Mikor használjuk és hogyan ez itt a kérdés. A vezeték nélküli kliens router a vezeték nélküli internetszolgáltatást teszi lehetővé, ha nincs kiépítve vezetékes internet-infrastruktúra (kábeles vagy xDSL). A szakadozásra érzékeny alkalmazásokhoz, mint FullHD video streaming, minimum 400Mbps vezeték nélküli sebesség lenne az optimális. Természetesen hagyományos vezeték nélküli routerként is használható, továbbá támogatja a passzív Power over Ethernet-et, ezért kényelmesen telepíthető olyan helyre, ahol nincs kiépítve elektromos konnektor, például a kertben vagy a padláson, garázsban, pincében. Egy access point mode / hozzáférési Pont Mód használatával vezeték nélküli eszközök kapcsolódását teszi lehetővé az eszközhöz (vezeték nélküli adapterek, USB stickek), mint pl.: laptopok, személyi számítógépek, kamerák, telefonok, táblagépek, stb. Vezeték nélküli eszközök a Hozzáférési Pontokhoz csak Hozzáférési Pont Módban tudnak kapcsolódni. Access Point Client / Wireless Client Mode /Hozzáférési Pont Kliens / Wifi Kliens Mód, hozzáférési Pont Kliens vagy Wifi Kliens mód teszi lehetővé, hogy a Hozzáférési Pont vezeték nélküli kliensként kapcsolódhasson egy másik Hozzáférési Ponthoz. Más szóval, ezen mód teszi vezeték nélküli klienssé a Hozzáférési Pontot, illetve az eszközt, melyet a hozzáférési ponthoz kábelesen csatlakoztatott. Ezen mód által kapcsolódhat a hozzáférési pont egy másik hozzáférés ponthoz. Az AP-t ne bridge, hanem repeater módba kell állítani, írjul be a router mac addressét az ap-ba és akkor a router jelét ismétli tovább, csatorna és a háló neve is ugyanaz marad mint a routeré, így repetear funkciót érünk el. Mint Vezeték Nélküli Jelismétlő, a Hozzáférési Pont kiterjeszti az eredeti vezeték nélküli hálózat hozzáférési lehetőségeit, oly módon, hogy megismétli az eredeti Hozzáférési Pont vezeték nélküli jelét. Az eredeti Hozzáférési Pont Ethernet MAC címe szükséges a jelismétléshez, hogy kiterjeszthesse annak hatótávolságát.
Ilyen lehetőség lehet még, a Pont-Pont / Wifi Híd mód, ami teszi lehetővé két Hozzáférési Pont vezeték nélkül való csatlakoztatását, így kapcsolható össze két épület vezeték nélküli kapcsolattal.
Point-to-Multi-point / Multi-point Bridge mód hasonló a Pont-Pont / Wifi Híd módhoz, de ezen módban engedélyezett, hogy több AP csatlakozzon ugyanazon kiszolgáló Hozzáférési Ponthoz. Ennek feltétele, hogy minden Hozzáférési Pont támogatja a Point-to-Multipoint /Wireless Bridging módot. Amennyiben ezen működési mód támogatott, úgy ezen kommunikáció cask azonos szériájú termékek között fog működni.A Wireless Distribution System (WDS) mód hasonló a Wifi Híd módhoz. Ezen módban a Hozzáférési Pontok vezeték nélkül kommunikálnak egymással. Ezen módban vezeték nélküli kliensekkel nem kommunikálnak a Hozzáférési Pontok. WDS with AP Mode / WDS mód AP móddal Ezen módban a Hozzáférési Pontok kommunikálnak egymással vezeték nélkül, illetve vezeték nélküli kliensekkel is. A két hálózat összekötése számtalan előnnyel járhat.
A két hálózat összekötésével egy nagyobb összefüggő hálózat jön létre, teljesen egyenrangú csatlakozási pontokkal, azaz lényegtelen, hogy ki csatlakozik a hálózat egyik felén, és ki a másikon. Az összekötés után az egész egy nagyobb lokális hálózatot fog alkotni. Ha mind a két oldali WiFi router támogatja a WDS módot, akkor ennek segítségével is megoldható a két hálózat egybe olvasztása. A WDS mód előnye, hogy mind a két oldalon megmarad mind a két WiFi router összes csatlakozási képessége, azaz számítógépeinket továbbra is csatlakozhatjuk WiFi rádión keresztül is, és ethernet kábellel is, gyakorlatilag tetszőleges számban. Szaknyelven szólva a WiFi routerek egyszerre üzemelnek Access Point-ként infrastruktúra módban, és WDS partnerként is. A WDS mód beüzemelésének előfeltétele, hogy mindkét oldali WiFi router infrastruktúra hálózati beállításai azonosak legyenek, azaz a továbbiakban nem lehetséges a két oldali WiFi hálózatot eltérő hálózati azonosítóval (SSID), illetve eltérő kommunikációs csatornán üzemeltetni. A két WiFi router WDS konfigurációja után, természetesen a WiFi elérés továbbra is titkosítható a szokásos WPA vagy WPA2 módon, így akadályozva meg az illetéktelenek hálózati hozzáférését. De a továbbiakban az egész WiFi hálózat egy nagyobb területi lefedettségű WiFi hálózattá olvad össze, mely területen belül bárhol teljesen azonos WiFi beállításokkal csatlakozhatunk a hálózathoz, függetlenül attól, hogy az egyik oldali WiFi router szolgál-e ki bennünket, avagy a másik. Nagy hátránya a WDS összeköttetésnek, hogy a fizikailag elérhető sávszélességnek csak a felét lehet realizálni, mint használható adatátviteli sebességet. Azaz például ha két WiFi routert a távolság és az alkalmazott antennák miatt csak 18 Mbit/s sebsségen sikerült összekötni, akkor 9 Mbit/s sebességet használhatnak a WiFi adapterrel csatlakozó kliens számítógépek. A WDS kapcsolat nem csak két WiFi router között működhet. Igény esetén több hálózatot is összekapcsolhatunk segítségével. Sajnos azonban minden újabb WDS partner beiktatásával tovább felezzük az elérhető adatátviteli sávszélességet. Ezért ez nem túl sávszélesség barát megoldás. Cserében viszont bizonyos esetekben jól jöhet, hogy nem kell minden WDS partnerként működő WiFi routernek rádiós hatótávolságon belül lennie. Két távoli WiFi routerhez kapcsolódó számítógép akkor is tud egymással kommunikálni, ha amúgy egymás rádiós hatótávolságán kívül esnek. Ehhez természetesen út közben további WDS partnerként működö WiFi routerre van szükség, melyek lánc szerűen megoldják a két távoli berendezés összeköttetését.
A maximálisan támodatott WDS partnerek száma WiFi router típusonként változik. Van amelyik csak 4 WDS kapcsoaltot enged, de van amelyik akár 10 WiFi routert is megenged WDS-en összekapcsolódni (persze ez csak egy elméleti lehetőség, hiszen ez a sávszélesség feleződések miatt már kibírhatatlan lassúságot okoz). Másik nagy hátránya a WDS-nek, hogy sajnos nem egy kiforrott szabványt képvisel. Gyakran találkozni olyannal, hogy X gyártó WiFi routere képtelen Y gyártó WiFi routerével működőképes WDS kapcsolatot létesíteni, noha papíron a WDS-t mind a két gyártó routere támogatja. Előfordul az is, hogy maga a WDS működik, de csak addig, amíg a WiFi hálózatot védendő a WPA titikosítást be nem kapcsoljuk. Éppen ezért erősen ajánlott, hogy a WDS-el összekapcsolandó WiFi routerek azonos gyártó azonos típusú termékei legyenek (azaz teljesen egyformák legyenek úgy hardver, mint szoftver tekintetében). Ha erre nincs lehetőség, akkor mindenképpen ragaszkodjunk egy próbához, mielőtt ténylegesen beruháznánk egy új WDS képességű WiFi routerre. Mivel a WDS kapcsolat után az eddig két külön hálózat egy nagyobb hálózatot fog alkotni, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy az egyes hálózati szolgáltatásokat nyújtó funkciókat kapcsoljuk ki a második, harmadik, stb. számú WiFi routeren. (Pl routing funkciók, DHCP szerver, DNS szerver.) A Client Bridge (kliens híd) mód használata esetén az egyik WiFi router mint szokványos Access Point működik (az ábrán AP1 jelöléssel). Ezen az oldalon semmilyen extra funkciót sem kell megvalósítania az routernek. A másik oldali WiFi routernek kell a Client Bridge módot támogatnia (az ábrán AP2), melynek segítségével úgy kapcsolódik a másik WiFi routerhez, akár egy kliens számítógép. Csak be kell állítani az elérni kívánt WiFi hálózat azonosítóját (SSID), illetve ha titkosítás is használatban van, akkor azt is megfeelően be kell állítani. Az különbség annyi egy egyszerű kliens kapcsolathoz képest, hogy a Client Bridge módban működő WiFi router kábeles ethernet portjaira tetszőleges számú számítógépet csatlakoztathatunk. Gyakorlatilag - mint az az elnevezéséből is kitűnik - egy hidat hépez a két hálózat között, a csatlakoztatásához pedig a router WiFi adapeterét használja fel. Mivel a Client Bridge módra állított router WiFi adapterét felhasználja, ezért ezen az oldalon WiFi rádiós kapcsolatot nem használhatunk számítógépeink csatlakoztatására. Ezen az oldalon a számítógépek csak ethernet kábel csatlakoztathatók. Ha mégiscsak feltétlen szükség van WiFi hálózatra ezen az oldalon is, akkor külön Wifi routert vagy Wifi Access Point-ot kell csatlakoztatni a Client Bridge módban működő routerhez. Ügyeljünk arra, hogy a fő WiFi hálózattól eltérő hálózati azonosítót (SSID) kell adni, és ajánlatos eltérő csatornán üzemeltetni. A Client Bridge mód előnye, hogy a teljes WiFi sávszélesség rendelkezésre áll a két hálózat közötti kommunikációra. Átjátszó állomásként viszont nem üzemeltethető úgy, mint a WDS megoldás. Ha kettőnél több hálózatot kell összekötni, akkor csak csillag topológia építhető. A csillag közepén az egyetlen Access Pont módban működő WiFi router, míg körben a Client Bridge módra állított WiFi routerek lehetnek. Itt is igaz, hogy a Client Bridge módra állított WiFi routernél az egyes hálózati szolgáltatásokat nyújtó funkciókat ki kell kapcsolni (pl. routing funkciók, DHCP szerver, DNS szerver.) Ezeket az Access Point módban működő fő WiFi router játja el. A fentebb leírt működési módot egyes WiFi router gyártók WISP Bridge módnak hívják. A Client (kliens) mód használata csak egyetlen berendezés csatlakoztatását teszi lehetővé, és azt is csak ethernet kábelen keresztül. Hálózat csatlakoztatásáról nem, csak hálózathoz való csatlakozásról beszélhetünk. A Client mód esetén az egyik WiFi router mint szokványos Access Point működik (az ábrán AP1 jelöléssel). A másik oldali WiFi routert kell a Client módot támogatnia (az ábrán AP2), melynek segítségével úgy kapcsolódik a másik WiFi routerhez, akár egy számítógép. Úgyan úgy be kell állítani az elérni kívánt WiFi hálózat azonosítóját (SSID), illetve az alkalmazott titkosítási (pl. WPA2) paramétereket is. A Client módra állított WiFi routerhez csak egyetlen számítógépet csatlakoztathatunk, és azt is csak ethernet kábellel, még akkor is, ha amúgy a router több ethernet portal is rendelkezik. A Client módra állított WiFi router gyakorlatilag egy média konverter szerepet tölt be, a csatlakoztni kívánt számítógép kábeles ethernet portját alakítja WiFi csatlakozássá. Másképp fogalmazva ez a konfiguráció megeggyezik azzal, mintha a számítógépben eleve egy WiFi hálózati kártya lenne. Akkor célszerű, hanincs lehetőség (vagy nem éri meg) a csatlakoztatni kívánt berendezést WiFi adapterrel ellátni. Jó példa erre az XBox játékkonzol, melyhez ugyan gyártanak USB csatlakozású WiFi adaptert, de az ára legalább a kétszerese egy Client módban is működni képes WiFi routernek. Kábeles ethernet port viszont eleve van az Xbox-on, így egy Client módra konfigutált WiFi routerrel vagy Access Point-al könnyen és jóval olcsóbban WiFi képessé tehetjük kedvenc játék konzolunkat. A fentebb leírt működési módot egyes WiFi router gyártók WISP Client módnak nevezik.
A két hálózat összekötésével egy nagyobb összefüggő hálózat jön létre, teljesen egyenrangú csatlakozási pontokkal, azaz lényegtelen, hogy ki csatlakozik a hálózat egyik felén, és ki a másikon. Az összekötés után az egész egy nagyobb lokális hálózatot fog alkotni. Ha mind a két oldali WiFi router támogatja a WDS módot, akkor ennek segítségével is megoldható a két hálózat egybe olvasztása. A WDS mód előnye, hogy mind a két oldalon megmarad mind a két WiFi router összes csatlakozási képessége, azaz számítógépeinket továbbra is csatlakozhatjuk WiFi rádión keresztül is, és ethernet kábellel is, gyakorlatilag tetszőleges számban. Szaknyelven szólva a WiFi routerek egyszerre üzemelnek Access Point-ként infrastruktúra módban, és WDS partnerként is. A WDS mód beüzemelésének előfeltétele, hogy mindkét oldali WiFi router infrastruktúra hálózati beállításai azonosak legyenek, azaz a továbbiakban nem lehetséges a két oldali WiFi hálózatot eltérő hálózati azonosítóval (SSID), illetve eltérő kommunikációs csatornán üzemeltetni. A két WiFi router WDS konfigurációja után, természetesen a WiFi elérés továbbra is titkosítható a szokásos WPA vagy WPA2 módon, így akadályozva meg az illetéktelenek hálózati hozzáférését. De a továbbiakban az egész WiFi hálózat egy nagyobb területi lefedettségű WiFi hálózattá olvad össze, mely területen belül bárhol teljesen azonos WiFi beállításokkal csatlakozhatunk a hálózathoz, függetlenül attól, hogy az egyik oldali WiFi router szolgál-e ki bennünket, avagy a másik. Nagy hátránya a WDS összeköttetésnek, hogy a fizikailag elérhető sávszélességnek csak a felét lehet realizálni, mint használható adatátviteli sebességet. Azaz például ha két WiFi routert a távolság és az alkalmazott antennák miatt csak 18 Mbit/s sebsségen sikerült összekötni, akkor 9 Mbit/s sebességet használhatnak a WiFi adapterrel csatlakozó kliens számítógépek. A WDS kapcsolat nem csak két WiFi router között működhet. Igény esetén több hálózatot is összekapcsolhatunk segítségével. Sajnos azonban minden újabb WDS partner beiktatásával tovább felezzük az elérhető adatátviteli sávszélességet. Ezért ez nem túl sávszélesség barát megoldás. Cserében viszont bizonyos esetekben jól jöhet, hogy nem kell minden WDS partnerként működő WiFi routernek rádiós hatótávolságon belül lennie. Két távoli WiFi routerhez kapcsolódó számítógép akkor is tud egymással kommunikálni, ha amúgy egymás rádiós hatótávolságán kívül esnek. Ehhez természetesen út közben további WDS partnerként működö WiFi routerre van szükség, melyek lánc szerűen megoldják a két távoli berendezés összeköttetését.
A maximálisan támodatott WDS partnerek száma WiFi router típusonként változik. Van amelyik csak 4 WDS kapcsoaltot enged, de van amelyik akár 10 WiFi routert is megenged WDS-en összekapcsolódni (persze ez csak egy elméleti lehetőség, hiszen ez a sávszélesség feleződések miatt már kibírhatatlan lassúságot okoz). Másik nagy hátránya a WDS-nek, hogy sajnos nem egy kiforrott szabványt képvisel. Gyakran találkozni olyannal, hogy X gyártó WiFi routere képtelen Y gyártó WiFi routerével működőképes WDS kapcsolatot létesíteni, noha papíron a WDS-t mind a két gyártó routere támogatja. Előfordul az is, hogy maga a WDS működik, de csak addig, amíg a WiFi hálózatot védendő a WPA titikosítást be nem kapcsoljuk. Éppen ezért erősen ajánlott, hogy a WDS-el összekapcsolandó WiFi routerek azonos gyártó azonos típusú termékei legyenek (azaz teljesen egyformák legyenek úgy hardver, mint szoftver tekintetében). Ha erre nincs lehetőség, akkor mindenképpen ragaszkodjunk egy próbához, mielőtt ténylegesen beruháznánk egy új WDS képességű WiFi routerre. Mivel a WDS kapcsolat után az eddig két külön hálózat egy nagyobb hálózatot fog alkotni, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy az egyes hálózati szolgáltatásokat nyújtó funkciókat kapcsoljuk ki a második, harmadik, stb. számú WiFi routeren. (Pl routing funkciók, DHCP szerver, DNS szerver.) A Client Bridge (kliens híd) mód használata esetén az egyik WiFi router mint szokványos Access Point működik (az ábrán AP1 jelöléssel). Ezen az oldalon semmilyen extra funkciót sem kell megvalósítania az routernek. A másik oldali WiFi routernek kell a Client Bridge módot támogatnia (az ábrán AP2), melynek segítségével úgy kapcsolódik a másik WiFi routerhez, akár egy kliens számítógép. Csak be kell állítani az elérni kívánt WiFi hálózat azonosítóját (SSID), illetve ha titkosítás is használatban van, akkor azt is megfeelően be kell állítani. Az különbség annyi egy egyszerű kliens kapcsolathoz képest, hogy a Client Bridge módban működő WiFi router kábeles ethernet portjaira tetszőleges számú számítógépet csatlakoztathatunk. Gyakorlatilag - mint az az elnevezéséből is kitűnik - egy hidat hépez a két hálózat között, a csatlakoztatásához pedig a router WiFi adapeterét használja fel. Mivel a Client Bridge módra állított router WiFi adapterét felhasználja, ezért ezen az oldalon WiFi rádiós kapcsolatot nem használhatunk számítógépeink csatlakoztatására. Ezen az oldalon a számítógépek csak ethernet kábel csatlakoztathatók. Ha mégiscsak feltétlen szükség van WiFi hálózatra ezen az oldalon is, akkor külön Wifi routert vagy Wifi Access Point-ot kell csatlakoztatni a Client Bridge módban működő routerhez. Ügyeljünk arra, hogy a fő WiFi hálózattól eltérő hálózati azonosítót (SSID) kell adni, és ajánlatos eltérő csatornán üzemeltetni. A Client Bridge mód előnye, hogy a teljes WiFi sávszélesség rendelkezésre áll a két hálózat közötti kommunikációra. Átjátszó állomásként viszont nem üzemeltethető úgy, mint a WDS megoldás. Ha kettőnél több hálózatot kell összekötni, akkor csak csillag topológia építhető. A csillag közepén az egyetlen Access Pont módban működő WiFi router, míg körben a Client Bridge módra állított WiFi routerek lehetnek. Itt is igaz, hogy a Client Bridge módra állított WiFi routernél az egyes hálózati szolgáltatásokat nyújtó funkciókat ki kell kapcsolni (pl. routing funkciók, DHCP szerver, DNS szerver.) Ezeket az Access Point módban működő fő WiFi router játja el. A fentebb leírt működési módot egyes WiFi router gyártók WISP Bridge módnak hívják. A Client (kliens) mód használata csak egyetlen berendezés csatlakoztatását teszi lehetővé, és azt is csak ethernet kábelen keresztül. Hálózat csatlakoztatásáról nem, csak hálózathoz való csatlakozásról beszélhetünk. A Client mód esetén az egyik WiFi router mint szokványos Access Point működik (az ábrán AP1 jelöléssel). A másik oldali WiFi routert kell a Client módot támogatnia (az ábrán AP2), melynek segítségével úgy kapcsolódik a másik WiFi routerhez, akár egy számítógép. Úgyan úgy be kell állítani az elérni kívánt WiFi hálózat azonosítóját (SSID), illetve az alkalmazott titkosítási (pl. WPA2) paramétereket is. A Client módra állított WiFi routerhez csak egyetlen számítógépet csatlakoztathatunk, és azt is csak ethernet kábellel, még akkor is, ha amúgy a router több ethernet portal is rendelkezik. A Client módra állított WiFi router gyakorlatilag egy média konverter szerepet tölt be, a csatlakoztni kívánt számítógép kábeles ethernet portját alakítja WiFi csatlakozássá. Másképp fogalmazva ez a konfiguráció megeggyezik azzal, mintha a számítógépben eleve egy WiFi hálózati kártya lenne. Akkor célszerű, hanincs lehetőség (vagy nem éri meg) a csatlakoztatni kívánt berendezést WiFi adapterrel ellátni. Jó példa erre az XBox játékkonzol, melyhez ugyan gyártanak USB csatlakozású WiFi adaptert, de az ára legalább a kétszerese egy Client módban is működni képes WiFi routernek. Kábeles ethernet port viszont eleve van az Xbox-on, így egy Client módra konfigutált WiFi routerrel vagy Access Point-al könnyen és jóval olcsóbban WiFi képessé tehetjük kedvenc játék konzolunkat. A fentebb leírt működési módot egyes WiFi router gyártók WISP Client módnak nevezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése