Vidéken az élet

Vidéken az élet más volt, békés nyugalomban teltek a hétköznapok, különösen igaz volt ez télen, amikor hideg volt kint és fújta a havat a szél. Benn a spór blattja tűzpirosán izzott a konyhában, mi gyerekek tengerit morzsoltunk nagymamával, vagy diót törtünk nagyapával, akik közben érdekes történetekkel kápráztattak el kicsiket és nagyokat. Édesapám fát vágott kint a fáskamrában, édesanyám főzött a spóron, a lerben sült a finom tök, a spór alatt lustálkodott a macska, az udvaron csaholt a kutya. Amikor néha néha hazamegyek, látom a kicsiny szabolcsi falu semmit sem változott az évek során, mintha megállt volna az idő kereke. Az udvaron virágok termelik a nektárt, a kertben takaros gyümölcsfák pompáznak. Csend és nyugalom honol, ráérősen mozognak az emberek, nincs stressz, nincs feszültség, ha felkel a nap, felkel a parasztember is, és ha lenyugszik, akkor a parasztember is megpihen. A régi vályogházikó apró ablakaival ismerős emlékeket idéz a hazalátogató emberben. Hajlamosak vagyunk elfelejteni honnan indultunk, ha egy kicsit jobban megy a sorunk, pedig szüléink nem így neveltek bennünket. Valamikor hajdanán, mikor még az utcán köszönt egymásnak ismerős és ismeretlen is egyaránt, akkoriban éltem én pulyaként ebben a kis faluban. Vasárnap reggel elgereblyéltük az utcát, elsepertük az udvart, mert ez a feladat a pulyának volt kiadva, mint ahogy a jószágnak enni adni. A kilenc órai misére mentünk elegánsan tisztán, pedig csak gémeskút volt, lavór és szappan. Ha a feszületnél nem álltái meg keresztet vetni, az első ember nyakon vágott érte, aki arra jött, pedig nem is ismertétek egymást. Kötelességre és munkára nevelték a pulyákat apró koruktól. Ha jött a nyári szünet, mentünk a tsz-be kapálni, ha jött a tél, mentünk erdőt ritkítani vagy fát vágni. Sosem unatkoztunk, kész csoda, hogy életben maradtunk, amennyi veszélynek ki voltunk téve. Nem volt csap, a gémeskútból főztünk, és az utca végéről hoztuk a kerekes kútról az ivóvizet. Munka közben játszottunk, nem nagyon unatkoztunk.

Hajnal négykor indultunk a szőlőbe kapálni, mert akkor még nincs meleg. Akinek nem csillogott a kapája, azt megszólták a faluban. Amíg fiatalok és gyengék voltunk, addig a kanálisra jártunk forgatni, ősszel az akácerdőbe gombászni. Állandóan sebek voltak rajtunk, a lábunkon, a fejünkön, a kezünkön, nem fertőtlenítette senki, nem kötötte be senki, túléltük. Ha egyik gyerek verekedett a másikkal, a szülők szétválasztották őket, és ki-ki a sajátját még otthon is jól elverte, nem a szülők vesztek össze miattuk. A zsíros kenyér, a zsírban pirított kenyér, a hagyma és a szalonna mindennapi étel volt. Az ételek zsírosak voltak, fűszeresek, nap mint nap tartalmazták az egészségre káros dózis többszörösét, de mivel mi nem tudtuk, ezért túléltük. A forralt tejhez cikóriakávét öntöttek, de az több volt, minta tej. Mosatlanulettüka gyümölcsöt a fáról. Ha leesett a kenyér, meg kellett enni, nem volt szabad kidobni a papát, mert a kenyeret papának hívták. Az utca volt a focipálya, kótya volt a labda. Háborúsdit játszottunk fapisztolyokkal, indiánok és cowboyok között dúlt a véresen komoly harc. Az iskolában, ha egy tanár nyakon vágott, sunyítottunk, nehogy otthon megtudják a szülők, mert akkor még kapunk otthon is. Hálás vagyok a pofonokért, a nyakasokért, a körmösökért, mert így lett ember belőlem. Nádtető volt a házunkon, sárból volt tapasztva a fal, a plafonon a gerendák látszottak, a lábunk alatt sárral volt felmosva a döngölt föld. A padláson 3 forintos könyvek voltak, mind elolvastuk, kívülről tudtuk a bibliát, mert annyit olvastunk fel nagymamának a tornácon. Ha berepültek a legyek, édesapám vágott egy-egy akácágat mindenkinek, és azzal kergettük ki őket, körbe-körbe rohangálva az asztal körül a szüléinkkel, persze mi gyerekek ezt nagyon élveztük, s közben a legyek kiiszkoltak az udvarra. Ha a cipőt kinőttem, kivágták az orrát, inget-

gatyát sosem vettek nekem, mindig valakiét hordtam. Kabátom, kesztyűm sose volt, illetve 18 éves koromban kaptam először. Az emberek nem voltak irigyek, mert mindenkinek ugyanannyija volt. Ha kért valaki egy kanál zsírt kölcsön, biztos megadta, mert a becsületükre kényesek voltak az emberek. Ha néha birkóztunk is egyet, nem tartottunk haragot. Nem beszélhettünk csúnyán, mert akkor édesapám lekavart egy akkorát, hogy zúgott a fejem tőle. Ha a szomszéd reggelit csinált a gyerekeinek, minden gyerek bejött, megkérdezte az egyik kis maszatos pulyától - miután megtörölte az orrát - te ki fia vagy? Kiderült, a szomszéd utcáról került ide. Megtörölte az arcát, kezet kellett mosni a lavórban, és kapott ő is egy szelet pirítóst, majd hazaküldte, mert a szülei nem tudták, hol lehet. Senki sem beszélt vissza a felnőtteknek, amit a másik anyukája mondott, olyan volt mintha a mienk mondta volna. Ha a szomszédban tengerit törtek, beálltunk mi is segíteni. Munkára voltunk nevelve. Nem voltak játékaink, de volt fantáziánk, nem volt zsebpénzünk, de megvolt mindenünk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a bűn, a jó, a felelősség, becsület, munka. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.

Ezek voltunk mi. Hősei egy letűnt kornak, amely előtt a mostani fiatalok értetlenül állnak. Felnőttünk és a pulya batyuja megtelt minden jóval, amit a szülői szeretet csak bele tudott tenni. Minden évben vágtunk disznót, és mindig karácsonyra. Régen a tanyán hallal, tejjel, tojással is etették a disznót, a faluban még vitális gluténnal is hizlaltak.  Hideg is volt, korán is volt, sötét is volt, nem sok kedve volt felkelni a gyerekeknek, de nagyúr a szükség. Meggémberedett a kezem a hidegben, míg megkapargattuk a disznó bőrét, hiába volt meleg a víz, egy pillanat alatt kihűlt. Édesapám mondta, hogy az ötvenes években úgy kellett szúrni, hogy senki meg ne hallja, a nyolcvanas években meg úgy, hogy azt higgyék a szomszédok, kettőt öltünk, hadd egye a szomszédod az irigység. Előtte ittunk egy kupica pálinkát szíverősítőnek, közben ittunk egy kupicával, hogy ne fázzunk, aztán inni illik a gazda egészségére is, és ez így ment egész nap, amíg be nem sóztunk mindent, talán még egymást is. Adisznóól előtt lefagyott a hó, csúszott a jég a hó alatt, de a fogóknak is annyira, mint a disznónak. Agazda bement az ólba, megsimogatta a jószágot, könnyes szemmel adott neki egy marék tengerit, aztán bement a házba, mert nem bírta végignézni a szúrást. Nagy keservesen kihozták a szegény párát az ól elé, majd két markos legény, aki a pálinkától már elég erős volt és bátor, hurkot tett a hátsó labara, és villámgyorsan fel is fordította, míg elől a böllér, akinek a leghigénikusabb helyen a gumicsizmája szárában rejtőzött addig a kés, egy elegánsnak éppen nem nevezhető mozdulattal kibillentette az állatot, hogy megfelelő testhelyzetbe kerüljön. Ez így elmondva lett volna a forgatókönyv, de a disznó mindig felülírta, talán mert nem ismertettük vele a tervet. Szóval, amikor kihúzták a hátsó lábait, az könnyen csúszott ki alóla, de amikor már azt hittük, jól áll, akkor rúgott egy akkora menkő nagyot hátra, hogy a két 110 kilós ember mint a pingponglabda repültek egyenesen az ólig, a másik pofont az ól oldala adta nekik. Ilyenkor már jobb, ha a falu papja vagy gyerek nem volt a közelben, mert a választékos beszéd inkább ízes lett, mint a bukta. A böllér hátranézett, hátul senki. Hát ti meg mit ültök ott, még nem végeztünk. Senki sem értékelte a humorát. Újra nekiestek, és vitát nem tűrve a böllér sebészeleganciával megtette, amiért felkelt, de mivel nem rögtön lehelte ki a lelkét, megadta neki a kegyelemdöfést. Ennek azért volt némi hangja, amiből tényleg arra következtettek a szomszédok, hogy ezek bizony kettőt öltek. Én voltam a legfiatalabb, így én tartottam a tálat, amibe folyt a vér. Persze minden kulimunkát rám sóztak, ők meg bementek inni egy kis pálinkát a nagy izgalomra. "Takard be szalmával, meg ne fázzon!" - mondta a böllér, és én annak rendje és módja szerint be is takartam. Akkoriban nem volt gázpalack, csak úgy parasztosan szalmával perzseltünk. Hajnalban hozattak fel velem elegendő szalmát, amit a disznóól elé raktam le, még mondta is a böllér, nincs hely, ahol megöljük a disznót. Nagyon fáztam, így én is bementem a

nyári konyhába, a többiekhez, ahol már jó volt a hangulat, mesélte a böllér, hogy a két hátsó fogóember elrepült mint a darumadár, amikor hátrarúgott a disznó, és göndöröket nevettek.

Na, emberek fogjunk hozzá a perzseléshez, mert menten este lesz. Én még benn maradtam inni egy kis forró teát, meg fokhagymás pirítóst enni, de a nagydumájú legények kimentek perzselni. A böllér meggyújtotta a szalmát, piszkálta a villával, de a szalma egy pillanat alatt leégett, a disznó meg sehol. Na, ezek elkezdték keresni, egyik a kasba, a másik szinbe, a harmadik a csűrbe, a gazda a disznóólba bújt befele és szólítgatta a kucukát, de az nem felelt. Kimentem, egyik kezemben a forró teával, a másikban a fokhagymás pirítóssal, és valami nem tetszett nekem, nem értettem mit rohangálnak ezek. A böllér cifrát káromkodott és dühösen vágta bele a villát - amin eddig támaszkodott, mint egy számadó juhász doIgavégeztével - a másik szalmakupacba, igen ám, de a villa azzal a lendülettel ki is ugrott belőle. Hátratolta a kalapját és vakargatni kezdte a kopasz búbját, olyankor mindig földhöz csapta a kalapot - most is ez történt -, hát a disznó ott volt a szalmakupac alatt, ahogy én betakargattam, de a pálinkás elithadosztály a másikat gyújtotta meg. Mint mindig, most is engem hoztak ki hibásnak a dologban. Mehettem a csűrbe megint szalmáért.

Azon a télen gyönyörű hóeséssel köszöntött ránk a szeretet ünnepe, a házakat fehér lepel borította, a fák ágai csillogtak a fehér hótól, mint tavasszal amikor virágba borul a kert. A favágás hétköznapi feladat volt minden családban, a szegény embernek a balta télen az életben maradást jelentette. Nem is volt olyan, akinek ne lett volna baltája. Reggelre mindig kialudt a tűz a kemencében, de ez a reggel más volt, mint a többi, mert a szomszéd reggel fát akart vágni - szokás szerint -, igen ám, de sehol sem találta a baltáját. Mivel télen ez a legértékesebb dolog a világon, arra gondolt, valaki ellophatta az éjszaka. Egész nap azon járt az esze, ki lehetett a tolvaj. Csakhamar ki is találta, hogy a szomszéd lehetett a bűnös. Szúrós tekintettel kémlelte a szomszéd minden lépését, látta amint fát visz be a házába, amit biztosan a lopott baltával hasogatott fel. Nem látott a kezében baltát, ez gyanús - gondolta, - elrejti, hogy ne lássam, hogy az enyémet használja a sunyi tolvaj. Milyen peckesen kimérten járkál az udvarán, most már biztos, hogy ő a tolvaj! Odalépett a kerítéshez és átköszönt: - Adjon Isten jó reggelt! Figyelte a szomszéd arckifejezését, aki zavartan, kissé szégyenlősen fogadta a köszönést: "Fogadj Isten". Gyanús, miért nem néz a szemembe, miért kerüli a beszélgetést. Mert ellopta a baltámat. A ház ajtaja előtt suttogva beszélt feleségével, biztosan arról, hogy ellopta a baltámat - gondolta. Aszomszéd minden gesztusa, szava, cselekedete azt sugallta, ő a tolvaj. Szólni kellene a rendőrnek, az ilyet fel kellene akasztani, aki ellopja a szegény ember tulajdonát. Egész nap morogva járt-kelt az udvaron a gazda, apró gallyakat gyűjtött, hogy tudjon fűteni, ha már ellopta az a bitang a baltáját. Fertályóra múlva, (15 perc) ahogy a kert végében tördelte a csutkaszárat meg a napraforgókóróját, egyszer csak az almafa tövénél megpillantotta a keresett szerszámot, és rögtön belehasított a felismerés, tegnap itt vágott vele le egy száraz ágat az almafáról. Boldogan ment fel a házhoz, a feleségének elújságolni, hogy hol felejtette a baltát. Aznap nem sokat beszéltek az asszonnyal, irult-pirult a gazda, bort hozott a pincéből, és odahívta a szomszédot a kerítéshez, megkínálta egy kis borral, zavartan mondta, biztos elfáradt kend a favágásban. Amíg itták a finom vörösbort, nézte a szomszéd tekintetét, gesztusait, viselkedését, és semmi jelét nem látta már annak, ami egy tolvajra emlékeztetné.

Na de legyen elég mára ennyi, majd máskor is mesélek nektek, ha érdekelnek a történeteim...

Régi szavak jelentése

abcúg kotródj

ajánlom magamat

alászolgája

almárium szekrény

attak

badár csinos

bríftasni

cekker

csepűrágó komédiás

csetresz  koszos

dobár puffadt

fabula  tanmese

fertályóra

fiaskó bukás

findzsa  bögre

fuszulyka  paszuly

górcső

grádics  lépcső

hencser sezlony

hombár  láda

icce  8dl

imposztor  kópé

indóház

jampec

kaláka

kalmár  kupec

kepeszt  felmegy

köpcös  zömök

kravátli  nyakkendő

kurázsi

kvártély

lator

matéria

megkövet

meszely 0,4l

negédes gőgös

némber

óbester ezredes

orkeszter

pecsovics segnyaló

penzum  lecke

pinka  pohár

potyka

pukedli

remíz

restancia hátralék

ródli szánkó

rosseb szifilisz

silbak őr

sulyok ruhaverés mosás

svartli disznósajt

SZTK

tikmony tyuktojás

tőzsér  marhakereskedőkre

újfent

vájling

zsarátnok kialvóban lévő, belül izzó parázs.

Tik

Néprajzban a tyúk régies elnevezése. Tik tojta a tikmonyt.

Tikmony

Tyúktojás népi neve, melyet a tik tojik.

Tiknyó

Sihederek gúnyos becézése a népnyelvben.

Röcsög

A recseg, recsegés szavak népies kiejtése.

Szuszék

Más nevén ácsolt láda. Nem összekeverendő a tulipános ládával.Már a Honfoglalás korában ismert és használt tárgyunk, mely funkcióját tekintve kisbútor, és ácsolással készült (ragasztás, szegelés nélkül). Elsősorban nászajándéknak szánt használati tárgy, melyet különböző módokon díszítettek (faragták, vésték, festették). Színezése természetes anyagokkal, festőnövényekkel történt.

Pruszlik

Női parasztviselet része, felsőruházatként. Ujjatlan, a mellkas védelmére szolgált, a mai mellények őse.

Téka

Tárolásra szolgáló bútordarab, rendszerint keskeny ajtóval, illetve rácsos díszítéssel.

Létezett falba süllyesztett és lábakon álló változata is. Ma a polcrendszerrel ellátott videó/DVD kölcsönzők általános neve.

Dézsma

A jobbágyok terményeiből, állataiból az egyház felé fizetett hányad, tized a dézsma.

Lőcsláb

Szekerek alkatrészeként szolgál, két oldalról támasztja meg a szekeret, így a súlyeloszlás kedvezőbb.

Franc

A szifilisz népies elnevezése.

Áristom

Zárka, fogház, melyben a kisebb büntetéseket töltötték le.

Pellengér

Szégyenfa, mely a renitensek megszégyenítésére, büntetésére használt eszköz volt. Egy kődobogón elhelyezett kőoszlopról van szó, melyhez az elítélteket kikötözték.

Acskó

A zacskó népies elnevezése.

Agáci

Az akácfa népies elnevezése, melynek virága az agacsi.

Ampa

Zománcos vízhordó-víztároló vödör.

Bagla

A boglya népies neve, mely eredetileg mértékegység volt. Megkülönböztettek mezei boglyát, téli boglyát és császári boglyát.

Bászli

Gátlásos és félszeg, bátortalan emberek gúnyos jelzője.

Bille

Kisfiúk nemi szervének népies megnevezése.

Botlófűz

Körbenyírt fűzfa népies neve.

Cseter

Sár, dagonya népies elnevezése.

Bugyigás

Csöcsös korsó, cserépedény, melyhez népi szólásmondás is kapcsolódik: akkora csöcse legyen a jányodnak, mint a bugyigás korsó.

Csurgó

Eresz, lefolyó, elfolyó, leginkább árokpart, mely a belvizet elvezeti.

Cunna

Női nemi szerv népies, játékos elnevezése.

Csicsóka

Gumós növény, melyet a szegények krumplijaként is emlegettek. Kiváló vércukorszint stabilizáló, ecetes csemegeként is fogyasztható.

Csikmák

Főtt tészta, mely nevét a csíkokra vágott kinézetéről és a paraszti kertekben is elérhető mákról kaphatta nevét.

Csoffadnyi

Fonnyadni, hervadozni, kókadozni.

Csök

Fatuskó, mely ellenáll a baltának, csak forgácsolódik. Innen ered a csökönyös szavunk is.

Csömíny

Darázs népies neve.

Csömőcsing

A szemölcs népies neve.

Fíreg

Baromfiakat lefojtó, bennük kárt tevő állatok gyűjtőneve (menyét, patkány, stb.)

Csunna

A női nemi szerv népies, játékos elnevezése.

Csuri

Csiri-csuri, régi szőlőfajtánk rövidített elnevezése.

Csuszkorányi

Csúszkálás, mely a dédapáink, dédanyáink gyerekkorában is kedvelt játék volt a kemény teleken.

Csúz

Mai szóhasználatban is a reumatikus megbetegedések egyik neve.

Csünt

Egy alom legkisebb malacának a népies neve.

Dilló

Bolondok gúnyneve a népies szóhasználatban.

Dörgécse

Acerina cernua, azaz egy halfajtának az egyik népies elnevezése. Ld. még dörgicse, disznóhal, durbincs, stb.

Dunnyog

Dünnyög, morog az orra alá.

Düddő

Együgyű, kevéstudású emberre mondják népiesen.

Facsanak

Fából faragott pohár népies elnevezése.

Farka píz

Ürgeöntéskor az ürge levágott farkával számoltak el, amiért pénzt kaptak az öntők.

Fejbísznyi

Fejbeverni.

Fézsódéros

Féloldalas tárgyak határozószója.

Kurumpú

A krumpli, kolompér népies tájnyelvi megnevezése.

Firhang

A függöny szavunk, németből átvett megfelelője, mely ma is sok helyütt használatos.

Gaborgya

Hebehurgya, hirtelen haragú, hirtelen felindulásból cselekvő ember megnevezése.

Gaborgyálkodik

Hirtelen haragú ember dühbe jön és meggondolatlanul cselekszik.

Gerzemice

Egytálétel, de lángos és csalamádé megnevezése is, a tájnyelvtől függően.

Gögyöleg

Tájnyelvi kifejezés a folyókanyarra.

Gyaszmat

Hibás, rossz darab megnevezése a népnyelvben.

Gyürke

Máshol sercli, a kenyér végének játékos megnevezése.

Gyűszmíkel

Nem találja a helyét, jön-megy zaklatottan.

Hetlekotla

Zavaros, érthetetlen beszédre használja a népnyelv ezt a kifejezést.

Hömbölgő

Népies megnevezése a hengernek, henger alakú szerszámnak. Nem összetévesztendő a hőbörgővel, mely a zajos, szitkozódó ember jelzője.

Hőröget

Más szóval hőbörög, azaz lármát csapva próbálja bizonyítani az igazát.

Hurimál

Másutt hurcol, huzigál, húzgál, azaz megpróbál odébb vinni.

Iskátula

Gyufás skatulya, kisméretű doboz megnevezése a népnyelvben.

Kahittyul

Megfázott és köhög, köhécsel, krahácsol.

Kákics

A gyermekláncfű, pitypang neve, egyben régi, magyar településnevünk is.

Kákabílű

Másként: egyszálbélű, a végletekig sovány emberek gúnyneve.

Kákórágó

Másik ember, vagy embercsoport csúfolására használatos népnyelvi kifejezés.

Kalótya

Zavaros, érthetetlen beszédű ember.

Kalótyál

Zavarosan, hadoválva beszél valamiről, melynek értelme nincs.

Kese-pisa

Színéről, hőfokáról elnevezett, ihatatlan sör.

Kupica

Folyadék, leginkább szilvapálinka mértékegysége. Ma is használatos kifejezés.

Kutrica

Ól, disznóól megnevezése a népnyelvben.

Kútyul

Iszik, megissza a magáét. Nem összetévesztendő a kutyul, elkótyavetyél kifejezéssel, mely valaminek az elvesztését jelöli.

Kübli

Másként köbli, mely a bilit, wc-t jelöli a népnyelvben.

Lajbi

Női mellényke vagy férfiaknak, posztóból készült kabát megnevezése.

Mamusz

Birkabőrrel bélelt házicipő.

Lésza

Korabeli, alkalmanként használt heverő, vagy gyermekágy, később istállóbútor néhány vastagabb faágból és gyékényfonatból elkészítve.

Löködni

Lökönnyi, lökdösni, azaz taszigálni valamit vagy valakit.

Megguzslat

Gúzsba köt valamit, vagy valakit.

Máglya

Farakás, melyet elégetnek. Korábban boszorkányok, elítéltek kivégzésének színhelye.

Míhe

Méhecske népnyelvi megnevezése.

Miling

Halászati kifejezés a népnyelvben, a hálóra mondják.

Muruggya

Elesett, gyámoltalan, bugyuta emberre mondja a népnyelv.

Múszul

Kisbaba és fogatlan dédanyja majszolgatja az ételt.

Ómárium

Máshol almárium, azaz üveges kisszekrény, bútordarab.

Öregkís

A nagykésre használt népnyelvi kifejezés.

Összehidor

Összekapar valamit.

Pattyog

Víz mentén, a partról a békák pattognak, ugrálnak a vízbe.

Poszra

Kákabélű, sovány, girhes, beteges ember.

Poszrul

Betegesen lefogy, ledoványodik.

Préssajt

Az elkészítés menetéről nevet kapott élelmiszer, azaz a disznósajt megnevezése népiesen.

Prucka

Felsőruházat elnevezése. Mellény.

Puffancs

Krumpliból készült étel, amely a sütéskori alakjáról kapta a nevét.

Puffog

Mérgeskedik, dühös valamiért, népiesen.

Rapsic

Más szóval rabsic, azaz orvvadászok, orvhalászok népies megnevezése.

Réce

Vadkácsa, vadkacsa-félék gyűjtőneve a népnyelvben.

Rékas

Mosatlan edény a népnyelvben, míg máshol "folyó", a mai Zagyvarékas egykori névadója.

Remísz

Veszélyes, erdős-mocsaras terület.

Rongyás

Rongyos-ócskás kereskedő, a mai másodkézbeli boltok népi elődje.

Rücset

Korpa, amiből mindig több volt, mint a tiszta, szitált lisztből.

Spapula

Takaró népies neve.

Srót

Kukorica- vagy búzadara, mellyel a szárnyasokat, vagy a jószágokat etették.

Stelázsi

Kamrában használatos polcos állvány, a különféle ételek, befőttek tárolására szolgál.

Szerha

A nádtető szélének megnevezése, ahová szívesen fészkelték be magukat a méhek és darazsak.

Szuktéros

Szűk, kinőtt holmi, melyet még sokáig viseltek a szegénysorú gyerekek.

Taffog

Mai szóhasználatban klaffog. Régen a sáros lábbal járkáló emberre mondták.

Tápli

Halászatban használatos emelőháló elnevezése.

Törek

Gabonafélék szalmája, töreke.

Tregács

Hosszú derekú talyiga megnevezése, más nevén még: tragacs.

Tuló

Tolikapa, tolókapa, mely a földeken végzett munka megkönnyítésére szolgáló, kerékkel ellátott kapa megnevezése a népnyelvben.

Ümög

Kézelő nélküli ing, melyet a férfiak viseltek.

Velagásznyi

Elfenekelni, elkalapálni, ellátni a baját.

Vérnyogó

Visító, valódi szavakat nem mondó, vagy eltorzító hangon kiabáló személy.

Vindű

Zsírosbödön, kácsazsíros bödön népi megnevezése.

Zsiba

Kisliba tájnyelvi megnevezése.

Tipródik

Tanácstalan, járkál fel-alá, gondolkodik, gondban van.

Ámbitus

Régies írásmóddal: ambitusos, ambitus. Parasztházak udvarra néző oldalán lévő házrész, mely oldalt zárt, fedett, és korláttal vagy korlát nélkül készült esővédelmi céllal.

Beli

Dajkaszó, melyet a gyermekek csitításakor használtak: csicsíjja, csicsíjja, beli, csíjja.

Cucaj

Állati bőrből készült mellény, bőrbekecs.

Eltirhul

Nemkívánatos személy valahonnan eltakarodik.

Fúrik

Másként: furik, talyiga. Oldal nélküli talicska egy kerékkel, egy támasztékkal, egy hosszú rakfelülettel és két tolókarral.

Garád

Nem a mai értelemben vett kerítés, melyet szúrós növényekből, gazból, szénából, trágyából, vagy ültetett, tüskés élőnövényből készült.

Lóca

Népi bútor. Karfás-háttámlás változata 2-3 személynek biztosít ülőfelületet, a támlátlan, keskeny változata a mai sörpad elődje.

Mocsolya

Mocsaras, vizes terület népies elnevezése.

Nagyéhetős

Nagyétkű, jó étvágyú ember vagy jószág.

Nyuszkán

Anyaszült meztelen, mezítelen lévő ember.

Oszten

Aztán, azután.

Pónnyus

Durva szövésű pokróc.

Studéroz

Elgondolkodik, gondolkozik valamin, megoldást keres.

Tüvisk

Tüske, tövis, valamilyen tüskés növényről, pl. akác, ördögszekér.

Bolynyík

Borzas, kócos, fésületlen haj jelzője.

Vajling

Vájling, vájdling, rendszerint zomácos, kétfüles tál. Később készült alumíniumból, újabban műanyagból.

Hokedli

Négylábú, támlátlan, térdmagasságig érő konyhai szék, néha beépített fiókkal.

Kredenc

Konyhaszekrény, amiben tányérokat, poharakat, tároltak a felső részben, edényeket, lábasokat, fazekakat az alsó részben, fiókjában az ekcájgot, azaz a kést, villát, kanalat.

Csónyik

Tölgyfából vagy fűzfából készült, kivájt vízi jármű.

Trotinét

Kétkerekű jármű, roller, később motor gúnyneve.

Vánkos

Vastagabb párna.

Cvetter

Pulóver.

Baszárka

Oldalról gombolható, birkabőrből készült mellény, kifordítva, azaz belül szőrös.

Varázsdob

Ünnepeken, jóslások alkalmával használatos egyfenekű dob.

Góré

Csöves kukorica számára készült építmény, függőlegesen álló akáclécekkel. Magyar találmány.

Kaszárnya

Katonai laktanya régies neve.

Lengemagyar

Bőgatya, bő szabású nadrág.

Napam

Anyós megnevezése.

Lajtorja

Létra népies megnevezése.

Findzsa

Kávéscsésze, teásbögre megnevezése a népnyelvben.

Sufnyi

Sufni. Udvari tároló építmény.

Pesze

Nagymamák megkülönböztetésére szolgáló jelző. Anya ágon lévő nagymamáé a pesze mama.

Csirkegomba

Kucsmagomba népi neve. Nem összetévesztendő a csiperkegombával.

Fosóka

Sárgaszilva, posóka. Ma is ültetik díszfaként, illetve falusi kertekben, útszéleken gyakori, savanykás ízű szilva.

Vadóca

Vadalmafa, vadalma tájnyelvi neve.

Egres

Köszméte, püszke, pöszméte - változatos nyelvi alakokban előforduló gyümölcsnevünk. Savanykás-édes kora nyári bogyósgyümölcsünk.

Borozda

A mai barázda szó korai megfelelője.

Bacso

Számadó juhász megnevezése, ma is gyakori családnév.

Fuszekli

Rövid harisnya, ami a boka fölött végződött és tartó tartotta.

Sárig

Sárga, homokszín megjelölésére szolgáló jelző.

Hajdunfün

Hajadonfőtt, azaz kalapnélküli, nem fél, hogy megfázik a feje.

Spájz

Élelmiszerek tárolására szolgáló kamra a házon belül.

Vindöly

Zsírosbödön tájnyelvi megfelelője.

Sulanca

Népi étel, krumplinudli.

Nászasszony

Gyermekünk anyósának megnevezése.

Nászom, nászuram

Gyermekünk apósának megnevezése.

Csimota

Óvodáskorú kisgyermek megnevezése a népnyelvben.

Öregbátyám

Idősebb férfirokon megnevezése.

Rétja

Létra tájnyelvi megnevezése.

Ciha

Párnahaj, ami erős vászonból készül, a toll megtartására szolgál.

Pulya

Kisgyermekek gyűjtőneve.

Paszuly

Bab népi neve. Másként: fuszulyka, paszulyka.

Svártli

Disznóöléskor készített húsétel kolbászhúsból és belsőségből.

Tutyi

Kéreg nélküli, kötött papucs neve a Dunántúlon. Ma a kapucnira használják inkább.

Sparhelt

Konyhai tűzhely, melynek vaslapján főztek, a lerben sütöttek. Fatüzeléses alkalmatosság.

Csuma

A szőlőkocsány, melyről a bogyót már leszedték, illetve használják a különböző gyümölcsök szárára is.

Angyalbögyörő

Tésztaétel, de használták a kisfiúk nemi szervének megnevezésére is.

Penna

Kihegyezett madártoll, melyet írásra használtak az írástudók.

Vecsernye

Esti imádság része.

Kulipintyó

Kicsi falusi, faluszéli házikó.

Latorkert

Kerítésféle, amit sűrűn egymás mellé levert karókból építettek.

Saroglya

Lécekből készített hordóeszköz, melyet két ember vitt.

Ipam

Após megnevezése.

Porkoláb

Várparancsnok vagy börtönparancsnok megnevezése.

Atyafiság

Szegről-végről rokon emberek megnevezése a családon belül, illetve megszólítás.

Csűrdöngölő

Székelyföldről átvett verbunk, táncforma.

Silinga

Gyékényből fonott kétfülű kosár, véka megnevezése másutt.

Cibere

Lekvár főzésekor az üst oldalára kiülő finom csemege. Másutt erjesztett gabonakészítmény, vagy gyümölcsleves.

Butella

Hosszú nyakú borospalack tájnyelvi megfelelője.

Kvaterkázik

Ünnepélyes étkezések, disznótor után leül a társaság borozgatni.

Abaposztó

Ruhaanyag.

Abajdóc

Szemetes, vagy rozzsal kevert búza neve.

Abálás

Húsfélék főzése, melynek során az idegen anyagok elválnak a hústól. Rendszerint disznóöléskor alkalmazott eljárás.

Abora

Négy oszlopon álló építmény, rendszerint zsupfedéllel, esetleg cseréppel. Ma hasonló kialakítású készgarázsokat kaphatunk.

Abroncsos háló

Mérést segítő eszköz a hal árusításakor.

Abroncs-párta

Gyöngyös párta a gazdag leányok esküvői fejdísze.

Abronyica

Vállon átvethető rúd, amit rendszerint vízhordás könnyítésére használtak.

Ágboglya

Fák lombja megszárítva, melyet takarmányozásra használtak.

Aggott tej

Aludttej, a mai kefir őse.

Aggszéna

Az első kaszálású fűből készült, szárított széna.

Ághegy

Halászati eszköz fából és hálóból készítve. A csónakból merítéssel tudják vele kifogni a halat.

Agos gyerek

Angolkóros gyerekek gúnyneve.

Ágszék

Más nevén tőkeszék. Esetenként ácsolt lábbakkal rendelkezett.

Nyoszolya

Friss házasok nászágya.

Superlat

Ajtóra akasztott függöny.

Ágyrajáró-szék

Gyalogszék, vagy tőkeszék másik megnevezése.

Fehérnép

Nők megnevezése. Valószínűleg a nők által általánosan viselt, fehér ruhaszínek miatt.

Ajtólék

Négyszögletes lék a jég alatti halászathoz.

Akadótörés

Halászatban használt eszköz, melyet májustól októberig használtak a halak fölfogására.

Kataszteri hold

Ekével egy nap alatt felszántható terület. Mai mértékegységben 5754,64 négyzetméter.

Akó

Borászatban használatos űrmérték, mely tájegységenként akár más űrtartalmat is jelenthetett.

Nőszik

Férfi fehérnépet kerülget.

Alakor

Egyszemű, igénytelen, egyre ritkábban előforduló búzafajtánk.

Alattság

Hajózásban használatos vékony kötél.

Alfelügyelő

Vásárbíróság vezetőjének segítője.

Álivánka

Kukoricadarából, tejjel készült édes sütemény.

Aljsövény

Vesszőből készült alj, szekérderék.

Álladzó

Széles karimájú kalapokba varrt megkötő, lovagláshoz.

Allatúra

Az újasszony hozomány, minden ingó és ingatlan vagyona, amivel a házasságba lép.

Allódium

Szabad birtok, mely hűbéri jogokkal nincs terhelve.

Állófa

Földbe ásott, lecsonkolt, magas fa, amire a juhász felállva, messzire ellátott.

Állóka

Állítóka. Kisméretű, korabeli "járóka", melybe a gyereket beleállították, így nem kóborolhatott el. Mozgástere az állóka asztal részére korlátozódott.

Herefujtó aranyka

Sárga, élősködő növény, mely a megtámadott növényt befonja, megöli.

Napszállat

Napnyugta népies megnevezése.

Almás suba

Félköríves vágású suba, melynek a hajtókája volt jellegzetes. Ünnepek idején használták.

Napszám

Ledolgozott napok alapján fizetett munka.

Alom

Gabonafélék szárából készült alj az állatok számára, különösen az istállóban lovaknak, de teheneknek, tyúkoknak, nyulaknak is.

Álomszíj

Kocsisok segédeszköze, melyet ráhurkoltak a szekérderékra, hogyha elbóbiskolnának, a lovak akkor se maradjanak vezetés nélkül.

Alsó eplény

Keresztfa a kocsin, mely a rögzítésre, csatlakoztatásra szolgált.

Ohé

Indulatszó, mely sirámot, panaszt fejez ki.

Packa

Testi fenyítés, a nyitott tenyérbe mért tenyeres ütés pálcával, vonalzóval.

Amulett

Függő, csüngő, dísz, rendszerint nyakbavalón.

Paréj

Házak körül, útszélen terjedő gyom, szárnyasok, disznók csemegéje.

Ángy

Fiútestvér felesége, vagy apai nagybácsi felesége.

Angyalcsinálás

Tiltott magzatelhajtás, rendszerint rossz körülmények között, tragikus végkifejlettel.

Angyalfia

Karácsonyi ajándék kisgyermekek számára.

Angyalok hintója

A Göncölszekér népi megfelelője.

Perzekutor

Csendbiztos, hivatalos ember, pandúr.

Anyám-asszony

Az anyós népi megnevezése.

Anyatárs

A nászasszony tájnyelvi megfelelője.

Apácatükör

Olyan tükör, melynek egy részére szentképet festettek.

Pörge

Felfelé kunkorodó bajusz.

Aprája

Dudázáskor egy-két ütemes hangsor ismételgetése.

Apróbarom

Disznó, kecske, juh összefoglaló neve a tájnyelvben.

Pöttöm

Kistermetű, aprócska, leginkább gyermekre használatos szó.

Árendás

Bérlő, rendszerint földet a tulajdonostól bérlő személy megnevezése.

Póka

A pulyka tájnyelvi megfelelője.

Árkány

Hurok, melyet a szarvasmarha két szarvára dobnak rá.

Róna

Széles, nyílt víztükör, nagy kiterjedésű állóvíz. Később a művelésre vagy legeltetésre alkalmas földterület megnevezése.

Ártány

Kiherélt disznó, célja, hogy ne legyen ?büdös, kanyiszagú? az állat húsa. Továbbtenyésztésre ezen okból alkalmatlanná válik.

Árvaatya

A mai gyám megfelelője, apai vonatkozásban.

Árvagané

Szarvasmarhák, tehenek trágyája, melyet a legelőn szedtek össze a gyerekek. Kemencében használták fel tüzelésre.

Aszalás

Gyümölcsök szárítási, tartósítási eljárása, mely történhetett tűző napon, vagy kemencében, esetleg udvari kemencében.

Aszatolás

Szúrós levelű, karós gyökérzetű gyom, az acat kivágása késsel, éles, acatoló szerszámmal.

Ászok

A hordók biztonságos tartását, tárolását biztosító talpgerenda.

Asztag

Kévébe (kívíbe) kötött gabona, melyet kazalban tároltak az udvaron.

Sublót

Alacsony, fiókos szekrény, mely hasonlít a mai komódokra.

Asztalruha

Vászonruha, melyet asztalra, asztalszékre terítettek terítőként.

Asztalszög

A paraszti szobák szent, és legtiszteltebb helye, ahol családi étkezéseket is bonyolítottak.

Aszú

Penészgomba érlelte, zamatos szőlőszemek, melyek különleges ízt adnak a bornak.

Átalvető

Lovasok által használt készség, melyet bőrből készítettek, zacskó formájú volt, és a nyereg előtt átvetették a lovon.

Áteresz

Árkok közötti hengeres, boltíves megoldás a túltelítődés megelőzésére és az elfolyás megkönnyítésére.

Atilla

Magyar nemesi és katonai, zsinóros kabát, mely csípőn alul ért.

Áttört bútor

Pásztorok által készített faragás tölgy és bükk bútorokon, melyek táblásan készültek.

Babona

A hiedelem, varázslás, bűbájoskodás szinonimájaként használatos.

Atyafiságos egyezmény

A szokásjog a rokonságban előnyt élvez a törvénnyel szemben, sokszor szembe ment vele, és vita, per nélkül zajlott le.

Vesszőparipa

Bugás nádfejet vettek a gyerekek a combjuk közé, azzal szaladgáltak.

Ablaktábla

Kívülről védi az ablakot és a házat a fénytől, betöréstől. Rendszerint fából, később vasból készült.

Bába

Szülést segítő nő, cédulás vagy parasztbábaként, aki a szülő és a gyermekágyas nő mellett is tevékenykedett.

Babvetés

Más szóval: bobolás. 41 szem bab és egy szita (varázsdob) segítségével történő jóslási módszer, melyet asszonyok és férfiak is egyaránt alkalmaztak.

Ablakjog

A szomszéd telkére néző ablak léte vagy nemléte a szokásjoghoz kapcsolódik. Általánosan elfogadott, hogy a házak ablaka az udvarra vagy az utcafrontra nézzen. Világosítási okokból előfordul, hogy kisablakot nyit a szomszédra néző oldalán a háznak a gazda, melyhez kikéri a szomszéd engedélyét.

Abrakos tarisznya

Vastag szövetből készült, felül nyitott tarisznya, akasztóval, melyet a lovak fejére húztak, megtöltve abrakkal.

Bagózás

Idős állatok a takarmányt nem tudják megrágni rendesen és kiesik a szájukból. Másutt: a dohánylevél rágására mondják.

Ácsmesterség

Fa és gerenda szerkezeteket épít mesteremberek megnevezése.

Bakacsin

Temetésen koporsófedésre használt, néha hímzett szövet, az elhunyt életkorához, társadalmi rangjához igazodó színben.

Bakarasz

A hüvelykujj és a mutatóujj kifeszített állapotában lévő távolsága ? mely minden embernél más hosszúságú, így nem etalon.

Baket

Mai neve: ételhordó. Zománcozott edény volt, melyet egymásra helyezve szállították az ételt.

Bakkusz-járás

Farsang idején, húshagyókedden a legények beöltöztek állati bőrökbe és végigjárták a házakat. Dolguk végeztével a kocsmában mulattak, és elfogyasztották a kapott adományokat.

Adoma

Epikus műfaj, mely vidám történet, csattanós véggel.

Bakszekér

Gyermekek játékszere, melyet husángokból és gyékényből készítettek.

Baksus

Szüreti mulatságok hordóra ültetett, huszárruhába bújtatott központi figurája Tokaj területén.

Bálgazda

Néhány markos legény volt a bálgazda, akik rendezték, szervezték, irányították a mulatságokat.

Balinháló

0,7x2 méteres, fonalból kötött kerítőháló, amit a halászok használtak.

Bálmos

Bivalytejről leszedett tejföllel készült népi étel.

Agyagmáz

Földfesték, mellyel a cserépedényeket díszítették.

Baraboly

Földimogyoró népies neve, egyben így hívják egy ernyős gyomnövényünket is magyarul, a Chaerophyllum temolumot.

Bárányjel

Juhászok segédeszköze, mellyel megjelölte az anyajuhot és a kisbirkát. Egy madzagon csüngő faragvány volt.

Barhent-szövő

Takácsok neve, akik madármintás szöveteket készítettek.

Méhes

Bekerített földterület, ahol a méheket tartották. Hasonló névvel illették az eresz alját is, ahová a kaptárokat helyezték.

Áldomás

Adásvétel lebonyolításakor, egyezség kötésekor, ünnepségen, különleges alkalmakkor egy pohárka szeszesitalt fogyaszottak.

Batár

Nagyméretű társzekér, mely a ládás szekérből alakult ki.

Borbíró

A kocsmai italkimérések ellenőrzője falun és városon egyaránt, aki köztisztviselőként szolgált.

Kocsmálás

Italkimérési jog, melyet a kocsmáknak adtak meg.

Bekáfolás

Befogadási rítus, amikor a nagyobb legények a kisebbeket rávették valamire, mellyel a felnőttségüket bizonyították - ezzel befogadták maguk közé.

Ajándékcsere

Szokásjog, mely az erkölcsi értékek fenntartását célozza. Valójában javak, jószágok cseréjekor adnak valamit egymásnak a felek, anélkül, hogy viszonzást várnának, mégis megteszik lelkiismereti okokból.

Bekerítés

Mágikus eljárás a rontást okozó tárgy vagy személy, esetleg szellem ártásának megfékezésére.

Béklyó

A lovak első lábaira csatolt vasbilincs, mely azt hivatott megakadályozni, hogy az állat elkóboroljon.

Komatál

Gyermekágyas asszonynak a gyermekágy ideje alatt vitt egy tál étel, mellyel a megerősödését kívánták gyorsítani.

Cafrang

Díszes nyeregtakaró, melyet a lovakra terítettek.

Cedele

Férfi felsőruházat, posztókabát, különböző dísszítéssel.

Cége

Víz lerekesztése a patakokban, folyókban, mely arra szolgált, hogy halat fogjanak vele.

Cemende

Romlott életet élő nők gúnyneve.

Census

Éves adó, melyet a jobbágyok fizettek a földesúrnak.

Cenzár

Üzleteket közvetítő személy, aki maga soha nem vett a jószágokból.

Cepők

Belső oldalán fűzős lábbeli, cipő, melyet a vargák készítettek.

Cibék

Egy hámszerű eszköz, melyet a léki halászok használtak a zsákmány kihúzására.

Cicege

Krumpliból készült köret, vagy önállóan, édesen és sósan is fogyasztható ételféleség.

Cigája

Hazánkban őshonos juhfajta elnevezése.

Cigula

Piros posztócsík, amit a szűrök díszítésére használtak.

Langalló

Kenyérsütéskor készítik, lángosféle, melyet fogyaszthatunk sósan, édesen és főtt ételekhez kenyér helyett.

Laska

Vékonyra nyújtott gyúrt tészta, melyet szikkadt állapotában felkockáznak, és megszárítva tárolnak. Főzés után édesen és sósan is fogyasztható.

Cinterem

Rendszerint templomkertben, védőfalakkal körülvett temető, melyben a lakosság is védelmet talált, ha ellenség közeledett.

Lazsnak

Lepel két szél vászonból megvarrva, melyet a tollpárnára kellett tenni, és ezzel védték a párnát a szennyeződéstől.

Légely

Folyadék (víz, bor, tej, stb.) szállítására használt dongás faedény.

Cirmozás

Bőrszalagokkal való díszítés ruhákon.

Kőre-leppencs

A palacsinta neve tájnyelvi kifejezéssel.

Cívis

Parasztszármazású, és még földművelésből élő, de feltörekvő, vagyonos népessége az alföldi mezővárosoknak.

Civitás

Királyi címadomány, mely a szabad királyi városoknak járt.

Levelensült

Rendszerint káposztalevélbe, esetleg dió vagy tölgylevélbe csavart, burkolt keletlen tésztaféleség, melyet megsütöttek.

Concivis

Szabad királyi városban, vagy mezővárosban polgárjogot nyert lakos.

Condra

Ványolt gyapjúposztó, mely női és férfiviselet is egyben.

Cuca

Kihegyezett, földbe szúrt bot a kaszálók határszéleinek kijelölésére.

Cucaj

Elöl vagy oldalt gombolható bőrmellény.

Cucorka

A pünkösdi kiskirálylány játékos megnevezése.

Cugjáró

Folyópartokon hol jobbról, hol balról kitaposott ösvény, ahol a hajóvontató lovakkal elfértek.

Csafring

Ma csigatésztának hívják, az ünnepi, vasárnapi tyúkhúslevesbe főzött tésztafélét.

Csámesz

Vagyonmentésre használt széles, lapos dereglye.

Mácsik

Lapos tésztaféle, melyet kifőzve ettek. Más néven: mákcsik.

Mádra

Belső női nemi szervek fájdalmas megbetegedésére használt tájnyelvi kifejezés.

Csatrangolás

Nagy kolompolást rendeztek a kiközösíteni kívánt személy háza előtt, akinek különféle bűnei lehettek: gyászév letelte előtt összeállt valakivel, nem a faluból választott párt, nem adták ki a házasodó hozományát, megcsalta férjét, feleségét valaki.

Csécs

Gyermekbetegség, a kanyaró népi megnevezése.

Cselke

Kihegyezett, leszúrt, csonkolt ágas karó, amire a szénát felrakták, és azon szárították boglyában.

Magló

Ivarérett kandisznó, mely szaporításra alkalmassá vált.

Csép

Gabonaszemek kiverésére használt eszköz.

Csabaíre

Varázslatos szernek kikiáltott gyógynövény, mellyel Csaba királyfi gyógyította katonáit.

Majolika

Égetett kerámiaedény, melyet fehérre festettek, ezután színes mintákkal látták el.

Csepű

A mai tűzzsonglőrség elődje, melyben a vándorszínészek a mutatványok során a kendert meggyújtották.

Csepűguba

Kenderkócból szőtt guba, melyet a téli hideg elleni védelemül öltöttek magukra. Szegényes viselet.

Cserény

Pásztorok számára készült, hordozható felépítmény, melynek csak oldalfala volt, teteje nem.

Cserepcsép

Kenderáztatáskor a két rúdra erősített, több sorban rakott kendert vízbe mártják és lenyomatják. A rúd maga a cserepcsép.

Málé

Kukoricalisztből készült édes tésztaféle, melyet reggelire fogyasztottak.

Cserge

Vastag, hosszú szőrű kocsitakaró vagy lópokróc.

Cséza

Bőrös kiskocsi, melyet két ló húzott, és amin három személy utazhatott a csomagjaikkal.

Miskárlás

A disznó oldalát éles késsel felvágva elvágják annak petevezetékeit, majd visszavarrják a sebet. Nem humánus eljárásmódja az ivartalanításnak.

Monyator

Fehér fordított bundás, fiatal pásztorlegény.

Csíkász

Csíkhal fogására specializálódott ember, aki csíkgát és csíkkas segítségével fogott csíkhalat csíktökben szállította haza a csíkverembe, illetve a vásárra.

Orda

Tejsavóból készült sajtféleség, melyet túróhoz hasonlatosan használnak. Nagy tápértékű, de romlékony ételféleség, melyet sóval, hűtve lehet tartósabbá tenni. Frissen fogyasztják.

Öhöm

Az öreglebbencs nevű tésztaétel másik neve, mely bográcsban is készíthető, ízletes, laktató.

Csillegő

Malmokban a kisgarat másik neve, mely az őrlendő anyag folyamatos ellátását biztosította.

Pacsa

Sátorszerű fejkendő, melyet bonyolult módon hajtogattak meg, felhelyezés előtt.

Csingerálás

Párosban járt, ritka cigánytánc, más néven cigánycsárdás.

Csirajozás

Böjtben járt leánykörtánc, párválasztós.

Csiripiszli

Más nevén csíramálé, mely csíráztatott gabonából készült, megsütve édes sütemény volt.

Csiszló

Lakodalomkor annak hajnalán a nyugovóra tért vendégeket felverik, a háziasszonyt korommal kenik be és ezért ajándékot kapnak

Pantalló

Hosszú, egyenes szárú férfinadrág. Aljára talpalót varrtak, így húzták csizmába.

Csobán

Hegyi pásztor megnevezése, később önállósult férfinév.

Csoklya

Emberi erővel húzott szánkó, amin tűzifát szállítottak.

Csoroszlya

Az ekevas elé felszerelt vágóél.

Virágoztatás

Gyümölcsfa ágak virágoztatása különböző névnapokra, ünnepekre: Luca, Borbála, András, Katalin, Húsvét és Karácsony

Csölle

Kisméretű malmot tartó csónak, melynek tompa orra volt.

Paszita

Nagyszabású keresztelői lakoma megnevezése.

Patvar

Heves vita, veszekedés, hangoskodás.

Pecó

12-24 db juh tartására alkalmas építmény.

Csöves

Rackajuh bundájából készült, földig érő gyermekbunda, bunda.

Csucsujgató

Álomba ringató, egyszerű, ismétlődő dallam, a csecsemők és kisgyermekek csitításához, altatásához.

Pekmez

A szőlőmustot besűrűsítik főzéssel, majd darabolt sütőtököt tesznek bele, és így fogyasztják.

Perceptor

A magisztrátus adóbeszedési teendőit a perceptorok látták el.

Denceszekér

A Göncölszekér csillagképünk népnyelvi megfelelője.

Dalladzó

Beakasztható evező, melyet a dereglyékhez használtak.

Dángubálás

A hajóhúzók kényszerpihenőjét nevezték így, melyet nemigen szerettek a vontató emberek.

Darázsolás

A ruhanemű érdekes módon történő ráncolása, mely mostanra ismét divatba jött.

Pereszlen

Két tenyér közt sodorgatott habarófa nyele.

Deberke

A túrósbödön, melyben a túrót tárolták másik elnevezése.

Delleng

A harang szó szinonimája, az eredete ismeretlen.

Derekas

Felsőruházat, mellényféleség megnevezése a népnyelvben.

Derenka

Leányok tánca a templom előtt.

Dalma

A töltött káposzta játékos, népi megnevezése.

Kulimász

A szekerek kerekére velő kenőcs, ma már inkább a koszos kisgyerekre mondják, hogy kulimászos.

Delelés

Déli pihenő pásztoroknak, földművelő parasztoknak, ebéd után.

Derc

Pépes krumplipüré, kisgyermekek eledele.

Digózás

Szikes talaj följavítása agyagos földdel.

Sterc

Pirított zsíros lisztpép, néha krumpli főzővizével engedik fel. Kedvelt ételféleség.

Diktás

Előéneklő, vagy hangadó, aki az éneklésnél megadja a kezdőhangot.

Dorozsba

Mai, ismertebb nevén vőfély, aki a lakodalmat szervezi, levezeti, egyes esetekben a vőlegény szócsöve is.

Dödölle

Tájjellegű, olcsó, laktató krumpli étel, melyet gyakran készítettek.

Kostökzacskó

Parasztemberek számára készült zacskó, amiben a pipadohányt tarthatták.

Dránica

Széles tetőfedő deszka, ami kevésbé volt tartós más fedeleknél, és szegeléssel erősítették az istálló tetejére.

Dranka

Mobilizálható, szétszedhető kerítés, amivel a juhokat gyorsan körbe lehetett keríteni.

Drusza

Azonos keresztnevű emberek szólítják így meg egymást.

Tökedény

A legkülönfélébb méretben és céllal szárították ki a tökféléket, és készítettek belőlük használati tárgyakat.

Stokláda

Elválasztókkal ellátott fedeles láda, amiben élelmiszert tároltak. A mai konyhaszekrények egyik elődje.

Strózsák

Erős vászon, melybe szalmát tömtek szolgált derékaljul.

Rongypokróc

Más néven, illetve más funkcióval rongyszőnyeg, melyet színes, elhasznált ruhák anyagából szőttek.

Süly

Csúnya betegségek gyűjtőneve a népnyelvben.

Ékrovás

Fafaragványok díszítőeleme.

Elhálás

A menyecske és az újember első éjszakájának, a nászéjszakának egyik népi neve.

Embervágó rét

Akkora kaszálórét, amekkorát egy ember átlagosan le tudott kaszálni egy nap alatt.

Embervásár

Emberek gyülekezete valamely területen, munkára várva, kiválasztás alapján.

Emlékfa

Történettel rendelkező, híres, nevezetes fa.

Fabocskor

Nádvágók facipője, másutt pléhbocskor készült, azt húzták a lábukra.

Egérütő

A mai egérfogónak megfelelő szerkezet, mellyel a rágcsálókat fogták meg.

Egysejtű ház

A ház szót használja a népnyelv a ház első és hátsó részére is, amit funkciójában különböztet meg egymástól. Ebből következően a ház nem volt úgy helyiségekre osztva, mint manapság, vagyis egyetlen általános funkcióval bírt.

Egyvér

Leginkább a testvérre használt kifejezés a tájnyelvben.

Élet

A búza népies megnevezése, utalva az élelmezésben betöltött szerepére.

Elekötő

Derékra kötött négyzet alakú textildarab, ami védi a ruhát a szennyeződéstől.

Életesház

A búza az "élet", az életesház pedig a kicsépelt búzaszemek tárolóhelye.

Sü

A sógor megnevezése tájnyelvben.

Szalados

Csíramálé, vagy kukoricalepény, édes gyerekcsemege.

Szapoly

Öblös lapát, amit a halászok használtak a ladikban összegyűlt víz kilapátolására.

Szárma

Töltött káposzta tájnyelvi kifejezéssel.

Fáncoló

Fafaragásokon díszítőmintázat.

Fardűlő

Olyan gyalogút neve, amelyet a parcellák hosszabbik oldalának találkozásán tapostak.

Vadházasság

Nem szertartásosan esküdött nő és férfi, hanem együtt éltek, mint a házasok. Elnéző volt velük szemben a nép, ha özvegyek, elváltak álltak így össze, és betartották a házassági elvárásokat. Ekkor a férfi a nő embere volt, a nő a férfi asszonya (nem férje és felesége). Megszégyenítés várt azokra a fiatal népekre, akik nem ilyen indokkal álltak össze.

Faroskas

Szekérkas, amiben csöves kukoricát hordtak a földekről haza a jószágoknak.

Faszamár

Büntetőeszköz, melyre ráültették az elítéltet vagy kiközösítettet, és a nép körbeállva csúfolta, ütlegelte.

Fatykó

Házasságon kívüli kapcsolatból születet gyerek, ahol az apa nem ismeri el apaságát, csak ha a bíróság erre kötelezi.

Fécikés

Kisfiúk neve, akiket magukkal vittek az idősebbek az erdőbe a kisebb fákat kivágni, vizet, élelmet hordani.

Szélütés

A mai szóval agyvérzésnek nevezett agyér-katasztrófa népies megnevezése. Ma is használatos.

Szilke

Mindkét felületén mázas cserépedény, amiben ételt hordtak, illetve ételt tároltak.

Ravaszfark

A vadszeder népies megnevezése, ízletes erdei gyümölcsünk.

Gádor

Földbe vájt, de padozattal rendelkező ház neve.

Gaggancs

Másfél méteres nyélen lévő horog, amivel a kazalból szénát téptek ki a jószágok részére.

Gajd

Ittas emberre használt népnyelvi kifejezés.

Szurgyé

A szalmazsák régies megnevezése, derékaljnak használták.

Galáris

Gyöngyfüzér, vagy gyöngysor, melyet népi ékszerként használtak.

Gamó

Olyan pásztorbot megnevezése, aminek a végére egy kampó volt erősítve.

Gánica

Daráslisztből és krumpliból készült népi ételféleség.

Gányó

Szegény, mint a templom egere, egy szóval.

Garaboly

A füles kosár másik megnevezése.

Garagulya

A vízhordó rúd népies megnevezése, más szóval még: cséklye.

Garicsa

A nyak és kézkaloda neve, amelybe az elítéltet zárták.

Szütű

A furulya népies megnevezése.

Garmada

Sokaságra használt népies megnevezés.

Tácsi

Korabeli hordozókendő, mely egy széles vászon volt, melyben vitték a csecsemőt a földekre az anyák.

Talpis

A fakorcsolya népies megnevezése.

Gegőzés

Torokhangon adott jelzés az alföldi pusztákon.

Tarhó

A joghurt, azaz egy tejtermék népies megnevezése.

Tátorján

Káposztafélékhez tartozó évelő gyomnövényünk, melynek vastag, húsos, édes ízű gyökerét fogyasztották.

Gereben

Kenderfésülésre használt nyeles faeszköz, sok szöggel.

Gereggye

Karókerítés, melyet vizekben építettek fel halászati eszközként, halfogás céljából.

Gerendely

Hosszgerenda megnevezése az ekén a népnyelvben.

Ostorhegy

Az ostor vége, melyet raffiából fontak.

Gerezna

Irha, melyet a prémes állatokról nyúztak le.

Golyva

A pajzsmirigy-túltengés népies megfelelőleje, mely ma is használatos.

Gombfa

Temetői sírjel, más néven kopjafa, síremlék.

Gombóta

Paraszti étel melyet reszelt tésztából készítettek.

Gordonyozás

Gyomtalanítás, gyomirtás, kapálás.

Gózsálás

Fiatal, még nem házas elhunytak temetőbe kísérése énekkel, verses énekkel, sirámokkal.

Göbe

A koca megnevezése a sertéstartásban, népnyelven.

Göböly

Vágásérett, hizlalt marha a népnyelvben.

Göföje

Lapított gömb alakú, kiszárított zsendicetúró.

Gömölye

Más nevén gomolyasajt, melyet a juhtej feldolgozásakor kaptak.

Görhe

Kukoricalisztből készült, piskótaszerű sütemény.

Gyalázka

Éles penge, vagy kaszadarab, melyet egy rúdra erősítve használtak nádaratáskor. Neve abból ered, hogy gyalázatosan nehéz volt vele dolgozni.

Guga

Nyak és fej találkozásánál kifejlődő elváltozások népies neve.

Guliba

A csárda népies neve, ahol a férfinép múlatta az időt.

Gurgulya

Gömbölyű cserépedény, melybe díszítőfestéket töltöttek és a felső részén található tollhegyen keresztül folyatva rajzoltak a kerámiára.

Guzsaly

A rostcsomó felkötésére használatos farúd, melyet gazdagon, faragott mintákkal díszítettek.

Gügyű

A házasságközvetítésre használt népnyelvi kifejezés, melyet az idősebbek végeztek.

Iglic

Szellemalak, aki éjjelente változik át. Szeretőjeként él a nővel, vagy férfival.

Igric

Énekmondó ember neve a középkorban.

Habda

Lábmelegítő harisnyaféleség, amit állatbőrből készítettek.

Haboknya

2-3 m hosszú, vörcsök nélküli, vesszőből készült varsa, melyet halászathoz használtak.

Hácsku

Kerítésekhez készített átjáró, amivel segítették az átjárást, de magát a kerítést nem bontották meg.

Hadigyerök

Idegen katona az apja az adott gyereknek.

Hándur

A tulipán, illetve a tulipánszerű motívumok népi megnevezése.

Idegágas

Mestergerendát tartó oszlop.

Hammas

Fából készült kád, amit a bőr cserzésekor használtak.

Hancsik

Kis földkupacokból álló határjel a földeken.

Hajakasztó

Kontyfésű, mellyel az asszonyok összeállították, illetve megbontották frizurájukat.

Hajnalfa

Májusfa a népnyelvben, melyet az eladósorban lévő lányok kapuja előtt állítottak fel a legények. A májusfát nyírfából készítették és gazdagon díszítették.

Haluska

A juhtúrós galuska nevű étel tájnyelvi megfelelője.

Nokkerli

A nokedli régies megnevezése a népnyelvben.

Öklelődik

Viaskodik, dulakodik egymással két személy.

Ördöngösség

Olyan cselekvés, ami mögött a természetfeletti hatalmakat sejtik, mint segítő erőt.

Öregbéres

A legidősebb béres, aki irányította a fiatalabbakat a munkákban.

Öröködik

Valami öröklés útján rászáll a hátrahagyottakra.

Őszít

Nagy gondot okoz, megbetegít, megöregít valami vagy valaki.

Palatábla

25x20-as palatábla, amelyet az iskolában használtak. Palavesszővel írtak rá.

Paniperda

Egy rendkívül huncut személyiségű gyermek megnevezése.

Parasztfogás

Nagy furfanggal kieszelt cslekedet.

Parasztész

Egyszerű gondolkodásmód, mely megfigyeléseken és következetes logikán alapszik.

Íróasszony

A hímzéseket megrajzoló asszony megnevezése.

Parasztbirtokos

Olyan parasztember, aki földbirtokkal rendelkezik.

Paraszthajszál

Egy kicsi rész, ami még hiányzik valaminek a megvalósulásához.

Islóg

Színes szalagdísz ünneplő ruhákon.

Istáp

Mankóbot, mellyel a nehézkes járást támogatták.

Istória

História, érdekes, mesélésre érdemes történet.

Iszák

Két részből álló tarisznya elnevezése.

Isztina

Juhlegelő azon része, ahol az esztenaház is áll.

Ízik

Állatok takarmányozásából megmaradt szármaradványok, melyet tüzelésre használtak fel a parasztemberek.

Jankli

Csípőn alul érő kabátféleség tájnyelvi megfelelője.

Jártatós

A csárdás másik megnevezése a népnyelvben.

Paroláz

Szívélyesen kezet fog valakivel.

Jégpatkó

Körmös patkó, melyet a jégen való közlekedésre használtak, cipőtalpra húzva.

Jugaló

Hegyes ültető karó, mellyel a dohánypalántákat ültették.

Kalamáris

A tintatartó népies neve.

Kalangya

Kévébe kötött, tarlón hagyott gabonacsomó.

Kádszúró

Köztisztség, viselője a bordézsma beszedésénél volt jelen.

Kajmó

Szalonnaakasztó fogas népies neve.

Kancsuka

Korbács, melyet vastag szíjból készítettek.

Kanta

Nyolc literes, cserép, fa vagy bádogkorsó, melyben bort tároltak hajdanán.

Kallás

Rázúduló vízsugárral a szövetanyag vízben avatása.

Testvérgyerek

Testvérek gyermekei, akiket ma első unokatestvéreknek nevezünk.

Tilinkó

60-80 cm hosszú furulya, vagy fűzfasíp, melyet a fűzfa héjából készítettek.

Toklyó

Az egy és két éves kor közötti juhok megnevezése a népnyelvben.

Ülcsik

Babaülőke faládából vagy fonott gyékényből, vesszőből.

Ürmös

Füvesbor vagy likőrbor, melyet fehér üröm felhasználásával készítettek.

Vackor

A vadkörte népies neve, mely elterjedt növény Alföld szerte.

Köpülés

Aludttej készítésekor a tetejét leszedik, és otthoni módszerrel, házilag vajat készítenek belőle.

aprogat — apróra darabol

atakos hordó — hat akós (terhes nőre szokták mondani)

avett — ódon, régi

áj — ás

bakszakál — iszalag (futónövény)

bankett — bál, vacsoravendégség

banya — idős asszony

banyám — feleségem, asszony, öregasszony, a cigányoknál „asszony"

belefeklelni — szembeszegülni

bogaraznak — meglepik őket a legyek és bogarak

borgyujával — borjújával, vagyis gyermekével

cseplető — fecsegő, cserfes

csibéket csinál — sárgolyókat gyúr az út porából

delelőre — az állatok itató körüli árnyékos pihenő helye

dortat — horkan, durrog

eldörgütüttünk — szórakozgattunk

eltébolgott — elkódorgott, eltéblábolt

elvádolja — elvállalja, vagyis elfogadja

elvádolna — örökbe fogadna, elvállalna

elvátani - elvállalni

ergye - eriggy

etrendezett — ökrendezik: rendezkedett, tette-vette magát

énvelem  — énbelőlem

felenek — felfele áll

fráterokat — papokat

fundálgatja — méregeti

függőt mutat — fügét mutat: fityiszt mutat

gereben — kender vagy lenrost finomító eszköz vas fogakkal, a pozdorját távolítják el róla,

fésülő mozdulattal

 

határró — határral, csomóval

hóhán - magas, nyurga férfi

horhó, horhalak, halva — partoldal, vízmosásos út, út domboldalban

ilyen folta abrosz — ilyen fajta abrosz

karraütötte, karonütötte - karonfogta, karját karjába öltötte, „karjára öltötte"

kertjéért — kedvéért

kocsujbe kosár — széles, tálca alakú fonott kosár, nyakba akasztható pánttal

kengyeles kosár — a szokásosnál nagyobb méretű, egy nagy felső fogóval

rendelkező, vagy esetleg fejkosár, amelynek díszes alsó része van

készségnyit — kissé lemaradva

kigördült — kigördült

kolomár, kolompár cigány — romani anyanyelvű, magát romának mondó, a tudomány által oláh cigánynak mondott ember

közüköttél — közösültél

küeket — köveket

ledzselit — éhes szájat, kenyérpusztítót

minden törvény nélkül — törvényes, bírósági eljárás nélkül, azonnal

mögevő kenyerük — betevő falatjuk (nagyon régi kifejezés, a 18. század végi

jobbágykérvényekben is gyakorta szerepel)

nagy bogarú uborka — rücskös uborka

oláh cigány — nyelvújítás előtti román nyelvet beszélő, magát beásnak

mondó, a tudomány által is beásnak nevezett cigány ember

ördöng's — ördöngös, rosszakaratú

öreg pohár — cserépedény vagy üvegedény

övögelőnni — eszegetni

paláverni — látványosan kifogásokat emel, hangoskodik

paré'ni — pörölni

pinnyog — pislog

pógár — birtokos, módos paraszt

prosenció — proccssio: hosszú sorban felvonuló nép, díszkíséret, menet

ren — zárt tűzhely, sparhet sütő része

rakba — vagyis rakatba, rakásba

robogusz — robogsz

szantuszra — sanctusra — imára

tenölődik — tépelődik

tömjét — tömjént, amelynek füstölésével elűzik az ördögöt

tőzeget — túzokot

traktél — fogadó

traktélos — fogadós

úgy vitték mint a lomblát — olyan könnyű volt, mintha csak lomb lett volna

üstöllést — egyenest

vakablak - szögletes mélyedés a falban, a kályha mellett a szobában

vádóta - el is vállalta

vádlod - vállalod

vezérelt — vezérelt

vorrt - varrt

berzenkedik háborog

csiszár csiszoló

gádor tornác

gilice galamb

hadak útja - Tejút az égen.

horgas-ín - térdhajlati ínszalag.

íziben - hamarjában.

kabala - kancaló.

kádár - bíró.

kaláris - gyöngy.

kám - kölesbõl erjesztett sörféle.

kámzsa - szerzetesi csuha.

kápa - a nyereg elöl és hátul felmagasodó része.

kapatja - idomítja.

karaj - ívelõ vonal, sor.

karos rengõ - kárpitozott szék.

kelevéz - dárdához hasonló fegyver.

kesely - kese színû, szürke.

készántag - készakarva.

készség - eszköz, szerszám, evõeszköz.

koboz - régi magyar gitár.

kolcsagos - kócsagtollas kalapot viselõ.

korhely - semmirekellõ.

körösleg - körös-körül.

körösztbálvány - keresztrúd (kapun).

kurgán - sírdomb, temetkezési helyként használt kunhalom.

kushad - lekuporodik, összehúzza magát.

lá-e - ládd-e.

lábol - vízen átkel lábon, pedálozva úszik.

lapály - lapos terület, mezõ.

laponyag - lapos, dombszerû magaslat az Alföldön.

legfelyül - legfelül.

legott - ott rögtön.

léha - henyélõ, semmirekellõ.

lepe - lepke.

lippen - lebben.

lobbot vet - kitüzesedik, kipirul (arc).

lustos - lucskos.

LY

lyány - lány.

M

magasb - magasabb.

marja - az állat hátán, a lapocka fölött kiálló rész.

martja - meredek partja tengernek, folyónak.

megapolni - megcsókolni.

meghurítani - leszidni.

megmásolni - megmásítani, megváltoztatni.

megural - uraként tisztel, elismer.

megvetkezett - megvetemedett, elferdült.

mente - elegáns útiruha felsõrész.

meny - az idõsebb fivér számára az öccse felesége (nurus).

mersz - bátorság.

milljom - millió.

mokány - erõs, izmos, délceg.

monddsza - mondjad.

N

-

NY

-

O, Ó

okossa - okosabbja.

olajütõ - magvakból olajat kisajtoló eszköz.

olykinek, ollyik - némelyiknek, némely.

ollyas - olyan.

ormó - orom.

orozni - erõvel elvenni, ellopni, zsákmányolni, rabolni.

óvást - óvatosan.

Ö, Õ

ödöng, õdöng - céltalanul járkál.

ölü-sívás - ölyv sivítás.

ösztörû - takarmányszállító eszköz.

ösztövér - magas, vékony.

P

pandal, padmaly - vízpartban vájt ûr, beméllyedés.

pányva -lasszó állatok befogására.

paraszt - ruhán csupasz, puszta.

pártos - ellenségeskedést szító, az ellenség pártján lévõ, áruló.

paszománt, paszomány - zsinór, ruhán.

pászta - sáv.

patvar - veszekedés, civakodás.

pécére szabni - pontosan kimérni.

pediglen - pedig.

pellempáty - nõi mellény derékon alul függõ karéjai.

percenetig - percig.

perém - prém.

pej - tarka ló.

pelyva - csépeléskor a gabonaszemek nélküli összetöredezett kalász, illetve a magról lehámló hártya.

penna - toll, íróeszköz.

petrence - két rúdon egy ember által elhordott kis rakás takarmány.

pint - 1.6 liter (2 icce).

pitykézve - díszítve.

polyva - pelyva.

pór - paraszt.

porong - lapos, dombszerû magaslat az Alföldön.

pozdorja - len és kender hulladéka, faforgács.

pöhöly - pehely.

pönge - penge.

prüssz - prüszkölés.

pulya -gyermeki, tehetetlen, gyáva ember.

R

rendek - sorok.

repesõ - repülõ.

rézsút - ferdén.

rijjogva - víjjogva (mint a madár).

riogás - riadó fújása trombitával.

S

sáfár - kereskedõ, gondnok.

sajog - ragyog.

sallangos - szíjakból font, rojtos dísszel ellátott.

sese-susa -hamisan suttogó?

sing - 60 centis mérõrúd.

síván - sivítván.

strázsa - õrszem, õrkatona.

süheder - siheder.

süvegelni - kalapot emelni (köszönni).

SZ

szakmány - teljesítmény szerint fizetett munka.

szálingani - szállni.

szarufa - tetõléctartó gerenda.

szelemen - a szarufákat alátámasztó vízszintes gerenda, keresztgerenda.

szérû - cséplés számára elõkészített terület.

szerént - szerint

szín - termény tárolására szolgáló nyitott oldalú épület.

szittya - szkíta.

szödni - szedni.

szövétnek - fáklya.

szurdék - kuckó, sarok a szobában.

szutyongatni - ingerelni, piszkálni.

T

talján - olasz.

tárogató - hangszer.

távoldad - távolról.

távunnan - távolról.

tekenõ - teknõ, fakád.

tente - aludj.

tereh - teher.

tévelyítõ - összezavaró.

toportyán - réti farkas.

top - lépés.

tors - gabonaszár csonkja, torzsa.

tovahímlik - tovarepül, tovaszáll.

tõn - tesz, tett, rakott.

törzsök - törzs.

tülk - marha szarvából készült fúvós hangszer, kürt.

tûszõ - csatos öv.

TY

-

U, Ú

-

Ü, Û

üdõ - idõs.

üdületlen - fáradtan, kimerülten, nem felüdülve.

ühmgetni - hümmögni.

ünõ - nõstény szarvas.

V

válasz - felelet, választás.

vár-bakoló - faltörõ kos.

vaskó - vasdarab.

vétesse - vegye.

világ-fa - Életfa.

vörhenyõ, vörhenyes - vörös színû.

vün - vive, vinni.

Z

zimankó - hideg idõ.

zugoly - zug, sarok szobában.

ZS

zsámoly - lábtartó székecske.

zsarát, zsarátnok - parázs.

zsenge - fiatal, éretlen.

zsombok - zsombék.

zsönge- zsenge, éretlen.

zsurlás - dörzsölõdés.