MŰSZAKI VÉDELMI ÉPÍTMÉNYRENDSZER ELEMEI
Az előzőekben bemutatott műszaki építményrendszer elemeivel szemben az alábbi általános s harcászati követelményeket támaszthatók: „LÁTNI ÉS LÁTSZANI ELV" — ha ezeket az elemeket békemissziókban alkalmazzák, akkor azoknak már messziről láthatóaknak kell lenniük, bizonyítaniuk kell a színükkel is a béketeremtés szimbólumát, azonban ez nem zárja ki a más színűre festhetőség lehetőségét; mobilitás — az egyes építőelemek kis súlyukkal biztosítják a maximálisan 2 fő által történő mozgatást; álljon ellen a légköri korróziónak, és a szélsőséges időjárási körülményeknek — ide értendő a sivatagi óriási hőmérséklet különbségek a nappal és éjszaka között, a tenger közeli magas sótartalmú levegő korróziós hatása; elemei könnyen karbantarthatóak legyenek, amely eszközöket, embert igényel, de ebben az esetben ez mind elhagyható; felépítése, telepítésének rendje rövid idejű, 5-6 órás kiképzéssel elsajátítható legyen, mely nagyban lerövidíti a kiképzési időt. Az is kiemelendő, hogy különleges szaktudást nem igényel az elemek összeállítása; előírt lövedék állósággal rendelkezzen — a katonák ezeknek az elemeknek a használata közben repeszálló mellénnyel rendelkeznek, ami bizonyos szintű védelmet biztosít, ezért eléggé nehezen határozható meg mi az a szint, ami még megfelel; feleljen meg a NATO STANAG előírásainak — a NATO elveket határoz meg az EÁP, ellátó pont, katonai tábor kiépítésének szabályairól. A következőkben az egyes, általam bevezetésre ill. beszerzésre javasolt elemeket mutatom be részleteiben, valamint elemzem azok használhatóságát a honi felkészítés során, és a hadműveleti területen végrehajtott feladatvégzés esetén.
ŐRTORONY
A torony lehetővé teszi a terep állandó megfigyelését, rálátást biztosít a magas építményű gépkocsik, teher gépjárművek mezőgazdasági járművek tetejére, valamint lehetővé teszi reflektorok, hangszórók és más híradástechnikai eszközök elhelyezését. Szükség esetén a torony tüzelőállásként is szolgálhat, benne- a gyakorlatnak megfelelően- általában állványos géppuskát helyeznek el. A toronyban minimum két katona tartózkodik. A tüzelőállás 4x4x1,2 mm alapterületű, magassága 1,2 m (ez a magasság biztosítja a kilövést), melyet minden oldalról 0,4 m széles repeszvédő fal határol. A fedezék hasznos harctere 2 mx3,2 m = 6,4 m2, mely 4-6 fő harcosnak biztosít tüzelőállást. A tüzelőállás elemei ugyan olyan méretűek, mint a fedezéké, csupán magasságukban térnek el, illetve nincs rajtuk tető. Kiemelkedő előnyök: gyors szerelhetőség; 5-6 órás kiképzéssel könnyen elsajátítható az összeszerelése; 5 fajta elemből tevődik össze, az elemek variálhatóak; minden elemét 2 fő könnyedén tudja mozgatni; kapcsoló elemek azonos méretűek; karbantartást nem igényel; légköri korróziónak ellenáll (tűzihorganyzás + festés).
KÖZLEKEDÉSI JELZŐTÁBLA, OSZLOPTARTÓ BAK, „FEKVŐRENDŐR"
A közlekedő járműveknek jó előre látniuk kell, hogy valamiféle „útakadály következik". Megfelelő távolságokra sebességkorlátozó táblákat kell kihelyezni, melyek egészen 5 km/h-ig korlátoznak, fokozatosan. A forgalomirányító, szabályozó táblákat mobillábakkal láttuk el, a gyors felszedhetőség és áttelepíthetőség érdekében. Szintén közlekedési táblákkal kell jelölni a várható útszűkületet, kötelező haladási irányt stb. A közlekedési táblák kihelyezéséhez mobil, helyben rögzíthető, könnyen áthelyezhető tartók szükségesek. A sebesség csökkentésére való ösztönzés érdekében, a táblákon jelzett sebességeknek megfelelő méretben „fekvő rendőröket" kell kihelyezni (pl. 70 km/h táblánál 4-5 cm magasat, a 10 km/h táblánál 9-10 cm magasat). A fekvőrendőr elemei 1 m hosszúak egymásba csúsztathatóak, az egyes elemek önmagukkal összekapcsolhatóak, önzáróak. Az út két oldalán a padkában lehet őket tüskékkel rögzíteni, de lehetőség van lerögzíteni a szilárd burkolatú úttestre. Az elemek egyesével becsúszó hordfogantyúval vannak ellátva, a könnyebb mozgathatóság érdekében. A fekvőrendőr elemeknek rendelkeznie kell fényvisszaverő képességekkel, egységládás, vagy szállítókeretes málházási lehetőséggel.
FORGALOMTERELŐ, AKADÁLYOZÓ ELEMEK
A lassító szakasz utolsó 40-50 méteres részén szlalom kényszerpályát célszerű kiépíteni. Ennek szinte „csigalassúságúvá" kell csökkenteni a járművek sebességét, ami több célt is szolgál. Megakadályozza az erőszakos betörést, másrészt a lassú haladás során lehetővé válik a jármű vizuális, vagy műszeres, elsődleges szemrevételezése. Katonai táborok kerítései mellé helyezve megakadályozza az esetlegesen robbanóanyaggal megrakott tehergépjármű erőszakos behatolását a tábor területére, GYODA telepítésével kombinálva útját állja a gyalogos támadásnak is. Egyes elemeit ellátták éjszakai alkonykapcsolós lámpával, illetve fényvisszaverő matricákat ragasztottunk az iránymutató táblákra.
HARCKOCSI AKASZTÓ Forgalomterelő, akadályozó elemek
A szlalom kialakításánál szükség van olyan elemekre, melyek akár több tonnás járművek útját tudják állni. Kiválóan alkalmas a vasúti sínből, vagy nagy méretű, melegen hengerelt szelvényből („U") készült ún. harckocsi akasztó. A harckocsiakasztó magában elég nehéz, ezért három elemre bontották, elemenként hordfogantyúval látták el. Az egyes elemeket egymáshoz csavarokkal lehet rögzíteni.
Harckocsiakasztó
SOROMPÓ
A lassító-megállító rész utolsó eleme a sorompó. A sorompó önmagában nem bír minden esetben megállító képességgel, ehhez túlságosan nehézre kellene építeni. Ahogyan az előzőekben arra már utaltam, a sorompó előtti nagy „fekvőrendőr" elemeket kell úgy kialakítani, hogy a sorompókezelő személyzet azt átállítva megakadályozhassa a sorompó áttörését. A sorompónak ún. jogi, adminisztratív, a továbbhaladást tiltó, megengedő, a mozgás irányát megadó funkciója van, ellenben feltartóztató szerepe nincs. A részben (szögben) nyitott sorompóval terelni lehet a járművet az átvizsgáló udvar felé, biztosítja az ellenőrzött behajtást a katonai táborokba. Az éjszakai üzemeltetés szükségessé teszi a szlalom út és a sorompó megvilágítását. A szlalom utat kijelölő akadályelemekre és a sorompóra ezért világító testek rögzítésére alkalmas tartókat készítettünk. A sorompó 5 m fesztávolságú, ellensúlyos működésű tartószerkezet. A felborulás ellen homokzsákkal lesúlyozható, elemeire bontható. Piros-fehér jelzőfestéssel, „STOP" tábla felirattal kell ellátni.
Típusai: Fix; Mobil.
A kerítés 2,5 m magas egy elemköz 2 m. A kerítés tetejére gyors telepítésű drótakadály (az MH-ben használatos rövidítés: GYODA) elhelyezésére szolgáló „Y" elágazás található, mely lehetőséget ad száraiba szögesdrót befűzésére. A kerítés készülhet lebetonozható, illetve homokzsákokkal lesúlyozható adapterrel. A kerítés betét elemeit M8-as csavarral lehet rögzíteni. A kordonrács 2,0 m hosszú és 1,2 m magas. Az egyes rácsok egymással mechanikus kapcsoló eszközökkel kapcsolhatóak. A kordonrács lerögzíthető a talajhoz, kitámasztható pl. PMP szalaghíd úszó elemeihez.
A KÖNNYŰSZERKEZETŰ VÉDELMI ÉPÍTMÉNYEK ALKALMAZHATÓSÁGA
A védelmi építményrendszerek általános bemutatása után kitérek a felsorolt s bemutatott mobil békefenntartó jellegű műszaki építmények, különböző békefenntartó műveletek keretében s az arra történő felkészülés során történő használhatóságára. Egyértelműen megállapítható, hogy az építmények a békefenntartói eljárásmódokban gyorsan, egyszerűen és nagyon hatékonyan használhatók. Az eddigi tapasztalatok, valamint az érvényben lévő eljárási módok az elemek alkalmazhatóságát leginkább az ellenőrző áteresztő pontok kialakítása területén teszik alkalmassá.
ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŐ PONTOK
A fejezet ebben a részében bemutatom az állandó, valamint a mobil ellenőrző áteresztő pontot. Megítélésem szerint a békefenntartó missziókban ez az egyik legfontosabb s leginkább használt elem, s ennek megfelelően kezelem.
ÁLLANDÓ ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŰ PONT
Fontos objektumok, kiemelt fontosságú területek (pl: völgybejáratok, hidak, alagút bejáratok, csomópontok, vasúti pályaudvarok, repülőterek) biztosítási eleme. Katonai objektumok biztosításának, ki és bevezető forgalmának alapvető eszköze. A „show the flag" elvnek megfelelően a békefenntartó erők állandó jelenlétének a vizuális kivetítése az egyik cél. Általános követelmények az alábbiak: minimálisan több napi tevékenységgel számolunk az alkalmazása során. Ez azonban évekre is kiterjedhet; teljes körű ellenőrzést és szűrést kell biztosítania a ki- és beléptetésnek valamint a kétirányú forgalomnak megfelelően; el kell hogy különüljön a gyalogos és a járműves forgalom egymástól; képesnek kell lenni az adott pont hermetikus lezárására és megtartására támadás esetén is; a forgalom ellenőrzés során telepített ellenőrző pont (Check Point - CP) esetében fontos követelmény, hogy az ellenőrzést végrehajtó személy (illetve katona) a legmagasabb forgalomban használható jármű tetejét is tudja ellenőrizni, illetve rálátása legyen; számos alkalommal előfordult, hogy kamionponyva tetején egy-egy ember megbújt, illetve elhelyeztek rajta robbanóanyagot, fegyvert. A nemzetközi áruforgalmi szabvány szerint maximum 3,8 m magas lehet egy jármű, ennek megfelelően a hatékony rálátás érdekében a katona szemének minimum 4,5 méter magasra kell látnia. A javasolt torony többszintes, belül létrával lehet feljutni a felső emeletre. Az oldalára hágcsó rögzíthető, mely biztosítja a gyors lejutást váratlan támadás, illetve annak veszélye esetén. A kiépítéshez természetesen bőven áll rendelkezésre idő, és nagyobbak az anyagszükségletek is. Az EÁP kialakításához felhasználható valamennyi a műszaki elemek közül. Ezt tételesen bizonyítom, most csupán a lényegi dolgokat emelem ki. Az őrtoronynak figyelemfelkeltő jelentősége van. A viszonylag gyors áttelepíthetőség azonban pszichológiai előnnyel is jár. Egy állandó EAP feltérképezhető, egy ellenséges akció precízen megtervezhető ellene. Amennyiben az elemeket rendszertelen időközönként átépítjük, helyeiket megváltoztatjuk, akárcsak néhány részletben, növeljük a saját csapatok biztonságát. Ezzel a módszerrel nagymértékben rombolható és akadályozható az ellenség tervezési folyamata. Meglepetést okozhatunk a támadónak. A kiszámíthatóság nagyban megszüntethető.
A TÁS mind a harcjárművek, mind pedig az EÁP szolgálati személyei számára biztonságot nyújt veszélyhelyzetekben, valamint biztosítja egy mozgó tűzrendszer létrehozását. Amennyiben több TÁS-t is kiépítenek, a TÁS-ok közötti manőverezést is biztosítja. Egyes eszközök átvizsgálásához, elfogás, feltartóztatás esetén az akció biztonságos végrehajtásához az erők pozícióit szintén célszerű változtatni, ami manőver-lehetőséget biztosít a parancsnok részére. A fedezék — mint elem — több szempontból is előnyös. Fontos kiemelni, hogy míg egyrészt elfedi a benn tartózkodók tevékenységét, másrészt a technikai eszközöket (pl. éjjellátó eszközök, rádiók, telefonok) biztonságosan lehet elhelyezni, és rejtve lehet azokat alkalmazni. Ugyanakkor kisebb atrocitások esetén bemenekült személy rejtve elhelyezhető, vagy a sérült időjárásállóan elhelyezhető. A fedezék áttelepíthetősége szintén nagy előnyt jelent. A jelzőtáblák alkalmazása NATO SOP-előírás és figyelemfelkeltő célokat szolgál. Célszerű a táblák gyors cserélhetőségét megoldani, mert az állványon nem csak forgalomirányító és szabályzó táblák elhelyezésére van szükség, hanem a legkülönbözőbb jelzések kihelyezését is biztosítják. A harckocsiakasztó hatékony útzárat képezhet, de tömegoszlató tevékenység esetén távtartó akadályként is szolgálhat a tömeg és az oszlató alakzat között GYODA-val kombinálva. Mivel gyorsan lerakható, a birtokolt nagyobb területek (pl. terek, útkereszteződések, épületek) közötti átjárók hatékonyan zárhatóak ezzel a kombinációval. A tömeg így sem gyalogosan, sem járművel nem támadhatja oldalba a tömegoszlató erőt.
MOBIL ELLENŐRZŐ-ÁTERESZTŐ PONT
Alapvető rendeltetése a következő: útvonalak zárása (Az EAP lefoghat egyirányú forgalmat, kétirányú forgalmat. Alkalmazható normál úton, kereszteződésben, többirányú kereszteződésben. Települhet hídra és folyóátkelők közelébe, de repülőtérre is); forgalomellenőrzés; fegyverek és tiltott szállítmányok felderítése; körözött személyek elfogása; katonai szállítmányok biztosítása; konvojok útvonalának biztosítása; feladata lehet még a teljes személy és jármű ellenőrzés, szelektív ellenőrzés, célszemély keresés (akinek a veszélyességi foka meghatározza a ROE (Rules of Engagement) szintet és a biztonsági követelményeket; jelöljük ki a helyét, működési idejét és feladatát. Fontos a biztonságérzet fokozása a helyi lakosság körében, így a békefenntartó erők jelenlétének a megnyugtatására is kitűnően alkalmas.
Nagy méretű városokban folyó harctevékenység esetén mind a védő, mind a támadó esetében a terület biztosítására valamint elő vagy végbiztosító feladatokra is kirendelhető. Elhelyezésének főbb elvei:
a kijelölt feladat érdekében fontos mozgási irányokat lezárja, hogy azok ellenőrizhetőek legyenek;
biztosítsa a megfelelő kilátást a közvetlen környezetére; legyen kijelölt menekülési útvonal, illetve ahol csatlakozhatnak a részt vevő erők a főerőkhöz; mind az utcaszint, mind a földalatti építmények, továbbá az emeletek magasabb szintjei ellenőrizhetőek legyenek. Zárja ki a meglepetésszerű támadás lehetőségét; a harcjármű mozgatható legyen, figyelembe véve az utcai romokat, forgalmat; lehetőség szerint a helyszín műszaki átvizsgálását és mentesítését meg kell szervezni. A fent leírtakon túlmenően figyelembe kell venni, hogy a telepítéstől számított 30-60 percig hatékony (ezt követően a ,helyiek" megkerülő utakat használnak). Az elemeket 10-20 percen belül telepíteni kell. Ezek a szempontok meghatározzák, hogy mennyi anyagot milyen gyorsan kell le-, illetve visszatelepíteni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a rendelkezésre álló erők 50%-a a közelbiztosítást kell, hogy adja. A mobil elemekből ehhez felhasználható a sorompó, forgalomterelő, harckocsiakasztó, jelzőtábla. A kordon rács is használható, elsősorban nagyobb településeken, ahol rengeteg gyerek bámészkodik. A mobil EÁP elemei alkalmasak átvizsgáló öböl biztosítására. Számos esetben előfordul, hogy a kiküldött járőrnek ideiglenes ellenőrző-áteresztő pontot kell telepíteni, mely a mobil elemekből gyorsan végrehajtható, ráadásul a hely igénye is csekély, hiszen egy 3,5 tonnás teherautó platóján elfér. Konvojkísérés esetén is használhatók a mobil elemek, hiszen egy hosszabb menet során számos tervezett illetve nem tervezett megállás bekövetkezhet. Ezen pihenők alkalmával használhatók a mobil útjelző táblák, valamint a fontosabb járműveket harckocsiakasztókkal lehet védeni, a különböző bekötő utakra fekvőrendőrök telepíthetők.
Az EÁP FŐ RÉSZEI BEMUTATÁSA
A bemutatásnál nem térek ki külön a mobil ellenőrző-áteresztő pont berendezésére, hiszen annak részei megtalálhatóak az állandó áteresztő pontnál is.
Állandó jellegű ELLENőRZő PONT Ellenőrző —ÁtvizsgálóRész (udvar)Védelmi épitmények. akadályokkal. tüzek,- allésokkal. külső Gyűrűvel.ellátó elemeiForgalom Lassító. megállitó.
.
AZ ELLENőRZő-ÁTERESZTŐ PONT építményei
Sorompó Az ellenőrző áteresztő pont elemei FORGALOMLASSíró, MEGÁLLító RÉSZ A közlekedő járműveknek időben kell látniuk, hogy valamilyen útakadály következik. Az elemek bemutatásánál már jeleztem, hogy megfelelő távolságokra sebesség korlátozó táblákat kell kihelyezni, melyek egészen 5 km/h-ig korlátoznak, fokozatosan.
KORDONRÁCS, MOBILKERÍTÉS
Az EÁP-on áthaladó járművek tüzetes átvizsgálása nem a közlekedési, hanem a leálló sávban történik, ennek hiánya esetén, az út szélén. Az átvizsgáló udvar egy zárt rész, melyben meg kell oldani, hogy onnan sem járművei, sem gyalogosan ne lehessen kitörni, ill. megszökni. Ezeket a problémákat küszöbölheti ki a kordonrács, illetve a mobilkerítés. A kordonrács és kerítés felhasználható: EÁP-on személyi forgalom terelése, tömegek feltartóztatására; rövid idejű, esetleg hosszabb távra telepített katonai táborok építéséhez; polgári szférában rendezvények, sportesemények biztosítására, forgalomirányításra. A forgalomirányító, szabályozó táblákat ajánlott mobil lábakkal ellátni a gyors felszedhetőség és áttelepíthetőség érdekében. Szintén közlekedési táblákkal kell jelölni a várható útszűkületet, kötelező haladási irányt stb. A közlekedési táblák kihelyezéséhez mobil, helyben rögzíthető, könnyen áthelyezhető tartók szükségesek. Legoptimálisabb az összecsukható megoldás, háromlábú állvánnyal, egységládában történő szállíthatósággal. Az elemek bemutatásánál arra is utaltam, hogy a sebesség csökkentésére való ösztönzés érdekében, a táblákon jelzett sebességeknek megfelelő méretben forgalomlassító „fekvőrendőröket" kell kihelyezni. A lassító szakasz utolsó 40-50 méteres részen szlalom kényszerpályát kell kiépíteni Ennek a lehető leglassúbbra kell csökkenteni a járművek sebességét. Ennek indokairól szintén írtam. A szlalom részt tehát olyan elemekből kell kirakni, melyek a legkülönbözőbb járművek útját tudják állni. Kiválóan alkalmas a vasúti sínből készült — szintén már bemutatott — ím. harckocsiakasztó. Ennél az elemnél fontos feladat volt megoldani a három láb rögzítését hegesztés nélkül, csavarokkal, hiszen szétszerelve jóval könnyebben szállítható Régi gyakorlat, s szintén alkalmas a 200 literes hordó erre a célra, ha megtöltik homokkal, földdel vagy kaviccsal, sőt, így még ideiglenes fedezékként is használható. A hordók szállításkor nagy helyet foglalnak el, ezért célszerű azokat hosszában elvágni, majd az összeillesztéshez csavarkötésekkel ellátni. Az egymásba helyezett fél hordók lényegesen kisebb helyen szállíthatók. Olykor szükséges lehet a megtöltött hordó mozgatása, áttelepítése. A betonból készült, gúla alakú harckocsiakasztók nehezen szállíthatók. Ezért inkább a helyszínen készíthetők, ha szükségesek és éppen nincsenek a területen. A példaként megemlített hordó illetve gúla azt igazolja, hogy ezek a módszerek rendkívül idő- s munkaigényesek, az általam javasolt elemek kiválóan helyettesíthetnék azokat. A lassító-megállító rész utolsó eleme a sorompó. Bizonyított, hogy általában a sorompó önmagában nem bír megállító képességgel. Ahhoz, hogy ennek a célnak megfeleljen jóval nehezebb elemekből kellene legyártani, amely körülményesebbé tenné a szállítást és a telepítést. Mint arra már utaltam a sorompó előtti nagy „fekvőrendőr" elemeket kell úgy kialakítani, hogy a sorompókezelő személyzet azt átállítva megakadályozhassa a sorompó áttörését.
A részben (szögben) nyitott sorompóval terelni lehet a járművet az átvizsgáló udvar felé. Elkészítése javasolt szerelhető elemekből, nehézkes ellensúlyok nem szükségesek, csak tartók a homokzsák-ellensúlyok részére. Az éjszakai üzemeltetés szükségessé teszi a szlalom út és a sorompó megvilágítását. A szlalom utat kijelölő akadályelemekre és a sorompóra ezért világító testek rögzítésére alkalmas tartókat kell szerelni.
ÁTVIZSGÁLÓ UDVAR
Az EÁP-on áthaladó járművek tüzetes átvizsgálása nem a közlekedési, hanem a leálló sávban történik, ennek hiánya esetén, az út szélén. Az átvizsgáló udvar egy olyan zárt rész, ahol meg kell oldani, hogy onnan sem járművel, sem gyalogosan ne lehessen kitörni, ill. megszökni. Az EÁP-ra beengedett járművet „kényszerpályán" javasolt az átvizsgáló udvar felé irányítani. Erre alkalmas a szögben nyitható sorompó, kombinálva a fekvőrendőrökkel. Nehezebb akadályok nem helyezhetők el, hiszen más, nem ellenőrzött járművek mozgását nem lehet hosszú távon tartóztatni. Legfontosabb megakadályozni, hogy az ellenőrzött jármű erőszakkal visszatérjen az útra, ezért ide sávelválasztókat kell telepíteni. A polgári életben használt beton sávelválasztók nagyon nehezek, ezért javasolt zárt idomból készült keretre vasúti sín megerősítést szerelni és a felső részre szögesdrót-akadályt helyezni. A kiemelten terroristaveszélyes helyeken lehet magasabb térelválasztót alkalmazni, védendő a környezetet az ellenőrzött jármű esetleges felrobbanása, vagy más öngyilkos merénylet esetén. Nyílt terepen az egész átvizsgáló udvart szükséges körülkeríteni akár a bemutatott kordonráccsal vagy mobil kerítéssel, de legalább szögesdrót akadállyal, amit a veszélyes irányban ki lehet egészíteni a már említett erősebb útakadályokkal. Az átvizsgáló udvar be- és kijáratához elegendő egy-egy ún. nyitható „fekvőrendőr" sor, mobil be-kihúzható szögesdrót akadállyal kombinálva. Tartós üzemeltetés és nagy személygépkocsi forgalom esetén, az alacsony hatástávolság okán érdemes könnyű felálló rámpákat tartani az átvizsgáló udvarban.
PIHENŐ, ELLÁTÓ ELEM
Az ellenőrző-áteresztő pontot működtető személyzet (raj vagy szakasz) pihentetése, ellátása érdekében pihenő-ellátó részt kell telepíteni. Ennek nagysága és komfortfokozata főleg attól függ, hogy milyen messze van az EÁP a katonák alaptáborától. Nagy távolság esetén az EÁP akár ideiglenes táborként is funkcionálhat, pihenési, tisztálkodási, étkezési lehetőségekkel. Ebben az esetben a pihenő részt a lehető legveszélytelenebb helyen, az átvizsgáló udvartól a lehető legnagyobb távolságra kell telepíteni.
VÉDELMI ÉPíTMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK
Az ellenőrző-áteresztő pont eddig megismert három fő részének fontos elemei a védelmi építmények és eszközök. Ezen építmények védik a szolgálatot ellátó katonákat, járműveket, eszközeiket, a különböző fegyverek tűzhatásaitól, robbanások repeszeitől. A védelmi építmények közé általában a következők tartoznak: védő-tüzelőállá sok, a személyi állomány részére; a többfunkciós torony; védő-tüzelőállások a harc-, és gépjárművek részére valamint tüzérségi tűz elleni óvóhely; tároló helyek az áramforrás aggregátor, a tartalék lőszer, és a tartalék üzemanyag részére; az egész EÁP-ot körülvevő kombinált védmű. A békefenntartásban alkalmazott védelmi építmények nem a hagyományos harc logikájának megfelelően készülnek. Nem cél a rejtés a föld színe alá, nem cél az álcázás. Ellenkezőleg, fő cél a jelenlét demonstrálása a minél jobb láthatóság.
FONTOS!
Látni és látszani!
Ezért építenek magas tornyokat, melyen az ENSZ-, vagy más, esetleg nemzeti zászló ki van tűzve. Ezért vannak az építmények élénk színekkel (fehér, piros, kék) lefestve. Ugyanakkor számolni kell fegyveres provokációra, orv- és öngyilkos merényletekre, a szemben álló felek konfliktusának kiújulására stb.
Így az építményeknek kettős funkciója van, kifelé a béke „reklámjai", befelé védelmet nyújtó menedékek. Védő-tüzelőállás a személyi állomány részére: Már az elnevezés is arra utal, hogy fő funkció a védő, másodlagos szükségesség a tüzelés. Védő-tüzelőállásokat kell elhelyezni az EÁP bejáratánál, az átvizsgáló udvarban dolgozók részére, az őrség védelmi terve szerinti kiemelt helyeken.
Az EÁP-ot működtető teljes állomány részére ki kell építeni védő-tüzelőállásokat, melyeket az EÁP lezárása, megtámadása, vagy más vészhelyzet esetén foglalnak el a katonák. A védő-tüzelőállások általában két fő részére készülnek. A föld felszínére telepített állásoknak jó kilátást, jó kilövést, a lövedékek és repeszek ellen pedig védelmet kell nyújtani. Előnyös a csapadék elleni védelem megoldása, mindemellett több óra monoton itt tartózkodásra is alkalmas kell, hogy legyen. A kiépítettség fokát illetően lehet egyszerű mellvéd, vagy körbe épített „rejtett" bejárattal rendelkező állás. Repeszek ellen csak az utóbbi véd. Célszerű olyan védő-tüzelőállást konstruálni, melynek első elemeként gyorsan fel lehet építeni egy mellvédet, majd — ha az idő és a körülmények engedik — továbbépíthetők. Legcélszerűbb zárt szelvényből és vasrácsból, olyan keret készítése, mely közé homokzsákok helyezhetők. Ezzel a módszerrel, sokkal kevesebb homokzsák ill. faanyag szükséges. Mindkét „golyófogó" anyagot evidenciában kell tartani, hiszen nem mindenütt lelhetők fel elegendő mennyiségben. Erre a célra tökéletesen megfelelnek a fejezet első részében bemutatott fedezék- és tüzelőállás-elemek. A többfunkciós torony: Az EÁP központi helyén, az átvizsgáló udvarral ellentétes oldalon célszerű felépíteni a tornyot. Az elemek bemutatásánál kiemeltem azt, hogy a torony biztosítja az EÁP és környékének állandó megfigyelését, a rálátást a magas felépítésű gépkocsik tetejére, a reflektorok, hangszórók és más híradástechnikai eszközök elhelyezését. Az is nagyon fontos követelmény, hogy a tornyot szükség esetén gyorsan el tudják hagyni, ezért a hagyományos lépcső nem feltétlenül szükséges. A feljutáshoz elegendő egy oldallétra, a lejutáshoz, pedig egy un. mászócső (lásd tűzoltó laktanyák). A torony vázát kell megkonstruálni, és viszonylag rövid elemekből „legószerűen" összeállítani. A torony vasráccsal ellátott dupla falai közé a helyszínen elhelyezett homokzsákok, vagy farönkök nyújtják a védelmet. A torony lábait is körül lehet építeni homokzsákkal, így kialakítható egy kis védett helyiséget, esetleg tüzelőállás. A hideg ellen a belső falakra helyezhető hőszigetelő béléssel, homokvihar ellen méretes ponyvákkal lehet védekezni. Mind két esetben plexiablakot kell használni.
Védő-tüzelőállások a harc- és gépjárművek részére: Lehet a járművek részére homokzsákokból, földhányásból, tüzelő-védő állást építeni, ami igen nagy munka. Sokkal célszerűbb az előző részekben bemutatott elvek alapján keretet készíteni homokzsákok ill. farönkök részére. Legfontosabb azonban egy, a harcjármű elé és oldalaihoz, drótszövet kifeszítése alkalmas mobilkeret készítése, melynek magassága állítható. A páncéltörő rakéták stabilizátor szárnyai ugyanis fennakadnak a drótszövetben. Az EÁP vagy más építmények telepítésénél elsődleges feladat az ott lévő harc- és gépjárművek elé a drótháló kifeszítése, a későbbiekben természetesen előnyös más védelem létrehozása is. Fontos szempont, hogy a járművek figyelőműszerei, fegyverei akadálytalanul működjenek.
Tüzérségi tűz elleni óvóhely:
Nem minden esetben szüksége és nem minden esetben van lehetőség a kiépítésére. Ismert módja a föld felszíne alá fém elemekből készült ún. könnyű típusú óvóhely, vagy a farönkökkel kibélelt és aládúcolt földalatti építmény. Mindkét megoldás anyag- és munkaigényes, építése nagy helyszíni felfordulással jár. Meggondolás és kísérlet tárgyává kell tenni egy konténer módjára szállítható óvóhely megépítését, melyet nem szükséges föld alá ásni, e nélkül is ellenállna tüzérségi gránátoknak, páncéltörő fegyvereknek. Mindamellett, hogy a konténer óvóhely igen ellenálló anyagból, több rétegű fallal készülne, köréje lehet építeni drótkerítést (páncéltörők elleni védelem), emelni lehet homokzsákfalat, vagy földhányást. A konténer-óvóhely belsejébe szükséges önálló áramfonású világítás, szűrő-, szellőző berendezés, csak belülről nyitható vészkijárat, figyelőállások a harckocsik mintájára. Azon EÁP-on és más hasonló szolgálati helyen, ahol van óvóhely, ott helyezik el a tartalék rádiót és a túlélőkészletet. Egy ilyen konténer-óvóhely elkészítése és szállítása nem olcsó, azonban megléte hatványozottan növeli a békefenntartó katonák biztonságérzetét, komoly veszély esetén a túlélő képességet. Ennek meglétéig a célnak megfelel a már bemutatott fedezék.
Tárlóhely az áramforrás aggregátor, a tartalék lőszer, és tartalék üzemanyag részére:
Áramforrás aggregátor még meglévő vezetékes áramellátás esetén is szükséges, tartalék lőszert és üzemanyagot csak külön parancsra kell tárolni az EÁP-on, vagy más hasonló helyen, kizárólag aggregátoros áramfejlesztés esetén mindenképpen szükséges tartalék üzemanyag. Egyiket sem szabad nyíltan, látható módon elhelyezni, ill. tárolni. Az áramfejlesztő aggregátort lehet telepíteni hasonló építményekbe, mint a személyi tüzelőállás, természetesen lőrések nélkül. Az áramfejlesztők hátránya, hogy nagyon hangosak, főleg az éjszakai csöndben, ez dupla homokzsákfallal csökkenthető. A tartalék lőszert és a tartalék üzemanyagot asz EÁP ellentétes, egymástól legmesszebb lévő pontjain kell tárolni. Az EÁP-ot általában könnyű-gyalogos, gépesített lövészerők üzemeltetik, ezért kis űrméretű gyalogsági lőszert, harcjárművek megléte esetén is max. 30 mm-es gépágyú lőszert kell tárolni. A mennyiség sem nagy, általában fegyverenként két-három javadalmazásról van szó (egy a katonánál van), így a tárolandó lőszer valószínűleg elfér kb. 5-6 nagy, de még emberi erővel mozgatható ládában. Tilos a lőszert a torony alá, az óvóhelyre, vagy bármely olyan más részre tenni, ahol sok ember tartózkodik. A tartalék lőszer épületben történő elhelyezése esetén gondoskodni kell a beomlás elleni védelemről. Az épület teljes aládúcolása nem járható, mivel igen nagy munka. Épületek, zárt részek hiánya esetén a nyílt terepen kell tároló helyet készíteni a tartalék lőszer számára. Legcélszerűbb a ládákat homokkal kibélelt, vízelvezető árkokkal ellátott mélyedésbe helyezni. Ennél a témánál külön figyelmet érdemelnek a nagyobb lőszeres ládák. A ládák robbanása estén, a robbanás körkörösen terjed, hiszen azt a hirtelen fejlődő, nagy mennyiségű gáz okozza. Meggondolandó lenne olyan tároló ládák készítése, melyek alja és oldalai igen erősek, a teteje viszont meg van gyengítve, úgynevezett „repülőtető"-vé. Robbanások esetén, mivel a lőszerek nem egyszerre robbannak, már az első felrepítené a láda tetejét. A további robbanások ereje is fölfelé hatna. Ebben az esetben is használhatóak a bemutatott s általam javasolt TÁS elemek, amelyek alkalmasak ilyen tároló hely kiépítésére is. A tartalék üzemanyag tárolása is igen veszélyes, érdemesebb kannákban, mintsem nehézkes hordóban tárolni. Az előzőekben leírt „védő-tüzelőállásszerű" építmény szükségszerűen alkalmas, főleg kannák tárolására. Természetesen előfordulhat, hogy hordókban szükséges tárolni az üzemanyagot, ebben az esetben hasonló építményt kell készíteni, mint azt a tartalék lőszer nyílt színi elhelyezésére javasoltam.
Az egész EÁP-ot körülvevő kombinált védőmű:
Az EÁP-on belül létre kell hozni egy úgynevezett belső védelmi gyűrűt, mely külön-külön körülveszi az átvizsgáló udvart, a tornyot, a pihenő ellátó helyet stb. Erre a célra kitűnően felhasználhatóak a korábban bemutatott különböző harckocsiakasztók, fekvőrendőrök, mobil drótakadályok, és más elemek. Az EÁP biztonsága érdekében szükség van egy külső védelmi gyűrűre is, mely minimum a kézigránátdobás távolságán (50-60 m) kívül helyezkedik el. Az EÁP-ot körül kell venni személyek elleni behatolás-védelemmel, ez drótkerítést vagy mobil drótakadályt jelent, ami célszerű jelző-riasztórendszerrel kiegészíteni. A veszélyes irányokat járművek behatolása ellen is védeni kell. Az ellenőrző-áteresztő pontok általános bemutatása után kiemelek néhány specifikumot, mely az állandó valamint a mobil ellenőrző-áteresztő pontok telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatos.
MOBIL ELEMEK ALKALMAZÁSA EGYÉB BÉKEFENNTARTÓI FELADATOKBAN
Írásom következő részében a többi, általam fontosnak ítélt békefenntartói feladatok aspektusából vizsgálom a mobil elemek használhatóságát. Őrzés-védelem vonatkozásában. A KFOR által kidolgozott PRDSS (Properly Designated Special Status) objektumok őrzésével és védelmével kapcsolatos feladatokban is rendkívül használható eszköznek bizonyulna a mobil műszaki építménycsalád. Ennek az elméletnek az a lényege, hogy a kijelölt objektumok (vallási létesítmények, UNMIK létesítmények, bázisok, kissebségi települések) védelmét több lépcsőben települő erőkkel és eszközökkel biztosítják.
Három „gyűrű" van kijelölve az objektum körül, ZÖLD, KÉK, PIROS és a veszélyeztetettségnek megfelelő szint kerül aktivizálásra. A zöld mező egy tágabb értelemben körülhatárolt terület, ahová a fontosabb pontokra (útkereszteződések, hidak, forgalmas pontok) Figyelő pontok, mobil EÁP-ok települnek. Figyelmeztető jelzések kerülnek kihelyezésre, hogy ez a békefenntartó erők által felügyelt terület. Ezzel ellenőrzik a terepen a folyamatokat. A kék mezőben az ellenséges tömeg feltartóztatására készülnek fel fegyverhasználat nélkül. Itt alkalmazhatóak az útzárak, TÁS-ok, fedezékek, amelyek képesek a tömegkezelő erőket biztosítani. A piros mező a legszűkebb területet foglalja magában. Itt arra kell felkészülni, hogy (akár fegyverhasználattal) képesek legyenek az objektum megóvására, támadás elhárítására, illetve civil személyek evakuálásának biztosítására. Itt jól kiépített védelmi rendszerre van szükség. Ha szükséges, a szűken vett piros mezőn kívül is lehetnek ahhoz tartozó elemek. Például egy uralgó magaslat, háztető, illetve építmény, aminek a birtoklása meghatározó a védelem szempontjából kijelölhető a piros mező részeként. Ennek időben történő megerősítése, műszaki előkészítése kiemelt feladat. Ezen elveknek az érvényesítése egy mobil műszaki elemrendszerrel hatékonyabbá tehető és jelentős időnyereséget biztosít a végrehajtók számára.
Rendezvények biztosítása esetén
Alapvető fontosságú a VIP személyek biztonságos bejutásának, valamint kijuttatásának a biztosítása, a menekülési útvonal készenlétben tartása a tömeg és a szónokok, előadók biztonságos elválasztása. Fontos a rendezvényre érkező különböző nemzetiségű esetleg vallási különbözőséget mutató csoportok elválasztása, s veszély esetén a tömeg terület-elhagyásának gyors és szervezett biztosítása. A túl sok katona jelenléte egyes esetekben csak érzelemkorbácsoló hatást fejt ki. Ezért a mobil műszaki elemek számos feladatot elláthatnak és biztosíthatnak, természetesen a minimálisan szükséges élőerő biztosítás mellett. A mobil kerítés rendkívül alkalmasnak tűnik a terek hatékony elkülönítésére, útvonalak szeparálására. Az összes EÁP-hoz használatos anyag és elem pedig nélkülözhetetlen a külső gyűrű és a belső gyűrű fenntartásához.
Keresés kutatás során
Részletes keresés-kutatás számos formáját hajtják végre a KFOR- századok a mai napig, mint például:
Egy kisváros több napig tartó folyamatos ellenőrzése mobil EÁP-ok, FIP-ok, járőrök, folyamatos alkalmazásával a területen fenntartott ideiglenes bázis (a pihentetés, eü-biztosítás, vezetési pont) fenntartásával. Fontos: a kijelölt utca szakasz lezárása és az itt található üzletek rajtaütésszerű ellenőrzése; a kisebbségi település lezárása, „Door to door" részletes keresés-kutatás végrehajtása; a vidéki többnemzedékes épületegyüttesek átvizsgálása, farmjellegű környezetben; a működő és működésen kívüli ipari létesítmények zárása, átvizsgálása. Részletes keresés-kutatás során az átvizsgálandók elkülönítésére, vagy a megvizsgált terület, objektum lezárására szintén jól alkalmazhatóak az elemek. Ezzel a biztosításban elfoglalt erők létszámát jelentősen lehet csökkenteni.
Minden egyes szituáció más-más formában igényli a műszaki elemek alkalmazását. A békefenntartói feladatok során lehet szó saját erőnk vagy fontos objektumok védelméről (fegyver, lőszerraktár, közigazgatási építmények, vezetési pontok, hidak híradó állomások, üzemanyagraktárak...). Ezen létesítmények védelméhez, a megközelítés lassításához, illetve akadályozásához szintén jelentős mértékben hozzájárulnak a mobil harckocsi akasztók, fekvőrendőrök, illetve a homokzsákfal, amely a fedezék elemeiből gyorsan felépíthető és a HESCO bástyához hasonlóan telepíthető. Ily módon a védőképesség jelentős mértékben fokozható. Utcaszakaszok lezárására, a forgalom kizárására gyorsan és kevesebb élőerő elvonásával szintén hatékonyan alkalmazhatóak az elemek. Határrendészeti műveletek végrehajtásakor Hegyvidéki területeken a határellenőrzési feladatok (Cross Border Operations) — erőteljes csempésztevékenység alkalmával — jelentős nehézségeket rónak a végrehajtó erőkre. Általában rendszertelen időközökben tervezett, illetve felderítő műveletek (Intel Driven Operations) szervezése keretében hatékonyak.
Források:
http://www.police.hu/sites/default/files/11_1998.pdf
Papp Gyula ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEKRE KIJELÖLT ALEGYSÉGEINEK FELKÉSZÍTÉSE
https://adoc.pub/papp-gyula-nya-ezredes-a-magyar-honvedseg-bekefenntarto-mvel.html
https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12105/tezis_hun.pdf?sequence=2
----------------
alapfelkészítés, kiképzés, tartalékos gyakorlás;
a katasztrófák következményei felszámolása;
a tömeges bevándorlás elleni védekezés;
őrzésvédelmi feladatok;
a Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladatai;
a Honvédelmi nevelés programjai;
Toborzási feladatok támogatása;
Helyi protokolláris feladatok ellátása, ünnepi megemlékezéseken, koszorúzásokon való részvétel.
4 Az ÖTT feladatai
KÜLÖNLEGES JOGRENDBEN
• Részvétel a honvédelmi szempontból létfontosságú
rendszerelemek őrzésvédelmében;
Területzárási, ellenőrzési feladatokban való részvétel;
Őrzésvédelmi, járőrözési feladatok végrehajtása;
Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladataiban történő részvétel;
Futár, riasztási, kiértesítési feladatokban való részvétel;
Védelem műszaki előkészítésében való részvétel;
Részvétel a polgári védelmi feladatok támogatásában;
Evakuálási feladatok végrehajtásának támogatása;
Mozgásszabadság fenntartásának segítése;
Szállítmánykísérési feladatok támogatása;
Felderítési feladatokban való részvétel;
Szállítási feladatok végrehajtásának támogatása.
Önkéntes Területvédelmi Tartalékos Alapfelkészítés
alapozó modul.
tereptan modul.
híradó - informatikai modul.
műszaki modul.
egészségügyi modul.
nem háborús műveletek modul.
I. harcászat modul.
II. harcászati modul.
I. lő kiképzés modul.
II. lő kiképzés modul.
HONVÉDELMI ISMERETEK
1
KATONAI TESTNEVELÉS
2 16
ALAKI KIKÉPZÉS
8
JOGI ÉS HADIJOGI ISMERETEK
SZABÁLYZAT ISMERET
3
MUNKA-, TŰZ- BALESET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK
MŰSZAKI KIKÉPZÉS
4
KATONAI TEREPTAN
LOGISZTIKAI ISMERETEK
EGÉSZSÉGÜGYI KIKÉPZÉS
5
HÍRADÓ KIKÉPZÉS
6
ÁLTALÁNOS LŐKIKÉPZÉS
20
ÁLTALÁNOS HARCÁSZAT
22
TERÜLETVÉDELMI ISMERETEK
14
összesen:
12
120
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése