Reform Grand Lodge of Hungarian Freemasons The single existence of the Symbolic Grand Lodge of Hungary in years 1900’s. is generally accepted by Hungarian historians. This study presents evidence and analyses existence and work of an other Grand Lodge, based on János Espersit’s diary and domestic and foreign resources. After 1910 and until at least 1929 operated the previously unknown “Reform Grand Lodge of Hungarian Freemasons" with a total of six lodges. They worked by the edict of the German Grand Lodge F.Z.A.S. (Freimaurerbund Zur Aufgehenden Sonne) using its reformed rites. Lodges of this Grand Lodge were Balthazar Horváth in Szombathely, Renaissance in Budapest, Gábor Klauzál and Amicitia in Szeged and two accepted lodges, Gerechtigkeit from Vienna and Mozart from Graz. This Reform Grand Lodge worked at least nine years after prohibition of Hungarian freemasonry at 1920.
Nem ismerek nemesebb, magasztosabb célokat szolgáló emberi intézményt a szabadkőművességnél. Mégis az egész szövetséget borító, sok tekintetben csak látszólagos titokzatosság folytán nagyon sok félreértés, gyanúsítás és rágalom környezi. Ezeknek az eloszlatása a célom, amikor, mint a nyíregyházi szabadkőműves páholy főmestere, a nyilvánosság elé állok és törvényeink adta jogainknál fogva szószerint közzéteszem a Magyarországi Symbolikus Nagypáholynak a szabadkőművesség alapelveire és törekvéseire vonatkozó összes törvényeit, amelyeknek legszigorúbb érvényben tartására minden páholy minden tagja és első sorban vezetője a legsúlyosabb következmények terhe alatt becsületbelileg kötelezve van:
1. A szabadkőművesek szövetsége a felvilágosodás terjesztésére és a humanizmus megőrzésére és ápolására alakult testület.
2. A szabadkőművesek és a páholyok magatartásának legfőbb zsinórmértéke a tisztán emberi erkölcsi törvény.
3. A szabadkőművesek szövetsége jó hírnevű, független férfiakat fogad be tagjaiúl, akik testvériesen egyesülnek a szellemi s erkölcsi nemesbülésre irányzott törekvésükben, minden tekintet nélkül Zajra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre vagy politikai pártállásra.
4. A szabadkőműves minden igaz meggyőződés tisztel, és azért a szabadkőművesek szabadon köveihetik meggyőződésüket és a m. kir. kormány által megerősített törvényeik korlátai közt azt nyíltan kifejezhetik.
5. A szabadkőművesek szövetsége a lelkiismereti, vallási és szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek hódol és kárhozlat minden kényszert, mely ezt a szabadságot veszélyezteti, és bármely meggyőződésnek, hitnek vagy gondolkozásnak minden üldözését, valamint a felebaráti szeretettel ellenkező minden törekvést.
6. A szabadkőművesek szövetsége tagjaitól hit vallomást ntm kíván; (vagyis nem kérdezi, ki milyen hiten van); tiszteli tagjainak vallási és politikai meggyőződését és kizár gyülekezeteiből minden vallási és politikai vitatkozást.
7. A szabadkőművesek szövetsége kötelezi tagjait, hogy engedelmeskedjenek hazájok törvényeinek. 8. A szabadkőművesek szövetsége tagjait az emberszeretet gyakorlására serkenti.
9. A hazaszeretet a szabadkőműves egyik legszentebb kötelessége.
10. A szabadkőművesek szövetsége, ennek története, elvei és céljai nem titkosak; a szabadkőműves titok, melynek megtartására a szabadkőművesek szövetsége a szabadkőműveseket kötelezi csak arra való, hogy a kölcsönös felismerést világszerte lehetővé tegye.
11. A szabadkőművesek szövetsége megkívánja tagjaitól, hogy saját nemesbülésükön munkálkodjanak, egymásnak ebbeli törekvéseit támogassák."
Íme a törvényeink; a szabadkőművességnek alapelveire és törekvéseire vonatkozó egyéb titkos törvényeink nincsenek, és ezekkel bármi tekintetben ellenkező határozatot egy páholy sem hozhat soha érvényesen; minden ezzel ellenkező állítás tehát csak rosszakaratú rágalom lehet. Mindezekből kiviláglik az, hogy csak a nagyközönség megtévesztését célzó rágalom az, hogy a szabadkőművesség a hitet nem tiszteli. Ellenkezőleg kinekkinek hitét, mint az ő legbensőbb lelki ügyét, a legszentebb tiszteletben tartja, aminek fennséges jelképéül minden páholyban a főmesternek asztalán ott van a biblia, mint a világ legszentebb könyveinek egyike. És a szabadkőművesek az Isten nevében és dicsőségére kezdik meg és fejezik be munkájukat. A szabadkőművesség fent állván az emberi gondolkodás csúcsain, ahonnan az emberiség előtte elterülő történetét éppen úgy beláthatja, mint egykor Krisztus ama dicsőséges országokat és földeket, amelyekkel a sátán megkísértette, nem szegődhetik szolgálatába, semmiféle felekezetnek; hanem valamennyinek híveit egyformán megbecsülve, fehér lobogójára jelszóúl tűzi ki az Isten békéjét. Keblében katholikusok, protestánsok, zsidók, mohamedánok egyaránt élnek, egymás megbecsülésében, szeretetében testvérekűl. Az evangélium országa ez, amelyet minden időben fölkerestek minden vallás nemes papjai s amit ott láttak, tanúltak s tapasztaltak, bizony-bizony azon meg nem romlott az ő élő hitük. A szabadkőművesség csak azok ellen fordul kérlelhetetlen, megalkuvást nem ismerő küzdelemmel, akik a hitet önző hatalmi érdekek előmozdítására akarják fölhasználni, akik a lelkiismereti és gondolat-szabadságot el akarják ti porni, vagy akik a vallási rajongás és gyűlölködés útvesztőiben tévelyegnek. Kiviláglik továbbá a szabadkőművesség törvényeiből az is, hogy a szabadkőművesek szövetsége nem titkos, hanem csak zárt társulat.
A szabadkőművesek csak belső háziügyeiket, valamint az ezekkel kapcsolatos és a kölcsönös felismerésre szolgáló szertartásaikat és alakszerűségeiket tartják titokban, amihez teljes joguk van. Maga a szövetség, valamint elvei, céljai és története nem képeznek/ titkot. Ahol a szabadkőművesek közös munkásságra egyesülnek, ezt mindig csak az illető ország kormányának beleegyezésével teszik és a szabadkőművesség elveire és céljaira vonatkozó alapszabályaikat annak megerősítés véget bemutatják. És kiviláglik végre a szabadkőművesség törvényeiből az is, hogy a hazaszeretet a szabadkőművesnek egyik legszentebb kötelessége. De nem is lehet ez másképpen: hogyan fogadhatná beszívébe az egész emberiséget az, akinek' a szíve szűk arra, hogy a maga családját szeresse, a saját polgártársaiért érezzen! önnön hazájáért áldozni, munkálni s ha kell, meghalni tudjon? Az angol szabadkőművesség élén mindenkor a walesi herceg áll, a német szabadkőművesség élén az egyik királyi herceg, a svéd szabadkőművesség élén maga a király; áz. Unita Italiát Garibaldi és szabadkőműves társai teremtették meg, az új, modern Törökországot az ifjú török szabadkőmű-vesek, mert minden igaz szabadkőműves lelkében a hazaszeretet szent lángja lobog. A magyar szabadkőművesek is mindig az elsők sorában küzdöttek hazánk szabadságáért és függetlenségeért: a nemzeti elkorcsosodás szomorú napjaiban Bessenyei György, Báróczy Sándor és többi szabadkőműves társaik rázták föl a nemzetet lethargicus álmából, és az ő kezükből ki-
1. A szabadkőművesek szövetsége a felvilágosodás terjesztésére és a humanizmus megőrzésére és ápolására alakult testület.
2. A szabadkőművesek és a páholyok magatartásának legfőbb zsinórmértéke a tisztán emberi erkölcsi törvény.
3. A szabadkőművesek szövetsége jó hírnevű, független férfiakat fogad be tagjaiúl, akik testvériesen egyesülnek a szellemi s erkölcsi nemesbülésre irányzott törekvésükben, minden tekintet nélkül Zajra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre vagy politikai pártállásra.
4. A szabadkőműves minden igaz meggyőződés tisztel, és azért a szabadkőművesek szabadon köveihetik meggyőződésüket és a m. kir. kormány által megerősített törvényeik korlátai közt azt nyíltan kifejezhetik.
5. A szabadkőművesek szövetsége a lelkiismereti, vallási és szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek hódol és kárhozlat minden kényszert, mely ezt a szabadságot veszélyezteti, és bármely meggyőződésnek, hitnek vagy gondolkozásnak minden üldözését, valamint a felebaráti szeretettel ellenkező minden törekvést.
6. A szabadkőművesek szövetsége tagjaitól hit vallomást ntm kíván; (vagyis nem kérdezi, ki milyen hiten van); tiszteli tagjainak vallási és politikai meggyőződését és kizár gyülekezeteiből minden vallási és politikai vitatkozást.
7. A szabadkőművesek szövetsége kötelezi tagjait, hogy engedelmeskedjenek hazájok törvényeinek. 8. A szabadkőművesek szövetsége tagjait az emberszeretet gyakorlására serkenti.
9. A hazaszeretet a szabadkőműves egyik legszentebb kötelessége.
10. A szabadkőművesek szövetsége, ennek története, elvei és céljai nem titkosak; a szabadkőműves titok, melynek megtartására a szabadkőművesek szövetsége a szabadkőműveseket kötelezi csak arra való, hogy a kölcsönös felismerést világszerte lehetővé tegye.
11. A szabadkőművesek szövetsége megkívánja tagjaitól, hogy saját nemesbülésükön munkálkodjanak, egymásnak ebbeli törekvéseit támogassák."
Íme a törvényeink; a szabadkőművességnek alapelveire és törekvéseire vonatkozó egyéb titkos törvényeink nincsenek, és ezekkel bármi tekintetben ellenkező határozatot egy páholy sem hozhat soha érvényesen; minden ezzel ellenkező állítás tehát csak rosszakaratú rágalom lehet. Mindezekből kiviláglik az, hogy csak a nagyközönség megtévesztését célzó rágalom az, hogy a szabadkőművesség a hitet nem tiszteli. Ellenkezőleg kinekkinek hitét, mint az ő legbensőbb lelki ügyét, a legszentebb tiszteletben tartja, aminek fennséges jelképéül minden páholyban a főmesternek asztalán ott van a biblia, mint a világ legszentebb könyveinek egyike. És a szabadkőművesek az Isten nevében és dicsőségére kezdik meg és fejezik be munkájukat. A szabadkőművesség fent állván az emberi gondolkodás csúcsain, ahonnan az emberiség előtte elterülő történetét éppen úgy beláthatja, mint egykor Krisztus ama dicsőséges országokat és földeket, amelyekkel a sátán megkísértette, nem szegődhetik szolgálatába, semmiféle felekezetnek; hanem valamennyinek híveit egyformán megbecsülve, fehér lobogójára jelszóúl tűzi ki az Isten békéjét. Keblében katholikusok, protestánsok, zsidók, mohamedánok egyaránt élnek, egymás megbecsülésében, szeretetében testvérekűl. Az evangélium országa ez, amelyet minden időben fölkerestek minden vallás nemes papjai s amit ott láttak, tanúltak s tapasztaltak, bizony-bizony azon meg nem romlott az ő élő hitük. A szabadkőművesség csak azok ellen fordul kérlelhetetlen, megalkuvást nem ismerő küzdelemmel, akik a hitet önző hatalmi érdekek előmozdítására akarják fölhasználni, akik a lelkiismereti és gondolat-szabadságot el akarják ti porni, vagy akik a vallási rajongás és gyűlölködés útvesztőiben tévelyegnek. Kiviláglik továbbá a szabadkőművesség törvényeiből az is, hogy a szabadkőművesek szövetsége nem titkos, hanem csak zárt társulat.
A szabadkőművesek csak belső háziügyeiket, valamint az ezekkel kapcsolatos és a kölcsönös felismerésre szolgáló szertartásaikat és alakszerűségeiket tartják titokban, amihez teljes joguk van. Maga a szövetség, valamint elvei, céljai és története nem képeznek/ titkot. Ahol a szabadkőművesek közös munkásságra egyesülnek, ezt mindig csak az illető ország kormányának beleegyezésével teszik és a szabadkőművesség elveire és céljaira vonatkozó alapszabályaikat annak megerősítés véget bemutatják. És kiviláglik végre a szabadkőművesség törvényeiből az is, hogy a hazaszeretet a szabadkőművesnek egyik legszentebb kötelessége. De nem is lehet ez másképpen: hogyan fogadhatná beszívébe az egész emberiséget az, akinek' a szíve szűk arra, hogy a maga családját szeresse, a saját polgártársaiért érezzen! önnön hazájáért áldozni, munkálni s ha kell, meghalni tudjon? Az angol szabadkőművesség élén mindenkor a walesi herceg áll, a német szabadkőművesség élén az egyik királyi herceg, a svéd szabadkőművesség élén maga a király; áz. Unita Italiát Garibaldi és szabadkőműves társai teremtették meg, az új, modern Törökországot az ifjú török szabadkőmű-vesek, mert minden igaz szabadkőműves lelkében a hazaszeretet szent lángja lobog. A magyar szabadkőművesek is mindig az elsők sorában küzdöttek hazánk szabadságáért és függetlenségeért: a nemzeti elkorcsosodás szomorú napjaiban Bessenyei György, Báróczy Sándor és többi szabadkőműves társaik rázták föl a nemzetet lethargicus álmából, és az ő kezükből ki-
hullott zászlót Kazinczy Ferenc ragadta föl szabadkőműves társaival, hogy átadja Kossuth Lajosnak, a legnagyobb magyar szabadkőművesnek, akinek emlékezetes szavaival fejezem be fölvilágosító soraimat: „Kötelességemet teljesítettem, amikor a testvérlánc tagjává lettem. A
szabadkőművesség sohasem virágzott olyan országban, amelyben zsarnokság uralkodik.
A polgári szabadság megalapítása maga után vonja a szabadkőművesség megszilárdulását. Ellenben elhervad az a absolutizmus kezei között. írta Dr. Popini Albert.
A szabadkőművességnek Nyíregyházán való megtelepülése megtörtént. íme most megtörténik az, hogy a ,Nyírvidék a maga, Szabolcsvármegyében legteljesebb nyilvánosságával módot nyújt arra, hogya szabadkőművesek nyíregyházi páholyának — egyébként a világ minden részeiben egy és ugyanaz alapszabályainak publikálásával és közléssel is csupán — ennek a nemzetközi izű szövetkezésnek esetleg reklámot csinál. Ezért tartottuk szükségesnek elmondani azt; amit előzőleg elmondottunk. De még azok után is hangoztátni kívánjuk, 400 esztendős, vérrel és szenvedéssel teljes történetünk igazságai ma is ugyan azok: a tanulsága ennek a történekek az, hogy nekünk, szentesített törvényeink dacára küzdenünk kell tovább is a magyar levegőért. Nyíltan vívtuk idáig is ezt a harcot. Egyik kezünkben a publikált törvénynyel, a másik kezünkben — ha arra került a sor — kivillant kardjainkkal. De mindig nyíltan. Becsületes harcot mi másként nem is képzelünk; még győzelmet sem, ha nem így vívnánk ki. Mit akarnak hát a szabadkőművesek a maguk nemzetközi szervezetével és titokzatosságukkal itt Magyarországon, ahol vérázott mezők és temetők és Golgoták jelzik e nemzetnek nemzeti törekvéseit és Kálváriáit. Egy szívnek, egy agyvelőnek és egy izomnak kell lennie és ebben összefornia a magyarnak épen most is megint, ha nemzeti épségét megőrizni, állami függetlenségét visszaszerezni akarja. A „világszabadság eszméi csupa meg- tévesztő maszlag, csupa erőbomlasztó törekvés abban a 400 esztendős küzdelemben amit őseink vívtak és mi most folytatunk azért, hogy független legyen és magyar Magyarország.
Dr. Popini Albert főgimnáziumi tanár úrral, a Bessenyeiről nevezett kör titkárával, mint a nyíregyházi szabadkőműves páholy főmesterével az ő, fentebb közölt cikkének a „Nyírvidékiben való/közzé- tételét általa is kért tanácskozásunk előzte meg. A nyilvánosság organuma lévén, s tudván azt, hogy a napfény tisztít és nemesít — semmi kifogásunk nem volt az ellen, hogy dr. Popini Albert tanárúr, mint a nyíregyházi szabadkőműves páholy „főmestere", erről a titkos szövetkezésről való közölni valóit itt a „Nyírvidékiben közzétegye. Íme megtettük! Megmondottuk azonban, hogy a mi régi, vérbeli és meg nem rontható, születésünk, neveltetésünk, apáink szenvedésein és vérén, és tudásunk tanulságain nőtt és gyökeresedett szívós, törhetetlen meggyőződésünk: a magyar nemzet ezen a nagy erejű és fundamentális alapján állva: a kritika minden — ez esetben igazán provokált — jogával élni fogunk. Egyelőre csak annak a titokzatosságnak, szinte megfélemlítő titokzatosságnak a kérdését vetjük föl, amelybe a „szabadelvűség", a „humánizmus, a jótékonyság és — alapszabályai utolsó pontjában — a „hazafiság" gyakorlásában ez az egyesület burkolódzik Mi ugy tudjuk, hogy Magyarországon titkos egyesületek, törvény szerint nincsenek, mert nem lehetnek! Van-e a nyíregyházi szabadkőműves páholynak törvényes hatóságok által jóváhagyott s mas egyéb egyesületek módjára hatósági ellenőrzés alá vetett alapszabályai. Ha Kemecsén, Demecserben, Nagykállóban Piripócson vadásztársulat alakul, megcsinálja a szabályzatát, hogy szeptembertől februárig milyen turnusokban szabad lőni a szegény nyulakat; ehez alapszabály kell, amit a törvényhatóság utján fel kell terjeszteni a kormányhoz, jóvá kell /hagyni az illetékes miniszternek, aki azután ez alapszabályoknak egy jóváhagyási záradékkal ellátott példányát leküldi alispánnak, hogy ez az alapszabályok jováhagyott rendelkezéseinek meg- tartását; ellenőriztesse. Hogy ez igy van, közöljük itt a ma is érvényben levő 1885. évi 1508. számú belügyminiszteri rendelet következő rendelkezéseit: Mindennemű egylet megalakulhatásának főkelléke, hogy alapszabály tervezetet a m. kir. kormánynak, illetékes törvényhatósága utján, láttamozás végett fölterjessze". (Még pedig /legalább is 3 példányban.) / „A törvényes felügyelet /joga és kötelessége ^z egyletek felett első sorban a törvényhatóságot illeti; ezen kötelesség gyakorol hatása céljából az alapszabályok egyik példánya mindenkor megküldetik A nyíregyházi szabadkőműves páholy megalakulásakor azonban, mindeme, minden elmagyarázást kiiáró kellékeknek mellőzésével Csak annyi történt, hogy a belügyminiszter egyszerűen értesítette a vármegye alispánját, hogy Nyiregyházán ilyen meg ilyen nevezetű szabadkőműves páholy alakult. Miért vonják ki magokat a szabadkőművesek a törvény sége alól, amely pedig szemben jogszabály es ellenőrzés lehető minden egyesüléssel Magyarországon ? A titokzatosságban gondolt erőt akarják ezzel nagyobbítani, hogy bátor harcosok táborát gyűjtsék össze a nemzeti hadsereg, a nemzeti külügyi képvviselet, a nemzeti bank, az elkülönített vámlerület és más nagy nemzeti, minden magyar törekvés végcélját képező törekvés diadalra juttatására!? Nem hisszük! Azonban látjuk, hogy ennek a titokzatosságnak megfélemlítő hatása van, mini ahogy példáját tudjuk annak, hogy egy nyíregyházi uri ember, magyar érzésű, / magyar eszmények és gondolatok ábrándjaiban és törekvéseiben szórakozó kis tarsaságban való megjele- néstől visszariadt a szabadkőműves befo- lyásától való félelmében, azért, mert előre- haladása esélyeit látta veszélyeztetve e ma- gyar érzésű társaságban való résztvevésé- nek gyanúja altal. Ha nem volt is igaza, a példa azéry jellemző. A két Szfinksz, ami a nyíregyházi sza- badkőművesek Károlyi-téri palotája hom- lokzatát beszegi: ugy-e hogy rejtély! Avatatlan szem oda be nem láthat, hiszen még a napsugár is átlátszhatlanná festett szines üvegtáblákon át jut be, fényének tisztaságát veszítve, ez épület titokzatos- ságába, amelynek belsejébe nem férkőz- hetett be például egy helybeli banknak a szakértője, amelyhez a páholy, házára fölveendő kölcsönért fordult, de még az a hivatalos közeg sem, akinek a legutóbbi házacLo összeíráskor az épület helyiségei- nek 4- szobáinak — a számáról kellett vplna a hivatalos leletet fölvennie. Miért ez a nagy titokzatosság, a „humanizmusának, „jótékonyságinak, „liberalizmus "-nak, „hazafiság"-nak szolgálatában. Száz és száz egyesület szolgálja ugyan ezeket a célokat Magyarországon, nyíltan, törvény szerint megalkotott és alkalmazott alapszabályokkal. Hiszen a mi nemzeti — politikai és társadalmi törekvéseink gondolata és eszménye is csupa nyíltság, mert szentesitett és publikált törvények és ezeréves nemzeti karakterünk éradajyján nyugszik. Mi szükség van arra, hogy szabadkőműves páholyok rászoktatni akarják a magyart arra, hogy a „humanizmus", a „szabadelvüség", a „jótékonyság" s végül még a „hazafiság" eszméinek is titkos oltárokon áldozzon! A beolvasztó, nemzeti önállásunk s ezzel együtt nemzeti jellegünk megsemmi- sítésére irányuló törekvés ellen való négy- száz esztendős küzdelemnek circulus vitiosusában (a hibás kör olyan hibás okoskodás, mely azzal bizonyít, amit be kellene bizonyítania ez egy olyan helyzet, amiből nincs kiút) — minden jelek szerint megint egy dátumhoz jutottunk, amikor ebbe az élet-halál harcba magyar mivol- tunk minden erejét kell összegyűjtenünk, hogy el ne bukjunk. Ezer éves államiságunk intézményeit, amik magyarok, ezeken és ezekben nőtt társadalmunk nagy magyar erényeit szó- lítja harcba megint ez a megujuló küz- delem. Csak is koncentrált magyarságunkkal verhetjük vissza ezt a legújabb támadást.Meg kell megint ismernünk, a ma- gyarok Istenét! Éreznünk kell, hogy magyar levegő az, amit beszívunk és hogy magyar föld dobban lábaink alatt. Minden érzésünknek, minden gondolatunknak abból az egy forrásból kell fakadnia, hogy mi magyarok akarunk lenni és megmaradni. Ám, — ha majd még ránk váró nehéz küzdelmek, szinte bizonyossággal be- következő ujabb és ujabb szenvedések és véráldozatok után eljutunk az ígéret földjére — Magyarország függetlenségéhez: világboldogító eszmék nemzetközi forrásaiból akkor majd merítgethetünk mi is, ha úgy tetszik, mint egy nyelvben, egy vallásban egységes nagy nemzetek: a francia, az angol, a német, az olasz, a spanyol, a török és a többi. Addig azonban, minden, nem kizárólag nemzeti célú és vonatkozású, sőt nemzetközi forrásból fakadt törekvést és egyesülést a nagy küzdelmek előtt álló nemzeti erők bomlasztójának és elterjesztőjének tartunk, így és mindezekhez képest a szabadkőművességet is!
Dr. Popini Albert főgimnáziumi tanár úrral, a Bessenyeiről nevezett kör titkárával, mint a nyíregyházi szabadkőműves páholy főmesterével az ő, fentebb közölt cikkének a „Nyírvidékiben való/közzé- tételét általa is kért tanácskozásunk előzte meg. A nyilvánosság organuma lévén, s tudván azt, hogy a napfény tisztít és nemesít — semmi kifogásunk nem volt az ellen, hogy dr. Popini Albert tanárúr, mint a nyíregyházi szabadkőműves páholy „főmestere", erről a titkos szövetkezésről való közölni valóit itt a „Nyírvidékiben közzétegye. Íme megtettük! Megmondottuk azonban, hogy a mi régi, vérbeli és meg nem rontható, születésünk, neveltetésünk, apáink szenvedésein és vérén, és tudásunk tanulságain nőtt és gyökeresedett szívós, törhetetlen meggyőződésünk: a magyar nemzet ezen a nagy erejű és fundamentális alapján állva: a kritika minden — ez esetben igazán provokált — jogával élni fogunk. Egyelőre csak annak a titokzatosságnak, szinte megfélemlítő titokzatosságnak a kérdését vetjük föl, amelybe a „szabadelvűség", a „humánizmus, a jótékonyság és — alapszabályai utolsó pontjában — a „hazafiság" gyakorlásában ez az egyesület burkolódzik Mi ugy tudjuk, hogy Magyarországon titkos egyesületek, törvény szerint nincsenek, mert nem lehetnek! Van-e a nyíregyházi szabadkőműves páholynak törvényes hatóságok által jóváhagyott s mas egyéb egyesületek módjára hatósági ellenőrzés alá vetett alapszabályai. Ha Kemecsén, Demecserben, Nagykállóban Piripócson vadásztársulat alakul, megcsinálja a szabályzatát, hogy szeptembertől februárig milyen turnusokban szabad lőni a szegény nyulakat; ehez alapszabály kell, amit a törvényhatóság utján fel kell terjeszteni a kormányhoz, jóvá kell /hagyni az illetékes miniszternek, aki azután ez alapszabályoknak egy jóváhagyási záradékkal ellátott példányát leküldi alispánnak, hogy ez az alapszabályok jováhagyott rendelkezéseinek meg- tartását; ellenőriztesse. Hogy ez igy van, közöljük itt a ma is érvényben levő 1885. évi 1508. számú belügyminiszteri rendelet következő rendelkezéseit: Mindennemű egylet megalakulhatásának főkelléke, hogy alapszabály tervezetet a m. kir. kormánynak, illetékes törvényhatósága utján, láttamozás végett fölterjessze". (Még pedig /legalább is 3 példányban.) / „A törvényes felügyelet /joga és kötelessége ^z egyletek felett első sorban a törvényhatóságot illeti; ezen kötelesség gyakorol hatása céljából az alapszabályok egyik példánya mindenkor megküldetik A nyíregyházi szabadkőműves páholy megalakulásakor azonban, mindeme, minden elmagyarázást kiiáró kellékeknek mellőzésével Csak annyi történt, hogy a belügyminiszter egyszerűen értesítette a vármegye alispánját, hogy Nyiregyházán ilyen meg ilyen nevezetű szabadkőműves páholy alakult. Miért vonják ki magokat a szabadkőművesek a törvény sége alól, amely pedig szemben jogszabály es ellenőrzés lehető minden egyesüléssel Magyarországon ? A titokzatosságban gondolt erőt akarják ezzel nagyobbítani, hogy bátor harcosok táborát gyűjtsék össze a nemzeti hadsereg, a nemzeti külügyi képvviselet, a nemzeti bank, az elkülönített vámlerület és más nagy nemzeti, minden magyar törekvés végcélját képező törekvés diadalra juttatására!? Nem hisszük! Azonban látjuk, hogy ennek a titokzatosságnak megfélemlítő hatása van, mini ahogy példáját tudjuk annak, hogy egy nyíregyházi uri ember, magyar érzésű, / magyar eszmények és gondolatok ábrándjaiban és törekvéseiben szórakozó kis tarsaságban való megjele- néstől visszariadt a szabadkőműves befo- lyásától való félelmében, azért, mert előre- haladása esélyeit látta veszélyeztetve e ma- gyar érzésű társaságban való résztvevésé- nek gyanúja altal. Ha nem volt is igaza, a példa azéry jellemző. A két Szfinksz, ami a nyíregyházi sza- badkőművesek Károlyi-téri palotája hom- lokzatát beszegi: ugy-e hogy rejtély! Avatatlan szem oda be nem láthat, hiszen még a napsugár is átlátszhatlanná festett szines üvegtáblákon át jut be, fényének tisztaságát veszítve, ez épület titokzatos- ságába, amelynek belsejébe nem férkőz- hetett be például egy helybeli banknak a szakértője, amelyhez a páholy, házára fölveendő kölcsönért fordult, de még az a hivatalos közeg sem, akinek a legutóbbi házacLo összeíráskor az épület helyiségei- nek 4- szobáinak — a számáról kellett vplna a hivatalos leletet fölvennie. Miért ez a nagy titokzatosság, a „humanizmusának, „jótékonyságinak, „liberalizmus "-nak, „hazafiság"-nak szolgálatában. Száz és száz egyesület szolgálja ugyan ezeket a célokat Magyarországon, nyíltan, törvény szerint megalkotott és alkalmazott alapszabályokkal. Hiszen a mi nemzeti — politikai és társadalmi törekvéseink gondolata és eszménye is csupa nyíltság, mert szentesitett és publikált törvények és ezeréves nemzeti karakterünk éradajyján nyugszik. Mi szükség van arra, hogy szabadkőműves páholyok rászoktatni akarják a magyart arra, hogy a „humanizmus", a „szabadelvüség", a „jótékonyság" s végül még a „hazafiság" eszméinek is titkos oltárokon áldozzon! A beolvasztó, nemzeti önállásunk s ezzel együtt nemzeti jellegünk megsemmi- sítésére irányuló törekvés ellen való négy- száz esztendős küzdelemnek circulus vitiosusában (a hibás kör olyan hibás okoskodás, mely azzal bizonyít, amit be kellene bizonyítania ez egy olyan helyzet, amiből nincs kiút) — minden jelek szerint megint egy dátumhoz jutottunk, amikor ebbe az élet-halál harcba magyar mivol- tunk minden erejét kell összegyűjtenünk, hogy el ne bukjunk. Ezer éves államiságunk intézményeit, amik magyarok, ezeken és ezekben nőtt társadalmunk nagy magyar erényeit szó- lítja harcba megint ez a megujuló küz- delem. Csak is koncentrált magyarságunkkal verhetjük vissza ezt a legújabb támadást.Meg kell megint ismernünk, a ma- gyarok Istenét! Éreznünk kell, hogy magyar levegő az, amit beszívunk és hogy magyar föld dobban lábaink alatt. Minden érzésünknek, minden gondolatunknak abból az egy forrásból kell fakadnia, hogy mi magyarok akarunk lenni és megmaradni. Ám, — ha majd még ránk váró nehéz küzdelmek, szinte bizonyossággal be- következő ujabb és ujabb szenvedések és véráldozatok után eljutunk az ígéret földjére — Magyarország függetlenségéhez: világboldogító eszmék nemzetközi forrásaiból akkor majd merítgethetünk mi is, ha úgy tetszik, mint egy nyelvben, egy vallásban egységes nagy nemzetek: a francia, az angol, a német, az olasz, a spanyol, a török és a többi. Addig azonban, minden, nem kizárólag nemzeti célú és vonatkozású, sőt nemzetközi forrásból fakadt törekvést és egyesülést a nagy küzdelmek előtt álló nemzeti erők bomlasztójának és elterjesztőjének tartunk, így és mindezekhez képest a szabadkőművességet is!
http://www.ppek.hu/konyvek/Miklossy_Istvan_A_magyarorszagi_szabadkomuvesseg_felforgato_torekvesei_1.pdf
http://www.fszek.hu/mtda/Bartha-A_szabadkomuvesseg.pdf
http://mek.oszk.hu/06200/06293/06293.pdf
http://mtdaportal.extra.hu/books/abafi_lajos_a_szabadkomuvesseg_es_az_uralkodohaz.pdf
https://karpatiaklubgyor.gportal.hu/portal/karpatiaklubgyor/upload/520225_1347821374_09897.pdf
http://acta.bibl.u-szeged.hu/40725/1/aetas_1996_001_075-086.pdf
http://www.galilei.hu/erdekes/kupan.pdf
http://midra.uni-miskolc.hu/document/16229/8952.pdf
http://real.mtak.hu/95646/1/Aszabadkomuvesdosszie.pdf
https://www.karizmatikus.hu/images/stories/docs/Paul_J._Jakobius_-_Utols_harc_95-122.pdf
Én nem vagyok szabadkőműves, de nincs jogom mások nevét felfedni akik tagok. Nem kérkedünk, de nem is vagyunk titkosak. Sajnos sok összeesküvéselmélet látott napvilágot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése