Nem a korát hanem a viselkedését csodálom. Művelt viselkedést, nem lehet megtanulni az egyetemeken. Egyik embernél a paraszt jelző viselkedést, a másiknál életformát jelent. Ismerek egy öreg bácsit, aki 4 osztályt járt iskolába, de otthon megtanították az illő viselkedésre, ha a feszület előtt megy el, megáll, megemeli a kalapját és úgy megy tovább. Ha találkozik valakivel, akit lehet hogy sose látott, megemeli a kalapját és illedelmesen köszön. Ha hivatalba vagy templomba lép be leveszi a kalapját, úgy ahogy szülei tanították a tisztességre és a tiszteletre. Megadja a tiszteletet Istennek és embernek az élőknek és a holtaknak. Kopott fódozott a nadrágja, de nem véletlenül mondják, könnyebb tiszta lelket találni a kopott gúnya alatt, mert szegény bár de becsületes. Az élet nehéz és keserves iskoláját járta ki. nincs róla papírja, csak a görnyedt háta és gémberedett újjai árulkodnak róla. Állatot nevelt, tenyésztett, növényt termesztett nemesített. Régi mondás, ha a falusi nem vet a városi nem eszik. A paraszt a betegségeket odahaza kezelte, otthon szült, a kertben megtermelte /vagy a környéken begyűjtötte/ a gyógynövényeket. Szinte minden faluban volt egy bába, vagy egy javas ember, javasasszony, aki gyógyított embert és állatot egyaránt. Saját maguk készítették a mosó, mosdó, mosogató szerüket, ruha, fa, falfestékeiket. Fiatal házasoknak, ha nem örököltek, pénzük sem volt a mesteremberekre, akkor a rokonság felépített egy házat. Gyermekkoromban nagyanyám felnézett az égre (nem az órájára!), és mondta, mennyi az idő. Régen az öreg paraszt ránézett az égre és mondta: most kell vetni, most aratni, most kaszálni, most haza kell hajtani az állatot, most sietni kell, mert jön az eső, a jég, vagy a hó. Napszaktól függetlenül, arra van észak, arra dél és hogy mennyi az idő. Persze kisgyermekkorától járta az élet iskoláját a nap huszonnégy órájában, és mindent eltanult az öregektől, hogy tovább adhassa gyermekeinek a tapasztalatot. Azt mondta öregapám; abból a vízből iszunk amit a lú iszik, mert nagyon kényes a tiszta vízre. Az alá a fa alá feküggyé le ahova a kutya szokott, mert az a legkényelmesebb. Azt a gyümölcsöt edd meg amit már a madarak és a méhek járnak, mert az biztos érett. Azt a gombát szedd amin rovarok vannak, mert az nem mérges. Oda építs házat ahol a csúszó napozik. Oda ültesd a fát ahol télen a hó nem marad meg. Ott áss kutat ahol a madarak fészkelnek. A tyúkkal feküdj és a kakassal kélj. Egyél sok érett gyümölcsöt ződséget, hogy erős legyen a szíved. Ússzál sokat, hogy úgy élhess a fődön mint hal a vízben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése