Deportation or Holocaust?

There have been numerous occasions in history when the phenomenon of transfer has occurred. Originally, transfer meant the resettlement of people, but more recently it has also come to refer to the transportation of articles and even complete fortunes. In general it was a consequence of political or military defeat, since (at least in the case of economic transfer) the riches and goods that were taken made the benefi ciaries of the transfer wealthy. Resettlement has been all too familiar in Jewish history. The best-known instance of resettlement is probably the period of so-called Babylonian Captivity (598–538 BC, under the reign of Nebuchadnezzar II), when a signifi cant portion of the population of Judaea was resettled in Babylon. There were several waves of deportations, but they were never utter or complete, since the conquerors used their usual methods with the Jews and there was nothing particular or discriminative in their actions. As we understand it today, however, the word transfer clearly refers to aff airs of an economic nature. While properties and stores of wealth were transferred in the course of resettlements in ancient times as well, there was no modern bank and credit system that would have  ade complicated transactions possible across international borders. Moreover, the tools of modern economics made it possible for the politically defeated to strive to turn their unfortunate circumstances (whether momentary or permanent) to relatively acceptable economic profit.  The Zionist publicist “prepared” the transfer of 600,000 Jews to Palestine, or rather he indulged in fantasies about such a transfer. Parallel to the Nazi rise to power in Germany, the Jewish Agency, the “foreign ministry,” as it were, of the Zionist movement, strove to transfer Jewish wealth from Germany to Palestine. The Zionist organizations, mostly the leaders of the Jewish Agency for Palestine, endeavored to use the German-Jewish wealth in their nation building eff orts in Palestine. From this perspective, the process was the inverse of the one that took place at the time of the captivity in Babel, since the wealth was transferred from the Diaspora to the Holy Land, the mother country. Economic factors made it possible only for the wealthy to emigrate, but at that time it was not clear that every Jewish person was in danger, so economic circumstances were the primary consideration, and indeed provided the impetus and momentum of the  whole process. The fate (and wealth) of more than 500,000 Jews living in Germany presented a serious dilemma to the Germans and the Zionist leaders as well, who in the beginning wanted the emigrant Jews to be able to bring monies equivalent to 1,000 pounds each to Palestine. That was the minimum amount of money the so-called A1 group (the wealthy) had to pay if they wanted to emigrate. After lengthy negotiations, in which German Zionists and the leaders of the Jewish Agency participated, an agreement was reached on August 25th, 1933. This was timely, because on April 1st an economic boycott had begun against the Jewish communities, and in September, one month after the agreement, anyone of Jewish origin was removed from his or her position. According to the agreement, two clearing institutes were established to facilitate the process of transfer (in banking and fi nance, clearing denotes all activities from the time a commitment is made for a transaction until it is settled): Paltreu [Palästina-Treuhandstelle zur Beratung deutscher Juden, or Palestine Trust Office for Advice to German Jews], which was controlled by the German Zionist League, and the Haavara Company [Haavara is Hebrew for transfer], located in Tel Aviv. They set up two accounts, the so-called Konto I (Account I) for the existing emigrants, who had to pay the required amount of money to the German account of Paltreu. From the economic perspective the process was the following: the German exporters sold their goods in Palestine and deposited the profi ts they had made from the sales in the Haavara accounts. They paid the exchange value of their marks (German currency at the time) in Palestinian pounds. Konto II was set up for those who were considering the possibility of emigration. German Jews could deposit their money in this account, but it could not be transferred until the deposits of Konto I had been repaid. This resulted in the emigration of several thousand wealthy Jews from Germany to Palestine. – alleged – egoistic relationship of Hungarian Jewry to Palestine.) The speculations of the Jewish Agency did not prove groundless, but the political situation made it impossible for them to take advantage of the economic opportunities to the fullest possible extent. The negotiations carried on by the Jewish Agency in Hungary can be divided into diff erent stages. The fi rst discussions took place between the summer of 1938 and February 1939, the second between February and October of the same year. The Hungarian Zionist League, its Economic Committee in particular, began the negotiations with the Chamber of Commerce in Budapest, the National Bank and the Offi ces of Foreign Trade. The approval of these institutes was indispensable from a political point of view. On August 21st, 1938, the Jewish Agency submitted the completed memorandum, which bore the signature of Jichak Grünbaum (one of the leaders of the Jewish Agency), to the National Bank “on the subject of the Hungarian-Palestinian agreement on transfer.” The

document consisted of parts in English that had been translated into Hungarian, and also contained statistical data. An entire chapter (Chapter 5) was dedicated to the planned agreement. From Hungary’s perspective, the agreement was advantageous because the buyers would pay in foreign currency for all exports the raw materials of which (and other expenses) had had to be purchased by Hungary in foreign currency. The plan also contained stipulations allowing for fi nancial provisions taken from funds provided by the more affl uent in order to assist the poor in their emigration to Palestine. The money for the transfer would have been obtained by the clearing of the pecuniary assistance sent by diff erent individuals and Jewish organizations to Hungarian institutes and Jewish persons. Some amount of the foreign currency coming from the Hungarian exports directed to other countries would have also been used for this purpose. According to the plan, the Hungarian Zionist League would set up an organization to oversee the processes of transfer. A fixed time would be established for the agreement by the Hungarian government and the Jewish Agency, since the setting up of the organization and the arrival of foreign currency from the first consignment of goods would have taken some time. The Jewish Agency wanted the agreement to be signed for a period of three months of preparatory time and one year of operation. That the vision held by the leaders of Haavara was not completely irrational (and that it was also widely known) is made clear by the fact that when Sándor Eppler, the secretary-general of the Israelite Religious Community of Budapest, met with Martin Rosenblueth in London, the only word he knew with regards to Palestine was Haavara. 

Védett kunhalmok(kurgán) és földvárak

Hazai kurgánok és földvárak száma több ezerre tehető. Az ilyen jellegű, földből emelt építményeket Ázsiában kurgánnak, Magyarországon kunhalomnak hívják. Eredetileg többféle célból épültek, lakódomb, sírdomb és őrdomb egyaránt szép számmal akad köztük. Nagyobb részüket viszont vagy beszántották, vagy átvágták az útépítések során. A leglátványosabb Vésztő-Mágori dombon Gyula mellett. Mintegy 40 új kunhalmot és több védett növényfaj új állományát fedezték fel az ország keleti megyéjében. Az eredmények egy tavaly indult kutatás során kerültek felszínre, melynek célja a szabolcsi kunhalmok és földvárak feltérképezése volt. Korábban a természetvédelmi nyilvántartás 16, a régészeti 65 – részben már teljesen elpusztult – kurgánt tartott számon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A mostani felmérés eredményeként összesen 101 még létező objektumot sikerült azonosítani és adataikat fölvenni. Az „újonnan fölfedezett” kunhalmok között olyan látványos példányok is vannak, mint Rakamazon a csaknem 10 méter magas Cseh-halom, vagy a már 100 éve a megye polihisztora, Jósa András által említett, de azóta elfeledett Nyírgyulai, több kurgánból álló csoport. A kutatás elszomorító eredménye a szabolcsi kunhalmok rossz és egyre romló állapota. A felmérők nem egy esetben tapasztalták, hogy az 1970-es évek térképein még egyértelműen azonosítható, több méter magas halmok teljesen eltűntek, vagy több méterrel alacsonyabbak lettek. Valódi „ősgyep” a megye egyetlen kurgánján sem található, ehhez képest örömteli felfedezés volt a védett macskahere két, és a törpemandula egy állományának megtalálása. A halmok pusztulása több okból is pótolhatatlan veszteség: egyrészt kulturális örökségünk egyedülálló része megy így veszendőbe, másrészt a tájkép, és az élővilág is károsodik. A kunhalmok ugyanis számos védett faj és pusztulóban levő ritka növénytársulás számára is végső menedékül szolgálnak. Ennek oka, hogy a halmok felszínén az évezredek alatt képes volt megtelepedni a környező területeken egykor domináns száraz pusztai löszvegetáció. Mivel később a hazai löszgyepeket szinte kivétel nélkül beszántották, utolsó hírmondóik sok helyütt csak a halmok nehezen megművelhető meredek oldalain maradtak meg. A földvárak kutatásának eredményeként két újabb objektum kerülhet hivatalosan védelem alá: a régészeti forrásokból már ismert orosi földvár, illetve egy Ófehértón talált, meglepően ép erődítmény. Bár sokáig vitatott volt a kunhalmok mesterséges vagy természetes eredete, a szakértők ma már egyetértenek abban, hogy ezek a magaslatok mesterséges eredetű létesítmények, mégpedig rézkori, bronzkori és későbbi népek keze munkája nyomán jöttek létre. Ezeknek a halmoknak a túlnyomó többsége úgynevezett halomsír, más néven kurgán. A rendszerint a talajszinten elhelyezkedő sír fölé 2-3 méteres, de olykor a 10 métert is meghaladó (esetenként 100 méter körüli átmérőjű) dombot emeltek. Néha előfordult, hogy a halom magasabb rétegeibe is temetkeztek, esetenként egymást követő kultúrák újabb és újabb rétegekkel magasították a kurgánt. A halomsíros temetkezés az ázsiai sztyeppék nomád, lovas népeinek sajátja. Európában a Kárpát-medence a legnyugatibb terület, ahol ezek a kultúrák életmódjuknak megfelelő természeti környezetet találtak, éppen ezért hazánktól nyugatra csak elvétve találni ilyen objektumokat. A kunhalmok kisebb része ősi települések anyagának egymásra rétegződéséből keletkezett úgynevezett lakóhalom, de előfordulnak olyan halmok is, amelyet eleve őrhely céljából, határpontnak, vagy éppen pogány áldozóhely gyanánt hoztak létre. A megtévesztő elnevezés a 19. században alakult ki, ugyanis akkor ezeknek a magaslatok- nak a kialakulását a Kárpát-medencében letelepedett kunoknak tulajdonították. A Kárpát-medencében a kunhalmok egykori számát mintegy 40000-re becsülik. Mára viszont a felismerhető halmok száma alig néhány ezerre csökkent. 

Íme néhány példa;

• Balsa(Púposhegy)
• Benehalom (nyh)
• Cseh-halom(Rakamaz)
• Gara-halom(nyírkarász)
• Geridomb(nyh)
• Geszteréd
• Hajdúnánás
• Ibrány(Feketehalom)
• Nyíregyháza
• Nyírgyulaj
• Rakamaz
• Tiszadob
• Tiszaeszlár(csöpődomb)
• Tiszavasvári Nagy-Púpos-halom
• Tiszavasvári(Kashalom)
• Újfehértó: Gyula-halom
• Vasmegyer

 

Network Security Hálózat Biztonság

Hálózat Biztonság

Internet

 

Az internet egy szigorúan ellenőrzött oktatási és kormányzati szervezetek közti hálózatból egy széles körben elérhető üzleti és személyes kommunikációt is lehetővé tevő platformmá változott. Ennek eredményeképpen a hálózattal szemben támasztott biztonsági követelmények is megváltoztak. A hálózati infrastruktúra, a különböző szolgáltatások és a hálózatra csatlakoztatott eszközökön átmenő adatforgalom létfontosságúakká váltak a személyes és az üzleti világban.

 

Veszélyek

Hálózati kiesések, amelyek megakadályozzák a kommunikációt és a tranzakciók végrehajtását, ezáltal üzleti kár keletkezik.

Szellemi tulajdon (kutatási ötletek, szabadalmak, vagy tervezetek) eltulajdonítása, hogy majd a versenytársak visszaéljenek ezekkel a javakkal.

Személyes vagy privát információk nyilvánosságra hozatala a felhasználó beleegyezése nélkül.

A személyes, illetve az üzleti jellegű pénzügyi forgalmak megtévesztése vagy megkárosítása.

A fontos adatok elvesztése, amelynek pótlása jelentős munkaerő igénybevételt jelentene, vagy akár pótolhatatlanná is válhat ez a veszteség.

Két típusú hálózati biztonsági probléma létezik, amelyekkel foglalkozni kell: a hálózati infrastruktúra biztonsága és az információbiztonság

 

 

Fenyegetések

Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme.

 

Védekezés

A hálózati infrastruktúra biztosítása magában foglalja a kapcsolatokért felelős eszközök fizikai biztonságának a megteremtését, valamint ezen eszközök felügyeleti szoftvereihez történő illetéktelen hozzáférés megakadályozását is. Az információbiztonság azt jelenti, hogy szükséges védeni az adatokat tartalmazó csomagok továbbítását, valamint a különböző hálózati eszközökön történő tárolásukat is. BIOS funkciója és beállításai.Tűzfal,Vírusvédelem,

Megakadályozás

az információk illetéktelenül történő nyilvánosságra hozatalát,

az információ eltulajdonítását ,

az illetéktelenül történő adatmódosítást,

a szolgáltatás-megtagadási (Denial of Service, DoS) támadást.

Annak érdekében, hogy a hálózati biztonság terén kitűzött célokat elérjük, három elsődleges követelményt kell biztosítanunk

 

Bizalmas információk

Adatok bizalmas kezelése (confidentiality) - Az adatok bizalmas kezelése azt jelenti, hogy csak a kívánt és felhatalmazott címzettek - egyének, folyamatok vagy eszközök - képesek elérni és olvasni az adatokat. Ez úgy érhető el, hogy egy erős felhasználói hitelesítést kell használni, vagyis nehezen kitalálható jelszavakat kell beállítani és gyakran kell azokat változtatni. Az adatok titkosítása is része azok bizalmas kezelésének, használatával valóban csak a címzett lesz képes elolvasni az adatokat.

Módosítás

A kommunikáció integritásnak megtartása - Az adat integritásáról akkor beszélünk, ha biztosítani tudjuk, hogy az adatokat senki sem tudja módosítani a küldő és a célállomás közti átvitel során. Az adatok integritása veszélybe kerülhet, ha az információ - szándékosan vagy véletlenül - valahol megsérül. Az adatok integritása a küldő fél hitelesítésén és azokon a folyamatokon alapul, amelyekkel meg lehet bizonyosodni arról, hogy a kapott csomagokat nem változtatták meg az átvitel során.

Hozzáférés és elérhetőség

Az elérhetőség azt jelenti, hogy biztosítjuk a jogosult felhasználók számára a naprakész és megbízható adathozzáférést. Hálózati tűzfal eszközök, valamint az asztali és szerveroldali víruskereső szoftverek biztosíthatják a rendszer megbízhatóságát az ilyen jellegű támadások felderítésével, kezelésével és kivédésével. Teljesen redundáns hálózati infrastruktúra kiépítésével csökkenthetjük ezeknek a veszélyeknek a hatásait.

Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok.

Hálózatra mentés

Backup

RAID

 

Jelszavas védelem

 

A biztonságos jelszó könnyen megjegyezhető, rövid mondatokat használhatunk, mint „Szer3temAzAlmát!”. Ez számunka könnyen megjegyezhető, van benne szám, kis- és nagybetű és speciális karakter is.

 

 

 

 A hálózati rendszerek biztonsága

A hálózati rendszerek biztonságával kezdetben nem foglalkoztak túl sokat,

hiszen nagyon szűk szakmai kör tudott egyáltalán hozzáférni a számítógépekhez, hálózati rendszerekhez, és az ott tárolt adatokhoz, információkhoz. Később, ahogy bővült a felhasználói kör, és már nemcsak elhivatott szakemberek

fértek hozzá az informatikai rendszerekhez, megjelentek olyan személyek is,

akik sajnos felismerték és kihasználták a számítógépes hálózatok védtelenségét.

Bevezetés a hálózatok biztonsági problémáiba

Emellett nem szabad elfeledkezni arról a tényről sem, hogy a hagyományos

kommunikációs csatornák helyett egyre többen veszik igénybe a számítógépes

hálózatok által nyújtott szolgáltatásokat, viszont katonai, üzleti vagy érzékeny

céges adatoknál elengedhetetlenek a megfelelő biztonsági megoldások. Mindezen okok következményeként szükséges a rendszerek, a kommunikáció, az adatokhoz, erőforrásokhoz való hozzáférés biztonságossá tétele.

Létrehoztak olyan szabványos megoldásokat, titkosítási eljárásokat, biztonsági funkciókat, amelyek megfelelnek az elvárásoknak. Ezeket már az újabban fejlesztett rendszerek is át tudják venni, alkalmazhatják. Ennek olyan előnye is van, azon kívül, hogy nem kell időt, erőforrásokat áldozni ezek

kidolgozására, hogy a különböző fejlesztésű rendszerek is képesek együttműködni: ma már nem okoz problémát például egy UNIX alapú és egy Windows-t

futtató számítógép között biztonságos adatátvitelt, kommunikációt biztosítani.

A Microsoft operációs rendszereit úgy készítették, hogy az elfogadott,

használt szabványokat alkalmazza, felkészült a hálózati támadásokra, rendelkezik az azok kivédésére szolgáló eszközökkel.

A hálózat biztonságának jelentősége

Napjainkban a biztonság a legfontosabb szempontok közé tartozik, amikor

egy cég, egy szervezet az informatikai, hálózati infrastruktúráját tervezi, működteti. A globalizálódás folyamata arra kényszerít mindenkit, hogy ne csak a munkatársakkal, hanem a partnerekkel is számítógépen, illetve számítógépes hálózaton keresztül, minél egyszerűbben, gyorsabban és biztonságosabban tudjon

kommunikálni. Ennek a nagymértékű használatnak sajnos az a hátránya, hogy

az ártó szándékú tevékenységet folytatók előtt is nagyobb lehetőségek nyílnak.

A biztonság több részből tevődik össze: egyrészt védeni kell a hálózati erőforrásokat, hogy azokhoz csak a megfelelő felhasználók és a megfelelő jogosultsággal férjenek hozzá. Másrészt biztosítani kell két fél között a biztonságos

kommunikációt. Ez utóbbiról akkor beszélhetünk, ha a következő feltételek

teljesülnek: bizalmas kezelés, vagyis a két félen kívül más nem képes elolvasni az átküldött üzenetet hitelesítés, vagyis az üzenet fogadója tudja azonosítani a küldőt

az adat sérthetetlensége, vagyis az üzenet tartalma nem változtatható

meg észrevétlenül a kommunikációs folyamat során letagadhatatlanság, vagyis a küldő nem tudja letagadni az üzenet elküldését, harmadik fél előtt sem

 

A biztonság alapszabályai

A hálózati támadások elleni védekezés esetén ne felejtkezzünk meg három

fontos alapszabályról!

A biztonság nem egy termék, hanem sokkal inkább egy eljárás, egy módszer. A hamis biztonságérzet a legrosszabb eset, hiszen ha azt hisszük, hogy

teljes biztonságban vagyunk, és nem teszünk semmit a védekezés érdekében,

akkor bizony könnyen érhet meglepetés. Hasonló probléma lehet, ha úgy gondoljuk, miért pont a mi adatainkra, kommunikációnkra, erőforrásainkra lenne

kíváncsi bárki is?

Mindezek alapján ne csak a biztonsági programokban lássunk megoldást a

problémákra, hanem a szoftvereket megfelelően alkalmazó elvi elgondolásokban is, és célszerű ezeket az elveket időnként átgondolni, felülvizsgálni. Ez egy

folyamatosan végzett műveletsor, mert mint már tudjuk, tökéletes biztonság

nincs, legfeljebb csak tudatos kockázatvállalás.

Alapelvként mondhatjuk azt is, hogy a hálózatot védő biztonsági rendszerek kialakítása akkor tekinthető megfelelőnek, ha egy esetlegesen előforduló

támadás során – amennyiben a támadó már el is jutott valameddig a rendszer

feltörésében – a továbbjutáshoz újabb (és lehetőleg addig még nem használt)

módszerek, műveletek használatára is szükség legyen. Vagyis egy összetett,

komplex védelmi rendszer nagyobb biztonságot nyújt!

Biztonság a hálózati rétegekben

A hálózat biztonságossá tétele, védelme a hálózati kommunikáció minden

területére kiterjedhet, nincs egy egységes, jól bevált eljárás, ami egyszerűen

használható és anyagilag sem megterhelő. Ebből következik, hogy a védelmi

rendszer a felhasználóktól, a küldött adatok minőségétől, a használt szolgáltatásoktól függően kerül kialakításra.

Melyik hálózati rétegbe célszerű elhelyezni a biztonsági megoldásokat?

Könnyen belátható, hogy nem helyezhető egyetlen helyre, hiszen minden réteg

hozzájárulhat valamilyen formában a biztonságos adatátvitelhez.

A fizikai rétegben védhetőek a vezetékek, kábelek, például egy gázzal töltött csőbe elhelyezve azokat, így támadás során a nyomáscsökkenés riasztást

okozhat. Természetesen ez költséges megoldás, de katonai rendszereknél alkalmazzák. Az adatkapcsolati réteg két végpont között haladó keretekben található adatokat képes titkosítani, a felsőbb rétegek tudta nélkül. Ennek hátránya,

hogy a közbeeső hálózati eszközökön vissza kell fejteni, majd újra kódolni az

adatokat, illetve eközben támadható is a kommunikáció. Ráadásul az ilyen típu-

sú védelem esetén nem szabályozható, hogy milyen kapcsolatokat akarunk

védeni (például on-line banki műveletek), és milyeneket nem. Ezt a védekezési

módot egyébként adatkapcsolati titkosításnak nevezzük, könnyen és hatékonyan használható, ha erre van szükség.

Védelem a felsőbb rétegekben

Sokkal gyakrabban használunk a gyakorlatban olyan védelmi megoldásokat, amelyeket a felsőbb rétegekben (esetleg azok között) helyezünk el. Elég csak a valószínűleg mindenki által hallott tűzfalra gondolni, amelyeket azért telepítünk, hogy képesek legyünk minden egyes csomagot megvizsgálni. Szintén a hálózati rétegben találhatóak az IP-hez köthető egyéb biztonsági funkciók. A szállítási réteg feladata a végponttól végpontig terjedő összeköttetés biztosítása, természetes, hogy ezen a szinten tudunk a leghatékonyabban biztonsági eljárásokat alkalmazni. Végül gondoljunk az olyan kérdésekre, mint a felhasználók azonosítása, vagy a letagadhatatlanság, ezek kezelése csak a viszony-, illetve az alkalmazási rétegben oldható meg. A tananyag ezekkel, a felsőbb rétegekben használatos megoldásokkal fog foglalkozni, hiszen jellemzően ezeket használjuk a leggyakrabban.

Veszélyek a hálózati kommunikációban

A hálózati kommunikációra a fő veszélyforrások lehetnek az üzenetek meghamisítása, törlése, hamis adatok, információk átvitele. A hálózati szolgáltatások használata során bebizonyosodott, hogy önmagában a hozzáférésvédelem nem nyújt kellő biztonságot, ennek következtében ajánlott olyan kriptográfiai módszereket (például a hitelesítést) is igénybe venni a kommunikáció során, amelyekkel biztosítható és ellenőrizhető üzeneteink változatlansága, sértetlensége. A hálózati kommunikáció nem megfelelő védelme okozhatja a másik veszélyforrást, amikor tárolt adatainkhoz – ezek lehetnek dokumentumok, állományok, elektronikus levelek, adatbázisok stb. – illetéktelenül férnek hozzá. A kommunikációs folyamat közben maga az átviteli csatorna is lehet problémaforrás a védelmi rendszeren belül. Nézzük meg a két jellegzetes támadási formát, a lehallgatást és a megszemélyesítést!

 

Védekezést segítő szoftverek

Napjaink hálózati rendszerei már beépítve tartalmaznak rengeteg olyan funkciót, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél biztonságosabban tudjunk kommunikálni, tudjuk használni a hálózati erőforrásokat. Ehhez a védelemhez hozzátartozik az elterjedt biztonsági eljárások, algoritmusok, szabványok használata, ami azt is eredményezi, hogy különböző platformon dolgozó felhasználók, illetve az általuk használt alkalmazások is tudnak egymással biztonságos körülmények között együttműködni. Emellett a különböző rendszerek gyártói egyéb kiegészítő alkalmazásokkal is segítik a felhasználók, illetve rendszergazdák munkáját. Így például a Microsoft ingyenesen elérhetővé tesz egy vírusok és kémprogramok elleni védelmet biztosító programot, amit Microsoft Security Essentials néven adnak közre. A másik ilyen szoftver az MBSA (Microsoft Baseline Security Analyzer), amelynek alkalmazásával feltérképezhetjük, hogy hol vannak hibák vagy gyengeségek a rendszerünkben. Az MBSA használata természetesen nem pótolja a biztonsági  Bevezetés a hálózatok biztonsági problémáiba beállítások finomhangolását, de egy ellenőrzés után felhívja a figyelmet a lehetséges védelmi hiányosságokra!

 IT-biztonság

A témakör a számítógépes biztonsággal foglalkozik. Célja, hogy a tanulók megismerjék a

legfontosabb támadási módokat, a kártevők típusait és az azok elleni védekezést. Tudják,

milyen hálózati támadások léteznek, milyen biztonsági irányelveket kell követni az adatok

védelme érdekében. Megismerjék a Windows operációs rendszerben található biztonsági

segédeszközöket és beállításokat. Képesek legyenek vezeték nélküli eszközök biztonságos

beállítására. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a malware fogalmát, a kártevő szoftverek típusait, működési elveit.

‒ Ismeri a kártevők elleni védekezés lehetőségeit, és képes azokat alkalmazni.

‒ Tudja, mi a hálózatok elleni támadások célja, és milyen módszerei vannak.

‒ Ismeri a megtévesztési technikák (social engineering) jellemzőit, képes felismerni

azokat.

‒ Tisztában van a biztonsági házirendek jelentőségével.

‒ Képes adatmentéseket végezni, a megfelelő típus kiválasztásával.

‒ Képes fájlok és mappák jogosultságainak, illetve titkosításának beállítására.

‒ Képes adatok biztonságos törlésére a teljes megsemmisítés céljából.

‒ Képes a számítógép védelmét jelszavakkal fokozni: BIOS, felhasználói jelszavak.

‒ Képes korlátozások beállítására a Windows helyi házirendjei segítségével.

‒ Tud felhasználókat és csoportokat létrehozni, módosítani, törölni.

‒ Tudja módosítani a Windows tűzfal beállításait.

‒ Ismeri és tudja alkalmazni az elterjedtebb webböngészők biztonsági beállításait

(pl. privát böngészés).

‒ Tudja telepíteni az operációs rendszer hibajavításait és frissítéseit.

‒ Képes hitelesítés és titkosítás konfigurálására vezeték nélküli eszközökön.

‒ Képes a firmware frissítésére SOHO forgalomirányítókon.

‒ Képes port-továbbítás beállítására SOHO routeren

https://szabolaszloistvan.blogspot.com/2020/04/halozatbiztonsag-es-vedelem.html

 

 

Python programozás

Program forrása:

import turtle # Create screen sc = turtle.Screen() sc.title( "PingPongjatek" ) sc.bgcolor( "white" ) sc.setup(width = 1000 ,

height = 600 )

# Left paddle left_pad = turtle.Turtle() left_pad.speed( 0 ) left_pad.shape( "square" ) left_pad.color( "black" ) left_pad.shapesize(stretch_wid = 6 ,

stretch_len = 2 ) left_pad.penup() left_pad.goto( - 400 , 0 ) # Right paddle right_pad = turtle.Turtle() right_pad.speed( 0 ) right_pad.shape( "square" ) right_pad.color( "black" ) right_pad.shapesize(stretch_wid = 6 ,

stretch_len = 2 ) right_pad.penup() right_pad.goto( 400 , 0 ) # Ball of circle shape hit_ball = turtle.Turtle() hit_ball.speed( 40 ) hit_ball.shape( "circle" ) hit_ball.color( "blue" ) hit_ball.penup() hit_ball.goto( 0 , 0 ) hit_ball.dx = 5 hit_ball.dy = - 5

Videó

https://www.youtube.com/watch?v=C6jJg9Zan7w

---------------

1 import pygame 2 3 4 class Player(): 5 def init (self): 6 self.x, self.y = 16, SCR_HEI/2 7 self.speed = 3 8 self.padwid, self.padHei = 8, 64 9 self.score = 0 10 self.scoreFont = pygame.font.Font( , 64) 11 12 def scoring(self): 13 scoreBlit = self.scoreFont.render(str(self.score), 1, (255, 255, 255)) 14 screen.blit(scoreBlit, (32, 16)) 15 if self.score == 10: 16 print 17 exit() 18 19 def movement(self): 20 keys = pygame.key.get_pressed() 21 if keys[pygame.k_w]: 22 self.y -= self.speed 23 elif keys[pygame.k_sl: 24 self.y += self.speed 25 26 if self.y <= 0: 27 self.y = 0 28 elif self.y >= SCR_HEI.64: 29 self.y = SCR_HEI-64 30 31 def draw(self): 32 pygame.draw.rect(screen, (255, 255, 255), (self.x, self.y, self.padwid, self.padHei)) 33 34 class Enemy(): 35 def __init__(self): 36 self.x, self.y = SCR_WID-16, SCR HE1/2 37 self.speed = 38 self.padwid, self.padHei = 8, 64 39 self.score = 0 40 self.scoreFont = pygame.font.Font( , 64) 41 42 def scoring(self): 43 scoreBlit = self.scoreFont.render(str(self.score), 1, (255, 255, 255)) 44 screen.blit(scoreBlit, (SCR_HEI+92, 16)) 45 if self.score == 10: 46 print 47 exit() 48 49 def movement(self): 50 keys = pygame.key.get_pressed() 51 if keys[pygame.K UP]: 52 self.y -= seTf.speed 53 elif keys[pygame.K_DOwN]: 54 self.y += self.speed 55 56 if self.y <= 0: 57 self.y = 0 58 elif self.y >= SCR HEI-64: 59 self.y = SCR HEI-64 60 61 def draw(self): 62 pygame.draw.rect(screen, (255, 255, 255), (self.x, self.y, self.padwid, self.padHei)) 63 64 class Ball(): 65 def __init(self): 66 self.x,__ self.y = SCRWID/2, SCR_HEI/2 67 self.speed_x = .3 68 self.speed_y = 3 69 self.size = 8 70 71 def movement(self): 72 self.x += self.speed_x 73 self.y += self.speed_y 74 75 #,all col 76 if self.y <= 0: 77 self.speed_y .1 78 elif self.y >= SCR_HEI-self.size: 79 self.speed_y .= -1 80 81 if self.x <= 0: 82 self.__init__() 83 enemy.score += 1 84 elif self.x ).= scR_WID-self.size: 85 self.init() 86 self.speed_x = 87 player.score += 1 88 ##wall col 89 *paddle col 90 #player 91 for n in range(-self.size, player.padHei): 92 if self.y == player.y + n: 93 if self.x <= player.x + player.padwid: 94 self.speed_x •= -1 95 break 96 n += 97 *enemy 98 for n in range(-self.size, enemy.padHei): 99 if self.y == enemy.y + n: 100 if self.x >= enemy.x - enemy.padwid: 101 self.speed_x .= -1 102 break 103 n += 1 104 ##paddle col 105 106 def draw(self): 107 pygame.draw.rect(screen, (255, 255, 255), (self.x, self.y, 8, 8)) 108 109 SCRWID, SCR_HEI = 640, 480 110 screen = pygame.display.set_mode((SCR_WID, SCR_HEI)) 111 pygame.display.set caption( 112 pygame.font.init()— 113 clock = pygame.time.Clock() 114 FPS = 60 115 116 ball = Ball() 117 player = Player() 118 enemy = Enemy() 119 120 while True: 121 *process 122 for event in pygame.event.get(): 123 if event.type == pygame.QUIT: 124 print 'Game exited by user. 125 exit() 126 ##process 127 *logic 128 ball.movement() 129 player.movement() 130 enemy.movement() 131 ##logic 132 *draw 133 screen.fill((0, 0, 0)) 134 ball.draw() 135 player.draw() 136 player. scoring() 137 enemy.draw() 138 enemy. scoring() 139 ##dra. 140 141 pygame.display.flip() 142 clock.tick(FPS) 143

Gépkarabély adatai

Ha békét akarsz készülj a háborúra

"Si vis pacem, para bellum"

Egyéni lőfegyver Desszant és páncélos

Működése

https://www.youtube.com/watch?v=I2YNfyv5Ukg

https://www.youtube.com/watch?v=hsBKQbDyP9Q

A fegyver egyes- és sorozatlövés leadására alkalmas. 

A leghatásosabb tüz kiváltását rövid sorozatokkal lehet elérni.

 Emellett természetesen egyeslövést és hosszú sorozatokat is le lehet adni vele.

 A hosszú sorozatnak nincs sok értelme, mert elmozdul a fegyver csöve, és a lövedékek nem oda csapódnak be, ahova céloztunk. Látványos és vagány, de hasztalan lőszerpocsékolás. Az egyes- és sorozatlövés váltására egy tüzváltókar szolgál, melyet a fegyver jobb oldalán helyeztek el.

Gázdugattyus szilárd reteszelésűforgózáras mechanikusan biztosított automata léghűtésesívestáras irányzék csapó gépkarabély.

7,62 kg

3000m

350m alapirányzékban

irányzék 1000m

39mm

600/perc 40/perc sorozat 100/perc

lövedék sebesség 715/s

4 jobb huzagolás

pásztázó

A FEGYVER FŐ RÉSZEI 

1) zárkeret a gázdugattyú rúddal;

2) zár;

3) helyretoló szerkezet;

4) tisztítóvessző;

5) tokfedél;

6) gázdugattyú-vezető;

7) Stabilizátor 

8) Váltámasz, elsütő szerkezet, 

9) cső a tokkal, az irányzószerkezettel, a mellső ággyal a hátsó markolattal és a tusával.

10) TASZT

-------------------------

Űrméret 7,62 mm

Lőszer 7,62 × 39 mm

Tárkapacitás 30 töltényes szekrénytár

Működési elv gázelvételes, hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos, forgózáras reteszelésű

Tömeg 3,6 kg tár nélkül

töltött tárral 4,1 kg

Fegyver hossza 870 mm

Csőhossz 415 mm

Elméleti tűzgyorsaság 600 lövés/perc

Gyakorlati tűzgyorsaság 40 (egyes lövésnél) - 100 (sorozatlövésnél) lövés/perc

Csőtorkolati sebesség 715 m / s

1. Töltetelenség ellenőrzése
2. Tár
3. Tisztitó vessző
4. Tokfedélrögzítő gomb megnyomása
5. Tokfedél levétele
6. Helyretoló rugó
7. Zár zárkeret
8. Helyretolószerkezet, elsütőszerkezet
9. Gázdugattyú
10. Stabilizátor 

-----------------------

A rendszeresített töltény típusok

A fegyverből 7,62 mm-es 1943M lövedéket lehet kilőni. A rendeltetésüknek megfelelően a lőszerek különböznek, a lövedék tömege és kezdősebessége úgy van meghatározva, hogy minden lövedékkel azonos irányzékállással lehessen tüzelni.[3]

Éles lőszer

Acélmagvas lövedék

Fényjelző lövedék

Páncéltörő gyújtólövedék

Fényjelző gyújtólövedék

Kisegítő töltények

Gyakorlólőszer

Vaklőszer

Részleges szétszerelése

A fegyver javítás, ellenőrzés, olajozás céljából szétszerelését asztalon, padon, vagy tiszta alátéten kell végezni. A fegyver szét és összeszerelésekor csak hibátlan állapotú alkatrészeket szabad használni. A szét- és összeszerelést mindig tiszt felügyeletével kell végezni.

A fegyvert az ágyazásánál fogva, jobb kézzel ki kell venni a tárat

A tűzváltókart a jobb kéz hüvelykujjával fordítsuk ütközésig lefelé

A zárszerkezet hátrahúzása után győződjünk meg, nincs-e lőszer a töltényűrben

A tusaüregből ki kell venni a tartozékokat

A fegyvert tusával lefelé tartva ki lehet venni a tisztítóvesszőt

A tokfedél levétele

A helyretoló-szerkezet eltávolítása

A zárkeret és a zár kivétele

A zár kivétele a zárkeretből

A gázdugattyú leszerelése a felsőággyal

A fegyver részei

A cső a tokkal

Irányzószerkezet (Csapóirányzék)

Zár

Zárkeret

Helyretolószerkezet, elsütőszerkezet

Tokfedél

Gázdugattyúvezérlő a felsőággyal

Alsóágy

Tusa a rögzítőcsappal

Markolat a rögzítőcsavarral

Tár

---------------------

Maroklőfegyver FÉG P9 LC parabellum pisztoly

FÉG P9 LC parabellum pisztoly közelharcra 50m

https://www.youtube.com/watch?v=0dzaOdKp9FA

https://www.youtube.com/watch?v=rvRdfPSXNqY

https://www.youtube.com/watch?v=givREBlXMIQ

Jellemzők

Kaliber 9 mm

Aljzat test 9.65

Szülőföld Német birodalom

Intézkedések

Ø gallér átmérője 9,65 mm

Ø lövedék 9,01 mm

12 alap 9,96 mm

Ujj hossza 19,15 mm

Patron hossza 29,7 mm

Súly

A kazetta súlya 12 g

Kimeneti fordulatszám V 0 330 - 400 m / s

Maximális gáznyomás 2350 bar

Lövedék energiája 480 - 550 J

----------------

Műszaki adatok

Űrméret 9 mm

Lőszer 9×19 mm Parabellum

Tárkapacitás 14 lőszer

Huzagolás fajtája 6, jobb

Működési elv rövid csőhátrasiklásos rendszer

Tömeg 1 kg

Fegyver hossza 203 mm

Csőhossz 118,5 mm

Csőtorkolati sebesség 350 m/s

Irányzék típusa nyílt

--------------------

Rendeltetése: rövid távolságokon (50 m-ig) a rajtaütés, a védelem valamint a közelharc fegyvere.

Jellemzése: Rövid csőhátrasiklásos rendszerű. Normál és revolverező lövés leadására alkalmas (SA-DA rendszer); repülő ütőszeges (szánba épített forgóbiztosítóval); léghűtéses; reteszelt csövű; külső kakasos; kétpontos, fix, nyílt irányzék; mechanikus és automata biztosítású; félautomata (1 lövés leadására alkalmas, sorozatlövés leadására nem alkalmas).

Főbb adatai:

-Revolverezési erő: 60-65 newton

-Űrméret: 9mm

-Tömeg: 1,0 kg

-Töltve: 1,17 kg

-Elsütő erő: 20-25 newton

-Élettartama: 10.000 lövés

-Lövedék kezdősebessége. 350 m/s

-Gyakorlati tűzgyorsaság: 50 lövés/perc

-Tár befogadó képesség: 14 db (9x19 mm Parabellum lőszer)

-Huzagszám: 6 db jobbos

- Tüzelési mód: normál, revolverező

- Cső hossza: 118,5 mm

- Lövedék tömege: 7,45g

- Pisztoly hossza: 203 mm

-Magassága: 134 mm

-Szélessége: 35mm

Ellenőrző Áteresztő Pont (EAP)Jegyzet

MŰSZAKI VÉDELMI ÉPÍTMÉNYRENDSZER ELEMEI

Az előzőekben bemutatott műszaki építményrendszer elemeivel szemben az alábbi általános s harcászati követelményeket támaszthatók: „LÁTNI ÉS LÁTSZANI ELV" — ha ezeket az elemeket békemissziókban alkalmazzák, akkor azoknak már messziről láthatóaknak kell lenniük, bizonyítaniuk kell a színükkel is a béketeremtés szimbólumát, azonban ez nem zárja ki a más színűre festhetőség lehetőségét; mobilitás — az egyes építőelemek kis súlyukkal biztosítják a maximálisan 2 fő által történő mozgatást; álljon ellen a légköri korróziónak, és a szélsőséges időjárási körülményeknek — ide értendő a sivatagi óriási hőmérséklet különbségek a nappal és éjszaka között, a tenger közeli magas sótartalmú levegő korróziós hatása; elemei könnyen karbantarthatóak legyenek, amely eszközöket, embert igényel, de ebben az esetben ez mind elhagyható; felépítése, telepítésének rendje rövid idejű, 5-6 órás kiképzéssel elsajátítható legyen, mely nagyban lerövidíti a kiképzési időt. Az is kiemelendő, hogy különleges szaktudást nem igényel az elemek összeállítása; előírt lövedék állósággal rendelkezzen — a katonák ezeknek az elemeknek a használata közben repeszálló mellénnyel rendelkeznek, ami bizonyos szintű védelmet biztosít, ezért eléggé nehezen határozható meg mi az a szint, ami még megfelel; feleljen meg a NATO STANAG előírásainak — a NATO elveket határoz meg az EÁP, ellátó pont, katonai tábor kiépítésének szabályairól. A következőkben az egyes, általam bevezetésre ill. beszerzésre javasolt elemeket mutatom be részleteiben, valamint elemzem azok használhatóságát a honi felkészítés során, és a hadműveleti területen végrehajtott feladatvégzés esetén.

 ŐRTORONY

A torony lehetővé teszi a terep állandó megfigyelését, rálátást biztosít a magas építményű gépkocsik, teher gépjárművek mezőgazdasági járművek tetejére, valamint lehetővé teszi reflektorok, hangszórók és más híradástechnikai eszközök elhelyezését. Szükség esetén a torony tüzelőállásként is szolgálhat, benne- a gyakorlatnak megfelelően- általában állványos géppuskát helyeznek el. A toronyban minimum két katona tartózkodik. A tüzelőállás 4x4x1,2 mm alapterületű, magassága 1,2 m (ez a magasság biztosítja a kilövést), melyet minden oldalról 0,4 m széles repeszvédő fal határol. A fedezék hasznos harctere 2 mx3,2 m = 6,4 m2, mely 4-6 fő harcosnak biztosít tüzelőállást. A tüzelőállás elemei ugyan olyan méretűek, mint a fedezéké, csupán magasságukban térnek el, illetve nincs rajtuk tető. Kiemelkedő előnyök: gyors szerelhetőség; 5-6 órás kiképzéssel könnyen elsajátítható az összeszerelése; 5 fajta elemből tevődik össze, az elemek variálhatóak; minden elemét 2 fő könnyedén tudja mozgatni; kapcsoló elemek azonos méretűek; karbantartást nem igényel; légköri korróziónak ellenáll (tűzihorganyzás + festés).

KÖZLEKEDÉSI JELZŐTÁBLA, OSZLOPTARTÓ BAK, „FEKVŐRENDŐR"

A közlekedő járműveknek jó előre látniuk kell, hogy valamiféle „útakadály következik". Megfelelő távolságokra sebességkorlátozó táblákat kell kihelyezni, melyek egészen 5 km/h-ig korlátoznak, fokozatosan. A forgalomirányító, szabályozó táblákat mobillábakkal láttuk el, a gyors felszedhetőség és áttelepíthetőség érdekében. Szintén közlekedési táblákkal kell jelölni a várható útszűkületet, kötelező haladási irányt stb. A közlekedési táblák kihelyezéséhez mobil, helyben rögzíthető, könnyen áthelyezhető tartók szükségesek. A sebesség csökkentésére való ösztönzés érdekében, a táblákon jelzett sebességeknek megfelelő méretben „fekvő rendőröket" kell kihelyezni (pl. 70 km/h táblánál 4-5 cm magasat, a 10 km/h táblánál 9-10 cm magasat). A fekvőrendőr elemei 1 m hosszúak egymásba csúsztathatóak, az egyes elemek önmagukkal összekapcsolhatóak, önzáróak. Az út két oldalán a padkában lehet őket tüskékkel rögzíteni, de lehetőség van lerögzíteni a szilárd burkolatú úttestre. Az elemek egyesével becsúszó hordfogantyúval vannak ellátva, a könnyebb mozgathatóság érdekében. A fekvőrendőr elemeknek rendelkeznie kell fényvisszaverő képességekkel, egységládás, vagy szállítókeretes málházási lehetőséggel.

FORGALOMTERELŐ, AKADÁLYOZÓ ELEMEK

A lassító szakasz utolsó 40-50 méteres részén szlalom kényszerpályát célszerű kiépíteni. Ennek szinte „csigalassúságúvá" kell csökkenteni a járművek sebességét, ami több célt is szolgál. Megakadályozza az erőszakos betörést, másrészt a lassú haladás során lehetővé válik a jármű vizuális, vagy műszeres, elsődleges szemrevételezése. Katonai táborok kerítései mellé helyezve megakadályozza az esetlegesen robbanóanyaggal megrakott tehergépjármű erőszakos behatolását a tábor területére, GYODA telepítésével kombinálva útját állja a gyalogos támadásnak is. Egyes elemeit ellátták éjszakai alkonykapcsolós lámpával, illetve fényvisszaverő matricákat ragasztottunk az iránymutató táblákra.

 

HARCKOCSI AKASZTÓ                                               Forgalomterelő, akadályozó elemek

A szlalom kialakításánál szükség van olyan elemekre, melyek akár több tonnás járművek útját tudják állni. Kiválóan alkalmas a vasúti sínből, vagy nagy méretű, melegen hengerelt szelvényből („U") készült ún. harckocsi akasztó. A harckocsiakasztó magában elég nehéz, ezért három elemre bontották, elemenként hordfogantyúval látták el. Az egyes elemeket egymáshoz csavarokkal lehet rögzíteni.

 

Harckocsiakasztó 

SOROMPÓ

A lassító-megállító rész utolsó eleme a sorompó. A sorompó önmagában nem bír minden esetben megállító képességgel, ehhez túlságosan nehézre kellene építeni. Ahogyan az előzőekben arra már utaltam, a sorompó előtti nagy „fekvőrendőr" elemeket kell úgy kialakítani, hogy a sorompókezelő személyzet azt átállítva megakadályozhassa a sorompó áttörését. A sorompónak ún. jogi, adminisztratív, a továbbhaladást tiltó, megengedő, a mozgás irányát megadó funkciója van, ellenben feltartóztató szerepe nincs. A részben (szögben) nyitott sorompóval terelni lehet a járművet az átvizsgáló udvar felé, biztosítja az ellenőrzött behajtást a katonai táborokba. Az éjszakai üzemeltetés szükségessé teszi a szlalom út és a sorompó megvilágítását. A szlalom utat kijelölő akadályelemekre és a sorompóra ezért világító testek rögzítésére alkalmas tartókat készítettünk. A sorompó 5 m fesztávolságú, ellensúlyos működésű tartószerkezet. A felborulás ellen homokzsákkal lesúlyozható, elemeire bontható. Piros-fehér jelzőfestéssel, „STOP" tábla felirattal kell ellátni.

Típusai: Fix; Mobil.

A kerítés 2,5 m magas egy elemköz 2 m. A kerítés tetejére gyors telepítésű drótakadály (az MH-ben használatos rövidítés: GYODA) elhelyezésére szolgáló „Y" elágazás található, mely lehetőséget ad száraiba szögesdrót befűzésére. A kerítés készülhet lebetonozható, illetve homokzsákokkal lesúlyozható adapterrel. A kerítés betét elemeit M8-as csavarral lehet rögzíteni. A kordonrács 2,0 m hosszú és 1,2 m magas. Az egyes rácsok egymással mechanikus kapcsoló eszközökkel kapcsolhatóak. A kordonrács lerögzíthető a talajhoz, kitámasztható pl. PMP szalaghíd úszó elemeihez.

A KÖNNYŰSZERKEZETŰ VÉDELMI ÉPÍTMÉNYEK ALKALMAZHATÓSÁGA

A védelmi építményrendszerek általános bemutatása után kitérek a felsorolt s bemutatott mobil békefenntartó jellegű műszaki építmények, különböző békefenntartó műveletek keretében s az arra történő felkészülés során történő használhatóságára. Egyértelműen megállapítható, hogy az építmények a békefenntartói eljárásmódokban gyorsan, egyszerűen és nagyon hatékonyan használhatók. Az eddigi tapasztalatok, valamint az érvényben lévő eljárási módok az elemek alkalmazhatóságát leginkább az ellenőrző áteresztő pontok kialakítása területén teszik alkalmassá.

ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŐ PONTOK

A fejezet ebben a részében bemutatom az állandó, valamint a mobil ellenőrző áteresztő pontot. Megítélésem szerint a békefenntartó missziókban ez az egyik legfontosabb s leginkább használt elem, s ennek megfelelően kezelem.

ÁLLANDÓ ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŰ PONT

Fontos objektumok, kiemelt fontosságú területek (pl: völgybejáratok, hidak, alagút bejáratok, csomópontok, vasúti pályaudvarok, repülőterek) biztosítási eleme. Katonai objektumok biztosításának, ki és bevezető forgalmának alapvető eszköze. A „show the flag" elvnek megfelelően a békefenntartó erők állandó jelenlétének a vizuális kivetítése az egyik cél. Általános követelmények az alábbiak: minimálisan több napi tevékenységgel számolunk az alkalmazása során. Ez azonban évekre is kiterjedhet; teljes körű ellenőrzést és szűrést kell biztosítania a ki- és beléptetésnek valamint a kétirányú forgalomnak megfelelően; el kell hogy különüljön a gyalogos és a járműves forgalom egymástól; képesnek kell lenni az adott pont hermetikus lezárására és megtartására támadás esetén is; a forgalom ellenőrzés során telepített ellenőrző pont (Check Point - CP) esetében fontos követelmény, hogy az ellenőrzést végrehajtó személy (illetve katona) a legmagasabb forgalomban használható jármű tetejét is tudja ellenőrizni, illetve rálátása legyen; számos alkalommal előfordult, hogy kamionponyva tetején egy-egy ember megbújt, illetve elhelyeztek rajta robbanóanyagot, fegyvert. A nemzetközi áruforgalmi szabvány szerint maximum 3,8 m magas lehet egy jármű, ennek megfelelően a hatékony rálátás érdekében a katona szemének minimum 4,5 méter magasra kell látnia. A javasolt torony többszintes, belül létrával lehet feljutni a felső emeletre. Az oldalára hágcsó rögzíthető, mely biztosítja a gyors lejutást váratlan támadás, illetve annak veszélye esetén. A kiépítéshez természetesen bőven áll rendelkezésre idő, és nagyobbak az anyagszükségletek is. Az EÁP kialakításához felhasználható valamennyi a műszaki elemek közül. Ezt tételesen bizonyítom, most csupán a lényegi dolgokat emelem ki. Az őrtoronynak figyelemfelkeltő jelentősége van. A viszonylag gyors áttelepíthetőség azonban pszichológiai előnnyel is jár. Egy állandó EAP feltérképezhető, egy ellenséges akció precízen megtervezhető ellene. Amennyiben az elemeket rendszertelen időközönként átépítjük, helyeiket megváltoztatjuk, akárcsak néhány részletben, növeljük a saját csapatok biztonságát. Ezzel a módszerrel nagymértékben rombolható és akadályozható az ellenség tervezési folyamata. Meglepetést okozhatunk a támadónak. A kiszámíthatóság nagyban megszüntethető.

A TÁS mind a harcjárművek, mind pedig az EÁP szolgálati személyei számára biztonságot nyújt veszélyhelyzetekben, valamint biztosítja egy mozgó tűzrendszer létrehozását. Amennyiben több TÁS-t is kiépítenek, a TÁS-ok közötti manőverezést is biztosítja. Egyes eszközök átvizsgálásához, elfogás, feltartóztatás esetén az akció biztonságos végrehajtásához az erők pozícióit szintén célszerű változtatni, ami manőver-lehetőséget biztosít a parancsnok részére. A fedezék — mint elem — több szempontból is előnyös. Fontos kiemelni, hogy míg egyrészt elfedi a benn tartózkodók tevékenységét, másrészt a technikai eszközöket (pl. éjjellátó eszközök, rádiók, telefonok) biztonságosan lehet elhelyezni, és rejtve lehet azokat alkalmazni. Ugyanakkor kisebb atrocitások esetén bemenekült személy rejtve elhelyezhető, vagy a sérült időjárásállóan elhelyezhető. A fedezék áttelepíthetősége szintén nagy előnyt jelent. A jelzőtáblák alkalmazása NATO SOP-előírás és figyelemfelkeltő célokat szolgál. Célszerű a táblák gyors cserélhetőségét megoldani, mert az állványon nem csak forgalomirányító és szabályzó táblák elhelyezésére van szükség, hanem a legkülönbözőbb jelzések kihelyezését is biztosítják. A harckocsiakasztó hatékony útzárat képezhet, de tömegoszlató tevékenység esetén távtartó akadályként is szolgálhat a tömeg és az oszlató alakzat között GYODA-val kombinálva. Mivel gyorsan lerakható, a birtokolt nagyobb területek (pl. terek, útkereszteződések, épületek) közötti átjárók hatékonyan zárhatóak ezzel a kombinációval. A tömeg így sem gyalogosan, sem járművel nem támadhatja oldalba a tömegoszlató erőt.

MOBIL ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŐ PONT

Alapvető rendeltetése a következő: útvonalak zárása (Az EAP lefoghat egyirányú forgalmat, kétirányú forgalmat. Alkalmazható normál úton, kereszteződésben, többirányú kereszteződésben. Települhet hídra és folyóátkelők közelébe, de repülőtérre is); forgalomellenőrzés; fegyverek és tiltott szállítmányok felderítése; körözött személyek elfogása; katonai szállítmányok biztosítása; konvojok útvonalának biztosítása; feladata lehet még a teljes személy és jármű ellenőrzés, szelektív ellenőrzés, célszemély keresés (akinek a veszélyességi foka meghatározza a ROE (Rules of Engagement) szintet és a biztonsági követelményeket; jelöljük ki a helyét, működési idejét és feladatát. Fontos a biztonságérzet fokozása a helyi lakosság körében, így a békefenntartó erők jelenlétének a megnyugtatására is kitűnően alkalmas.

Nagy méretű városokban folyó harctevékenység esetén mind a védő, mind a támadó esetében a terület biztosítására valamint elő vagy végbiztosító feladatokra is kirendelhető. Elhelyezésének főbb elvei:

a kijelölt feladat érdekében fontos mozgási irányokat lezárja, hogy azok ellenőrizhetőek legyenek;

biztosítsa a megfelelő kilátást a közvetlen környezetére; legyen kijelölt menekülési útvonal, illetve ahol csatlakozhatnak a részt vevő erők a főerőkhöz; mind az utcaszint, mind a földalatti építmények, továbbá az emeletek magasabb szintjei ellenőrizhetőek legyenek. Zárja ki a meglepetésszerű támadás lehetőségét; a harcjármű mozgatható legyen, figyelembe véve az utcai romokat, forgalmat; lehetőség szerint a helyszín műszaki átvizsgálását és mentesítését meg kell szervezni. A fent leírtakon túlmenően figyelembe kell venni, hogy a telepítéstől számított 30-60 percig hatékony (ezt követően a ,helyiek" megkerülő utakat használnak). Az elemeket 10-20 percen belül telepíteni kell. Ezek a szempontok meghatározzák, hogy mennyi anyagot milyen gyorsan kell le-, illetve visszatelepíteni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a rendelkezésre álló erők 50%-a a közelbiztosítást kell, hogy adja. A mobil elemekből ehhez felhasználható a sorompó, forgalomterelő, harckocsiakasztó, jelzőtábla. A kordon rács is használható, elsősorban nagyobb településeken, ahol rengeteg gyerek bámészkodik. A mobil EÁP elemei alkalmasak átvizsgáló öböl biztosítására. Számos esetben előfordul, hogy a kiküldött járőrnek ideiglenes ellenőrző-áteresztő pontot kell telepíteni, mely a mobil elemekből gyorsan végrehajtható, ráadásul a hely igénye is csekély, hiszen egy 3,5 tonnás teherautó platóján elfér. Konvojkísérés esetén is használhatók a mobil elemek, hiszen egy hosszabb menet során számos tervezett illetve nem tervezett megállás bekövetkezhet. Ezen pihenők alkalmával használhatók a mobil útjelző táblák, valamint a fontosabb járműveket harckocsiakasztókkal lehet védeni, a különböző bekötő utakra fekvőrendőrök telepíthetők.

Az EÁP FŐ RÉSZEI BEMUTATÁSA

A bemutatásnál nem térek ki külön a mobil ellenőrző-áteresztő pont berendezésére, hiszen annak részei megtalálhatóak az állandó áteresztő pontnál is.

Állandó jellegű ELLENőRZő PONT  Ellenőrző —ÁtvizsgálóRész (udvar)Védelmi épitmények. akadályokkal. tüzek,- allésokkal. külső Gyűrűvel.ellátó elemeiForgalom Lassító. megállitó. 

.

AZ ELLENőRZő-ÁTERESZTŐ PONT építményei 

Sorompó  Az ellenőrző áteresztő pont elemei FORGALOMLASSíró, MEGÁLLító RÉSZ A közlekedő járműveknek időben kell látniuk, hogy valamilyen útakadály következik. Az elemek bemutatásánál már jeleztem, hogy megfelelő távolságokra sebesség korlátozó táblákat kell kihelyezni, melyek egészen 5 km/h-ig korlátoznak, fokozatosan.

 

KORDONRÁCS, MOBILKERÍTÉS

Az EÁP-on áthaladó járművek tüzetes átvizsgálása nem a közlekedési, hanem a leálló sávban történik, ennek hiánya esetén, az út szélén. Az átvizsgáló udvar egy zárt rész, melyben meg kell oldani, hogy onnan sem járművei, sem gyalogosan ne lehessen kitörni, ill. megszökni. Ezeket a problémákat küszöbölheti ki a kordonrács, illetve a mobilkerítés. A kordonrács és kerítés felhasználható: EÁP-on személyi forgalom terelése, tömegek feltartóztatására; rövid idejű, esetleg hosszabb távra telepített katonai táborok építéséhez; polgári szférában rendezvények, sportesemények biztosítására, forgalomirányításra. A forgalomirányító, szabályozó táblákat ajánlott mobil lábakkal ellátni a gyors felszedhetőség és áttelepíthetőség érdekében. Szintén közlekedési táblákkal kell jelölni a várható útszűkületet, kötelező haladási irányt stb. A közlekedési táblák kihelyezéséhez mobil, helyben rögzíthető, könnyen áthelyezhető tartók szükségesek. Legoptimálisabb az összecsukható megoldás, háromlábú állvánnyal, egységládában történő szállíthatósággal. Az elemek bemutatásánál arra is utaltam, hogy a sebesség csökkentésére való ösztönzés érdekében, a táblákon jelzett sebességeknek megfelelő méretben forgalomlassító „fekvőrendőröket" kell kihelyezni. A lassító szakasz utolsó 40-50 méteres részen szlalom kényszerpályát kell kiépíteni Ennek a lehető leglassúbbra kell csökkenteni a járművek sebességét. Ennek indokairól szintén írtam. A szlalom részt tehát olyan elemekből kell kirakni, melyek a legkülönbözőbb járművek útját tudják állni. Kiválóan alkalmas a vasúti sínből készült — szintén már bemutatott — ím. harckocsiakasztó. Ennél az elemnél fontos feladat volt megoldani a három láb rögzítését hegesztés nélkül, csavarokkal, hiszen szétszerelve jóval könnyebben szállítható Régi gyakorlat, s szintén alkalmas a 200 literes hordó erre a célra, ha megtöltik homokkal, földdel vagy kaviccsal, sőt, így még ideiglenes fedezékként is használható. A hordók szállításkor nagy helyet foglalnak el, ezért célszerű azokat hosszában elvágni, majd az összeillesztéshez csavarkötésekkel ellátni. Az egymásba helyezett fél hordók lényegesen kisebb helyen szállíthatók. Olykor szükséges lehet a megtöltött hordó mozgatása, áttelepítése. A betonból készült, gúla alakú harckocsiakasztók nehezen szállíthatók. Ezért inkább a helyszínen készíthetők, ha szükségesek és éppen nincsenek a területen. A példaként megemlített hordó illetve gúla azt igazolja, hogy ezek a módszerek rendkívül idő- s munkaigényesek, az általam javasolt elemek kiválóan helyettesíthetnék azokat. A lassító-megállító rész utolsó eleme a sorompó. Bizonyított, hogy általában a sorompó önmagában nem bír megállító képességgel. Ahhoz, hogy ennek a célnak megfeleljen jóval nehezebb elemekből kellene legyártani, amely körülményesebbé tenné a szállítást és a telepítést. Mint arra már utaltam a sorompó előtti nagy „fekvőrendőr" elemeket kell úgy kialakítani, hogy a sorompókezelő személyzet azt átállítva megakadályozhassa a sorompó áttörését.

A részben (szögben) nyitott sorompóval terelni lehet a járművet az átvizsgáló udvar felé. Elkészítése javasolt szerelhető elemekből, nehézkes ellensúlyok nem szükségesek, csak tartók a homokzsák-ellensúlyok részére. Az éjszakai üzemeltetés szükségessé teszi a szlalom út és a sorompó megvilágítását. A szlalom utat kijelölő akadályelemekre és a sorompóra ezért világító testek rögzítésére alkalmas tartókat kell szerelni.

ÁTVIZSGÁLÓ UDVAR

Az EÁP-on áthaladó járművek tüzetes átvizsgálása nem a közlekedési, hanem a leálló sávban történik, ennek hiánya esetén, az út szélén. Az átvizsgáló udvar egy olyan zárt rész, ahol meg kell oldani, hogy onnan sem járművel, sem gyalogosan ne lehessen kitörni, ill. megszökni. Az EÁP-ra beengedett járművet „kényszerpályán" javasolt az átvizsgáló udvar felé irányítani. Erre alkalmas a szögben nyitható sorompó, kombinálva a fekvőrendőrökkel. Nehezebb akadályok nem helyezhetők el, hiszen más, nem ellenőrzött járművek mozgását nem lehet hosszú távon tartóztatni. Legfontosabb megakadályozni, hogy az ellenőrzött jármű erőszakkal visszatérjen az útra, ezért ide sávelválasztókat kell telepíteni. A polgári életben használt beton sávelválasztók nagyon nehezek, ezért javasolt zárt idomból készült keretre vasúti sín megerősítést szerelni és a felső részre szögesdrót-akadályt helyezni. A kiemelten terroristaveszélyes helyeken lehet magasabb térelválasztót alkalmazni, védendő a környezetet az ellenőrzött jármű esetleges felrobbanása, vagy más öngyilkos merénylet esetén. Nyílt terepen az egész átvizsgáló udvart szükséges körülkeríteni akár a bemutatott kordonráccsal vagy mobil kerítéssel, de legalább szögesdrót akadállyal, amit a veszélyes irányban ki lehet egészíteni a már említett erősebb útakadályokkal. Az átvizsgáló udvar be- és kijáratához elegendő egy-egy ún. nyitható „fekvőrendőr" sor, mobil be-kihúzható szögesdrót akadállyal kombinálva. Tartós üzemeltetés és nagy személygépkocsi forgalom esetén, az alacsony hatástávolság okán érdemes könnyű felálló rámpákat tartani az átvizsgáló udvarban.

PIHENŐ, ELLÁTÓ ELEM

Az ellenőrző-áteresztő pontot működtető személyzet (raj vagy szakasz) pihentetése, ellátása érdekében pihenő-ellátó részt kell telepíteni. Ennek nagysága és komfortfokozata főleg attól függ, hogy milyen messze van az EÁP a katonák alaptáborától. Nagy távolság esetén az EÁP akár ideiglenes táborként is funkcionálhat, pihenési, tisztálkodási, étkezési lehetőségekkel. Ebben az esetben a pihenő részt a lehető legveszélytelenebb helyen, az átvizsgáló udvartól a lehető legnagyobb távolságra kell telepíteni.

VÉDELMI ÉPíTMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK

Az ellenőrző-áteresztő pont eddig megismert három fő részének fontos elemei a védelmi építmények és eszközök. Ezen építmények védik a szolgálatot ellátó katonákat, járműveket, eszközeiket, a különböző fegyverek tűzhatásaitól, robbanások repeszeitől. A védelmi építmények közé általában a következők tartoznak: védő-tüzelőállá sok, a személyi állomány részére; a többfunkciós torony; védő-tüzelőállások a harc-, és gépjárművek részére valamint tüzérségi tűz elleni óvóhely; tároló helyek az áramforrás aggregátor, a tartalék lőszer, és a tartalék üzemanyag részére; az egész EÁP-ot körülvevő kombinált védmű. A békefenntartásban alkalmazott védelmi építmények nem a hagyományos harc logikájának megfelelően készülnek. Nem cél a rejtés a föld színe alá, nem cél az álcázás. Ellenkezőleg, fő cél a jelenlét demonstrálása a minél jobb láthatóság. 

FONTOS! 

Látni és látszani!

Ezért építenek magas tornyokat, melyen az ENSZ-, vagy más, esetleg nemzeti zászló ki van tűzve. Ezért vannak az építmények élénk színekkel (fehér, piros, kék) lefestve. Ugyanakkor számolni kell fegyveres provokációra, orv- és öngyilkos merényletekre, a szemben álló felek konfliktusának kiújulására stb.

Így az építményeknek kettős funkciója van, kifelé a béke „reklámjai", befelé védelmet nyújtó menedékek. Védő-tüzelőállás a személyi állomány részére: Már az elnevezés is arra utal, hogy fő funkció a védő, másodlagos szükségesség a tüzelés. Védő-tüzelőállásokat kell elhelyezni az EÁP bejáratánál, az átvizsgáló udvarban dolgozók részére, az őrség védelmi terve szerinti kiemelt helyeken.

Az EÁP-ot működtető teljes állomány részére ki kell építeni védő-tüzelőállásokat, melyeket az EÁP lezárása, megtámadása, vagy más vészhelyzet esetén foglalnak el a katonák. A védő-tüzelőállások általában két fő részére készülnek. A föld felszínére telepített állásoknak jó kilátást, jó kilövést, a lövedékek és repeszek ellen pedig védelmet kell nyújtani. Előnyös a csapadék elleni védelem megoldása, mindemellett több óra monoton itt tartózkodásra is alkalmas kell, hogy legyen. A kiépítettség fokát illetően lehet egyszerű mellvéd, vagy körbe épített „rejtett" bejárattal rendelkező állás. Repeszek ellen csak az utóbbi véd. Célszerű olyan védő-tüzelőállást konstruálni, melynek első elemeként gyorsan fel lehet építeni egy mellvédet, majd — ha az idő és a körülmények engedik — továbbépíthetők. Legcélszerűbb zárt szelvényből és vasrácsból, olyan keret készítése, mely közé homokzsákok helyezhetők. Ezzel a módszerrel, sokkal kevesebb homokzsák ill. faanyag szükséges. Mindkét „golyófogó" anyagot evidenciában kell tartani, hiszen nem mindenütt lelhetők fel elegendő mennyiségben. Erre a célra tökéletesen megfelelnek a fejezet első részében bemutatott fedezék- és tüzelőállás-elemek. A többfunkciós torony: Az EÁP központi helyén, az átvizsgáló udvarral ellentétes oldalon célszerű felépíteni a tornyot. Az elemek bemutatásánál kiemeltem azt, hogy a torony biztosítja az EÁP és környékének állandó megfigyelését, a rálátást a magas felépítésű gépkocsik tetejére, a reflektorok, hangszórók és más híradástechnikai eszközök elhelyezését. Az is nagyon fontos követelmény, hogy a tornyot szükség esetén gyorsan el tudják hagyni, ezért a hagyományos lépcső nem feltétlenül szükséges. A feljutáshoz elegendő egy oldallétra, a lejutáshoz, pedig egy un. mászócső (lásd tűzoltó laktanyák). A torony vázát kell megkonstruálni, és viszonylag rövid elemekből „legószerűen" összeállítani. A torony vasráccsal ellátott dupla falai közé a helyszínen elhelyezett homokzsákok, vagy farönkök nyújtják a védelmet. A torony lábait is körül lehet építeni homokzsákkal, így kialakítható egy kis védett helyiséget, esetleg tüzelőállás. A hideg ellen a belső falakra helyezhető hőszigetelő béléssel, homokvihar ellen méretes ponyvákkal lehet védekezni. Mind két esetben plexiablakot kell használni.

Védő-tüzelőállások a harc- és gépjárművek részére: Lehet a járművek részére homokzsákokból, földhányásból, tüzelő-védő állást építeni, ami igen nagy munka. Sokkal célszerűbb az előző részekben bemutatott elvek alapján keretet készíteni homokzsákok ill. farönkök részére. Legfontosabb azonban egy, a harcjármű elé és oldalaihoz, drótszövet kifeszítése alkalmas mobilkeret készítése, melynek magassága állítható. A páncéltörő rakéták stabilizátor szárnyai ugyanis fennakadnak a drótszövetben. Az EÁP vagy más építmények telepítésénél elsődleges feladat az ott lévő harc- és gépjárművek elé a drótháló kifeszítése, a későbbiekben természetesen előnyös más védelem létrehozása is. Fontos szempont, hogy a járművek figyelőműszerei, fegyverei akadálytalanul működjenek.

Tüzérségi tűz elleni óvóhely:

Nem minden esetben szüksége és nem minden esetben van lehetőség a kiépítésére. Ismert módja a föld felszíne alá fém elemekből készült ún. könnyű típusú óvóhely, vagy a farönkökkel kibélelt és aládúcolt földalatti építmény. Mindkét megoldás anyag- és munkaigényes, építése nagy helyszíni felfordulással jár. Meggondolás és kísérlet tárgyává kell tenni egy konténer módjára szállítható óvóhely megépítését, melyet nem szükséges föld alá ásni, e nélkül is ellenállna tüzérségi gránátoknak, páncéltörő fegyvereknek. Mindamellett, hogy a konténer óvóhely igen ellenálló anyagból, több rétegű fallal készülne, köréje lehet építeni drótkerítést (páncéltörők elleni védelem), emelni lehet homokzsákfalat, vagy földhányást. A konténer-óvóhely belsejébe szükséges önálló áramfonású világítás, szűrő-, szellőző berendezés, csak belülről nyitható vészkijárat, figyelőállások a harckocsik mintájára. Azon EÁP-on és más hasonló szolgálati helyen, ahol van óvóhely, ott helyezik el a tartalék rádiót és a túlélőkészletet. Egy ilyen konténer-óvóhely elkészítése és szállítása nem olcsó, azonban megléte hatványozottan növeli a békefenntartó katonák biztonságérzetét, komoly veszély esetén a túlélő képességet. Ennek meglétéig a célnak megfelel a már bemutatott fedezék. 

Tárlóhely az áramforrás aggregátor, a tartalék lőszer, és tartalék üzemanyag részére:

Áramforrás aggregátor még meglévő vezetékes áramellátás esetén is szükséges, tartalék lőszert és üzemanyagot csak külön parancsra kell tárolni az EÁP-on, vagy más hasonló helyen, kizárólag aggregátoros áramfejlesztés esetén mindenképpen szükséges tartalék üzemanyag. Egyiket sem szabad nyíltan, látható módon elhelyezni, ill. tárolni. Az áramfejlesztő aggregátort lehet telepíteni hasonló építményekbe, mint a személyi tüzelőállás, természetesen lőrések nélkül. Az áramfejlesztők hátránya, hogy nagyon hangosak, főleg az éjszakai csöndben, ez dupla homokzsákfallal csökkenthető. A tartalék lőszert és a tartalék üzemanyagot asz EÁP ellentétes, egymástól legmesszebb lévő pontjain kell tárolni. Az EÁP-ot általában könnyű-gyalogos, gépesített lövészerők üzemeltetik, ezért kis űrméretű gyalogsági lőszert, harcjárművek megléte esetén is max. 30 mm-es gépágyú lőszert kell tárolni. A mennyiség sem nagy, általában fegyverenként két-három javadalmazásról van szó (egy a katonánál van), így a tárolandó lőszer valószínűleg elfér kb. 5-6 nagy, de még emberi erővel mozgatható ládában. Tilos a lőszert a torony alá, az óvóhelyre, vagy bármely olyan más részre tenni, ahol sok ember tartózkodik. A tartalék lőszer épületben történő elhelyezése esetén gondoskodni kell a beomlás elleni védelemről. Az épület teljes aládúcolása nem járható, mivel igen nagy munka. Épületek, zárt részek hiánya esetén a nyílt terepen kell tároló helyet készíteni a tartalék lőszer számára. Legcélszerűbb a ládákat homokkal kibélelt, vízelvezető árkokkal ellátott mélyedésbe helyezni. Ennél a témánál külön figyelmet érdemelnek a nagyobb lőszeres ládák. A ládák robbanása estén, a robbanás körkörösen terjed, hiszen azt a hirtelen fejlődő, nagy mennyiségű gáz okozza. Meggondolandó lenne olyan tároló ládák készítése, melyek alja és oldalai igen erősek, a teteje viszont meg van gyengítve, úgynevezett „repülőtető"-vé. Robbanások esetén, mivel a lőszerek nem egyszerre robbannak, már az első felrepítené a láda tetejét. A további robbanások ereje is fölfelé hatna. Ebben az esetben is használhatóak a bemutatott s általam javasolt TÁS elemek, amelyek alkalmasak ilyen tároló hely kiépítésére is. A tartalék üzemanyag tárolása is igen veszélyes, érdemesebb kannákban, mintsem nehézkes hordóban tárolni. Az előzőekben leírt „védő-tüzelőállásszerű" építmény szükségszerűen alkalmas, főleg kannák tárolására. Természetesen előfordulhat, hogy hordókban szükséges tárolni az üzemanyagot, ebben az esetben hasonló építményt kell készíteni, mint azt a tartalék lőszer nyílt színi elhelyezésére javasoltam.

Az egész EÁP-ot körülvevő kombinált védőmű:

Az EÁP-on belül létre kell hozni egy úgynevezett belső védelmi gyűrűt, mely külön-külön körülveszi az átvizsgáló udvart, a tornyot, a pihenő ellátó helyet stb. Erre a célra kitűnően felhasználhatóak a korábban bemutatott különböző harckocsiakasztók, fekvőrendőrök, mobil drótakadályok, és más elemek. Az EÁP biztonsága érdekében szükség van egy külső védelmi gyűrűre is, mely minimum a kézigránátdobás távolságán (50-60 m) kívül helyezkedik el. Az EÁP-ot körül kell venni személyek elleni behatolás-védelemmel, ez drótkerítést vagy mobil drótakadályt jelent, ami célszerű jelző-riasztórendszerrel kiegészíteni. A veszélyes irányokat járművek behatolása ellen is védeni kell. Az ellenőrző-áteresztő pontok általános bemutatása után kiemelek néhány specifikumot, mely az állandó valamint a mobil ellenőrző-áteresztő pontok telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatos.

MOBIL ELEMEK ALKALMAZÁSA EGYÉB BÉKEFENNTARTÓI FELADATOKBAN

Írásom következő részében a többi, általam fontosnak ítélt békefenntartói feladatok aspektusából vizsgálom a mobil elemek használhatóságát. Őrzés-védelem vonatkozásában. A KFOR által kidolgozott PRDSS (Properly Designated Special Status) objektumok őrzésével és védelmével kapcsolatos feladatokban is rendkívül használható eszköznek bizonyulna a mobil műszaki építménycsalád. Ennek az elméletnek az a lényege, hogy a kijelölt objektumok (vallási létesítmények, UNMIK létesítmények, bázisok, kissebségi települések) védelmét több lépcsőben települő erőkkel és eszközökkel biztosítják.

Három „gyűrű" van kijelölve az objektum körül, ZÖLD, KÉK, PIROS és a veszélyeztetettségnek megfelelő szint kerül aktivizálásra. A zöld mező egy tágabb értelemben körülhatárolt terület, ahová a fontosabb pontokra (útkereszteződések, hidak, forgalmas pontok) Figyelő pontok, mobil EÁP-ok települnek. Figyelmeztető jelzések kerülnek kihelyezésre, hogy ez a békefenntartó erők által felügyelt terület. Ezzel ellenőrzik a terepen a folyamatokat. A kék mezőben az ellenséges tömeg feltartóztatására készülnek fel fegyverhasználat nélkül. Itt alkalmazhatóak az útzárak, TÁS-ok, fedezékek, amelyek képesek a tömegkezelő erőket biztosítani. A piros mező a legszűkebb területet foglalja magában. Itt arra kell felkészülni, hogy (akár fegyverhasználattal) képesek legyenek az objektum megóvására, támadás elhárítására, illetve civil személyek evakuálásának biztosítására. Itt jól kiépített védelmi rendszerre van szükség. Ha szükséges, a szűken vett piros mezőn kívül is lehetnek ahhoz tartozó elemek. Például egy uralgó magaslat, háztető, illetve építmény, aminek a birtoklása meghatározó a védelem szempontjából kijelölhető a piros mező részeként. Ennek időben történő megerősítése, műszaki előkészítése kiemelt feladat. Ezen elveknek az érvényesítése egy mobil műszaki elemrendszerrel hatékonyabbá tehető és jelentős időnyereséget biztosít a végrehajtók számára. 

Rendezvények biztosítása esetén

Alapvető fontosságú a VIP személyek biztonságos bejutásának, valamint kijuttatásának a biztosítása, a menekülési útvonal készenlétben tartása a tömeg és a szónokok, előadók biztonságos elválasztása. Fontos a rendezvényre érkező különböző nemzetiségű esetleg vallási különbözőséget mutató csoportok elválasztása, s veszély esetén a tömeg terület-elhagyásának gyors és szervezett biztosítása. A túl sok katona jelenléte egyes esetekben csak érzelemkorbácsoló hatást fejt ki. Ezért a mobil műszaki elemek számos feladatot elláthatnak és biztosíthatnak, természetesen a minimálisan szükséges élőerő biztosítás mellett. A mobil kerítés rendkívül alkalmasnak tűnik a terek hatékony elkülönítésére, útvonalak szeparálására. Az összes EÁP-hoz használatos anyag és elem pedig nélkülözhetetlen a külső gyűrű és a belső gyűrű fenntartásához. 

Keresés kutatás során 

Részletes keresés-kutatás számos formáját hajtják végre a KFOR- századok a mai napig, mint például:

Egy kisváros több napig tartó folyamatos ellenőrzése mobil EÁP-ok, FIP-ok, járőrök, folyamatos alkalmazásával a területen fenntartott ideiglenes bázis (a pihentetés, eü-biztosítás, vezetési pont) fenntartásával. Fontos: a kijelölt utca szakasz lezárása és az itt található üzletek rajtaütésszerű ellenőrzése; a kisebbségi település lezárása, „Door to door" részletes keresés-kutatás végrehajtása; a vidéki többnemzedékes épületegyüttesek átvizsgálása, farmjellegű környezetben; a működő és működésen kívüli ipari létesítmények zárása, átvizsgálása. Részletes keresés-kutatás során az átvizsgálandók elkülönítésére, vagy a megvizsgált terület, objektum lezárására szintén jól alkalmazhatóak az elemek. Ezzel a biztosításban elfoglalt erők létszámát jelentősen lehet csökkenteni.

Minden egyes szituáció más-más formában igényli a műszaki elemek alkalmazását. A békefenntartói feladatok során lehet szó saját erőnk vagy fontos objektumok védelméről (fegyver, lőszerraktár, közigazgatási építmények, vezetési pontok, hidak híradó állomások, üzemanyagraktárak...). Ezen létesítmények védelméhez, a megközelítés lassításához, illetve akadályozásához szintén jelentős mértékben hozzájárulnak a mobil harckocsi akasztók, fekvőrendőrök, illetve a homokzsákfal, amely a fedezék elemeiből gyorsan felépíthető és a HESCO bástyához hasonlóan telepíthető. Ily módon a védőképesség jelentős mértékben fokozható. Utcaszakaszok lezárására, a forgalom kizárására gyorsan és kevesebb élőerő elvonásával szintén hatékonyan alkalmazhatóak az elemek. Határrendészeti műveletek végrehajtásakor Hegyvidéki területeken a határellenőrzési feladatok (Cross Border Operations) — erőteljes csempésztevékenység alkalmával — jelentős nehézségeket rónak a végrehajtó erőkre. Általában rendszertelen időközökben tervezett, illetve felderítő műveletek (Intel Driven Operations) szervezése keretében hatékonyak.

Források:

http://www.police.hu/sites/default/files/11_1998.pdf

Papp Gyula ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEKRE KIJELÖLT ALEGYSÉGEINEK FELKÉSZÍTÉSE

https://adoc.pub/papp-gyula-nya-ezredes-a-magyar-honvedseg-bekefenntarto-mvel.html

https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12105/tezis_hun.pdf?sequence=2

----------------

alapfelkészítés, kiképzés, tartalékos gyakorlás;

a katasztrófák következményei felszámolása;

a tömeges bevándorlás elleni védekezés;

őrzésvédelmi feladatok;

a Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladatai;

a Honvédelmi nevelés programjai;

Toborzási feladatok támogatása;

Helyi protokolláris feladatok ellátása, ünnepi megemlékezéseken, koszorúzásokon való részvétel.

4 Az ÖTT feladatai  

KÜLÖNLEGES JOGRENDBEN

• Részvétel a honvédelmi szempontból létfontosságú

rendszerelemek őrzésvédelmében;

Területzárási, ellenőrzési feladatokban való részvétel;

Őrzésvédelmi, járőrözési feladatok végrehajtása;

Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladataiban történő részvétel;

Futár, riasztási, kiértesítési feladatokban való részvétel;

Védelem műszaki előkészítésében való részvétel;

Részvétel a polgári védelmi feladatok támogatásában;

Evakuálási feladatok végrehajtásának támogatása;

Mozgásszabadság fenntartásának segítése;

Szállítmánykísérési feladatok támogatása;

Felderítési feladatokban való részvétel;

Szállítási feladatok végrehajtásának támogatása.

Önkéntes Területvédelmi Tartalékos Alapfelkészítés

alapozó modul.

tereptan modul.

híradó - informatikai modul.

műszaki modul.

egészségügyi modul.

nem háborús műveletek modul.

I. harcászat modul.

II. harcászati modul.

I. lő kiképzés modul.

II. lő kiképzés modul.

HONVÉDELMI ISMERETEK

1

KATONAI TESTNEVELÉS

2 16

ALAKI KIKÉPZÉS

8

JOGI ÉS HADIJOGI ISMERETEK

SZABÁLYZAT ISMERET

3

MUNKA-, TŰZ- BALESET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK

MŰSZAKI KIKÉPZÉS

4

KATONAI TEREPTAN

LOGISZTIKAI ISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI KIKÉPZÉS

5

HÍRADÓ KIKÉPZÉS

6

ÁLTALÁNOS LŐKIKÉPZÉS

20

ÁLTALÁNOS HARCÁSZAT

22

TERÜLETVÉDELMI ISMERETEK

14

összesen:

12

120