Könyvtár (gör.
bibliothéka, a. m. biblion, könyv és théké szekrény) 1. az a terem vagy épület, melyben a könyvtár el
van helyezve; 2. oly könyvgyűjtemény, mely terv szerint osztályozva és rendezve
van: itt az utóbbi értelemben lesz róla szó. Lehet nyilvános- (országos) és
társulati-, tudományos- és közművelődési- vagy nép-, szak- és egyetemes
könyvtár.
Egyiptomban és
Ázsiában már Kr. e. a XIX. században van könyvtáraknak nyoma vallásos
könyvekből, mint Memphisben, Susában, Jeruzsálemben a templomok mellett s
könyvtár-maradványok az asszír-babiloniai ékiratos cserepek is. Görögországban
a legrégibb könyvtár a Peisistratusé; volt ott több intézetnek is könyvtára.
Leghíresebbek voltak a II. Eumenes és II. Attalus által alapított Pergamonban s
a Ptolemeus Soteré Alexandriában amaz 200 000, emez 700 000 kötetből
(tekercs). Rómába Paulus Aemilius, Sylla és Lucullus hozták Görögországból és
Ázsiából az első könyvtárakat; híres magánkönyvtára volt Cicerónak, Varronak,
Atticusnak. Caesar egy és Augustus két könyvtárat alapított. Kr. u. a IV.
században 28 nyilvános könyvtár volt Rómában. E tájt híres volt a Szt.
Pamphiliusé Caesareában (Kr. u. 309), Nagy Konstantiné Bizáncban
(Kr. u. 336.).
A középkorban
a barátok másolataiból állottak elő a kolostori könyvtárak. (Sinai, Athos‑hegyen,
Monte Cassinón, ilyenek a Fleuri sur Loire-i, hersfeldi, ratisboni, clugny-i,
canterburi, yorki, durhami, korvei-i, fuldai, st.-galleni apátságokéi és a
templomok mellettiek stb.). A legrégebbi köztük a vatikáni (V. sz. Kr. u.) s a
leghíresebb is. A könyvnyomtatás s a humanizmus nagy lendületet adott a
könyvtár-alapításnak, midőn már a fejedelmek s magánosok, olykor városok is
könyvtárakat alapítottak, mint I. Mátyás Budán a Korvinát (XV. sz.) és
Frederigo Borromeo Milánóban az Ambrosianá-t (1609.). A XIV sz. óta létrejöttek
az egyetemi könyvtárak: Prágában (1348.), Lipcsében (1409.), Pécsett (1350.), Cambridgeben
(1475.), Nagyszombatban (1635.) stb. Ezeket követik a humanizmus és reformáció
által létrehozott városi közkönyvtárak: Ratisbon (1430.), Bécs (1440.),
Frankfurt (1484.). A feloszlott kolostorok könyvei is nyilvános könyvtárakba
kerülnek, melyek már a XVII‑XVIII. században megnövekednek. Itáliában az
első nyilvános könyvtárt Firenzében alapította Niccoli (1437.), ebből lett
1441. a külön épületben elhelyezett Laurentiana. Franciaországban a
Bibliothéque Nationale-t V. Károly alapította 1368. Amerikában
Jamestownban alapult az első könyvtár 1621., a Harvard University-é 1638., New
Yorkban 1700., majd a híres Library of Congress 1800. alapult
Washingtonban. Angliában az oxfordi Bodleiana alapult 1602., Briritish Museum
könyvtára 1753.
A
könyvtáraknak ma, céljaikhoz képest, számos fajuk van s a közműveltség
terjesztésének a tanintézeteken kívül a legszámottevőbb tényezői. Első helyen
állnak az ú. n. országos s azután az egyetemi könyvtárak. Amazok kötelessége
mindent befogadni, ami nyomtatásban egy ország területén megjelenik, nem
számítva egyéb tudományos anyagot; emezek kivált az egyetemeken művelt összes
tudományágak tudományos laboratóriumai.
Legnagyobbak a Bibtiothéque Nationale (Paris), 2 800 000,
British Museum (London) 2 200 000. Császári könyvtár (Szentpétervár)
1 500 000, Királyi könyvtár (Berlin) 1 200 000, Library of
Congress (Washington), Udvari könyvtár (Bécs) több mint 1—1 millió, Királyi
könyvtár (München) kb. 1 millió, Egyetemi és tartományi könyvtár (Strassburg),
Public Library (Boston), Múzeumi könyvtár (Moszkva), Public Library (New York)
kb. 8—800 ezer, Egyetemi könyvtár (Bécs), Bodleiana Library (Oxford), Nemzeti
könyvtár (Madrid) kb. 6—600 ezer kötettel. Összesen több mint 121 könyvtár van
a földön, több mint 200 ezer kötettel. Hazánkban a legnagyobbak: Nemzeti
Múzeumi könyvtár 467 000. Egyetemi könyvtár 492 053, Magyar
Tudományos Akadémiai könyvtár 164 000, Műegyetemi könyvtár 88 000,
Központi statisztikai könyvtár 112 000, Budapest városi könyvtár
85 000, Kolozsvári egyetemi és múzeumi könyvtár kb. 180 000,
Református kollégiumi könyvtár (Debrecen) 139 000, Esztergomi
főszékesegyházi könyvtár 112 000, Szt. Benedekrendi könyvtár,
Pannonhalma 186 000 Bruckeuthal-múzeumi könyvtár (Nagyszeben)
116 000, Iparművészeti múzeumi könyvtár (Budapest) 118 000 kötettel.
Újabban, a
múlt század közepe óta nagy változás állott elő a könyvtári politikában, mely
Észak-Amerikából és Angliából eredt, tudniillik a könyvtárakat a nemzeti
művelődés éppoly eszközeivé tették, mint az iskolát. Ezt azzal érték el, hogy
Angliában az Ewart-törvény által (1850.) és Észak-Amerikában Quincy Josiah
kezdeményére (1847.) községi stb. könyvtárak állítására külön pótadót
rendeltek. Ennek hatása majdnem csodával határos lett s e két ország szó
szerint be van hálózva mindenfajta közművelődési közkönyvtárakkal. A mozgalmat
hatalmasan támogatják Észak-Amerikában a Library Association s a magánosok
adományai, kik közül Carnegie Andrew kb. 50 millió könyvet adott e célra.
Európában Németország jár elől e nyomon. Hazákban az elszigetelt jelenségeket
nem számítva a könyvtár-ügy nagyobb arányú fejlődése a múzeumok és könyvtárak
országos főfelügyelősége és tanácsa működésével indult meg (1897.), melyek
főleg állami segéllyel működnek. A tanács elsősorban a népkönyvtárral
foglalkozik s a hazai közművelődési egyesületek segélyével ma már több városi
könyvtár mellett 1004 népkönyvtárat alapított 395 759 kötettel, melyek
2000—3000 kötetes típusúak, a főfelügyelőség pedig 30 nagyobb - tudományos
könyvtárt segélyez, és nyitott meg nagyobb helyeken. E működéshez járul a
városok mozgalma, melyek közt Szeged volt időrendben első s most Budapest
fővárosa amerikai mintára szervezi központi és fiókkönyvtárait. A népkönyvtári
ügyet hathatósan karolta fel a földművelődési minisztérium, mely 1914-ig 3837
községbe és tanyára stb. adott földművelési népkönyvtárt. Mellőzve itt azt,
hogy nálunk is mindenfajta tanintézetnek megvan a maga kisebb-nagyobb
szakkönyvtára, melyek közül egyes régibb felekezeti intézeteké gyakran
meghaladja a 30‑40 ezer kötetet és számos ezek közül ifjúsági
könyvtárakat is tart fenn, kivált 1902 óta jöttek létre nagyobb számmal a
népiskolai ifjúsági könyvtárak is, melyek részére Wlassics Gyula miniszter
alakította a Népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottságot (Nikib) s
ennek közreműködésével 1904 óta újra szerveztettek e könyvtárak, melyekkel ma
mindenfajta népiskola el van látva s összesen kb. 5—600 ezer kötet van bennük.
Könyvtárépület.
Kezdetben a
könyvtár valamely más épület része volt, egy szoba, terem, gyakran csak előre
dült lapokkal ellátott szekrény. A könyvek szaporasága létrehozta az
úgynevezett teremkönyvtárakat, ezek díszes nagy teremből álltak, magas
falszekrényekkel, a terem közepén dolgozó-asztalokkal, s a könyveket hágcsón
vették le. (Velenczei San-Marco, Vatikáni könyvtár, St. Geneviéve, Páris s
nálunk is a legtöbb: pannonhalmi, sárospataki, Batthyány-könyvtár
Gyulafehérvárott stb.). Ezt követték az oly teremkönyvtárak, melyek galériával
vannak ellátva, s a könyveket kézzel lehet levenni. Ezeknél is a szekrények
mind a falak mellett álltak. Ilyeneket a legújabb időkig is építenek s
építészeti kiképzésre nagyon alkalmasak. Lényegileg a nagy olvasótermek a
közkönyvtárak ma is ilyenek. A leghíresebb ezek közül a München királyi
könyvtár (1832‑34). Ennek egyik alakja az Angliában és Amerikában
elterjedt alkov- vagy kulisszás rendszer. Mind e rendszerek hiánya, hogy a hely
nincsen kihasználva, a könyvek lehozása fárasztó és zajjal jár, a kibővítés
majdnem lehetetlen. Mind e hiányokon a raktárszerű könyvtár (magazin-rendszer)
segített, melyet először a British Museumban (London 1854‑57) aztán a
Bibliothéque Nationale-ban (Páris 1863) alkalmaztak. Újabban a nagy
könyvtárakat az egész földön így építik. Nagyszerű mintái a berlini királyi, a
New York public és a Congress library (Washington), nálunk ilyenek a kolozsvári
egyetemi, a budapesti egyetemi könyvtárak, a budapesti műegyetemi könyvtárak. A
budapesti egyetemi könyvtár (1875) még galéria rendszerű. E könyvtárépítés
alapelvei: a könyvraktár és a könyvtárkezelési részek teljes különválasztása s
amazoknak a legnagyobb egyszerűséggel építése. A raktár csupa 2,3–2,5 m magas
emeletekből áll szilárd, üveg vagy áttört vaspadlóval, melyekben az állványok
1,5-2,5 m távolságban a falakkal merőlegesen vannak felállítva s így minden
könyv kézzel levehető. A falaknál tehát állványok nincsenek, csak kivételesen.
E raktárakban ma már minden vasból készül, tehát az állványok is, melyek
polcai fel és le mozgathatók, s e mozgatható beakasztásra ma mintegy 30
rendszer van, belőlük külföldi utánzásra nálunk is három szabadalmazva, melyek
el is terjedtek. Minden könyvtárakban azonban a ritkaságoknak fajok szerint
külön tűzmentes helyiségek készülnek. Az igazgatási, bibliográfiai (hivatali),
olvasó és könyvkölcsönző helyiségek az előbbiektől és magukban is ma
elkülönítettnek. Az olvasóterem rendszerint felül- vagy magas oldalvilágítással
központi elhelyezésű, hogy a raktárhoz könnyen hozzá lehessen férni. Ezt
fogadták el az amerikaiak, kiknél a könyvtárépítés a legmagasabb fokon áll.
Nálunk eltértek ettől úgy a Kolozsvári egyetemi, mint budapesti műegyetemi
könyvtárnál.
A mai könyvház
építés főbb alapelvei: önálló könyvtárépület, minden oldalról szabad tér,
világosság, száraz helyiségek építése, a bővítés lehetősége, a közönség által
használt összes helyiségek könnyű és a raktártól és hivataltól elkülönített
elérhetése, a könyvkivétel könnyű lebonyolíthatása, több olvasóterem (nagy
olvasóterem kézikönyvtárral, hirlapok, tudósok, esetleg nők, gyermekek, vakok
stb. számára olvasótermek), tágas, világos könyvkivevő hely, tágas
katalógusterem, kiállítási terem, kéziratok terme, előadó terem, esetleg
könyvkötő‑műhely stb.
A könyvtár
összetett funkcióit csak jól kialakított helyiségben lehet ellátni.
A könyvtárak
alapvető egységei, helyiségei:
multimédia övezet,
olvasóterem,
szabadpolcos rendszer,
megfelelő raktárhelyiségek.
KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÓI
IGÉNYEK, FUNKCIÓ ALAPJÁN LÉTREJÖTT KÖNYVTÁRTÍPUSOK:
n SZAKKÖNYVTÁR – egy tudományág szakirodalma;
n FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁR – az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és
tudományos tevékenységének kiszolgálása;
n ISKOLAI KÖNYVTÁR – tanárok,diákok napi munkájához szükséges
dokumentumok biztosítása, önálló könyv-és könyvtárhasználat, szellemi munka
technikájának elsajátítása;
A KÖNYVTÁRAK TÍPUSAI
n A használók köre és a hozzáférhetőség szempontjából
Nyilvános könyvtár – mindenki
látogathatja
n Korlátozottan
nyilvános könyvtár – bizonyos
feltételek mellett látogatható pl. : iskolai könyvtár, egyházi könyvtár
n A gyűjtőkör
szempontjából
Általános gyűjtőkörű könyvtár – minden
területre kiterjedő gyűjtőkör
n Fajtái:
nemzeti kvt. közösségi kvt.
(lakóhely szerinti kvt.) iskolai kvt.
n A gyűjtőkör
szempontjából
n Tudományos
és szakkönyvtár – egy-egy tudományterülettel
kapcsolatos dokumentumok gyűjtése és rendszerezése
n Fajtái:
akadémiai intézetek könyvtárai
országos, területi szakkönyvtárak
felsőoktatási könyvtárak
E-könyvtárak, adatbázisok, tematikus portálok
Csak
a neten található gyűjtemények pl.: MEK, MANDA, MATARKA, MOKKA, NAVA, ODR
n Fontosak még: Digitális Képarchívum:
DKA,Budapest Képarchívum,100 éves a Nyugat,Jeles napok, ünnepek és
évfordulók,Képidő – Magyarország képes történelmi kronológiája,1956 a Magyar
Elektronikus Könyvtár dokumentumaiban
n Könyvtártörténet (hogy jutottunk ide?)
A KÖNYVTÁR FELÉPÍTÉSE
A
KÖNYVTÁR TÍPUSÁTÓL, A FELHASZNÁLÓI IGÉNYTŐL, AZ ÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁTÓL IS FÜGG
n FUNKCIONÁLIS TEREK: beiratkozás –
Könyvtárhasználati szabályzat megismerése!!! -, kölcsönzés, adminisztrációs
pult; olvasótermek – kézikönyvtár, segédkönyvtár -; katalógusok; számítógépes
állomások - multimédia övezet; folyóirat olvasó; kutatórészleg; raktár (ha van)
n ZÁRT RAKTÁRI RENDSZER
n SZABADPOLCOS RENDSZER
n VEGYES RENDSZER
A SZABADPOLCOS
RENDSZER
|
n KÖLCSÖNÖZHETŐ
szépirodalom, ismeretközlő irodalom - ezen belül:
szakirodalom és ismeretterjesztő kiadvány (kalózos példa)
|
n
NEM
KÖLCSÖNÖZHETŐ
n kézikönyv,
n audiovizuális dokumentum,
n
időszaki kiadvány, n különgyűjtemény.
(Kölcsönzésük könyvtáranként változhat)
|
tankönyvek
KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK
n KÖLCSÖNZÉS
n HOSSZABBÍTÁS
n HELYBEN OLVASÁS
n HELYBEN OLVASÁS
n TÁJÉKOZTATÁS,
n IRODALOMJEGYZÉKEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA,
n KÖNYVTÁRKÖZI KÖLCSÖNZÉS,
n ELŐJEGYZÉSBE VÉTEL,
n MÁSOLATKÉSZÍTÉS, NYOMTATÁS (FIZETÉS ELLENÉBEN)
n INTERNET HOZZÁFÉRÉS,
n EGYÉB KÖNYVTÁRI PROGRAMOK SZERVEZÉSE PL.:
ISKOLAI
KÖNYVTÁRAK HÓNAPJA RENDEZVÉNYEI, ÍRÓ-OLVASÓ
TALÁLKOZÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése