Kulcsok;
Ritmika
Ezzel a hangok időbeli tulajdonságait fejezhetjük ki. A hangok hossza a zenében általában egyszerű arányokkal megadható. Nézzük is meg, milyen értékű hangok vannak!
Ütemmutató;
4/4 2/4 1/4 1/8 1/16
Hangok értékei
Ezt a sort is lehet tovább folytatni: harmincketted, hatvannegyed.. Az ábrán látható, hogy 1 egész 2 félből áll, 1 fél 2 negyedből, 1 egész 4 negyedből, és így tovább.. A hangok értékei azonban csak az egymáshoz való viszonyukat fejezik ki. Hogy pl. milyen hosszú 1 negyed hang, ahhoz már szükséges valamilyenfajta tempójelzés megadása is. Ilyen pl. a szöveges (általában olasz nyelven):
Tempó;
largo : szélesen
lento : lassan
adagio : lassan
andante : lépésben
andantino : lépegetve
moderato : mérsékelten
allegretto : kicsit vidáman
allegro : vidáman
vivace : élénken
presto : gyorsan
Ezek igazából nem tempót jelentenek, hanem az előadásban egy hangulati jellemzőt, és az határozza majd meg a tempót. Van metronómjelzés is, ami azt jelenti, hogy a jelzett hangérték a percnek hányad része, vagyis azt hányszor kell leütni 1 perc leforgása alatt. Ez már pontosan megadja a tempót. Nézzük tovább a ritmikai jelzéseket.
Összekötött hangok
Ha pl. 2 azonos magasságú hang össze van kötve, akkor az csak 1 hang. Értéke pedig az összekötött hangok összege.
Pont a hang után
Ha a hang után pont van, akkor az a hang felének az értékével megnöveli (50%-kal) a hangot. Ha 2 pont van utána, akkor további 25%-kal, vagyis az eredeti hang negyedével még pluszban megnöveli, és így tovább… Lehet akár 3 vagy 4 pont is:
Triola, kvintola, szeptola
Mint látható, a hangokat lehet harmadolni, ötödölni, hetedelni, stb. További hangértékektől eltekintek most, mert azok már elég ritkán használatosak. Amit fontos tudni, hogy a hangérték nem a megszólalástól az elhallgatásig eltelt időt jelenti, hanem a megszólalástól a következő hang vagy jelölt szünet megszólalásáig eltelt időt. A szüneteket tulajdonképpen „néma hangoknak” lehet tekinteni. Nem kell, nem lehet leütni, de ki kell várni az idejét! Amit meg lehet tenni a hangokkal, azt a szünetekkel is. Oktatóvideó
Tehát ugyanúgy lehet használni a fent leírt dolgokat. (pont a szünet után, stb.) Oktatóvideó
Szünetek
Az ütem: egy olyan egység, amelyben bizonyos értékű hangok (és/vagy szünetek) vannak. A kottában az ütemeket egy vékony függőleges vonallal választják el. Az első hang az ütemben általában hangsúlyos, de vannak mellékhangsúlyok, és hangsúlytalan ütemrészek is. Ezeket pedig az ütemmutató határozza meg. Az egy törtszám, ami lehet a kotta legelején, de a kottában bárhol kirakható. Továbbá megmutatja, mennyi lehet a hangok (és/vagy szünetek) értéke összesen egy ütemen belül. Sokszor azonban a szöveg vonulatából derül ki, hogy hol vannak a hangsúlyok. Fontos még tudni, hogy az átkötött (összekötött) hangokat nem hangsúlyozzuk, kivétel ez alól az, ha külön jelölve van. Innen már csak gyakorolni kell, önállóan is megtanulható a kottaolvasás.
Kotta részei;
Hangok, szünetek, előjegyzések, módosító jelek, ritmus, ütem, dallam, tempó, mód. Oktatóvideó
Tonalitás; Dúr,Moll
Ha megtanultad a technikát, lássuk milyen lesz ha a kottát el kezded olvasni; elősször csak a pontosságra, majd az előjegyzésre, majd a ritmusra és végül az ütemre...
A C-dúr akkord gitáron az egyik legalapvetőbb nyitott akkord, amely a C, E és G hangokból áll.
A leggyakoribb kezdő fogás: mutatóujj 2. húr/1. bund, középső ujj 4. húr/2. bund, gyűrűsujj 5. húr/3. bund.
Az 5. húrtól (A) lefelé pengesd, a 6. húrt (vastag E) kerüld.
C-dúr akkord (C-Major) lefogása:
A-húr (5. húr): 3. bund (gyűrűsujj) - ez a C alaphang.
D-húr (4. húr): 2. bund (középső ujj) - E hang.
G-húr (3. húr): nyitott (0. bund) - G hang.
H-húr (2. húr): 1. bund (mutatóujj) - C hang.
vékony E-húr (1. húr): nyitott (0. bund) - E hang.
Mély E-húr (6. húr): Általában nem pengetjük.
Tippek a tiszta hangzáshoz: A középső ujjaddal ne némítsd el a 3. húrt. Az ujjaidat merőlegesen helyezd a fogólapra, hogy ne érjenek a szomszédos húrokhoz. Kottaolvasás
C-dúr skála első fekvésben (hangok):
C (5.húr 3.b) - D (4.húr 0.b) - E (4.húr 2.b) - F (4.húr 3.b) - G (3.húr 0.b) - A (3.húr 2.b) - H (2.húr 0.b) - C (2.húr 1.b).
A képen a C dúr skála látható, alatta tabulatúrával, amely megmutatja, hogy melyik húron melyik bundba kell fognunk. a skála az első fekvésben van le írva, amely azt jelenti, hogy az első ujjunk az első bundba a második ujjunk a második bundba a harmadik pedig a harmadik bundba kell, hogy fogjon és így tovább. Lecke
A hetedik fokon úgynevezett szűkített hármashangzat található, amely abból az okból jött létre, hogy dúr és moll esetében is a, ha kvintet építünk akkor f# hangot kapunk, ami már egy módosított hang, ezért a szűkített a jó a megoldás, amely kistercekből épül egymásra. A gitáron a bundok (érintők) között egy félhang van, ami azt jelenti, hogy két bundot kell ugranod egy egészhangért és egyet egy félért.
Ezek a színező hangok tulajdonképpen arra szolgálnak, hogyha hosszú ideig egy C-dúr akkordot kell játszanunk, akkor egy kicsit ki színezzük, ne legyen olyan unalmas és más hangokat is hozzá rendelünk a C dúr hoz. A képen az úgynevezett kompatibilis hangokat látjuk, nyilván itt sem mindegy, hogy mikor melyiket használjunk meg kell hallgatni, ki kell próbálni, hogy hol melyik színező hang szól a legjobban. Fontos, hogy a színező hang ne zavarja az aktuális dallam hangot sem.






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése