Az „UAP” az égen feltűnő azonosítatlan, rendellenes jelenségek neve, míg az „UFO” kifejezést csak ismeretlen repülő tárgyakra szokás használni. Jelenség lehet egy felhő, villám, mágneses vihar stb., azonosítatlan repülő tárgy pedig lehet léggömb vagy repülő, aszteroida stb. A föld állapotával megegyező attribútumokkal rendelkező bolygó egy időben való kialakulásának esélye kisebb mint a lottóötös esélye. A világegyetem turbulens kaotikus komplex rendszerét a káosz jellemzi. Csak matematikai esély van rá. A Fermi paradoxon pont a nagy számok törényszerüségeire hivatkozik. A paradoxon alapja „a méretek érve”, amelyet számokkal lehet kifejezni. Még ha elhanyagolhatóan kicsi is lenne az intelligens élet jelenlétének aránya az e csillagok körül keringő bolygókon, akkor is nagyszámú civilizációnak kellene léteznie akár csak a Tejútrendszeren belül is. Ez az állítás a középszerűség elvét feltételezi, miszerint a Föld nem különleges, csupán egy bolygó a sok közül, amelyre ugyanazok a szabályok, hatások és valószínű kimenetelek vonatkoznak, mint bármelyik másik világra. A Drake-formula néhány becslése alátámasztja ezt az állítást, habár a kalkulációk mögötti feltételezések is vita tárgyát képezik. A hipotézis pedig hipotézis marad. Pont a nagy számok törvénye az ami miatt sántít az okoskodás. 800 milliárdra becsülik a galaxisok számát, mindegyikben 1000 milliárd csillag van, csak 5000 bolygót ismerünk. A jelenlegi teleszkópok észlelnek valamit, amit észlelnek és valamilyen áltudományos stigmával megbélyegzik, az empirikusan szerzett ismeret alapján és megszületik a hipotézis amit a sok Nobel díjas tudós fantáziája kelt életre. Aki ezt meg meri kérdőjelezni, azt vazallus média széttépi. A képletben szereplő tényezők számértéke sajnos majdnem teljes mértékben ismeretlen. A csillagok számán kívül mindegyik másik tényezőt csak találgathatjuk. Az újonnan fölfedezett exobolygók száma talán ad egy becslést a második tényezőre. A többiről csak annyit tudhatunk, hogy ha a vizsgált térrészbe a Tejútrendszer is beletartozik, akkor egyik sem nulla. Annak az esélye, hogy egy bolygón kontinensek és óceánok legyenek, és hosszú távú lemeztektonikával is rendelkezzen, nagyon kicsi mindössze 0,2 százalék (azaz 1000 bolygóból csupán kettő felelhet meg ezeknek a feltételeknek). Az említett tényezőkkel módosított Drake-egyenlet eredménye arra utal, hogy a fejlett civilizációk rendkívül ritkák, és a bolygók megfelelő körülmények között való megjelenésének esélye 0,0034 százalék és 0,17 százalék között van. Ez azt jelenti, hogy galaxisunkban 0,006-tól akár 100 000 aktív, kommunikatív civilizáció is létezhet, bár a tényleges szám valószínűleg az alsó határon van, figyelembe véve, hogy ezek a civilizációk korlátozott ideig kommunikálhatnak a lehetséges társadalmi összeomlás vagy kihalás miatt. És mivel ez az alsó határ közel esik a nullához, jó eséllyel nincs más értelmes élet a galaxisunkban. Ez segít megmagyarázni, hogy miért nem észleltünk még semmilyen jelet más civilizációktól, tehát ez a mostani kiegészítés a Fermi-paradoxonra is magyarázatot adhat.
Az értékek nem reálisak
R* = 10/év (10 csillag keletkezik évente) szerintem kb 100
fp = 0,5 (a csillagok felének lesznek bolygói) szerintem 70%
ne = 2 (csillagonként 2 bolygó lesz lakható) szerintem 100.000/1
fl = 1 (lakható bolygón ki fog alakulni az élet) szerintem csak minden 10.000.-en
fi = 0,01 (minden századik lesz intelligens) szerintem csak 10.000.000-ból 1
fc = 0,01 (minden századik lesz kommunikációra képes) szerintem csak 1000.000-ból 1
L = 10 000 év a pusztulásig Szerintem akár 20.000 év is lehet szerencsés esetben
Ennyi okos ember hogy állíthat ennyi ostobaságot. NA ha az általam megadott adatokkal számolunk, láthatjuk hogy az esély mennyire eltörpül.
A bolygók csillagászati élete során ritkán és rövid időre alakulnak ki olyan állapotok, amik lehetőséget biztosítanak az élet valamilyen formában való megjelenésére. Ha az idő fogalmát fényévre váltjuk, akkor akár több tízezer fényévnyi idő is kellhet ennek az állapotnak az együttállásához. Az élet kialakulásához több száz tényező együttes megléte szükséges, csillagászati, matematikai, biológiai és kémiai értelemben.
Lehet hogy a hozzánk legközelebbi galaxisban volt élet az egyik bolygón 10000 fényévvel ezelőtt, de mi nem állunk a fejlettség azon fokán, hogy képesek legyünk legyőzni a csillagközi távolságot, nem beszélve arról, hogy mára már semmi jele nem maradt annak az életformának.
A komplex rendszerünk attribútumainak együttállására kicsi az esély, mert az élet egy rövid instabil állapot. Az evolúciós sokszínűség kialakulásához pedig időre van szükség, elég egy váratlan aszteroida és visszaveti az életformát, lehet hogy csak gyíkok vagy halak vagy madarak lesznek a bolygón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése