Kérdések;
Milyen típusú áramköröket nevezünk villamos vezérlő áramköröknek?
A villamos vezérlőáramkörök alapvető logikai döntéseket megvalósító egységekből, ún.
logikai áramkörökből állnak. Ezek működésének matematikai leírására a logikai algebra
alkalmas. Ennek segítségével valamely döntési, kapcsolási feladat feltételeit egy-egy
logikai függvény formájában fogalmazhatjuk meg.
Adja meg a villamos vezérlőáramkörök két főtípusát!
Az alkalmazott áramköri elemektől függően megkülönböztetünk érintkezős és
érintkezőmentes vezérlőáramköröket.
Milyen eszközöket tartalmaznak az érintkezőmentes vezérlőáramkörök? Soroljon fel
néhány főbb eszközt!
Az érintkezőmentes vezérlőáramkörök félvezető kapcsolóeszközöket (diódák,
tranzisztorok, stb.) tartalmaznak.
Milyen eszközöket értünk a villamos kapcsolókészülékek elnevezés alatt?
Villamos kapcsolókészülékeknek nevezzük azokat a készülékeket, amelyek egy vagy
több áramkör nyitására, zárására szolgálnak és így az áramkör valamely célú átalakítását
végzik vezérlés útján vagy valamely berendezés védelmére szolgálnak.
Határozza meg a villamos kapcsolókészülékek két fő típusát!
Feszültség szerint megkülönböztetünk nagyfeszültségű, 1000 V-nál nagyobb és
kisfeszültségű, 1000 V-nál kisebb névleges feszültségű kapcsolókészülékeket.
Ismertesse a relék működését!
A relé az áram mágneses hatásán alapuló kapcsolóeszköz. Típustól függően működhet
egyenárammal vagy váltakozó árammal. Relékkel maximum néhány 100 V feszültséget,
illetve 1-2 A áramot lehet kapcsolni.
Röviden ismertesse, hogy ki volt Joseph Henry?
Joseph Henry (1797-1878) amerikai fizikus volt. 1832-ben a Princeton Egyetem
természetfilozófia professzora lett, majd 1846-ban a Smithsonian Institution első
titkárává választották. Számos tudományos és kutatási eredményt ért el. Többek között
felfedezte – Faraday-től függetlenül – az elektromágneses indukciót. A relé feltalálása
(1835) is Henry nevéhez fűződik. Az induktivitás mértékegységét (henry) róla nevezték
el 1893-ban.
Hogyan csoportosíthatóak a relék?
A relék csoportosíthatóak a működésüket kiváltó mennyiség szerint: áram-relék,
feszültség-relék, teljesítmény-relék, frekvencia-relék, stb.
Sorolja fel a relék főbb jellemzőit!
Működtető feszültség (egyenfeszültség, váltakozó feszültség),
működtető áram (egyenáram, váltakozó áram),
megszólalási és elengedési értékek,
tartóviszony,
megszólalási és elengedési idők,
kapcsolási teljesítmény,
működtető frekvencia,
érintkezők száma,
élettartam (kapcsolási szám).
Mit nevezünk megszólalási értéknek, illetve elengedési értéknek.
A relékre jellemző, hogy a működést jelentő elmozdulás során az elmozdulást kiváltó erő,
nyomaték és rugóerő változik. Ebből következik, hogy a meghúzás, valamint az
alaphelyzetbe való visszaállás a működést kiváltó mennyiség különböző értékeinél
következik be.
Határozza meg a tartóviszony fogalmát!
A tartóviszony a megszólalási érték és az elengedési érték hányadosa, fontos jellemzője
a reléknek. Értéke általában 1-1,25 között van.
Mit nevezünk megszólalási időnek, illetve elengedési időnek?
A megszólalási és elengedési idők azok az idők, amelyek a relé működését kiváltó ok
fellépése és a relé behúzása, illetve kikapcsolása között telnek el.
Ismertesse az időrelék működését!
Az időrelék a relék egyik gyakran alkalmazott típusa, amelyek működése (kapcsolása)
meghatározott késleltetési idő szerint történik: a tekercsen meginduló áram után adott
idővel húz csak be a relé. Különböző folyamatok időtartamát, illetve sorrendiségét lehet
velük biztosítani. Az időreléket konstrukciójuk alapján négy csoportba sorolják: villamos
(elektronikus) késleltetésű relék, mechanikus (óraszerkezetes) késleltetésű relék,
termikus (ikerfémes) késleltetésű relék, pneumatikus késleltetésű relék.
Ismertesse a kézi működtetésű kapcsolók működését!
A kézi működtetésű kapcsolók fontos jellemzője, hogy a beállított helyzetüket (pl.
bekapcsolt állapotukat) a működtető hatás (erő) megszűnte után is megtartják (pl.
háztartási világítási kapcsoló).
Ismertesse a nyomógombok működését!
A nyomógombok általában csak a benyomásuk ideje alatt zárják, illetve nyitják
érintkezőiket. Elengedésük után azok alaphelyzetbe állnak vissza. A nyomógombbal
létesített áramköri állapot fenntartására külön ún. tartóáramkört kell biztosítani. A
nyomógombokat biztonságtechnikai okok miatt elterjedten alkalmazzák.
Ismertesse a hőkioldók működését!
A hőkioldók a villamos áram hőhatására működnek. Legtöbbször a túláramvédelmet
szolgálják. Leginkább az ikerfém-hőkioldók terjedtek el. Az ikerfém két különböző
hőtágulású fém összehengerlésével készül. Működési elve az, hogy az ikerfémszalag
meleg hatására elhajlik a kisebb hőtágulási együtthatójú fém felé és érintkezőket
működtet.
Ismertesse a kismegszakítók működését!
A kismegszakítókat kisteljesítményű, általában világítási fogyasztók túlterhelés- és
zárlatvédelmére használják. Ikerfém-hőkioldóval és mágneses gyorskioldóval készülnek.
Bekapcsolásuk mechanikus: nyomógombbal vagy emeltyűvel történik.
Ismertesse az olvadóbiztosítók működését!
Az olvadóbiztosítók feladata a hálózat, illetve a fogyasztó túlterhelés- és zárlatvédelme.
A legrégebben használt ilyen típusú védelmi eszköz. Az olvadóbiztosítók „lelke” az
olvadószál, amelynek keresztmetszete lényegesen kisebb, mint az áramkör nagyobb
keresztmetszetű vezetékeinek. Emiatt az olvadószál adott túláram hatására hamarabb
megolvad és ezáltal megakadályozza az áramkör többi vezetékének a túlmelegedését.
Mit nevezünk tartás funkciónak, tartó érintkezőnek és tartó áramkörnek?
A folyamatos működést sok esetben a relének egy, a nyomógombbal párhuzamosan
kapcsolt záró érintkezőjével biztosítják. Tehát a relé meghúzását követően a meghúzó
tekercs áramkörét maga a meghúzott relé tartja fenn. Ezt hívják tartás funkciónak. A
nyomógombbal párhuzamosan kapcsolt érintkezőt tartóérintkezőnek, az általa felépített
áramkört tartóáramkörnek nevezzük.
Ismertesse a relé kikapcsolásának különböző lehetőségeit!
A kikapcsolás funkciót az áram útjába helyezett kikapcsoló nyomógombbal lehetséges
megvalósítani. Ezt a nyomógombot vagy a relé tekercsével sorosan az 1. ágba vagy a
tartóérintkezővel sorosan a 2. ágba helyezzük el.
Mit nevezünk reteszelés funkciónak?
Reteszelésnek hívjuk azt az esetet, amikor egy áramkör megakadályozza egy másiknak a
működését.
Mit nevezünk sorrend vezérlésnek?
Olyan vezérlési módszer, ahol a folyamat kis alaplépésekre van bontva. Egy lépés addig
aktív, amíg a soron következő lépés kezdeti feltétele nem teljesül. Azután a következő
lépés lesz aktív.
Milyen feltételeket kell teljesíteni egy szállítószalag vezérlése esetén?
A szállított anyag a nyíl irányában halad (1 → 3). A kisebb indítási áram és az
anyagszállítás biztonsága érdekében a szalagoknak üresen kell indulniuk, tehát az indítást
a szállítás irányában az utolsó szalagnál kell kezdeni. Az indítási sorrend: 3 → 2 → 1.
Üzemszerű leállításnál az egyes szalagokról le kell juttatni az anyagot, vagyis a leállítást
az első szalagnál kell kezdeni. A leállítási sorrend: 1 → 2 → 3. Feltétel legyen még, hogy
a bekapcsolás során bármely üzemállapotig eljutva, a rendszer kikapcsolható legyen 1 →
2 → 3 sorrendben.
Mit nevezünk főáramkörnek, illetve vezérlőáramkörnek?
A vezérlőáramkör a működtető rendszer áramköre, míg a főáramkör a működtetett
rendszer áramköre.
Sorolja fel, hogy egyszerű relés vezérlőáramkörök szisztematikus felépítése során milyen
működési módokat kell megvalósítani?
NEGÁCIÓ függvény: az állítás ellentettjét adja.
ÉS függvény: két állítás ÉS kapcsolata; akkor igaz, ha mindkét állítás igaz.
VAGY függvény: két állítás VAGY kapcsolata; akkor igaz, ha legalább az egyik
állítás igaz.
NEM-ÉS függvény: az ÉS függvény ellentettje.
NEM-VAGY függvény: a VAGY függvény ellentettje.
Mit nevezünk alternatív (váltó) kapcsolásnak?
Egy fogyasztót (lámpát, motort, szellőzést, klímarendszert, stb.) két, egymástól független
kapcsolóval működtetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése