https://docs.microsoft.com/hu-hu/azure/virtual-machines/linux/use-remote-desktop
https://hu.admininfo.info/habilitar-y-acceder-escritorio-remoto-en-ubuntu-linux
https://hu.omatomeloanhikaku.com/how-to-set-up-remote-desktop-on-ubuntu-6089
X Window System
X Window Sytemnek hívják a protokollok egy halmazát, amelyek a Unix/Linux rendszerekre épülő elterjedt GUI-k működésének alapjait fektetik le. Emellett hívhatunk X Window Systemnek egy ezekre az alapokra épített konkrét rendszert is. Az X Window Systemet röviden X-nek, illetve X11-nek is szokták nevezni (a 11-es szám a rendszer ma aktuális verziószáma). Az X Window System kliens-szerver alapú: lehetővé teszi azt, hogy a grafikus felhasználói interfész máshol jelenjen meg, mint ahol a programok futnak. Érdemes kitérni a terminológiára, mert elsőre kicsit szokatlan.
X Server: Az alkalmazások és a felhasználó között van, a kimenetért és bemenetért felelős. Megjeleníti a felhasználónak a grafikát, és továbbítja az alkalmazások felé a felhasználó bemenetét (billentyűleütések, egérmozgatás).
X Client: Az alkalmazások.
X Session Manager: Azért felelős, hogy a grafikus asztal állapotát el tudjuk menteni, később ugyanonnan folytatni (nem biztos, hogy kell nekünk ilyen).
X Display Manager: Bejelentkeztetés, session indítása. Bejelentkező ablakot ad felhasználónév/jelszót kérve, és elindít egy sessiont. (Szintén nem biztos, hogy kell.)
X Window Manager: Egy speciális kliens, ami az ablakok kinézetét, mozgatását, méretezését teszi lehetővé. (Szintén nem mindig kell.)
Desktop Environment (DE): Egy adott teljes, nagyjából egységes megjelenésű grafikus felület. Rendszerint saját X Session Manager + X Display Manager + X Window Manager van benne, emellett egyéb dolgok a grafikus felülethez, pl. ikonok, desktop widgetek, háttérképek, stb. Desktop environment pl. a Gnome, a KDE, a Fluxbox, az Xfce stb.
--------------------------------
Xming X Server
Szükséges hozzá:
Windows: Xming X Server (Putty Link-et is felteszi a könyvtárba)
Linux: sshd
Az Xming egy pár perc alatt összehozható megoldás, melynél az X Server a windowsos gépen fut. Az Xming X Server most már donationware, tehát adakozni kell a szoftver készítőjének, ha a legújabb változatokat szeretnénk letölteni. A régi változatok is tökéletesen működnek, elérhetők az Xming SourceForge-ról.
(thumbnail)
Xming, egyablakos mód, window manager nélkül. A távoli linuxos szerveren futó két alkalmazás "ablaka" nem méretezhető, mozgatható.
(thumbnail)
Xming, egyablakos mód, fapados twm window managerrel - ablakok már méretezhetőek, mozgathatóak
Miután elindítottuk az Xming X Server programot a Windows-on, SSH-n keresztül (pl. Puttyval) kell a Linuxhoz csatlakozni, X11 Forwarding (putty beállítás) segítségével a localhost:0 display-t a Windowsra irányítva. Ezek után elindítunk egy GUI-s programot a linuxos gépen - pl. "iceweasel" böngészőt. Mivel az adott SSH sessionben a display forwardolva van a Windowsra, az ablak a windowsos gépen fog megnyílni, az Xming gyermekeként.
A fentiek segítik megérteni a működést, de valójában egyszerűbb a dolgunk, nem kell a puttyval bűvészkednünk. Az Xming X Serverhez tartozik egy XLaunch alkalmazás, melyben begépelhetjük a linuxos gép elérhetőségét (IP, felhasználónév, jelszó), és a futtatandó programot, és már meg is jelenik az alkalmazás ablaka a gépünkön. Nem gond, ha speciális SSH paramétereket szeretnénk (pl. privát kulcsfájl), egy mentett putty session-re is hivatkozhatunk a nevével. Az XLaunch ugyancsak lehetőséget nyújt arra, hogy beállítsuk, hogyan jelenjenek meg a windowson a linuxos alkalmazások. A lehetőségek:
Multiple Windows: minden alkalmazás külön Windows ablakban nyíljon meg
One Window: egy főablak, és azon belül jelenik meg minden alkalmazás
One Window Without Titlebar: mint az előző, csak nem lesz ablakkerete az Xming főablaknak
Fullscreen: teljes képernyős megjelenítés
Az első lehetőséget leszámítva (ahol minden alkalmazásnak külön Windows ablaka lesz), minden elindított linuxos alkalmazás ugyanabba az Xming főablakba kerül, alapból egymást eltakarva, a méretezés és mozgatás lehetősége nélkül. Ha több alkalmazást futtatunk e 3 megjelenítési mód egyikében, és szeretnénk ablakokat méretezni, mozgatni, kell egy külső window managert is futtatnunk, akár a (vagy egy másik!) linuxos, akár a windowsos gépen. A Desktop Environmenteknek (Gnome, KDE, Xfce stb.) mindnek van Window Managere, ha fent van az egyik, használhatjuk azt. De egyáltalán nincs szükségünk egy teljes desktop environment telepítésére a linuxunkra, elegendő egy fapados window manager, mint például a twm. Természetesen vannak szebbek is: nézzünk körül pl. a Wikipédián.
Ha megvan a window managerünk, két lehetőségünk van:
Indítsuk el a window managert, ugyanúgy, mint bármely más alkalmazást, melynek a kimenetét a Windows-on szeretnénk látni. Máris tudjuk az ablakokat mozgatni az Xming főablakon belül. (Érdemes a háttérben indítani, "twm &".)
XDMCP-mód. Ekkor egy speciális, UDP-alapú protokollal (XDMCP-vel) kommunikál az X Server és a távoli X Display Manager. Ezt a módot az Xming fejlesztője problémás esetnek titulálja: a protokoll alapból nem titkosított, ráadásul X Display Manager telepítésére is szükségünk lenne. Az XDMCP-vel itt nem foglalkozunk részletesebben.
---------------
Cygwin/X
Szükséges hozzá:
Windows: Cygwin (ejtsd: "szigvin") környezet a szükséges Cygwin csomagokkal
Linux: sshd
Míg az Xming X Server egy kompakt, Windows felhasználóknak nem annyira idegen élményt nyújtó program, a Cygwin egy sokkal robosztusabb megoldás. Fel kell telepítenünk Windowsra a Cygwint, ami egy teljes, Unix-szerű környezetet épít fel egy könyvtárba. Több a lehetőségünk, de összetettebb a beállítás is, és ha a felhasználó csak a távoli asztal elérésére akarja használni a Cygwin-t, nem túl vonzó ötlet egy 260 megabájtos Cygwin környezet feltelepítése. A mérleg másik oldalon viszont az áll, hogy a lehetőségünk is több, és ha valaki már amúgy is használja a Cygwint, akkor külön program feltelepítése nélkül hozzáadhatja a pár szükséges X Server csomagot.
A Cygwin telepítése pár perc, ha szélessávú internet-kapcsolattal rendelkezünk. Ki kell választanunk, hogy mely programcsomagokat akarjuk telepíteni.
A Cygwin/X-es megoldáshoz ezekre van szükség az alapcsomagokon kívül:
xorg-server
xinit
openssh
opcionálisan még: xorg-docs, X-start-menu-icons
Elindíthatjuk az X servert. Először a Cygwin shell-t kell elindítani Windowsban (cygwin.bat). A Cygwin shellből a Cygwin-es X Server a 'startxwin' paranccsal indítható. Ez a fenti Multiple-Windows módnak felel meg.
Ha egyetlen windowsos Cygwin X Server ablakon belül szeretnénk látni minden linuxos alkalmazást, akkor a "startx" parancsot használjuk. Bővebb információ itt.
Csatlakozáshoz, X11 Forwardinghoz és programindításhoz használhatjuk a korábban bemutatott putty-s módszert, vagy a Cygwin SSH kliensét is:
Ha az X szerver ugyanazon a gépen fut, ahol az X kliens, akkor az X Window System helyett valami más fog felelni a távoli gépek közötti kommunikációért. Ilyen megoldás a VNC.
-------------------------------
A VNC programok mind az RFB protokollt használják, amely távoli hozzáférést biztosít a GUI-khoz. Mivel a framebuffer szintjén működik, platformfüggetlen. Az RFB protokollt az ORL-ben fejlesztették ki, de a bezárása után is fejlődött. Az aktuális protokoll-specifikáció elérhető a RealVNC honlapján.
4.1.1 vnc4server
A utolsó nyílt forráskódú változat a 4.1.3, mely VNC Open néven elérhető a RealVNC honlapján. Például a debianos vnc4server csomag is innen származik, a 4.1.1 verzióból.
Ha feltelepítjük, kapunk egy speciális X Servert, az Xvnc-t. Ha elindítjuk a VNCServert, elindul ez az X Server is, tehát itt, a címnek megfelelően, a linuxos gépen fog futni az X Server, a távoli kommunikációért pedig a VNC Server felel. Első indításkor be kell állítanunk egy jelszót, ezután egy windowsos kliensről már csatlakozhatunk is. Bármely VNC kliens használható, hiszen mind az RFB protokollt használja. Az 1-es display-hez a 6901-es port tartozik, és így tovább. Ezek után ha beállítottuk a default display-t (export DISPLAY=localhost:1.0), a futtatott programok már a VNC-s X szerverre küldik a képüket, és irányíthatjuk őket Windowsról. Direktbe is küldhetünk egy programot adott display-re ( "DISPLAY=localhost:1 iceweasel &").
Alapból a rendszer alapértelmezett ablakkezelője indul el a VNC-s X-Serverben. Ezen a home könyvtárban lévő .vnc/xstartup konfig fájlban változtathatunk - az "x-window-manager &" sort átírhatjuk egy másik Window managerre, pl. Openbox (openbox &), de elindíthatunk egy teljes Desktop Environment-et is, Gnome-os desktopunkat (gnome-session &), KDE-set (startkde &), Xfce-t (startxfce4 &), stb. VNC esetében az X-Server a linuxos gépen fut, így bármikor le-föl csatlakozhatunk, és folytathatjuk a munkát, ahol abbahagytuk. Ha le szeretnénk lőni a VNC szervert és vele a VNC-s X-Server-t, így tehetjük meg az 1-es display esetén: "vncserver -kill :1".
Ha más felbontással szeretnénk elindítani az VNC-s X-Servert, a következőképpen indítsuk: "vnc4server -geometry 1280x960".
Sajnos az ingyenes RealVNC változatok nem adnak titkosítást az adatforgalomra, csak a jelszó elküldésére. Ezt orvosolni tudjuk egy VPN létrehozásával, vagy egy SSH tunnellel pl. puttyban. Ennek a menete: pl. 1-es display esetén a windowsos 5901-es portot SSH-n keresztül a távoli gépen lévő localhost:5901-re forwardoljuk. E puttys SSH kapcsolat létrehozása után már a VNC klienssel localhost:5901-re kapcsolódhatunk. Ekkor már SSH tunnelen át, titkosított adatforgalommal érhetjük el a linuxos gépet. Érdemes SSH tömörítéssel, és nélküle is próbálkozni, a kapcsolatunk sebessége szerint lehet az egyik, vagy másik gyorsabb.
Még megemlítjük, hogy a VNC beállítható úgy, hogy XDMCP segítségével egy Display Manager login képernyőt is adjon, és HTTP szerverként is tud üzemelni, ekkor a megfelelő portra csatlakozva a távoli felhasználó böngészővel be tud lépni az asztalra, egy Java Applet segítségével.
4.1.2 TightVNC
A tightvncserver ugyanúgy működik, mint az előbb tárgyalt vnc4server - ugyanúgy a RealVNC nyílt forrású változatán alapul. Vannak benne TightVNC-specifikus részek, amelyek elvileg meggyorsíthatnák a kapcsolatot. Az én környezetemben nem tapasztaltam észrevehető különbséget - lassú kapcsolattal rendelkező szerver esetén lehet, hogy van. Mindenesetre TightVNC szerver esetén érdemes a TightVNC klienst használni, amely megvalósítja a TightVNC protokoll-bővítéseit.
x11vnc
Az előbb bemutatott két VNC-variáns virtuális X Servert futtat, amit távolról elérhetünk. Ha már van egy X Serverünk, amelyet szoktunk lokálisan is használni (értsd: monitor, billentyűzet, egér a linuxos gép előtt), és ezt a már meglévő desktopot szeretnénk távolról elérni, az x11vnc egyszerű megoldást nyújt.
A legegyszerűbb futtatási módja, ha egyenesen a grafikus desktopból indítjuk el egy shellből - ekkor nem fordulhat elő, hogy az x11vnc jogosultságproblémák miatt nem tud kapcsolódni az X-szerverünkhöz.
Egyébként a fenti kettőhöz hasonlók a beállítási lehetőségeink, és a kapcsolat titkosítását magunknak kell megoldanunk.
XRDP
A Microsoft Remote Desktop RDP protokollját használó szerver - ennek a segítségével a windowsos felhasználók a megszokott remote desktop kliensükkel tudnak egy linuxos asztalhoz csatlakozni. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű - az XRDP valóban megvalósít egy RDP szervert, de kell alá egy futó VNC szerver is, ezzel kommunikál a Linux oldalon. Így tulajdonképpen felfogható egy proxyként is egy RDP kliens és VNC szerver között (tehát tulajdonképpen a következő felépítés valósul meg: RDP kliens <------> hálózat <-----> RDP szerver - VNC szerver - X szerver - X kliens).
Debianban meglepően gyorsan működésre lehet bírni, az 'xrdp' csomagot installálva azonnal csatlakozhatunk a microsoftos klienssel. Az XRDP szerverhez való csatlakozáskor először egy session manager ugrik be, itt kell kiválasztanunk a VNC szervert, beírni az ip-t (localhost), portot, és a jelszót. Tehát az XRDP szerver egy meglévő VNC szerver mellé is gyorsan odarakható.
A debianos csomag az előbb taglalt vnc4servert használja, így a fentiek segíthetnek a testre szabásban.
Ugyancsak előny, hogy az RDP-ben a titkosítás adott, így nincs szükség tunnelre vagy VPN-re. Egyes netes források szerint a sima VNC-s kapcsolatnál gyorsabb, azzal az indoklással, hogy a VNC protokoll, ami lassabb az RDP-nél, csak lokálisan játszik szerepet, míg a valódi hálózati forgalom az RDP protokoll szerint történik. Én ezt se cáfolni, se megerősíteni nem tudom, mindenestre nekem nem volt lassúbb a sima VNC-nél. Az RDP valóban egy nagyon gyors protokoll két Windows között, ebben nagy szerepet játszik az, hogy szorosan együtt tud működni az operációs rendszerekkel, ami itt ilyen szinten nem valósul meg.
Egyébként csináltak egy VNC nélküli, valódi XRDP szerver is X11rdp néven, de erről nincs sok információ, és nem hozzáférhető könnyen elérhető/installálható formában.
Hibrid megoldások
Az előzőekben bemutatott pár megoldásnál is előjött már, hogy az X Server ugyanazon a gépen fut, ahol az X Client, egy másik protokoll valósítja meg a hálózati kommunikációt (VNC-nél RFB, Microsoft Remote Desktopnál RDP). A következőben bemutatott NX technológia is hasonló, de olyan szempontból hibrid, hogy itt a másik oldalon is van egy X Server. Tehát megfogalmazható úgy, hogy az X Server klasszikus munkáját megfelelően elosztják a két egymástól távoli gépen található két különböző X Server között.
NoMachine NX
(thumbnail)
forrás:http://www.nomachine.com/documents/getting-started.php
X11 session NoMachine NX-el
Az NX technológiát Gian Filippo Pinzari fejlesztette ki az olasz NoMachine cégnél. Az X-ben megszokott kliens-szerver architektúrára épül, de azon továbblép. Az X felépítése lehetővé teszi, hogy különböző gépeken fusson az X szerver és kliens. A klasszikus felállásnál sok a roundtrip üzenet - pl. a kliens üzen valamit a szervernek, de választ is szeretne tőle. Ha az X kliens és szerver távol helyezkedik el egymástól, ez nem szerencsés, nagyban lassítja a működést. Többek között ezt orvoslandó az NX három új részvevőt iktat be az X kliens és szerver közé:
NXAgent: egy mini X szerver arra a gépre, ahol az X kliens van.
Local NX Proxy, Remote NX Proxy: egy proxy-pár, a két gép között ezek felelősek a hálózati forgalomért.
A következőket tudták így megvalósítani:
X forgalom hatékony tömörítése;
cache mechanizmus, mely csökkenti a hálózati forgalmat;
X roundtrip üzenetek nagy részének kiküszöbölése, csak lokálisan történnek meg, az X Client és az NXAgent között;
lazy encoding algoritmus, amely azért felelős, hogy lassú hálózat esetén adott pillanatban mindig csak a fontos képernyőfrissítéseket küldjük át a hálózaton, ezzel a reakcióidő javul.
Az összes felsorolt megoldás közül utolsóként próbáltam ki a NoMachine NX-et. Míg az előző technológiáknál számszerű mérések nélkül nem sikerült sebességbeli különbséget észrevennem, a NoMachine NX-es távoli asztalon így is érződött, hogy gyorsabban reagál. Talán kimondható, hogy ez a leggyorsabb technológia, ha távolról szeretnénk elérni a linuxos asztalunkat.
Emellett előny, hogy funckiókban is nagyon gazdag a program, mondhatni mindent megvalósít, amiről a korábbiakban szó volt: teljes Desktop Environment futtatása, belépés már futó X sessionbe, egy alkalmazás futtatása egy windowsos ablakban. RDP és VNC sessionökhöz is csatlakozhatunk, és még sok más extra funckió van.
Ami ugyancsak tetszetős, hogy belépve egy NoMachine NX-es gépre, megkapjuk a futó NX session-ök listáját, és válogathatunk, hogy melyikre akarunk belépni. Kilépéskor pedig dönthetünk, hogy le szeretnénk-e lőni a session-t, vagy később vissza akarunk-e csatlakozni. Persze a session-kezelés a többi esetben is megoldható, de itt nagyon egyszerűen, rögtön elérhető.
A titkosítás beépített SSH klienssel történik, a sima linuxos user/jelszó párosunkat használhatjuk, ami igen kényelmes.
A licencelésről: a NoMachine NX-nek van egy ingyenes, closed source változata, amivel maximum 2 user tud távolról csatlakozni. A fő Linux disztribúciókra, és Solarisra letölthető a nomachine.com honlapon. Három csomagot kell telepíteni - a csomagok egymásra épülnek, így a szervergépünkre is szükséges egy nxclient nevű csomag:
nxclient
nxnode
nxserver
A telepítés után már fut is a szerverünk, a másik gépre a windowsos klienst letöltve már csatlakozhatunk is.
Itt az ingyenes változatokat taglaljuk, de megjegyzendő, hogy az üzleti NoMachine szoftverekkel komolyabb szolgáltatások is elérhetők, pl. NX szerverek egy blokkjának egybeni menedzselése, eloszott hálózati működés, load balancing.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése