2014. június 11., szerda

Könyvajánló:Dénes Magda ; Égő kastélyok

  Dénes Magda ; [ford. Molnár Julianna] Égő kastélyok (Egy gyermek élete a háború alatt)
Az „Égő kastélyok” című könyv egy zsidó gyermek életét, napi harcát ismerhetjük meg amit a  túlélésért folytat, aki egy előkelő zsidó családban él a második világháború idején Budapesten. 1939-ben. Egy hónappal az ötödik születésnapja után, édesapja elmenekül Magyarországról. Halálos veszélyben volt, mint tulajdonosa és kiadója egy, a nácik által akkoriban elkobzott újságnak, ezenkívül zsidó, aki náciellenes cikkeket publikált. Az önéletrajzi írás a szerző Budapesten, a II. világháború alatt megélt gyermekkorát, majd azt követően nyugat-európai menekültéveit örökíti meg. Az égő kastély metafora és szimbólum egyszerre, ami a gyermek gondtalan mesebeli életét jelenti, amit a nácik felgyújtanak képletesen. A kastély (a mesebeli) az elbeszélő kislányban - az őt és családját ért atrocitások miatt - a kötet végére az elveszett illúziók, a megsemmisült gyermekkor, a felejthetetlen szenvedések, az örök gyász égő jelképévé válik. Az égő kastély tulajdonképpen Magda saját lelke is, mivel az események egy okos kislány számára - aki még ráadásul sokáig naivan hisz egy racionalizálható világban - feldolgozhatatlanok. A szerző felnőtt korában sem tudta magát túltenni a történéseken. Ám egész életét végigkísérte a könyvbeli kislány (önmaga) fegyelme és iparkodása, hogy józan ítélőképessége minden helyzetben megmaradjon A lenyűgöző könyv a gyermekkori Magda Dénes, tapasztalatait ossza meg az olvasóval, amit családjával átélt Magyarországon, a holokauszt alatti időkben. A szerző túlélte apja halálát, élete összeomlását a szegénységet és a rettegést, a háborút és az üldöztetést. Mindig vannak szép és kevésbé szép pillanatok a család életében, van amikor sírnak, van amikor nevetnek, viccelődnek vagy veszekednek. Abszolút könnyen olvasható a könyv, egyszerre izgalmas és lélekemelő , akár utazás közben egy vonaton is el lehet olvasni...

      Brennende Schlösser, eine jüdische Kindheit Author:   Magda Denes Der tägliche Überlebenskampf einer angesehenen jüdischen Verlegerfamilie zur Zeit des Zweiten Weltkriegs in Budapest. Durch die zunehmenden Diskriminierungen durch die Nazis bleibt der Familie nur noch die Flucht in den Untergrund. Ein faszinierender Roman! Es ist ein beeindruckendes Buch über die Kindheit von Magda Denes, die mit ihrer Familie in Ungarn die Zeiten des Holocaustes erlebt. Es wird sehr plastisch beschrieben, wie Magda den Verlust ihres Vaters, den Zusammenbruch ihrer wohlgeordneten Welt und den Absturz in Armut und Angst überlebt. Trotz Flucht, Krieg und Verfolgung gibt es aber immer wieder Alltagsnischen innerhalb der Familie in denen geweint, gelacht, gescherzt und gestritten wird. Ein absolut lesenswertes Buch, dass so spannend geschrieben ist, dass man es in einem Zug lesen kann...

2014. június 3., kedd

Könyvajánló: Helga naplója


Helga Weiss:
Helga naplója: Élet a koncentrációs táborban: Egy fiatal lány visszaemlékezései

Alexandra Kiadó, 2013


  
A könyv, amelyet szeretnék ajánlani, Helga Weiss életének megrázó hat évét mutatja be, aki kislányként szenvedi el a náci megszállás borzalmait.
A cselekmény a csehszlovák kormány által elrendelt mozgósítással kezdődik 1939-ben és 1945. május 21-én ér véget, amikor Helga édesanyjával visszatér Prágába.

Kilenc évesen már megtapasztalja a zsidókat ért megkülönböztetés okozta hátrányokat. Egyik dolgot a másik után tiltották meg nekik, sorra veszítették el a zsidó emberek állásaikat, nem mehettek a parkokba, uszodákba, sportklubokba. Helga régi iskolájába nem járhatott tovább, „árja” barátnőivel nem tarthatta a kapcsolatot, egy idő után pedig az is veszélyes volt, ha kilépett az utcára. Az őt ért hatásokról (Anna Frankhoz hasonlóan) feljegyzéseket készített, amiket egészen auschwitzi deportálásáig folytatott.

1941. december 7-én hagyja el a a szülői házat, amikor is szüleivel együtt először a Vásárpalotába kellett menniük, majd a vonat a terezíni gettóba viszi őket, ahol bámulatos éleslátással örökíti meg családja mindennapjait: a nyomorúságos életkörülményeket, az éhezést és a kivégzéseket – csakúgy, mint a legrosszabb helyzetekben is létező örömöt és reményt. Édesapját később, egy másik gettóba vezényelték, akit soha többé nem látott.
Mielőtt elhagyta volna a terezíni tábort, feljegyzéseit és rajzait a tábor nyilvántartó részlegénél dolgozó nagybátyja gondjaira bízta, aki egy téglafalba rejtette a papírokat. A dokumentumok a háború végével, csodával határos módon előkerültek.

1944-ben kerülnek Auschwitzba édesanyjával, ahol a megérkezéskor szétválogatták az embereket, ki jobbra ki balra került és Helga számolta, hogyha 18 évesnek mondja magát, akkor együtt maradhat az édesanyjával . Aki jobbra került az megmenekült a gázkamrától. Később a freibergi és a mauthauseni koncentrációs táborba kerültek egy időre. Ezekben a táborokban nem folytathatta a naplóírást, az itt elszenvedett borzalmakat később írta meg.

1945. májusában, annyi megpróbáltatás után érkeztek vissza Prágába. 
Megrázó és torokszorító sorokkal zárul a napló:

„...1945. május 21-e, éjszaka a Wilson pályaudvar peronja. Az óra háromnegyed kettőt mutat. Állok az ablakban, és meleg kövér könnycseppek gördülnek végig az arcomon. Az öröm és a boldogság könnyei. Végre Prága az áhított Prága. Végre itthon.“

A könyv elején a zsidó kislány útját bemutató térképet, illetve a terezíni gettó alaprajzát találjuk, a kötet végén pedig egy harminc oldalas interjút , melyet Neil Bermel – a kötet angol fordítója - készített 2011 végén Helgával, és amelyben választ kaphatunk arra is, hogy miért döntött úgy, hogy naplót fog írni, miért rendszerezte és adta ki könyv formájában ezeket az írásokat, valamint a családjáról és a háború utáni életükről is beszél.


Az utolsó oldalakon fényképeket láthatunk a Weiss-családról, a gettóbeli életről és Helga korabeli rajzait is itt találjuk. Édesapja bíztatására készítette rajzait: „Rajzold le amit látsz!”




                            Sorban állás a konyha előtt (1942-ben)

Az 1929-es születésű Helga Hosková-Weissová a háború után festészetet tanult, a XX. század második felében képzőművészként és íróként tevékenykedett. Munkáját számos díjjal jutalmazták. Két gyermeke és három unokája van, jelenleg Prágában a régi szülői házban él, ahonnan annak idején elhurcolták. Az írónő saját bevallása szerint kiegészítő magyarázatokat illesztett a napló egyes fejezeteibe, hogy az olvasó számára jobban érthető legyen.
Naplóját unokáinak illetve minden fiatalnak ajánlja, abban a reményben:
 „… hogy eleven emlékezetükben őrzik meg a múltat, s hogy sosem tapasztalják meg azt, amit az én nemzedékem átélt.”.

A Terezínbe, majd Auschwitzba deportált tizenötezer csehországi zsidó gyerek közül csak száz élte túl a holokausztot. Helga Weiss volt a túlélők egyike. Naplója megrázó és szívszorító olvasmány.


Helga Weiss 2011-ben

Als Helga 1939 ihr Tagebuch beginnt, ist sie elf Jahre alt. Der Einmarsch der Deutschen in Prag und die antisemitische Brutalität der Nationalsozialisten reißen sie aus ihrer heilen Welt: Ihr Vater darf nicht mehr arbeiten, die Schule ist
ihr plötzlich verschlossen, sie und ihre Eltern dürfen ihre Wohnung nicht verlassen, Freunde und Verwandte verschwinden. Auch die Familie Weiss wird deportiert, erst nach Theresienstadt, später nach Auschwitz. Mutter und Tochter überleben
das Lager und die vielen Transporte und Todesmärsche der letzten Kriegstage. Das Tagebuch eines jungen Mädchens, das die dramatischen Ereignisse mit ihrem unschuldigen Blick wahrnimmt und kommentiert. Ein erschütterndes Zeitzeugnis. Und ein
versöhnlicher Blick auf ein erfülltes Leben, gegen alle Widerstände.



Szabóné Szász Anikó

Könyvajánló: Elie Wiesel: A hajnal


















Elie Wiesel Romániában született amerikai zsidó író. 1986-ban Nobel-békedíjat kapott.







Elie Wiesel: A hajnal

     A könyv amit ajánlani fogok nem könnyű olvasmány, sőt felkavaró, mély érzelemeket és gondolatokat ébreszt az olvasóban. A főhős Elisa aki megmenekült a buchenwaldi koncentrációs táborból, elhatározta, hogy Párizsban megtanul franciául, majd a Sorbonne-on fog filozófiát hallgatni,  hogy megfejtse Isten mibenlétét. Még tanulmányai megkezdése előtt rábeszélik, hogy menjen Palesztinába harcolni a zsidó nép érdekében az arabok ellen. Érvelése szerint Valahányszor zsidókat mészárolnak, a világ szót se veszteget rá. Húsz évszázados történelmük mást se bizonyít. Nem áll melléjük senki, csak magunkban bízhatnak. „Ha igazságtalanná, embertelenné kell válnunk, hogy kiűzzük azokat, akik velünk igazságtalanok és embertelenek, ám legyen. Nem öröm nekünk halált osztani. Mindmostanáig az áldozat szerepét vállaltuk, mától a hóhérét. A tíz parancsolat szentsége minden hithű zsidó számára szent, de ő megszegi ezt a törvényt és renegát lesz. „Olyanok leszünk, mint mindenki más."
     Elisa feladata egy angol tiszt kivégzése másnap reggel azért, mert az angolok egy zsidót fognak kivégezni ugyanekkor. A fiúnak egy teljes éjszaka áll rendelkezésére, hogy felkészüljön, hogy magára öltse a hóhér szerepét. Lassan telnek az órák, s ő nem csu­pán fájdalmas kétségeivel viasko­dik, hanem a felfokozott várakozás­ban tanúnak vagy bírának megje­lenő halottaival is, akikkel szemben - akár saját lelkiismerete előtt - meg kell védenie leendő tettét. Elisa tépelődése, készülése, izgalma alatt kialakulóban van egy kép erről a kiégett hitevesztett emberről, aki bár túlélte a borzalmakat, mély nyomot hagyott a lelkében, megmérgezve gyermeki személyiségét. Súlykolja magának, hogy háború van ez a gondolat újra és újra hipnotizálja a fiút. Amikor az éjszaka folyamán előtörnek a képzeletéből a halott emberek, akik az előtte álló feladatról faggatják,nem érti hogy jutott el idáig, behálózták a gyengeségéért és kihasználták, de felmentést talál ideig óráig a teher súlya alól. A lelkiismeret harca a hazaszeretet a hit és a meggyőződés tépelődése ez a könyv. A hajnal ezen a napon nem a fény diadala, hanem az éjszaka koronája: ebben az órában találkozik szemtől szembe a hóhér és áldozat, s egyszerű, tragikus párbeszédükben felszikrázik az ember sorsának vakító igazsága, s találkozik a történelemmel, Izrael államának vérben fogant hajnala. A tette után áll az ablaknál és mereng azon az önigazoláson ami annyira erőltetett. „Megnéztem, és torokszorító iszonyat jött rám. Az árnyfoszlányok alkotta éjdarabkának arca volt. Néztem, és megértettem iszonyodásomat. Ez az arc az én arcom.”


Elisha is a young Jewish man, a Holocaust survivor, and an Israeli freedom fighter in British-controlled Palestine; John Dawson is the captured English officer he will murder at dawn in retribution for the British execution of a fellow freedom fighter. The night-long wait for morning and death provides Dawn, Elie Wiesel’s ever more timely novel, with its harrowingly taut, hour-by-hour narrative. Caught between the manifold horrors of the past and the troubling dilemmas of the present, Elisha wrestles with guilt, ghosts, and ultimately God as he waits for the appointed hour and his act of assassination. Dawn is an eloquent meditation on the compromises, justifications, and sacrifices that human beings make when they murder other human beings.


Zsidó tárgyú könyvek ajánlójegyzéke

A zsidó hagyományok lexikona (Helikon)
Oláh János: "Mindennek rendelt ideje van" Judaisztika középiskolásoknak I-II.
Raj Tamás: A bibliaolvasás zsidó rendszerérõl (klny., Magyar Egyházzene)
Colette Sirat: A zsidó filozófia a középkorban (Logosz)
Anna Frank naplója (Napkönyv)
D. Kurzmann: Jichák Rabin élete
Hadassa Ben Itto: A máig élõ hazugság (A Cion bölcsei jegyzõkönyv ellenirata)
Ámos Imre szolnoki vázlatkönyve
T. Borowski: Kõvilág (Múlt és Jövõ)
Magyar megfontolások a soáról (Múlt és Jövõ)
Edmond Jabes: A kérdések könyve (Múlt és Jövõ)
Kõbányai János: Zsidó szellem ma
Kõbányai János: Budapesti aggádák
Kõbányai János: Minden hiábavalóság
Jeruzsálem – régi zsidó képeslapokon
Molnár Ernõ: A Talmud könyvei (Paginarum)
Singer, I.B.: New York árnyai (regény, Novella kiadó)
Maspero, G.: A zsidók története
Zóhár – A ragyogás könyve
Peszáchi Haggáda (díszkiadás)
Haggáda (Fröhlich R. fordításával)
Vihar Béla: Mese Élijáhuról (Balla Margit rajzaival) (MÉJ, fuzve)
A szamár, a kakas és a gyertya
Drosnin, M.: A Biblia kódja
Kerekes Gábor: A héber ábécé kifesto könyve (Béth Peretz Alapítvány)
Zsidó etika (Olcsó Zsidó Könyvtár)
Ronén, A.: Harc az életért (A magyarországi cionista ellenállás)
Ács G.-Turczi I.: Vándorló Talmud
R. Braham: Román nacionalisték és a holocaust (Múlt és Jövo)
OMIKE – Osi hittel…
Nagy Imre: Zsidó közmondások
Moldova György: A város hercege (bunügyi regény egy modern vérvádról)
L. Feuchtwager: A zsidó háború I-III. (Szakits)
Schön Dezsõ: Istenkeresõk a Kárpátok alatt (MÉJ)
Patai József: A középsõ kapu (MÉJ)
Kõbányai János: Riport (Balassi)
Efraim Kishon: Hajvédõk (MKK)
Szondi Lipót: Káin-Mózes (Gondola)
Bacskai Sándor: Egy lépés Jeruzsálem felé (MÉJ)
Izrael-album
Braham, R.: A népirtás politikája - a holocaust Magyarországon (Belvárosi)
A zsidó újév imarendje (ZSNOK)
Zsidó imakönyv péntek estére (fonetikus)
Benedek István Gábor: Az elégetett fénykép (novellák) (Magyar Könyvklub)
Kishon, Efrájim: A házasságlevél (komédia) (Magyar Könyvklub)
Sámuel imája - Zsidó imakönyv héberül és magyarul (Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület) 412 old. (kötve)
Emlékimák (Összeállította, bevezette és fordította: Raj Tamás) (Talmud Tóra Alapítvány - belsõ kiadvány) 48 old. (kartonkötésben)
Jólesz Károly: Kincsestár (Talmudi bölcsességek és tanítások) (Akadémiai)
"Zsidó Biblia" (Mózes öt könyve és a haftarák) (Összeállította: J.H. Hertz) (Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület) I-V.
A bizonyság két táblája (Beszélgetések a Tízparancsolatról) (Tudomány-Magyar Rádió)
Sólem, Gersom: A kabbala helye az európai szellemtörténetben (Válogatott írások) I-II. kötet (Atlantisz)
Frankl Aljona: Eltûnõ Budapest (fotóalbum a régi Budapestrõl) (Intern Rt.)
A budapesti Zsidó Múzeum (magyarul, angolul és németül) (Corvina) 241 old. (kötve)
Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig (Útmutató) 128 old. (fûzve)
Sulhof Izsák: Budai krónika (új kiadás) 100 old. (kötve)
Wiesel, Élie: Minden folyó a tengerbe siet (önéletrajzi regény) (Esély könyvklub) 688 oldal (kötve)
Singer, Isaac Bashevis: Mesüge (regény) (Park - februárban lesz utánnyomás) 197 old. (kötve)
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért (irodalmi vallomások) (Magvetõ) 188 old. (szép mûbõrkötésben)
Kertész Lilly: Mindenkit felfaltak a lángok (emlékezések) (Ex libris) 365 old. (kötve)
Benedek István Gábor: A komlósi Tóra (elbeszélések) (Dán Kiadó) 123 old. (kötve)
Benedek István Gábor: Brooklyn (SIK Kiadó) 174 old. (kartonkötésben)
Reich Katalin Ariel: Gyökér a szikkadt földbõl (önéletírás) (Illés Krónikái) 224 old.
Goren Tamás: Izrael (útikönyv) (Panoráma) 339 old. (kötve)
Jeruzsálem albuma (képes útikönyv térképekkel) (Cartographia)
Kõbányai János: Szarajevói jelentés (Pelikán - Múlt és Jövõ)
Nicholas de Lange: A zsidó világ atlasza (album) (Helikon) 240 old. (kötve)
Potok, Chaim: Vándorlások (A zsidó nép története) (Nagyméretû, albumszerû kiadvány mintegy 100 színes képpel) (Kulturtrade) 292 old. (kötve)
Patai, R.-Graves, R.: Héber mítoszok (Szukits) 294 old. (kötve)
Cohen, Asher: Shoah (összefoglaló könyv a holocaustról) 118 old. (fûzve)
Braham, Randolph L.: A magyarországi munkaszolgálat (TEDISZ) 145 old. (kartonkötésben)
Sopronkõhida 1944 (mûvészi holocaust-album) (Kossuth)
Szirtes Zoltán: Temetetlen halottaink 1944 (Kõrösmezõ, Kamenyec-Podolszk - Az elõholocaust népirtásáról) (A szerzõ kiadása) 96 old. (kartonkötésben)
Az Endre-Baky-Jaross per (Szerkesztette: Karsai László- Molnár G. Judit) (Cserépfalvi) 420 old. (kötve)
Szenes Sándor: Befejezetlen múlt (interjúk, új kiadás) 333 old. (karton)
Halász Zoltán: Herzl (Életrajz Izrael megálmodójáról, aki Budapesten született) (Magyar Világ) 248 old. (kötve)
Kõbányai János: Jeruzsálemi évtized (Tevan) 239 old. (kötve)
Mérõ Miklós- Ónodi György: Rabin (életrajz, Útmutató) 128 old. (karton)
Wis, R.: The Jews (angol nyelvû album) (Könemann) 380 old. (kötve)
Scheiber Sándor: A feliratoktól a felvilágosodásig (2000 év zsidó irodalma) (Múlt és Jövõ, kötve)
Prepuk Anikó: A zsidóság Közép- és Kelet-Európában (Csokonai, fûzve)
Ormos Mária: Hitler (Polgár, kötve)
Heller Ágnes: Az idegen (Múlt és Jövõ, fûzve)
Mandel Ede: Fivérem, Mordecháj Avi-Saul (Egy magyar származású izraeli költõ) (magán, fûzve)
Diósi Ágnes: Várj, madár (regény, fûzve)
Vermes Géza: Jézus és a judaizmus világa (A zsidó Jézus c. könyv szerzõjének új mûve) (Osiris)
Maimonidesz: Zsidó filozófia (Logos)


Gábor Ignác: Alharizi, egy középkori zsidó költõ (fordításokkal) (Fekete Sas, fûzve)



boruch ato adonoj elóhénu melech hoólom aser kidsonu bemicvoszov vécivonu.
Dicsértessél örökkévaló, Istenünk, világ királya, aki megszenteltél minket parancsolataiddal és elrendelted, kézmosásé: al netilasz jodajim. Benidikciót mondanak a tallisz fölvételekor, a tefillin fölszíjazásánál, a mezuza felszögezése alkalmával, gyertyagyújtáskor, a challó leszakításánál, természeti tünemények meglátásakor és sok más alkalommal .
 

2014. május 28., szerda

Kóser ételek és italok

Tisztátalan ételt ne végy magadhoz. Számos vallási előírásra kellett ügyelni az ókori Izraelben, és ezek a törvények ma is meghatározzák a kóser konyha gyakorlatát. Csak kóser hús fogyasztható! Már a Biblia is tiltja bizonyos állatok (például disznó, nyúl, ló, teve) húsának evését, akárcsak az elhullott vagy széttépett állatokét. (Ez utóbbi héber szavából ered a kóser szó ellentétét jelentő, közismert "tréfli" kifejezés.) Fogyasztható ugyanakkor például a marha, a bárányt, a kecske, a szárnyasok. A halakból csak azok kerülhetnek az asztalra, amelyek pikkelyesek és uszonyosok. Ilyen a ponty, a csuka, süllő, fogas, márna és a kárász is. A húst vérteleníteni kell. Ugyancsak a mózesi törvények írják elő a vér fogyasztásának tilalmát. (Ez a zsidó parancsolat olyan szigorú, hogy egy cseppnyi vért sem szabad fogyasztani, s ezt az előírást még az ókori Izraelben élt idegenektől is megkövetelték.) A vallási törvény szerint a húst fél óráig vízben, egy órát sóban kell áztatni, majd háromszor leöblíteni, hogy minden vérrög kioldódjék belőle. A májat főzés előtt alapos sütéssel kell vérteleníteni. Hajdan bárki levághatta az állatot, ma már azonban csak szakszerűen képzett, hivatásos mészáros (metsző, "sakter", kizárólag éles késsel, s lehetőleg egyetlen mozdulattal végezheti el ezt a műveletet. A lényeg az, hogy az állat ne szenvedjen, s hogy a vér eltávozzék az állat húsából. Azt az edényt, amiben a húst áztatják, háromszor ki kell öblíteni, s más célra nem szabad használni. Mint minden vallás szokásai mögött praktikus okokat is kell keresni, nincs ez másként a kóserságnál is. Nyilván a keleti betegségeket akarták megelőzni, ezért voltak és vannak ilyen szigorú szabályok. Az okok azonban a múltba vesztek, és szigorú vallási előírásokká merevedtek. A tejes és a húsos ételeket külön kell választani. Csak a tehén és a kecske teje és tejtermékei fogyaszthatók. Szigorú felügyelet mellett kell készülniük, hogy betartásra kerültek a kóserság szabályai. A húsfélét nem szabad együtt főzni, vagy akár egyszerre enni a tejtermékkel! Tehát a rakott káposztára löttyintett tejfel, vagy a tejfeles csirkepaprikás a valládsos zsidóknál elképzelhetetlen. Ma már Izraelben és Amerikában kapható tejmentes, kóser tejfel, ezt használják. Sőt, a tejes és a húsos edényeket külön kell kezelni, a konyhaszekrény más-más részén tartja a zsidó háziasszony.  Még a konyharuha sem azonos. Színéről rögtön meg lehet különböztetni: a kékkel a tejes edényeket törlik el, a pirossal a húsosokat. A leleményes háziasszonyok azonban sokmindent megoldottak. A liba hájából készül a szalonna (zsidóul "ineresnek" hívják), mely fagyasztva, fokhagymásan égi mása az eredetinek. A füstölt marhaszegy pótolja a házi sonka ízét. A szombati munkatilalom hozta létre a legjellegzetesebb zsidó ételt, a sóletet. Mivel a vallási szabályok szerint szombaton nem szabad ételt készíteni, nyersanyagát már péntek délután összeállították, majd a kemencében vagy forró kövek között (helyenként önálló sóletkályhában) mintegy tizenkét órán át érlelték. E hosszú főzési időnek köszönhető a sólet páratlan aromája. A hagyományos vallási közösségben élők napjait kitöltötte a sokszor lelket ölő robot. A házalók, utazó ügynökök heti munkájukat elvégezve csak péntek délután értek haza, hogy az ünnep kimenetele után újra hátukra vegyék szegényes árukészletüket, s hogy tovább folytassák fárasztó munkájukat. Így a szombatnak megvolt a maga sajátos, igencsak bőséges étrendje. Az egész hét jóformán a szombatra való készülődés jegyében telt el. A jobb falatokat szombatra tették el. Péntek este, az ünnep beköszöntésekor az asztalon két hosszúkás barchesz (fonott kalács) feküdt, hogy ilyenkor többet és jobbat egyenek. Előételnek halat ettek (a hal a szaporaság jelképe). Szombaton hagymás-májas tojás (ezt hidegen is összeállíthatták) volt az előétel, a sóletet, majd az almás kuglit főételként tálalták. A szegények asztalára is került szombatonként sólet, legföljebb kevesebb és gyengébb minőségű hús főtt a lábas fenekén. A szombati közös étkezések, a szertartások és a hangulatos gyertyafények melegséget és összetartó erőt kölcsönöznek a család tagjai számára. Ha ugyanezeket a sajátos ételeket más környezetben fogyasztjuk, ha más hangulat vesz körül bennünket, mintha az ízük is megváltozna. Úgy tartja a fáma, hogy hajdan egy gazdag zsidónál vendégeskedett a király. A péntek esti ételek közül különösen a töltött hal nyerte meg az ízlését. Elkérte hát a receptjét, és elkészíttette a szakácsával. Csakhogy a hal a királyi lakosztályban már korántsem volt olyan ízletes. A király fanyalogva ette a sajátos csemegét, és nem tudta, kit is hibáztasson, a szakácsát-e, vagy a saját ízlését. Amikor legközelebb találkoztak, megkérdezte a zsidót, nem felejtett-e ki valamit a receptből, mert mintha egy különös fűszer hiányozna az ételből.  A zsidó elmosolyodott, és azt válaszolta: -Uram királyom, jól tudom, melyik fűszer maradt ki a töltött haladból. Ezt azonban a világ legjobb szakácsa sem tudná pótolni. Ez a különös fűszer ugyanis nem más, mint maga a szombat. Kóser italok: A vallásos zsidó nem fogyaszthat akármilyen szeszes italt. Az ókori zsidó hagyomány szerint a pogány áldozati célra szánt bor fogyasztása szigorúan tilos volt. A Talmud azonban ezt az előírást kiterjesztette a nem zsidók által használt minden borra, amely nem feltétlenül ezt a célt szolgálta. Ennek hátterében azt a feltételezést találjuk, hogy a bor esetleg bizonytalan, netán idegen, kultikus célra beszentelt szőlőtábláról származott. Így azután a kóser bor csakis folyamatos ellenőrzés mellett készülhet. Az ortodox zsidók mindmáig arra törekednek, hogy lehetőleg még a szőlőt is maguk műveljék meg, s hogy a mustot és a bort maguk készítsék el, amelynek a lényege a tisztaság. A bor tartosító szereket nem tartalmazhatott, még a hordókat sem lehetett kénezni. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a kóser bor egészen biztosan szőlőből készül. A legismertebb pálinka a Tarpai szilva nálunk a kóser szilva (a szilvórium vagy slivovitz), amely az utóbbi időben nem zsidó körökben is igen kedveltté vált. Egyes régi zsidó italkedvelők, a maguk igazolására, külön hagyományt teremtettek, így a kóser bort -a Biblia alapján- Noéig, a kóser szilva eredetét pedig Salamon királyig vezetik vissza. A kóser pálinka víztiszta, kétszer desztillált, gyümölcsből készült (nem héjból, magból), idegen anyagokat nem tartalmazhat, felrázva nem habozhat. A cefrében nem maradhat semmilyen élőlény (bogár, kukac, stb.) és csak jó minőségű különös gonddal kell megválogatott, megtisztított alapanyagból készülhet, nem keverhetők a gyümölcsök. Kóser konyha A kóser konyha a zsidó étkezési előírásokon alapuló étkezési kultúrát jelent. A kóser szó tulajdonképpen tiszta anyagokból készültet jelent. A kóser szó nem csak élelmiszerekre, hanem ruházati sőt más cikkekre is érthető, amennyiben azok nem kevert anyagokból készülnek. ( pl. nem szabad keverni az állati eredetű és növényi eredetű szálakat.) A kóser konyha magában foglalja: a konyhában tevékenykedőkre vonatkozó előírásokat, meghatározza a tiszta és tisztátalan állatok listáját, a konyhára és edényekre vonatkozó tisztasági előírásokat, az állatok levágására vonatkozó előírásokat, a kétféle élelmiszer, - a tejes és a húsos elkülönítésére vonatkozó szabályokat. A zsidó étkezési szokások végső soron a Teremtés Könyvében található egyetlen mondatra vezethetők vissza: "Ne főzd a gidát anyjának tejében!" Ezen mondat kifejtése jelenti a kósersági előírásokat, amit itt röviden foglalok össze. A tejes és húsos ételek összekeverésének tilalma, ezen élelmiszerek elkülönített tárolásának előírásai. tejest ételt a húsossal összekeverni tilos! tejes edényeket, evőeszközöket külön kell tárolni és mosogatni a húsosétól. Külön hűtőszekrényben illetve tárolóhelyen kell tárolni, a tejes és húsos ételeket. Tejesnek számít: minden ami tejből vagy tej felhasználásával készült, semleges a zöldség, a tojás, húsos a hal, és a kóser húsok és minden állati eredetű anyagot tartalmazó étel. Tiszták azok az egészséges állatok, melynek a húsát szabad felhasználni: (kóser húsok) párosujjú, patás, kérődző állatok, pikkelyes, nem ragadozó halak, nem ragadozó madarak Állatok fogyaszthatatlan részei: belsőségek (pl. vér, agy, vese, máj, emésztőszervek, tüdő). A legveszélyesebb anyag a vér, ettől a húst meg kell tisztítani. Tilos a vér felhasználása bármilyen étel készítésénél. Eleve tisztátalan minden csúszómászó, rovar, a fentiekbe nem tartozó vízben élő élőlény. Az állatok levágására vonatkozó előírások: az állatokat levágás előtt nem szabad stressznek kitenni, a levágás csak úgy történhet, hogy az állat minimálist szenvedjen és azonnal, illetve teljesen kivérezzen. A vért meg kell semmisíteni. A vér, akármiből származik a legfertőzőbb dolognak tekintetik. Sérült, beteg állatok húsa, vagy a levágásnál megsérült állat húsa nem használható fel. A konyhában dolgozók csak egészséges emberek lehetnek, semmiképpen nem lehet rajtuk váladékozó, vagy vérző seb. A konyhában dolgozókat, az egészségi előírásokat, a felhasznált alapanyagokat, az alapanyagok és ételek tárolását a zsidó hitközség által kinevezett, megfelelő szakértelemmel rendelkező kósersági felügyelőnek kell ellenőriznie. Húsos edény, evőeszköz nem találkozhat a tejessel. Amennyiben az edénybe tisztátalan kerül, pl. beleesett egy bogár, haj, vagy poros, piszkos azt újra kell mosogatni. A kóser ital, bor általában egyféle szemelt szőlőből készül, maximális tisztasági előírások mellett, tartósító szert nem tartalmazhat, a hordót sem szabad kénezni. Amelyik bor ennek ellenére sem romlik meg, és a kósersági felügyelő ellenőrizte, azt kósernek lehet tekinteni. A kóser pálinka víztiszta, kétszer desztillált, gyümölcsből készült (nem héjból, magból), idegen anyagokat nem tartalmazhat, felrázva nem habozhat. Évente egyszer, Húsvét (Pészach) előtt, a teljes konyhát ki kell kóserolni. Először is minden kovásszal készültet el kell távolítani, mindent szét kell szedni, az alkatrészeket és evőeszközöket külön kifőzni, vagy sütőben kell égetni. A konyhát teljesen ki kell takarítani, a bútorokat el kell húzni, le kell mosni, szekrényeket, tároló helyeket ki kell üríteni. Pészachra külön, teljesen tisztán tartott, csak ezen alkalommal használt (Sel Pészach) edényeket és eszközöket használunk. Az összes kósersági előírást a Sulhán Áruch (magyarul: Terített Asztal) című 3 kötetes, a zsidó ünnepi és hétköznapi előírásokat tartalmazó könyvben találhatjuk meg. A kóserság ezeken túlmenően étkezési előírásokat is tartalmaz, pl. marhahús fogyasztása után 6 órán belül nem szabad tejeset enni. (hal után 2 órával, csirke után 4 órával). Főbb ételekre fogyasztási sorrendjére is vannak szabályok. Semleges ételt bármikor lehet fogyasztani. A húsoknál a hasadt köröm, valamint a kérődzés. a fontos, amennyiben mindkét tulajdonság megvan egy állatnál, akkor annak húsa kósernek vagy rituálisan tisztának és ehetőnek minősíthető.  A szegények elsősorban növényi ételeket ettek, így pl. kásaféléket, kukoricát, kölest, hajdinát, burgonyából készült ételeket, gyúrt és kifőtt tésztákat.
  

2014. május 19., hétfő

Digitalizálás a könyvtárakban


     A digitalizálás az informatika egy olyan szegmense, ami újabb dimenziót nyitott meg a könyvtárak számára, hogy megvédhessék az utókor számára a felbecsülhetetlen eszmei értékű dokumentumokat.  A kultúra templomai a könyvtárak, számtalan kincset rejtenek, aminek védelme minden jóérzésű ember kötelessége. Az óriási információrobbanás miatt permanens paradigmaváltások tarkítják az életünket, nehéz követni és megfelelni a XXI. század igényeinek és kihívásainak. A közművelődési intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban sok sok ember munkálkodik azon, hogy megmentse az idő vasfoga által sérült kulturális értékeket. A digitalizálást megelőzi a rendelkezésre álló gyűjtemény alapos vizsgálata,  majd ezt követi az elérendő célok kitűzése, majd a digitalizálásra kerülő dokumentumok kiválasztása, ahol komoly figyelmet kell szentelnünk a szerzői jogoknak, mert a digitalizálandó anyag szerzői jogi státusza nem tisztázott, az kellemetlenségeket okozhat. . A kiválasztott dokumentum lehet szöveg, hang, kép, film, dia, transzparens, térkép, rajz, hírlap. Célunk az állományvédelem, ami az eredeti dokumentum védelmét, helyettesítését, őrzését, esetleg megosztását hivatott szolgálni, ami azt eredményezi, hogy egyszerre több olvasó fér hozzá a dokumentumhoz. Adatbázisba rendezve és tárgyszavas katalógussal kereshetővé tehető a digitalizált anyag. Gyakran sérülékeny a forrásdokumentum, így különösen figyelni kell arra, hogy ne keletkezzen kár benne a digitalizálás során. Ha a dokumentum nehezen nyitható, használjunk könyvbölcsőt, és állványt a fényképezőgép rögzítésére, ezzel is védhetjük a forrásdokumentum épségét. A megfelelő know how és a megfelelő infrastruktúra a siker kulcsa. Fontos szempont a forrásdokumentum megfelelő megvilágítása, hiszen ez nagyban befolyásolja a végtermék minőségét. A digitalizált gyűjtemény megőrzése érdekében a megfelelő adathordozó alkalmazása mellett a biztonsági másolat elkészítése is fontos feladat. A digitális adathordozók karcolódnak, ezért célszerű 2-3 évente újra biztonsági másolatot készíteni róla függetlenül attól, hogy mennyit volt használva. A hozzá tartozó metaadatokat is célszerű újra másoltatni. A digitalizáláshoz használt szoftverek kiválasztása nagyban hozzájárul a biztonságos és gyors munkavégzéshez. A digitalizált dokumentum nevét, azonosítóját minden esetben rögzíteni kell, hogy majd a feldolgozás során a mesteranyag alapján egyértelműen azonosítható legyen. A digitalizálás során fontos az intézmények munkájának összehangolása, a párhuzamos digitalizálás elkerülése miatt. Másfél évtizede kezdődött el könyvtárunkban a digitális gyűjtemény létrehozása. Több tízezer dokumentumot digitalizáltunk ez idő alatt, köztük bakelitlemezeket, állóképeket, mozgóképeket, könyveket, folyóiratokat, kéziratokat, hagyatékok, időszaki kiadványokat, kis-nyomtatványokat, hanganyagokat, DVD-ket, diafilmeket régi szupernyolcas filmeket, magnókazettákat, mikrofilmet, megörökítve és megmentve az utókor számára  a pótolhatatlan helyismereti kincseket. Ez év áprilisáig a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár több mint 60 régi helytörténeti könyvet digitalizált és töltött fel a Magyar Nemzeti Digitális Archívumba és tett ezáltal közkinccsé, ezzel is reprezentálva könyvtár kulturális értékeit. Emellett a  Nyíregyházi Televízió 1200 videoanyagát sikerült megmenteni digitális formában, valamint többszáz könyvet, tanulmányt, helytörténeti dokumentumot digitalizáltunk.  Több tízezerre tehető azoknak a helyi témával foglalkozó cikkeknek a száma, amit adatbázisba rendeztünk(JADOX) http://www.mzsk.hu:8123/jadox/portal/;jsessionid=A5E365D15C8076F5EBED7A1E495306E7és hozzáférhetővé tettünk az interneten. Felbecsülhetetlen értéket képvisel a feldolgozott Kelet-Magyarország, amit szerencsére már digitális formában kap meg a könyvtár.  Óriási kihívás és nehéz embert próbáló feladat a digitalizálás, rengeteg háttérmunkával, sajtófigyelés, katalogizálás, rekordok létrehozása, tárgyszavazás, ami nem túl látványos viszont annál időigényesebb, nem is beszélve a szerkesztésekről, konverziókról, egyéb informatikai utómunkákról. A megfelelő környezet kialakítása a szükséges hardverek és szoftverek beszerzése fontos és előre tervezhető költség. A megfelelő szkenner, a videókártya és az alaplap utasításkészlete, az operációsrendszer és az ahhoz igazodó feljhasználói programok rossz kiválasztása megkeserítheti az életünket. A feldolgozás során se feledkezzünk el az állományvédelemről és a fényviszonyok és a páratartalom optimális megválasztásával óvjuk meg a régi dokumentumokat a további állapotromlástól. Ha a szkennelés sok időt vesz igénybe, érdemes megfontolni hálózaton működő OCR programcsomag beszerzését. Az optikai karakterfelismerők hibáinak javítási munkái sok ráfordított időt és energiát követel. Sérülékeny, nagy értékű dokumentum mozgatása helyett, inkább a digitalizáló eszközök helyszínre szállítását választjuk. A megfelelő OCR program kiválasztása előtt az ingyenes próbaverziók segítenek a megfelelő kiválasztásában a szoftverkínálatból. OCR-t a vásárolt szkennerhez is adnak, de a professzionális szoftvereket külön érdemes megvenni. Minden karakterfelismerő hibázik, de nem mindegy mekkora százalékban. A szöveget pdf-be a képet tiff-be érdemes elmenteni. A könyvtárunkban digitalizált e-dokumentumok weblapunkról elérhetők, illetve könyvtárunkban hozzáférhetők. Ezek a dokumentumok nem csak a helyismeret számára értékesek, többnyire az egyetemes kultúra pótolhatatlan, gyakran egyetlen példányai is.
A kétrétegű szkennelés az AbbyFine Reader 9-től alkalmazható, a papír alapú dokumentumot digitalizálhatjuk vele. A szkenneléskor egy továbbszerkeszthető anyagot kapunk, amiben általában karakterhibák vannak, amit hosszas munka révén javíthatunk. Minimálisan 300 didott perinchet kell beállítani. Célszerű a szürkeárnyalatos színmódot választani, kivéve ha színesben dolgozunk.  Az eredményesség függ még a számítógépünk teljesítményétől RAM, belső Cash másodlagos Cash alaplap chipkészlet, videókártya teljesítményétől. Egy gyenge régi gépen ez a feladat akár órákig is eltarthat, vagy egyszerűen lefagy a számítógép. Amikor szeretnénk befejezni a szkennelést akkor nyomjuk le a „Beolvasás leállítása” gombot, majd a „Bezárás” gombot. Ekkor a vezérlőablak bezárul és a program befejezi a beolvasást. Ezzel a dokumentum szkennelése befejeződött. Most már a lapoldalak digitálisan rendelkezésünkre állnak. A papírdokumentumot a szkennergépből akár ki is vehetjük. A további szerkesztési feladat aprólékos időigényes. Nyomjuk meg a képszerkesztés ikonját, majd, nagyítsuk ki képernyő méretre az oldalképet. Ezután megkezdhetjük a körülvágási műveletet. Jelöljük ki a „hasznos” képterületet, azaz azt a részt, amit a képoldalból szeretnénk meghagyni. Pár oldalt előre lapozva, megnézhetjük, hogy melyik méret az, ami a legmegfelelőbb a körülvágáshoz. Az automatikus műveletekkel vigyázni kell, mert tévutakra viheti a felszínes ismeretekkel rendelkezőt. A két réteg azt jelenti, hogy olyan PDF fájlt készítünk ahol a képoldal és a képek alatt a kereshető szöveget is megtalálható digitálisan, akkor a képi felismerést kell választani. „A dokumentum értelmezése” nyomógombot megnyomva választhatunk az aktuális „Oldal értelmezése” és a teljes „Dokumentum értelmezése” funkció között. Az értelmezés a karakterfelismerést jelenti, ami feltételezett betűhibákat is hoz magával amit hosszú kitartó munkával javíthatunk. A hibajavításhoz érdemes átméreteznünk a képablakokat. A program által jelzett hibák vagy bizonytalanságok színes kijelöléssel szerepelnek az oldalon. Ez megkönnyíti a hibajavítást, és gyorsabbá is teszi azáltal, hogy nem kell keresgélnünk a dokumentumban a hibás vagy a hibásnak feltételezett karaktereket. Ha a hibaszázalék  (0%) akkor kész.  Amennyiben kétrétegű kereshető PDF-et szeretnénk generálni, akkor válasszuk a PDF fülecskét. Ezen belül tartsuk meg az eredeti képméretet, hiszen fontos, hogy a célközönség eredeti méretben olvashassa a dokumentumot. A „Mentési mód”-nál állíthatjuk be, hogy a képoldal nézetének megtartása mellett hogyan kívánjuk a dokumentumban való keresést szolgáló szöveget letárolni. Célszerű a „Szöveg az oldalkép alatt” lehetőséget választani, mert ekkor fog a digitális dokumentum a legjobban hasonlítani az eredeti papírformájúhoz, ennek a nyomtatáskor van jelentősége, igaz a mérete jelentősen megnő. Ne felejtsük kijelölni az összes lapot és küldjük a dokumentumot PDF formátumba.  Ha digitalizált képet akarunk ezzel a módszerrel átalakítani, célszerű tif formátumban kérni, mert a jpg tömörített és az eredmény hatásfoka rosszabb lesz. 

http://mek.oszk.hu/minerva/html/dok/goodpractice_hun.htm


Szkennerek használata


A téma meghatározása


A leggyakrabban használt eszköz a lapszkenner. Az A/4-es és A/3-as szkennerek viszonylag olcsók, használatuk nem igényel különösebb szaktudást és gyors beolvasást tesznek lehetővé. A nagyméretű lapszkennerek (A/3-asnál nagyobbak) és a könyvbölcsővel felszerelt szkennerek nagyon sokba kerülnek, ezért csak hosszú távú, nagyobb projektek és/vagy nagyméretű dokumentumok digitalizálása esetén érdemes beszerezni őket.



•   Csak olyan dokumentumot helyezzünk a szkennerbe, amelyik nem sérül, ha a lapolvasó felületéhez nyomjuk!


•   A szkenner üveglapját mindig tartsuk tisztán, mert csak így lesz tökéletes a digitalizált kép és így kerülhetjük el a dokumentum szennyeződését!


•   Lehetőség szerint olyan dokumentumokat olvassunk be, amelyek megfelelően illeszkednek a szkenner lapjára vagy a könyvtartó bölcsőbe.

•   Ha mérete miatt csak több részletben tudjuk digitalizálni a dokumentumot, hagyjunk néhány centiméternyi átfedést a széleken, nehogy a részek összeillesztésekor derüljön ki, hogy valami kimaradt.
•   Próbáljuk ki a szkennert kevéssé sérülékeny dokumentumokon, és ellenőrizzük a bevitel eredményét. A munkatársak betanításánál is használjunk kevéssé kényes dokumentumokat!
•   A digitalizáláskor készített állományoknak adjunk egyezményes elnevezést - például a katalogizálási rendszer azonosítóit - mivel a későbbiekben fontos lehet a digitalizált kép egybevetése az eredeti dokumentummal!
•   A digitalizált állományok számítógép-rendszerek közötti hordozhatósága érdekében a fájloknak adjunk legfeljebb nyolc karakterből álló nevet, amelyet maximum három karakterből álló kiterjesztés követ.
•   A teljes munkafolyamat elkezdése előtt végezzünk próbaszkennelést és dolgozzuk fel a képeket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy olyan végeredményt kapunk-e, amilyenre számítunk!
•   A projekt céljait, a szkenner műszaki jellemzőit, az adattárolási lehetőségeket és a forrásdokumentum tulajdonságait tekintetbe véve, a lehető legnagyobb felbontásban és színmélységben végezzük a szkennelést!
•   Az adatok tárolására használt merevlemezről naponta készítsünk biztonsági másolat!
•   A digitalizálás munkafolyamata alatt ellenőrizhetjük a képek és a metaadatok minőségét. A legfontosabb szempontok a következők lehetnek:
•       Állapítsuk meg a bevitelre kerülő dokumentumok minimális képfelbontását (különös tekintettel a felbontásra és színmélységre)!
•       Vizsgáljuk meg a szkennelés eredményét a monitoron, papíron és egyéb eszközön (például valamilyen hordozható eszközön)!
•       Győződjünk meg a monitor megfelelő beállításairól (kalibráció)! Távolítsunk el a monitor felületéről és környezetéből mindent, ami zavarhatja a megjelenített képet!
•       A forrásdokumentum méreteinek érzékeltetésére használjunk jól látható beosztásos vonalzót! A színes vagy fekete-fehér képeken szükséges egy szabványosított kalibrációs színskála is. Ezeket az elemeket csak a master fájloknak kell tartalmazniuk.

Megjegyzés, kommentár

A szkennelés önmagában nagyon egyszerű művelet, azonban a munka hatékonyságának fokozása és a hibák csökkentése érdekében ki kell alakítani a munkafolyamatok rendszerét.
Nagyméretű dokumentumok szkennelése vagy a nagyfelbontású szkennelés jelentős idő- és energia-ráfordítással jár minden egyes dokumentum esetében. Ezt úgy tudjuk csökkenteni, hogy a dokumentumhoz legjobban használható eszközökön dolgozunk (pl. nagyobb szkenner, könyvbölcsős szkenner). Ha nincs mód ezek beszerzésére, akkor biztosítanunk kell a digitalizáláshoz szükséges időt. Fontos továbbá a munkatársak felkészítése a nagyméretű és különleges bánásmódot igénylő dokumentumok kezelésére.

Az OCR programok alkalmazásával a szkennelt képekből további információt nyerhetünk és ezek a programok lehetőséget teremtenek az információ további feldolgozására is. Az OCR szoftver felismeri a szkennelt képen a betűket és a számokat és ASCII szövegfájllá alakítja azokat. Ez lehetővé teszi a keresést, az indexelést, a formátumok átalakítását és egyéb adatfeldolgozást.



•   A megfelelő OCR program kiválasztása előtt tanulmányozzuk a szoftverkínálatot. Optikai karakterfelismerő programot tartalmaznak a kereskedelmi forgalomból beszerezhető szkennerek is, de a professzionális szoftvereket külön árulják.


•   Az OCR folyamat legfontosabb tulajdonsága, hogy felismeri és javíthatóvá teszi a hibákat, valamint jelöli azokat a helyeket, ahol bizonytalan a szövegfelismerés. A barátságos felhasználói felületű OCR programok komoly segítséget nyújtanak a munkafolyamatok elvégzéséhez és jelentős időt és munkát takaríthatnak meg számunkra.


•   A jó állapotban lévő dokumentumok esetében használhatjuk igazán eredményesen az OCR programokat; az összehajtás, gyűrődés vagy elszíneződés miatt növekedhet a fel nem ismert karakterek és a hibák száma. Ezt elkerülendő - ha lehet - javítsunk a forrásdokumentum állapotán!


•   Ha a forrásdokumentum nem tökéletes állapotú, akkor a karakterfelismertetést megelőzően alkalmazzunk képfeldolgozó programot az elszíneződések javítása és a kontraszt növelése érdekében!
•   Ellenőrizzük, hogy az OCR programcsomag tartalmazza-e a forrásdokumentum nyelvének felismeréséhez szükséges szótárat!

Megjegyzés, kommentár

A szoftverpiacon kapható termékeket az alábbiakban soroljuk fel:
•   OmniPage
•   TextBridge
•   Adobe Capture
•   Abbyy FineReader
•  XNview
• ACDSee
• Nitro Pro 9
• JPGtoPDF  
Az utóbbi kiváló szerkesztő és hibajavító funkcióval rendelkezik.

A digitalizálási folyamat végeredménye általában egy tömörítetlen, metaadatokat is tartalmazó TIFF formátumú "master" fájl (lásd: 4.8.2). A fájlformátum és a tömörítés nagymértékben meghatározzák a digitalizálás eredményének használhatóságát. Figyelembeveendő tényezők itt a fájlformátumok, a szabványos fájlméret, a hálózat átviteli sebessége, valamint a különböző számítógépes kimenetek: a monitor és a nyomtató.



•   Mielőtt egy bizonyos fájlformátum mellett döntünk, vizsgáljuk meg az arra vonatkozó szabványokat, az elterjedtségét, valamint azt, hogy intézményünk, illetve a célközönség által használt program milyen mértékben teszi lehetővé az adott formátum használatát. Az elterjedtség mértéke jelzi a fájlformátum várható népszerűségét és támogatottságát, továbbá segít annak mérlegelésében is, hogy az állományformátumok változásakor milyen más lehetőségeket válasszunk.


•   A digitalizálás eredménye TIFF formátumú fájl, ha nincs jól megalapozott okunk más formátum használatára.


•   A digitalizálási folyamat eredménye rendszerint nagyméretű fájl, amit helyben tárolunk, s amely még nem alkalmas az interneten való közzétételre. Ebből a master fájlból képfeldolgozó szoftver segítségével lehet kisebb méretű változatokat készíteni TIFF, vagy még gyakrabban hálózati alkalmazásra is alkalmas JPEG, JPEG2000, PNG illetve GIF formátumban (lásd a képek szabványairól szóló későbbi fejezetünket).
•   A fájlformátumokra vonatkozó további információk a szabványokról szóló 5. fejezetben találhatók.
•   Bármilyen tetszetős is valamely gyártó által védett formátum, technikai szempontból nézve a nemzetközi szabványtól eltérő formátumok és adathordozók használata akadályozhatja a raszteres képfájlok és a metaadatok nemzetközi cseréjét, valamint a hálózati erőforrások létrehozását.

  A fájlformátumok kiválasztásában a legjobb minőségű output fájl előállítása és hosszú távú megőrzésének biztosítása a legfontosabb tényező, ezért kiemelt szerepe van a szabványoknak.


A digitalizálás eredményeként létrejött TIFF fájlok általában nagyok, méretük a néhánytól a nagyon sok megabájtig terjedhet. Az ilyen méretű fájlok nem alkalmasak interneten történő közzétételre, mivel letöltésük nagyon hosszadalmas lenne a felhasználók számára.


•   A master fájlból készítsünk legalább egy hálózaton használható változatot! Egy másik, miniatűr változat (thumbnail) létrehozása is hasznos lehet a weblapon való megjelenítéshez.

•   A hálózati használatra alkalmas verziókat a következőképpen lehet elkészíteni: nyissuk meg a TIFF fájlt egy képszerkesztő programban és mentsük el JPEG vagy PNG fájlformátumban (lásd a képekre vonatkozó szabványokat alább).

•   A színek számát csökkentsük 256-ra! Ha ez észrevehető minőségromlást okoz, használjunk nagyobb színfelbontást. A megfelelő szín kiválasztása szubjektív döntéseket igényel.

•   Egy 72 dpi-s kép körülbelül az eredetivel megegyező méretben látszik a monitoron. Ezért ezt a felbontás csak monitoron történő megjelenítésre használjuk. Ha kisebb felbontású képre van szükségünk, akkor törekedjünk "elfogadható minőségre".

•   A fájlformátum, a szín- és képfelbontás kiválasztása nem más mint a kép minőségéről való döntés. Találjuk meg az optimális egyensúlyt a kép minőség és a fájl méret között.
•   A weboldalon található képek nagysága általában nem haladja meg a 100 kilobájtot. Természetesen nagyobb méretű képeket is megjeleníthetünk linkek segítségével, de hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a kép letöltése az átlagosnál hosszabb ideig tart.
•   Ha az anyagot nem streaming technológiával tesszük hozzáférhetővé, akkor a nagyméretű videó- és hanganyagokat le kell töltenünk, majd offline nézhetjük és hallgathatjuk meg őket. A letöltési időt szabályozhatjuk a videó esetében másodpercenkénti képkockák számával, a hang esetében pedig a mintavételi sűrűség megváltoztatásával.
A képfeldolgozás során hozott döntések nagymértékben egyéni megítélésen múlnak. Az előbbi útmutatások a projekttől és a felhasználók körétől függően túl szigorúaknak vagy túl engedékenynek tűnhetnek.
Néhány képszerkesztő szoftver ingyenesen letölthető az internetről. A hatékonyabb képszerkesztő programokra fordított költség azonban megtérül a használatukkal megtakarított idővel és energiával.
Ingyenes hang- és videószerkesztő programokat is letölthetünk az internetről. Az előbbiekben említetthez hasonlóan, a megvásárolt hang- és videokártyák rendelkeznek a digitalizálás folyamán létrehozott állományok szerkesztésére alkalmas szoftverekkel.

Sok esetben különösen érzékeny, sérülékeny dokumentumot kell digitalizálnunk. Sőt a projekteknek gyakran legfontosabb célja, hogy az eredeti dokumentumok kézbevétele helyett online hozzáférést biztosítson. Alapvető fontosságú megfelelő intézkedések megtétetele, hogy a digitalizálás során ne keletkezzen kár a forrásdokumentumban. Az állomány védelmének érdekében tett intézkedések kiterjednek a hardverek használatára, a megfelelő mikrokörnyezet biztosítására és a digitalizáló eszközök és/vagy a forrásdokumentum szállítására is.



•   Minden esetben konzultáljunk szakemberrel a forrásdokumentum mozgatása és digitalizálása előtt! A kapott információkat rögzítsük a digitalizálási projekt adatbázisában (lásd: 4.11.2.)!

•   Legyünk rugalmasak - a projekt során felmerülő problémákat megoldhatjuk, de egy ritka műkincsen okozott sérülés jóvátehetetlen lehet.
•   Ha szükséges akkor inkább a digitalizáló felszerelést (pl. digitális fényképezőgépet) vigyük a forrásdokumentum lelőhelyére a sérülékeny, nagy értékű dokumentum mozgatása helyett.
•   Ne távolítsuk el a könyvek kötését, használjunk könyvbölcsővel ellátott lapszkennert vagy digitális fényképezőgépet!
•   Minden tűzőgép- és gemkapcsot, valamint egyéb rögzítésre használt eszközt távolítsunk el, mert kárt tehetnek mind a dokumentumban, mind a digitalizáló eszközben!
•   A digitalizálás előtt mindig kérjük ki a forrásdokumentumért közvetlenül felelős szakértő véleményét!
•   Kérjük ki szakértő véleményét a digitalizálást megelőzően, ha lehet még a kiválasztás szakaszában! Ezt rögzítsük a projekt információs bázisában, és a digitalizálás előtt olvassuk el még egyszer a leírtakat! Ha szükséges, bízzuk szakemberre a lehetséges eszközök felmérését is.

Bár a fent leírtak nyilvánvalóak mindenki számára, mégis fontos kialakítani és szigorúan betartani a forrásdokumentumok kezelésének szabályait.


Sok esetben különösen érzékeny, sérülékeny dokumentumot kell digitalizálnunk. Sőt a projekteknek gyakran legfontosabb célja, hogy az eredeti dokumentumok kézbevétele helyett online hozzáférést biztosítson. Alapvető fontosságú megfelelő intézkedések megtétetele, hogy a digitalizálás során ne keletkezzen kár a forrásdokumentumban. Az állomány védelmének érdekében tett intézkedések kiterjednek a hardverek használatára, a megfelelő mikrokörnyezet biztosítására és a digitalizáló eszközök és/vagy a forrásdokumentum szállítására is.



•   Minden esetben konzultáljunk szakemberrel a forrásdokumentum mozgatása és digitalizálása előtt! A kapott információkat rögzítsük a digitalizálási projekt adatbázisában (lásd: 4.11.2.)!
•   Legyünk rugalmasak - a projekt során felmerülő problémákat megoldhatjuk, de egy ritka műkincsen okozott sérülés jóvátehetetlen lehet.
•   Ha szükséges akkor inkább a digitalizáló felszerelést (pl. digitális fényképezőgépet) vigyük a forrásdokumentum lelőhelyére a sérülékeny, nagy értékű dokumentum mozgatása helyett.
•   Ne távolítsuk el a könyvek kötését, használjunk könyvbölcsővel ellátott lapszkennert vagy digitális fényképezőgépet!
•   Minden tűzőgép- és gemkapcsot, valamint egyéb rögzítésre használt eszközt távolítsunk el, mert kárt tehetnek mind a dokumentumban, mind a digitalizáló eszközben!
•   A digitalizálás előtt mindig kérjük ki a forrásdokumentumért közvetlenül felelős szakértő véleményét!
•   Kérjük ki szakértő véleményét a digitalizálást megelőzően, ha lehet még a kiválasztás szakaszában! Ezt rögzítsük a projekt információs bázisában, és a digitalizálás előtt olvassuk el még egyszer a leírtakat! Ha szükséges, bízzuk szakemberre a lehetséges eszközök felmérését is.

Bár a fent leírtak nyilvánvalóak mindenki számára, mégis fontos kialakítani és szigorúan betartani a forrásdokumentumok kezelésének szabályait.

  A master fájlból készítsünk legalább egy hálózaton használható változatot! Egy másik, miniatűr változat (thumbnail) létrehozása is hasznos lehet a weblapon való megjelenítéshez.
•   A hálózati használatra alkalmas verziókat a következőképpen lehet elkészíteni: nyissuk meg a TIFF fájlt egy képszerkesztő programban és mentsük el JPEG vagy PNG fájlformátumban (lásd a képekre vonatkozó szabványokat alább).
•   A színek számát csökkentsük 256-ra! Ha ez észrevehető minőségromlást okoz, használjunk nagyobb színfelbontást. A megfelelő szín kiválasztása szubjektív döntéseket igényel.
•   Egy 72 dpi-s kép körülbelül az eredetivel megegyező méretben látszik a monitoron. Ezért ezt a felbontás csak monitoron történő megjelenítésre használjuk. Ha kisebb felbontású képre van szükségünk, akkor törekedjünk "elfogadható minőségre".
•   A fájlformátum, a szín- és képfelbontás kiválasztása nem más mint a kép minőségéről való döntés. Találjuk meg az optimális egyensúlyt a kép minőség és a fájl méret között.
•   A weboldalon található képek nagysága általában nem haladja meg a 100 kilobájtot. Természetesen nagyobb méretű képeket is megjeleníthetünk linkek segítségével, de hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a kép letöltése az átlagosnál hosszabb ideig tart.
•   Ha az anyagot nem streaming technológiával tesszük hozzáférhetővé, akkor a nagyméretű videó- és hanganyagokat le kell töltenünk, majd offline nézhetjük és hallgathatjuk meg őket. A letöltési időt szabályozhatjuk a videó esetében másodpercenkénti képkockák számával, a hang esetében pedig a mintavételi sűrűség megváltoztatásával.

A képfeldolgozás során hozott döntések nagymértékben egyéni megítélésen múlnak. Az előbbi útmutatások a projekttől és a felhasználók körétől függően túl szigorúaknak vagy túl engedékenynek tűnhetnek.
Néhány képszerkesztő szoftver ingyenesen letölthető az internetről. A hatékonyabb képszerkesztő programokra fordított költség azonban megtérül a használatukkal megtakarított idővel és energiával.
Ingyenes hang- és videószerkesztő programokat is letölthetünk az internetről. Az előbbiekben említetthez hasonlóan, a megvásárolt hang- és videokártyák rendelkeznek a digitalizálás folyamán létrehozott állományok szerkesztésére alkalmas szoftverekkel.

Vizsgáljuk meg, hogy védeni kell-e a szerzői jogot vagy sem!
•   A szerzői jog tulajdonosával állapodjunk meg a jogai védelmében alkalmazott eljárásokról!
•   Néhány példa az alkalmazható eljárások közül:
•       Minden képet elláthatunk látható vízjellel vagy szerzői jogi bélyegzővel!
•       A képekre helyezhetünk láthatatlan digitális vízjelet! Az ilyen jelek alkalmazásával bizonyíthatjuk a jogtalanul szerzett képek tulajdonjogát, továbbá követhetjük a kép internetes használatát.
•       Titkosíthatunk is képeket, amelyekhez a feloldókulcsot kizárólag regisztrált felhasználók kaphatják meg. Ez természetesen csökkenti az online kép értékét a többi felhasználó számára.
•       Korlátozhatjuk a publikációt 72 dpi felbontású - csak monitoron használható - képekre, amivel meggátolhatjuk a képek egyéb célú felhasználását (nyomtatás, divatcikkek stb.).
•       A közlést a kép kisebb részleteire is korlátozhatjuk. Az olasz DADDI projekt (lásd referenciák) kiváló példája ennek.
•   Csak a jogosultsággal rendelkező, regisztrált felhasználók jeleníthessék meg képeket.
•   Néhány tétel elkészülte után teszteljük a szerzői jogvédelem érdekében alkalmazott eljárások eredményét, nehogy valamilyen váratlan vagy nem kívánatos következménnyel járjanak.

A megfelelő eljárás alkalmazása nagymértében függ a projekt céljaitól, a kulturális intézménytől és a digitalizált anyag jellegétől. Általában kisebbszámú, kisfelbontású kép publikálása a legelterjedtebb megoldás online múzeumok és galériák esetében. A kulturális gyűjtemények relatív egyedisége a legtőbb esetben elegendően bizonyítja a szerzői jogokat.

Elengedhetetlen a digitalizálandó anyag kiválasztási kritériumainak pontos meghatározása. Ezeknek tükrözniük kell a projekt célkitűzéseit.
Nagyon fontos figyelni legalább az alábbi kritériumokra:
o     Olyan anyagot digitalizáljunk, amely nem, vagy csak korlátozottan érhető el.
o     Nagy érdeklődésre számot tartó anyagok esetén biztosítsunk könnyebb és szélesebb körű hozzáférést.
o     Vegyük figyelembe a forrásanyag állapotát!
o     A sérülékeny anyagok megóvása érdekében biztosítsunk digitális másolatot!
o     Ne tévesszük szem elől a projekt tartalmi célkitűzéseit!
o     Tartsuk be a szerzői jogokkal és szellemi termékekkel kapcsolatos jogszabályokat!
o     Vizsgáljuk meg, hogy létezik-e más digitális másolat!
o     Ne feledkezzünk meg a digitalizálás költségeiről!
o     Vizsgáljuk meg az eredeti anyagot az online megjeleníthetőség szempontjából!
•   A digitalizálási kritériumokat tisztáznunk kell az érdekeltekkel, akiknek a hozzájárulása nélkül nem láthatunk munkához.
•   A kritériumokat teljes részletességgel dokumentálni kell, hogy a digitalizálás mellett vagy ellen szóló érvek a projekt folyamán mindenki számára világosak legyenek.

A különböző kulturális intézmények általában rendelkeznek olyan értékes és nagy érdeklődésre számot tartó anyagokkal, amelyek azért válnak digitalizálási projekt részeivé, hogy magát az intézményt reprezentálják.
Sok projektnek éppen az online módon történő megjelenítés a célja. Ez azt is jelenti egyben, hogy a válogatás előtt különös figyelmet kell fordítanunk a kiválasztott anyagra vonatkozó szerzői jogra, illetve a szellemi tulajdonról (IPR) szóló jogi szabályozásra.

Szövegbevitel optikai karakterfelismerő programmal
Ha egy nyomtatott formában rendelkezésre álló szöveget kívánunk bevinni a
számítógépbe és rendelkezésre áll egy lapolvasó (szkenner), használhatjuk az
optikai karakterfelismerést. Ez egyszerűbbé teszi a nyomtatott dokumentumok
kezelését, mert nem azokat újragépelni. Az optikai karakterfelismerő (OCR:
Optical Character Recognition) programok a lapolvasóval beolvasott dokumentu-
mok bittérkép formátumú képfájljából, karakterekből álló szöveget állítanak elő,
aminek formátuma egy megadott szövegszerkesztő formátumát követi. Ez azt
jelenti, hogy a felismert szöveg formátuma meg fog egyezni az eredeti formá-
tummal, vagyis az OCR program nem csupán a karaktereket is meri fel, hanem
magának a szövegnek a formátumát is.
Lapolvasók
A lapolvasók a nyomtatott szöveget bittérkép formában olvassák be a szá-
mítógép memóriájába. Mivel a szöveg esetében a karakterek színe nem hordoz
információt, szöveg beolvasásra fekete-fehér lapolvasókat szoktak használhatók.
A fekete-fehér lapolvasóknál a színkód 1 bit.
A beolvasott fájl mérete
A lapolvasó felbontása és a színinformáció mérete határozza meg az infor-
mációhordozóról beolvasott információ mennyiségét. A lapolvasó vízszintes
irányban minden sorban a feloldás által meghatározott számú képelemet olvassa
be, míg függőleges irányban az egységnyi hosszon beolvasott sorok száma megfe-
lel a felbontás által meghatározott értéknek. Egy A4 formátumú (210 mm x 297
mm) papírlap beolvasásánál keletkező fájlban a képelemek számát az alábbi
egyenlet alapján lehet megbecsülni. Az egyenletben szereplő 25,4 érték az inch
milliméterben kifejezett értéke, mivel a felbontását dot/inch értékben szokták
megadni.
(210x297) x (lapolvasó felbontása x lapolvasó felbontása)
25,4x25,4
Feltételezve, hogy a lapolvasó felbontása 300 dpi, akkor a beolvasott fájl-
ban
8 700 632 képelem
található. Fekete-fehér lapolvasónál I bites színmélységnél a képfájl mérete
8 700 632 : 8 = 1 087 579 bájt.
Egy OCR program működése
Az OCR programok a memóriában található képelemeket vizsgálva próbál-
ják eldönteni, hogy egy-egy képelem milyen karakternek felelhet meg. Ez a
felismerés művelete. Több felismerési eljárás ismert, közülük a leggyakrabban
használt az alábbi kettő valamelyike:

Összehasonlítás: az OCR program a képelemeket a karaktereknek a háttér-
tárban tárolt bittérképes mintaábrájával hasonlítja össze, hogy felismerje azt
a mintaábrát, ami leginkább hasonlít a képelemhez. A mintaábra karakter-
kódja a felismert karakternek a kódja. A módszer hátránya a betűméret és
betűtípus függőség, ami jelentősen befolyásolja a felismerés pontosságát.
Körvonalelemzés: az OCR program a képelemek körvonalelemei méreté-
nek illetve arányainak elemzésével határozza meg a képelemekhez rendel-
hető karakterek kódját. Ez a módszer betűmérettől és betűtípustól független
felismerést biztosít.
Megjegyzem, hogy vannak célalkalmazásokhoz használható felismerési el-
járások, melyeket vonalkód, kézzel írt számok, stb. felismerésére használnak.
Az OCR programokat ki szokták egészíteni szövegfelismerő programrész-
szel, ami kihasználja az adott nyelv nyelvelemző lehetőségeit, és ezzel jelentősen
javítja a felismerés pontosságát.
Az alábbiakban ismertetem egy szokványos OCR program működési fázisa-
it. Megjegyezem, hogy vannak meghatározott alkalmazáshoz fejlesztett OCR
programok, ezek működése sok tekintetben hasonlít a szokványos OCR progra-
mokhoz, persze ezeknek vannak az alkalmazási célhoz illeszkedő munkafázisai is.
? A feldolgozandó kép elérése: ebben a fázisban történik a feldolgozásra
kijelölt képfájlnak a memóriába történő bevitele. A képfájl lehet egy szken-
nerről beolvasott képfájl vagy egy már beolvasott képfájl.
? A kép előfeldolgozása: ebben a fázisban a program előkészíti a memóriá-
ban található képfájlt a lehető legjobb felismeréshez. Megszünteti az esetle-
ges ferdeségeket, illetve meghatározza az oldal tájolását
? Felbontás, zónázás: a program kikeresi, majd zónákba foglalja a feldolgo-
zandó képfájl oldalon található adatokat. A program megkülönbözteti a ké-
pet és a szöveget. A szövegzóna típusa lehet folyószöveg, illetve táblázat.
Ebben a fázisban határozza meg a program a zónák feldolgozásának sor-
rendjét. Vannak programok, melyek automatikusan elvégzik ezt a munkafá-
zist, más programok esetében kézi zónabeállítás szükséges az egyes zónák
kiválasztására, illetve a feldolgozás sorrendjének meghatározására.
? Felismerés: ebben a fázisban lesz a zónatulajdonságoktól függően a képből
szöveg. A felismerés végeredménye egy szerkeszthető szövegfájl vagy táb-
lázat. A felismerés során a program tárolhatja az egyes karakterekre jellem-
ző formátum adatokat, hogy azokat a mentés fázisban hozzárendelhesse a
szövegfájlhoz.
? Ellenőrzés, tanítás: ebben a fázisban javítja ki a szövegben az alkalmazó a
hibásan felismert karaktereket, esetleg kiegészíti a szöveget a fel nem ismert
karakterekkel. A legtöbb OCR program „tanítható”, ami lehetővé teszi, hogy
az alkalmazó megtanítsa a programot a sorozatosan hibásan felismert kép-
elemek helyes felismerésére.
? Megjegyezem, hogy akkor érdemes OCR programot szöveg bevitelre hasz-
nálni, ha a felismerés pontossága (találati arány) legalább 96%-os. Ennél
rosszabb felismerésnél érdemesebb újra begépelni a szöveget. A begépelés
ugyanis rövidebb ideig tart az ellenőrzésnél és a hibajavításnál.
? Mentés: a felismert szövegfájl megfelelő formátumban történő tárolása. Ha
a program nemcsak a felismert szöveget, hanem az eredeti szövegben felis-
merhető formátumokat is tárolja, akkor az alkalmazó elmentheti a szöveget

elterjedten használt szövegszerkesztő (pl. Word stb.) vagy táblázatkezelő
(pl. Excel stb.) formátumában is.
Magyarországon a legismertebb OCR program a Recognita Rt. Recognita
nevű programja. A Recognita V5.0 verziója Windows 9x, illetve Windows 2000
alatt fut. A program egyedülálló jellemzője, hogy a világ 107 nyelvének karakte-
reit ismeri fel, ami lehetővé teszi, hogy a program több nyelven írt dokumentumok
felismerésére is használható legyen. Több fájl formátumba képes elmenteni a
felismert szöveget. Rendelkezik a telepítő program alapvető lapolvasó kezelő-
programokkal, de képes a már feltelepített Twain modult is használni.
Recognita Plus 5.0
A program telepítése
A windows-os programoktól már megszokott next-next-ok-install. A telepí-
tés végén kell beállítani a scanner típusát, és itt lehet választani a már feltelepített
Twain modulból. Mivel nem tartalmazza az összes, piacon kapható lapolvasók
meghajtóit, ezért csak a fontosabb, ismertebb lapolvasókat találjuk meg. Ezért,
sok esetben érdemes a scanner-ünk kezelőprogramját használni.

A program indítása
Az asztalról:
A Start menüből:
Kezelőfelület
1) Címsor,
2) Menüsor
3) Eszköztárak,
4) Objektum terület,
5) Állapot sor.
4. ábra: A Recognita kezelőfelülete.
Fontosabb ikonok az eszköztáron:
1. Képforrás beállítása
1.1. Szkenner
1.2. Adott mappa


2. Feldolgozás típusának kiválasztása
2.1. Olvasás a kijelölt forrásból
2.2. Képek szkennelése/betöltése a kijelölt forrásból
Feldolgozás menete
? Program indítása,
? Képforrás beállítása,
? A feldolgozás típusának megfelelő alkalmazásindítás,
? Betöltődik a szkenner kezelőprogramja,
? Előolvasás,
? Beolvasandó szövegrész kijelölése,
? Kijelölt szövegrész írás irányának beállítása forgatással,
? Beolvasandó kép beállítása: élesség, felbontás, színek száma, színkorrekció,
? Szkennelés indítása,
? A beolvasott képet átalakítja a szkenner programja, és átadja a
Recognitának,
? Beolvasás, tér felismerés, alak felismerés,
? A felismert szöveg megjelenítése,
? Javítási lehetőség biztosítása,
? Mentési lehetőség nyújtása.
Feladat
Olvassunk be szöveget a Recognita segítségével, a következő módon:
Kész szöveg
Egy könyvből, egy újságból egy tetszőleges szöveget, szövegrészt kell beol-
vasni, úgy, hogy a beolvasandó szöveg forrása a lapolvasó legyen.
Először kép
A lapolvasóval elsőnek a beolvasandó szövegről képet kell készíteni. A
képnek nagy felbontásúnak kell lennie, a későbbi feldolgozás miatt. Ez a felbontás
200 DPI-nél kezdődik. Itt már a karakterek felismerése nem pontos. 600 DPI-ig
van értelme növelni a felbontást. E felett túl nagy méretű lesz a kép, bájtban, és
csak feleslegesen foglalja a helyet, mivel alacsonyabb felbontás esetén is jól
működik a karakter felismerés.

Szöveg a képernyőn
A képernyő a multimédia rendszerek legfontosabb kiviteli eszköze. A leg-
több multimédia termék képernyő használatára épül. Ezért a multimédia termé-
keknél minden képernyőoldal kiviteli formája rendkívül lényeges. Az alábbiakban
ismertetünk néhány általánosan érvényes szempontot a képernyőre készülő szöveg
formázásához.
Multimédia termékek készülhetnek interaktív használatra, amikor a termék-
kel a képernyő előtt ülő alkalmazó foglalkozik. Készülhetnek bemutatásra is,
amikor a nézők (alkalmazók) a képernyőtől távolabb helyezkednek el. A további-
akban ismertetett szempontok egy része olyan termékekre vonatkozik, melyek
több néző számára készülnek.
Betűtípusok
A betűkészlet a jelek egy csoportja, amely többféle stílust, típust és méretet
is tartalmazhat. Ezek például a Times New Roman, Arial és Century. A betűtípus
a karakterek olyan kollekciója, amelyek általában egyféle stílusúak, egy méretűek
és ugyanahhoz a betűkészlethez tartoznak. Például a 12-es dőlt Arial egy betűtí-
pus. A betűstílusok közé tartozik például a félkövér (bold), a dőlt (italic) és az
aláhúzott (underline) is. A méreteket általában pontokban adjuk meg, egy pont kb.
1/72 inch. A számítógépes világban gyakran használják a font kifejezést, amikor a
typeface helyénvalóbb lenne.
A betű megjelenésének egyik jellegzetes eleme a betűtalpas típus, amelyet
serif típusnak is neveznek. Ezeknek nagy előnye, hogy segítik az olvasást, ilyen-
nel szokták általában a nyomtatott szövegeket írni. Ide tartoznak a Times New
Roman, Century, Courier New, Bookman. Ezzel ellentétben a sans serif nem
rendelkezik ilyen díszítő elemmel. Felhasználása általában a címeknél történik,
jobban megragadják a figyelmet. Ilyenek az Arial, Verdana, Comic Sans MS.
Legyen a szöveg elég nagy méretű.
Nem lehet írásos üzeneteket továbbítani, ha a nézők nem tudják elolvasni a
szöveget. A multimédia terméket készítő tapasztalatlan tervezők gyakori hibája,
hogy kisméretű betűkből állítanak össze a szöveget. Ezek, pedig nem olvashatók.
Szövegünk megtervezésekor először is azt kell tisztázni, hogy milyen képfelbon-
tásra tervezünk. Minél kisebb a képfelbontás annál kevésbé olvasható a szöveg,
ilyenkor érdemesebb serif típus helyett sans serif betűkészletet használni. Az
egyre inkább megnövekedett képfelbontás elterjedése már lehetővé teszi a serifek
használatát, természetesen ez függ az alkalmazott betűmérettől is.
A használandó betűtípusok általában a megjelenítő képernyő méretétől
függnek. Nagyobb feloldású képernyőn általában a betűméretek kisebbek.
Egy számítógép képernyőjén bemutatott interaktív termék esetében természetes,
hogy a néző a képernyő előtt ül. Mivel a képernyők feloldása jó, kisebb méretű
betűk is jól olvashatók. Ahol a nézők a képernyőtől távolabb helyezkednek el,
nagyobb méretű betűket kell használni, hogy a szöveg olvasható legyen.
Különböző betűtípusoknál a karakterek különböznek egymástól. Vannak be-
tűtípusok, melyek formájuk miatt nehezen olvashatók. Még egy jól olvasható

betűtípusnál is előfordulnak karakterek, melyek egy adott méretnél jól olvashatók,
míg más karakterek kevésbé. Cikornyás betűtípusokat nem célszerű a szöveg-
törzsben használni. Ilyeneket csak címsorokban szabad használni.
Ne legyen kettőnél több betűtípus egy képernyő oldalon.
A szövegtörzsben lehetőleg egy fajta betűtípust használjunk. A sokféle stí-
lus használata zavarja az olvasást, ezért ha mégis ki szeretnénk emelni néhány
részletet, azt lehetőleg egyfajtával tegyük.
Ha egy képernyő oldalon túl sok betűtípus található, akkor az oldal megjelenése
zavaros. A sok betűtípus már csak azért is zavaró, mert a néző az oldal szerkeze-
tének a „megfejtésével” „örődik, és nem összpontosít az üzenetre. Ha egy oldalon
szövegelemeket meg kell különböztetni egymástól, célszerű különböző betűmére-
tekkel és stílusokkal dolgozni vagy különböző háttereket használni. Ez különösen
bemutató termékekre érvényes.
Ne legyen túl sok szöveg egy képernyő oldalon.
A mondanivalót egyszerű, világos mondatokba kell sűríteni. A mondatok
legyenek a lehető legrövidebbek. Ha sok szöveg szükséges, akkor a szöveget
gondolatok szerint célszerű szétbontani és több képernyő oldalon elhelyezni.
A szöveget nemcsak megjeleníteni kell, biztosítani kell azt is, hogy a néző legyen
képes elolvasni azt. Még egy interaktív multimédia terméknél is maradjon a
képernyő alján néhány üres sor, mert egy képernyő oldalra általában sok szöveg
fér.
Hasonlóan fontos dolog a betűtávolság és a sortávolság is. Ezek helyes megvá-
lasztásával szintén az olvashatóságot javíthatjuk. A túl nagy sortávolság és betű-
köz nagyon széthúzza a szöveget, míg a túl kicsi egybe folyik. A betűközök
optikai kiegyenlítését egalizálásnak nevezzük.
Szövegstílusok
A szövegstílus a fűszerekhez hasonló, melyekkel javítani lehet az étel ízét, de nem
szabad túl sokat használni, mert ártalmas lehet. Jó szövegstílussal javítani lehet a
termék kiviteli formáját, valójában azonban a szövegstílus, nem vagy alig befo-
lyásolja termék tartalmát.
Ritkán szabad csupa nagybetűből álló szöveget készíteni.
A csupa nagybetűből álló szöveg kevésbé olvasható, mint a nagy- és kisbetűt
keverve használó. Csupa nagybetűből álló szövegbe beleolvadnak a nagybetűvel
kezdődő szavak. Ilyen szövegben nem tűnik ki a mondatok kezdete. A nagybetűs
szöveg használatát rövid címekre és a szövegből kiemelni kívánt dolgokra kell
korlátozni.
Ne használjon egy attribútumból háromnál többet egy oldalon.
Ha egy szövegben sok attribútumot használnak, a szöveg túl változatos lesz,
emiatt a néző azt nehezen tudja átlátni, értelmezni. Gyakran a sok szöveg attribú-
tum rontja a szöveg olvashatóságát.
A képernyőn félkövér betűkkel emeljen ki, ezek feltűnőek, és jól olvas-
hatók.
Ha félkövér betűket korlátozottan használ, a szöveg áttekinthető, olvasható
lesz, ugyanakkor a félkövér szövegrész felhívja magára a figyelmet. Túl sok

félkövér szövegrész a szöveget „súlyossá” „eszi és elmarad a félkövér szövegrész
figyelem felkeltő jellege.
Az árnyékolt szöveg változatos és jól olvasható.
A képernyőn az árnyékolás 3D hatást kölcsönöz a képernyőoldalnak. Az ár-
nyékolás javítja a nagyméretű betűk olvashatóságát, viszont az árnyékolt kismére-
tű betűk nehezebben olvashatók. Az árnyékolás különösen akkor előnyös, ha sötét
háttér előtt fényes szöveg van.
Ha egynél több dolgot árnyékol a képernyőn, az árnyékolásnak következetesnek
kell lenni, mert az árnyékolásnak informatív hatása lesz, amit célszerű kihasznál-
ni.
A keretezés javítja a szöveg olvashatóságát.
Érdemes a szöveget kontrasztdús kerettel körberajzolni. Keret használata
szinte kötelező, ha a szöveg és a háttér színei hasonlóak. Ilyenkor a keretezés
megakadályozza, hogy a szöveg beleolvadjon a háttérbe.
Használhat karakterek között változó távolságot.
A címsort általában nagyobb méretű betűkből állítják össze. Ha a címsorban
nagyobb karakterközt használ, ez szellőssé és elegánssá teszi a szöveget.
Ezzel szemben a szövegtörzsben kisebb betűméretnél a „szellős” „zöveg
nehezen olvasható. „Szellősen” „zedett szavak hangsúlyosnak hatnak, azaz helyet-
tesítik a félkövér megjelenítést. A szövegtörzsben a „sűrített” „arakter elhelyezés
viszont modern, erőteljes hatást kelt.
Szövegelrendezés
A szöveg megjelenésének is vannak általános elvei, ezek nagyjából meg-
egyeznek a számítógépes és a nyomtatott médiában. Az elvek többsége tudomá-
nyosan is bizonyított.A hasábok esetében legcélszerűbb egyet használni. Egy
vizsgálat megállapította, hogy a kéthasábos alak rontja az olvasási sebességet. A
szöveg tördelése azonban szükséges más módon, de lehetőleg ne elválasztással,
hanem szó végén történjen. A sortávolságra leginkább a másfél- kétszeres ajánlha-
tó. A bekezdéseket az első sor behúzásával, esetleg térközzel válasszuk el.
Arra is figyelnünk kell, hogy ne kerüljön túl sok szöveg egy oldalra. Ennek
is megvannak a maga szabályai. A nyomtatásban például egy A4-es oldalra kb.
30-40 sor, egy sorba kb. 60 karakter kell, hogy kerüljön. A szöveg balra zárt
elrendezéssel célszerű, jobboldalon meghagyva a töredezettséget. Ezek afféle
támponttal szolgálhatnak a szemnek, könnyebbé téve a sorok követését.
A szöveg sűrűsége
A szöveg sűrűsége az olvasási sebességet és a megértést befolyásoló tényező. Egy
kísérlet eredményei szerint a kisebb betűkkel írott szöveg (80 karakter soronként)
gyorsabban olvasható, mint a nagyobb betűkkel írott szöveg (40 karakter soron-
ként), de a megértés fokában nincs eltérés. A kétszeres sortávolság alkalmazása
javítja az olvasási sebességet és kis mértékben a megértés fokát is. Ebben az
esetben a kisebb betűk gyorsabban olvashatók, mint a nagyobb betűk.
Lehetőleg kis- természetesen még jól látható betűméretet és rövid, 8-10 szóból
álló sorokat kell alkalmazni. Ez a napilapokban és folyóiratokban már jól bevált
több-oszlopos (hasábos) szerkesztési mód követését jelenti. A rövid sor ekkor
lehetővé teszi, hogy az olvasó szeme egyetlen fixációs pontból átfogja az egész

sort, és így időigényes, vízszintes irányú szökellő szemmozgásokat nem kell
végeznie. A hosszú soroknál ugyanis elsősorban abból adódik az időveszteség,
hogy az egyik sor végére fixált tekintet csak viszonylag lassan talál vissza a
következő sor elejére.
A gördítés (scrolling)
A szöveges képernyőn függőleges és vízszintes gördítési lehetőséget szokás
biztosítani. A gördítési lehetőség a képernyő egyik fontos dinamikus jellemzője.
A függőleges gördítés során a kijelzett anyag egy adott beállított sebességgel
mozgatható le és fel, míg a vízszintes görgetési esetén jobbra és balra.
A magától gördülő szöveget a felhasználók nehezebben követik és értik,
mint a statikus ernyő szövegét. Mivel, a szöveg esetleg továbbgördül mielőtt azt
alaposan el tudták volna olvasni. Ez különösen problematikus lenne oktatási
anyagokban, ahol a tanuló önálló haladási sebességének biztosítása alapvető
pedagógia elv. A függőleges gördítést oktatási anyagokban nem magának a tan-
anyagnak a közlési módjaként, hanem csupán kereső-böngésző segédeszközként
célszerű alkalmazni. A vízszintes gördítés alkalmazása csak olyan esetekben
indokolható, amikor egyes - pl. menü, tájékoztató információ vagy hibaüzenet
megjelenítésére szolgáló - ablakokban kevés hely áll rendelkezésre.
A sorkiigazítás (sorkiegyenlítés)
Ha a szöveg teljesen hozzásimul a margóhoz sorkiigazításról, illetve sorki-
egyenlítésről beszélünk. A szöveg ennek megfelelően lehet balra igazított, közép-
re igazított, jobbra igazított vagy mindkét oldalra igazított (sorkizárt). A különbö-
ző nyomtatott anyagokban - könyvekben, folyóiratokban, napilapokban stb. - a
szöveg általában mindkét oldalra igazított. A professzionális nyomdatechnikának
három eszköze is van arra, hogy a sorkizárt szöveg könnyen olvasható és esztéti-
kus legyen:
 változó betűszélességet alkalmazhatnak,
 egyes betűk részben átlapolhatják egymást (pl. az A és V, vagy az L és Y
betűk az ún. alávágás (kerning) révén átlapolhatják egymást és így a szoká-
sosnál közelebb vihetők egymáshoz), és
 szomszédos betűk közé szükség szerint egészen rövid üres helyeket (space-
eket) tehet be. Ezekkel a megoldásokkal elérhető, hogy az olvasó nem ta-
pasztal túlságosan hosszú üres helyeket és szöveget valóban könnyen olvas-
hatónak, és esztétikusnak találja.
Ezek a lehetőségek azonban többnyire nem állnak a képernyő-tervezést vég-
zők rendelkezésére, a szokásos számítógépes szövegszerkesztők a mindkét oldalra
igazítást úgy végzik el, hogy a szavak közé egyszerűen további üres helyeket
tesznek be. Az olvasó számára indokolatlanul változó szóközök nehezebben
olvashatóvá teszik a szöveget. A képernyő-tervező számára a csapda éppen abban
áll, hogy akkor is professzionálisabb kinézetűnek véli a sorkizárt szöveget, ha az
valójában nehezebben olvasható.
A képernyőn ne alkalmazzunk sorkizárt szöveget, ha az további szóközök
hozzáadásával jár. Ez különösen fontos elv akkor, ha az olvasók gyengébb olvasá-
si készségekkel rendelkeznek.
A sorok töréspontjai

A sorkiigazítás kérdése kapcsolódik a sorok töréspontjainak legelőnyösebb
megválasztásához is. Számos szerző szerint a sorkiigazítás kérdése nem is vizs-
gálható függetlenül a sor-töréspontoktól, mert a többé-kevésbé már önmagukban
is értelmes sorok - elsősorban a gyengébben olvasók esetén - megkönnyítik az
olvasást.
Megállapítható, hogy célszerű ún. „s”intaktikus sor-töréspontokat” „lkalmazni,
amelyek önmagukban értelmes szövegrészeket választanak el.
A kis betűk és nagy betűk kérdése
A kis betűkkel írott szövegek általában jobban olvashatók, mint nagy betűk-
kel írottak. Ennek az az oka, hogy a kis betűk alakja karakterisztikusabb, mérete
változékonyabb. Például az o, j, k, f, és g méretben jobban különböznek egymás-
tól, mint az O, J, K, F és G, ami támpontokat ad a szavak felismeréséhez és így
gyorsítja az olvasást.
A megkülönböztető jegyek száma tovább növelhető, ha a kis és nagy betűket
értelmes módon keverten használjuk.
Háttér
A háttér egy képernyő egyik fontos eleme. A papír információhordozóval
szemben a képernyőn különböző színű hátterek állíthatók be. A háttér előkészíti
az információt, meghatározza hangulatát, ami lehet mulatságos, komoly, elegáns,
stb.
Először mindig tisztázni kell, hogy a képernyőnek milyen benyomást, érzést
kell közvetíteni, csak ezután szabad a hátteret meghatározni. Egyszerű ismertető
jellegű szövegnél célszerű egyszerű háttérnek használata. Ilyenkor használjon
tompa színeket. Ha lényeges, hogy a termék meghatározott légkört teremtsen vagy
szeretné a közönséget izgalomba hozni, akkor használhat a háttérben élénkebb
színeket, megjeleníthet a háttérben mintákat vagy képeket is.
Színek
A képernyőn a papír információhordozóval szemben különböző színeket le-
het használni. Színekkel kiemelhetők a szöveg fontos pontjai és összeköthetők az
egymáshoz kapcsolódó gondolatok. Vegyük észre viszont, hogy a színek megjele-
nítése rendszerfüggő dolog. A színek megváltozhatnak, ha a multimédia termék
egy bizonyos típusú képernyő helyett egy másikon jelenik meg.
Kontrasztdús színkombinációkat célszerű használni az előtérben illetve a háttér-
ben lévő elemeknél.
Mindenképpen meg kell győződni arról, hogy az előtér számára kiválasztott
színek illetve színkombinációk nem olvadnak-e bele a háttérbe. Vigyázni kell az
előtér, háttér színkombinációinak összeállításánál. Vannak olyan színkombináci-
ók, melyekben a szöveg nehezen olvasható. Nehezen olvasható például a narancs-
szín szöveg kék háttéren.
 Ne legyen túl sok szín egy képernyő oldalon.
Ha egy oldalon az előtérben több mint három-négy szín fordul elő, olyan ha-
tása lehet, mint egy „rikító gyümölcssalátás tálnak”,”vagyis érzékszervi túlterhe-
lést okoz.
 Ne csak színekkel különböztessen meg képelemeket.
A színek kiemelnek és érthetőbbé tesznek egy képet. Nem szabad azonban
kizárólag színekkel megkülönböztetni fontos képelemeket. Előfordulhat ugyanis,
hogy a terméket monokróm monitoron kell bemutatni vagy egy olyan rendszerben
használni, melynél a monitornak kicsi a színmélysége. Ilyen esetben például a
vörös színnel kiemelt szövegre való hivatkozás alig értelmezhető.
? A színek hangulatot, benyomást közvetítenek, ezt a színek kiválasztásánál
figyelembe kell venni.
Különböző színeknek illetve színkombinációknak különböző a hatása, és
különböző képen hatnak. Össze kell hangolni a színeket, a közvetített üzenetet és
a teltételezett hallgatóságot. Az emberek a színeket mindig társítani szokták
dolgokkal, függetlenül attól, hogy egy üzenet mit sugalmaz a kiválasztott színnel.
 Kerülje a terméknél a telített színek használatát.
A teljesen telített vagy vegyítetlen színekben megjelenő elemek vakítanak a
képernyőn. A termék készítésekor feltétlenül ellenőrizni kell a színek árnyalatá-
nak, telítettségének és fényerejének beállítását.
 Nem szabad elfelejteni, hogy vannak színvakok és színtévesztők.
Kerülni kell a zöld és piros színkombinációkat, mert ez nehézséget okozhat
színvakok és színtévesztő nézőknek. Ők ugyanis képtelenek vagy alig képesek
ezeket a színeket megkülönböztetni egymástól.