Tanulók függőségei

Amikor 15 évvel ezelőtt írtam elősször a gyerekek szenvedélybetegségéről, nem a tartalomra figyeltek a szülők, hanem a kompetenciámat kérdőjelezték meg, mamár tudják hogy a megkondított vészharangok, mit jelentettek, de már késő, mert felnőtt egy új generáció. A függőségekkel valaminek a hiányát próbálja pótolni a gyerek, egy lelki űrt próbál betölteni amit a szülő nem töltött ki. Azzal védjük meg gyerekünket, ha megadjuk neki a a szeretettség, kapcsolódás, értékesség érzését, és nem azzal ha mobiltelefonnal és értékes számítógéppel ajándékozzuk meg. A tanuláshoz elég egy könyv és egy petróleum lámpa. A játék az internet a chat a fontos dolgok helyére lép és azokat háttérbe szorítja.  Aki egésznek érzi magát és az életét, nem fog eljutni a szenvedélybetegségig.

Persze ha a szülő alkoholproblémával küzd, vagy dohányzik, olyan mintát ad át a gyermekének amivel tönkreteszi egy életre. A szenvedélybetegség egyik fő jellemzője, hogy az érintett személy annak ellenére is folytatja a viselkedést (szerhasználatot, szerencsejátékot stb.), hogy tudja, ez káros az életére, emberi kapcsolataira nézve, és tönkreteszi a családját a jövőjét. A játék akár a drog menekülés a való világ kihívásai elől.Van, aki a hatalmat vagy a pénzt hajszolja mániákusan, van, aki a munkát, van, aki a vásárlást viszi túlzásba, van aki tv sorozatokkon él stb. Talán mindenki találna olyan példát, amikor legalábbis időszakosan pótlékként használt egy tevékenységet, ételt vagy italt, hogy elnyomja rossz érzéseit, ürességérzését.

A kövér embernek is lelki problémái vannak, az evés menekülés. A szenvedélybetegség nemcsak szerekről és fizikai függésről szól, hanem egy hiányérzetről, lelki fájdalomról vagy ürességről, amit valamivel, anyaggal vagy cselekvéssel próbál az ember tompítani, kompenzálni, ellentételezni. Tehát, a gyereknevelés szempontjából a legelső perctől az a kérdés, hogyan lehet megelőzni, hogy kialakuljon ez a hiány, hogyan lehet olyan embert nevelni, akinek nem lesz rá szüksége, hogy túlzásba vigyen valamit, ami káros rá és a környezetére nézve. Ha valakinek tartalmas az élete, az védi meg leginkább szenvedélybetegektől.Van, aki habzsolja az élvezeteket, mégsem tud belőlük töltődni, mert a személyiségében van valami hiány.

Az embernél a személyiségfejlődés során alakul ki, hogy meg tudjuk-e élni magunkat, mint értékes, teljes értékű embert, és a kapcsolatainkat, mint ami kielégítő számunkra. A korai kötődés befolyásolja, hogy megfelelően alakul-e a kapcsolat: az, hogy a gyerek átélhesse, hogy a szülő ott van, ráhangolódik, örül neki. Ha tapasztaljuk, hogy a másik számára értékesek vagyunk, a megfelelő kötődés megvéd bennünket. A koragyermekkori érzelmi minták a későbbi, felnőtt kapcsolatokra is rányomják a bélyegüket. Ezt a szenvedést, lelki hiányt igyekszik az ember szerekkel és instant örömökkel tompítani. Lelkileg is legyünk jelen az életében, igazán ott legyünk a gyerek számára, és elhárítjuk, ha valami ezt megakadályozza, próbáljunk őszinte és hiteles lenni a gyermek életében. Sok apró választási lehetőségünk van a nap során, amikor, ha elkezdjük figyelni, rájöhetünk, hogy most döntünk: ott vagyunk-e a gyereknek, és kapcsolatban vagyunk-e vele. Az egyéb, minket foglalkoztató sérelmekbe, problémákba hergeljük-e magunkat, vagy átadjuk magunkat a közös játéknak, mesének, beszélgetésnek? Nem mindegy.

Nem kell állandóan a gyerekre figyelni. De kell, hogy el tudjon minket érni, és ne olyanok legyünk az életében, mint a szellemek. A szülő maradjon meg a menekülési utvonalnak minden helyzetben! Senki sem egyedül beteg, amikor a szülő nikotinfüggő, alkoholista, drogfüggő, akkor ott szinte biztos hogy a gyerekekeken csapódik le a torzulás. Ma Magyarországon hozzávetőlegesen nyolcszázezer-egymillió alkoholista él. 400 ezer gyerek élhet olyan családban, ahol egyik vagy mindkét szülő szenvedélybeteg.  Mert a függőség tabu, a család minden tagja arra törekszik, hogy a külvilág ne szerezzen tudomást róla. Egyfajta fekete lyuk, ami mindent elnyel. A tabu elszigeteli a gyereket a környezetétől, magányosan, titokban szenved. Jellemző az állandó szégyenérzet is: a család tagjai a szenvedélybeteg helyett szégyellik magukat. Miközben a gyerek vágyik a szeretetteli családra, ezt kapja. A teljesitménykényszer, blokkolja. Segitséget nem kap, Apa iszik anya drogozik, apa agresszív, anya gyógyszereket szed. A gyerek fél a szüleitől, állandó rettegés az élete, nincs meg az otthoni támogató környezet – könnyen elkallódnak, kiesnek az iskolarendszerből. 

Gyakran mutatnak pszichés zavarokat, depresszióra, szorongásra, illetve személyiségzavarra utaló jeleket. Bizalmatlanok, hiszen soha nem tapasztalták meg, milyen, amikor foglalkoznak, törődnek velük. Ugyanakkor számukra ez a környezet a normális, hiszen nem látnak más példát. A legtöbben felnőttként sem tudják „kinőni” a berögzült viselkedésformákat, gyakran kötnek ki bántalmazó kapcsolatban, egy másik függő mellett. Tény, hogy a szenvedélybeteg családban felnövő gyerekek 30 százaléka maga is függő lesz, akik életük végéig hordozzák a gyerekkorban elszenvedett sérüléseket, gyakran fel sem ismerik, hogy mennyire traumatizálta őket a szülők életmódja. Ezért is nagyon fontos a hozzáértő szakember vagy segítő csoport, ahol feloldódhatnak e traumák. Nem ritka, hogy az ilyen családokból kikerülő gyerekek szociális munkásként dolgoznak, hiszen rendkívül érzékenyek és hűségesek. Igazi harcosok, akik megtanulták, hogy nem adhatják fel akkor sem, ha már senki nem hisz bennük. Rendkívül értékes emberek, akik sok szenvedés árán tanultak meg túlélni.

Gyors egyszerű bunker építése

Sajnos aktuális,

Szeretné elérni a lehető legmagasabb sugárvédelmi tényezőt (ez azt a tényezőt jelzi, amellyel csökken a sugárzás; a sugárvédelmi tényező például azt jelenti, hogy valaki, aki a bunkerben van, százszor kevesebb sugárzásnak van kitéve, mint egy nem védett személy), vagy célozza? különösen jó robbanásvédelmet keres? Gondoljon arra, hogy hol él, és amire szüksége van leginkább. Ne felejtsd el, hogy ez a döntés a túlélést vagy a halálát is jelenti.

Nyomtassa ki a bunker építési útmutatásait, és fejezze ki az egyes lépéseket, ha elkészült. Ha ez a bunker nem vonzza magát, akkor még sok más számára megtalálható utasításokat.

Föld bunker oszlopokkal borítva

Az alapvető ötlet egy lyuk ásása, pólusokkal és ponyvával borítása, és végül a föld felrakása. Így kap egy tisztességes bunkert, amely elméletileg nagyon egyszerű, de több napos intenzív ásást igényel. Az alábbiakban megtalálja a kivitelezési útmutatásokat.

Gyűjtse össze a szükséges eszközöket, például lapátokat és fűrészeket.

Ossza meg a feladatokat különböző segítők között, erősségeik és gyengeségeik alapján. Jó ötlet lehet, ha a csoport fele ásat, míg a másik fele oszlopokat és oszlopokat gyűjt.

Válasszon olyan helyet, amelyben nincs tűzveszélyes anyag. Amikor egy nukleáris fegyver felrobban, hőhullám szabadul fel, amely még 20 kilométer távolságra tüzet okozhat. Ha nincs más választása, legalább vásároljon tűzoltó készüléket, és a lehető legjobban tisztítsa meg a bunker környékét.

Töltse fel az ásó földet a furattól legalább másfél méterre.

Ásd ki a lyukat olyan mélyen, amennyit csak akar, de ne feledd, hogy minél mélyebb, annál több hely és védelem van.

Amikor befejezte az ásást, helyezze a pólusokat és a ponyvát a lyuk fölé. Ügyeljen arra, hogy a ponyva legalább 30 cm-rel szélesebb legyen, mint a lyuk!

Amikor a ponyva eloszlik a lyukon, VIGYÁZAT MEG, hogy az összes lyukat és réseket ruhadarabokkal, levelekkel vagy más töltőanyaggal töltötték meg.

Ha teljesen biztos abban, hogy fentről nem kerülhet több szennyeződés az Ön lakóterületébe, lapoljon a kitermelt földet legalább másfél méter magasra a fedőlapokra. Ha javítani szeretné a sugárvédelmi tényezőt, válasszon még vastagabb talajréteget.

Készítsen bármilyen WC-t a bunker külön részén, és legalább külön-külön szövettel vagy lepedővel válassza le.

Biztosítson valamilyen ágyat. Ha elfogy az idő, akkor kb. 10 cm vastag levelek vagy fenyőtűk rétege is elegendő. Ha elegendő kézi készsége van, épít egy emeletes ágyat. A legegyszerűbb megoldás az, ha két felesleges lemezt vesz le, és egymásra helyezi.

Mivel senki sem szereti, ha csapdába esik egy nukleáris bunkerben, amikor tűz kitör, ellenőrizze, hogy van legalább két különböző kijárat.

Ha még nem ismeri a talajtulajdonságokat a jövőbeni bunker helyén, akkor tájékoztassa magát a bunker tervezése előtt. Bizonyos típusú talajok vastagok, mint a zabliszt nedves időszakokban, és levegős, mint a párnák száraz időszakokban. Ebben az esetben a lyukat kifelé kell fordítani, hogy megakadályozzák a föld leesését a fején. Más területeken a talaj nagyon kemény, mert száraz agyagból vagy kalicéből készül (amely többek között kalcium-karbonátot tartalmaz). Ez lehetővé teszi egy egyenes lyuk ásását, mivel kevésbé van az összeomlás veszélye.

A munkaerő a legnagyobb költségtényező egy építkezésen, ezért mindig lépjen a legközelebbi üzletbe, ha hiányzik néhány fagerenda vagy rétegelt lemez panele.

Félrésszel látta el a megerősítő rudakat, és helyezze a lábát a fűrészelés oldalára, hogy áttörjön a rúdon. Ilyen módon nem kell látnia a megerősítő rudakat végig.

Ne felejtsen el raktározni az ételt, a vizet, lehetőleg az omega-3, a kalciumot és a multivitamint.

Ügyeljen arra, hogy a rétegelt lemezben vagy a töltőanyagban ne legyenek ablakok vagy repedések, és ügyeljen arra, hogy a bunker nagy része a föld alatt legyen. A meglévő alagsorok vagy boltozatok további megerősítést igényelnek. Itt vannak az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által biztosított minimális vastagságok: 10 cm beton, 12-15 cm tégla, 15 cm homok (akár zsákok, akár dobozok) és talajjal feltöltött szekrény oldalsó támaszként, 17 cm talaj, 20 cm talaj vagy Üreges porózus beton blokkok homokkal töltve, hacsak nincs másképp (12 cm, ha homokkal töltik), 25 cm víz, 35 cm könyvek / folyóiratok vagy 45 cm fa. Ellenőrizze, hogy van-e elegendő étel és víz.

Elsősegélykészlet. Győződjön meg arról, hogy rendelkezik egy kiterjedt elsősegély-készlettel, nem csak a "játszótéri készlettel" néhány javítással. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma a következőket javasolja:

Steril gézkötés 10 x 17 cm

Tömörítse és kötsze be 5 x 5 cm 4 csíkokat

Géz kompressziós kötszerek 7 cm x 6 m

3 6 méteres, 2 cm-es és 5 cm széles gézkötésű tekercs

Géz kompressziós kötszerek 93x93x132 cm

Géz, ásványolajjal átitatva, 7 x 66 cm 3 csíkok

Öntapadós vakolatok 2 cm x 1 m 100 csíkkal

Sebzett vakolatok 1 x 7 cm 100 csíkok

Szemmosás

Inhalációs ammónia oldat, szagló ampullák (300 ml)

Povidon-jód oldat, vas nélkül, 10% 140 ml

Nátrium-karbonát és nátrium-hidrogén-karbonát keveréke

Sebészeti kés / szike

Kezelési útmutató és a tartalomjegyzék.

A következők: SÜRGŐS Ajánlott, még akkor is, ha néhányuknak receptre van szüksége (közülük sok felhasználható a sugárbetegség tüneteinek kezelésére):

csipesz

Proklorperazin-kúp (émelygés és hányás esetén)

Ópium tinktúrája (hasmenés esetén)

Gyomorsav tabletta (gyomorpanaszokhoz)

Egy üveg aszpirint (enyhe fájdalomra)

Kábítószerek (súlyos fájdalom esetén)

Egyéb dolgok, amelyek az elsősegély-nyújtó anyagokat meghaladják:

Hálózsákok Halom ruházat (hosszú és meleg kültéri, rövid és szellős beltéri) Fényvédő és krém

illatszerek napszemüveg Lámpák és elemek Kétirányú rádiók és rádiótelefonok (nincs mobiltelefon, mint az EMP (elektromagnetikus impuls), amelyet a robbanás vált ki, ezeket az eszközöket egy ideig használhatatlanná teszik, majd a műholdakat kikapcsolják a nemzetbiztonság szempontjából, így már nem kapnak jelet. 42 adag vészhelyzeti élelmiszer csomag víztisztítóval Főzés nélkül, azonnal fogyasztható Akciós ár 65.284 Ft   NRG-5

Alumínium fóliába vagy más fémbe csomagolt önellátású zseblámpák és önellátó rádiók, hogy az EMP ezeket működésképtelenné tegye. Egy nukleáris támadás után érthetően nagyon nehéz lesz megtalálni a használható elemeket, ezért ellenőrizze, hogy valóban önellátóak-e. fáklyák Gyertyák. Csak akkor használja, ha nincs gázszivárgás. Izzó botok Vízálló, festhető gyufa Füstjelek iránytű Vízfertőtlenítő tabletták (ezek nem szűrik ki a sugárzást, csak a kórokozók!) Tű és cérna Ágynemű Önvédelmi fegyver, lehetőleg lőfegyver. Fej / csapos, kézifűrész, véső, bőrkés, harci kés és evőeszközök. Az élezéshez rendelkezzen egy élezőkővel vagy reszelővel is. Ceruza, papír és minden, ami segít az idő telik el Lehetetlen pontosan megjósolni, hogy mi szükséges az atomenergia-katasztrófa túléléséhez. Gyakorolja az árokvédelmet. 1990 és 2000 között 722 ember halott balesetben árokban és ásatásokban. Amire szüksége van lapát

Valami, amely megvédi a bunkert az esőtől és a hótól. Gyógymódok az unalomhoz, például egy vagy két vastag könyv és egy pakli kártya Legalább 150 liter víz személyenként, amelyet biztonságos tartályokban tartanak WC (nem víz-WC, csak egyfajta ülés egy mély lyuk felett) Tűzoltó készülék, minden, ami segít túlélni. Fortiprep food supply energy 2050-ig eláll. + vízszűrő. 4000l A 25 évig eltartható vészhelyzeti élelmiszercsomagok fagyasztva szárított (liofilizált), illetve dehidratált ételeket tartalmaznak, amelyek speciális, oxigénmentes műanyag vödrökben vagy dobozokban érkeznek. Az ilyen készletek vizet adva hozzá percek alatt elkészíthetők, és hosszú távon biztosítják a családi tartalékot. 120g Magas energiatartalmú szelet Original, 20 évig eltartható túlélő élelmiszer | Vészhelyzeti élelmiszer. 1200Ft/db. Tartósítószerek nélkül.

Eltarthatóság: 20 év BDH energiakeksz egy kivételes nassolnivaló, amelyet igényes szabadtéri kalandokhoz terveztek. Magas energiatartalmának (475 kcal/100 g), gazdag vitamin- és ásványianyag-spektrumának, valamint kiegyensúlyozott tápanyag tartalmának köszönhetően segít gyorsan feltölteni az erőt és leküzdeni a fáradtságot. Ideális hosszú távú szabadtéri tevékenységekhez - hosszútávfutáshoz, túrázáshoz, hegymászáshoz, síeléshez, kerékpározáshoz és horgászathoz. Vészhelyzeti ellátásként vagy élelmiszer-mentőként is hasznos. Összetevők: Búzaliszt 60%, növényi olaj (pálma), cukor, glükózszirup, víz, só, térfogatnövelő szer (nátrium-karbonát). Tartalmaz: búzát.

Tápérték 100 grammonként:

• Energia: 1988 kJ / 475 kcal

• Zsírok: 19,4 g

• Szénhidrát: 67,6 g - ebből cukrok: 20,3 g

• Fehérje: 7,1 g

• Só: 0,238 g

Súly: 120 g | Márka: BDH

Javaslat: Felbontás után azonnal fogyassza el. Alaposan rágd meg, és ne egyél egyszerre túl sokat.

citromfű,menta, rozs, szója,zsír, árpa, szilva zabliszt keksz,dextró, maláta.Az alábbi diétás étrend 1500 kcal-t tartalmaz, amelyet napközben, 6 étkezés során célszerű elfogyasztani, nagyjából 2,5-3 órás időközönként. Az egyes ételekhez elkészítési módot is találsz!

Az 1500 kalóriás étrend nagyjából 80 kg-s testsúlyhoz tartozó diétás kezdő étrend, amit az első hónapban célszerű követni. Ekkor térünk át a tiszta étkezésre, tiszta alapanyagokra, alacsony glikémiás indexű ételekre, elkezdjük alkalmazni a fogyást segítő termékeket és pontos időközönként kezdünk étkezni.

-----------------------------------

Étrend

1. étkezés:

30 g zabpehely, 210 g vízben főzve, 1 egész tojás, 75 g cottage cheese (fél doboz), 1 kávéskanál lenmag olaj

Elkészítés: tegyél egy fazékba 30 g zabpelyhet, öntsd rá a 7x-es vízmennyiséget (210 g), majd kezdd el főzni. A bugyogásnál törd rá a tojást, majd kevergetve főzd tovább. Amikor kellően sűrű, akkor vedd le a tűzhelyről és 5-10 percig hagyd hűlni. Ezután keverd hozzá a fél doboz cottage cheese-t sovány túró és már fogyaszthatod is!

2. étkezés

30 g hajdina, 100 g csirkemell, 150 g brokkoli

Elkészítés: legegyszerűbben úgy tudod elkészíteni, ha főzőtasakos hajdinát veszel, vagy kuktában főzöd. A 2., 3., 4. étkezés húsmennyiségét sütheted együtt akár tepsiben, akár wok-ban, lehetőleg kevésbé fűszerezve. A zöldfűszerket alkalmazd inkább. A 2. és 4. étkezésben található brokkolit is főzheted, vagy sütheted egyben, majd dobozokba szétpakolva tudod pontosan adagolni az egy-egy étkezésre jutó mennyiséget. A sütéshez kókuszzsírt használj, vagy egyszerűen sütőpapírra rátéve, zsiradék nélkül tepsiben süsd meg.

3. étkezés

30 g basmati rizs, 100 g csirkemell, fél kígyóuborka

4. étkezés

30 g zabpehely főzve, 100 g csirkemell, 150 g brokkoli

5. étkezés

3 tojás (egy sárgája) rántottának elkészítve, 75 g cottage cheese-zel

Elkészítés: Kókuszzsír segítségével készíts rántottát, majd kenj a tetejére fél doboz cottage cheese-t. Ha jólesik, fogyassz mellé egy kevés salátát vagy kígyóuborkát!

Folyadék:

Napközben 3 liter víz, kávé kevés tejjel, tea

Szoboszlai Tibor emlékére

Mindketten 64-esek vagyunk, de téged hamarabb ragadott el a halál. A helyi újságírószakma egyik legismertebb, meghatározó alakja volt.  Életének 58. évében elhunyt Szoboszlai Tibor újságíró, a Magyar Rádió és a Nyíregyházi Televízió korábbi munkatársa. Szoboszlai Tibor 1964-ben született Nyíregyházán, s 1985-ben a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Intézetének Magasépítő Szakán diplomázott, magasépítő üzemmérnökként. Ám nem a műszaki pályát választotta, hanem a médiát, melyhez 1989-ben szerzett végzettséget: az Újságíró Iskola belpolitikai szakán újságíró képesítést kapott. A Magyar Rádió Nyíregyházi Körzeti Stúdiójában kezdte karrierjét, ahol felkészültségével, különleges orgánumával hamar elismertséget szerzett, s ahonnan rendszeresen készített anyagokat a fővárosi műsorokba is. Ezzel párhuzamosan dolgozott a Városi Televízióban, valamint ott volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg első kereskedelmi csatornája, a PB Rádió indulásánál is. Miután a Magyar Rádió helyi stúdiója megszűnt, a Nyíregyházi Televízió lett az állandó munkahelye, ahol szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként is ismerhették a városlakók, hiszen különböző produkciókban dolgozott. Készített gazdasági műsort, szerkesztett és vezetett hírműsort, rendszeresen tudósításokkal, riportokkal jelentkezett. Mindemellett gyakran feltűnt moderátorként városi rendezvények színpadain, különböző műfajokban és eseményeken. 

Tóth Árpád nyíregyházi újságíró emlékére

Meghalt Tóth Árpád nyíregyházi újságíró, a Kelet-Magyarország munkatársa, 94 évet élt.  (1928-2022) Pályáját a Szabolcs-Szatmári Néplapnál kezdte, főállású munkatársként.1953-ban áthelyezték a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójába került, de hamar visszatért az akkor már Kelet-Magyarország néven megjelenő laphoz. Együtt élt a szerkesztőséggel, bőven kivette részét abban, hogy a ’80-as évekre az újság már elérte a napi százezres példányszámot, és ezzel az ország legolvasottabb megyei napilapjává vált. Nyugdíjazása után is írt, tanácsot adott fiatal kollégáinak. Nyugdíjazása után a Dialóg Nyugdíjas Egyesület titkára volt. Halálával a megyei újságírás korábbi nemzedékének neves alakja távozott el.

Olvasztótégely házilag

 A samottlisztet átszitáljuk, és az első bevonathoz a finomabb port használunk. A durvább maradékot akkor használjuk, ha erősebb bevonatot kell készíteni. A kevés mosogatószer, illetve felületaktív anyag: e nélkül a folyadékban a samottliszt leülepedik, és nem tapad a polisztirol habra. Csupán annyit adjunk a mosogatószerből a keverékbe, hogy az ne ülepedjen le. Pl. 100 ml vízüveg+200 ml víz-hez kb. negyed gyűszűnyi háztartási mosogató szer kell, nem szoktam mérni, a keverék állagán látszik, hogy jó e.

Grafitos máz acél olvasztótégely kezeléséhez

1 rész vízüveg

2 rész víz

kevés mosogatószer

grafitpor tejföl sűrűségre keverve, ecsettel felhordva.

alapos - legalább egy nap - szárítás után, használat előtt lassan ki kell égetni

Fekecs a habminták bevonásárra

1 rész vízüveg

2 rész víz

kevés mosogatószer

finom samottliszt

 A cink ón bizmut aluminium alacsony olvadásponttal rendelkezik. Az ólommal csak óvatosan veszélyes.

Ha chamott téglából készíted akkor csak össze kell ragasztani a lapokat.

Tartós, folyamatos működtetését a maximális hőmérsékleten nem javasoljuk. Házilag készült olvasztó esetén e célra a tűzálló anyagot chamottetal, quarccal vagy grafittal soványitják és e szerint megkülönböztetünk: l. Chamotteos tégelyeket, melyek tűzálló anyagból és chamotteból . Néha a masszát, már használt massza, porrá tört chamotte-téglák és tégelyek v. A lángálló oly olvasztó kemence, melynek tűzfészkét és olvasztó terét az u. Az öntészet vagy fémöntés lényege az, hogy elkészítenek egy olyan üreget, ami a munkadarab negatívját tartalmazza (ezt formának nevezik), az üregbe megolvasztott fémet öntenek, majd hagyják megdermedni.

Az öntészet mint tudomány foglalkozik a forma- és magkészítés anyagaival, az öntött fémek sajátságaival, az . Az acélgyártás története azonos a vasgyártás történetével. Az első használatos vastárgyak feltehetőleg meteoritvasból készültek, arról azonban nincs pontos információnk, mikor és hogyan kezdték a vas kinyerését érceiből. Tény, hogy a vas megjelenése az emberi kultúrában (vaskor) . Ez esetben az olvasztó tégelyt veszi körül az induktor, a gerjesztés a tégely falán át jut az olvasztandó fémhez, vagy a tégely grafit betétjéhez (jó vezetőképességű fémek olvasztása).

Számtalan formában alkalmazható technológia, az adag méretének, . 

Ha a szilícum-karbidtos tégely kicsit drága, akkor érdemes hozzáfogni. A gradit szuszpenzió a fémolvasztó tégely belsejének bevonására szolgál. Használata biztosítja , hogy a megolvadt fém nem diffundál a tégely anyagába , és a fém könnyebb kiáramlását teszi lehetővé , ezáltal megnöveli a tégely élettartamát. Használata egyszerű ,mivel a felhordás után a felhordott Engobot csak szárítani kell. Használt olvasztó kemencék, alumínium olvasztó kemencék, hőntartó-és adagoló kemencék neves gyártóktól, mint Striko-Westofen, ZPF, Bleiwenz, Hinden. Siemens első acélolvasztó ívkemencéje elektród- szabályzóval. A kemenceváz és a kemencetok között kaolingyapot hőszigetelés van.

Burnout szindróma jelei a diákoknál

A felgyülemlett iskolai feladatok, az online tanulásra való nehézkes átállás és a járvány okozta további stressz miatt a tanulók körében különösen gyakori lett a kiégés. A kiégéssel az a probléma, hogy nem mindenki ismeri fel magában, ez alól a diákok sem képeznek kivételt. A lakótársaink, családtagjaink, barátaink azt mondhatják, hogy az elmúlt időszakban rosszindulatúak voltunk, esetleg hirtelen haragúak. Ilyenkor jobb, ha figyelünk ezekre az emberekre, mert előfordulhat, hogy tényleg problémával állunk szemben. A diákoknál is általános kiégési tünet az, ha úgy érzi a diák, hogy nem tud lépést tartani a teendőkkel, túl sok a feladat, túl sok a tennivaló, túl sok a vizsga, és az előadás is. Ráadásul a kiégés elszívja minden energiánkat, ami miatt cinikusak és motiválatlanok lehetünk. Semmihez sem tud hozzákezdeni a tanuló, mert úgy gondolja, hogy rengeteg a tennivaló, és bármit is tesz, az nem lesz elég. Az állandó kimerültség és fáradtság alvászavart és szorongást okoz. Néhány embernél ez másodlagos fizikai problémákhoz, például fejfájáshoz, hátfájáshoz és mozgásszervi fájdalomhoz vezethet. Természetesen ez az érzelmi és fizikai megterhelés az otthoni életre is átterjedhet, és szokatlanul alacsony vérmérsékletűvé és ingerlékenysé válhat a diák. Konfliktusba kerül a szülőkkel, a tanárokkal, az osztálytársakkal. A mai diákéletnek számos olyan aspektusa van, különösen a járvány idején, ami stressz forrása lehet. Első sorban a túlterheltség az, ami igazán hat a diákokra, hiszen egy vizsgára nagyobb mennyiségű tanulmányi munkát kell elvégezni, ami bizony elég nagy stresszforrás, különösen akkor, ha mindenképpen el akar érni a tanuló egy fokozatot. Előfordulhat az is, hogy a diák a tanulás miatt feláldozza a magánéletét, azért, hogy felzárkózzon, sokáig ébren marad, lemondja a közös programokat. Kevesebb idő jut kikapcsolódásra szórakozásra. Feláldozzák a családdal töltött időt, a testmozgást, az egészségügyi ellátást azért, hogy tanuljanak. Ha ez nem változik meg, úgy azt láthatjuk, hogy a diákok teljesen kiégnek. A mostani válságos helyzetben sok diáknak kell megküzdenie szociális problémákkal is, ami további károkat okozhat. Akár a diákszállások hiánya, akár a lakbérek megemelkedése, esetleg egy rossz minőségű kollégiumi szállás mind vezethez kiégéshez. A különböző pénzügyi stresszek pedig a diákokat sem kerülik el, legyen szó lakhatásról, ösztöndíjról, tandíj fizetésről. A koronavírus-járvány hirtelen változást hozott az online tanulás terén is ami szintén stressz forrásaként jelent meg. Normális időkben még mindig elég sok az önmotivált tanuló, de a COVID-19 miatt kevesebb lett a személyes interakció. Egyes tanulók emiatt elszigeteltnek érzik magukat. Ha minden a paraván mögött zajlik, olyan érzése lehet a diáknak, mintha senki sem támogatná őt a tanulásban. A hallgatók nem látják az egyetemeken azt a több ezer embert, akik a kulisszák mögött dolgoztak a tanulók jólétének támogatásán. A megoldás, az lenne, ha törekednénk arra, hogy rendszeresen szünetet tartsunk, gyakrabban pihenjünk, persze kell egy kis kikapcsolódás is, de ez nem mehet az alvás rovására. Fontos hogy a kikapcsolódás ne szenvedélybetegséggel (játék internet, mobilfüggőség) történjen. A pályaválasztás is nagy stresszel járhat a végzős diákok számára a mostani időszak különösen stresszes, hiszen hamarosan kiderül, hogy hol tudják folytatni tanulmányaikat, illetve most kell dönteniük a jövőjükről. Éppen ezért fontos, hogy a pályaválasztás alatt is kellő támogatást kapjanak, hiszen ez is nagyban hozzájárulhat a kiégéshez. A stressz elviselésésében a család a szülők támogatása fontos szerepet kap. A kiégés- (burnout) szindróma egy tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A kiégés mint probléma már igen régóta megfigyelhető, de érdemben csak néhány évtizede kezdett el vele foglalkozni az orvostudomány és a közvélemény. Ahogy a stresszről is sokáig azt gondolták, hogy menedzserbetegség, tehát a dolgozóknak csak egy részét érinti. A burnout is mint egy szűk kis csoport esetleges problémája fogalmazódott meg. A kiágás olyan emocionális és fizikai kimerülést jelent, amely a reménytelenség és az inkompetencia érzésével párosul, és sok esetben az ideálok, célok teljes elveszítésével jár. A burnout-szindróma kialakulása egyértelműen elkülöníthető szakaszokból áll. Az eleinte megnövekvő lelkesedés napról napra elégedetlenségbe, szorongásba és félelembe csap át, melyet  ha az érintett személy nem tud megfelelően kezelni – a teljes frusztráció és apátia jellemez.

Eleinte a lelkesedés szakaszában önként vállal feladatokat, örömmel tűz ki nehéz célokat és szoros határidőket maga elé, melyeket lelkesen be is tart. Élmunkássá változik, aki málhás lóként cipeli az iroda minden gondját és elvégzendő feladatát. A rengeteg feladat és munkával töltött idő, a folyamatos elérhetőség lassan nélkülözhetetlenné teszi. Ennek hatására egyre több munkafolyamatban vesz részt, egyre fontosabbnak érzi magát. A magánélet lassan háttérbe szorul, és állandóan űzött-hajszolt. Teljesítménye egy idő után azonban csökkeni kezd, hiszen az ember teherbírása véges. Az abnormális terhelés csak ideig-óráig végezhető el fizikai kimerülés nélkül. Mivel azonban mindent személyes sikerként vagy kudarcként él át, a fizikai fáradtság mellé érzelmi kimerülés is párosul. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját erőnkben, saját döntéseink helyességében. A burnout második szakasza egyszerre jelenthet megoldást és a helyzet romlását is. Ha ugyanis észbe kap, és sikeresen vissza tudja állítani a magánélet és a munka, a feladatok és a szabadság egészséges egyensúlyát, fáradtsága elmúlik, és a korábbi hiperaktív lelkesedésből kialakulhat a munka iránti kiegyensúlyozott szeretet. Ha viszont képtelen leállni, a lelkesedést erős frusztráció váltja fel, melyben a nélkülözhetetlenség érzése már nem kiváltság, hanem átok. Beleérző képessége telítődik, és általános undor vagy gyűlölet fogja el munkatársaival, főnökeivel, ügyfeleivel szemben. Ebben a szakaszban csökken az elvárása önmagával szemben, ellenben nő a bűntudata. Sírásrohamok törnek rá, hangulata változékony, munkabírása gyenge. A burnout harmadik szakaszát, akárcsak az elsőt, heves érzelmek jellemzik, csak éppen azokkal ellentétesek. Visszahúzódik,. Elhanyagolja a munkájat, kerüli az újabb célkitűzéseket, fél az esetleges valós vagy vélt kudarcoktól.

Ahol a Tisza volt az Úr!

A múlt század derekán még a Tisza volt az úr a Rétságban, hatalmas területeket öntött el a víz, sőt sok helyen esztendőn át megmaradt. Az utak oly rosszak voltak, hogy az öregek állításait mesének gondolnánk, ha egykorú útleírások nem örökítették volna meg az akkori siralmas állapotokat. Ha száraz volt az időjárás, a réteken átvonuló utak pora majd megfojtott embert, állatot, sőt nem egyszer megesett, hogy a tőzeges talajból rakott út meg is gyulladt és elégett. Ha azonban esőre fordult az idő, akkor valóságos istenkísértés volt útnak indulni. Ma már múzeumban mutogatják az akkori idők járóművét, a sárhajtót, melyet a latyakká vált út tetején húzott a ló. De sok helyen csónakon közlekedett egyik község, egyik ember a másikkal. Az évről-évre megújuló árvizek elöntötték a legelőket, megállapodtak a laposokon. A jószágtenyésztésnek, halászatnak, nádvágásnak kedvezett ez az állapot, de a földművelésnek annál kevésbbé. Csak annyit termelt minden gazda, amennyi egyik évről a másikra elegendő volt a háztartásra. Ha valamivel több termett, akkor az udvaron, vagy az utcán ásott földalatti vermekben várta a következő rosszabb esztendőket. A határnak emiatt csak egy kis részét szántották fel, azt is csak a községhez közel eső részeken, hogy a föld minden munkálatát a faluból végezhessék. Mivel az egész határ közbirtok volt, a szántóföldet is a falu osztotta ki a közösből az egyes lakosoknak. Ki-ki akkora darabot kapott, amennyit jónak látott a tanács adni. A földet aztán addig szántották, vetették, amíg csak teljesen ki nem élték, ami négy-nyolc esztendő alatt bekövetkezett, ekkor aztán parlagon hagyták legelőnek, s másutt fogtak fel helyette gyepföldet a legelőből. Nem kellett tehát tanyai gazdálkodást folytatni, mert a szántóföld többnyire a falu közelében feküdt, s nem lehetett építeni, mert hiszen a gazda csak ideig-óráig volt ura földjének, s a pár esztendőre kár lett volna építkezni. Aki mégis építeni merészelt, tanyáját a tanács széthányatta, vagy felgyújtotta, úgy okoskodván, hogy nem jó, ha a gazda nagyon hozzá nő a közös földhöz. Minden gyökerestől megváltozott azótaA rakoncátlan vizeket szabályozták; a nagy rétségeket, mocsarakat csatornák szeldelik keresztül. A lápok úszó szigetei leragadnak, a nádvágás, gyékényfonás, csíkászat, pákászat mindinkább ismeretlenebb foglalkozások lesznek. S Az egykor vízjárta területeket, a legelőket, ma már majdnem mindenütt felszántották, s a gazda, hogy a határ legtávolabbi zugában lévő földjére is minden erejét idejét ráfordíthassa, tanyát épít. Ma is úgy vándorol a magyar ember, mint hajdan. Korán tavasszal elhagyja téli szállását, a falut, s nyári szállására, a tanyára költözik ki. Szentgyörgynap táján fog a tavaszi szántáshoz, s ettől kezdve már nem sok dolga van a faluban. Ha hűvös idő jár, a jószágot beköti a tanyába, vagy ahogy sok helyen nevezik, az ólba, mert a tanyák legrégibb formája tulajdonképpen az ól. A magyar ember ugyanis inkább a jószágával gondol, mint magával, s először a jószág számára épít fedelet. Az ilyen ólszerű tanyában nincs is szoba, a gazda az egyik végében lévő jászolhoz beköti a jószágot, az ól másik végébe meg a szénatartót és a tüzelőt építi. A tüzelő sárpatkákkal körülvett hely, egyik sarkában van a főzőfa, amelyen a bogrács lóg, itt főzi a gazda a megszokott ételét: a lebbencset, tarhonyát, kását. A patkákon szokott estenden tanyázni a tanya népe, vagy a látogatóba jövő szomszédok, s szalma, csutka tüzénél beszélgetnek a termésről, időjárásról, a mindennapi élet örömeiről, bajairól. Nincs mécs, a tűz világít, már annyira, amennyire. Nem kell a beszélgetéshez nagy világosság. Ha kissé nedves a tüzelő szalma, gyakran olyan füst van az ólban, hogy nadrágos ember nem bírná ki. Néha a pislogó tüzet is alig lehet látni. Sőt a lovak is gyakori prüszköléssel tiltakoznak ellene, de a magyar ember egy kis füsttől nem ijed meg, azt tartja, hogy ettől tisztul a szem. Az efféle kis tanyáknak ablaka, kéménye nincs, a füst az ajtón tódul ki. A jobbmódú gazdaembernek tanyása is van, aki télen-nyáron künn lakik s a nagyjószágot telelteti. De hovatovább egyre több magyar ember mond búcsút a falunak, s végleg kiköltözik a határba, a földjére. Az ilyen ember azonban már rangos házat épít magának, olyat, mint amilyet a faluban szoktak. A jószág számára külön épít istállókat. A tanya mögött gyümölcsöskert, köröskörül kisebb-nagyobb melléképületek, kazlak, boglyák, akácfák vannak. Itt-ott sugár jegenyék nyúlnak ki az akácok közül. De ha közelebb megyünk a tanyákhoz, sokkal zajosabbnak, élénkebbnek látjuk, mint ahogy távolról hittük. A tanya udvarán baromfiak, apró jószágok nyüzsgő serege teszi kellemessé a kis majorság képét. De akkor mozgalmas az élet igazán a tanyán, mikor az aratási munkák megkezdődnek. Nincs a világon olyan munkásember, ki a magyar aratóval felvehetné a versenyt. Hajnali két órától éjjel tizenegyig is képes dolgozni, mégpedig hétszámra. De a magyar lány is megmutatja a marokszedésnél, hogy méltó párja a magyar legénynek.

Régen az aratás

Ha a feje üres vagy a zsebe üres egyformán rossz, de ha ráülök az ábrándozás tündérszekerére, szilaj táltos lesz a képzelet amit befogunk elibe,  osztán bátran neki vágok a nagy végtelennek, amerre a csillagok vezetnek,  csillagoknak fénye mellet, semmi sem hozhat rám bajt, egy kettőre oda érek ahová a vágy hajt, megismérek minden gyönyört, ringat a káprázat, boldog ki az ábrándozás szekerére szállhat.

Dédapáink életében az aratás, az élet behordása a legfontosabb mezőgazdasági munka vót. Az aratás az egyik legnehezebb paraszti munka vót, azt mondták a régi öregek, a kiszi (zabkása )a küszöbig, kása(árpa) a kapuig, puliszka a határig(kaszáláshoz), kenyér a világ végéig is kitart. Egy arató férfihöz kellett egy ügyes marokszedő asszony is. Az aratást mindig „Isten nevében végezték és Isten áldásával fejezték be. A férfi vágta a rendet, a nő sarlóval összeszedte, a soron visszafelé haladva a nő vitte a férfi kaszáját, a férfi pedig összekötötte a kévéket. Aratáskor dédnagyapám a gabonakévék kötését még bű gatyában, házi szövésű ingbe végezte. A kévébe két nagyobb, vagy három kisebb marok került. Az egymásra rakott markokat hónaljig fel kellett szedni, lenyomni, majd rátérdelve azt szalmakötéllel kötni meg.

Nyári forróságban a hónaljig felszedett termés különösen melegített a kalászok szúrták az ember bűrit, így házi szövésű, nyakig begombolható ruhát viseltek. A kévék összehordásának is megvót a szabálya. A kévékbe rakott gabonát keresztekbe rakták, kalásszal befelé." A kévéket úgy kellett csomókba szedni, hogy a kalászok kiszáradása biztosítva legyen, és a kévecsomókat meg lehessen számolni. Ügyelni kell rá, hogy a kalász ne érjen a födre. Különös rendeltetése volt a legfelső kévének (papkéve, papsapka). A kévék számát, a termény fajtája befolyásolta: árpa- vagy zabkévét általában kevesebbet (7-9) raktak egy kévébe, míg a kisebb és könnyebb kévékből többet raktak a kötő kaszás aratók. Vót egy aratógazda, az irányította az aratást. Ő vágta mindig az első rendet, ügyes marokszedővel a háta mögött. Hogy ne szúrja a levágott tarló a tapunkat, nem lépni kellett hanem csoszogni.

De ugyanígy ügyesnek, pontosnak kellett lennie az utolsó renden markot szedő asszonynak is, hogy a gabonaszálakat egy szálig felszedje. Különben az új rendfogásnál akadozott volna a bandagazda kaszája. Nehéz embert próbáló munka vót ez, ezért a gróf úr ilyenkor aratási szalonnát, a munka végeztével bort pálinkát adott az arató embereknek.

Ebédet mindenkinek a családja hordott ki a búza, rozs, vagy árpatáblára,  általában a nagyobb lyányok vagy a feleség, vagy az édesanya gondoskodott az arató emberrül. Ha valakinek már az evésen járt az esze, arra azt mondták oda áll ahol a tarisznya fel van akarsztva. Ilyenkor mindenki laktató ételt vitt a nehéz fizikai munkát végző kaszásoknak, marokszedőknek. Az aratás mindig nagy esemény vót a falu életében, de a háború alatt sokat nélkülöztek az emberek. Se élelem se ember nem vót az aratáshoz. A megrakott szekér nehezen boldogult a barázdákkal határolt hepehupás dűlőútakon. Vót hogy a rosszul megrakott szekér az egyenetlen főduton felborult, ami nagy szégyen vót a kocsisnak. A szállításhoz a szekeret át kellett alakítani, mindkét ódalára hosszú létrát erősítettek, és így rakták a szekérre a kévéket. Miután megrakták, lekötötték oszt hazavitték. Otthon történt a cséplés, a lakóház mögött vagy kint a szérűn. 

Eddigi publikált írásaim!

1. Keleten a helyzet változatlan / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 4. p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=140051&secId=28040

2. Adj uram... / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 8. p.

http://holnapmagazin.hu/vers.php?vers_id=25733

3. Igényes alkotások a gyémánt Galériában / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 10. p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=140055&secId=28314

4. Kinek kellett? / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

5. Piros-kék reményünk / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 25. p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=140057&secId=28315

6. Az eperfa / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  október 04. II. évf. 1. sz. 12. p. A holnapmagazin díjjazottja 2015-ben!

http://holnapmagazin.hu/proza.php?proza_id=17814

7. A téli út végén / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

8.  A televízió / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 17. p.

9. Portré / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

10. Kritika / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

11. Hajtás vezet a győzelemhez  / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  október 4. I. évf. 2. sz. 28. p.

12. Az internethasználati képzések a könyvtárban / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2002 szeptember VII.évf. 3.(27)sz. 12. p.

13. Az e-könyv mint a virtuális könyvtárak alapja / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó – 2007. dec.XII.évf.4.(48)sz 6. p.

14. Számítástechnikai tanfolyam időseknek / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 március XIV.év.1.(53)sz. 8.p.

http://www.mzsk.hu/kepzesek/informatikai-kepzes/

15. A könyvtári weblapkészítés lehetőségei és buktatói / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009.június XIV.év.2.(54)sz.4-5p

http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=59570

16. Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások népszerűsítése / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 szeptember XIV.év. 3.(55)sz.6. p.

http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=60013

17. A könyvtárak szerepe a sérült emberek életében / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 december XIV.év. 56.sz.

http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=61216

18 Digitális írástudással az egyenlőesélyért / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 XIV.évf. 4.(56)sz. 5-6. p.

http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=61216

19. Beszélő számítógép / Szabó László István – In : Korszerű Könyvtár 2010 április Esélyteremtés G 1.2.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=140060&secId=28037

http://www.odrportal.hu/kereso/index.php?stype=author&q=%22Szab%C3%B3+L%C3%A1szl%C3%B3+Istv%C3%A1n%22

20. E-könyvek (elektronikus könyvek)a modern könyvtárakban / Szabó László István – In : Korszerű Könyvtár 2010 augusztus Elektronizált könyvtár D 1.8.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=140061&secId=28313

21. Felolvasó szoftverek érzékszervi hiányosságban szenvedő emberek számára / Szabó László István - In: Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kishíradó (2010 decemberi szám.) XV.évf. 1/3. (57/58.) sz. 12-14. p.

http://szabolaszloistvan.blogspot.hu/2010/09/feolvaso-szoftverek-szamitastechnikaban.html

22.Melyik internetböngészőt válasszam? / Szabó László István - In: Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kishíradó (2010 decemberi szám.) XV.évf. 59-60sz. 6. p.

http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=93531

23. Személyes adatok védelme az interneten / Szabó László István - In Könyvtári Levelező Lap 2011 februári szám, 18 p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=140064&secId=28316

http://epa.oszk.hu/00300/00365/00111/pdf/kll1102_18-19.pdf

24. Szenvedélybetegségek jelei a könyvtárakban /Szabó László István - In : Korszerű Könyvtár 2011 májusi száma

http://www.tollal.hu/mu/a-jatek-fuggoseg-jelei-a-konyvtarban

25. Esélyegyenlőséget biztosító eszközök a könyvtárakban / Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2011 májusi száma XX. évf. 5. sz. 43. p.

http://epa.oszk.hu/01300/01367/00243/pdf/EPA01367_3K_2011_05_43-47.pdf

26. A könyvtár mint játékterem / Szabó László István - In : Könyvtári levelező/lap, 2011. (23. évf.) 11. sz. 3-5. p.

http://epa.oszk.hu/00300/00365/00120/pdf/kll1111_003-005.pdf

27. A vadász a természetért van, nem a természet ellen / Szabó László István - In : Nimród Vadászújság,  2012. év Márciusi száma

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=158612&secId=42066

http://szabolaszloistvan.blogspot.hu/2014/09/cikkek.html

28. "Timeo hominem unius libri". Gondolatok könyvről, olvasásról, könyvtárról. / Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2012 januári száma XXI. évf. 5. sz. 21-25. p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=140077&secId=28041

http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/timeo-hominem-unius-libri/

http://epa.oszk.hu/01300/01367/00197/pdf/EPA01367_3K_2012_01_021-025.pdf

29. Milyen a XXI. század könyvtárosa /Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros,2012. (21. évf.) 10. sz. 3-5. old.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=158590&secId=42062

http://ki.oszk.hu/3k/2012/10/milyen-a-xxi-szazad-konyvtarosa/

http://www.mzsk.hu/ujoldal/olvasopont/2012/06/08/milyen-legyen-a-jo-konyvtaros/

http://epa.oszk.hu/01300/01367/00206/pdf/EPA01367_3K_2012_10_03-05.pdf

30. Felelősség a környezetért /Szabó László István - In : Kelet-Magyarország,2012. Szeptember 20.  LXIX. évfolyam 221.szám 5.p.

http://szabolaszloistvan.blogspot.hu/2014/09/cikkek.html

31. Milyen szerepet tölt be az olvasás az ember személyiségének fejlesztésében 1. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 március-áprilisi száma VI. évf. 5. sz. 37. p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=160631&secId=43567

32. Milyen szerepet tölt be az olvasás az ember személyiségének fejlesztésében 2. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 május-júniusi száma VI. évf. 6. sz. 20. p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=160633&secId=43568

33. Milyen szerepet tölt be az olvasás az ember személyiségének fejlesztésében 3. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 július-augusztusi száma VI. évf. 7-8. sz. 39. p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=160816&secId=45459

34. Nem csak a húszéveseké a világháló /  Szabó László István - In : Nyugdíjasélet 2013 szeptemberi száma XVIII. évf. 9. sz. 13. p.

http://magyarparnasszus.hu/cikkek/nem-csak-a-huszeveseke-a-vilaghalo

35. Isten éltesse Szent Hubertusz legöregebb katonáját 1. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 szeptember-októberi száma VI. évf. 9-10. sz. Rovat: Társasági szalon 18. p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=169236&secId=50685

36. Isten éltesse Szent Hubertusz legöregebb katonáját 2. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 november-decemberi száma VI. évf. 11-12. sz. Rovat: Társasági szalon 16p.

37. Isten éltesse Szent Hubertusz legöregebb katonáját 3. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 január-februári száma VII. évf. 1-2. sz. Rovat: Társasági szalon 17.p.

38. A könyv nemzedékünk végrendelete /  Szabó László István - In : Vigilia 79. évfolyam 1. szám 2014 januári szám Napjaink rovat

http://vigilia.hu/content/79-%C3%A9vfolyam-1-sz%C3%A1m

39. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban / Szabó László István - In Könyvtári Levelező Lap 2014 márciusi szám, 17-20 p.

http://epa.oszk.hu/00300/00365/00150/pdf/EPA00365_konyvtari_levelezo_lap_2014_03_17-20.pdf

40. A tömegkommunikációs eszközök hogyan formálják a társadalmi morált?. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 március-április havi száma VII. évf. 3-4. sz. Rovat: Társasági szalon 47p.

http://tollal.hu/mu/a-tomegkommunikacios-eszkozok-hatasa-a-tarsadalmi-moralra

41. Gondolatok a könyvtári terápiákról. /  Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2014 júliusi száma 23. évf. Rovat: Fórum  15-17p.

http://www.mzsk.hu:8123/JaDoX_Portlets/displayContent?docId=169076&secId=50565

http://ki.oszk.hu/3k/2014/07/gondolatok-a-konyvtari-terapiarol/#more-6321

42. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban (1). /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 május-június havi száma VII. évf. 5-6. sz. Rovat: Közösségi szalon 40p.

43. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban (2). /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 július-augusztus havi száma VII. évf. 7-8. sz. Rovat: Közösségi szalon 43p.

44. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban (3).  /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 szeptember-október havi száma VII. évf. 9-10. sz. Rovat: Közösségi szalon 40p.

45. Isten éltesse Szent-Hubertus legöregebb katonáját.  /  Szabó László István - In : Alkony Vadászmagazin 2014 augusztus-szeptember havi száma XI. évf.. Rovat: Portré 12p.

http://szabolaszloistvan.blogspot.hu/2014/09/cikkek.html

46. Digitalizálási tapasztalatok Nyíregyházán / Szabó László István - In : Könyvtári Levelező Lap 2014 augusztus havi száma Rovat:E-könyvtár 15p.

http://epa.oszk.hu/00300/00365/00155/pdf/EPA00365_konyvtari_levelezo_lap_2014_08_15-16.pdf

47. A könyv és a könyvtár társalami szerepe a XXI. századi ember életében /Szabó László István - In : Nyíregyháza Könyve 2014  47.-56.p.

http://www.mzsk.hu/wp-content/uploads/Ny%C3%ADregyh%C3%A1za-K%C3%B6nyve_2014.pdf

48. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban 3.  /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 november-december havi száma VII. évf. 11-12. sz. Rovat: Közösségi szalon 40p.

49. Harc a demencia ellen 1 /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2015 január-február havi száma VIII. évf. 1-2. sz. Rovat: Közösségi szalon 22p.

50. Adj Uram... /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2015 január-február havi száma VIII. évf. 1-2. sz. Rovat: Közösségi szalon 36p.

51. A politikus szava  /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2015 január-február havi száma VIII. évf. 1-2. sz. Rovat: Közösségi szalon 36p.

52. A könyv és az olvasás személyiség formáló szerepe  /  Szabó László István - In : Kláris Irodalmi-Kulturális Folyóirat  2015 15/3 márciusi száma XXIV. évf. 3. sz. Rovat: Tanulmányok rovat - Közművelődés - 45-46 p.

http://klarisujsag.hu/index.php?oldal=0381

53. Harc a demencia ellen 2  /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2015 március- április havi száma VIII. évf. 1-2. sz. Rovat: Közösségi szalon 22p.

54. Harc a demencia ellen 3  /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2015 május- június havi száma VIII. évf. 1-2. sz. Rovat: Közösségi szalon 12p.

55. Harc a demencia ellen 4  /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2015 július- augusztus havi száma VIII. évf. 1-2. sz. Rovat: Kulturális szalon 15p.

56 A könyv és az olvasás személyiség formáló szerepe 2  /  Szabó László István - In : Kláris Irodalmi-Kulturális Folyóirat  2015 15/4 áprilisi száma XXIV. évf. 4. sz. Rovat: Tanulmányok rovat - Közművelődés - 41-42 p.

57.  Nem csak a húsz éveseké a világ-háló /Szabó László István - In : Nyugdíjas élet 2015  4.p.

58. Csak mesélek /Szabó László István - In : Nyíregyháza Könyve 2015  90.-92.p.

http://www.mzsk.hu/wp-content/uploads/Ny%C3%ADregyh%C3%A1za-K%C3%B6nyve_2015.pdf

59.MEMENTÓ Farkas"Schultz" Tibor /Szabó László István - In :Nyírségi gondolat 2015 szeptember-október havi száma VIII. évfolyam 9-10. sz. Társasági rovat  28.p.

60.Gyerekkori emlékek /Szabó László István - In :Nyírségi gondolat 2015 szeptember-október havi száma VIII. évfolyam 9-10. sz. Közösségi Szalon -  43.p.

61.Gondolatok könyvről könyvtárról és az olvasás fontosságáról /Szabó László István - In :Irodalmi Kávéház Magazin 2015 évi száma  -  241.p.

62.A disznóölés /Szabó László István - In :Nyírségi gondolat 2015 november-december havi száma VIII. évfolyam 11-12. sz. Társasági Szalon -  25.p.

63. Versek(Adni hittel, Adj Uram...,  A provokátor hangja, Menj csak, ha menned kell, A csalódás, Nőnapi köszöntő!) /Szabó László István - In :Négy dimenzió  2015 év  17 kötet -107-109 p.

64.  A jégszív /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2016  január-február havi száma IX. évfolyam 1-2. sz. Közösségi szalon - 33 p.

65. A Plutó kutya /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2016  március-április havi száma IX. évfolyam 3-4. sz. Közösségi szalon - 40 p. Mécs László díjas alkotás!

66. A szegény ember baltája /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2016  május-június havi száma IX. évfolyam 5-6. sz. Társasági szalon - 29 p.

67. Bezzeg a mi időnkben /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2016 május- június havi száma IX. évfolyam 7-8. sz. - Kultúrális szalon - 13 p.

https://www.yumpu.com/hu/document/read/59420103/ujsag201705-06

68. Üdv a vadásznak /Szabó László István - In :Magyar Vadászlap 2016 július havi száma XXV. évfolyam 7. sz. - 73 p.

69. A kiskoszos és a kontyosrádiók /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2016 július- augusztus havi száma IX. évfolyam 7-8. sz. - Kultúrális szalon - 15 p.

70. Csak mesélek (A Vártanya)/Szabó László István - In : Nyíregyháza Könyve 2016  49.-62.p. (Szociológia, társadalomkutatás, szociográfia, néprajz)

http://www.mzsk.hu/wp-content/uploads/Ny%C3%ADregyh%C3%A1za-K%C3%B6nyve_2016.pdf

71. A szegény ember baltája / Szabó László István - In : KisLant 2016  118.száma 8.p. (Irodalmi folyóirat)  KisLant próza kategória nyertese 2016-ban

http://epa.oszk.hu/01600/01616/00078/pdf/EPA01616_kis_lant_118_2016_6.pdf

72. Ezek a mai fiatalok! /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2016 szeptember-október havi száma IX. évfolyam 9-10. sz. - Közösségi szalon - 37 p.

73. Az eperfa árnyéka /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2016 november-december havi száma IX. évfolyam 11 -12. sz. - Közösségi szalon - 42 p.

74. Az iskolai könyvtárak társadalmi szerepe a XXI. században  /Szabó László István - In :Könyvtári levelező Lap 2016 28. évfolyam 12. sz. - Műhely - 7-13 p.

http://epa.oszk.hu/00300/00365/00183/pdf/EPA00365_konyvtari_levelezo_lap_2016_12_007-013.pdf

75. A számítógépes szenvedély és net-veszély  /Szabó László István - In : Nyíregyházi Napló 2017  XXIV. évfolyam 11. sz. - 10 p.

76. Az iskolai könyvtárak társadalmi szerepe a XXI. században.  /Szabó László István - In :Katedra 2017 március havi száma XXIV. évfolyam 7. sz. - Könyv hónapja rovat - 21-23 p.

 77. A tehetség, avagy miből lesz a cserebogár...  /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2017 március- április havi száma X. évfolyam 5-6. sz. - Kulturális szalon - 10 p.

https://www.yumpu.com/hu/document/view/58320594/nyirsegi-gondolat-2017-0304

78.  Így lett még egy házunk / Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2017 július- augusztus havi száma X. évfolyam 7-8. sz. - Közösségi szalon - 46 p.

https://www.yumpu.com/hu/document/read/59420107/nygondolat-201707-08

79. Ars poetica /Szabó László István - In :Nyírségi Gondolat 2017 november- december havi száma X. évfolyam 11-12. sz. - Közösségi szalon - 56 p.

https://www.yumpu.com/xx/document/read/59805168/nyirsegi-gondolat201711-12

 80. Az Adria királynője /Szabó László István -In :Nyírségi Gondolat 2018 március-április havi száma XI. évfolyam 3-4. sz. - Közösségi szalon - 40 p.

81.  Egy öreg Tarpai focista 84. születésnapja!  -In :Nyírségi Gondolat 2018 szeptember-október havi száma XI. évfolyam 9-10. sz. - Sport szalon - 34 p.

82.  Szenvedélybetegségek az iskolákban -In :Katedra 2018 október havi száma XXVI/2. évfolyam 10. sz. - Pedagógia - 21-22 p.

83.  Élet a Vártanyán  -In :Nyírségi Gondolat 2019 január-február havi száma XII. évfolyam 1-2. sz. - Közösségi szalon - 51 p.

84.  Élet a Vártanyán  2.rész -In :Nyírségi Gondolat 2019 március- április havi száma XII. évfolyam 3-4. sz. - Közösségi szalon - 51 p.

85.  Élet a Vártanyán 3. rész -In :Nyírségi Gondolat 2019 május -június havi száma XII. évfolyam 5-6. sz. - Közösségi szalon - 51 p.

86. Élet a vártanyán 4. rész  -In :Nyírségi Gondolat 2019 szeptember-október havi száma XII. évfolyam  9-10. sz. - Közösségi szalon - 56 p.

87. Konduljanak meg a vészharangok  -In :Természetgyógyász Magazin 2020 november havi száma XXVI. évfolyam 11. sz. - Psziche rovat - 57-59 p.

88. Az idei karácsony más lesz, mint a korábbiak  -In :Kelet-Magyarország 2020 december 10. száma  - Fórum rovat - 11 p.

89. Szent Karácsony a korona vírus árnyékában  -In :Nyírségi Gondolat 2020 November-Decemberi száma  - Közösségi szalon rovat - 44 p.

 

90. Fogadalom!  -In :Nyírségi Gondolat 2020 November-Decemberi száma  - Közösségi szalon rovat - 44 p.

91. A frissen sült kenyér illata  -In :Nyírségi Gondolat 2021 Január-Februári száma  - Kulturális szalon rovat - 16 p.

92. A digitális korszak hatása a felnövekvő ifjúságra -In :Édes Anyanyelvünk  2021. 43. Évf. 2. szám Március-Áprilisi száma  - 22 p.

http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2021-XLIII-2.pdf

93. Mit ér az ember ha paraszt?  -In :Nyírségi Gondolat 2021 Május-Júniusi száma  - Kulturális szalon rovat - 28 p.

94. Demecseri tél -In :Nyírségi Gondolat 2021 Július-Augusztusi száma  - Kulturális szalon rovat - 22 p.

95. Miről álmodik az erdő -In :Nyírségi Gondolat 2021 Szeptember-Október száma  - Kulturális szalon rovat - 14 p.

96. Szenvedélybetegségek az iskolákban -In :Kláris  2021 december havi száma XXX/. évfolyam 12. sz. - Pedagógia - 21-22 p.

97. Szenvedélybetegségek a fiatalok életében -In :Nyírségi Gondolat 2021 November- December száma  - Kulturális szalon rovat - 14 p.

98. Hegedüs István öttusabajnok Demecseri kötődése -In :Nyírségi Gondolat 2021 December- Januári száma  - Közösségi szalon rovat - 52 p.

99. Farkasok a tanya körül -In :Nyírségi Gondolat 2022 Január-Februári száma  - Közösségi szalon rovat - 53 p.

100. Az e-könyvtár szerepe a művelt ember életében -In :Nyírségi Gondolat 2022 Március-Áprilisi száma  - Közösségi szalon rovat - 51 p. 

101.  Virágvasárnap -In :Nyírségi Gondolat 2022 Május-Júniusi száma  - Közösségi szalon rovat - 39 p. 

102.  Csak egy fürt szőlő -In :Nyírségi Gondolat 2022 Július-Augusztusi száma  - Közösségi szalon rovat - 54 p. 

120. Nevelni vagy legelni? Ez itt a kérdés! -In :Nyírségi Gondolat 2022 November- December száma  - Kulturális szalon rovat - 22 p.

Szakmai előadások:

1. Határon túli magyar könyvtárosok továbbképzése Az internet szerepe a könyvtári tájékoztatásban. Elhangzott: 2001. október 4.-én az MZSK.-ban NKÖM program keretében

2.2009 január 26. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS Elektronikus  adatszolgáltatás és honlapszerkesztés Elhangzott: 2009 január 26.-án Szakmai továbképzé az MZSK. Konferenciatermében

3. A weblapkészítés lehetőségei a vidéki könyvtárakban Elhangzott: 2009 április 10.-én az MZSK.-ban NIIF Program keretében

4. Hasznos információk az interneten Elhangzott: 2009.szeptember 07. 9-től - 10-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

5. Álláskeresés az interneten Elhangzott: 2009.szeptember 07. 10-től - 11-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

6. Intézzen mindent otthonról Elhangzott: 2009.szeptember 07. 12-től - 13-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

7. A játékszenvedély jelei a könyvtárakban: Elhangzott: 2011.március 25. 10-től 12-ig az MZSK-ban InternetFiesta 2011 Program keretében NKA, E-Magyarország

8. A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 20. 8-tól 10-ig a Váci Mihály Művelődési Ház  Levelek Ady Endre ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

9.  Az internetben rejlő lehetőségek: ügyfélkapu, szórakozás, kultúra, információ Elhangzott: 2013. március 24. 10-től 12-ig MZSMVK Oktatóterem Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

10. Álláskeresés az interneten , kísérőlevél, motivációs levél, önéletrajz, megjelenés, stílus. Elhangzott: 2013. március 26. 10-től 12-ig. MZSMVK oktatóterem Nyíregyháza Szabadság tér 2. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

11. A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 27. 8-tól 10-ig a   Budai Nagy Antal Gimnázium  Nagykálló Vasváry Pál ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

12.A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 29. 11-tól 12-ig a Faluház  Nyírvasvári Kossuth ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

13.A szenvedélybetegség az interneten Elhangzott:2015. március 20. 10-tól 11-ig a Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Iskola  Nyíregyháza, Luther ut 7. Internet Fiesta 2015 Program keretében  NKA. támogatásával.

14  A számítógépes szenvedélybetegség és azt internet veszélyei: Elhangzott: 2017 március 27.-én 10 óra Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár  Nyíregyháza, Szabadság tér 2. 3. emelet Nagyelőadó. Internet Fiesta 2017 Program keretében

http://www.mzsk.hu/ujoldal/olvasopont/2017/03/28/az-internet-es-a-szamitogepes-szenvedelybetegsegek/

A Demecseri erdő varázsa

Amikor a szőlőben, a nagy melegtől már nem bírok tovább kapálni, az árnyas akácerdőben találok menedéket. Keresek nagy őzlábgombát, jó lesz vacsorára. Az akácosban, irtásos erdőszéleken, többnyire seregesen vagy boszorkánykörökben található. Nyár elejétől késő őszig terem, különösen kora ősszel igen gyakori. Levesnek, rántva, sütve vagy más gombás ételnek egyaránt jó. Fiatalon egyike a legjobb csemegegombáknak, eléggé állóképes és ritkán kukacos. Kirántva a gombakalapok halhúsra emlékeztető ízűek. Leszedve tovább fejlődik. Tönkje rostos, rágós, ezért azt megdarálva használjuk fel. Szárításra alkalmas, világosszürkés színűre szárad. Az idősebb gomba szárítva is rágós, a fiatal gomba nyersen is ehető. Ha sokat viszek haza, beásom a földbe egy árnyas párás helyen az udvaron ahol napokig eláll. Sztárai Karcsi bácsival és Schmercz Pista bácsival sokat barangoltunk az erdőben gombákat keresve. Most megint céltalanul barangolok a Demecseri erdőben, mert menni kell, vonz a természet, az erdő zenéje. Amikor legszebb nászruháját felölti az erdő, megtelik madárhanggal a sűrű lombkorona, a természet sok millió kis hangból megszövi láthatatlan fátyolát, ez az erdő zenéje. Minden nap új csodára talál az aki beleveti magát ebbe a mesebeli világba. Eső után az akácerdő olyan illatot áraszt, amit nem lehet szavakba önteni. A vén erdő mélyén, mintha a tavasz orgonája szólalna meg, ha felébrednek az énekesmadarak. Csatlakoznak a koncerthez a rét muzsikusai a szöcskék és a tücskök is. Ahogy jön a hajnal ébred a természet, minden madár előbújik, szeretne részese lenni ennek a csodálatos szimfóniának. A felkelő nap sugaraira nagyot nyújtóznak a fák, majd ásítanak egyet és a mókusok újra kezdik a futkározást a lombok között. A szél lágyan megfésüli az erdő fáit, megáldja a fészkeket, megszárítja a madarak tollát, az ijedt őzek hátát, a csillagszemű nyulak bundáját. Lassan felébred a természet, a ragyogó napsugár átmelegíti az erdő lakóit. Reggelre pókhálók szövik be a fákat. Hajnalban a vadvirágok illata úgy árad szét az erdőben, mint a pásztortüzek füstje a szélben. A ragyogó nap fénye bevilágít a lombok közé, mint ezernyi apró szentjános bogár csillognak a harmatcseppek, a hajnali pára belepi a leveleket. A fák levelei lágyan susognak, hogy elrejtsék a lábaim alatt elpattanó száraz ágak hangját. Öreg távcsövemmel gyönyörködöm a látványban, a magas fűben fácánok foglyok őrzik fészküket, a vizes területen feketególyák keresik a békákat, a száraz mezőn üregében alszik a borz,  a barázdákban falánk pockok gyűjtik a magvakat,  kackiásan szemléli a prédát az egerészölyv egy oszlopról. Mesebeli világ ez, a korhadt fán serénykedik a fakopáncs, sűrű erdő rejtekében vakaródzik egy ünő, a csenderesben áthalad egy vaddisznó csürhe, váratlanul a toportyán üvöltése zengi be az erdőt, minden állat megriad,  a tisztáson bogarásznak a varjak, felettük a kíváncsi héja köröz,  a bokor mélyén ijedt nyulak hűsölnek, a kakukk hosszú életet jósol valakinek, a szemtelen kék szárnyú szajkó elárulja az erdő lakóinak hogy megérkeztem. Az öreg fák titkokat suttognak fülembe. Ahhoz, hogy ti is érthessétek mit mondanak, ismerni kell az erdő minden fáját, minden lakóját, a mező minden bokrát és vadvirágát. Aki veszi a fáradságot és megismeri az állatok mozgását, hétköznapjait, természetét, az erdő törvényeit, azt az ismeret közel hozza a természethez.  Ismerek itt minden odvas megrepedt fát, minden bokrot, minden kotorékot, minden csapást, tudom hol teremnek a legszebb őzláb gombák, hol van vadméz, hol nő a vadmálna, hol fészkel a halálmadár. Az erdő nem a miénk, csupán örököltük és tovább adjuk gyermekeinknek. Édesapám mesélte, hogy régen olyan tiszta volt az erdő, hogy még a keréknyomból is lehetett inni. Cserkelő vadászokkal találkozom, rég nem látott barátként üdvözölnek. Lemegy a nap, elcsendesednek a fákon a  mókusok, puha köd lepi be az erdőt, csak a pókok nem pihennek. Álomba szunnyad a természet, hogy reggel újra kitárja ölelő karjait. Estére az árnyékok elnyújtózkodnak lustán, a virágok szemérmesen összezárják köpenyüket, csak a szél sejtelmes susogása hallatszik. Óvatosan lépkedek, az öreg akácfa tetején száraz ágakból rakott fészekből néz le a büszke rétisas, keresve a talajon a sűrű szagosmüge aljnövényzetében bújkáló cickányt. A sűrű bozótban  béka rejtőzik, a korhadt fán szarvasbogár, a fűben kárpáti sáfrány és a kockásliliom bújik meg. Csak az erdő királynője az erdei szalonka, villyogó hangja hallatszik, nehéz felfedezni, rejtélyes erdei madár. Az erdő rejtekében rengeteg elhalt fatörzs, tuskó található, melyeken csérek és szerkők költenek. Mint anya gyemekét úgy öleli át simogató karjaival az erdőt a reggeli napsugár. A mozdulatlan csendben meg áll az idő, megpihen benne az erdő a lombos óriás. A kócos bozontos ágasbogas rejtekadó templom, mindig más ékszert díszítést ölt magára, más dallamu csengettyűt köt koronájára, más és más hangokat hallat a karzaton. A türelmetlen madarak énekükkel egymás szavába vágnak szüntelen. Ez a madárdaltól zengő templom ezer meg ezer énekest rejt, akik kórusban dalolnak szüntelen, őznek mókusnak egérnek és az egész világnak. Férgek, lepkék, bogarak, millióit fogadja be és nyújt menedéket és terített asztalt, mint egy gondoskodó jó anya, az erdő. Születnek, élnek, szeretnek, szaporodnak, és eltünnek nyomtalanul, hogy helyükre újak jöhessenek. Az erdő lakói életközösségben élnek, együtt egymás mellett egymástól függve, egymára utalva, életük minden szála kötődik a másikéhoz. A fák a madarakhoz, a madarak a rovarokhoz, a rovarok az avarhoz, az avar a gombákhoz, a gombák a kórhadt fákhoz. Az erdeitalaj takarója puha szőnyeg, milliónyi élőlény lakhelye, a humusz a növényi és állati maradványok keveréke. A baktériumok és a gombák alakítják át az erdő lakói számára. Elfáradtam estére, szememre úgy száll az álom, mint fészkére a fáradt madár. Két kosár  nagy özlábgombával térek haza és ezernyi szép emlékkel szívemben...

A tatárjárás

II. András legidősebb fia IV. Béla 1206 november 29-én született és 1270. május 3-án halt meg. Hétéves volt, amikor anyja, Gertrudis királyné merénylet áldozata lett. Nyolcévesen királlyá koronázták, tizennégy évesen kapta meg Szlavónia, majd 1226-tól Erdély kormányzását. 1220-ban vette feleségül Laszkarisz Máriát,a nikaiai görög császár, I. Theodórosz és Anna Angelina lányát, akivel apja keresztes hadjáratáról hazatérőben jegyezte el. A házasságból tíz gyermek, nyolc lány és két fiú született.A trónörökös ellenezte a királyi birtokok eltékozlását, a zsidók és izmaeliták hivatalhoz juttatását, céljának a királyi hatalom és tekintély megerősítését tartotta. Erdélyi uralkodása alatt kezdődött meg a kunok térítése, és 1235 őszén ő küldte Julianus barátot Magna Hungaria, a keleten maradt magyarok hazájának felkutatására. II. András halála után, 1235. október 14-én másodszor is megkoronázták, ezután leszámolt apja bizalmasaival, belefogott az „indokolatlan” adományok visszavételébe, jelképes intézkedésként megtiltotta, hogy a világi előkelőségek – a királyi hercegeket, az érsekeket és a püspököket kivéve – a király jelenlétében leüljenek, ennek foganatosítása érdekében a főurak székeit elégette, ezzel maga ellen fordította a felháborodott főurakat, holott hamarosan támogatásukra lett volna szüksége.A keleten maradt magyarokat fellelő Julianus barát 1237-es második útjáról azzal tért haza, hogy Magna Hungariát megsemmisítették a mongolok, és meghozta Batu kán fenyegető levelét is. Béla 1239-ben megengedte, hogy a mongoloktól vereséget szenvedett Kötöny kun fejedelem népével Magyarországra költözzön, abban bízva, hogy a mongol harcmodort ismerő kunok segítségére lehetnek. A kunok megkeresztelkedtek ugyan, de nomád életmódjukat nem adták fel. Azt írja Tamás, az Adriai-tenger melléki Spalato főesperese: „Mikor a tatárok közeledtének irtóztató híre a magyarok fülébe jutott, azt csak holmi játéknak vagy hiú álomnak tekintették, részint azért, mert ilyen híreket gyakran ok nélkül hallottak, részint azért, mert országuk sok katonájában bizakodtak.” A mongolok 1240 decemberében elfoglalták Kijevet, majd Magyarország ellen fordultak, a Batu kán vezette fősereg 1241. március 12-én játszi könnyedséggel söpörte el a Vereckei-hágót védő Dénes nádor ötezer katonáját. Béla hiába hordoztatta körbe a véres kardot. Kötönyt a pesti nép felkoncolta, mire a kunok dél felé elmenekültek.

IV Béla 1241. április 11-én a Sajó menti muhi csatában döntő vereséget szenvedett, de védelmezői hősiességének köszönhetően életben maradt és Bécsbe menekült, ahol II. Frigyes herceg elfogatta  a dalmáciai Trau (Trogir) várában talált menedéket. A mongolok feldúlták az  országot, majd 1242 tavaszán Ögödej nagykán halálának hírére hazatértek. A pusztítás felmérhetetlen volt, a krónikák azt írták: „Magyarországot, mely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította”. ? A hazatérő Béla a romokban heverő ország újjáépítése és a várható újabb mongol támadásra való felkészülés érdekében változtatott politikáján.

A főnemesekkel megegyezett, birtokokat adományozott, cserébe a mongoloknak ellenállni képes kővárak építését írta elő. Buda és Visegrád várát felépíttette. Erősíteni próbálta a korszerűnek számító nehézlovasságot, 1247-ben visszahívta a kunokat, akiket a későbbi Kis- és Nagykunság területén telepített le. A birtokok helyett jövedelmeinek egyre nagyobb részét a regálék (királyi felségjogon szedett jövedelmek) biztosították, stabil pénzrendszert igyekezett teremteni. Támogatta a városok fejlődését, a megtizedelt népesség pótlására külföldi telepeseket hívott be. Az apja által 1222-ben kiadott Aranybullát 1267-ben megújította, kinyilvánítva a királyi szerviensek nemesi státuszát, megvetve a nemesi vármegye alapjait. A domonkos rend apácái számára a budai Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten) kolostort építtetett, itt élt lánya, Szent Margit is. A néhány év alatt újjáépített, erős ország élén megpróbálta visszaszerezni az osztrák herceg által elfoglalt területeket. 

Frigyes 1246-ban a Lajta menti csatában győzelmet aratott ugyan, de holtan maradt a csatatéren, ezzel kihalt a Babenberg-dinasztia. ? Az örökségéért rivalizáló Béla és II. Ottokár cseh király 1254-ben felosztották Frigyes birtokait, Stájerország Béla uralma alá került, aki fiát, Istvánt tette meg kormányzónak. A stájer rendek 1260-ban fellázadtak a magyar uralom ellen, és behódoltak Ottokárnak, aki legyőzte Béla seregeit. A Stájerországból kiszorult István 1262-ben fegyverrel indult apja ellen, de Pozsonyban békét kötöttek. Az országot két részre osztották, a keleti részt kapó István hivatalosan is felvette az ifjabb király címet. 1264-ben már fegyveres harc is kitört köztük, s Béla az 1265-ös isaszegi csatában vereséget szenvedett. Látszólag most is kibékültek, de viszályuknak csak IV. Béla 1270. május 3-án bekövetkezett halála vetett véget. A „második államalapító” királyt az esztergomi ferencesek templomában temették el, de hova, csak Béla latin nyelvű sírverse maradt fenn az utókornak.

„Aspice rem caram:

tres cingunt Virginis aram: Rex, Dux, Regina, quibus adsint Gaudia Trina Dum licuit, tua dum viguit

rex Bela, potestas, Fraus latuit, pax firma fuit, regnavit honestas  

fordítás; „Mária-oltáron, nézd, nyugszik a sírban e három: Béla, neje s herceg – örvendjenek ők az egeknek! Míg lehetett, ült trónja felett a király hatalomban: Csalfa lapult, szent béke virult, becsület vala ottan ”

Csak egy fürtszőlő

Jókai Mór örök igazsága; „Aki szőlőt ültet, nagyurat vesz magának.” Dédnagyapám mint Jókai egy istent imádott Dionüszosz volt a neve, aki a szőlő a bor és a mámor görög istene, akit gyakran ábrázolták fején szőlő leveleiből font koszorúval, kezében boros pohárral. Száz éve már hogy dédnagyapa az öreg homokos Demecseri szőlődombra telepítette ezeket a ma már divatja múlt régi szőlőfajtákat. Feri, Otelló, Noah, Izabella, Delavári. Nagyapa folytatta öregapja munkáját, és művelte gondozta a szőlőt, kapálta a forró homokot a tűző napon, cipelte fel a dombra a permetezőt, mert a kút mindig kiszáradt, metszegette, kötözte, babusgatta. Az élete volt a szőlő. Úgy nevelkedett, hogy a földet tisztelni, becsülni kell és művelni, csodát tett minden éven a forró homokkal. Míg nekünk, gyerekeknek csak nyűg volt és fáradtságosan unalmas munka, kevés eredménnyel, ő sosem csüggedt el. Persze a ház tornáca előtt is volt otthon szőlőlugas, szeretett ott üldögélni, citerázni, borozgatni.  Halála után Édesapám vette át a terhet, rengeteget dolgozott a szőlőben. Hajnal 4 kor kibiciklizett, és mire felkelt a nap és a falu népe ő kikapálta magát. 11-órakor lefeküdt a kis bodegában lévő dikóra és pihent 4-óráig, majd este kilencig tovább csiszolta a kapát. Azt mondta, a jó gazda meg tud borotválkozni a kapájában, úgy csillog. Csak a lusta gazda kapája rozsdás. Édesapám korán meghalt, már kisgyermekként megtanította hogyan kell metszeni a szőlőt, kocsozni, hogyan kell  permetezni, tükrözni, deríteni, házasítani, ülepíteni, kénezni vagy javítani a hordót, lefejteni a bort az ágyáról, levegőztetni, hogyan kell elindítani a forrást, vagy leállítani. Amikor először ittam vele egy fél pohár vörösbort, még nem voltam 16 éves, emlékszem akkor permeteztem vele először, az jelentette, hogy az ő szemében felnőtt lettem. Édesapám váratlan halála után én lettem 17 évesen a szőlő gazdája, a szomszéd szőlősgazdák úgy viselkedtek velem, mint egy felnőttel, becsülték bennem a szőlősgazdát. Büszke voltam rá. Édesapám emléke kötelez, szeretettel és jó lelkiismerettel műveltem tovább. Miután Nyíregyházára sodort az élet egy családtag vette át a szerepet, aki nagy műgonddal ápolta tovább dédapám örökségét, de az idő ahogyan a szőlőt, őt is kikezdte. Sok-sok évig nem is jártam aztán arra. Néhány évvel ezelőtt elmentem oda, és a bejáratnál hatalmas égig érő nyárfa állta utamat, amit még gyermekként ültettem. A valaha szebb időket látott lugasokat megtépázta szél, elöregedtek a tőkék, vad indák szőtték be a gazt. A kis diófa azóta óriásira nőtt. Megöregedtem, már könnyen elpityergem magam, úgy sírtam ott, az elhagyott szőlőben, mint egy ott felejtett árva gyerek,  az őseim féltett kincseit elnézve, mintha a lelkem egy darabját marta volna ki egy keselyű a szívemből. Gyászoltam a szőlőt, a Dédapámat, a Nagyapámat és Édesapámat, meg némi önsajnálattal magamat is. A metszetlen gondozatlan szőlő elburjánzott, de felfedeztem a gazban egy rejtőző kék szőlőfürtöt. Óvatosan téptem le, nehogy akár csak egy szem is leessen róla. A közelben lévő temetőre visszamentem a családi sírhoz, hogy megmutassam az öregeknek, íme egy fürt a birtokról. Óvatosan megmostam a temető kúton és megkóstoltam. A különleges, legalább száz éves szőlőnek nem édes íze volt, hanem sós és savanyú, mert a könnyeimmel áztattam meg. Ma már tudom, hogy, ennél a savanykás kissé sós szőlőnél finomabb szőlő számomra nincs a világon. 

Ebben az évben tanultak 13 B Szerverek és felhőmegoldások Rendszerüzemeltetőknek

Borsava (Borsóvá)

Kék, Beszterec, Demecser, Gégény, Berkesz, Székely, Lack-teleke történelmi műltja összeforrot a közös sorsuk a Rétság és a Borsava várispánság révén. Berkeszről már 1341. jun. 14.-én találunk említést. 

A ma Beregnek nevezett, régen Rétségnek, majd Rétságnak nevezett területet Borsava vármegyének nevezték a tatárjárás korában. Írásos emlékek 1241előtt emlitik. Az Árpád-kori Borsóvá határmegye (marchia) a Kárpát-medence északkeleti részén feküdt. Területére, kiterjedésére nézve már kezdetben sem volt egységes álláspont. (Botka Tivadar 1870, Györffy György 1958)  „A XIII. századig fennálló Borsóvá megye területét a megye megjelölésekből, a borsovai várbirtok elterjedéséből és a borsovai esperesség kiterjedéséből pontosan megállajuthatjuk. "u  A felsorolt forrásokból egyértelműen kiderül, hogy Borsóvá megye nemcsak a későbbi Bereg megyét foglalta magába, de a Tiszától nyugatra és délre elterülő Felső-Szabolcsot, a későbbi kisvárdai alesperesség területét is, ebben a Borsovai esperesség iratai az irányadók. Érdekesség, hogy Myrgusd vagy Mérgesd eltűnt a térklépről örökös híján. A Tiszának és vízgyűjtőinek áradásakor a szétterülő víztömeg csak a gorondokat, homokhátakat kímélte meg, az ár levonulása után halászásra is alkalmas tavak, mocsaras vízfelületek, berkek maradtak

vissza. 

Az árpádkori Rétköz területén tavak és szigetek sokasága tarkított a a tájat, közöttük száraz ­szigetek és félszigetek, úgynevezett gorondok, továbbá közök, a folyókanyarulatokban szegek  húzódtak meg. A vízparti emelkedettebb helyeket tetőnek , főnek hívták. A Tisz a és a vele összefüggő vizek apadásakor

szigetkaszálók bukkantak ki a víztengerből, morotvák mocsarak, vizes berkek, fertők és dagonyák

maradtak vissza. A Tiszától távoleső hátasabb részeken lefolyástalan erek, tavak keletkeztek a határjárásokban pedig egyre gyakrabban fordulnak elő homokdombok, halmok, hátak

 ligetek, és szárazvölgyek. A megye fafajtáiból legtöbbször a tölgyet említik, nemcsak kereszttel jelzett

határjelként, de irtott erdőként is. A vizes helyeket kedvelő fűz, nyír, nyár, éger és szil,határozta meg

területünk erdőtakaróját. Az erdők mellett rengeteg bokros, tövises hely, lénia valamint rekettyés  található egy-egy falu határában, s feltűnik a som, a vadkomló neve, itt-ott gyümölcsfa, legtöbbször körte  gazdagította a növénytakarót. Sok árulkodó név bújik meg az évezredes dokumentumokban;

kolobar, humukzug, moluntaua malomtava, Ticia,fyezes, 1329 laktelek,vereshid, bokroshid,eleuthow előtó,kyraltoua,koldbard,daganas dagonyás, 

Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig, minden lakójával együtt elfoglalta. Borsova várát ostrom alá fogta, harmadnapra harccal bevette, falait lerombolta, és Salán vezér katonáit, akiket ott talált, bilincsbe verve Hung várába vezettette. Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam: s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették. Végre pedig, midőn mindezt, ami történt, Salán vezér futva elmenekült embereitől meghallotta, kezet nem merészelt emelni. Hanem bolgár szokás szerint követeket küldve elkezdett fenyegetőzni: Árpádot csúfondárosan Hungvária vezéreként üdvözölte, embereit gúnyosan hungvárusoknak nevezte...(ANONYMUS (12. - 13. sz.) GESTA HUNGARORUM) Ekőcs vitéz gyámhatósága alá került a honfoglaláskor a terület. A Borsva birtok a 13. században szünt meg, hála a Gut Keledek prédálásának. Az 1333 5. pápai tized jegyzékben még fellelhetők a kiváltságok nyomai. A főesperességnek 33 plébániája van a Borsva birtokon, köztük Demetser, Téth. A földvárak voltak az ország legutolsó védvárai, azontúl már csak figyelő őrök kémlelték a  messzeséget, erre utal a koldbárd hely a Demecseri földvár közelében. A bárd nem az angolból átvett kifejezés, inkább a magyar baltából származtatják. A földvárak mint síkvárak a tatárok által könnyen bevehetők voltak ezért pusztulásra lettek ítélve. Rengeteg falu vált névtelenné a tatárjárás után ami a várispánság vesztét okozta. Szlávok besenyők népesítették be az elhagyott és a király általelajándékozott szellemfalvakat. A hírhedt Gut-Keled német vagy szász Hohenstauf vitézek(István országbíró). Péter főispán (1067 Aba nemzettég 1267)korában, akik ajándékba kapták, teljesen leribolták a várispánságot, Tas és Szabolcs tétlenül nézte végig. Az Ubul nemzetségből nőtt ki a Kállay család vagy Bolok-Simán nemzettség és a Semjén család. Meg kell említenünk még a Karászi  nemzetséget is, akik Kemendevecser (1269 Pud Simon fia Demeter, talán róla nevezik át Demetsernek), Keek, Tas, pap, Laktelek. Karászi Sándor Szabolcsi főispán 1210-ben. Jákő nemzetség Székely. 

Demecser: Földesúri allódium, állatállományban: juh, sertés, cenzus(becslés) a töröké.  A 14. század után, a késő középkorban az allódium jelentette a saját kezelésben maradt földesúri birtokot. A cenzus mint vagyonbecslés, adóbecslés, adó a jövedelem után. A választáshoz vagy választhatósághoz szükséges bizonyos meghatározott vagyon vagy jövedelem megléte szükségeltetik. Bona Valentini Putnoky confiscata" (Összeírás: kúria és gazdasági épületei, postfunduália, erdő, szőlő, subditusok száma, neve, állataik.) Készítette: Kiszel Márton uradalmi provisor. Demecseren kúria, nagysága, leírása. Istálló 8 lóra, hosszúsága. Kúria előtt két új ház. Szántók, magyar nevekkel, befogadóképességük. – Káposztáskert, hozama. Másik kert alma, szilva és más gyümölcsfákkal. Kaszáló, szénahozama. – Makkos erdők, jó időben sok disznó hízlalható. Szabad kocsma. – Jobbágyok névvel, fiak neve. Állatállományuk: ökrök, tehenek, borjak, disznók. Telkük nagysága. Elhagyott ház, telek névvel. Censust nem adnak; szolgálni parancs szerint tartoznak. Liszkán két szőlő, magyar névvel. Többi helyeken 1 jobbágy (Lusankán 2), Demecserre robotolnak, vagy elhagyottak. – Demecseren jobbágyok névvel. fiak neve. Állatállományuk: csak ökreik, teheneik, méheik vannak. Mindenki egésztelkes. Majorsági földek három határban, nagyságuk. Rétek. Szentandrási pusztán egy sessio, rét, szénahozama. Liszkai hegyen két szőlő, magyar névvel, hozamuk. Putnoky Bálint konfiskált javai. (Szabolcs, Gömör m.): Demetzer

Források;

1280: p. Budutou, ifi C-u de Bursua . . . iuxta Tysciam F. V/3. 60. 20

 1282: t. Kuskyrch, .. . in C-u de Borsua W. IX. 333., Reg. Arp. II/2-3 . 3153. reg. 21

 1268/366: t. dicta Kaak erat iob-um Gastri de Bursua, . . . in provincia de Zabouch W. VIII. 199. 22

 1284: t. . . . pozdum castrensium de Burzua vacuas et habitatoribus destitutax H. Vlí. 185.,

Reg. Arp. I.t/2 — 3. 3307. reg.; 1282/319: t-m Gastri nostri Borsua adiacentem in G-u

de Zotmar existentem Myrgusd W. IX. 329. 

1409: t. Borsowa Zs. II/2. 0892. reg. 1410: p. Borsuus Z. VI. 395.

1325/332:pise. Humukzug A. IT. 230., 1333: Z. I. 412. Laktelek, Kék ;