Gazdasági informatika elmélet

1.a Ismertesse a vállalat fogalmát és a működését befolyásoló tényezőit.



A Vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet szereplőitől elkülönülten gazdálkodik. A piac közvetítésével kapcsolódik ezekhez, pénzjövedelem szerzésére törekszik. A vállalat egészét egyetlen „személynek „ piaci szereplőnek fogjuk fel. Erőforrások, azaz emberek, gépek, felszerelések, anyagok áramlanak be inputok termékeket, szállítanak ki outotok.

A vállaltban zajló folyamatok kettős jellegűek: reálfolyamatok, pénzkiadás

A vállalat célja:

Jövedelmezősség, profit szerzés, vagyon megtartás, növekedésfejlődés, piaci pozíciók megtartása, korszerűsödés a termelékenység növelése, fizetőképesség likviditás, vezetői külön célok, fizikai, és pénzügyi erőforrások megszerzése.



Termelési eszközök:

Munkaerő: az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összegsége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat.

Természeti erőforrások: a természetben szabadon rendelkezésre álló az emberi tevékenység szempontjából hasznos és hasznosítható anyagi jelenségek, amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra.

Tőkejavak: az olyan emberi tevékenység által létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak további tevékenységek számára.

Vállalkozó: a termelési folyamatot, a munka, föld, és tőkefelhasználást szervező tényező

Információ: a modern kor gazdasági folyamatának fontos része, hírközlés elektronikus eszközök.

A vállalat külső környezete:

Az egyik alcsoport a gazdaságpolitikai folyamatok, amelyekhez a vállalatok belső saját gazdasági folyamatai révén kapcsolódnak, s amelyek közvetlenül érintik a más külső tényezőkhöz, érintettekhez fűződő kapcsolataikat. A nemzetgazdasági egyensúly, a foglalkoztatás, valamint a pénzforgalom és a hozzá kapcsolódó állami gazdaságpolitikai, jogi hatósági irányítási rendszer közvetlenül érinti, befolyásolja a vállalatokat.

A legfőbb környezeti elem a piac, melynek fő kategóriái: a kereslet, a kínálat, az ár a jövedelem , és a verseny

A piac fő szereplői a vevő és az eladó



A vállalatok szervezeti formái:

Tulajdonforma szerint: magánvállalkozások, állami, szövetkezeti, önkormányzati

Jogi forma szerint: jogi személyiségű( Kft, Rt, Szövetkezeti), jogi személyiség nélküli (Bt, egyéni vállalkozó)

Méret szerint: Kis (11-50 fő) közepes (50-300 fő), nagy (300 fő fölött)

Tevékenység szerint:  Termelő, kereskedelmi, szolgáltató



Modern vállalatok jellemzői

   Összefüggő célrendszerrel rendelkezik

   Befolyással bír rá az állam, és különböző szervezetek

   Tudatosan befolyásolja a környezeti feltételeit.





1.b Ismertesse az inflációfogalmát, és az infláció fajtáit.



Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése. Ezzel szemben a defláció az árszínvonal tartós csökkenését jelenti. Tehát nem beszélünk inflációról, ha egy, vagy pár termék ára megemelkedik. Infláció az, ha a gazdaság egészében tapasztalható áremelkedés, majdnem minden termék ára növekszik. Az inflációnak feltétele még a tartósság is, az egyszeri áremelkedés nem infláció. Az infláció tehát folyamat. Az infláció mértékét az áremelkedés százalékában határozzuk meg, aminek alapja a bázis (előző) év. Tehát az infláció mértéke, vagyis az inflációs ráta a t0 időről t1 időre:

(P1-P0)\P0, ahol P0 a kiindulási év, P1 a következő év árszínvonala.

Az árszínvonal változás mértékét alapul véve megkülönböztetünk kúszó, vágtató és hiperinflációt

A lassú, vagy kúszó infláció esetében az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő. Az árak maguk nem stabilak, változásuk mértéke azonban igen, hirtelen árszínvonal változások nincsenek.

A vágtató infláció esetén az árszínvonal változása évente már két vagy háromjegyű számmal fejezhető ki. Az árak hirtelen nőnek, de a szabad kapacitásokkal rendelkező gazdaságok még vágtató infláció esetén is jó teljesítményekre képesek. A pénz gyors elértéktelenedése miatt ekkor a gazdaság szereplői vagyonukat pénz helyett más értékállóbb befektetésekben, például aranyban, vagy ingatlanban tartják. Ez megnöveli a tartós fogyasztási cikkek keresletét, ami a jövedelem növekedéséhez vezet. Ennek feltétele, hogy álljanak rendelkezésre szabad kapacitások, ellenkező esetben azonban az infláció tovább növekszik.

Hiperinflációnak az árszínvonal olyan drasztikus emelkedését nevezzük, amely már nem biztosítja a gazdasági tisztán látást. A pénz elértéktelenedik, az inflációs ráta eléri, sőt könnyen meghaladhatja a havi 100%-ot. Erre példa a már fent említett magyarországi áremelkedés 1946-ban, de az 1920-as évek elején Németország árszínvonala is hasonlóan alakult. A hiperinfláció az előző kettőhöz képest minőségileg új árszínvonal emelkedést jelent. Nem csak a gazdaságot, hanem a társadalom egészét is érinti. Ennek megfelelően más kezelést kíván, mint a kúszó és vágtató infláció.

Az infláció okai

Az infláció tartós árszínvonal emelkedés. Az árszínvonal a gazdaság termékárainak súlyozott átlaga. A termékárak az áru és pénzpiac összjátékának eredményeként alakulnak. Ha a makrokereslet meghaladja a makrokínálatot, akkor nem csak az egyes termékek esetén, hanem összességükben emelkednek meg az árak. A makrokereslet meghaladhatja a kínálatot, úgy, hogy a kereslet nő a kínálathoz képest, vagy úgy, ha a kínálat csökken a kereslethez képest. Ezek alapján beszélhetünk keresleti, vagy költség- (kínálati) inflációról.



1.c A pénz fogalma kialakulása, valamint a mai –és a holnapi pénz összehasonlítása

Az árupénz: a fejlődés folyamán a sok-  sok eltérő termék közül kiemelkedett egy termék, amely különleges tulajdonságai alapján alkalmas volt arra, hogy csereeszközül szolgáljon. Létrejött az árupénz. Ilyen árupénz volt a só, az állati bőr, a gabona. Hosszú időn át az általános csereeszköz szerepét az árupénz töltötte be. Az árupénz jellemzője, hogy használati értéke és értéke is volt. Használati érték: a termék olyan tulajdonsága, amely emberi szükségletek kielégítésére teszi alkalmassá. Érték: a termékben megtestesülő az az emberi munka, amely az árut létrehozta. Árupénz csereeszköz, használati értéke és értéke van. Bimetalizmus: amikor mindkét nemesfémet elfogadták fizetőeszközként arany Európa, ezüst-Ázsia. Monotalizmus: amikor csak egy nemesfémet fogadtak el fizetőeszközként.

A pénz fogalma: a pénz a társadalmi fejlődés eredménye, az áruk általános halmazából kiváló különleges áru.

A pénz funkciói: Értékmérő: minden áru mértéke kifejezhető pénzegységben

 Forgalmi eszköz: árucserét közvetíthet a pénz mindent pénzért veszünk illetve adunk.

 Fizetési eszköz: nem kell egy időben történnie az eladásnak és a vételnek.

 Felhalmozási eszköz: kincsképzés tartalékok

 Világpénz: országok között elfogadott dollár, márka, euro

Papírpénzek:  klasszikus papírpénz: állam bocsátja ki és bármikor aranyra váltható

 klasszikus bankjegy: mindig valamely bank váltója.

Hitelpénz: olyan bank passzíva, amely ellátja a pénznek forgalmi eszköz, fizetési eszköz és felhalmozási eszköz funkcióit. Hitelpénz: egyoldalú kötelezettségek teljesítésére alkalmas, tartalékolható.

A mai pénz -a pénz jelenértéke: A jövőbeni kapott pénz mai értéke: Úgy számítjuk ki, hogy a jövőbeni bevételt a kamatrátával diszkontáljuk:

  1 Ö= pénzösszeg

Jelenérték = Ö x_____________ r= kamatláb

 (1+r)n n= évek száma

  (1+r)n =kamattényező

A jövőbeli bevétel mai értékét a következő tényezők befolyásolják: a bevétel pénzben kifejezett nagysága, a diszkontráta nagysága, a bevétel jelentkezésének időpontja. A jelen idő ponthoz viszonyítva minél távolabbi időben jutunk hozzá azonos összegű bevételhez a kapott bevétel jelenlegi értéke annál kisebb lesz. Minél hamarabb jutunk hozzá annál nagyobb lesz a mai érték.

A holnapi pénz a pénz jövőbeli értéke: A ma befektetett egységnyi pénzösszeg mekkora összegre növekszik egy előre meghatározott időtartam végére a számításban vett kamatláb alapján

Egyszerű kamatozással:  Pénzösszeg+ kamat= jövőbeli érték

 kamatláb

 Kamat= pénzösszeg x___________

 100

Kamatos kamatozással: Jövőbeli érték= pénzösszeg x kamattényező Ön= Ö x (1+r)n

A pénzügyi gyakorlatban a pénz jövőbeli értékét kamatos kamat számítással határozzák meg. Minél magasabb és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje, annál nagyobb a pénzösszeg felnövekedett értéke.

Pénzkínálat: minden pénznek ára van ez a kamat

Pénzkereslet: tranzakciós: zavartalan ügyletmenet, spekulációs: nyereségszerzés, biztonsági: tartalékolás

Pénzteremtés: jegybank: papírpénz és érme kibocsátás, kereskedelmi bankok: hitelnyújtás, valuta megvásárlás, kamatfizetés

Deviza: valutára való követelés, Valuta: fizetőeszköz, papírpénz

Multipikátor: kötelező tartalékráta: megmutatja, hogy mennyi pénzt tudnak teremteni a bankoknál elhelyezett egységnyi pénzből.



2.a A vállalkozás életgörbéje. Mi a BCG mátrix lényege, és hogyan használható fel a stratégiai tervezésben

a vállalkozások számára termékeik, vagy szolgáltatásaik értékesítéséből származó árbevételük és a keletkező profit nagyságának alakulása, sikeres működésük, szempontjaiból alapvetően fontos. Ezt az összefüggést mutathatjuk be  a termékciklus modellel, melynek négy szakaszát különböztetjük meg.

1. Piaci bevezetés szakasza:  az új termék forgalma lassan emelkedik. Az árbevétel növekszik, de a befektetett pénz még nem hoz nyereséget

2. Piaci növekedés szakasza: a már ismert terméket keresni kezdik, a forgalomnövekedés felgyorsul. A gyártási kapacitást és az elosztási csatornák számát növelni kell.

3. Piaci érettség szakasza: a termék forgalma elérte a maximumot, de már nem növekszik, a piac telítődött. Az árbevétel és a nyereség is elérte a maximumot. A termék előállítását és forgalmazását maximális szinten kell biztosítani.

4. Hanyatlás szakasza: a termék forgalma visszaesik, az árbevétel csökken. Az elosztási csatornákat fel kell adni és időben vesztesség nélkül, vagy minimális ráfizetéssel leállítani az adott termék forgalmazását

A BCG mátrix két tényező alapján értékeli a stratégiai üzleti egységek helyzetét a piaci növekedés, a relatív piaci részesedés.

Mindkét tényezőre két fokozatott alkalmaznak alacsony magas

A piaci részesedést úgy határozzák meg, hogy az adott termék értékesítését viszonyítják a legnagyobb versenytárs értékesítéséhez. Ha a versenytárs jobb pozícióban van, ez a mutató 1-nél kisebb. 1-nél nagyobb mutató, ha vállalatunk a piacon vezető tényező.





































BCG mátrix - szolgáltatások élettartama, egyúttal a szolgáltatás helye a piacon. Segít eldönteni, hogy egy szolgáltatás fejlesztésére fordítsanak-e további összegeket.

• sztár - kereslet folyton nő

• kérdőjeles szolgáltatás - kereslet nő, de a lehetőségek nem biztosítottak

• fejőstehén - régi szolgáltatás leszálló ágban

• döglött kutya - kis kereslet, kis lehetőség

2.b A makrogazdasági tevékenységek számbavétele (MSP és SNA rendszer)

A világgazdaság makroszintű egységeinek a nemzetgazdaságokat tekintjük. Felmerült az igény annak meghatározására, hoghy bizonyos idő alatt a termelés során mennyi jövedelem képződött, és hogy az országban a gazdálkodásban különböző szerepet játszó csoportok külön-külön és együttesen mennyi jövedelemhez jutottak.

A múlt században is készítettek erre vonatkozó adatsorokat Az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején a Szovjetúnióban kialakították az MPS (Material Product System) számlarendszert. Ez azonban csak az anyagi termelésre terjedt ki és figyelmen kívül hagyta a nem anyagi szolgáltatásokat. A volt KGST országok használták ezt a rendszert, de a KGST megszűnésével ezek is áttértek az SNA- ra. Az SNA- t az országok közötti összehangolódás érdekében többször 1953-ban, 1968-ban és 1993-ban is egységesítették.

SNA rendszer: szerint  számítjuk a jövedelmünket, ami minden anyagi és nem anyagi javakat számításba vesz.

SNA rendszer két nagy kimutatási rendszer:

FLOW: adott időszakra vonatkozó termelést vizsgál

STOCK: adott időpontra vonatkozó vagyoni állapotot vizsgál

Az SNA FLOW alapmutatói

Hazai típusú mutatók: a jövedelem kimutatás az országhatáron belül történi

Nemzeti típusú mutatók a kimutatás állampolgárság alapján történi.

Mindkettőn belül:

Bruttó kimutatás

Félbruttó kimutatás

Nettó kimutatás

GO:  Bruttó kibocsátás  folyó termelő felhasználás

GDP:  (Bruttó hazai termék )az egy nemzetgazdaságban 1 év alatt létrehozott bruttó jövedelmet bruttó hazai terméknek nevezzük . Az SNA első számú alapmutatója.

NDP: (Nettó hazai termék) a nettójövedelmet úgy kapjuk meg, ha a bruttó jövedelemből levonjuk az évi amortizáció összegét GDP- amortizáció= NDP

Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek egy év alatt az elsődleges elosztás során akár belföldről akár külföldről megszerzett összese bruttó jövedelemét bruttó nemzeti jövedelemnek  GNI -nek – amortizáció  a nettó nemzeti jövedelemnek NNI nek nevezzük

GNI amortizáció= NNI

GDP

+ hazai gazdasági szereplők külföldi munka és tőkejövedelem

- külföldi gazdasági szereplők hazai munka és tőkejövedelem

GNI bruttó nemzeti jövedelem

NDP

+ hazai gazdasági szereplők külföldi munka és tőkejövedelem

- külföldi gazdasági szereplők hazai munka és tőkejövedelem

NNI nettó nemzeti jövedelem

NNI+ amortizáció= GNI

STOCK típusú rendszer: a nemzeti vagyont mérjük.

Három szint:

Reálvagyon: tárgyiasult vagyonok

Pénzügyi vagyon: pénzeszközök

Szellemi vagyon: emberi tényező tudás

2.c Pénzforgalom fogalma, csoportosítása. Ismertesse az átutalási és beszedési megbízás jellemzőit.

A pénzforgalom gyűjtő fogalom, amely a pénztulajdonosok között pénzmozgások összegségét fejezi ki, foglalja magában.

A pénzforgalom lebonyolítása végbemegy:

   Közvetlenül: a gazdasági élet szereplői egymásnak közvetlenül fizetnek teljesítenek

   Közvetve: a gazdasági élet szereplői elszámolásaikat, fizetéseiket hitelintézet által vezetett számlán bonyolítják le.



A Fizetési forgalom: a bankszámlák közötti elszámolás előfeltétele, hogy a fizetésre kötelezett és a kedvezményezett rendelkezzenek bankszámlával. A bank a fizetésre kötelezett számláját megterheli, a jogosult bankszámláján elismeri az elszámolás összegével. Ennek gyakorlati lebonyolítása attól függ, hogy a bankszámlák közötti elszámolás melyik módozatát alkalmazzák. Az elszámolás módozatai lehetnek: átutalási megbízás, beszedési megbízás (inkaszó), akkreditív, elszámolási csekk.



Az átutalási megbízás jellemzői: az átutalási megbízással a fizetésre kötelezett arról rendelkezik, a hitelintézet a nála vezetett számlája terhére, meghatározott összeget utaljon át a jogosult elszámolási számlája javára. Ez aktív fizetési mód. Az átutalásos megbízás kétpéldányos nyomtatvány, amelyet a benyújtónak minden esetben a hitelintézetnél bejelentett aláírás bejelentésen meghatározott módon kell aláírni 1.példánya a fizetésre kötelezett számlatulajdonosnak a számláját vezető bank részére adott megbízása. A nyomtatvány 2. példánya a megbízó számlatulajdonosnál marad. Ez a példány szolgál annak igazolására, hogy a kötelezett az átutalási megbízást számlavezető bankjának átadta.



A beszedési megbízás jellemzői: A fizetést a jogosult kezdeményezi. A jogosult a rendszeresített beszedési megbízás nyomtatvány benyújtásával megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy a bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget számoljon el. Ez passzív fizetési elszámolás. A beszedési megbízás lehet: határidős  beszedési megbízás a kötelezett bizonyos időn belül kifogással élhet, azonnali prompt inkaszó, csak akkor nyújtható be, ha a kötelezett előzőleg már engedélyezte.



Akkreditív előnyei: okmányos meghitelezés. A bank a vevő megbízásából fedezett mellett akkreditívet nyit, fizetési kötelezettséget vállal, amennyiben eladó az árut szállítja. Az üzleti érdekek alapján az eladó azt szeretné, ha a vevő előre kifizetné a megrendelt áru ellenértékét. A vevő érdeke viszont az diktálja, hogy az eladó előbb teljesítsen, legyen lehetősége arra, hogy fizetés előtt az árut ellenőrizze, és csak akkor fizessen, ha az eladó a szerződés szerint teljesített. Az üzletfelek ellentétes érdeke meghiúsíthatja az üzletkötést a felek között az adásvétel létrejöttét. Az áruügylet eladója és vevője közötti érdekellentétek áthidalásának módja lehet, ha a felek az adásvételi szerződésben az akkreditív fizetési módban egyeznek meg. Ez a fizetési mód lehetővé teszi, hogy a vevő és az eladó közé belépjen egy olyan hitelintézet, amelyben mindketten egyaránt megbíznak. A biztonság alapja a bank bekapcsolása a fizetési forgalom lebonyolításába. A bank ugyanis nemcsak arra vállalkozik, hogy a felek közötti fizetési forgalmat lebonyolítja, hanem maga is ígéretet tesz a fizetésre, ezáltal a vevő szerződésben foglalt fizetési ígéretét a saját fizetési kötelezettségvállalásával egészíti ki.



3.a A vállalkozások versenystratégiái és azok jellemzése. Mi a versenyhelyzet vizsgálatának tartama vállalti szinten.

A stratégia olyan koncepció, amely rögzíti a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit, meghatározza a célok meg valósulásához szükséges erőforrásokat, valamint a lényegesebb fejlesztési akciókat. Lehet 5 -10 év is. A vállalkozás sikerességének általános fontos feltétele a stratégia kialakítása és gyakorlati alkalmazása " Amelyik vállalat nem tervezi meg jövőjét, annak nem is lesz jövője." A stratégia lényeges szerepet tölt be a környezeti lehetőségek és a vállalkozások rendelkezésére álló erőforrások összehangolásában. A külső környezet a vállalkozás számára egyfelől lehetőségeket nyújt, másfelől fenyegetéseket is magában rejthet. Ezeket a vállalkozásnak fel kell tárni, elemezni és értékelni kell. A stratégia nem más mint a környezetváltozáshoz való alkalmazkodás.

A stratégia kialakulásának módjai.: a tervezői típusú, a vállalkozói típusú, és az adaptív típusú stratégia

A tervezői típusú stratégia: alapvető jellemzője, hogy a stratégia módszeres tervezési tevékenység keretében alakul ki. Akkor alkalmazható, ha a vállalkozás elég nagy ahhoz, hogy viselni tudja a stratégia elemzés és a tervezés költségeit. Legdrágább, és legidőígényesebb. A világon mindenhol a nagyvállalatok és az erősebb közepes vállalatok alkalmazzák.

A vállalkozói típusú stratégia nem tervezési folyamat eredménye. A vállalkozói stratégia a stratégiai fontosságú döntések sorozata nyomán alakul ki. Ezek a döntések elsősorban olyan témákra terjed ki, mint a működési kör alakítása, valamint a versenyképesség javítását célzó stratégiai akciók .Olyan cégekre jellemzők, ahol vállalkozás meghatározó szereplője a magánvállalkozó, aki egy kézben tartja nemcsak a tulajdonosi hatásköröket, hanem legfőbb menedzseri funkciókat is. Kisvállalkozások vagy az új vállalkozásoknál alkalmazzák. Ezek gyakran bátran vállalkoznak, kevés a vesztenivalójuk, és kevésbé elkötelezettek. A vállalkozói stratégiát az új lehetőségek keresése és a nagy lépések politikája jellemzi. Célja általában a növekedés.

A adaptív típusú stratégia Ez olyan cégekre jellemzők , amelyek bonyolult környezetben működnek, és tartózkodnak a jelentősebb stratégiai  súlyú változásoktól, a bonyolult, gyorsan változónak úgy próbálnak megfelelni, hogy konfliktus feloldó eljárásokat alkalmaznak. Lényegét az egyedi döntések sorozata, valamint azok a vállalati szabályok alkotják, amelyek megszabják az egyes fontosabb döntése helyzetekben követhető magatartást. Behatárolják a vállalat mozgásterét.  Az adaptív stratégiát áltatában a relatív megoldások jellemzik a proaktív kezdeményezéssel szemben.  A jelentkező kihívásokra keresnek válaszokat, és nem új lehetőségek felkutatását helyezik előtérbe. A kis lépések politikája a  jellemző. Nagy súlyt helyeznek a visszacsatolásra, korrekciókra.

A stratégiai tervezés folyamat főbb szakaszai:

1. a stratégiai elemzés, amely a külső környezet, valamint a vállalkozás belső helyzetének vizsgálata

2. a stratégiai célok meghatározása

3. a stratégia kialakítása, amely kiterjed az alternatívák kidolgozására és értékelésére, valamint a választott stratégia ügyében való döntésre is.

4.  a stratégiai akciók megtervezése, amelyek a stratégiai fejlesztési célok megvalósítását szolgálják.

A vállalati stratégia több szinten készül.

1. a vállalati szintű stratégia, amely az egész vállalatra kiterjedően határozza meg  a célokat, és fejlesztési irányokat.

2. üzleti egységek stratégiája, az egyes üzleti egységek divíziók stratégiai előirányzatai kerülnek kidolgozásra.

3. funkcionális stratégiák amelyek a vállalat egyes alapvető szakmai területeire határozza meg  a célokat, és fejlesztési irányokat.

A versenyhelyzet vizsgálata vállalati szinten

Át kell tekinteni, hogy a vállalkozás számára számításba jövő piacokon milyen kapcsolatokat tud kialakítani, az ugyanitt megjelenő más szereplőkkel (vevők, versenytársak, szállítók) . A stratégia tervezés folyamatában a versenyképesség vizsgálata során elemezni kell  a vállalkozásnak saját belső helyzetét is. Fel kell tárni az erős és gyenge pontjait, akció- és reakció képességét a különböző területeken létező és mozgósítható tartalékait.

Minden elemzés feladata, hol tartunk, mi a feladat ?

SWOT- analízis: egyfelől a vállalkozás belső  erős és gyenge pontjainak  feltárását teszi lehetővé, másfelől pedig a külső lehetőségek vizsgálatát teszi lehetővé.

• S = erősség

• W =  gyengeség

• O =  lehetőség

• T = fenyegetettség

Delphi-  módszer: a probléma felvetése után a megoldás a gondolatok továbbfűzéséből adódik.

Brainstroming (ötletroham): a probléma felvetése után minden jelentkező ötletet feljegeznek, majd ezeket elemzik.



3.b Ismertesse a gazdasági rendszer fogalmát tevékenységeit, a gazdasági rendszerekben végbemenő folyamatokat, az alapvető szervezeti formák (lineáris, mátrix, funkcionális, devizionális) jellemzőit előnyeit

A rendszer egymással kölcsönhatásban álló elemek olyan együttese, amelyre bizonyos rendszertörvények alkalmazhatók. Az elem a rendszer olyan része, összetevője, amelyet az egész vizsgálata érdekében célszerű megkülönböztetni. A rendszerek alkotó elemei: az elem, a folyamat, a szervezet, és az irányítás.

Az elem fogalmán a rendszernek azt az önálló műveletet végző összetevőjét értjük, amelynek bemenetei és kimenetei vannak, s a bemenetek és a kimenetek között átalakulási folyamat megy végbe.

Folyamatnak , a célhoz vezető tevékenységek összefüggő láncolatát nevezzük.

A szervezetek, olyan rendszerek, melyek meghatározott célkitűzések érdekében, különböző erőforrások igénybevételével összehangolt működésre képesek, és ennek megvalósításához belső irányítási funkcióval rendelkeznek.

Az irányítás alatt, olyan tevékenységet értünk, melynek eredményeként beavatkozás történik egy rendszer működésében annak érdekében, hogy a végbemenő folyamatokat a kívánt módon megváltoztassuk, kívánt módon fenntartsuk, illetve megállítsuk.

A gazdasági rendszer személyeknek és technikai eszközöknek szervezett csoportja, amely meghatároz a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyzete. Képes célok kitűzésére és a cél-kitűzésben meghatározott feladatok végrehajtására.

A gazdasági rendszereket csoportosíthatjuk:

   Aszerint, hogy milyen jellegű gazdasági feladatot lát el (ipari, mezőgazdasági)

   Milyen helyet foglal el a gazdaságban (makró nemzetgazdasági, mikro vállalkozás)

A szervezetek alkotóelemeik: A szervezet egy vagy többé kevésbé állandó tagsággal rendelkező emberekből álló csoport, melynek van vezető rétege. A szervezetnek formális és informális struktúráját különböztetjük meg.

A formális struktúrán a szervezet szabályozott, rendszerint írásban rögzített kapcsolatait értjük. SZMSZ. Munkaköri leírás

Az informális struktúra azokból a viszonyokból tevődik össze, amelyek a szervezet tagjainak személyes kapcsolataira épül. A kettő viszonyát úgy jellemezhetjük, hogy a formális struktúra azt mutatja, hogyan kellene működnie a szervezeten belüli munka- és az információs kapcsolatnak. Az informális struktúra pedig azt mutatja, hogy ténylegesen hogyan mennek végbe a folyamatok.

Szervezeti alapformák:

   Lineáris szervezet egyszerű, könnyen áttekinthető szervezeti forma. Egyvonalas jellegéből adódóan a belső kapcsolatok alá-fölérendeltségi viszonyok egyértelműen szabályozottak. Egydimenziós szervezet. Tagolás rendszerint tárgyi alapon történik.

   Funkcionális szervezet jellemzői: a munkamegosztás a szervezeti funkciók szerint történik. A döntési jogkörök centralizálták túlnyomó része a felső vezetéshez telepítettek. Erőteljes szabályozottság  jellemzi.

Előnye: a specializáció a termelékenység növekedését eredményezheti, a nagyfokú szabályozottság jelentősen csökkenti a koordinációs költségeket, a stabil környezet miatt a vállalati stratégia kialakítása egyszerű feladat.

   Divizionális szervezet: jellemzői: a munkamegosztás tárgyi vagy regionális elvű. A funkcionális irányító, ellenőrző és szolgáltató egységek a központban. A döntések decentralizáltak a központ és a divíziók viszonylatában. A divíziókon belül a döntések centralizáltak.  A divizionális szervezet hatékony működésének feltétele a széles termékskála, heterogén termékek. Lehetőség van termékcsaládok kialakítására. Dinamikus környezet.

Mátrix szervezet: a munkamegosztás szintjén két munkamegosztási elvet alkalmaznak egyszerre. Ezért a mátrix szervezetek a többdimenziós szervezeti formák családjában tatoznak.

Nem jellemző az erőteljes szabályozottság. A két dimenzió vezetői azonos súlyú kompetenciával döntenek a metszéspontban található problémákról.

3.c Bank, bankrendszer  fogalma. A magyar bankrendszer felépítése.

A bankrendszer egy ország bankjainak összegsége.

Az egyszintű bankrendszer jellemzője, hogy az adott ország központi bankja a jegybanki funkciók mellett közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel, lebonyolítja fizetési forgalmukat, vezeti számláikat és hitelt folyósít részükre.

A kétszintű bankrendszerben a központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó szervezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal. E bankok végzik a pénzintézeti tevékenységeket.

Három fő csoportja van:

1. passzív és aktív bankügyletek

2. pénzforgalom lebonyolítása

3. a bankszolgáltatások.

Magyar Nemzeti Bank ( MNB ) az ország központi bankja, monetáris hatóság. Feladatainak ellátása során közvetlen kapcsolatot tart a pénzügyi intézményrendszerrel. A pénzügyi intézményrendszer tagjain, alkotó elemein keresztül, azok közreműködésével érvényesíti a monetáris politika célkitűzéseit a gazdasági élet további szereplői felé.

Pénzügyi intézmények:

1. Hitelintézmények: kizárólagos joggal végez  betétügyleteket, fogadhat el saját tőkét meghaladó mértékben nyilvánosságtól  pénzeszközt, továbbá pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújthat, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végezhet

• Bankok: (kereskedelmi) minden  pénzügyi tevékenységre jogosult Alapításához 2 milliárd Ft kell. OTP, Budapest bank

• Szakosított hitelintézmények: nem minden szolgáltatásra jogosult Szakosodott Lakás-takarékpénztár, Magánnyugdíjpénztár

• Szövetkezeti: gyűjthet megtakarításokat, csak pénz újraelosztó, , kisebb összegű hitelt nyújthat. Takarékszövetkezet.

2. Pénzügyi vállalkozások 20 millió Ft alapítható. Nem gyűjthet betéteket, nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást brókercég

Azt a bankrendszert, amelyben az ország központi bankja a pénzügyi intézményeken keresztül váltja valóra a monetáris politika gyakorlatát, kétszintű bankrendszernek nevezik. A rendszeren belül az MNB gondoskodik a jegybanktanács által meghatározott monetáris politika gyakorlati végrehajtásáról, azért felelősséggel tartozik. A pénzügyi intézményrendszer tagjai pedig közvetítik és érvényesítik a monetáris politika céljait , a célok végrehajtásának gyakorlatát a háztartások államháztartás és gazdálkodó szervezetek tevékenységében. A pénzügyi intézményrendszer tagjait monetáris közvetítőknek is nevezik.

Az MNB részvényei a magyar állam tulajdonában vannak, az államot mint részvénytulajdonost  a pénzügyminiszter képviseli. Élén elnök áll miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel, megbízatása 6 évre szól.

Az MNB alapvető feladatai:

• Őrködik az ország nemzeti fizetőeszköze, a forint belső és külső vásárlóerejének megmaradása felett.

• Kizárólagos joggal bankjegyet és érmét bocsát ki a pénzforgalom lebonyolításához

• Aranyból és devizából készletet gyűjt ellátja a nemesfém- gazdálkodással kapcsolatban hatáskörébe utalt feledatokat.

Az MNB a jogszabályok keretei között jegybanki rendelkezésben szabályozni jogosult:

• a kötelező jegybanki tartalék és a likviditási tartalék mértékét, kiszámítását továbbá képzésének és elhelyezésének módját

• kötelezően alkalmazandó egyes kamatláb mértékét

• a külföldi pénznemben és nemesfémekkel a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett hitelintézeti tevékenységet

• a pénzforgalmat

• a részére szolgáltatott adatok körét, az adatszolgáltatás módját és határidejét.









4.a A termék definiálása, az áru és a szolgáltatás jellemzői Melyek a termékek jellegzetes típusai.

A termék a termelés végső eredménye, a létrehozott jószág. A termelési folyamatokban egynemű, szabványosított tömegterméket  állítanak elő. ( pl. élelmiszer, ruházati cikk, cement, tégla) A termelési folyamatok másik tipikus eredménye az összetett termék,( pl. gépek, berendezések, bútorok, és az épületek)

A termelés tömegszerűsége, illetve méretnagysága szerint tömeggyártást, sorozatgyártást, egyedi gyártást különböztetünk meg.

tömeggyártásra az jellemző, hogy ebben általában egyszerű termékeket állítanak elő nagy mennyiségben. (pl. gyufa, cement)

sorozatgyártásban olyan termékeket állítanak elő, amelyekkel kapcsolatban adott időszakban kevesebb a mennyiségi igény, választéki skála szélesebb. ( pl. gépipar, ruházat, bútor)

egyedi gyártást az egyes termékfajtákat egyedileg vagy egészen kis mennyiségben állítják elő. ( pl. hidak, hajók, épület,)

A gyártási rendszer jellege szerint a termelés lehet:

folyamatrendszerű az jellemző, hogy a termelőegységek valamilyen termék vagy termékrészegség előállítására specializálták, ugyanakkor a berendezések, illetve munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében vannak elhelyezve. A termék úgy készül el, hogy sorban egymás után elrendezett, gépeken berendezéseken halad végig. pl. az autóipar, vegyipar.

csoportos gyártási rendszerű olyan gépeket berendezéseket vonnak össze egy műhelyben, amelyek a gyártási folyamat egy technológiailag körülhatárolható szakaszához szükségesek.

műhelyrendszerű minden vállalaton belüli termelőegység a termék előállításának csupán egy szakaszát végzi el. Mindegyik termelőegységben más más technológiai kivitelezésre alkalmas gépeket helyeznek el. pl. maróműhely, esztergaműhely.

projektrendszerű az egyedi, egyszeri előállítás a jellemző, gyakran a termeléshez szükséges eszközöket és a munkaerőt viszik a munkavégzés helyéra, mint pl. építkezés.

számítógéppel integrált jellemzője, hogy a termelést és az azzal összefüggő bizonyos tevékenységek mind szélesebb körét, kifejlett állapotában a termék műszaki tervezését, a termelés tervezését és irányítását , az anyagmozgatást, és a termelést egységes számítógépes irányításra épülő rendszerbe foglalja.

Elemei:

termeléstervezés és irányítás

műszaki tervezés CAD

gyártás CAM

csoportos technológia

automatizált anyagmozgatás

robotizálás

A szolgáltatás jellemző vonásai

A szolgáltatás elvégzése nyomán új anyagi jószág nem keletkezik, megvalósulásának az eredménye  valamilyen termelési vagy fogyasztási szükségletek kielégítése, a már meglévő jószág átalakulása, módosulása, funkcióképesebbé válása.

A szolgáltatások tárgya szerint megkülönböztettünk: dolgokra javító, tisztítás, szállítás, személyekre  kulturális, oktatási szolgáltatásokat.

A szolgáltatás lehet termelő és nem termelő, vagyis fogyasztói szolgáltatás

Fizikai - anyagi jellegű és nem anyagi, szellemi szolgáltatásokat

A személyi szolgáltatás lehet: egyéni és kollektív

piacisítható és nem piacisítható

A megvalósulás, az igénybevétel időbeli ritmusa szerint: hosszú ideig folyamatosan megvalósuló szolgáltatás. pl. biztosítás vagy jogvédlem. Ismétlődő szolgáltatás pl. karbantartás. Egyszeri szolgáltatás pl. jogi.





4.b Ismertesse az információrendszer fogalmát, jellemzőit csoportosítását, az információrendszer fejlesztési módszertanok célkitűzéseit, osztályozási kategóriát, közös jellemzőit, az információrendszer használhatóságának kritériumrendszerét.

Ahhoz, hogy a gazdasági rendszerek működését követni tudjuk, szükség van a gazdasági rendszer környezetére, belső működésére vonatkozó adatok, információk gyűjtésére, feldolgozására, értékelésére. Az információs rendszerek legkisebb eleme az adat. Az információ olyan tájékoztatás, közlés, adat, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, s amelynek célja a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

Az információs rendszer az adatoknak a velük kapcsolatos információs események, a rajtuk végrehajtott információs tevékenységeknek, az előzőekkel kapcsolatos erőforrásoknak, az információk felhasználóinak, a szabályó szabályoknak és eljárásoknak a szervezet együttese.

Az információs rendszer három legfontosabb összetevője:

A felhasználók: akik az információs rendszer segítségével gyors rendszeres pontos tájékoztatást kapnak és így hozhatják meg döntéseiket.

Az információk: a feldolgozott adatok, melyek értékének meghatározása igen nehéz.

Eszközrendszer:, mely függ az információs rendszer megoldási változatától.

Az információs rendszerek csoportosítása:

Az eszközrendszert működtetési módja: manuális és számítógéppel támogatott

A rendszer célja szerint: Tranzakció orientált (termelésirányítás, marketing, logisztika ), vezetői, és irodai információs rendszerek.

A gazdasági szervezeteknek a gyorsan változó környezetben kell talpon maradni, eredményesen működni. A piacgazdaság teremtette versenyhelyzetben csak akkor érvényesülnek, ha minél gyorsabban tudnak előre jelezni, felismerni a várható változásokat. A gazdasági szervezetek ma már az adatot és az abból előállított információt, mint erőforrás tartják számon. Az információ stratégia szempontból igen fontos, mert szerepet játszik a hatékonyság növelésében  és a versenyképesség megőrzésében.

A rendszerfejlesztés általános életciklusa: A számítógépes információ rendszer létrehozásához szervezési munkára van szükség, Az információs rendszerek fejlesztésének menete lépésekből áll, ezek az általánosítható lépéseket a fejlesztés életciklusának nevezzük. Az életciklus fő szakaszai:

Probléma felmerülése: gyakorlatilag a miért? Ez az indok, mely elindít egy döntés előkészítő szakaszt.

Vezetői döntés 1: a vezetés arról dönt, hogy a változtatás szükséges, ezért felkér egy projektet, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt.

Előzetes helyzetfelmérés: igen lényeges lépéssorozata a munkának e nélkül  a további vezetői döntések nem lehetségesek. Arra kell választ adni a szervezőnek, hogy az előzetes elképzelés megvalósítható –e, ha igen hogyan, mennyiért, és milyen környezetben. Az előzetes helyzetfelmérésnek három célja van: rendszervizsgálat, felhasználói igények megismerése, jövöbeli szükségletek meghatározása.

Vezetői döntés 2: szükséges –e az új rendszer, megéri-e az új rendszert kifejleszteni, megtérül-e a beruházás, ki kaphatja a megbízást, ki fejleszti a rendszert, a fejlesztési költség a rendelkezésre áll-e, ha nem forrásból, munka elvégzésének ütemezése.

Részletes helyzetfelmérés elemzése: a vezetőkkel közösen kiválasztott megoldási alternatívák szükséges adatok gyűjtése, hosszú folyamat megfelelő mélységben meg kell ismerni a rendszert. A felmérés és elemzés után el kell készíteni a rendszertervet

Vezetői döntés 3: ez a döntés arról szól, hogy a kidolgozott rendszerjavaslatot elfogadják.

Új rendszer tervezése logikai tervezés: ilyenkor készítik el a logikai rendszertervet, mely tartalmazza már részletesen kidolgozott rendszer feldolgozási folyamatainak leírását a programozó számára pontosan leírja a bizonylatokat, output táblákat, és programterveket.

Új rendszer tervezése: fizikai tervezés mely alapján kezdődhet a rendszer létrehozása

Új rendszer létrehozása: az új rendszer tényleges megvalósítása, létrehozása, programok elkészítése, itt kell tesztelni is.

A rendszer átvétele vezetői döntés 4.: az elkészült rendszerről véleményt mond a felhasználó, ellenőrzi a fejlesztő által vállalt és elvégzett feladatokat és dönt az átvételről, esetleges módosítási igényről, esetleg a legrosszabbról a munka visszaadásról.

A rendszer bevezetése: a 4 vezetői döntés után lehetséges

A rendszer üzemeltetése karbantartása: mely magban foglalja a programhibák elhárítását ,a belső igények változása miatti módosításokat.















4.c a Nemzetközi kereskedelemben alkalmazott fizetési módok fajtái, lényege. Valuta, deviza árfolyam

A valuta, a deviza a nemzetközi elszámolásokban a fizetőeszköz szerepét tölti be. A nemzetközi kapcsolatokban kerülő nemzetközi fizetőeszköz, más ország fizetési forgalmában vesz részt, akkor valutának nevezzük ( idegen ország fizetési eszköze másik ország belső forgalmában.) A valuta mindig készpénz jelent. A deviza a külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendő követelés, formáját tekintve értékpapír, amely megtestesíti a rajta szereplő kötelezettséget. (váltó, csekk, stb.)

Valutaárfolyamon értjük valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett árát

Devizaárfolyamon értjük valamely meghatározott pénznemre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett árát

Az adott országban a devizapolitika biztosítja a belső és külső gazdasági kapcsolatok mechanizmusának funkcionálását. Elemei a devizagazdálkodáson keresztül érvényesülnek, az állam által létrehozott devizapolitikai intézkedések összegsége, ezek szervezett keretek között történő megjelenítése.

Formái:

• szabad viszonylag liberális feltételek között megvalósuló

• gazdasági integrációk által meghatározott kollektív devizagazdálkodást jelent

• duális eltörő feltételek  a deviza bel -és külföldiek számára

• kötött nemzetközi fizetéseket az állam ellenőrzi és az előírások igen szigoruk

A devizák több szempontból értékelhetők:

• tartalma

• forgalomképessége

• fedezet alapján

• esedékesség alapján

• szokás még jelölni a pénzpiac megnevezésével

Kiegyenlítésre sor kerülhet eladó ország- vevő ország valutájában, aranyban, illetve egyéb formában. A két pénz értékviszonyát a paritás mutatja ez meghatározott arányt jelent. Az értékviszony alapja lehet arany, aranyparitás, és lehet pénz vásárlóereje vásárlóerőparítás.

Az egyes valuták esetében kialakult arányok nemcsak a hivatalos paritástól függnek, hanem a kereslet és kínálat viszonyától is. Így alakult ki a devizák, valuták árfolyamértéke. A valutaárfolyam adott pénznemek a pénzpiacon érvényesülő tényleges kereskedelmi értéke, azaz belföldi pénznemben kifejezett árösszeg, amelyet a külföldi pénzért eladáskor vagy vásárláskor fizetni kell.

Adott időpontban az árfolyamot feljegyzik és közzéteszik, ezt nevezzük árfolyamjegyzésnek

Az árfolyam és a paritás között többféle viszony alakulhat ki.

• paritás és árfolyam egybeesésekor azt mondjuk a valuta árfolyam parin áll

• díszázsió alakul ki ha az árfolyam alacsonyabb, mint a paritás

• ázsió jön létre, ha az árfolyam magasabb mint a paritás

Az árfolyam alakulásának tényezői:

• termelékenység

• valuta elértéktelenedése

• nemzetközi pénzmozgás

Árfolyamjegyzés módozatai:

• belföldi valuta külföldi valutában kifejezett ára Ft/dollár

• külföldi valuta belföldi valutában kifejezett ára dollár /Ft

Vételi árfolyam: hogy a hitelintézet mennyiért hajlandó megvenni

Eladási árfolyam: a hitelintézetek által történő eladási ár

Középárfolyam: a vételi és eladási árfolyam átlaga

Keresztárfolyam: egy közvetítő valuta, deviza kiválasztása, majd meghatározzák az egyes valuták ,devizák közötti arányokat

A valuta árfolyam közgazdasági funkciói:

• kiegyenlítő hatás

• terelő hatás

• fedezeti hatás

• differenciáló hatás

A valutaárfolyam hatásmechanizmusának érvényesülése hosszú folyamat eredménye adott ország esetében a hazai valuta árfolyamának csökkenése ösztönzi az exportot és korlátozza az importot. A külföldi követelések tulajdonosai számára a hazai valuta árfolyam csökkenése kedvező, ha követeléseik külföldi valutában jelennek meg, az adósok számára pedig ugyanez hátrányossá válik.

Az árfolyamokat három csoportban lehet sorolni:

• rögzített, vagy fix: árfolyamok a dekrarált paritás körül igen szűk sávban ingadozik

• kötött árfolyam: az árfolyamot hatóságilag rögzítik, nem  a kereslet illetve kínálat alakítja

• flexibilis vagy rugalmas: a kereslet és kínálat alapján szabadon változik

Azt a valutát, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét ellátja kulcsvalutának nevezik pl. USD

Azt a valutát, amely a nemzetközi kereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentős szerepet tölt be kereskedelmi valutának nevezik pl. DEN GBP JPC

A devizapiac: a devizakereskedelemben résztvevő kereskedők, vállalatok, intézmények összességét jelenti



5.a Az adózás jogkövetelményei.

Az adó olyan szolgáltatás, amely a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló  közkiadások pénzügyi forrásainak  biztosításához a maga által megállapított mérték szerint, ellenszolgáltatás nélkül megkövetel.

Adóztató: az állam, illetve az önkormányzat, amely az adót beszedi.

Adózó: azt a természetes jogi személyt, jogi személyiségnélküli gazdasági társaságot továbbá más gazdálkodó szervezeteket, intézményeket, amelyek az adóztató adófizetésre kötelez.(Adóalanya)

Adóhatóság: Aki az adóztató nevében eljár Az állam nevében APEH, VPOP, Illetékhivatal, Önkormányzat nevében jegyző.

Az adóhatóságok a hatáskörükbe utalt adók vonatkozásában látnak el feladatokat. A hatáskör abban igazít el, hogy az adóhatóságnak milyen adókkal kapcsolatban vannak feladatai, jogai, kötelezettségei.. az adóhatóságok feladataikat a területileg, vagy funkcionálisan szervezett, a feladat ellátására illetékes szervezeti egységei által végzik. Az illetékesség arra utal, hogy a hatáskörileg jogosult adóhatóság  melyik szerve látja el az operatív feladatokat, tartja a kapcsolatot az adóztató és az adózó között.

Adóztatás: az adók megállapításával, bejelentésével, beszedésével, a nyilvántartásával , bevallásával, megfizetésével és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet kell érteni..

Adókötelezettség: gyűjtőfogalom, azokat a kötelezettségeket tartalmazza, amelyeket az adózónak teljesíteni-e kell ahhoz, hogy

   az általa fizetendő adót megállapítsa

   a megállapított adó megfizetését igazolni képes legyen

   az adóhatóság az adófizetési kötelezettség teljesítését ellenőrizhesse.

Adókötelezettségek: bejelentési, adó-megállapítás, adóbevallás, adófizetési, bizonylatok kiállítása, megőrzése, nyilvántartás vezetése, nyilatkozattétel, adatszolgáltatás.

Adó tárgya: az a dolog, az a jog, az a tevékenység, amely után az adót fizetik.

Az adó alapja: az adó tárgyának az a általában pénzben kifejezett mennyisége, amelynek alapján az adót számítják.

Az adó mértéke: azt fejezi ki, hogy az adóalap vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni. Az adó mértékét adókulccsal vagy adótétellel határozhatják meg. Az adókulcs az adóalap meghatározott százaléka.

   Lineáris adó: az adóalaptól függ

   Egyösszegű eljárási illeték

   Progresszív minél nagyobb az adó alap annál nagyobb az adó mértéke

   Sávosan progresszív az adóalapnak különböző sávokban eső részét különböző mértékű adó sújtja

Közvetlen adó: alany viseli a terhet SZJA

Közvetett adó az adó alany áthárítja a terhet ÁFA

Személyi jövedelem adó:

Magánszemély jövedelmét adóztatja az állam

Egyéni vállalkozások adózhatnak SZJA szerint

Önadózás: mindenki maga tesz eleget  kötelezettségeinek.

A szerepe az állami bevételek között: az adózás célja, hogy az állam és annak helyi önkormányzati szervei a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához , a társadalom, annak egyes rétegei számára nyújtott egészségügyi, szociális, kulturális, és sport jellegű szolgáltatásokhoz, a lakásépítési támogatásokhoz, az ország védelmének belső rendjének és jogbiztonságának megtartásához fejlesztéséhez pénzbevételekre tegyen szert. A pénzbevételek forrásai között meghatározó szerepe van az adónak.

Adóbeszedés:

Önkormányzati adóhatóság: építményadó, telekadó, kommunális adó ,magánszemélyek, vállalkozások, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó, belföldi rendszámú gépjármű adó.

Vámhatóság: vám, illeték, vámkezelési díj, import termék fogyasztási adója, termékdíj,

Illetékhivatal: illeték.

Főbb adó elemek: ÁFA, SZJA, átalányadózás, Társasági adó, Osztalékadó



5.b A munkanélküliség a modern gazdaságban. A munkanélküliség lényege, fajtái.

A munkakeresletet befolyásoló okok:

   Munkanélküliség olyan állapot, amelyben a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet. A vállalat értékesítési nehézséggel küzd, vagyis termékei iránt csökkent a kereslet. Ezért kénytelen a dogozók egyrészét elbocsátani.

   Elégtelen kereslet, ez vezet kevesebb bevételhez, kisebb jövedelemhez, majd a munkanélküliek számának növekedéséhez.. A keresletcsökkenésnek lehet konjunkturális oka, vagyis az adott országban, illetve környezetben valamely ágazat termékeit nem lehet eladni.

   A munkakereslet és kínálat szerkezetében eltér egymástól, strukturális munkanélküliségről beszélünk. A strukturális munkanélküliség nem egyszerre és mindenkorra adott. A gazdasági szerkezet kényszerű,, azaz piaci hatásokra visszavezethető változásával természetesen a munkapiac struktúrája is módosul.. a gazdasági elemzések sokáig, azt mutatták, hogy a nők körében a munkanélküliség gyorsabban nő mint a férfiakéban. Ez egyrészt a képzettségbeli különbségekre vezethető vissza, másrészt a családon belüli, hagyományos munkamegosztás is hozzájárult ehhez a tendenciához. A női munkanélküliség a strukturális munkanélküliség megjelenési formája.

   Gazdasági szerkezet átalakítása, az új helyzethez való alkalmazkodás technikai fejlődés nélkül nem valósítható meg. A verseny kikényszeríti a technikai haladást. Technológiai  munkanélküliségnek nevezzük a technikai haladás hatására kialakult állástalanságot. A világméretben egyre inkább teret hódító modern iparágak, azonban már nem használhatják a hagyományos esztergapadokat, marógépeket. Az igen pontos megmunkálás számítógépvezérelt gépeket, illetve gépsorokat igényel. Elsősorban természetesen a lecsökkentett keresletnek megfelelően a hagyományos termékek gyártását fogja vissza. ennek egyik hatása a felszabaduló munkaerő, amely a munkanélküliséget növeli. Ez a munkanélküliség elsősorban a betanított és segédmunkások körében fog jelentkezni. Ezzel párhuzamosan lehetőleg minél rövidebb idő alatt ki kell fejleszteni a technológiát , amely a megváltozott keresletnek megfelelő termelést teszi lehetővé. Így növekedni fog a kereslet a fejlesztőmérnökre és a számítógépes szakemberre.. A technológiai munkanélküliség rövid távon emelkedik, a későbbiek folyamán némileg csökken, de hosszú távon mindenesetre növekvő tendenciát követ.

   A munka iránti kereslet befolyásoló tényezője a munka költség, a vállalat által fizetett bér. A nagyobb bér önmagában nem jelent feltétlenül csökkenő munkakeresletet. Ez csak akkor következik be, ha a bérnövekedés a munkatermelékenység növekedését haladja meg, azaz ha a munkaerő saját hozzájárulásánál nagyobb mértékben részesül az előállított termékből.

A munkakínálat alakulása nem csak gazdasági kérdés, hanem demográfiai folyamatok függvénye.

Önkéntes munkanélküliség: az emberek adott reálbér mellett minden kényszerű ok nélkül nem hajlandók munkát vállalmi. kényszerű munkanélküliség, amikor adott reálbér mellett hajlandók lennének dolgozni, keresnek is munkát, de valamilyen okból kifolyólag nem találnak munkáltatót.

Adott tőkeállomány mellett növekvő jövedelem csökkenő munkanélküliséggel jár együtt, míg adott tőkeállomány mellett csökkenő jövedelem növekvő munkanélküliséggel jár együtt. A munkanélküliség 1%-kal csökken, ha a jövedelem 2,2%-kal nő. Okum törvénye. Számszerű összefüggést ír le egy gazdaság jövedelemnövekedése és munkanélküliségi rátája között.

Aktív: a munkavállalás szempontjából a munkanélküliségi rátát az aktív munkanélküliekre számolják

Inaktív mindenkire Pl.: csecsemők, gyerekek.

Minden gazdaságra jellemző a munkanélküliség 5-6%-os munkanélküliség nem jelent problémát.



5c. Beruházás fogalma, fajtái, kapcsolódó számítások. Vázolja fel és elemezze a finanszírozási rendszer ábráját (saját, belső, külső, idegen, közvetlen, közvetett)

A beruházás tárgyi eszközök létesítése, bővítésére irányuló műszaki-gazdasági tevékenység. Lehet:

• pótló beruházás keretében a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket helyettesítik újakkal.

• bővítő beruházás korábban nem létező tárgyi eszközök létesítését jelenti.

A pótló és bővítő beruházást együtt bruttó beruházásnak nevezzük. Ebből a bővítő beruházás jelenti a nettó beruházást.

A beruházások alanyai szerint lehetnek: kormányzati, önkormányzati, vállalati, és háztartási beruházás.

Ágazati hovatartozás szerint lehet: anyagi, a termelő jellegű, és a nem anyagi jellegű beruházás

Anyagi és műszaki összetétel szempontjából lehetnek: gépek, felszerelések, berendezések, építési építésszerelési és egyéb beruházás

Finanszírozás forrásai szerint: saját, vagy idegen.

Saját forrás a vállalat tőkéjének egy részét visszafizetési kötelezettség nélkül használhatja.

Belső forrás: alaptőke, nyereség, amortizációs alap Külső forrás: állami támogatás, Rt újrészvény kibocsátása, más vállalattal való egyesülés.

Önfinanszírozás előnyei: azonnal rendelkezésre áll, nincs kamat költség, nem terheli visszafizetési kötelezettség, növeli a vállalat fizetőképességét. Hátránya fékezheti a vállalat növekedési ütemét.

Idegen forrás:

Hosszú lejáratú hitelek 5-30 évig ( hosszú lejáratú fejlesztési hitel, hosszú lejáratú értékpapírok, részvény, kötvény)

Középlejáratú hitelek1-5 évig (bankhitel, bérlet, lízing)

Rövid lejáratú 1 év alatt(bankhitel, kereskedelmi hitel szállító adja a vevőnek, váltó, leszámítolás.

A beruházások hatékonysági módszerek: statikus dinamikus

A statikus módszerek nem veszik figyelembe az időtényezőt, míg a dinamikus módszereknél valamilyen formában az időtényező is megjelenik.

A statikus beruházás hatékonysági mutatók

• a beruházás átlagos jövedelmezősége

• a megtérülési idő

• a beruházások pénzeszközök forgási sebessége

 A beruházás 1 év alatt elérhető átlagos nyereség

A beruházás jövedelmezősége =                     

 A beruházás megvalósításához szükséges pénzbefektetés

 Ny

 Bj = 

 B

A megtérülési idő azt fejezi ki, hogy a vállalkozás hány év alatt kapja vissza az eredetileg befektetett pénzt a beruházás eredményeként jelentkező jövedelemből.

 A beruházás megvalósításához szükséges pénzbefektetés

A beruházás megtérülési ideje =                     

 A beruházás 1 év alatt elérhető átlagos nyereség

 B

 Bi = 

 Ny

A beruházás pénzeszközök forgási sebessége, azt mutatja meg, hogy a beruházásra fordított összeg az általa elért nyereségből hányszor térül meg a használat időtartama alatt.

 Mi = a beruházással létrehozott kapacitás használati ideje

 Bs = a beruházási összeg forgási sebessége =                   

 B :Ny

A beruházási döntések megalapozásánál a különböző értékbeni hatékonysági mutatók mellett fontos szerepe van a műszaki- gazdasági kritériumoknak, amely a termelés hatékonyságát és a versenyképességét biztosító, illetve kizáró tényezőket foglalja össze.

A műszaki- gazdasági kritériumok egy része azokat a tényezőket foglalja össze, amelyek a fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatos általános követelményeket jelentik, amelyek alapján lényegében az ítélhető meg, hogy valamely fejlesztési irány egyáltalán számításba vehető-e reális-e.

• az előállított termékek volumene, sorozat nagysága

• biztosítottak-e a termékek minőségének versenyképes szintje

• a termékek értékesítésének hazai és külföldi piac feltételei

• biztosított-e a termék gyártásához szükséges háttér

A beruházások kivitelezése

A beruházás mint tevékenység egy folyamatrendszer , amely az előkészítés megkezdésétől a létesítmény teljes üzembe helyezésig tart. Két részre tagolható az előkészítés, és a beruházás megvalósítása.

• A beruházás előkészítése: a beruházási cél meghatározása, a döntés előkészítés, a műszaki terv kidolgozása, a telephely megválasztása, az esetleges hatósági engedély megszerzése.

• a beruházás megvalósítása: az építmények kivitelezése, a gépek, berendezések beszerzése, szállítása és szerelése a műszaki átadás-átvétel és az üzembe helyezés.

6.a A készletgazdálkodás fogalma szerepe és mutatószámai

Az anyaggazdálkodás a termeléshez és az értesítéshez szükséges termékeket biztosító tevékenységek és folyamatok összefoglaló elnevezése.

A készletgazdálkodás feladatai

A készletgazdálkodás az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával, és kiszolgálásával, valamint a késztermékek, mozgatásával, tárolásával, és értékesítésével kapcsolatos feladatok ellátása a lehető leghatékonyabban, a legkisebb költségfelhasználással.

Az operatív anyagellátás Az operatív anyagellátás a termelés folyamatos ellátását biztosítja. Menete, utalványozás anyagkiadás, anyagkönyvelés, főkönyvi feladás, utókalkuláció

A készletgazdálkodás egyes területei: A beszerzés ,az anyagmozgatás A készletek nyilvántartása a tárolási folyamatra épül, alapdokumentuma a raktári anyagnyilvántartás.  A raktári forgalmat a raktári ügyrend szabályozza. Meg kell határozni a raktári forgalom alapbizonylatait és azok kiállítási módját. Az alapbizonylatok: bevételezési jegyek, kivételezési jegyek, visszavételezési jegyek .nyilvántartó karton. raktárközi átadási jegyek. A kiszolgálás a jelentkező igények kielégítése. A kiszolgálás sorrendiségét sorban állási rendszernek nevezzük.

Készletfogalmak lényegében készletszinteket, készletmennyiségeket határoznak meg.

1. Biztonsági készlet (törzskészlet minimális készlet) az a készlet mennyiség, ami alá a készletszint nem süllyedhet, amennyiben ebből a készletből felhasználnak azt pótolni kell. Megállapítása történhet becsléssel, vagy a napi felhasználás X utánpótlási késedelem napjaival

2. Jelzőkészlet az a készlet, amelynek elérésékor az utánpótlásról gondoskodni kell. Megállapítása a napi felhasználást X az utánpótlási időtartalommal + törzskészlet

3. Átlagkészlet a folyókészlet felének és a biztonsági készletnek az összege.

4. Folyókészlet az anyagellátást két  utánpótlási időpont között biztosító készlet.  Kiszámítása: a napokban kifejezett utánpótlási időközt X a napi készletfelhasználással.

5. Maximális készlet a minimális és a folyókészlet összege, a készlet nem emelkedhet ezen szint fölé.

6. Normán felüli készlet az a készletmennyiség, amivel az adott készétféleség a vállalatnál előírt készletnormát meghaladja

 Készlet és anyag-felhasználási mutatók

Készlet és anyag-felhasználási mutatók az anyagszükséglet tervezéséhez szolgálnak adatot.

Mutatók:

1. kronologikus átlagkészlet: adott időszak tényleges átlagkészletének a számbavétele oly módon, hogy a kezdő és zárónapokat 50-50%-kal a közbülső napokat pedig 100%-kal vesszük figyelembe, és így képezünk a napok számával egyszerű számtani átlagot.

2. Fajlagos anyagfelhasználás: az anyagfelhasználás és a termelt termékmennyiség természetes mértékegységben megadott hányadosa, ez a mutató adja meg, hogy egy adott termékhez fizikai mértékegységben mennyi anyagot kell felhasználni

3. Anyagellátottsági mutató: az időszak kronologikus átlagkészletének és az átlagos napi felhasználásnak hányadosa, megmutatja mennyire volt feszített a készletgazdálkodás. Értéke 1 vagy annál nagyobb lehet, az 1-hez közeli érték feszített készletgazdálkodást jelez.

4. Termelés anyagigényessége: az anyagköltség és az összes termelési költség hányados egy adott időszakban, az anyagköltség %-os arányát mutatja meg az összes költségen belül.

5. Anyaghányad mutató az anyagköltség és a termelési érték hányadosa egy adott időszakban, az anyagköltség százalékos arányát adja meg az eladási ár százalékában.

A készletgazdálkodási modellek

A készletgazdálkodás legfontosabb momentuma a rendelés, így kerülnek be az új inputok a készletgazdálkodási rendszerben. A készletgazdálkodási modellek nem mások, mint a készletgazdálkodás lehetséges rendelési módok szerinti elvont csoportosítása.

A rendelésnek két alapvető kérdésre kell válaszolni, mint két kérdésre két lehetséges válasz adható.

1. Mikor rendeljünk?

• egyenlő időközökben

• amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken

2. Mennyit rendeljünk?

• mindig ugyanannyit

• a készlet egy adott szintet érjen el.

Az egyes modelleket az különbözteti meg, hogy a kérdésekre milyen válaszkombnációt adnak négyféle modell:

1. fűrészfogmodell: a rendelési idő és mennyiség állandó

2. ciklikus modell: a rendelési időköz állandó, a rendelési mennyiség pedig a készletet egy meghatározott szintre tölti fel.

3. kétraktáros modell: a rendelési mennyiség állandó, és mindig akkor rendelünk ha a készlet egy meghatározott szintre csökken (jelzőkészlet)

4. csillapításos modell: nem állandó sem a rendelési idő, sem a mennyiség, hanem a készleteknek egy meghatározott szintre történő csökkenése esetén azokat egy meghatározott szint töltjük fel.

 Azokat az újrarendelési rendszereket, ahol a rendelési mennyiség az állandó gazdaságos rendelési mennyiségen alapuló rendszernek nevezik

Ahol a rendelési idő állandó azokat periodikus rendszernek nevezik.

A gazdaságos rendelési mennyiségen a rendelési költség és a készlettartási költség függvényében határozzák meg a rendelési tételnagyságot úgy, hogy a két költségtényező összege a lehető legkisebb legyen.

6.b Árupiac (fogyasztás, megtakarítás, beruházás.



Gazdasági folyamatok színtere a piac. A fogyasztási cikkek piacát és a tőkejavak piacát együttesen árupiacnak nevezzük.

Árupiac: az összes áru piaca összevontan, az árupiac egyensúlyban van, ha az árukínálat Y megegyezik a fogyasztási kereslet C és a beruházási kereslet I összegével. Y=C+I

Makroökonómia kereslet az árupiacon a javak azon mennyisége, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.

A makrogazdaság  pedig az a termékmennyiség, amelyet a gazdaság szereplői adott technológiai kapacitások mellett és ugyancsak adott árszínvonalon hajlandók termelni.

A makrogazdasági árukereslet függ: a jövedelemtől, a pénzmennyiségtől, és az ezeket befolyásoló tényezőktől.

Fogyasztási függvény, attól függ mekkora a makrojövedelem C=Ca+C^Y Ca autonóm fogyasztás mértéke állandó, a létfenntartáshoz kötődik,  C^ fogyasztási határhajlandóság, Y makrojövedelem. Fogyasztási függvényen azt az összefüggést értjük, amely minden tervezett jövedelemszinthez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá.

Fogyasztási határ hajlandóság: megmutatja, ha egységnyivel növekszik a makrojövedelem, akkor mennyivel nő a fogyasztás. A fogyasztási határhajlandóság egyben a fogyasztási függvény meredekségét is jelenti. Csökkenő mértékben növekszik a függvény, mert a fogyasztási határhajlandóság egyre kisebb (telítettség felé haladunk) a jövedelemszíntől független a fogyasztási kereslet.

Megtakarítás. Az a jövedelemrész amit nem költöttek fogyasztási célokra S Megtakarítási függvény: minden várt jövedelemszinthez a tervezett megtakarítást rendeli, hozzá . S = Y –C Növekvő mértékben növekszik, mert minél nagyobb a makrojövedelem, annál nagyobb hányadát fordítjuk megtakarításra. Megtakarítási hajlandóság kifejezi, hogy egységnyi többletjövedelem mekkora részét kívánják megtakarítani.

Beruházás fogalma: nettóberuházás a tőkeállomány bővítése, a bruttóberuházás ezen kívül még pótlást is tartalmaz.

Árupiaci egyensúly: Y=C+I

Egyensúlyi jövedelemről beszélünk, ha a tervezett jövedelem egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás összegével.

Ha nő a beruházás, nő a makrojövedelem.

_Beruházási multiplikátor: megmutatja, ha egységnyivel nő a beruházás, akkor mennyivel nő a makrojövedelem.

Egyensúlyi jövedelem. ha tervezett = tervezett fogyasztás + szándékolt beruházás.

6. c Pénz és tőkepiac. Tőzsde, tőzsdei ügyletek fajtái

A tőzsde egy sajátos piac, olyan hely ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint. A tőzsde nem csak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is.

A tőzsdék fajtái: A tőzsdén folyó ügyletek szerint

Értéktőzsde: a tőzsdére bevezetett értékpapírok adásvételével kapcsolatos ügyleteket, továbbá hitel-és deviza ügyleteket kötnek, nemesfém kereskedelmet folytatnak.

Árutőzsdén: fizikai áruk adásvétele folyik.

Árutőzsde: Speciális egyetlen termékre,(cukor, gyapot, kávétőzsde) meghatározott termékcsoportokra. (gabonaféle, színesfém tőzsde) Általános árutőzsde

Tőzsdei ügyletek: a tőzsdei ügylet teljesítésének esedékessége szerint lehet.

Prompt azonnal esedékes, ügyletet azok kötnek akik értékpapírt azért vesznek, hogy megtakarításaiknak jó befektetési formát biztosítsanak, vagy a birtokukban lévő értékpapírt azért adják el, mert pénzre van szükségük.

Termin későbbi időpontban esedékes határidős ügyletnek is nevezzük. Az eladó az áru szállítását egy későbbi időpontban teljesíti, a vevő az ellenértéket egy későbbi időpontban egyenlíti ki, azon az árfolyamon, amelyen a kötés napján az eladóval a szerződésben megegyeztek. Ezt az árfolyamot nevezzük kötési árfolyamnak. A határidős ügyletek általában spekulációs ügyletek.

A határidős ügyletnek több formája alakult ki. Az egyszerű opciós ügylet lehet vételi, vagy eladási opció.

Vételi opció: esetén az opció megvásárlója opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az opció szerződésben rögzített áron a szerződésben kikötött határidő lejárta napján dönthessen , arról, hogy vásárol-e avagy az opciós díj elvesztése ellenében lemond a vásárlási jogáról. A vételi opció vevője nem köteles vásárolni. A vételi opció eladója köteles eladni.

Eladási opció: vevője jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben foglaltak szerint eladjon, de az opciós díj elvesztése ellenében elállhat az eladástól. Nem köteles eladni. Az eladási opció eladója arra vállal kötelezettséget, amennyiben az eladási opció vevője él opciós jogával, akkor vásárol a szerződésben foglaltak szerint.

A tőzsde a tőzsdei áruk árának változásán keresztül nyilvános vállalatértékelést végez, információkat szolgáltat a befektetőknek a befektetési lehetőségekről, a befektetések várható kockázatairól, várható hozamokról. A tőzsde által regisztrált és nyilvánosságra hozott árakat tőzsdei árfolyamoknak nevezzük. Két alaptípusát különböztetjük meg: hivatalos és nem hivatalos árfolyamok.



7. a A bérpolitika szerepe, bérformák és azok számításának módjai

Az ember olyan lény, amely állandó szükségállapotban van és egyre többet akar A szükségletek azok a hajtóerők vagy motivációk, amelyek ez emberek egyéni céljai mögött állnak. Az emberek azért vesznek részt a vállalkozás tevékenységében, mert arra számítanak, hogy ez elősegíti céljainak elérését. A motiváció lényege, hogy az a szükségletek kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek a hatására az ember hajlandó belekezdeni a cél érdekében kifejtett tevékenységbe. A motiváció erősége attól függ, hogy a személy a cél elérésével milyen és mennyi jutalomhoz ellenértékhez jut. A motiváció az ösztönzés alapvető eszközei a munkabérek, a személyi jellegű egyéb kifizetések, és a nem pénzbeni juttatások.

A munkabér a vállalkozás számára egyrészt motiváció. másrészt költségtényező, mely a költségek között jelentős hányadot képvisel (ide jön a TB is)

• Bérezési rendszer elemei:

• az alapbér, amely a munkavállaló a keresetének legnagyobb súlyú alkotórésze, ebben kifejezésre kell jutnia az adott munkakör, beosztás vállalati értékelésének, a hiearchiában elfoglalt helyének.

• a bérpótlékok, amelyeket az általánostól eltérő munkafeltételek vagy meghatározott időre szóló vezetői megbízások alapján fizetnek ki.

• prémiumok, jutalmak ,amelyek valamilyen előírt teljesítmény elérése alapján vagy rendszeresen, kiemelkedő teljesítmények elismeréseként kapnak.

• kiegészítő fizetés, amely a le nem dolgozott időre kifizetett munkabér

• a teljesítmény követelmény, az a munkamennyiség, amelyet a vállalkozás a munkavállalótól általában alapbérért megkövetel.

• a bérforma a teljesítménykövetelménnyel együtt mutatja meg, hogy a vállalkozás az adott munkaterületen mire kíván ösztönözni, és milyen módszerekkel.

• a vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere, azt határozza meg, hogy az egyes szervezeti egységekben felhasználható munkabér tömege vagy színvonal milyen tényezőktől függően milyen mértékben változik.

Munkakör értékelési és bértarifa rendszer

Munkakör értékelési rendszerben szereplő munkaköri fokozatokhoz a bértételeket a bértarifa határozza meg órabér vagy havibér formájában. A bértételek lehetnek:

• fix összegek, amelyektől nem lehet eltérni

• minimumok, amelyektől felfelé elvileg korlátlanul el lehet térni ( nem lehet kisebb a központilag meghatározott minimálbérnél.)

• sávosak, amikor a adott munkaköri kategóriában sorolt dolgozók alapbére meghatározott alsó és felső határok között állapítható meg.

Az ösztönzési rendszerek alaptípusai

A beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere

A vállalkozás a teljesítménykövetelménye előírásával azt határozza meg, hogy az ösztönzés mire irányul, és  hogy a dolgozóknak az alapbérért milyen teljesítményt kell nyújtania

A bérformák csoportosítása:

• a kereset és teljesítmény kapcsolata szerint időbér, teljesítményrendszer

• az ösztönzés iránya szerint mennyiségre, minőségre, kombinált ösztönző

• az ösztönzés intenzitása szerint  lineáris, degresszív, progresszív

• az  elszámolás módja szerint egyéni, csoportos

A fizikai dolgozók jelentős része teljesítménybéres bérformában dolgozik. Előnye, hogy ösztönzést teremtenek a munkaidő jó kihasználására, lehetőséget nyújtanak az egyéni képességek hasznosításához, előmozdítja a munka szervezettségének javítását

A teljesítménybérezés formái:

• egyenes: darabbér minden termékegységért azonos munkabér

• degresszív: bérformák meghatároznak egy teljesítménykövetelményt

• időbéres: bérforma a ledolgozott idő és az alapórabér alapján kiszámított munkabér

• prémiumos: teljesítménybérezési bérforma

• időbéres: bérforma

A vezetők ösztönzési rendszere

A különböző szinteken nem lehet a vezetők számára azonos ösztönzési módszereket alkalmazni. A vállalkozás felső vezetői kulcsemberek, szerepük a vállalat hosszú és rövid távú eredményességében igen jelentős. az ösztönzési csomag három eleme:

1. alapbér, rövid és hosszú távú kiegészítő ösztönzök, juttatások



7.b Ismertesse a szervezés általános fogalmát, rendszerszervezés életciklusát, a rendszerszemléletű, adatközpontú és funkcionális probléma-megközelítés fogalmát, előnyeit és hátrányait.

A szervezés olyan alkotó szellemi tevékenység, amely az adott kor ismeretanyagának felhasználásával biztosítja a szervezet elé kitűzött célok megvalósítását, kialakítja a céloknak megfelelő folyamatokat és a folyamatoknak megfelelő szervezeti kereteket. Meghatározza és csoportosítja a feledatok ellátásához szükséges munkaerőket és munkaeszközöket

Szervezés szükségességnek indokai:

megváltoznak a tulajdon viszonyok, új folyamatok kialakulása (marketing, controlling), új törvények, követelmények megjelenése (számviteli törvény, beszámolójelentés), áttekinthetetlen gazdasági folyamatok, párhuzamos feldolgozások, feldolgozási technika megváltoztatása

A szervezési folyamat

A vezetői elhatározás, célkitűzés

• a szervezési munkát a gazdálkodó szervezeteknél a vezetés kezdeményezi

• fontos, hogy írásban rögzített legyen

• a vezetés dönti el, hogy mely területeken, milyen tevékenységek esetében válik szükségessé a változtatás

• felkérik az általuk leghatékonyabbnak szakmailag a legjobbnak ítélt szervezőket (lehet külső vagy belső vagy közös )

• minden számítógépes rendszer tervezésénél a felhasználói igényekből kell kiindulni

• feldolgozási módszerek kézi- és gépi a számítógépes rendszerek közötti kapcsolat lehet OFF line közvetett  a különböző rendszerek önállóan egyedi számítógépeken működnek a rendszerek között vagy egyáltalán nincs kapcsolat , vagy csak a megfelelő helyeken azonos elvek szerint működnek. ON line közvetlen kapcsolatra utal ahol a rendszerek egyközös hálózatra vannak kötve és az információkat hálózaton keresztül továbbítják egymásnak.

   számítógépes feldolgozási típusok:

   kötegelt: az adatbevitel, a feldolgozás és az eredmények közlése időben elkülönül egymástól

   párbeszédes (interaktív) üzemmód a számítógép a feldolgozandó feladatot lépésenként kapja meg, amelyek mindegyikére szinte azonnali választ biztosít .

   időosztásos üzemmód a számítógép működési idejét megosztják a felhasználók között.

• A szoftver kiválasztás szempontjai: szervezők számára fontos hogy a bevezetni kívánt számítógépes rendszer saját fejlesztésű legyen , vagy a széleskörű szoftverpiac kínálatát felhasználva késztermék vásárlására és adaptálására kerüljön sor.

Saját fejlesztésű szoftver: hosszabb időt vesz igénybe, nincs referencia, figyelembe veszi az egyedi sajátosságokat, drága, kevésbé igazodik a hazai és a nemzetközi normákhoz, nincs dokumentációja, más rendszerekkel való kapcsolatot ki kell alakítani

Vásárolt szoftver: a vásárlás után szinte azonnal használható, általában referenciákkal rendelkezik, általánosításra, viszonylag magas, jól igazodik a hazai és a nemzetközi normákhoz, dokumentációkkal ellátott, hibamentesen működik, több szinten tesztelt, hasonló rendszert használók között egyszerűbb az adatkapcsolatok megteremtése

• Feltételek: személyi, és anyagi, tárgyi hardver-szoftver

A rendszerfejlesztés általános életciklusa: A számítógépes információ rendszer létrehozásához szervezési munkára van szükség, Az információs rendszerek fejlesztésének menete lépésekből áll, ezek az általánosítható lépéseket a fejlesztés életciklusának nevezzük. Az életciklus fő szakaszai:

Probléma felmerülése: gyakorlatilag a miért? Ez az indok, mely elindít egy döntés előkészítő szakaszt.

Vezetői döntés 1: a vezetés arról dönt, hogy a változtatás szükséges, ezért felkér egy projektet, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt.

Előzetes helyzetfelmérés: igen lényeges lépéssorozata a munkának e nélkül  a további vezetői döntések nem lehetségesek. Arra kell választ adni a szervezőnek, hogy az előzetes elképzelés megvalósítható –e, ha igen hogyan, mennyiért, és milyen környezetben. Az előzetes helyzetfelmérésnek három célja van: rendszervizsgálat, felhasználói igények megismerése, jövöbeli szükségletek meghatározása.

Vezetői döntés 2: szükséges –e az új rendszer, megéri-e az új rendszert kifejleszteni, megtérül-e a beruházás, ki kaphatja a megbízást, ki fejleszti a rendszert, a fejlesztési költség a rendelkezésre áll-e, ha nem forrásból, munka elvégzésének ütemezése.

Részletes helyzetfelmérés elemzése: a vezetőkkel közösen kiválasztott megoldási alternatívák szükséges adatok gyűjtése, hosszú folyamat megfelelő mélységben meg kell ismerni a rendszert. A felmérés és elemzés után el kell készíteni a rendszertervet

Vezetői döntés 3: ez a döntés arról szól, hogy a kidolgozott rendszerjavaslatot elfogadják.

Új rendszer tervezése logikai tervezés: ilyenkor készítik el a logikai rendszertervet, mely tartalmazza már részletesen kidolgozott rendszer feldolgozási folyamatainak leírását a programozó számára pontosan leírja a bizonylatokat, output táblákat, és programterveket.

Új rendszer tervezése: fizikai tervezés mely alapján kezdődhet a rendszer létrehozása

Új rendszer létrehozása: az új rendszer tényleges megvalósítása, létrehozása, programok elkészítése, itt kell tesztelni is.

A rendszer átvétele vezetői döntés 4.: az elkészült rendszerről véleményt mond a felhasználó, ellenőrzi a fejlesztő által vállalt és elvégzett feladatokat és dönt az átvételről, esetleges módosítási igényről, esetleg a legrosszabbról a munka visszaadásról.

A rendszer bevezetése: a 4 vezetői döntés után lehetséges

A rendszer üzemeltetése karbantartása: mely magban foglalja a programhibák elhárítását ,a belső igények változása miatti módosításokat.

7. c A hitelezés menete hitelbiztosítékok. Miért olyan körültekintő az adóminősítésben a hitelbírálatot végző bank.

A hitel fogalma, formái, hiteldíj: a hitel pénzeszközök átengedése, illetve előlegezése kamatfizetés ellenében meghatározott időre.

A hitel alapvető formája: bankhitel a hitelintézetek által nyújtott hitelek lehetnek pénz-, és kötelezettségvállalási hitel, kereskedelmi hitel áruban, szolgáltatásban nyújtott hitel

A pénzhiteleket a bank vagy bianco hitel formájában, vagy fedezeti hitelként, vagy váltóleszámítolással bocsátja az ügyfél rendelkezésére. A pénzhitelek tényleges hitelfolyósítást jelentenek.

A személyhitelek a fogyasztási hitel és a lakossági hitel.

A fogyasztási hitel a természetes személyek által a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javításához valamint szolgáltatások igénybevételéhez igénybevehető hitel.

Bianco hitelnek nevezzük a szabadon, tehát nem céljelleggel felhasználható hitel

Fedezeti hitel az a hitel, amelyet a pénzintézet fedezet (biztosíték) ellenében nyújt

A lakossági hitelek körében tartozik a fogyasztási hitel, a lakás, az üdülő építésére vásárlására, valamint közmű fejlesztésre a természetes személyek által igénybe vett hitel

A reálhitelek nyújtásakor a bankok biztosítékként gyakran tárgyi fedezetet kötnek ki. A fedezet lehet jelzálog, kézi zálog.

A kötelezettségvállalási hitelek esetében nem történik tényleges pénzfolyósítás, bár a lehetőség nem kizárt. Ide tartoznak a kauciós hitelek, az elfogadvány hitelek, az okmányos hitel. A kauciós hitelnyújtásnál a bank kötelezettséget vállal ügyfele tartozásainak teljesítéséért, egy előre meghatározott összeg erejéig.

Bankhitel szerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére és a hitelkeret terhére - szerződésben foglalt feltételekkel - kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez. A hitelintézet hitelt csak írásban foglalt hitelszerződés alapján nyújthat.

Kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget a szerződésben foglaltak szerint az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni, továbbá a kamatot és egyéb kötelezettségeket megfizetni.

Kereskedelmi hitelnek minősül az olyan halasztott fizetés vagy előleg, amelyet az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek a jogviszonyukra tekintettel nyújtanak egymásnak.

A  hitel felvevőnek a felvett hitel után hiteldíjat kell fizetni. A teljes hiteldíj az összeg, amelyet a hitelszerződés alapján a hitel felvevőnek fizetni kell, magában foglalja a hitelt, a hitel után fizetendő kamatot, a bankköltségeket, a biztosítási díjat  A kamatfizetés gyakorisága módosítja az éves kamatlábat.

A hitelek csoportosítása

• lejárat, rövid, közép, hosszú lejáratú hitelek.

• fedezett jelege, fedezet nélküli, fedezettel bíró hitelek.

• a hitel tárgya szerint, tartós befektetéseket, és forgóeszközöket finanszírozó hitel.

A forgóeszköz hitelek általában rövidlejáratúak, és visszafizetésük a folyó bevételekből történik.

Az amerikai kereskedelmi bankok gyakorlatában megkülönböztettünk vállalati hiteleket, fogyasztói hiteleket és jelzálog hiteleket.

Hitelbiztosítékok

A hitelező, amikor hitelt nyújt, szükségszerűen számol az adós anyagi, pénzügyi helyzetének esetleges változásaival. Ezért biztosítékot követel a hitelfelvevőtől. A biztosítéknak meg kell felelni meghatározott általános követelményeknek.

A hitelező olyan biztosítékot fogad el, amely:

• könnyen kiköthető jogi szempontból tiszta

• könnyen értékelhető piaci értékének meghatározása nem ütközik akadályokba

• piacképes akadálytalanul valamilyen fizetőeszközzé váltható át

• értékálló piaci értéke hosszabb távon nem csökken, azon ár alá amit eredetileg képvisel

A hitelező által elfogadható, illetve gazdálkodó szervezet által megajánlott biztosíték lehet személyi vagy tárgyi. A személyi biztosítékok a kezesség, és a bank garancia, tárgyi biztosítékok a zálogjog, az óvadék.

Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a fizetésre kötelezett nem teljesít ő maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezességi szerződés csak írásban köthető. A kezesség lehet egyszerű, vagy készfizető kezesség.

Egyszerű kezesség esetében, a kezességet vállaló csak akkor köteles fizetni, ha a hitelező követelése behajtása érdekében tett minden kísérlete eredménytelen.

Készfizető kezesség esetében az eladó a fizetés teljesítése céljából közvetlenül fordulhat a vevőhöz és / vagy a kezességet vállalóhoz.

A bankgarancia esetében a hitelezet önálló fizetési kötelezettséget vállal harmadik személy kötelezettségeiért. Ahitelező az esedékes követelését a bankgaranciát biztosító pénzintézettel szemben fenntartás nélkül érvényesítheti.

A tárgyi biztosítékok körébe tartozik a zálogjog és az óvadék nyújtása

A zálogjog mint biztosíték  azáltal keletkezik, hogy az adós  zálogszerződésben meghatározott vagyontárgyait a hitelező javára leköti, ezáltal a hitelező fedezetet kap a később esedékessé váló követelésének kielégítéséhez, amennyiben az adós esedékességkor azt nem teljesíti.

A zálognak két fajtáját különböztetjük meg, jelzálogot és kézizálogot.

Ha ingatlant  zálogosítanak el, akkor jelzálogról beszélünk, a hitelintézet akkor fogadja el a felajánlást, ha:

• az ingatlan a felajánló tulajdonát képezi

• a tulajdonos rendelkezik: egy (három ) hónapnál nem régebbi keltezésű tulajdoni lap  másolatával, hivatalos értékbecsléssel, a társtulajdonosok beleegyező nyilatkozatával

Jelzáloggal csak pénzkövetelés biztosítható. A jelzáloggal terhelt ingatlant a zálogjogosult  nem veheti birtokba, és nem szedheti annak hasznát.

Kézizálogjog tárgya ingó vagyontárgy lehet. A zálogtárgyat át kell adni a zálogra jogosultnak, tehát a zálogjogosult birtokába kerül. A kézizálogjog jogosultja köteles a zálogtárgyát képező  dolgot megőrizni, és azt a kézizálog megszűnésekor visszaszolgáltatni.

 A bankhitelt biztosító kézizálogjog  tárgya lehet:

• a forgóeszköz körébe tartozó anyag, befejezetlen, félkész termék, árukészlet ,

• tárgyi eszköz, az ingatlan kivételével

• jövőbeni vagy még lábon álló termés

Ebben az esetben a  zálogjog nem a zálogtárgy átadásával, hanem a felek által megkötött hitelszerződéssel keletkezik.

Az óvadék tárgya lehet: készpénz, forgalomképes értékpapír, lekötött deviza és forintbetét.

Az óvadékot csak a szerződésben megállapított célra szabad felhasználni. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnik, illetve ha jótállási és / vagy szavatossági idő letelt.

Követelések engedményezése- ne  nevezzük azt a kötelezettségvállalást, amellyel egy követelés jogosultja követelését egy harmadik személyre ruházza. Az engedményezés tárgya lehet minden követelés, kivéve szokat a követeléseket, amelyek a jogosult személyéhez kötöttek, vagy amelyeket az engedményezés köréből a felek  kizártak.

A hitel, a kölcsön igénylésével és elbírálásával kapcsolatos tevékenységek

• üzleti terv elkészítése, leírja a vállalkozása  megnevezését, telephelyét, levelezési címét a vállalkozás formáját  a cégbírósági bejegyzés alapján, bemutatja a vállalkozási tevékenység tartalmát, ismerteti a vállalkozás pénzügyi helyzetét, tartós befektetés esetén bemutatja a megtérülésre vonatkozóan végzett számításokat.

• hitelkérelem  kimunkálása  összhangban az üzleti tervvel, leírja a cég adatait, az üzleti tervvel összhangban bemutatja üzleti tevékenységét, rögzíti a vállalkozás hitelképességének vizsgálatára alkalmas pénzügyi mutatóit, a hitelszükségletet kiváltó ok megnevezése, a hitel célja,  a hitel nagyságrendje, a hitel összege, a hitel visszafizetésének időtartama, azon belül a törlesztés ütemezését, megajánlott biztosítékot.

• a hitelkérelem mellékletét képező dokumentációk:  üzleti terv, anditált mérleg, eredmény-kimutatás, a jövőre vonatkozó előzetes pénzügyi terv, a biztosítékok igazolása.

• a hitelkérelem megtárgyalása  a hitelintézettel,  a hitelintézet munkatársa értékeli és felveszi a kapcsolatot a kérelem benyújtójával, a megbeszélés színhelye a hitelintézet, de nem kizárt, hogy a megbeszélésre a kölcsönkérő vállalatnál kerül sor

• a hitelintézet hitelkérelmet ellenőrző tevékenysége, a hitelnyújtónak öt alapvető kritériuma  van: jellem, fizetőképesség, tőke, biztosíték, feltételek. A kritériumok angol megnevezésének kezdőbetűje alapján öt  C. kritériumnak is nevezik

• a hiteligénylő minősítése a hitelintézet által

• a cenzúrabizottsági döntést

A hitelkérelem elbírálása során egyéb feltételnek azokat a tényezőket nevezik, amelyekre a hitel igyénylője semmilyen befolyással nem bír, de befolyásolhatják a kölcsön visszafizetésének lehetőségeit. Pl. az adótörvények, vám, és a devizajogszabályok módosulásai.



8.a Lízing fogalma és fajtái

A lízing modern formájában a II. világháborút követően alakult ki az USA - ban. Hazánkban törvény szabályozza működését.  A lízing: termék, ingatlan átadása olyan szerződés alapján, amely a termék meghatározott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bér beadó vételi jogot biztosít.

Lényegi elem a tulajdonjog és a használati jog szétválasztása: a szerződés időtartama alatt a használat joga a bérbevevőt, a tulajdonjog a bér beadót elleti meg.

Alaptípusai

• pénzügyi a felek között olyan megállapodás, amely szerint a bérbe adott berendezés használatát külső tőkével finanszírozzák a használatban vevő szempontjából. A lízingbe vett eszköz a szerződés lejáratakor a lízingbe vevő tulajdonává válik.

• operatív  az ekkor bérbevett eszköz csak átmenetileg marad a lízingbe vevő használatában. A lízingszerződés a bérbevevő kívánságára bármikor megszüntethető. A lízingbe vevőnek a berendezésre rövidebb ideig van szüksége, mint annak hasznos élettartama, így a leírási idő alatt többszöri lízingbe adásra kerül sor. A szerződés lejáratkor a bérbevevő lehetősége, hogy a szerződést meghosszabbítsa, a lízingtárgyat megvásárolja, vagy visszaadja, de vételi opcióval nem rendelkezik.

• viaszlízing speciális forma, vállalatfinanszírozási lehetőség. A lízingdíj forrása az üzemeltetés bevétele, mindkét fél számára alapos elemzést igényel az alkalmazása.

• szervizlízing szervizszolgáltatással bővített tevékenység.

Csoportosítás:

• szerződésben résztvevők száma szerint

• területi illetékesség szerint

• a lízing tárgya szerint

• a bérelt tárgyak állapota szerint

• szolgáltatások szintje szerint

Lízingdíj, lízingszorzó: a lízingdíjnak fedeznie kell a vételárat, kamatot, értékcsökkenési leírást és a társaság hasznát.

Kiszámítása: Ld= D X n + Áá + Bd

Ld: teljes lízingdíj

D: a díjrészlet, amit a le nem vonható ÁFA - val növelt bruttó értékkel határozunk meg

Áá: a le nem vonható ÁFA többletbevétel vonzata

Bd: bonyolítási díj

Lízingszorzó   fizetendő teljes lízingdíj

Kiszámítás =  ————————————

a gép teljes ára

Ez a mutató nem számol a pénz időértékével, így felhasználhatósága korlátozott. A lízingszorzó annál alacsonyabb, minél gyorsabban törleszti a lízingdíjat a lízingbe vevő.

A teljes lízingdíj kialakítása során a díjrészlet meghatározása is szükségessé válik, ehhez azonban szükséges a diszkonttényező kialakítása

előrefizetés esetében:

 1

 1-—————

 (1+i)n-1

a = ——————————— + 1

 i

utólagos fizetés esetében:

 1

 1-—————

 (1+i)n

a = ———————————

 i

a = diszkonttényező

i  = kamatláb

n = fizetési periódusok száma

Az időszakonként fizetendő lízingdíj kiszámítása:

 1

 Be - Mé ————

 (1+i)n

 D =————————————

 a

ahol: Bé =  a lízingdíj bruttó értéke

Mé=  a lízingtárgy maradványértéke

i  = kamatláb egy periódusra

n = fizetési periódusok száma

D = lízingdíj

8.b Ismertesse a rendszerfejlesztés problémakezelésének felosztását, jellemzőit (fogalmi modell, rendszerfelület terc, belső terv), az SSADM fogalmát, legfontosabb jellemzőit. (filozófiai modellek stb).



8.c A vállalkozások vagyona csoportosítása. Az eszközök és források. A könyvvitel feladata.



Számvitel fogalma: olyan nyilvántartási elszámolási és beszámolási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a gazdálkodók és a nem nyereség orientált szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

A vállalkozás vagyona ami a vállalkozás rendelkezésére áll, cél az, hogy a vagyont gyarapítsák.

Mérleg fogalma: olyan kétoldalú kimutatás, amely baloldalán a vállalkozás eszközeit, jobboldalán a vállalkozás forrásait tartja nyílván, összevontan és értékben adott fordulónapra vonatkozóan. A mérleg a beszámoló része. Mindenkor a vállalkozás vagyonát mutatja.

Eszközök fogalma: a vállalkozás vagyonának megjelenési forma szerinti csoportosítás. Az eszközök azok a dolgok, amelyeket előbb. Vagy utóbb pénzé lehet tenni.

Eszközök csoportosítása:

A. Befektetett eszközök: amelyek a vállalkozás tevékenységét tartósan 1éven túl szolgálják.

I. Immateriális javak nem anyagi javak forgalom képesek és értékkel bírnak. Alapítás –átszervezés aktivált értéke. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke. Vagyon értékű jogok. Szellemi termékek. Üzleti, vagy cégérték. Immateriális javakra adott előleg. Immateriális javak értékhelyesbítése.

II. Tárgyi eszközök: Ingatlanok és a hozzá kapcsolódó vagyon értékű jogok. Műszaki berendezések. Egyéb berendezések. Tenyészállatok. Beruházások. Beruházásra adott előleg. Tárgyi eszköz értékhelyesbítése.

III. Befektetett pénzügyi eszközök: Tartós részesedés . Tartósan adott kölcsön. Egyéb tartós részesedés. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése.

B. Forgóeszközök: a vállalkozás tevékenységét 1éven belül szolgálják. 1termelési folyamatban szolgálják a vállalkozást.

I. Készletek: Anyagok. Befejezetlen termelés és fél-késztermékek. Hízó és egyéb állatok. Késztermékek. Áruk. Készletre adott

II. Követelések: mindig egy pénzbeli követelést jelent, valamilyen ellenszolgáltatás fejében. A mérlegben csak elismert követelést lehet beállítani. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (Vevő, Váltó, Egyéb. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben. Kapcsolt vállalkozással szembe.

III. Értékpapírok: olyan értékpapírokat mutatunk ki amelyet a vállalkozás forgatási céllal vásárolt

IV. Pénzeszközök Pénztár, Csekk, Bankbetét

V. Aktív időbeli elhatárolások. Bevételek, költségek halasztott ráfordítások.

Források: A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni.

D. Saját tőke: a vállalkozás tulajdonosai bocsátják a vállalkozás rendelkezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül.

I. Jegyzett tőke: cégbíróságon  bejegyzett összeget jelenti

II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke negatív előjellel fog szerepelni

III. Tőketartalék: a tulajdonosok bocsátják ki a vállalkozás rendelkezésére csak a cégbíróságon nem kerül bejegyzésre. Nem lehet negatív. Részvény kibocsátás esetén a kibocsátási érték és a névérték pozitív különbözete

IV. Eredménytartalék: a működés során felhalmozódott eredmény, korrigálva a lekötött tartalék képzésére fordított összeggel.

V. Lekötött tartalék: osztalékfizetési korlátok összege

VI. Értékelési tartalék: % értékhelyesbítések összegével.

VII. Mérleg szerint eredmény: pozitív, negatív, vagy nulla. Olyan eredmény amit kifizetési terhelés már nem terhel

E. Céltartalékok: adózás előtti eredmény terhére képezzük. Várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre. Egyéb

F. Kötelezettségek: idegen tőkét jelentik, csak ideiglenesen állnak a vállalkozás rendelkezésére és vissza kell fizetni.. Hátrasorolt, hosszú lejáratú, rövidlejáratú kötelezettségek.

G Passzív időbeli elhatárolás Bevételek, költségek, halasztott bevételek.

Könyvvitel fogalma: azt a rendszeres elszámolást, amely az eszközök és vagy források állományát, ezek változását értékben, bizonylatok alapján folyamatosan nyilvántartja.

Feladatai: Az eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása. Erre szolgál a leltár és a mérleg. Az eszközök és a források változásának folyamatos feljegyzése. Adatszolgáltatás, a költségek vizsgálata, illetve az eredmény megállapítása.

Könyvvezetés formái: egyszeres és kettős könyvvitel

Egyszeres könyvvitel: pénzforgalmi szemléletű könyvvezetés, csak azokat a gazdasági eseményeket könyveli, amely pénzforgalommal jár, ami érinti a pénztár vagy bankbetétet.

Kettős könyvvitel: minden gazdasági eseményről vezeti a nyilvántartást.





9. a. A munka-erőgazdálkodás fogalma célja, területei és mutatószámai.

Emberierőforrás-gazdálkodás a vállalkozásnál a munkaerő vonzására, megtartására motiválására és hasznosítására irányul.

1. A munkaerő-gazdálkodás elsődleges tevékenységei: a cég munkaerő-szükségleteinek meghatározása, a számításba jövő munkaerő-fedezeti források feltárása és a szükséglettel való összehangolása, a szükséges munkaerő megszerzése, toborzás, kiválasztás, felvétel, munkába állítás, a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése, a munkaerő-szelekció, elbocsátás

2. A munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatásának előmozdítása célszerű munkaszervezés és munkaerő-gazdálkodás, valamint humánus munkafeltételek biztosítása

3. Bér-jövedelemgazdálkodás

4. A munkaügyi kapcsolatok gondozása

Az emberierőforrás-gazdálkodás stratégiájának a kialakítása során egyrészt a vállalati szintű stratégia céljaiból, előirányzatiból, másrészt pedig a munkaerő-gazdálkodás környezeti tényezőiből célszerű kiindulni: a vállalat számára hosszabb távon szükséges munkaerő-állomány jellemzői, ennek volumene és szakmai összetétele, a bér-és jövedelemgazdálkodás főbb mutatóinak hosszú távú alakulása, az emberi erőforrás hatékonyabb hasznosításnak kérdései.

A vállalkozás munkaerő szükséglete:

A vállalkozás munkaerő szükségletét a szellemi és fizikai foglalkozású munkavállalók csoportjából lehet meghatározni. A fizikai foglalkozású dolgozók létszám-szükséglete alapvetően a termelés volumenétől és a munkatermelékenység színvonalától függ

A termelési normaóra -szükségletén alapuló számítási módszer:

LN = a fizikai dolgozók létszáma  V x N

V  = a termelés volumene  LN = 

N  = a termék normaóra szükséglete  T x I

T  = átlagos teljesítményszázalék

I   = az egy fő által teljesítendő órákszáma

Az egy fő által teljesítendő órák számának:

naptárinapok száma

- munkaszüneti napok

törvényes munkanapok számát.

-az egésznapos kieséseket ( fizetett szab.betegség,)

ledolgozandó munkanapok száma x a munkanap előír hosszával

ledolgozható munkaórák száma

-törvényes kiesés(tanulmányi okokból)

egy fő által ledolgozható órák száma

A termelő-berendezések kiszolgálási normáin alapuló számítási módszer: a berendezések vagy gépek kiszolgálása alapján határozható meg a gépbeállítók, gépkezelők létszáma.

A munkakör szabályozása és tervezése: a munkakör a vállalati feladatoknak egy munkavállalóra lebontott része. A munkakör tervezése inkább a szellemi foglalkozású dolgozók munkaterületein terjed el, ahol ennek alapján sokszor egyéni munkaköri leírások és készülnek. A szellemi foglalkozású munkavállalók munkaerő-szükségletének megállapításánál gyakran a szervezeti felépítésből és munkakörökből indulnak ki.

Munkaerő-felvétel és elbocsátás

Amennyiben belső források nem elégítik ki a munkaerő-szükségletet akkor a hiányzó létszámot a külső munkaerőpiacról kell felvenni munkaerő-toborzás. A vállalkozás igyekszik szükségleteinek minél nagyobb részét szervezeti egységei vonzáskörzetéből kielégíteni. A vonzáskörzet a napi ingázói körzet, amely azoknak a településeknek a köre ahonnan a munkahely társadalmilag elfogadható idő alatt közlekedési eszközök igénybevételével érhető el.

 A munkaerő-toborzás eszközei: hirdetés helyi vagy országos napilapokban, vagy sugárzott sajtóban, pályázat kiírása és megjelentetése, szaklapokban közlönyben pl. vezetők, kiemelkedő szakemberek keresése.

A jelöltek értékelése, kiválasztása lehet személyes elbeszélgetések, különböző tesztek, felmérések és referenciaszerzések.

Működnek olyan cégek is, amelyek hivatásszerűen foglakoznak toborzással és kiválasztással, a szolgáltatásokat díjazás ellenében végzik, ún. fejvadász cégek. A kiválasztás ügyében a vállalkozás arra illetékes vezetője hozza meg a döntést, ennek alapján kerül sor a munkaerő felvételére

Az elbocsátás, létszámleépítés okai: téves volt a kiválasztás, kiderült, hogy a dolgozó alkalmatlan a munkakör elvégzésére

• a munkavállaló nem képes követni a munkakör változó követelményeit, csökken a vállalkozás munkaerő-szükséglete, Az elbocsátásoknál sajátos eset a tömeges elbocsátás.

Az emberierőforrás hasznosítása és fejlesztése.

A vállalat állományában lévő munkavállalók, az emberi erőforrás minél jobb hasznosítása a cég alapvető érdeke. Célszerű munkaszervezési elvek és módszerek alkalmazásával kell kialakítani a munkahelyeket és azok belső elrendezését, valamint a munkarendet, folyamatosan el kell látni a munkavállalókat munkafeladatokkal, és biztosítani kell számukra a munkavégzéshez szükséges eszközöket, feltételeket, hatékony ösztönzési módszereket kell kialakítani és működtetni.

Az emberierőforrás-gazdálkodás lényeges eleme annak elősegítése. hogy a munkaerő-állomány rendelkezzék a munkafeladat megfelelő elvégzéséhez szükséges képzettséggel, szakértelemmel és képességekkel, továbbá lépést tartson a növekvő követelményekkel.

A jó dolgozó kilépése a cég számára hátrányos, a távozni szándékozó már nem dolgozik úgy, mint korábban, az új dolgozó pedig csak bizonyos betanulás után lesz teljes értékű, a kilépett dolgozó pótlása során költségek merülhetnek fel. Fluktuáció olyan munkaerőmozgást, ahol a kilépést belépés követi.



9.b. Határozza meg a piac fogalmát és ismertesse a mikró, makró környezet fogalmát lényegét.

A piac a javak és szolgáltatások realizálásának színtere: a tényleges és a lehetséges  vevők, illetve eladók közötti cserekapcsolatok intézményesített rendszere, ahol az eladások és vételek történek. Itt történik meg igazán a gazdálkodás minősítése. A piacon a forgalom tökéletesen összefonódik az elosztással,  s így  az közvetít a termelés és a fogyasztás között, a piac a legfőbb informátor.

A piac fő kategóríái:a kereslet, a kínálat, az ár, a jövedelem és a verseny.

Ezek legszorosabb összefüggésben vannak egymással, egymás alakulására kölcsönösen hatnak, de a különböző piacokon némi eltéréssel.

A piaci főszereplők: a vevő és az eladó. A vevő, mint a kereslet képviselője rendelkezik a vásárlóerővel. Vele szemben az eladó, mint a kínálat képviselője bizonyos mennyiségű árualappal lép a piacra. Összetalálkozásuk eredményeképpen a vásárlóerő, mint kereslet az árualap, mint kínálat fogja az árat meghatározni. Azt az összefüggést, amely megmutatja hogy adott termék kereslete hogyan változik az termék keresletét meghatározó tényezők változására a kereslet rugalmasságának nevezzük.

A kínálat változása a kínálatot meghatározó  tényezők változása közötti összefüggés pedig a kínálat rugalmassága.

Az ár változása és ennek okán  kereslet változása közötti összefüggés a kereslet árrugalmassága. Kínálati oldalról a kínálat árrugalmassága.

Jövedelem változása, és ennek hatására valamelyik cikk vagy cikkek keresletének változása közötti összefüggés kereslet jövedelemrugalmassága. Kínálati oldalról a kínálat jövedelemrugalmassága.

A  kereslet, illetve kínálatrugalmasság tekintetében általános jellemző, hogy az árváltozással ellentétes irányban mozdul a kereslet és azonos irányban a kínálat. A jövedelemmel fordított a helyzet. Az ár és a kereslet illetve kínálat közötti összefüggésen belül 3 alapesetet és az áruk 3 csoportját különböztetjül meg:

1. cikkeknek azt a körét, melynek kereslete rugalmas (pl. tartós fogyasztási  cikk)

2. az az árucsoport, amelynél a kereslet egységnyi rugalmasságú (pl. ruházati cikk)

3. azok a cikkek, amelyek kereslete merev(pl. alapvető létfenntartási cikkek)

Az egyes áruk keresletére, kínálatára nemcsak saját árának változása hat, de más áru árának változása is(főként az  egymással helyettesítő áruk :pl vaj sajt, olaj gáz szén)

Azt az összefüggést, amely adott áru árának változása és másik áru iránti kereslet változás között fenn áll, a kereslet kereszt-árrugalmasságának nevezzük.





9.c Értékpapírok fogalma, csoportosítása (lejárat, benne megtestesült vagyoni jog forgalomképesség, hozam átruházási lehetőség kibocsátó szerint)

Az értékpapír fogalma: Jogilag az értékpapír olyan okirat, amely a benne tanúsított jog kizárólagos bizonyító eszköze, közgazdasági tartalmát tekintve valamilyen vagyoni értékkel kapcsolatos jogot testesít meg, és forgalomképes.

Az értékpapír fajták: részvény, kötvény, állampapírok, befektetési jegy, kárpótlási jegy, váltó, közraktárjegy, záloglevél, banki értékpapírok

1. Részvény: olyan értékpapír, amely a társasági tagnak az alaptőke meghatározott kitevő vagyoni betétét jelenti, tagsága igazolásául szolgál, a tagsági viszonyból származó jogait kötelezettségeit, továbbá osztalék és likvidációs hányadra való jogot testesít meg.

Osztalék: a társaság éves adózott nyereségéből a részvényest egy - egy részvénye után megillető hozam, részesedés. Likvidációs hányad: az a vagyonrész, amely a részvénytársaság megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonból a részvényest egy - egy részvénye után megillet.

A részvényes felelősége: a társasággal szemben a részvény névérték, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

A részvény forgatható értékpapír. A részvénytársaság által kibocsátott valamennyi részvény névértékének összege képezi a részvénytársaság alaptőkéjét.

Részvényfajták típusai: bemutatóra szóló: a tulajdonos megjelölése nélkül szabadon átruházható. Névre szóló: a tulajdonosának nevét a kibocsátó által vezet részvénykönyvbe bejegyzik, átruházása akkor érvényes, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték. Elsőbbségi részvény: a részvénytársaság alaptőkéjének legfeljebb feléig, ez a részvény a részvényesek között felosztható nyereségből más részvényfajtát megelőzően jogosít osztalékra. Törzsrészvény :azt a részvényt amely nem elsőbbségi részvény. Dolgozói részvény: a munkaviszonyban álló dolgozók szerezhetnek ellenérték nélkül, vagy ellenérték egyrészének megfizetése ellenében Nevezik ingyenes értékpapírnak is. Kamatozó részvény: a részvénybirtokosának akkor biztosít hozamot, ha a társaság nem fizet osztalékot, alaptöke legfeljebb 10% meg nem haladó mértékben bocsáthat ki. Átváltoztatható kötvény: az alaptőke legfeljebb feléig olyan értékpapír, amelyet részvénnyé lehet váltani. Elővásárlási jogot biztosító kötvény: az ilyen a kötvény a társaság alaptőkéjének emelésekor kibocsátandó részvényekre elővásárlási jogot biztosít. Saját részvények: alaptőkén felüli vagyonából megszerezheti a saját, már teljesen befizetett részvényeit, az így megszerzett részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke egyharmadát. Kibocsátott, de forgalomba nem lévő részvények: a vállalat által visszavásárolt általa őrzött részvények.

A részvényen feltüntetett érték a részvény névértéke, az értékesítése nem ezen az értéken , hanem árfolyamértéken történik. Árfolyamérték: az az érték, amelyért egy részvényt a piacon ellehet adni.

2. Kötvény: olyan értékpapír, amelynek kibocsátója az adós arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvénybe megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát, vagy egyéb járulékait, az általa vállat esetleges szolgáltatásokat, valamint kötvény névértékét a kötvény mindenkori tulajdonosának a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti, teljesíti. A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény kibocsátója az értékpapír ellenében a pénztulajdonostól közép vagy hosszú lejáratra hitelt vesz fel. A kötvény vásárlója jelenbeli pénzét cseréli el jövőbeli pénzre. A kötvény átruházható értékpapír. A birtokosa nem válik a kibocsátó cég tulajdonosává, nem vehet részt az irányításában, az üzleti döntésekben.

A részvény lejárat nélküli, a kötvény lejárattal bíró értékpapír. (kivétel az örökjáradék)

Kötvény lejárata futamideje: az az időtartam, amely a kibocsátás napjától az utolsó törlesztés, vagy névérték visszafizetésének napjáig eltelik.

Kötvény fajtái: névre, vagy bemutatóra szóló, fix, vagy változó kamatozású, lejárati ideje meghosszabbítható, vagy lerövidíthető, fedezet biztosítás szempontjából fedezet nélküli, vagy fedezettel bíró (jel -, vagy kézizálog, rangsor szerint előre (szenior) sorolt, vagy hátra (junior) sorolt, kamatszelvényes, vagy kamatszelvény nélküli

3. Állampapírok: az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapír. Az állam  a papír névértékének visszafizetésére vagy járadékfizetésére vállal kötelezettséget .

Állam adósságát megtestesítő értékpapírok: kincstárjegy: futamideje legfeljebb egy év (kincstári váltó) fix kamatozású államkötvény: az állam közép és hosszúlejáratú adóságát testesíti meg, állami pénztárjegy: az állam átmeneti pénzhiányának fedezetére kibocsátott, a visszaváltás napjáig kamatozó értékpapír, egy éves futamidejű, sávos kamatozású.

4. Befektetési jegy: a Befektetési Alapkezelő Társaság által sorozatban kibocsátott, a befektetési alapokról szóló törvényben meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a befektető által megfizetett összeget befektetési alap kialakítására fordítja, vagy befektetési alapban helyezi el, és az így létrehozott befektetési alapot a befektetők általános megbízásából kezeli, értékpapír alapot vagy ingatlan hozhat létre. Az alap jogi személy. A befektetési alap kezelője nyíltvégű és/vagy zártvégű befektetési alapra bocsáthat ki befektetési jegyet: nyíltvégű alap kezelője által kibocsátott befektetési jegy visszaváltható, a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy  a befektetési jegyet a befektető által megjelölt napon nettó eszközértéken készpénzért visszavásárolja, zártvégű alap: a lejárati idő előtt, illetve a befektetési alap felszámolása előtt nem váltható vissza, személyi jövedelemadó kedvezményt a zártvégű befektetési jegy tulajdonosát illeti meg.

A befektetési jegy tulajdonosát megilleti a befektetési alap saját tőkéjének teljes hozamából a befektetési jegyre jutó hányada. A hozam származhat kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből.

5. Kárpótlási jegy: a többször módosított, a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról az 1991. évi XXV. törvény alapján kárpótlásra jogosultak kárpótlásának eszköze. tulajdonosa a kárpótlási jegyet felhasználhatja: az állam tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak megvásárlására, termőföld tulajdon megszerzésére, önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlására fizetőeszközként névértékben

A kárpótlásra j



10.a A vállalkozás finanszírozásának forrásai, a beruházással kapcsolatos számítások.

A vállalkozói tőke összetétele:

Saját tőke: Jegyzett tőke. Tőketartalék. Eredménytartalék. Mérlegszerinti eredmény Előző évek áthozott vesztesége. Értékelési tartalék. Céltartalék.

Idegen tőke: Hosszú lejáratú hitel, kölcsön, kötvény kibocsátás. Rövid lejáratú: folyó finanszírozási források, kapott előleg, váltótartozások, tartozások szállítóknak, tartós passzívák, hitel, kölcsön, ki nem emelt kötelezettségek.

Az önfinanszírozásnak legegyszerűbb módja, amikor a természetes jogi személyek, mint vállalkozást alapítók saját megtakarításból adnak át vásárló erőt a vállalkozásnak, azzal a céllal, hogy a gazdasági tevékenység megkezdéséhez, későbbiekben, annak folytatásához szükséges vagyonelemek megvásárolhatók legyenek.

Vállalkozási formák: nem rendelkezik jogi személyiséggel KKT, Bt. Rendelkezik jogi személyiséggel RT, KFT

Vállalkozási vagyon: A saját tőke első megjelenési formája az alapító tőke, történhet pénz formában és dologi javak formájában (APPORT). Az alapító tőkét a tulajdonosok lejárat nélkül bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Újonnan alakuló vállalkozások esetében az alapításkori induló tőke megegyezik a jegyzett tőkével. A jegyzett tőke: a vállalkozás cégbíróságon ezt az összeget jegyezteti be.

Idegen tőkeelemek: nem feltétlenül szükségszerű a vállalkozási folyamat egészét saját tőkével finanszírozni, előfordulhatnak olyan pénzpiaci helyzetek, amikor előnyösebb idegen tőkét igénybe venni. Az idegen tőke származhat tisztám pénzügyi vagy teljesítmény kapcsolatból. Az induláshoz nagy segítséget nyújthat a pénzügyi kapcsolatokból származó idegen tőke, amelyhez a vállalkozó bankhitelek, bankkölcsönök segítségével, kötvények kibocsátásával juthat hozzá. A saját tőke lejáratnélküli tőke az idegen tőke lejárattal bíró tőke.

Idegen tőke: fizetési kötelezettséget jelent, és a hitelezőnek a szerződésben kikötött hiteldíj is jár.

Hosszúlejáratú a visszafizetési időtartam az egy évet meghaladja, a rövidlejáratú  a visszafizetési kötelezettség az egy évet nem haladja meg.

A beruházás tárgyi eszközök létesítése, bővítésére irányuló műszaki-gazdasági tevékenység. Lehet:

• pótló beruházás keretében a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket helyettesítik újakkal.

• bővítő beruházás korábban nem létező tárgyi eszközök létesítését jelenti.

A pótló és bővítő beruházást együtt bruttó beruházásnak nevezzük. Ebből a bővítő beruházás jelenti a nettó beruházást.

A beruházások alanyai szerint lehetnek: kormányzati, önkormányzati, vállalati, és háztartási beruházás.

Ágazati hovatartozás szerint lehet: anyagi, a termelő jellegű, és a nem anyagi jellegű beruházás

Anyagi és műszaki összetétel szempontjából lehetnek: gépek, felszerelések, berendezések, építési építésszerelési és egyéb beruházás

Finanszírozás forrásai szerint: saját, vagy idegen.

A beruházások hatékonysági módszerek: statikus, dinamikus

A statikus módszerek nem veszik figyelembe az időtényezőt, míg a dinamikus módszereknél valamilyen formában az időtényező is megjelenik. A statikus beruházás hatékonysági mutatók. A beruházás átlagos jövedelmezősége. A megtérülési idő.  Aberuházások pénzeszközök forgási sebessége

 A beruházás 1 év alatt elérhető átlagos nyereség

A beruházás jövedelmezősége =                     

 A beruházás megvalósításához szükséges pénzbefektetés

 Ny

 Bj = 

 B

A megtérülési idő azt fejezi ki, hogy a vállalkozás hány év alatt kapja vissza az eredetileg befektetett pénzt a beruházás eredményeként jelentkező jövedelemből.

 A beruházás megvalósításához szükséges pénzbefektetés

A beruházás megtérülési ideje =                     

 A beruházás 1 év alatt elérhető átlagos nyereség

 B

 Bi = 

 Ny

A beruházás pénzeszközök forgási sebessége, azt mutatja meg, hogy a beruházásra fordított összeg az általa elért nyereségből hányszor térül meg a használat időtartama alatt.

 Mi

 Bs = 

 B :Ny

Bs = a beruházási összeg forgási sebessége

Mi = a beruházással létrehozott kapacitás használati ideje

A beruházási döntések megalapozásánál a különböző értékbeni hatékonysági mutatók mellett fontos szerepe van a műszaki- gazdasági kritériumoknak, amely a termelés hatékonyságát és a versenyképességét biztosító, illetve kizáró tényezőket foglalja össze.

A műszaki- gazdasági kritériumok egy része azokat a tényezőket foglalja össze, amelyek a fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatos általános követelményeket jelentik, amelyek alapján lényegében az ítélhető meg, hogy valamely fejlesztési irány egyáltalán számításba vehető-e reális-e.

az előállított termékek volumene, sorozat nagysága, biztosítottak-e a termékek minőségének versenyképes szintje, a termékek értékesítésének hazai és külföldi piac feltételei, biztosított-e a termék gyártásához szükséges háttér

10. b. Hogyan, milyen elemekből épül fel a jogrendszer

Az államszervezet kiépítése a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített szabályoknak és általános jogi garanciákat hordozó alapelveknek megfelelően történhet.

Állami szervek:

Államhatalmi népképviseletiek: Országgyűlés: országos színtű, a legfelsőbb államhatalmi népképviseleti szerv. Biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét.

Helyi önkormányzatok képviselőtestületei: helyi szintűek, megyeiek, települések.

Kisebbségi önkormányzatok: A nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogaik gyakorlásának színtere.

Kormány/elnöke: országos színtű, működéséért az országgyűlésnek felelős

Minisztériumok, miniszterek: országos szinten működnek, rendeleteket adhatnak ki.

Helyi önkormányzatoknál: jogalkotói jogkörük nincs, a kormányrendelet, vagy magasabb szintű jogszabály alapján látják el közigazgatási feladataikat. Polgármester, jegyző, polgármesteri hivatal, közigazgatási hivatalok.

Igazságszolgáltatásiak: Bíróságok: helyiek, megyeiek, fővárosi, Legfelsőbb Bíróság): Funkciója az igazságszolgáltatás. Függetlenek, csak a törvénynek csak a törvénynek vannak alárendelve.

Ügyészségek(helyiek, megyeiek, fővárosi, Legfelsőbb Ügyészség) gondoskodnak az állampolgárok jogainak védelméről, az alkotmányos rendet az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

Egyéb szervek: Az eddig ismertettek közé egyáltalán nem sorolhatók be, egy részükre az előírásokat csak külön törvények tartalmazzák.

Alkotmánybíróság: hatáskörében tartotó ügyeket a törvény tételesen meghatározza. Eljárását bárki kezdeményezheti. Írásbeli indítvány formájában. Az indítvány