VLSM

VLSM használata

Nagy cégeknél, ahol elég sok gép van, nagyon fontos a megfelelő IP címzés, illetve maszkolás. A maszk hossza különböző lehet, az egyes LAN szegmensekhez eltérő számú állomás csatlakozhat, és ilyenkor ugyanannak a masznak a használata nem hatékony.

Alapszintű alhálózat-készítés:

Legyen a maszk /26-os, vagy 255.255.255.192, az IP 192.168.1.0.
Ekkor 4 alhálózatunk lesz:
1. 192.168.1.0/26, 192.168.1.1 - 192.168.1.62, broadcast 192.168.1.63
2. 192.168.1.64/26, 192.168.1.65 - 192.168.1.126, broadcast 192.168.1.127
3. 192.168.1.128/26, 192.168.1.129 - 192.168.1.190, broadcast 192.168.1.191
4. 192.168.1.192/26, 192.168.1.193 - 192.168.1.254, broadcast 192.168.1.255

A változó hosszúságú alhálózati maszk (VLSM) használata viszont elegendő rugalmasságot nyújt nagyobb vállalati hálózatokban. A VLSM az alhálózatok alhálózatokra bontásának elve. Kezdetben a címzés hatékonyságának maximalizálására fejlesztették ki, később a privát címek megjelenésével elsődleges előnye a szervezhetőség és az útvonalösszegzés lett.

Nem minden irányító protokoll támogatja a VLSM használatát. Az osztály alapú irányító protokollok, mint például a RIPv1, útvonalfrissítéseikben nem tartalmazzák az alhálózati maszkot. Adott alhálózati maszkkal rendelkező interfész esetén a forgalomirányító feltételezi, hogy minden ugyanebbe az osztályba tarozó csomag ugyanilyen maszkkal rendelkezik. 

Az osztály nélküli irányító protokollok támogatják a VLSM használatát, mivel minden útvonalfrissítésben elküldik az alhálózati maszkot. Osztály nélküli irányító protokoll például a RIPv2, az EIGRP és az OSPF.

A VLSM előnyei:


- Címtér hatékony kihasználása 
- Eltérő alhálózati maszk hossz használata 
- Címblokkok kisebb egységekre bontása
- Útvonalösszegzés 
- Rugalmasabb hálózattervezés 
- Hierarchikus vállalati hálózatok támogatása

A VLSM lehetővé teszi az akár alhálózatonként különböző alhálózati maszkok használatát. Egy hálózati cím alhálózatokra bontását követő minden további felbontás újabb alhálózatokat (al-alhálózatokat) hoz létre. 

A 10.0.0.0/8 hálózatot például egy /16-os alhálózati maszk 256 alhálózatra bontja, melyek mindegyikében 16382  65534 állomás címezhető.


10.0.0.0/16
10.1.0.0/16
10.2.0.0/16 - 10.255.0.0/16

A /24 alhálózati maszkot alkalmazva bármely /16 alhálózatra, például, a 10.1.0.0/16-ra, 256 további alhálózat jön létre. Az így kapott új alhálózatok mindegyike 254 állomás címzésére alkalmasak. 

10.1.1.0/24
10.1.2.0/24
10.1.3.0/24 - 10.1.255.0/24


Bármely /24 alhálózatra alkalmazva a /28 alhálózati maszkot, 16 újabb alhálózat jön létre (például 10.1.3.0/28). Az így kapott új alhálózatok mindgyike 14 állomás címzésére alkalmasak. 

10.1.3.0/28
10.1.3.16/28
10.1.3.32/28 – 10.1.3.240/28



De nézzünk egy gyakorlati példát. Van egy cég, több telephely, minden telephelyen több gép. Telephelyek és állomáscímek:

- Budapest - 58 állomáscím
- Szeged - 26 állomáscím
- Szombathely - 10 állomáscím
- Veszprém - 10 állomáscím
- WAN összeköttetések - 2 állomáscím összeköttetésekként, összesen 6

A legnagyobb hálózat 58 állomásának címzéséhez /26-os alhálózat szükséges. Az egyszerű alhálózati séma használata nem csak pazarló, de mindösszesen 4 alhálózat létrehozását teszi lehetővé, ami nem elegendő a szükséges 7 LAN/WAN szegmens címzéséhez. A megoldást a VLSM címzés nyújtja.

BP58 -     192.168.15.0/26,      192.168.15.1-.62,          192.168.15.63
SZE26 -   192.168.15.64/27,   192.168.15.65-.94,        192.168.15.95
SZO10 -   192.168.15.96/28,   192.168.15.97-.110,     192.168.15.111
VE10 -      192.168.15.112/28, 192.168.15.113-.126,  192.168.15.127
WAN1-2 - 192.168.15.128/30, 192.168.15.129-.130,  192.168.15.131
WAN2-2 - 192.168.15.132/30, 192.168.133-.134,        192.168.15.135
WAN3-2 - 192.168.15.136/30, 192.168.137-.138,        192.168.15.139

Látható, hogy számos IP címet megmentettünk, nem pazaroltunk el, tehát később egy esetleges bővítés során kitűnően skálázható a rendszer.