Sok bódogságot, mongyuk könnyedén az ösmerősnek, de vajon mibül áll az ember bódogsága? Fogas kérdés, most okosodjon ki az ember, erre nehéz megfelelni, mert azt csaknem mindenki másban és másutt keresi, s a boldogságot van aki a pinzben, van aki a hatalomban, van aki a nyugalomban, van aki szeretetben, van aki a szerelemben, van aki békességben, van aki az egészségben, van aki a csendben, van aki a mulatozásban, van aki a családjában, van aki a kolocsmában, van aki cigerettában, van aki a hobbijában, van aki a munkájában, van aki a tanulásban. A megmívelt főd boldoggá teszi a serény földmivest, mert ő a nemtő a világ számára. „Segíts magadon, s akkor az Isten is megsegít!“ mondá az Úr a parasztnak. Ül a folyóparton és néz maga elé, várja az égből a sült halat. Fiam, vágj magadnak egy botot, kösd rá a gatya madzagodat, a másik végére egy ledeciatövist. Fogj a füben egy tücsköt, szúrd rá a ledeciára, dobd a vízbe oszt várj. Ha kifogtad a halat, szedjél rőzsét oszt süsd meg. A fűben rengeteg csiga van így eső után szedd össze és egyétek meg. A ledecia magja főve mint a tarhonya, jó lesz köretnek. A lábad alatt a porcsin dudva, finom saláta az ebédhez. A nagy őzlábgomba kirántva mennyei étek. Persze a fészekből csend el tojást hozzá. Nagyapám a századfordulón született, akkoriban ritka vót az oskola, nem vót aki megmutassa neki az írás-olvasás tudományát. Felesleges ákombákom, amivel nem lehet learatni az életet. Mégis mívelt vót, mert mindenre megtanította az élet, a szülei a nagyszülei és képes vót 10 embert felnevelni. A jó kasza az élet alapja a Rétközben. Nincs még egy olyan fárasztó munka,, mint a kaszálás. A gazda tehát igyekszik minél jobb szerszámot venni, azt minél jobban megösmerni,, tulajdonságát használás közben megfigyelni,, tapasztalatait a nehézségek elhárítására felhasználni. Nagyon ritka a jó kasza. — Nagyapám gondját is viseli, mert a jó szerszám nemcsak a maga könnyebbségére szolgál, hanem becsülést is szerez gazdája és társai előtt. A kasza pengéjéhez hozzátartozik a nyél, amelyhez a pengét a makk köti és az örv szorítja a vasékkel együtt. Hozzávaló a kaszakalapács és üllő a tőkével, a kaszakő a tokmánnyal. Vasárus boltokon kívül a piacon és a vásáron árulják a külföldi és hazai gyárakból való különböző jegyű kaszákat, amelyekét már májusban vásárolnak, hogy a lucerna és a gyöngyszéna vágáskor kipróbálják. Nagyapa mindég maga vásárolja a kaszát, nagy gonddal és mérlegeléssel. Nagyapa nézi az állását, vizsgálja, hogy hány markos, milyen és hány habot ver az éle, puha-é vagy acélbul való-í? Szalmaszállal (vagy krajcárral próbálja ki a mágnességét, rálehel, figyeli mennyi idő alatt szárad el rula a harmat, amibül az acél keménységére következtethet. Hangját is megpróbálja és a jóhang bámulatosan megrögződik az öreg füliben. Na értitekmán miér mívelt az öregapám? A hangvizsgálatnál,, ha mérgesen szól és sikít,, akkor kemény, a penge, ha tompán bug, akkor lágy. Akkor is puha, ha puffan. Ha »rözgős« a hangja,, réteges a penge. Az a kasza jó„ amelyiknek szép szava ,éles csengő hangja van, mondta nagyapa. Régebben a nagyon kemény, vagy lágy kaszákat felelősségre vásárolták ám. A kasza nyele bükk,, vagy keményebb az fűzfa,, amely puhábban tartja a markot. Ezt a fajtát dózsás oláhok árulják. A nyelén van a két kaccs, ezeknek a köze az öl. — Leginkább azt nézik,, hogy a súly arányosan van-e elosztódva,, ne legyen feles a kasza, ne imbolyogjon, ne forduljon el jobbra vagy. balra. A kaszát nagyapa maga veri ki élesre,, üllőn kaszakalapáccsal. A kalapálás megfelelő ülőhelyzetben történik. A kaszának a legszélét kell verni,, csipkésre nem szabad kalapálni. A szívós kasza a kalapálásnál nyúlik, a keménynek kiszakad az éle. Az ilyent a cseréptetőn süttetik a nappal,, hogy kilágyuljon. A kalapálást nagy gonddal kell végezni. Kalapáfás után a fenés következik. A kemény kaszát lágy kővel, a lágyat kemény kővel lehet jói' kifenni. A kaszakő a tokmányban áll amelyet növendék jószág szarvából készítenek. Vigyázva kell fenni, nehogy kiüsse a gazda a kasza élét. A felszerelt és kíélesitett kaszával már lehet kaszálni. Az alföldi ember hajolva kaszál. Ugy tartja, hogy «neki költ magát adnia a kaszának, jól odalépni, oszt tüvire ereszteni a kaszát,, nem högyölni«. Az az ember kaszál jól, aki egészen karikába jártatja a kaszát. Aki kicsit ad a kaszának, arra azt kiabálják: — Ereszd el a cipót hé!! A jó kaszás minden csapásra egyet lép. Aki két kis lépést megy előre, mászik, mint a béka. Az ilyen nagy erővel dolgozik.
Az aratás végire, a tarló televót kalangyával. Kévébe kötött, gabonacsomóval. Az alföldön az a szokás,, hogy; tizennégy részes kaszál egyszerre fehér ingben, gatyában. Az öreg részes a vezető. A kaszacsapás egyszerre megy az elsőjével. A gyengébbet az ügyesebt} hajija hátul. Gyakran rákaszál az előtte valóra, vagy kivágja a röndbül,, elébe kerül, — A tulbuzgónak az öreg fertályosok fokhagymával vagy zsíros rongygyal kenik be a kaszáját, hogy akadozzon. A kaszát vállon, hegyével felfelé viszik. Munka szünetelésekor a rönd» alatt áll a kasza,, mert a nap kisüti az élét. Ebéd idején a vontató tetejébe vág. A sok fenés nyújtott V-alakról U alakra tompítja a kasza élét –ezért kell kikalapálni. Egy tuskóba beütjük a kaszaüllőt s egy maximum 10dkg-s kiskalapács véknyítórészével (tehát nem az egyengetővel) aprókat, finomakat ütünk. Látszon meg a kalapácsütés nyoma, az élen. Az él enyhén (igen enyhén, max 0,2mm!) lehet csipkés. A dudvára kalapálás azt jelenti, hogy csipkésebbre verjük a kasza élét (ami így „fűrészeli” a vastagabb dudvaszárakat) Nagyon fontos az él és a penge szöge. A kasza élrésze a síkból (180fok) kissé lehajlik, mondjuk 185fokra. Na, ehhez kell már gyakorlat, ezért is domború a kaszaüllő háta, vagyis ezért nem igazán alkalmas a kasza élének kikalapálására a lakatosmester vassatujának egyengető része! A kasza lágyacél anyag, azaz a köszörülés rideggé teszi. A köszörű a kasza halála. Nincsen az a köszörű, még a vízzel hűtött sem, ami alkalmas kasza élezésre, mert a kaszát fenni kell, fenőkővel." 5-6mm-el beljebb kell kalapálni az éltől úgy hogy a kaszaverő üllő íves része nézzen felém és tőlem el. A kasza élezése kétféle módon történt. A nagyobb feladatot és szakértelmet a kasza kalapálása jelentette. A kalapálást egy erre a célra magukkal vitt kis legtöbbször szilfából készült tuskón végezték, melynek sokszor volt egy leszúrócsapja, mellyel a földben rögzítették. A kis tuskó felső részét egy vaskarika, abroncs védte a széthasadástól. Ebbe a tuskóba volt beleütve a vasból készült üllő, melyre a kasza pengéjét ráfektették és a csak erre a célra használt kalapács vékony végével a „smórjával” egyenletes ütésekkel elvékonyították, gondosan ügyelve arra, hogy ki ne „habosítsák” a pengét. A kalapács ütemes csattogása hozzátartozott a nyári rétek hangulatához. A másik élező eszköz a kaszakő volt, melyet a fából, szaruból, vagy vasból készült tokmányban tartottak vízben. A kaszának még egy segédeszközét ismerjük térségünkből ez pedig a gajmó, melyet a kasza nyelére erősítettek a pengétől kiindulva egy negyed körív alakban. A kasza rövid és hosszú kampója közé feszített húr, amely sorba rakja a lekaszált búzát. Elsősorban gabonában használták, funkciója pedig a levágott növényzet összehúzása vót. Kb. 5-6mm részt kell penge vékonyra kalapálni a földön török ülésben térddel alátámasztva oda-vissza haladva lassan adogatva bal kézben tartva a kaszát és egy ujjunkkal átkulcsolva az ülőt hogy ne csússzon ide-oda a penge. Nem baj ha nagyon vékony a produktum de vigyázat hogy ne nyúljon hullámosra illetve ne repedjen max egy két helyen. A kalapálás végeztével finoman végig kell haladni a kaszakalapács egyengető részével is hogy kialakítsuk a szabályos enyhén legörbülő formát. Ótán meg ha fenünk csak az élt csiszoljuk oszt nem a vasat. Fontos lenne hogy ne rideg olajban edzett vacak krómos ruszin kaszát vásároljunk mert azt képtelenség kiverni olyan kemény. A legjobb a régi magyar vagy tót kovácsoltvas kasza.
Régi szavak
Szuszék
Más nevén ácsolt láda. Nem összekeverendő a tulipános ládával.Már a Honfoglalás korában ismert és használt tárgyunk, mely funkcióját tekintve kisbútor, és ácsolással készült (ragasztás, szegelés nélkül). Elsősorban nászajándéknak szánt használati tárgy, melyet különböző módokon díszítettek (faragták, vésték, festették). Színezése természetes anyagokkal, festőnövényekkel történt.
Pruszlik
Női parasztviselet része, felsőruházatként. Ujjatlan, a mellkas védelmére szolgált, a mai mellények őse.
Téka
Tárolásra szolgáló bútordarab, rendszerint keskeny ajtóval, illetve rácsos díszítéssel.
Létezett falba süllyesztett és lábakon álló változata is. Ma a polcrendszerrel ellátott videó/DVD kölcsönzők általános neve.
Dézsma
A jobbágyok terményeiből, állataiból az egyház felé fizetett hányad, tized a dézsma.
Lőcsláb
Szekerek alkatrészeként szolgál, két oldalról támasztja meg a szekeret, így a súlyeloszlás kedvezőbb.
Franc
A szifilisz népies elnevezése.
Áristom
Zárka, fogház, melyben a kisebb büntetéseket töltötték le.
Pellengér
Szégyenfa, mely a renitensek megszégyenítésére, büntetésére használt eszköz volt. Egy kődobogón elhelyezett kőoszlopról van szó, melyhez az elítélteket kikötözték.
Acskó
A zacskó népies elnevezése.
Agáci
Az akácfa népies elnevezése, melynek virága az agacsi.
Ampa
Zománcos vízhordó-víztároló vödör.
Bagla
A boglya népies neve, mely eredetileg mértékegység volt. Megkülönböztettek mezei boglyát, téli boglyát és császári boglyát.
Bászli
Gátlásos és félszeg, bátortalan emberek gúnyos jelzője.
Bille
Kisfiúk nemi szervének népies megnevezése.
Botlófűz
Körbenyírt fűzfa népies neve.
Cseter
Sár, dagonya népies elnevezése.
Bugyigás
Csöcsös korsó, cserépedény, melyhez népi szólásmondás is kapcsolódik: akkora csöcse legyen a jányodnak, mint a bugyigás korsó.
Csurgó
Eresz, lefolyó, elfolyó, leginkább árokpart, mely a belvizet elvezeti.
Cunna
Női nemi szerv népies, játékos elnevezése.
Csicsóka
Gumós növény, melyet a szegények krumplijaként is emlegettek. Kiváló vércukorszint stabilizáló, ecetes csemegeként is fogyasztható.
Csikmák
Főtt tészta, mely nevét a csíkokra vágott kinézetéről és a paraszti kertekben is elérhető mákról kaphatta nevét.
Csoffadnyi
Fonnyadni, hervadozni, kókadozni.
Csök
Fatuskó, mely ellenáll a baltának, csak forgácsolódik. Innen ered a csökönyös szavunk is.
Csömíny
Darázs népies neve.
Csömőcsing
A szemölcs népies neve.
Fíreg
Baromfiakat lefojtó, bennük kárt tevő állatok gyűjtőneve (menyét, patkány, stb.)
Csunna
A női nemi szerv népies, játékos elnevezése.
Csuri
Csiri-csuri, régi szőlőfajtánk rövidített elnevezése.
Csuszkorányi
Csúszkálás, mely a dédapáink, dédanyáink gyerekkorában is kedvelt játék volt a kemény teleken.
Csúz
Mai szóhasználatban is a reumatikus megbetegedések egyik neve.
Csünt
Egy alom legkisebb malacának a népies neve.
Dilló
Bolondok gúnyneve a népies szóhasználatban.
Dörgécse
Acerina cernua, azaz egy halfajtának az egyik népies elnevezése. Ld. még dörgicse, disznóhal, durbincs, stb.
Dunnyog
Dünnyög, morog az orra alá.
Düddő
Együgyű, kevéstudású emberre mondják népiesen.
Facsanak
Fából faragott pohár népies elnevezése.
Farka píz
Ürgeöntéskor az ürge levágott farkával számoltak el, amiért pénzt kaptak az öntők.
Fejbísznyi
Fejbeverni.
Fézsódéros
Féloldalas tárgyak határozószója.
Kurumpú
A krumpli, kolompér népies tájnyelvi megnevezése.
Firhang
A függöny szavunk, németből átvett megfelelője, mely ma is sok helyütt használatos.
Gaborgya
Hebehurgya, hirtelen haragú, hirtelen felindulásból cselekvő ember megnevezése.
Gaborgyálkodik
Hirtelen haragú ember dühbe jön és meggondolatlanul cselekszik.
Gerzemice
Egytálétel, de lángos és csalamádé megnevezése is, a tájnyelvtől függően.
Gögyöleg
Tájnyelvi kifejezés a folyókanyarra.
Gyaszmat
Hibás, rossz darab megnevezése a népnyelvben.
Gyürke
Máshol sercli, a kenyér végének játékos megnevezése.
Gyűszmíkel
Nem találja a helyét, jön-megy zaklatottan.
Hetlekotla
Zavaros, érthetetlen beszédre használja a népnyelv ezt a kifejezést.
Hömbölgő
Népies megnevezése a hengernek, henger alakú szerszámnak. Nem összetévesztendő a hőbörgővel, mely a zajos, szitkozódó ember jelzője.
Hőröget
Más szóval hőbörög, azaz lármát csapva próbálja bizonyítani az igazát.
Hurimál
Másutt hurcol, huzigál, húzgál, azaz megpróbál odébb vinni.
Iskátula
Gyufás skatulya, kisméretű doboz megnevezése a népnyelvben.
Kahittyul
Megfázott és köhög, köhécsel, krahácsol.
Kákics
A gyermekláncfű, pitypang neve, egyben régi, magyar településnevünk is.
Kákabílű
Másként: egyszálbélű, a végletekig sovány emberek gúnyneve.
Kákórágó
Másik ember, vagy embercsoport csúfolására használatos népnyelvi kifejezés.
Kalótya
Zavaros, érthetetlen beszédű ember.
Kalótyál
Zavarosan, hadoválva beszél valamiről, melynek értelme nincs.
Kese-pisa
Színéről, hőfokáról elnevezett, ihatatlan sör.
Kupica
Folyadék, leginkább szilvapálinka mértékegysége. Ma is használatos kifejezés.
Kutrica
Ól, disznóól megnevezése a népnyelvben.
Kútyul
Iszik, megissza a magáét. Nem összetévesztendő a kutyul, elkótyavetyél kifejezéssel, mely valaminek az elvesztését jelöli.
Kübli
Másként köbli, mely a bilit, wc-t jelöli a népnyelvben.
Lajbi
Női mellényke vagy férfiaknak, posztóból készült kabát megnevezése.
Mamusz
Birkabőrrel bélelt házicipő.
Lésza
Korabeli, alkalmanként használt heverő, vagy gyermekágy, később istállóbútor néhány vastagabb faágból és gyékényfonatból elkészítve.
Löködni
Lökönnyi, lökdösni, azaz taszigálni valamit vagy valakit.
Megguzslat
Gúzsba köt valamit, vagy valakit.
Máglya
Farakás, melyet elégetnek. Korábban boszorkányok, elítéltek kivégzésének színhelye.
Míhe
Méhecske népnyelvi megnevezése.
Miling
Halászati kifejezés a népnyelvben, a hálóra mondják.
Muruggya
Elesett, gyámoltalan, bugyuta emberre mondja a népnyelv.
Múszul
Kisbaba és fogatlan dédanyja majszolgatja az ételt.
Ómárium
Máshol almárium, azaz üveges kisszekrény, bútordarab.
Öregkís
A nagykésre használt népnyelvi kifejezés.
Összehidor
Összekapar valamit.
Pattyog
Víz mentén, a partról a békák pattognak, ugrálnak a vízbe.
Poszra
Kákabélű, sovány, girhes, beteges ember.
Poszrul
Betegesen lefogy, ledoványodik.
Préssajt
Az elkészítés menetéről nevet kapott élelmiszer, azaz a disznósajt megnevezése népiesen.
Prucka
Felsőruházat elnevezése. Mellény.
Puffancs
Krumpliból készült étel, amely a sütéskori alakjáról kapta a nevét.
Puffog
Mérgeskedik, dühös valamiért, népiesen.
Rapsic
Más szóval rabsic, azaz orvvadászok, orvhalászok népies megnevezése.
Réce
Vadkácsa, vadkacsa-félék gyűjtőneve a népnyelvben.
Rékas
Mosatlan edény a népnyelvben, míg máshol "folyó", a mai Zagyvarékas egykori névadója.
Remísz
Veszélyes, erdős-mocsaras terület.
Rongyás
Rongyos-ócskás kereskedő, a mai másodkézbeli boltok népi elődje.
Rücset
Korpa, amiből mindig több volt, mint a tiszta, szitált lisztből.
Spapula
Takaró népies neve.
Srót
Kukorica- vagy búzadara, mellyel a szárnyasokat, vagy a jószágokat etették.
Stelázsi
Kamrában használatos polcos állvány, a különféle ételek, befőttek tárolására szolgál.
Szerha
A nádtető szélének megnevezése, ahová szívesen fészkelték be magukat a méhek és darazsak.
Szuktéros
Szűk, kinőtt holmi, melyet még sokáig viseltek a szegénysorú gyerekek.
Taffog
Mai szóhasználatban klaffog. Régen a sáros lábbal járkáló emberre mondták.
Tápli
Halászatban használatos emelőháló elnevezése.
Törek
Gabonafélék szalmája, töreke.
Tregács
Hosszú derekú talyiga megnevezése, más nevén még: tragacs.
Tuló
Tolikapa, tolókapa, mely a földeken végzett munka megkönnyítésére szolgáló, kerékkel ellátott kapa megnevezése a népnyelvben.
Ümög
Kézelő nélküli ing, melyet a férfiak viseltek.
Velagásznyi
Elfenekelni, elkalapálni, ellátni a baját.
Vérnyogó
Visító, valódi szavakat nem mondó, vagy eltorzító hangon kiabáló személy.
Vindű
Zsírosbödön, kácsazsíros bödön népi megnevezése.
Zsiba
Kisliba tájnyelvi megnevezése.
Tipródik
Tanácstalan, járkál fel-alá, gondolkodik, gondban van.
Ámbitus
Régies írásmóddal: ambitusos, ambitus. Parasztházak udvarra néző oldalán lévő házrész, mely oldalt zárt, fedett, és korláttal vagy korlát nélkül készült esővédelmi céllal.
Beli
Dajkaszó, melyet a gyermekek csitításakor használtak: csicsíjja, csicsíjja, beli, csíjja.
Cucaj
Állati bőrből készült mellény, bőrbekecs.
Eltirhul
Nemkívánatos személy valahonnan eltakarodik.
Fúrik
Másként: furik, talyiga. Oldal nélküli talicska egy kerékkel, egy támasztékkal, egy hosszú rakfelülettel és két tolókarral.
Garád
Nem a mai értelemben vett kerítés, melyet szúrós növényekből, gazból, szénából, trágyából, vagy ültetett, tüskés élőnövényből készült.
Lóca
Népi bútor. Karfás-háttámlás változata 2-3 személynek biztosít ülőfelületet, a támlátlan, keskeny változata a mai sörpad elődje.
Mocsolya
Mocsaras, vizes terület népies elnevezése.
Nagyéhetős
Nagyétkű, jó étvágyú ember vagy jószág.
Nyuszkán
Anyaszült meztelen, mezítelen lévő ember.
Oszten
Aztán, azután.
Pónnyus
Durva szövésű pokróc.
Studéroz
Elgondolkodik, gondolkozik valamin, megoldást keres.
Tüvisk
Tüske, tövis, valamilyen tüskés növényről, pl. akác, ördögszekér.
Bolynyík
Borzas, kócos, fésületlen haj jelzője.
Vajling
Vájling, vájdling, rendszerint zomácos, kétfüles tál. Később készült alumíniumból, újabban műanyagból.
Hokedli
Négylábú, támlátlan, térdmagasságig érő konyhai szék, néha beépített fiókkal.
Kredenc
Konyhaszekrény, amiben tányérokat, poharakat, tároltak a felső részben, edényeket, lábasokat, fazekakat az alsó részben, fiókjában az ekcájgot, azaz a kést, villát, kanalat.
Csónyik
Tölgyfából vagy fűzfából készült, kivájt vízi jármű.
Trotinét
Kétkerekű jármű, roller, később motor gúnyneve.
Vánkos
Vastagabb párna.
Cvetter
Pulóver.
Baszárka
Oldalról gombolható, birkabőrből készült mellény, kifordítva, azaz belül szőrös.
Varázsdob
Ünnepeken, jóslások alkalmával használatos egyfenekű dob.
Góré
Csöves kukorica számára készült építmény, függőlegesen álló akáclécekkel. Magyar találmány.
Kaszárnya
Katonai laktanya régies neve.
Lengemagyar
Bőgatya, bő szabású nadrág.
Napam
Anyós megnevezése.
Lajtorja
Létra népies megnevezése.
Findzsa
Kávéscsésze, teásbögre megnevezése a népnyelvben.
Sufnyi
Sufni. Udvari tároló építmény.
Pesze
Nagymamák megkülönböztetésére szolgáló jelző. Anya ágon lévő nagymamáé a pesze mama.
Csirkegomba
Kucsmagomba népi neve. Nem összetévesztendő a csiperkegombával.
Fosóka
Sárgaszilva, posóka. Ma is ültetik díszfaként, illetve falusi kertekben, útszéleken gyakori, savanykás ízű szilva.
Vadóca
Vadalmafa, vadalma tájnyelvi neve.
Egres
Köszméte, püszke, pöszméte - változatos nyelvi alakokban előforduló gyümölcsnevünk. Savanykás-édes kora nyári bogyósgyümölcsünk.
Borozda
A mai barázda szó korai megfelelője.
Bacso
Számadó juhász megnevezése, ma is gyakori családnév.
Fuszekli
Rövid harisnya, ami a boka fölött végződött és tartó tartotta.
Sárig
Sárga, homokszín megjelölésére szolgáló jelző.
Hajdunfün
Hajadonfőtt, azaz kalapnélküli, nem fél, hogy megfázik a feje.
Spájz
Élelmiszerek tárolására szolgáló kamra a házon belül.
Vindöly
Zsírosbödön tájnyelvi megfelelője.
Sulanca
Népi étel, krumplinudli.
Nászasszony
Gyermekünk anyósának megnevezése.
Nászom, nászuram
Gyermekünk apósának megnevezése.
Csimota
Óvodáskorú kisgyermek megnevezése a népnyelvben.
Öregbátyám
Idősebb férfirokon megnevezése.
Rétja
Létra tájnyelvi megnevezése.
Ciha
Párnahaj, ami erős vászonból készül, a toll megtartására szolgál.
Pulya
Kisgyermekek gyűjtőneve.
Paszuly
Bab népi neve. Másként: fuszulyka, paszulyka.
Svártli
Disznóöléskor készített húsétel kolbászhúsból és belsőségből.
Tutyi
Kéreg nélküli, kötött papucs neve a Dunántúlon. Ma a kapucnira használják inkább.
Sparhelt
Konyhai tűzhely, melynek vaslapján főztek, a lerben sütöttek. Fatüzeléses alkalmatosság.
Csuma
A szőlőkocsány, melyről a bogyót már leszedték, illetve használják a különböző gyümölcsök szárára is.
Angyalbögyörő
Tésztaétel, de használták a kisfiúk nemi szervének megnevezésére is.
Penna
Kihegyezett madártoll, melyet írásra használtak az írástudók.
Vecsernye
Esti imádság része.
Kulipintyó
Kicsi falusi, faluszéli házikó.
Latorkert
Kerítésféle, amit sűrűn egymás mellé levert karókból építettek.
Saroglya
Lécekből készített hordóeszköz, melyet két ember vitt.
Ipam
Após megnevezése.
Porkoláb
Várparancsnok vagy börtönparancsnok megnevezése.
Atyafiság
Szegről-végről rokon emberek megnevezése a családon belül, illetve megszólítás.
Csűrdöngölő
Székelyföldről átvett verbunk, táncforma.
Silinga
Gyékényből fonott kétfülű kosár, véka megnevezése másutt.
Cibere
Lekvár főzésekor az üst oldalára kiülő finom csemege. Másutt erjesztett gabonakészítmény, vagy gyümölcsleves.
Butella
Hosszú nyakú borospalack tájnyelvi megfelelője.
Kvaterkázik
Ünnepélyes étkezések, disznótor után leül a társaság borozgatni.
Abaposztó
Ruhaanyag.
Abajdóc
Szemetes, vagy rozzsal kevert búza neve.
Abálás
Húsfélék főzése, melynek során az idegen anyagok elválnak a hústól. Rendszerint disznóöléskor alkalmazott eljárás.
Abora
Négy oszlopon álló építmény, rendszerint zsupfedéllel, esetleg cseréppel. Ma hasonló kialakítású készgarázsokat kaphatunk.
Abroncsos háló
Mérést segítő eszköz a hal árusításakor.
Abroncs-párta
Gyöngyös párta a gazdag leányok esküvői fejdísze.
Abronyica
Vállon átvethető rúd, amit rendszerint vízhordás könnyítésére használtak.
Ágboglya
Fák lombja megszárítva, melyet takarmányozásra használtak.
Aggott tej
Aludttej, a mai kefir őse.
Aggszéna
Az első kaszálású fűből készült, szárított széna.
Ághegy
Halászati eszköz fából és hálóból készítve. A csónakból merítéssel tudják vele kifogni a halat.
Agos gyerek
Angolkóros gyerekek gúnyneve.
Ágszék
Más nevén tőkeszék. Esetenként ácsolt lábbakkal rendelkezett.
Nyoszolya
Friss házasok nászágya.
Superlat
Ajtóra akasztott függöny.
Ágyrajáró-szék
Gyalogszék, vagy tőkeszék másik megnevezése.
Fehérnép
Nők megnevezése. Valószínűleg a nők által általánosan viselt, fehér ruhaszínek miatt.
Ajtólék
Négyszögletes lék a jég alatti halászathoz.
Akadótörés
Halászatban használt eszköz, melyet májustól októberig használtak a halak fölfogására.
Kataszteri hold
Ekével egy nap alatt felszántható terület. Mai mértékegységben 5754,64 négyzetméter.
Akó
Borászatban használatos űrmérték, mely tájegységenként akár más űrtartalmat is jelenthetett.
Nőszik
Férfi fehérnépet kerülget.
Alakor
Egyszemű, igénytelen, egyre ritkábban előforduló búzafajtánk.
Alattság
Hajózásban használatos vékony kötél.
Alfelügyelő
Vásárbíróság vezetőjének segítője.
Álivánka
Kukoricadarából, tejjel készült édes sütemény.
Aljsövény
Vesszőből készült alj, szekérderék.
Álladzó
Széles karimájú kalapokba varrt megkötő, lovagláshoz.
Allatúra
Az újasszony hozomány, minden ingó és ingatlan vagyona, amivel a házasságba lép.
Allódium
Szabad birtok, mely hűbéri jogokkal nincs terhelve.
Állófa
Földbe ásott, lecsonkolt, magas fa, amire a juhász felállva, messzire ellátott.
Állóka
Állítóka. Kisméretű, korabeli "járóka", melybe a gyereket beleállították, így nem kóborolhatott el. Mozgástere az állóka asztal részére korlátozódott.
Herefujtó aranyka
Sárga, élősködő növény, mely a megtámadott növényt befonja, megöli.
Napszállat
Napnyugta népies megnevezése.
Almás suba
Félköríves vágású suba, melynek a hajtókája volt jellegzetes. Ünnepek idején használták.
Napszám
Ledolgozott napok alapján fizetett munka.
Alom
Gabonafélék szárából készült alj az állatok számára, különösen az istállóban lovaknak, de teheneknek, tyúkoknak, nyulaknak is.
Álomszíj
Kocsisok segédeszköze, melyet ráhurkoltak a szekérderékra, hogyha elbóbiskolnának, a lovak akkor se maradjanak vezetés nélkül.
Alsó eplény
Keresztfa a kocsin, mely a rögzítésre, csatlakoztatásra szolgált.
Ohé
Indulatszó, mely sirámot, panaszt fejez ki.
Packa
Testi fenyítés, a nyitott tenyérbe mért tenyeres ütés pálcával, vonalzóval.
Amulett
Függő, csüngő, dísz, rendszerint nyakbavalón.
Paréj
Házak körül, útszélen terjedő gyom, szárnyasok, disznók csemegéje.
Ángy
Fiútestvér felesége, vagy apai nagybácsi felesége.
Angyalcsinálás
Tiltott magzatelhajtás, rendszerint rossz körülmények között, tragikus végkifejlettel.
Angyalfia
Karácsonyi ajándék kisgyermekek számára.
Angyalok hintója
A Göncölszekér népi megfelelője.
Perzekutor
Csendbiztos, hivatalos ember, pandúr.
Anyám-asszony
Az anyós népi megnevezése.
Anyatárs
A nászasszony tájnyelvi megfelelője.
Apácatükör
Olyan tükör, melynek egy részére szentképet festettek.
Pörge
Felfelé kunkorodó bajusz.
Aprája
Dudázáskor egy-két ütemes hangsor ismételgetése.
Apróbarom
Disznó, kecske, juh összefoglaló neve a tájnyelvben.
Pöttöm
Kistermetű, aprócska, leginkább gyermekre használatos szó.
Árendás
Bérlő, rendszerint földet a tulajdonostól bérlő személy megnevezése.
Póka
A pulyka tájnyelvi megfelelője.
Árkány
Hurok, melyet a szarvasmarha két szarvára dobnak rá.
Róna
Széles, nyílt víztükör, nagy kiterjedésű állóvíz. Később a művelésre vagy legeltetésre alkalmas földterület megnevezése.
Ártány
Kiherélt disznó, célja, hogy ne legyen ?büdös, kanyiszagú? az állat húsa. Továbbtenyésztésre ezen okból alkalmatlanná válik.
Árvaatya
A mai gyám megfelelője, apai vonatkozásban.
Árvagané
Szarvasmarhák, tehenek trágyája, melyet a legelőn szedtek össze a gyerekek. Kemencében használták fel tüzelésre.
Aszalás
Gyümölcsök szárítási, tartósítási eljárása, mely történhetett tűző napon, vagy kemencében, esetleg udvari kemencében.
Aszatolás
Szúrós levelű, karós gyökérzetű gyom, az acat kivágása késsel, éles, acatoló szerszámmal.
Ászok
A hordók biztonságos tartását, tárolását biztosító talpgerenda.
Asztag
Kévébe (kívíbe) kötött gabona, melyet kazalban tároltak az udvaron.
Sublót
Alacsony, fiókos szekrény, mely hasonlít a mai komódokra.
Asztalruha
Vászonruha, melyet asztalra, asztalszékre terítettek terítőként.
Asztalszög
A paraszti szobák szent, és legtiszteltebb helye, ahol családi étkezéseket is bonyolítottak.
Aszú
Penészgomba érlelte, zamatos szőlőszemek, melyek különleges ízt adnak a bornak.
Átalvető
Lovasok által használt készség, melyet bőrből készítettek, zacskó formájú volt, és a nyereg előtt átvetették a lovon.
Áteresz
Árkok közötti hengeres, boltíves megoldás a túltelítődés megelőzésére és az elfolyás megkönnyítésére.
Atilla
Magyar nemesi és katonai, zsinóros kabát, mely csípőn alul ért.
Áttört bútor
Pásztorok által készített faragás tölgy és bükk bútorokon, melyek táblásan készültek.
Babona
A hiedelem, varázslás, bűbájoskodás szinonimájaként használatos.
Atyafiságos egyezmény
A szokásjog a rokonságban előnyt élvez a törvénnyel szemben, sokszor szembe ment vele, és vita, per nélkül zajlott le.
Vesszőparipa
Bugás nádfejet vettek a gyerekek a combjuk közé, azzal szaladgáltak.
Ablaktábla
Kívülről védi az ablakot és a házat a fénytől, betöréstől. Rendszerint fából, később vasból készült.
Bába
Szülést segítő nő, cédulás vagy parasztbábaként, aki a szülő és a gyermekágyas nő mellett is tevékenykedett.
Babvetés
Más szóval: bobolás. 41 szem bab és egy szita (varázsdob) segítségével történő jóslási módszer, melyet asszonyok és férfiak is egyaránt alkalmaztak.
Ablakjog
A szomszéd telkére néző ablak léte vagy nemléte a szokásjoghoz kapcsolódik. Általánosan elfogadott, hogy a házak ablaka az udvarra vagy az utcafrontra nézzen. Világosítási okokból előfordul, hogy kisablakot nyit a szomszédra néző oldalán a háznak a gazda, melyhez kikéri a szomszéd engedélyét.
Abrakos tarisznya
Vastag szövetből készült, felül nyitott tarisznya, akasztóval, melyet a lovak fejére húztak, megtöltve abrakkal.
Bagózás
Idős állatok a takarmányt nem tudják megrágni rendesen és kiesik a szájukból. Másutt: a dohánylevél rágására mondják.
Ácsmesterség
Fa és gerenda szerkezeteket épít mesteremberek megnevezése.
Bakacsin
Temetésen koporsófedésre használt, néha hímzett szövet, az elhunyt életkorához, társadalmi rangjához igazodó színben.
Bakarasz
A hüvelykujj és a mutatóujj kifeszített állapotában lévő távolsága ? mely minden embernél más hosszúságú, így nem etalon.
Baket
Mai neve: ételhordó. Zománcozott edény volt, melyet egymásra helyezve szállították az ételt.
Bakkusz-járás
Farsang idején, húshagyókedden a legények beöltöztek állati bőrökbe és végigjárták a házakat. Dolguk végeztével a kocsmában mulattak, és elfogyasztották a kapott adományokat.
Adoma
Epikus műfaj, mely vidám történet, csattanós véggel.
Bakszekér
Gyermekek játékszere, melyet husángokból és gyékényből készítettek.
Baksus
Szüreti mulatságok hordóra ültetett, huszárruhába bújtatott központi figurája Tokaj területén.
Bálgazda
Néhány markos legény volt a bálgazda, akik rendezték, szervezték, irányították a mulatságokat.
Balinháló
0,7x2 méteres, fonalból kötött kerítőháló, amit a halászok használtak.
Bálmos
Bivalytejről leszedett tejföllel készült népi étel.
Agyagmáz
Földfesték, mellyel a cserépedényeket díszítették.
Baraboly
Földimogyoró népies neve, egyben így hívják egy ernyős gyomnövényünket is magyarul, a Chaerophyllum temolumot.
Bárányjel
Juhászok segédeszköze, mellyel megjelölte az anyajuhot és a kisbirkát. Egy madzagon csüngő faragvány volt.
Barhent-szövő
Takácsok neve, akik madármintás szöveteket készítettek.
Méhes
Bekerített földterület, ahol a méheket tartották. Hasonló névvel illették az eresz alját is, ahová a kaptárokat helyezték.
Áldomás
Adásvétel lebonyolításakor, egyezség kötésekor, ünnepségen, különleges alkalmakkor egy pohárka szeszesitalt fogyaszottak.
Batár
Nagyméretű társzekér, mely a ládás szekérből alakult ki.
Borbíró
A kocsmai italkimérések ellenőrzője falun és városon egyaránt, aki köztisztviselőként szolgált.
Kocsmálás
Italkimérési jog, melyet a kocsmáknak adtak meg.
Bekáfolás
Befogadási rítus, amikor a nagyobb legények a kisebbeket rávették valamire, mellyel a felnőttségüket bizonyították - ezzel befogadták maguk közé.
Ajándékcsere
Szokásjog, mely az erkölcsi értékek fenntartását célozza. Valójában javak, jószágok cseréjekor adnak valamit egymásnak a felek, anélkül, hogy viszonzást várnának, mégis megteszik lelkiismereti okokból.
Bekerítés
Mágikus eljárás a rontást okozó tárgy vagy személy, esetleg szellem ártásának megfékezésére.
Béklyó
A lovak első lábaira csatolt vasbilincs, mely azt hivatott megakadályozni, hogy az állat elkóboroljon.
Komatál
Gyermekágyas asszonynak a gyermekágy ideje alatt vitt egy tál étel, mellyel a megerősödését kívánták gyorsítani.
Cafrang
Díszes nyeregtakaró, melyet a lovakra terítettek.
Cedele
Férfi felsőruházat, posztókabát, különböző dísszítéssel.
Cége
Víz lerekesztése a patakokban, folyókban, mely arra szolgált, hogy halat fogjanak vele.
Cemende
Romlott életet élő nők gúnyneve.
Census
Éves adó, melyet a jobbágyok fizettek a földesúrnak.
Cenzár
Üzleteket közvetítő személy, aki maga soha nem vett a jószágokból.
Cepők
Belső oldalán fűzős lábbeli, cipő, melyet a vargák készítettek.
Cibék
Egy hámszerű eszköz, melyet a léki halászok használtak a zsákmány kihúzására.
Cicege
Krumpliból készült köret, vagy önállóan, édesen és sósan is fogyasztható ételféleség.
Cigája
Hazánkban őshonos juhfajta elnevezése.
Cigula
Piros posztócsík, amit a szűrök díszítésére használtak.
Langalló
Kenyérsütéskor készítik, lángosféle, melyet fogyaszthatunk sósan, édesen és főtt ételekhez kenyér helyett.
Laska
Vékonyra nyújtott gyúrt tészta, melyet szikkadt állapotában felkockáznak, és megszárítva tárolnak. Főzés után édesen és sósan is fogyasztható.
Cinterem
Rendszerint templomkertben, védőfalakkal körülvett temető, melyben a lakosság is védelmet talált, ha ellenség közeledett.
Lazsnak
Lepel két szél vászonból megvarrva, melyet a tollpárnára kellett tenni, és ezzel védték a párnát a szennyeződéstől.
Légely
Folyadék (víz, bor, tej, stb.) szállítására használt dongás faedény.
Cirmozás
Bőrszalagokkal való díszítés ruhákon.
Kőre-leppencs
A palacsinta neve tájnyelvi kifejezéssel.
Cívis
Parasztszármazású, és még földművelésből élő, de feltörekvő, vagyonos népessége az alföldi mezővárosoknak.
Civitás
Királyi címadomány, mely a szabad királyi városoknak járt.
Levelensült
Rendszerint káposztalevélbe, esetleg dió vagy tölgylevélbe csavart, burkolt keletlen tésztaféleség, melyet megsütöttek.
Concivis
Szabad királyi városban, vagy mezővárosban polgárjogot nyert lakos.
Condra
Ványolt gyapjúposztó, mely női és férfiviselet is egyben.
Cuca
Kihegyezett, földbe szúrt bot a kaszálók határszéleinek kijelölésére.
Cucaj
Elöl vagy oldalt gombolható bőrmellény.
Cucorka
A pünkösdi kiskirálylány játékos megnevezése.
Cugjáró
Folyópartokon hol jobbról, hol balról kitaposott ösvény, ahol a hajóvontató lovakkal elfértek.
Csafring
Ma csigatésztának hívják, az ünnepi, vasárnapi tyúkhúslevesbe főzött tésztafélét.
Csámesz
Vagyonmentésre használt széles, lapos dereglye.
Mácsik
Lapos tésztaféle, melyet kifőzve ettek. Más néven: mákcsik.
Mádra
Belső női nemi szervek fájdalmas megbetegedésére használt tájnyelvi kifejezés.
Csatrangolás
Nagy kolompolást rendeztek a kiközösíteni kívánt személy háza előtt, akinek különféle bűnei lehettek: gyászév letelte előtt összeállt valakivel, nem a faluból választott párt, nem adták ki a házasodó hozományát, megcsalta férjét, feleségét valaki.
Csécs
Gyermekbetegség, a kanyaró népi megnevezése.
Cselke
Kihegyezett, leszúrt, csonkolt ágas karó, amire a szénát felrakták, és azon szárították boglyában.
Magló
Ivarérett kandisznó, mely szaporításra alkalmassá vált.
Csép
Gabonaszemek kiverésére használt eszköz.
Csabaíre
Varázslatos szernek kikiáltott gyógynövény, mellyel Csaba királyfi gyógyította katonáit.
Majolika
Égetett kerámiaedény, melyet fehérre festettek, ezután színes mintákkal látták el.
Csepű
A mai tűzzsonglőrség elődje, melyben a vándorszínészek a mutatványok során a kendert meggyújtották.
Csepűguba
Kenderkócból szőtt guba, melyet a téli hideg elleni védelemül öltöttek magukra. Szegényes viselet.
Cserény
Pásztorok számára készült, hordozható felépítmény, melynek csak oldalfala volt, teteje nem.
Cserepcsép
Kenderáztatáskor a két rúdra erősített, több sorban rakott kendert vízbe mártják és lenyomatják. A rúd maga a cserepcsép.
Málé
Kukoricalisztből készült édes tésztaféle, melyet reggelire fogyasztottak.
Cserge
Vastag, hosszú szőrű kocsitakaró vagy lópokróc.
Cséza
Bőrös kiskocsi, melyet két ló húzott, és amin három személy utazhatott a csomagjaikkal.
Miskárlás
A disznó oldalát éles késsel felvágva elvágják annak petevezetékeit, majd visszavarrják a sebet. Nem humánus eljárásmódja az ivartalanításnak.
Monyator
Fehér fordított bundás, fiatal pásztorlegény.
Csíkász
Csíkhal fogására specializálódott ember, aki csíkgát és csíkkas segítségével fogott csíkhalat csíktökben szállította haza a csíkverembe, illetve a vásárra.
Orda
Tejsavóból készült sajtféleség, melyet túróhoz hasonlatosan használnak. Nagy tápértékű, de romlékony ételféleség, melyet sóval, hűtve lehet tartósabbá tenni. Frissen fogyasztják.
Öhöm
Az öreglebbencs nevű tésztaétel másik neve, mely bográcsban is készíthető, ízletes, laktató.
Csillegő
Malmokban a kisgarat másik neve, mely az őrlendő anyag folyamatos ellátását biztosította.
Pacsa
Sátorszerű fejkendő, melyet bonyolult módon hajtogattak meg, felhelyezés előtt.
Csingerálás
Párosban járt, ritka cigánytánc, más néven cigánycsárdás.
Csirajozás
Böjtben járt leánykörtánc, párválasztós.
Csiripiszli
Más nevén csíramálé, mely csíráztatott gabonából készült, megsütve édes sütemény volt.
Csiszló
Lakodalomkor annak hajnalán a nyugovóra tért vendégeket felverik, a háziasszonyt korommal kenik be és ezért ajándékot kapnak
Pantalló
Hosszú, egyenes szárú férfinadrág. Aljára talpalót varrtak, így húzták csizmába.
Csobán
Hegyi pásztor megnevezése, később önállósult férfinév.
Csoklya
Emberi erővel húzott szánkó, amin tűzifát szállítottak.
Csoroszlya
Az ekevas elé felszerelt vágóél.
Virágoztatás
Gyümölcsfa ágak virágoztatása különböző névnapokra, ünnepekre: Luca, Borbála, András, Katalin, Húsvét és Karácsony
Csölle
Kisméretű malmot tartó csónak, melynek tompa orra volt.
Paszita
Nagyszabású keresztelői lakoma megnevezése.
Patvar
Heves vita, veszekedés, hangoskodás.
Pecó
12-24 db juh tartására alkalmas építmény.
Csöves
Rackajuh bundájából készült, földig érő gyermekbunda, bunda.
Csucsujgató
Álomba ringató, egyszerű, ismétlődő dallam, a csecsemők és kisgyermekek csitításához, altatásához.
Pekmez
A szőlőmustot besűrűsítik főzéssel, majd darabolt sütőtököt tesznek bele, és így fogyasztják.
Perceptor
A magisztrátus adóbeszedési teendőit a perceptorok látták el.
Denceszekér
A Göncölszekér csillagképünk népnyelvi megfelelője.
Dalladzó
Beakasztható evező, melyet a dereglyékhez használtak.
Dángubálás
A hajóhúzók kényszerpihenőjét nevezték így, melyet nemigen szerettek a vontató emberek.
Darázsolás
A ruhanemű érdekes módon történő ráncolása, mely mostanra ismét divatba jött.
Pereszlen
Két tenyér közt sodorgatott habarófa nyele.
Deberke
A túrósbödön, melyben a túrót tárolták másik elnevezése.
Delleng
A harang szó szinonimája, az eredete ismeretlen.
Derekas
Felsőruházat, mellényféleség megnevezése a népnyelvben.
Derenka
Leányok tánca a templom előtt.
Dalma
A töltött káposzta játékos, népi megnevezése.
Kulimász
A szekerek kerekére velő kenőcs, ma már inkább a koszos kisgyerekre mondják, hogy kulimászos.
Delelés
Déli pihenő pásztoroknak, földművelő parasztoknak, ebéd után.
Derc
Pépes krumplipüré, kisgyermekek eledele.
Digózás
Szikes talaj följavítása agyagos földdel.
Sterc
Pirított zsíros lisztpép, néha krumpli főzővizével engedik fel. Kedvelt ételféleség.
Diktás
Előéneklő, vagy hangadó, aki az éneklésnél megadja a kezdőhangot.
Dorozsba
Mai, ismertebb nevén vőfély, aki a lakodalmat szervezi, levezeti, egyes esetekben a vőlegény szócsöve is.
Dödölle
Tájjellegű, olcsó, laktató krumpli étel, melyet gyakran készítettek.
Kostökzacskó
Parasztemberek számára készült zacskó, amiben a pipadohányt tarthatták.
Dránica
Széles tetőfedő deszka, ami kevésbé volt tartós más fedeleknél, és szegeléssel erősítették az istálló tetejére.
Dranka
Mobilizálható, szétszedhető kerítés, amivel a juhokat gyorsan körbe lehetett keríteni.
Drusza
Azonos keresztnevű emberek szólítják így meg egymást.
Tökedény
A legkülönfélébb méretben és céllal szárították ki a tökféléket, és készítettek belőlük használati tárgyakat.
Stokláda
Elválasztókkal ellátott fedeles láda, amiben élelmiszert tároltak. A mai konyhaszekrények egyik elődje.
Strózsák
Erős vászon, melybe szalmát tömtek szolgált derékaljul.
Rongypokróc
Más néven, illetve más funkcióval rongyszőnyeg, melyet színes, elhasznált ruhák anyagából szőttek.
Süly
Csúnya betegségek gyűjtőneve a népnyelvben.
Ékrovás
Fafaragványok díszítőeleme.
Elhálás
A menyecske és az újember első éjszakájának, a nászéjszakának egyik népi neve.
Embervágó rét
Akkora kaszálórét, amekkorát egy ember átlagosan le tudott kaszálni egy nap alatt.
Embervásár
Emberek gyülekezete valamely területen, munkára várva, kiválasztás alapján.
Emlékfa
Történettel rendelkező, híres, nevezetes fa.
Fabocskor
Nádvágók facipője, másutt pléhbocskor készült, azt húzták a lábukra.
Egérütő
A mai egérfogónak megfelelő szerkezet, mellyel a rágcsálókat fogták meg.
Egysejtű ház
A ház szót használja a népnyelv a ház első és hátsó részére is, amit funkciójában különböztet meg egymástól. Ebből következően a ház nem volt úgy helyiségekre osztva, mint manapság, vagyis egyetlen általános funkcióval bírt.
Egyvér
Leginkább a testvérre használt kifejezés a tájnyelvben.
Élet
A búza népies megnevezése, utalva az élelmezésben betöltött szerepére.
Elekötő
Derékra kötött négyzet alakú textildarab, ami védi a ruhát a szennyeződéstől.
Életesház
A búza az "élet", az életesház pedig a kicsépelt búzaszemek tárolóhelye.
Sü
A sógor megnevezése tájnyelvben.
Szalados
Csíramálé, vagy kukoricalepény, édes gyerekcsemege.
Szapoly
Öblös lapát, amit a halászok használtak a ladikban összegyűlt víz kilapátolására.
Szárma
Töltött káposzta tájnyelvi kifejezéssel.
Fáncoló
Fafaragásokon díszítőmintázat.
Fardűlő
Olyan gyalogút neve, amelyet a parcellák hosszabbik oldalának találkozásán tapostak.
Vadházasság
Nem szertartásosan esküdött nő és férfi, hanem együtt éltek, mint a házasok. Elnéző volt velük szemben a nép, ha özvegyek, elváltak álltak így össze, és betartották a házassági elvárásokat. Ekkor a férfi a nő embere volt, a nő a férfi asszonya (nem férje és felesége). Megszégyenítés várt azokra a fiatal népekre, akik nem ilyen indokkal álltak össze.
Faroskas
Szekérkas, amiben csöves kukoricát hordtak a földekről haza a jószágoknak.
Faszamár
Büntetőeszköz, melyre ráültették az elítéltet vagy kiközösítettet, és a nép körbeállva csúfolta, ütlegelte.
Fatykó
Házasságon kívüli kapcsolatból születet gyerek, ahol az apa nem ismeri el apaságát, csak ha a bíróság erre kötelezi.
Fécikés
Kisfiúk neve, akiket magukkal vittek az idősebbek az erdőbe a kisebb fákat kivágni, vizet, élelmet hordani.
Szélütés
A mai szóval agyvérzésnek nevezett agyér-katasztrófa népies megnevezése. Ma is használatos.
Szilke
Mindkét felületén mázas cserépedény, amiben ételt hordtak, illetve ételt tároltak.
Ravaszfark
A vadszeder népies megnevezése, ízletes erdei gyümölcsünk.
Gádor
Földbe vájt, de padozattal rendelkező ház neve.
Gaggancs
Másfél méteres nyélen lévő horog, amivel a kazalból szénát téptek ki a jószágok részére.
Gajd
Ittas emberre használt népnyelvi kifejezés.
Szurgyé
A szalmazsák régies megnevezése, derékaljnak használták.
Galáris
Gyöngyfüzér, vagy gyöngysor, melyet népi ékszerként használtak.
Gamó
Olyan pásztorbot megnevezése, aminek a végére egy kampó volt erősítve.
Gánica
Daráslisztből és krumpliból készült népi ételféleség.
Gányó
Szegény, mint a templom egere, egy szóval.
Garaboly
A füles kosár másik megnevezése.
Garagulya
A vízhordó rúd népies megnevezése, más szóval még: cséklye.
Garicsa
A nyak és kézkaloda neve, amelybe az elítéltet zárták.
Szütű
A furulya népies megnevezése.
Garmada
Sokaságra használt népies megnevezés.
Tácsi
Korabeli hordozókendő, mely egy széles vászon volt, melyben vitték a csecsemőt a földekre az anyák.
Talpis
A fakorcsolya népies megnevezése.
Gegőzés
Torokhangon adott jelzés az alföldi pusztákon.
Tarhó
A joghurt, azaz egy tejtermék népies megnevezése.
Tátorján
Káposztafélékhez tartozó évelő gyomnövényünk, melynek vastag, húsos, édes ízű gyökerét fogyasztották.
Gereben
Kenderfésülésre használt nyeles faeszköz, sok szöggel.
Gereggye
Karókerítés, melyet vizekben építettek fel halászati eszközként, halfogás céljából.
Gerendely
Hosszgerenda megnevezése az ekén a népnyelvben.
Ostorhegy
Az ostor vége, melyet raffiából fontak.
Gerezna
Irha, melyet a prémes állatokról nyúztak le.
Golyva
A pajzsmirigy-túltengés népies megfelelőleje, mely ma is használatos.
Gombfa
Temetői sírjel, más néven kopjafa, síremlék.
Gombóta
Paraszti étel melyet reszelt tésztából készítettek.
Gordonyozás
Gyomtalanítás, gyomirtás, kapálás.
Gózsálás
Fiatal, még nem házas elhunytak temetőbe kísérése énekkel, verses énekkel, sirámokkal.
Göbe
A koca megnevezése a sertéstartásban, népnyelven.
Göböly
Vágásérett, hizlalt marha a népnyelvben.
Göföje
Lapított gömb alakú, kiszárított zsendicetúró.
Gömölye
Más nevén gomolyasajt, melyet a juhtej feldolgozásakor kaptak.
Görhe
Kukoricalisztből készült, piskótaszerű sütemény.
Gyalázka
Éles penge, vagy kaszadarab, melyet egy rúdra erősítve használtak nádaratáskor. Neve abból ered, hogy gyalázatosan nehéz volt vele dolgozni.
Guga
Nyak és fej találkozásánál kifejlődő elváltozások népies neve.
Guliba
A csárda népies neve, ahol a férfinép múlatta az időt.
Gurgulya
Gömbölyű cserépedény, melybe díszítőfestéket töltöttek és a felső részén található tollhegyen keresztül folyatva rajzoltak a kerámiára.
Guzsaly
A rostcsomó felkötésére használatos farúd, melyet gazdagon, faragott mintákkal díszítettek.
Gügyű
A házasságközvetítésre használt népnyelvi kifejezés, melyet az idősebbek végeztek.
Iglic
Szellemalak, aki éjjelente változik át. Szeretőjeként él a nővel, vagy férfival.
Igric
Énekmondó ember neve a középkorban.
Habda
Lábmelegítő harisnyaféleség, amit állatbőrből készítettek.
Haboknya
2-3 m hosszú, vörcsök nélküli, vesszőből készült varsa, melyet halászathoz használtak.
Hácsku
Kerítésekhez készített átjáró, amivel segítették az átjárást, de magát a kerítést nem bontották meg.
Hadigyerök
Idegen katona az apja az adott gyereknek.
Hándur
A tulipán, illetve a tulipánszerű motívumok népi megnevezése.
Idegágas
Mestergerendát tartó oszlop.
Hammas
Fából készült kád, amit a bőr cserzésekor használtak.
Hancsik
Kis földkupacokból álló határjel a földeken.
Hajakasztó
Kontyfésű, mellyel az asszonyok összeállították, illetve megbontották frizurájukat.
Hajnalfa
Májusfa a népnyelvben, melyet az eladósorban lévő lányok kapuja előtt állítottak fel a legények. A májusfát nyírfából készítették és gazdagon díszítették.
Haluska
A juhtúrós galuska nevű étel tájnyelvi megfelelője.
Nokkerli
A nokedli régies megnevezése a népnyelvben.
Öklelődik
Viaskodik, dulakodik egymással két személy.
Ördöngösség
Olyan cselekvés, ami mögött a természetfeletti hatalmakat sejtik, mint segítő erőt.
Öregbéres
A legidősebb béres, aki irányította a fiatalabbakat a munkákban.
Öröködik
Valami öröklés útján rászáll a hátrahagyottakra.
Őszít
Nagy gondot okoz, megbetegít, megöregít valami vagy valaki.
Palatábla
25x20-as palatábla, amelyet az iskolában használtak. Palavesszővel írtak rá.
Paniperda
Egy rendkívül huncut személyiségű gyermek megnevezése.
Parasztfogás
Nagy furfanggal kieszelt cslekedet.
Parasztész
Egyszerű gondolkodásmód, mely megfigyeléseken és következetes logikán alapszik.
Íróasszony
A hímzéseket megrajzoló asszony megnevezése.
Parasztbirtokos
Olyan parasztember, aki földbirtokkal rendelkezik.
Paraszthajszál
Egy kicsi rész, ami még hiányzik valaminek a megvalósulásához.
Islóg
Színes szalagdísz ünneplő ruhákon.
Istáp
Mankóbot, mellyel a nehézkes járást támogatták.
Istória
História, érdekes, mesélésre érdemes történet.
Iszák
Két részből álló tarisznya elnevezése.
Isztina
Juhlegelő azon része, ahol az esztenaház is áll.
Ízik
Állatok takarmányozásából megmaradt szármaradványok, melyet tüzelésre használtak fel a parasztemberek.
Jankli
Csípőn alul érő kabátféleség tájnyelvi megfelelője.
Jártatós
A csárdás másik megnevezése a népnyelvben.
Paroláz
Szívélyesen kezet fog valakivel.
Jégpatkó
Körmös patkó, melyet a jégen való közlekedésre használtak, cipőtalpra húzva.
Jugaló
Hegyes ültető karó, mellyel a dohánypalántákat ültették.
Kalamáris
A tintatartó népies neve.
Kalangya
Kévébe kötött, tarlón hagyott gabonacsomó.
Kádszúró
Köztisztség, viselője a bordézsma beszedésénél volt jelen.
Kajmó
Szalonnaakasztó fogas népies neve.
Kancsuka
Korbács, melyet vastag szíjból készítettek.
Kanta
Nyolc literes, cserép, fa vagy bádogkorsó, melyben bort tároltak hajdanán.
Kallás
Rázúduló vízsugárral a szövetanyag vízben avatása.
Testvérgyerek
Testvérek gyermekei, akiket ma első unokatestvéreknek nevezünk.
Tilinkó
60-80 cm hosszú furulya, vagy fűzfasíp, melyet a fűzfa héjából készítettek.
Toklyó
Az egy és két éves kor közötti juhok megnevezése a népnyelvben.
Ülcsik
Babaülőke faládából vagy fonott gyékényből, vesszőből.
Ürmös
Füvesbor vagy likőrbor, melyet fehér üröm felhasználásával készítettek.
Vackor
A vadkörte népies neve, mely elterjedt növény Alföld szerte.
Köpülés
Aludttej készítésekor a tetejét leszedik, és otthoni módszerrel, házilag vajat készítenek belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése