2021. szeptember 28., kedd

Az irányítástechnikai alpismeretek-2

Irányítástechnika foglama
Az irányítás törvényszerűségeivel, gyakorlati megvalósításával foglalkozó tudományág
neve irányítástechnika.

Az irányítás fogalma
A műszaki életben az irányítás olyan műveletsor, amely egy műszaki (technológiai)
folyamatot elindít, annak meghatározott állapotát fenntartja vagy megváltoztatja, ill. a
folyamatot leállítja.

Az irányítás csoportosítása az ember szerepe szerint
 Kézi,
 Automatizált.

Kézi irányításról beszélünk, ha az irányításhoz szükséges műveleteket vagy azok egy
részét az ember hajtja végre.

Automatizálás esetén az irányítási műveleteit különböző szerkezeti egységekből
felépített irányítóberendezés önműködően, az ember beavatkozása nélkül végzi el.

Az irányítás részműveletei
1. Érzékelés:..............információszerzés az irányítandó folyamatról.
2. Ítéletalkotás:..........döntés az értesülés feldolgozása alapján a rendelkezés szükségességéről
pl. van-e eltérés az előírt és a mért érték között.
3. Rendelkezés: .........utasítás a beavatkozásra.
4. Beavatkozás:.........az irányított folyamat befolyásolása a rendelkezés alapján.
Az értesüléseket általában érzékelők, műszerek segítésével kapjuk.
Az ítéletek különfélék lehetnek: pl. annak eldöntése, hogy két változó egyenlő-e. De
állhat az ítéletalkotás különbségképzésből is, vagy sor kerülhet valamilyen logikai műveletre.
Az ítéletalkotás eredményeképpen a rendelkezés következik: történjen-e vagy ne történjen
beavatkozás az irányított folyamatba.
A rendelkező hatás a beavatkozás szerkezetét működteti.
A beavatkozó szerv működése változtatja meg az irányítandó folyamatot.
Az irányítás műveletére jellemző, hogy maguk az irányító szervek, ill. berendezések nem
végeznek közvetlen termelőmunkát, hanem csak a termelési folyamatot végző gépeket,
berendezéseket irányítják.

Az irányítás jelhordozói
Az irányított folyamatokról az értesüléseket (információkat) valamilyen fizikai
mennyiség mérése útján kapjuk. Ezeket a fizikai mennyiségeket jelhordozóknak nevezzük.
Jelhordozó lehel minden mérhető fizikai (kémiai) állapothordozó, vagy mennyiség (pl.
folyadékszint, nyomás, hőmérséklet, stb.). A jelhordozó megváltozása révén a műszaki
folyamat üzeméről hasznos információkat szerezhetünk, továbbíthatunk, ill. tárolhatunk.

Az irányítás jelei
Jelnek nevezünk minden olyan fizikai, kémiai mennyiség értéket vagy értékváltozását
(hatását), amely alkalmas információ szerzésére, továbbítására, tárolására és az irányítási
folyamat során keresztül halad az irányítási lánc egyes egységein.

Az irányítás jeleinek felosztása
Értékkészlet szerint:
 Folytonos: a működési tartományban bármilyen értéket felvehet, pl. hőmérséklet.
 Diszkrét: csak meghatározott értéket vehet fel, pl. két-, vagy többállású kapcsoló.
Időbeli lefolyás szerint:
 Folyamatos: időben folyamatosan változik, pl. fényerősség.
 Szaggatott: időközönként megszakad. pl. vízminőség mintavétele óránként.
Az információ megjelenési formája szerint:
 Analóg: közvetlenül mutatja a jelhordozó értékváltozását, pl. vízszintmérő golyó.
 Digitális: kódolt formában jelenik meg, pl. CD-ROM lemez tartalma.
Az érték meghatározottsága szerint:
 Determinisztikus: előre kiszámítható, pl. felmelegedés gyorsasága.
 Sztochasztikus: véletlenszerű, pl. lakás napi vízfogyasztása.
A jel folyamatos értékű,
folyamatos idejű
A jel folyamatos
értékű, szaggatott
idejű
A jel diszkrét értékű,
folyamatos idejű
A jel diszkrét
értékű, szaggatott
idejű
Az irányított rendszer két fő része
 Az irányító berendezés,
 Az irányított berendezés.
Az irányító berendezés mindazon szerkezeti egységek összessége, amelyek segítségével
az irányítás megvalósul.
Az irányított berendezés az irányítás tárgyát képezi. Ez az irányítandó műszaki folyamat,
amely az irányítástól függetlenül is létezik. Irányító berendezés Irányított berendezés
Az irányítási rendszer szerkezeti részei
 Az elem,
 A szerv,
 A jelvivő vezeték.
Az elem az irányítási rendszer irányítástechnikai szempontból legkisebb, tovább nem
bontható szerkezeti egysége. Az elemnek egy vagy több alkatrésze lehet (pl. egy rugó).
A szerv az irányítórendszernek egy irányítási részfeladatot önállóan ellátó szerkezeti
egysége. A szerv egy vagy több elemből állhat. Az irányítási rendszer lényeges szerve, pl. az
információ szerzésére szolgáló szerkezeti egység, az érzékelőszerv.
A jelvivő vezeték olyan összeköttetés, amely a jeleket átviszi az irányítási rendszer
szervei kőzött (pl. egy villamos vezeték).
1.9 A hatáslánc
Az irányítási rendszer azon szerkezeti egységeinek sorozatát (láncolatát), amelyek az
irányítási hatást közvetítik, hatásláncnak nevezzük.
Az irányítási rendszer ábrázolási módjai
 szerkezeti vázlattal,
 működési vázlattal,
 hatásvázlattal.
A szerkezeti vázlat az irányítási rendszer vázlatos vagy jelképes ábrázolása, amely
elsősorban a rendszer irányítási szempontból lényeges részeit tünteti fel.
A működési vázlat a hatáslánc szerkezeti részeinek, szerveinek jelképes ábrázolása.
A szerveket téglalapok, a jelek útját pedig vonalakra rajzolt nyilak jelképezik A téglalapokba a
szervek nevét szoktuk írni.
Ilyen működési vázlatok, pl. a vezérlés, ill. szabályozási kör szerveit és jeleit bemutató ábrák. Bemeneti jel Ellenőrző jel Rendelkező jel Végrehajtó jel Beavatkozó jel Módosított jellemző Vezérelt jellemző
Vezérlő berendezés Vezérelt berendezés
A hatásvázlat a hatáslánc olyan ábrázolása, amelynél a téglalapok ún. tagokat ábrázolnak és a
téglalapba a tag működésére jellemző függvény kerül.
Az irányítás két fő csoportja
 Vezérlés
 Szabályzás
Vezérlés esetén egy bemeneti jel egy berendezésen változást idéz elő. A kívánatos, és a
tényleges változás különböző lehet. A vezérelt jellemzőről semmilyen visszajelzés nem jut a
bemenetre. A vezérlés hatáslánca nyitott. Például egy kapcsolóóra adott időben (este 6-kor)
bekapcsolja az utcai világítást, függetlenül attól, hogy sötét van, vagy sem.
Szabályozás esetén is egy bemeneti jel egy berendezésen változást idéz elő. Ekkor
azonban a tényleges érték állandó felülvizsgálata folyik egy mért, visszacsatolt és a kívánatos
érték összehasonlítása révén. A szabályozás hatáslánca zárt. Például a külső fényerőt egy
fénymérő méri, és az utcai világítást csak akkor kapcsolja be a szabályzó, ha a mért érték
kisebb lesz az általunk beállított bekapcsolási szinttől.
A gyakorlatban a szabályozások, vezérlések, a kézi irányítás és az önműködő irányítás
egy adott folyamatnál sokszor együtt található meg.
Érzékelő szerv
Parancsadó szerv
Erősítő, jelformáló szerv
Végrehajtó szerv
Beavatkozó szerv
Vezérelt berendezés
Vezérléstechnika

A vezérlési vonal fogalma
A vezérlés nyitott hatásláncát vezérlési vonalnak nevezzük.
A vezérlési vonal fő egységei
A vezérlési vonal két fő szerkezeti egységre bontható:
 Vezérlő berendezés,
 Vezérelt berendezés.
A vezérlési vonal felépítése
A vezérlőberendezésben különböző, önálló feladatot ellátó szerkezeti egységek, szervek
találhatók. Ezek:
 érzékelő szerv vagy kezelő szerv,
 parancsadó szerv,
 erősítő, jelformáló szerv,
 végrehajtó szerv,
 beavatkozó szerv.
A szerkezeti egységek egymáshoz jelekkel csatlakoznak, melyek a következők:
 bemeneti jel (xbe),
 ellenőrző jel (xe),
 rendelkező jel (xr),
 végrehajtó jel (xv),
 beavatkozó jel (xb).
A vezérelt berendezéssel közvetlenül kapcsolatban lévő jeleket - megkülönböztetve a
vezérlőberendezés jeleitől - jellemzőknek nevezzük. Ezek a jellemzők:
 módosított jellemző (xm),
 vezérelt jellemző (xki),
 zavaró jellemző (xz).
A vezérlési vonal felépítése részletezve
Az érzékelő vagy kezelő szerv a vezérelt jellemzőtől független bemeneti jelet érzékeli.
A parancsadó szerv az érzékelt jelek hatására meghatározott műveletek elvégzése után
kibocsátja a rendelkező jelet.
A jelformáló szerv a rajta áthaladó jel időbeli változását előírt tőrvényszerűség szerint
módosítja. Csak akkor van rá szűkség, ha a rendelkező jel közvetlenül nem alkalmas az utána
következő szerv (szervek) működtetésére.
Az erősítő szerv bemenőjelének hatására - segédenergia felhasználásával - nagyobb
energiatartalmú, vagy jelszintű kimenőjelet ad. Akkor van rá szükség, ha a rendelkező jel
Vezérlő Vezérelt teljesítmény, vagy jelszintjének alacsony volta miatt nem alkalmas a végrehajtó-beavatkozó szerv működtetésére.
A végrehajtó szerv a rendelkező jelet alakítja át a beavatkozó szerv működéséhez
szükséges jellé. Erre is csak akkor van szükség, ha a rendelkező jel közvetlenül nem tudja
működtetni a beavatkozó szervet. Ha rendelkező jel, pl. villamos áram, akkor azzal egy szelep
közvetlenül nem működtethető, egy elektromágnes tekercsén kell átvezetni a működtetéshez.
Az elektromágnes ekkor a végrehajtó szerv szerepét látja el.
A beavatkozó szerv a vezérlési vonalban az utolsó szerv, mely a vezérelt berendezést
közvetlenül befolyásoló módosított jellemzőt létrehozó szerkezeti egység.
Módosított jellemző a vezérelt műszaki folyamat azon kiválasztott jellemzője, amely
befolyásolja a vezérelt jellemzőt a vezérlési feladat teljesítése végett.
A vezérelt jellemző a műszaki folyamatnak az a jellemzője, amelyet vezérléssel előírt
módon akarunk megváltoztatni.
Zavaró jellemző a vezérelt berendezésre ható, az irányítástól független olyan jellemző,
amely a vezérelt jellemzőt nem kívánt módon befolyásolja, pl. nyomásingadozás, környezeti
hőmérséklet változása stb.
A vezérlési vonal működési vázlata: Bemeneti jel Ellenőrző jel Rendelkező jel
Végrehajtó jel
Beavatkozó jel
Módosított jellemző
Vezérelt jellemző
Vezérlő berendezés Vezérelt berendezés
A vezérlések fajtái az információ ábrázolása szerint
 Analóg vezérlés: folyamatos, analóg jelekkel dolgozik.
 Digitális vezérlés: számszerű információkat digitálisan kódolva dolgoz fel.
 Bináris vezérlés: logikai kapcsolatok, időzítők, számlálók, tárolók felhasználásával
müködik.
Érzékelő, kezelő szerv Parancsadó szerv Erősítő, jelformáló szerv Végrehajtó szerv Beavatkozó
szerv Vezérelt berendezés Zavaró jellemző

A vezérlések osztályozása a jelfeldolgozás szerint
 Szinkron vezérlés: Órajel szinkronizál egy vezérlést pl. késleltetve
kikapcsoló lépcsőházi világítás.
 Aszinkron vezérlés: A kimenőjel változását egy független bemenőjel idézi
elő pl. valaki kézzel bekapcsol egy gépet.
 Logikai vezérlés: A bemenő jelek állapotaihoz a Boole algebra
logikájának megfelelően vannak hozzárendelve a
kimenő jelek.
 Lefutó vezérlés: Előre programorott sorrendben lépésenként haladó
vezérlés, mely ciklusosan ismétlődik.
 Idővezérelt lefutó vezérlés: Olyan lefutó vezérlés, melyet kapcsolóóra, vagy más
időzítők ciklikus sorozata irányít.
 Folyamatvezérelt lefutó v.: Olyan lefutó vezérlés, melynek következő lépését az őt
megelőző lépés vége indítja. Ciklusosan ismétlődő,
végálláskapcsolókkal irányított lépések sorozata ez.
Vezérlések csoportosítása a felhasznált segédenergia szerint
 Egyközeges vezérlések:
 mechanikus vezérlések,
 pneumatikus vezérlések,
 hidraulikus vezérlések,
 elektromos vezérlések.
 Összetett vezérlések:
 elektropneumatikus vezérlések,
 elektrohidraulikus vezérlések,
 hidropneumatikus vezérlések.
Vezérlés Szinkron Aszinkron Logikai Lefutó Idővezérelt lefutó Folyamatvezérelt lefutó

A vezérlőlánc felosztása
Fent egy pneumatikus példát láthatunk a vezérlőlánc felosztására.
Jelbevitel Jelfeldolgozás Jelformálás, erősítés Jelkivitel Jelkivitel
pl. henger Jelerősítés, pl. főszelep Jelfeldolgozás pl. huzalozás
Jelbevitel, pl. végálláskapcsolók, kézi kapcsolók Jelütközések
kiiktatása pl. memória

Szabályozástechnika
A szabályozási kör fogalma és fő egységei
A szabályozási kör a szabályozás zárt hatáslánca. Szerkezetileg két jól elkülöníthető
szerkezeti egységre bontható:
 szabályozott berendezés,
 szabályozó berendezés.
A szabályozott berendezés olyan, a szabályozótól függetlenül meglévő műszaki
berendezés, folyamat, gép stb., amely a szabályozás tárgya.
A szabályozó berendezés (vagy egyszerűen szabályozó), azoknak a szerkezeti
egységeknek az összessége, amelyek révén a szabályozás megvalósul.
A szabályozott és a szabályozó berendezés egymáshoz két helyen, az érzékelési és a
beavatkozási helyen csatlakozik. Az érzékelés helyén szerez a szabályozó információt a
szabályozott berendezés állapotáról és a beavatkozás helyén befolyásolja az irányított
berendezést.

A szabályozások csoportosítása segédenergia szerint
A méréskor a folyamatba bekerülő energiamennyiség igen sok esetben nem elegendő a
szabályozó működtetéséhez. Az ipari folyamatokat szabályozó bonyolult felépítésű és sokszor
nagy távolságokat áthidaló szabályozó berendezések egyes szerkezeti egységeit ezért külön
energiahálózatról üzemeltetjük, segédenergiával működtetjük.
A segédenergia lehet:
 villamos energia - ezzel működnek a villamos szabályozók,
 sűrített levegő - ezzel működnek a pneumatikus szabályozók,
 nyomás alatt álló olaj - ezzel működnek a hidraulikus szabályozók.

A szabályozási kör jellemzői
 szabályozott jellemző (xs),
 alapérték (xa)
 zavaró jellemző (xz),
 módosított jellemző (xm).
A szabályozott jellemző a műszaki folyamat azon jellemzője, amelyet a szabályozással a
zavaró hatások ellenére az alapértéken akarunk tartani.
szabályozó berendezés szabályozott berendezés visszacsatolás
Az alapérték az az előírt érték (vagy előírt módon változó érték), amelyet a szabályozott
jellemzőnek a szabályozás révén el kell érnie.
Zavaró jellemző a szabályozott szakaszra ható, a szabályozástól független, külső hatás,
amely a szabályozott jellemző értékére károsan hat.
A módosított jellemző a szabályozott szakásznak az a kiválasztott jellemzője, amellyel a
szabályozott jellemzőt befolyásolni tudjuk.
3.4 A szabályozási kör jelei és szervei
Az érzékelő szerv a szabályozási kör olyan szerve, amely a szabályozott jellemzőt méri
és annak nagyságával arányos, összehasonlításra alkalmas ellenőrző jelet (xe) szolgáltat.
Az alapjel képző szerv a szabályozási kör olyan szerve, amely az alapjel (xa), vagyis az
előírt érték (vagy előírt módon változó érték) külső beállítására szolgál.
A különbségképző a szabályozási kör olyan szerve, amelynek feladata az ítéletalkotás,
azaz az alapjel és az ellenőrző jel különbségével arányos rendelkező jel (xr) előállítása.
xr=xa-xe
A jelformáló-erősítő szerv feladata, hogy a rajta áthaladó jelet az előírt
tőrvényszerűségek szerint módosítsa, felerősítse. A jelformáló-erősítő által kibocsátott jel a
végrehajtó jel (xv). A legtöbb esetben ez kis energiájú, nem alkalmas a beavatkozó szerv
működtetésére, csak a végrehajtó szerv működtetésére jó.
A végrehajtó szerv feladata a szabályozási körben létrejövő rendelkezés végrehajtása, a
beavatkozó szerv mozgása, beavatkozó jel (xb) kibocsátása.
A beavatkozó szerv a szabályozott szakaszt közvetlenül befolyásoló, a módosított
jellemző értékét létrehozó szerkezeti egység:
Szabályozott szakasz, berendezés Érzékelő szerv Beavatkozó szerv Különbség képző szerv Alapjel képző szerv Erősítő jelformáló szerv Végrehajtó szerv

 A szabályozások felosztása
A szabályozásokat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk.
Az ember szerepe szerint megkülönböztetünk:
 kézi és
 önműködő szabályozást.
Az alapérték időbeli lefolyása szerint:
 értéktartó (az alapjel állandó),
 követő, mely lehet:
 menetrendi (kapcsolóórával változó alapjel),
 értékkövető (valamely külső paramétert követ az alapjel).
A működési folyamatosság szerint:
 folyamatos működésű (állandóan szabályoz),
 időszakos működésű (mintavételezés alapján időszakosan szabályoz).
A hatáslánc jeleinek folytonossága szerint:
 folytonos,
 nem folytonos szabályozás, mely lehet:
 állásos szabályozás (két, három vagy többállású kapcsolós),
 digitális szabályozás (az ellenőrző és az alapjel is digitálisan kódolt).
A rendszer szerkezete alapján:
 egyhurkos (csak egy szabályzási kör van jelen),
 többhurkos (két, vagy több szabályzási kör működik egymás mellett, egymástól
függetlenül, ”kaszkád”),
 kapcsolt, többváltozós szabályozás (két, vagy több szabályzási kör működik egymás
mellett, melyek egymást kölcsönösen befolyásolják).
Az állásos szabályozók esetében a végrehajtójel csak bizonyos diszkrét értékeket vehet
fel; a folytonos működésű szabályozóknál a végrehajtójel meghatározott értéktartományban
folytonosan változhat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése