavatkozó szervhez. A beérkező

elektromos ingerek izmainkban mechanikai jellé alakulnak át, ezzel megvalósítva az irányítás célját.

• Felkapcsoljuk a szobában a világítást

– Hogy világos legyen

• A jegybank kamatot csökkent vagy emel

– Az inflációs célkitűzések tartása végett

• Népességszabályozás Kínában

– Az 1-nél több gyereket vállaló szülők nem kapnak állami támogatást

– Önműködő folyamatok (emberi beavatkozás nélkül)

• WC tartály

– Hogy legyen mivel leöblíteni

• Termosztátos olajradiátor

– Hogy meleg legyen a szobában

• Időkapcsolós keringető-szivattyú

– Hogy tiszta legyen a medence vize

• Utasszállító repülő robotpilótája

– Hogy komfortos legyen a repülés

Hűtőszekrény

• A hűtőszekrény hőmérséklet érzékelője „méri” a hőmérsékletét

• Pl. 6,5°C-nál bekapcsol, 6°C-nál kikapcsol

• A belső hőmérséklet nem állandó, 6-6,5°C között ingadozik

• Állandóan nyitva hagyott ajtónál nem képes ellátni a feladatát

• Állásos szabályozás

Blokkolásgátló (ABS)

• A kerék túlzott mértékű lassulása esetén az ABS utasítja a szabályzó szelepeket, hogy a

blokkolást megelőzendő mérsékeljék a féknyomást. Ettől a kerék gyorsulni kezd.

• Ha a kerék túlságosan felgyorsul, az ABS növeli a féknyomást

• Ezt a kört egyes ABS-ek másodpercenként akár 15-20-szor is képesek megtenni.

• Ennek eredménye

– A fékek a maximális lassulás közelében tartják a járművet

– A jármű kormányozható marad

Az irányítás

– Olyan művelet, mely valamely folyamatot elindít, fenntart, megváltoztat vagy megállít

– Az ember részvétele szerint

• Kézi: Az irányítás részműveletei közül egy vagy több emberi közreműködéssel történik.

• Önműködő: Az irányítás emberi beavatkozás nélkül történik.

– Részműveletei:

• Célkitűzés: Az irányított jellemző állandó értékének vagy időbeni változásának előírása.

• Érzékelés: információ szerzése az irányítás tárgyát képező irányítandó berendezésről, folyamatról

• Ítéletalkotás: döntés az információ feldolgozása alapján a beavatkozás szükségességéről.

• Rendelkezés: utasítás a beavatkozásra

• Jelformálás: A beavatkozás mértékének és időbeli lefolyásának beállítása.

• Beavatkozás: az irányítás tárgyát képező berendezés, folyamat befolyásolása

Célkitűzés: az irányítás célja

– Az irányítási rendszerrel szemben támasztott követelmények

• Legyen stabil

• Az alapjelet megfelelően kövesse, vagyis az alapjeltől való eltérés (a hibajel) legyen

minimális. Másképpen fogalmazva, a statikus hiba értéke közelítsen zérushoz.

• A zavaró jelek hatását minimalizálja.

• A paraméterváltozásokra kellően érzéketlen legyen.

• Megfeleljen az egyéb követelményeknek.

Célkitűzés: az irányítás célja

– Az alapjel szerint

• Értéktartás

– A rendszer irányított jellemzője a megkívánt állandó értékű legyen

» Közvilágítás: este is legyenek viszonylag jó látási viszonyok

» Tempomat: az autó haladjon állandó sebességgel

» Fűtésrendszer: a lakás hőmérséklete legyen állandó

• Értékkövetés

– A rendszer irányított jellemzője a megkívánt időbeni lefutású legyen

» Hegesztőrobot: a robot karja kövesse a hegesztési vonalat

» Robotrepülő: az adott pályát követve repüljön 

Irányított rendszer, folyamat, berendezés, szakasz

– Az irányítás tárgya, amelyet meghatározott célok elérése érdekében befolyásolni

kívánunk

• Irányított jellemző: Az irányított folyamat azon paramétere, amelyet az előírt módon kívánunk

befolyásolása.

– pl. hőmérséklet adott értéken tartása, pozíció időben előírt értékeinek elérése, stb…

• Módosított jellemző: Az irányított folyamat megváltoztatott jellemzője. Célszerűen ez a

paraméter a leginkább alkalmas az irányított jellemző megváltoztatására.

– pl. hőmérsékletszabályzásnál → fűtőteljesítmény, pozíciószabályozásnál → fordulatszám

• Zavaró jellemző: Olyan hatások, melyek nincsenek az irányító berendezés felügyelete alatt. Az

irányítás egyik fő feladata, hogy a zavaró jellemzők hatását csökkentse vagy megszüntesse.

– pl. hőmérsékletszabályzás – környezeti hőmérséklet ingadozása

Irányított rendszer, folyamat, berendezés, szakasz

– A műszaki, termelési és technológiai folyamatokban rendszerint anyag és/vagy energia

átalakulás történik

– A folyamat jelei:

16

-Irányított rendszer

-Irányított folyamat

-Irányított berendezés

-Irányított szakasz

Energia 1

Anyag 1

Energia 2

Anyag 2

Zavarójelek

Irányító jelek

(módosított jellemzők)

Kimeneti jelek

(Irányított jellemzők)

• Belső jelek (állapot változók)

– Egymás közötti összefüggéseik írják le a

folyamat mozgását

• Bemenő jelek

– A folyamatot érő külső hatások

– Irányító jelek, zavaró jelek

• Kimenő jelek

– A folyamat kívülről megfigyelhető jelei

– A belső mozgásról nyerhető információk

Érzékelők

– Feladata: Az érzékelendő fizikai jellemzővel arányos (általában villamos) jel előállítása

• Hőmérséklet

• Fordulatszám, szöghelyzet

• Gyorsulás, sebesség, távolság

• Nyomás

• Megvilágítás

• Áram, feszültség, teljesítmény, mágneses tér

• Stb…

– Szabványos analóg vagy digitális kimeneti jel

• +4...+20mA

• 0...+10V

• TTL, CMOS, LVDS…

• RS422, RS485, USB

Beavatkozók

– Feladatuk az irányított folyamat közvetlen befolyásolása

– Kapcsolók, relék

– Szelepek

– Villamos gépek

– Pneumatikus, hidraulikus hengerek

– Fűtőtestek

Irányító rendszer, irányító berendezés

– Feladata

• Ítéletalkotás

• Rendelkezés

• Jelformálás

• Rendszerint magában foglalja az érzékelő és beavatkozó szerveket is

– (Információgyűjtés)

– (Beavatkozás)

– Digitális, ritkábban analóg számítógépek

• PC-k (asztali, beágyazott, ipari…)

• Beágyazott jelfeldolgozó áramkörök (mC, DSP, FPGA, CPLD)

• PLC-k (Programmable Logic Controller)

Irányítások osztályozása

• Vezérlés

– Nyílt hatásláncú irányítás, ahol az irányított jellemző nincs (közvetlen) hatással az

irányítási folyamatra, az irányító jel tőle függetlenül alakul ki

• Szabályozás

– Zárt hatásláncú irányítás, ahol az irányított jellemző célkitűzéstől való eltérését

használjuk fel magának az eltérésnek a csökkentésére, megszüntetésére.

Az irányítástechnikai alpismeretek-2

Irányítástechnika foglama

Az irányítás törvényszerűségeivel, gyakorlati megvalósításával foglalkozó tudományág

neve irányítástechnika.

Az irányítás fogalma

A műszaki életben az irányítás olyan műveletsor, amely egy műszaki (technológiai)

folyamatot elindít, annak meghatározott állapotát fenntartja vagy megváltoztatja, ill. a

folyamatot leállítja.

Az irányítás csoportosítása az ember szerepe szerint

 Kézi,

 Automatizált.

Kézi irányításról beszélünk, ha az irányításhoz szükséges műveleteket vagy azok egy

részét az ember hajtja végre.

Automatizálás esetén az irányítási műveleteit különböző szerkezeti egységekből

felépített irányítóberendezés önműködően, az ember beavatkozása nélkül végzi el.

Az irányítás részműveletei

1. Érzékelés:..............információszerzés az irányítandó folyamatról.

2. Ítéletalkotás:..........döntés az értesülés feldolgozása alapján a rendelkezés szükségességéről

pl. van-e eltérés az előírt és a mért érték között.

3. Rendelkezés: .........utasítás a beavatkozásra.

4. Beavatkozás:.........az irányított folyamat befolyásolása a rendelkezés alapján.

Az értesüléseket általában érzékelők, műszerek segítésével kapjuk.

Az ítéletek különfélék lehetnek: pl. annak eldöntése, hogy két változó egyenlő-e. De

állhat az ítéletalkotás különbségképzésből is, vagy sor kerülhet valamilyen logikai műveletre.

Az ítéletalkotás eredményeképpen a rendelkezés következik: történjen-e vagy ne történjen

beavatkozás az irányított folyamatba.

A rendelkező hatás a beavatkozás szerkezetét működteti.

A beavatkozó szerv működése változtatja meg az irányítandó folyamatot.

Az irányítás műveletére jellemző, hogy maguk az irányító szervek, ill. berendezések nem

végeznek közvetlen termelőmunkát, hanem csak a termelési folyamatot végző gépeket,

berendezéseket irányítják.

Az irányítás jelhordozói

Az irányított folyamatokról az értesüléseket (információkat) valamilyen fizikai

mennyiség mérése útján kapjuk. Ezeket a fizikai mennyiségeket jelhordozóknak nevezzük.

Jelhordozó lehel minden mérhető fizikai (kémiai) állapothordozó, vagy mennyiség (pl.

folyadékszint, nyomás, hőmérséklet, stb.). A jelhordozó megváltozása révén a műszaki

folyamat üzeméről hasznos információkat szerezhetünk, továbbíthatunk, ill. tárolhatunk.

Az irányítás jelei

Jelnek nevezünk minden olyan fizikai, kémiai mennyiség értéket vagy értékváltozását

(hatását), amely alkalmas információ szerzésére, továbbítására, tárolására és az irányítási

folyamat során keresztül halad az irányítási lánc egyes egységein.

Az irányítás jeleinek felosztása

Értékkészlet szerint:

 Folytonos: a működési tartományban bármilyen értéket felvehet, pl. hőmérséklet.

 Diszkrét: csak meghatározott értéket vehet fel, pl. két-, vagy többállású kapcsoló.

Időbeli lefolyás szerint:

 Folyamatos: időben folyamatosan változik, pl. fényerősség.

 Szaggatott: időközönként megszakad. pl. vízminőség mintavétele óránként.

Az információ megjelenési formája szerint:

 Analóg: közvetlenül mutatja a jelhordozó értékváltozását, pl. vízszintmérő golyó.

 Digitális: kódolt formában jelenik meg, pl. CD-ROM lemez tartalma.

Az érték meghatározottsága szerint:

 Determinisztikus: előre kiszámítható, pl. felmelegedés gyorsasága.

 Sztochasztikus: véletlenszerű, pl. lakás napi vízfogyasztása.

A jel folyamatos értékű,

folyamatos idejű

A jel folyamatos

értékű, szaggatott

idejű

A jel diszkrét értékű,

folyamatos idejű

A jel diszkrét

értékű, szaggatott

idejű

Az irányított rendszer két fő része

 Az irányító berendezés,

 Az irányított berendezés.

Az irányító berendezés mindazon szerkezeti egységek összessége, amelyek segítségével

az irányítás megvalósul.

Az irányított berendezés az irányítás tárgyát képezi. Ez az irányítandó műszaki folyamat,

amely az irányítástól függetlenül is létezik. Irányító berendezés Irányított berendezés

Az irányítási rendszer szerkezeti részei

 Az elem,

 A szerv,

 A jelvivő vezeték.

Az elem az irányítási rendszer irányítástechnikai szempontból legkisebb, tovább nem

bontható szerkezeti egysége. Az elemnek egy vagy több alkatrésze lehet (pl. egy rugó).

A szerv az irányítórendszernek egy irányítási részfeladatot önállóan ellátó szerkezeti

egysége. A szerv egy vagy több elemből állhat. Az irányítási rendszer lényeges szerve, pl. az

információ szerzésére szolgáló szerkezeti egység, az érzékelőszerv.

A jelvivő vezeték olyan összeköttetés, amely a jeleket átviszi az irányítási rendszer

szervei kőzött (pl. egy villamos vezeték).

1.9 A hatáslánc

Az irányítási rendszer azon szerkezeti egységeinek sorozatát (láncolatát), amelyek az

irányítási hatást közvetítik, hatásláncnak nevezzük.

Az irányítási rendszer ábrázolási módjai

 szerkezeti vázlattal,

 működési vázlattal,

 hatásvázlattal.

A szerkezeti vázlat az irányítási rendszer vázlatos vagy jelképes ábrázolása, amely

elsősorban a rendszer irányítási szempontból lényeges részeit tünteti fel.

A működési vázlat a hatáslánc szerkezeti részeinek, szerveinek jelképes ábrázolása.

A szerveket téglalapok, a jelek útját pedig vonalakra rajzolt nyilak jelképezik A téglalapokba a

szervek nevét szoktuk írni.

Ilyen működési vázlatok, pl. a vezérlés, ill. szabályozási kör szerveit és jeleit bemutató ábrák. Bemeneti jel Ellenőrző jel Rendelkező jel Végrehajtó jel Beavatkozó jel Módosított jellemző Vezérelt jellemző

Vezérlő berendezés Vezérelt berendezés

A hatásvázlat a hatáslánc olyan ábrázolása, amelynél a téglalapok ún. tagokat ábrázolnak és a

téglalapba a tag működésére jellemző függvény kerül.

Az irányítás két fő csoportja

 Vezérlés

 Szabályzás

Vezérlés esetén egy bemeneti jel egy berendezésen változást idéz elő. A kívánatos, és a

tényleges változás különböző lehet. A vezérelt jellemzőről semmilyen visszajelzés nem jut a

bemenetre. A vezérlés hatáslánca nyitott. Például egy kapcsolóóra adott időben (este 6-kor)

bekapcsolja az utcai világítást, függetlenül attól, hogy sötét van, vagy sem.

Szabályozás esetén is egy bemeneti jel egy berendezésen változást idéz elő. Ekkor

azonban a tényleges érték állandó felülvizsgálata folyik egy mért, visszacsatolt és a kívánatos

érték összehasonlítása révén. A szabályozás hatáslánca zárt. Például a külső fényerőt egy

fénymérő méri, és az utcai világítást csak akkor kapcsolja be a szabályzó, ha a mért érték

kisebb lesz az általunk beállított bekapcsolási szinttől.

A gyakorlatban a szabályozások, vezérlések, a kézi irányítás és az önműködő irányítás

egy adott folyamatnál sokszor együtt található meg.

Érzékelő szerv

Parancsadó szerv

Erősítő, jelformáló szerv

Végrehajtó szerv

Beavatkozó szerv

Vezérelt berendezés

Vezérléstechnika

A vezérlési vonal fogalma

A vezérlés nyitott hatásláncát vezérlési vonalnak nevezzük.

A vezérlési vonal fő egységei

A vezérlési vonal két fő szerkezeti egységre bontható:

 Vezérlő berendezés,

 Vezérelt berendezés.

A vezérlési vonal felépítése

A vezérlőberendezésben különböző, önálló feladatot ellátó szerkezeti egységek, szervek

találhatók. Ezek:

 érzékelő szerv vagy kezelő szerv,

 parancsadó szerv,

 erősítő, jelformáló szerv,

 végrehajtó szerv,

 beavatkozó szerv.

A szerkezeti egységek egymáshoz jelekkel csatlakoznak, melyek a következők:

 bemeneti jel (xbe),

 ellenőrző jel (xe),

 rendelkező jel (xr),

 végrehajtó jel (xv),

 beavatkozó jel (xb).

A vezérelt berendezéssel közvetlenül kapcsolatban lévő jeleket - megkülönböztetve a

vezérlőberendezés jeleitől - jellemzőknek nevezzük. Ezek a jellemzők:

 módosított jellemző (xm),

 vezérelt jellemző (xki),

 zavaró jellemző (xz).

A vezérlési vonal felépítése részletezve

Az érzékelő vagy kezelő szerv a vezérelt jellemzőtől független bemeneti jelet érzékeli.

A parancsadó szerv az érzékelt jelek hatására meghatározott műveletek elvégzése után

kibocsátja a rendelkező jelet.

A jelformáló szerv a rajta áthaladó jel időbeli változását előírt tőrvényszerűség szerint

módosítja. Csak akkor van rá szűkség, ha a rendelkező jel közvetlenül nem alkalmas az utána

következő szerv (szervek) működtetésére.

Az erősítő szerv bemenőjelének hatására - segédenergia felhasználásával - nagyobb

energiatartalmú, vagy jelszintű kimenőjelet ad. Akkor van rá szükség, ha a rendelkező jel

Vezérlő Vezérelt teljesítmény, vagy jelszintjének alacsony volta miatt nem alkalmas a végrehajtó-beavatkozó szerv működtetésére.

A végrehajtó szerv a rendelkező jelet alakítja át a beavatkozó szerv működéséhez

szükséges jellé. Erre is csak akkor van szükség, ha a rendelkező jel közvetlenül nem tudja

működtetni a beavatkozó szervet. Ha rendelkező jel, pl. villamos áram, akkor azzal egy szelep

közvetlenül nem működtethető, egy elektromágnes tekercsén kell átvezetni a működtetéshez.

Az elektromágnes ekkor a végrehajtó szerv szerepét látja el.

A beavatkozó szerv a vezérlési vonalban az utolsó szerv, mely a vezérelt berendezést

közvetlenül befolyásoló módosított jellemzőt létrehozó szerkezeti egység.

Módosított jellemző a vezérelt műszaki folyamat azon kiválasztott jellemzője, amely

befolyásolja a vezérelt jellemzőt a vezérlési feladat teljesítése végett.

A vezérelt jellemző a műszaki folyamatnak az a jellemzője, amelyet vezérléssel előírt

módon akarunk megváltoztatni.

Zavaró jellemző a vezérelt berendezésre ható, az irányítástól független olyan jellemző,

amely a vezérelt jellemzőt nem kívánt módon befolyásolja, pl. nyomásingadozás, környezeti

hőmérséklet változása stb.

A vezérlési vonal működési vázlata: Bemeneti jel Ellenőrző jel Rendelkező jel

Végrehajtó jel

Beavatkozó jel

Módosított jellemző

Vezérelt jellemző

Vezérlő berendezés Vezérelt berendezés

A vezérlések fajtái az információ ábrázolása szerint

 Analóg vezérlés: folyamatos, analóg jelekkel dolgozik.

 Digitális vezérlés: számszerű információkat digitálisan kódolva dolgoz fel.

 Bináris vezérlés: logikai kapcsolatok, időzítők, számlálók, tárolók felhasználásával

müködik.

Érzékelő, kezelő szerv Parancsadó szerv Erősítő, jelformáló szerv Végrehajtó szerv Beavatkozó

szerv Vezérelt berendezés Zavaró jellemző

A vezérlések osztályozása a jelfeldolgozás szerint

 Szinkron vezérlés: Órajel szinkronizál egy vezérlést pl. késleltetve

kikapcsoló lépcsőházi világítás.

 Aszinkron vezérlés: A kimenőjel változását egy független bemenőjel idézi

elő pl. valaki kézzel bekapcsol egy gépet.

 Logikai vezérlés: A bemenő jelek állapotaihoz a Boole algebra

logikájának megfelelően vannak hozzárendelve a

kimenő jelek.

 Lefutó vezérlés: Előre programorott sorrendben lépésenként haladó

vezérlés, mely ciklusosan ismétlődik.

 Idővezérelt lefutó vezérlés: Olyan lefutó vezérlés, melyet kapcsolóóra, vagy más

időzítők ciklikus sorozata irányít.

 Folyamatvezérelt lefutó v.: Olyan lefutó vezérlés, melynek következő lépését az őt

megelőző lépés vége indítja. Ciklusosan ismétlődő,

végálláskapcsolókkal irányított lépések sorozata ez.

Vezérlések csoportosítása a felhasznált segédenergia szerint

 Egyközeges vezérlések:

 mechanikus vezérlések,

 pneumatikus vezérlések,

 hidraulikus vezérlések,

 elektromos vezérlések.

 Összetett vezérlések:

 elektropneumatikus vezérlések,

 elektrohidraulikus vezérlések,

 hidropneumatikus vezérlések.

Vezérlés Szinkron Aszinkron Logikai Lefutó Idővezérelt lefutó Folyamatvezérelt lefutó

A vezérlőlánc felosztása

Fent egy pneumatikus példát láthatunk a vezérlőlánc felosztására.

Jelbevitel Jelfeldolgozás Jelformálás, erősítés Jelkivitel Jelkivitel

pl. henger Jelerősítés, pl. főszelep Jelfeldolgozás pl. huzalozás

Jelbevitel, pl. végálláskapcsolók, kézi kapcsolók Jelütközések

kiiktatása pl. memória

Szabályozástechnika

A szabályozási kör fogalma és fő egységei

A szabályozási kör a szabályozás zárt hatáslánca. Szerkezetileg két jól elkülöníthető

szerkezeti egységre bontható:

 szabályozott berendezés,

 szabályozó berendezés.

A szabályozott berendezés olyan, a szabályozótól függetlenül meglévő műszaki

berendezés, folyamat, gép stb., amely a szabályozás tárgya.

A szabályozó berendezés (vagy egyszerűen szabályozó), azoknak a szerkezeti

egységeknek az összessége, amelyek révén a szabályozás megvalósul.

A szabályozott és a szabályozó berendezés egymáshoz két helyen, az érzékelési és a

beavatkozási helyen csatlakozik. Az érzékelés helyén szerez a szabályozó információt a

szabályozott berendezés állapotáról és a beavatkozás helyén befolyásolja az irányított

berendezést.

A szabályozások csoportosítása segédenergia szerint

A méréskor a folyamatba bekerülő energiamennyiség igen sok esetben nem elegendő a

szabályozó működtetéséhez. Az ipari folyamatokat szabályozó bonyolult felépítésű és sokszor

nagy távolságokat áthidaló szabályozó berendezések egyes szerkezeti egységeit ezért külön

energiahálózatról üzemeltetjük, segédenergiával működtetjük.

A segédenergia lehet:

 villamos energia - ezzel működnek a villamos szabályozók,

 sűrített levegő - ezzel működnek a pneumatikus szabályozók,

 nyomás alatt álló olaj - ezzel működnek a hidraulikus szabályozók.

A szabályozási kör jellemzői

 szabályozott jellemző (xs),

 alapérték (xa)

 zavaró jellemző (xz),

 módosított jellemző (xm).

A szabályozott jellemző a műszaki folyamat azon jellemzője, amelyet a szabályozással a

zavaró hatások ellenére az alapértéken akarunk tartani.

szabályozó berendezés szabályozott berendezés visszacsatolás

Az alapérték az az előírt érték (vagy előírt módon változó érték), amelyet a szabályozott

jellemzőnek a szabályozás révén el kell érnie.

Zavaró jellemző a szabályozott szakaszra ható, a szabályozástól független, külső hatás,

amely a szabályozott jellemző értékére károsan hat.

A módosított jellemző a szabályozott szakásznak az a kiválasztott jellemzője, amellyel a

szabályozott jellemzőt befolyásolni tudjuk.

3.4 A szabályozási kör jelei és szervei

Az érzékelő szerv a szabályozási kör olyan szerve, amely a szabályozott jellemzőt méri

és annak nagyságával arányos, összehasonlításra alkalmas ellenőrző jelet (xe) szolgáltat.

Az alapjel képző szerv a szabályozási kör olyan szerve, amely az alapjel (xa), vagyis az

előírt érték (vagy előírt módon változó érték) külső beállítására szolgál.

A különbségképző a szabályozási kör olyan szerve, amelynek feladata az ítéletalkotás,

azaz az alapjel és az ellenőrző jel különbségével arányos rendelkező jel (xr) előállítása.

xr=xa-xe

A jelformáló-erősítő szerv feladata, hogy a rajta áthaladó jelet az előírt

tőrvényszerűségek szerint módosítsa, felerősítse. A jelformáló-erősítő által kibocsátott jel a

végrehajtó jel (xv). A legtöbb esetben ez kis energiájú, nem alkalmas a beavatkozó szerv

működtetésére, csak a végrehajtó szerv működtetésére jó.

A végrehajtó szerv feladata a szabályozási körben létrejövő rendelkezés végrehajtása, a

beavatkozó szerv mozgása, beavatkozó jel (xb) kibocsátása.

A beavatkozó szerv a szabályozott szakaszt közvetlenül befolyásoló, a módosított

jellemző értékét létrehozó szerkezeti egység:

Szabályozott szakasz, berendezés Érzékelő szerv Beavatkozó szerv Különbség képző szerv Alapjel képző szerv Erősítő jelformáló szerv Végrehajtó szerv

 A szabályozások felosztása

A szabályozásokat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk.

Az ember szerepe szerint megkülönböztetünk:

 kézi és

 önműködő szabályozást.

Az alapérték időbeli lefolyása szerint:

 értéktartó (az alapjel állandó),

 követő, mely lehet:

 menetrendi (kapcsolóórával változó alapjel),

 értékkövető (valamely külső paramétert követ az alapjel).

A működési folyamatosság szerint:

 folyamatos működésű (állandóan szabályoz),

 időszakos működésű (mintavételezés alapján időszakosan szabályoz).

A hatáslánc jeleinek folytonossága szerint:

 folytonos,

 nem folytonos szabályozás, mely lehet:

 állásos szabályozás (két, három vagy többállású kapcsolós),

 digitális szabályozás (az ellenőrző és az alapjel is digitálisan kódolt).

A rendszer szerkezete alapján:

 egyhurkos (csak egy szabályzási kör van jelen),

 többhurkos (két, vagy több szabályzási kör működik egymás mellett, egymástól

függetlenül, ”kaszkád”),

 kapcsolt, többváltozós szabályozás (két, vagy több szabályzási kör működik egymás

mellett, melyek egymást kölcsönösen befolyásolják).

Az állásos szabályozók esetében a végrehajtójel csak bizonyos diszkrét értékeket vehet

fel; a folytonos működésű szabályozóknál a végrehajtójel meghatározott értéktartományban

folytonosan változhat.

Demecser felszabadítása

Plijev altábornagy a Malinov-szkij marsalltól kapott pa-rancs alapján elhatározta, hogy Nyíregyháza, Gáva és Rakamaz elfoglalásával el-vágja a „Wöhler” seregcso-port visszavonulási útvonalát nyugat felé. A feladat végre-hajtására a 23. harckocsi-, a 7. gépesített- és a 4. gárda-lovashadtestből csapásmérő csoportot alakított. Plijev Nyíregyháza ellen két irányból tervezett támadást. A 23. harckocsihadtestnek Balkányon és Geszteréden keresztül délkeletről, a 7. gépesítetthadtest erőinek pedig Hajdúhadház– –Újfehértó útvonalon délnyugatról kellett megrohamoznia a várost.

Issza Alexandrovics Plijev altábornagy...
A 4. gárda-lovashadtest a támadás második lépcsőjét alkotta. Az 5. gárda-lovashadtestnek kellett fedeznie a csapásmérő csoportosítás jobbszárnyát, a 6. gárda-lovashadtestnek pedig a balszárnyát. Így a szovjetek újabb támadásukat 20-án hajnali 04 órakor az első lépcsőben négy, a másodikban egy hadtesttel kezdték meg. Malinovszkij kiadott parancsában Nyíregyháza elfoglalásának határidejét október 21-én estére tűzte ki. Plijev altábornagy elbizakodott módon úgy döntött, erőivel ezt még 20-án végrehajtja. Elhatározásakor jelentősen lebecsülte a németeket, valamint azt a tényt, hogy a feladat teljesítéséhez fáradt katonáinak 45–50 kilométert kellett harcolva megtenni, és a szovjet csapatok útjában legalább kilenc–tíz, támpontként kiépíthető település feküdt. Az 5. gárda-lovashadtest Hajdúsámson–Balkány irányában támadott azzal a feladattal, hogy 17 óráig vegye birtokba Nagykállót, Napkort, és Orost. Másnap, 21-én támadását Nyírtét–Demecser felé kellett folytatnia, és délig el kellett foglalnia Berkeszt, Demecsert és Nyírbogdányt. A hadtestnek erős előrevetett osztagaival be kellett vennie Kisvárdát és Dombrádot is. A szovjet 2. Ukrán Front (a román csapatokkal megerősítve, parancsnoka Malinovszkij marsall) Szeged – Nagyvárad – Kolozsvár térségéből, a 3. Ukrán Front (a jugoszláv és bolgár egységektől támogatva, parancsnoka Tolbuhin marsall) Bácska – Bánát irányából, míg a 4. Ukrán Front (parancsnoka Petrov tábornok) pedig az Ungvár – Munkács – Máramarossziget vonalról támadta meg a hazánkat megszállás alatt tartó fasiszta csapatokat, 1944 szeptemberének végén – október elején.

Hermann Breith tábornok...
 A 2. Ukrán Front csapatai a lovasság és a harckocsi alakulatok október 22 -i gyors támadása következtében elfoglalták a nagy kommunikációs központot és az ellenséges védelem fontos fellegvárát magyar területen - Nyíregyháza városát, és elfoglalták a városokat is. Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nyírlugos, Napkor, Demecser, Kemecse, Kótaj,  nagyobb településeket és a Napkor, Demecsher, Kemecse vasútállomásokat. A 2. Ukrán Front csapatai sikeres offenzívát hajtott végre. A németek és a magyarok megpróbálták késleltetni a szovjet egységeket, hogy időt nyerjenek és felkészüljenek Nyiregyhaza városának védelmére. Az ellenség sietve jelentős erősítéseket szállított a területre. Ugyanakkor a németek ellentámadást indítottak Hajdúhadház városától délnyugatra fekvő területen. A szovjet csapatok útközben újjáépítették harci alakulataikat, és meghiúsították az ellencsapást. Az ellenséges ellenállást elnyomva harckocsi alakulataink és lovasságunk gyorsan előrenyomult.

A Pesti Hírlap 1944. október 20-i lapszáma a csata csúcspontjáról szóló hírekkel...
A doni kozákok keletről és délről betörtek Nyiregyhaza városába, és az utcai csaták eredményeként elfoglalták. A városért folytatott csatában lovasok többmint 2000 német katonát öltek meg. Sok foglyot ejtettek. Nyíregyháza az ellenség védelmének erős fellegvára és fontos kommunikációs csomópont volt. Öt vasút és több stratégiailag fontos út központja. Az 5. gárda-lovashadtest Hajdúsámson–Balkány irányában támadott azzal a feladattal, hogy 17 óráig vegye birtokba Nagykállót, Napkort, és Orost. Másnap, 21-én támadását Nyírtét–Demecser felé kellett folytatnia, és délig el kellett foglalnia Berkeszt, Demecsert és Nyírbogdányt. A hadtestnek erős előrevetett osztagaival be kellett vennie Kisvárdát és Dombrádot is. Az 5. gárda-lovashadtestnek még 21-én este ki kellett jutnia Nyírtura– –Kemecse–Székely–Berkesz–Demecser terepszakaszra, ahol biztosítania kellett a főerőket északkeletről. Plijev altábornagy erői 22-én folytatták támadásukat északi irányban.

Az 5. gárda-lovashadtest napközben elfoglalta Nyírtétet, Berkeszt, Demecsert és Kemecsét. A 23. harckocsihadtest lezárta az Ibrány, Vencsellő és Rakamaz területén áthaladó utakat. A 4. gárda-lovashadtest Nyíregyházát védte, főleg nyugati, délnyugati és déli irányból. A gyorsan mozgó hadtestek számára igen hátrányos következményekkel járt, hogy a 27. hadsereg még mindig Nagykállótól 20–25 kilométerre délre volt. Ezért Plijev nem rendelkezett elegendő gyalogsággal a hadtestei által elfoglalt területek hatékony védelmére. Napközben a német 8. hadsereg XXIX. hadteste és a magyar IX. hadtest erői nyugat felé törtek előre. Északnyugatról a hadseregcsoport egyik mögöttes területi parancsnokságának biztosító csapatai közelítették meg Nyíregyházát. A német „Scholze” harccsoport ismét visszafoglalta Demecsert. Nyírtura és Nyírbogdány is német–magyar kézbe került. Később a sikeren felbuzdulva a csapatok elfoglalták a Nyiregyhaza városától északra található Kemecsét és a Demecseri vasútállomásokat is. A felderítő lovaskatonák jól beszéltek magyarul, mert köztük sok Rétközi magyar hadifogoly volt, aki az oroszok oldalán folytatta tovább a háborút. Nem akartak hősök lenni, de azzá tette őket a történelem.

Kevesen tudják, hogy mivel a németek 1944. október 30-án felrobbantották a nyíregyházi áramtermelő gépeket, 1944 decemberétől 5 hónapon át a demecseri ipartelep generátorai szolgáltatták az áramot Nyíregyházának. Demecserbe először a magyar hadsereg vonult vissza. Itt tették le az esküt a Szálasi kormányra, német tisztek jelenlétében. Érezhető volt a feszültség az eskütételnél is. Rövid tisztálkodás és ellátás után tovább vonultak Dombrád felé, a Tisza túloldalára. Az átvonuló magyarokat követte a német csapat. A fontosabb folyókon a hidakat átkelésük után felrobbantották, ez történt a Lónyai kanális kisamerikai hídjával is. A gyárakat már nem is érkeztek leszerelni a gyors visszavonulás miatt. A lakosság a front közeledtével rémületben volt, mivel a csapatokról szóló rossz hírek eljutottak a lakossághoz. Sokan csomagoltak és menekültek nyugatra. Bíztak abban, hogy a Dunántúlra nem fognak eljutni a szovjet csapatok. Demecserből is elmenekültek az uraságok. Elek Endre itt maradt és orosz feleségével, Tatjánával várta a szovjeteket. Több magyar katona már itt megszökött az alakulatától és bujkáltak. Nagyon kellett vigyázni a bujkáló katonáknak a falu lakosságában sok volt a besúgó. A katonai rendészet és a csendőrség kereste a szökött katonákat, akikre a statárium alapján kivégzés várt. 1944. október 19-én Székely és Nyírbogdány felől erős ágyúszó hallatszott, és egyre közelebb húzódott Borzsova felé. Sok halott katonát temettek el a falu környékén, septiben kiskertekben, utak mentén árokparton, gyümölcsösben, erdő szélen, a vasút mellett, a folyóparton. A pontos helyeket már csak nagyon kevesen ismerik. A Borzsovai iskolánál az út mellett harcálláspont alakult ki. Berkesz felől a vízgyűjtő csatorna töltésén a németek állása, az iskola felől az oroszoké. Komoly tűzerővel lőtték egymást. Több halott és sebesült is volt. A borzsovai urasági kastélyt rendezték be az orosz katonák kórháznak. Ide gyűjtötték a harcok után a halottakat is. Volt a faluban egy légoltalmi óvóhely a polgármesteri ház mögött. A tanyai lakosok elmondása szerint volt olyan elhunyt, akinek a haja a szekérről leomolva a földet érte, mivel nők is harcoltak a szovjet seregben. A harcok után a holtakat és a sebesülteket beszállították Nyíregyházára, de voltak olyanok akiket a lakosság elföldelt, például a gyümölcsösben és a Borzsován elhunyt német katonákat a lakosság a helyszínen temette el. A front elvonulása után a kastélyt felégették.

A német katonák észak felé, Gégényen át Dombrád felé vonultak. Mivel Székely felől tank csatát vártak, a demecseri úton a mély vízgyűjtő csatornánál a hídon, az út közepén tank elhárító gödröt ástak és tank elhárítóval egy német katona várta a támadást. A Lónyai csatorna Bogdányi úti és Berkeszi úti hídját is felrobbantották. Október 19-én estére a németek összeszerelték Demecserből a 14 év feletti fiúkat, a leventéket és velük együtt elvonultak Gégény felé, Dombrádra. Vonulás közben Gégény határában a németek támadást észleltek és tüzelő állást kerestek. Így a fiúknak sikerült megszökni. Kukoricaszár kupokba rejtőztek el. A németek gyorsan elvonulta, a fiúk pedig reggelre hazajöttek. Október 20-án reggel csendes napsütésre ébredt a lakosság. A katonák elvonultak, az utcák üresek voltak. A reggeli kis istentiszteletre szóltak a harangok. De a lakosság félve lépett ki az utcára, a nagy csendességben valamire vártak.

Tíz óra körül szovjet (vagy magyar) lovas felderítők jelentek meg Kék felől a határban, a földeken keresztül, végigjárták az utcákat és lövés nélkül megszállták a községet. Az istállókban lovakat cseréltek, ellenőrizték a határt is, élelmet kértek és estére elvonultak a községből. Közben a szőlőnél két német katonát elfogtak és az állomásnál, a váltókezelő betonbunkere elé állították és kivégezték őket. A kivégzett németeket a temető bejárata mellett a lakosság hantolta el, titokban félve a megtorlástól. Éjszaka visszajöttek a németek, („Scholze” harccsoport) keresték a kivégzett katonatársaikat, de hiába. Igen idegesek voltak, de hiába kutattak a társaik és a partizánok után, éjszaka ők is elvonultak a faluból. Hogy hány katonát temettek el a faluban és a környéken, senki sem tudja megmondani. Már alig élnek azok, akik még emlékeznek arra, hova földelték el félelmükben az emberek a holtakat. A végtisztesség minden halott katonát megillet.

A hírhedt kozák lovas hadtest...
Vajon emlékszik még valaki, arra, hova temették őket? 1944 októberében a hírhedt „Plijev” lovas harckocsi, valamint a „Gorskov” lovas gépesített csoport kozákjai sok rémtettet hajtottak végre, sok ártatalan civilt kegyetlenül legyilkoltak, és sok nőt megerőszakolták, akiből még élnek páran. A visszafoglaló németek több jegyzőkönyvet is felvettek szovjet rémtettekről. A német 3. hegyi hadosztály katonái egy szőlő megtisztításakor egy teljesen kétségbeesett magyarba ütköztek, aki egy földbe vájt bunker előtt gubbasztott. Amikor a katonák benéztek a bunkerba, ott a magyar meggyilkolt várandós feleségének holt testét látták. Torkát és felsőtestét felmetszették. A meg sem született gyermeket lefejezték. Nyíregyházán egy vendéglős felesége meghalt, miután tizennyolcszor erőszakolták meg az oroszok. 45 évig nem volt szabad ezrekről beszélni. Kivégzések, rablások, fosztogatások, megerőszakolások sokaságáról tudunk.

Ezekben persze az 5. gárda-lovashadtest 63. lovashadosztályának parancsnoka is részt vett. Például a kozákok Nagykállóban az ottani elmegyógyintézet összes női ápoltját megerőszakolták. Demecserben több tucat nőt erőszakoltak meg a katonák. Amikor panaszba tették neki, Sztálin csodálkozott: nem értem miért nem értik meg, hogy az állandó életveszélyben élő katonáknak joguk van egy kis szórakozásra...

 A hadifogjok között, oroszul, németül és magyarul beszélőket kerestek felderítőnek. Vlagyimir Moszkalenko, aki magát bosszúállónak nevezi, felderítő volt az 5. gárda-lovashadtestnél, visszaemlékezéseiben azt írja; munkámat civil ruhában, fegyver nélkül teljesítettem. 

Az ellenséges csapatok mozgásáról, létszámáról, fegyvereinek, személyi állományának nagyságáról kellett híreket hoznom. Az általam megszerzett információknak köszönhetően úgy lehetett megsemmisítő csapást mérni az adott katonai egységekre, hogy saját katonáink szinte teljes biztonságban maradtak. Basa Géza huszár zászlós visszaemlékezésében a hadosztály kötelékébe tartozó 27. felderítőosztály és a 70. gyalogezred részei 1944. október 29-én Kótaj és Demecser térségében folytatott harcokat. az említett alakulatok Kótaj és Demecser térségében kerültek bevetésre, ebben a térségben gyülekeztek október utolsó hetében a IX. hadtest (amelyhez a 27. hadosztály is tartozott) csapatai, amelyek közül több is részt vett a Nyíregyháza visszavételére 26-án megindított hadműveletben.

Forrás:

https://mek.oszk.hu/05000/05068/html/

Volt a gyári kanális

Lónyai kanális

*

Lieutenant József Reményi

The Photos of Lieutenant József Reményi – a Hungarian Red Cross (Hospital) Train from the Eastern Front to Germany József Reményi was born on July 8, 1911 in Demecser, to a shopkeeper family with five children. Having completed his studies at a school of commerce, he was employed as an accountant and economist by the Dessewffy manor of Királytelek. At the end of the 30’s, he moved to Budapest to work for the joint stock company Tungsram, as a public accountant.  In the 40’s he became a member of the Social Democratic Party. During World War II., he served on the hospital trains of the 2nd Hungarian Army fighting in the Don bend, as a manager of economy responsible for food supplies. He was an ensign in reserve, a second-lieutenant and, later on, a lieutenant. Altogether, he was sent to the front 17 times by the hospital train No. 152 and 154. He had a chance to experience the horrors of the war at close quarters, he saw the misery and famine of the Ukrainian people, the defencelessness and humiliation of the Hungarian soldiers and the inmates of the forced labour camps and the condescending, arrogant manner of the “world-conquering” Germans. (He described all the above in his diary written for his wife during his sixth and eights journey, between December 1942 and March 1943. He described the everyday events of the Don campaign and the hospital trains in detail and took several thousand pictures.)  In the last phase of the war, at the end of 1944, he was sent to Germany by a hospital train. He ended up in Austria and, later on, in Bavaria together with his wife and their daughter, Mária. The hospital train, all of its personnel and all those travelling by the train fell into captivity and were taken prisoners of war by the Americans. On October 16, 1945, his second daughter, Erzsébet, was born in the military hospital of Bad Aibling.