Az IP-cím olyan egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe. A gép IP-címe rendszeresen változhat, ami különösen a lakossági internetszolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző. Az IP-címek 32 biten ábrázolt egész számok, amelyeket hagyományosan négy darab egybájtos, azaz 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott számmal írunk le a könnyebb olvashatóság miatt.
Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni. A gyakorlatban a számítógépek jelentős része az internetszolgáltatójától rendszeresen új IP-címet kap, így azonosítása csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki.
Miért kell az IP címünket elrejteni
Az internet NEM ad anonimitást, mivel az IP címet alapból nem lehet elrejteni, mert a TCP/IP protokoll része. Az IP cím az internetes társadalomban az egyik legértékesebb információ, mert segítségével a teljes internetes tevékenységünk lenyomozható. Így az IP cím nem kívánt nyilvánossága elsődleges célponttá tehet bennünket.Számtalan otthoni és munkahelyi számítógépben van olyan illegálisan bejuttatott program, amely lehetővé teszi azt, hogy a gép felhasználójának tudta és beleegyezése nélkül a hálózat felől bárki beléphessen a számítógépébe és ott adatokat töröljön, módosítson, információkat, jelszavakat stb. lopjon a gépből, kompromittáló anyagokat töltsön fel a gépre, vagy akár lehetetlenné tegye a számítógép további működését.
Ezen illegális (és bárki által használható) "kapuk" rendkívül veszélyesek. Néhány példa arra, hogy mekkora kárt lehet okozni a segítségükkel:
- A gépben tárolt jelszavak, hozzáférési kódok ellopása
- Billentyűzetleütés-figyelő segítségével a fenti információk azon részének megszerzése, amit a felhasználó nem a számítógépében, hanem például fejben tart
- Bizalmas (céges) információk ellopása
- A számítógépen lévő adatok észrevétlen módosítása
- Különböző adatok és illegális (törvénybe ütköző) információk észrevétlen feltöltése a gép tulajdonosának kompromittálása céljából
Az anonim proxyk
Az IP cím elrejtése nem egyszerű feladat. Ha csak böngészés közben kívánjuk álcázni magunkat, akkor nem kell mást tennünk, mint a böngészőnk hálózati beállításainál a proxyhoz beírni a kiválasztott anonim proxy IP címét és portszámát és már netez-hetünk is elvileg titokban. Ebben az esetben ugyanis az ellenállomás csak a proxy IP címét látja, a kiinduló IP címet nem. Fontos ugyanakkor, hogy anonim proxy üzemeltető láthatja az IP-t igen. Ha akarja, minden áthaladó információt naplózhat, így adott esetben jelszavakat, e-mail címeket is megszerezheti a gépünkről.Egy jó anonim proxy megtalálása a kulcsa az IP cím elrejtésének. Keresgélhetünk weboldalakon keresztül (pl. google-ba beírjuk, hogy anonim proxy, de használhatunk kifejezetten erre a feladatra kifejlesztett ingyenes vagy fizetett programokat.
A proxy-knál a legnagyobb problémát általában a sebesség jelenti. Az ingyenes szerverekre pillanatok alatt rengeteg felhasználó csatlakozik, ami nagyon lekorlátozza a használhatóságot. Az anonim proxy kiválasztásnál ügyeljünk arra, hogy a Last Good Check idő ne legyen túl hosszú, az Uptime-ja %-ban minél magasabb legyen, és ping esetén jó rövid legyen a válaszideje.
Az ingyenes proxyk közül hiába választunk ki ugyanis egy viszonylag gyorsat, ez csak addig lesz elfogadható sebességű, amíg mások is meg nem találják (és ez viszonylag gyorsan meg szokott történni). A lelassult forgalom rákényszeríti a felhasználókat egy rajzáshoz hasonló rendszeres vándorlásra. Hiába várjuk ugyanis, hogy majd elmennek a többiek, és majd jobb lesz, ők is erre várnak. Aztán szinte egyszerre unja meg mindenki, és megy át máshová.
Egyéb módszerek
Ennél jóval biztosabb módja a rejtőzésnek a proxy láncolás. Ebben az esetben a felhasználó csatlakozik az egyik proxyra, amit arra utasít, hogy egy másik proxyn keresztül érjen el egy harmadikat, és az a harmadik van közvetlen kapcsolatban a webhellyel. A proxy láncolás nagy hátránya, hogy a lánc átviteli sebességét mindig a legszűkebb keresztmetszet határozza meg.Az anonim proxy-nál biztonságosabb az úgynevezett distorting proxy. Ez a fajta proxy nem csak hogy nem adja tovább az IP címedet, de szándékosan hamis IP-t szolgáltat a http fejlécben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése