A politikai döntések eredményeként az iskolaikönyvtárak évtizedek óta vegetálnak, az oktatás mostoha gyermekei, nincs fenntartó aki felismerné ennek következményeit. Ez a folyamat több mint bűn, visszafordíthatatlan és megbocsáthatatlan. Fokozatosan leépítették a könyvtárhasználati órákat, vannak iskolai könyvtárak, ahol már évtizedek óta nem vásároltak könyveket. Hova vezet ez? Az általános műveltség elsorvasztása a közművelődés zuhanórepülését vonja maga után. Berzsenyi szavaival élve, " A míveletlen föld csak gazt terem." Az iskolai könyvtárak küldetése olvasóvá nevelni a felnövekvő generációkat. Az iskolák helyi tantervéhez illeszkedve, elősegíteni a tanulók kulturális fejlődését. Az iskolai könyvtárosoknak különleges szerepe van, hiszen ők nevelik ki a jövő olvasóit, ez megtiszteltetés és egyben óriási felelősség. Az iskolába iratkozással mindenki tagja lesz az iskolai könyvtárnak. Ekkorra többen már ismerik a könyvtárat, mert korábban is jártak a könyvtári foglalkozásokra. A könyv és könyvtárhasználat tanítása mellett, az olvasmányok személyre szóló ajánlása is fontos feladat, mivel ismerjük a gyerekeket, a körülményeiket, jobban meg tudjuk találni azokat a könyveket, amik érdeklik őket, amelyek fejlődésüket szolgálják.
A könyv egyik nemzedék végrendelete a másik számára, a tapasztalt tanácsa az életet kezdő fiatalnak. Diodórosz a lélek orvosságának, Kosztolányi szellemi mannának nevezi, Ciceró szerint az ember könyv nélkül olyan, mint a test lélek nélkül. A könyv a gyerekek számára kulcsfontosságú a világ megértéséhez, nélküle nem lehetnének aktív tagjai a társadalomnak. Az a gyerek, aki sokat és értőn olvas, az a könyvekben talált kincseket adaptálja, és mint kulturális tőkét használja egy életen át. Ahhoz, hogy önállóan tudjon gondolkozni és következtetni, a gyermek, meg kell ismernie mások gondolkodását, gondolatait, ami kihat az egész életére, így érthető hogy nem mindegy, hogy irodalom vagy „iroda lom", amit a gyerekek kezébe adunk. Az olvasóvá nevelés folyamatának fontos lépcsőfoka az iskolai könyvtár ahol a könyv tartalmának megbeszélése révén kialakul a helyes értékrend. A könyvek tudatos kiválasztása, a helyes szelektálás fontos az igényes és esztétikus olvasáskultúra elterjesztéséhez. A gyermek fejlődésének előmozdítása az ismeretekkel és élményekkel való gazdagítása nagyrészt az olvasás révén valósítható meg. Beszédkészségének, szókészletének fejlesztése, az olvasás iránti érdeklődés felkeltése, életben tartása, fejlesztése a rendszeres olvasásra való rászoktatással és az iskolára való felkészítéssel vagy akár saját könyvtár létrehozásával a gyerek számára, motivációt, indíttatást jelenthet az egész életére.
A nem olvasó ember semmiben sem különbözik attól aki nem tud olvasni, ergó ha nem olvasol analfabéta vagy.. Vegyék észre a döntéshozók, hogy mennyi tudás, ismeret, bölcsesség és érzelem bújik meg a könyvekben a sorok között! Egy könyv nem képes gyökeresen megváltoztatni a gyerek életét, de elegendő mennyiségű és minőségű könyv már képes alakítani és formálni a plasztikus személyiséget. Minden könyv tágítja a gyerekek ismereteit arról a világról, amelyben élnek. Fontos feladat, megtanítani a gyerekeket az értő olvasásra, mert aki csak olvas, de nem tudja, mit olvasott, annál aligha beszélhetünk sikerről. Az ismeretszerzés létszükséglet, újra és újra megjelenik a gyermekek életében felnőttként a munkában és az élet más területein is. A szépirodalmi művek nagymértékben formálják a gyermek személyiségét, érzékenységét, morális korlátokat építenek, szocializálódnak, ezáltal válnak szenzibilis emberré. A gyerekek a könyvekből tanulják meg a könyörületet, az empátiát, a kedvességet, a becsületet és a tisztességet. A könyv különös hatalom, amely világrészek és évszázadok kapuit nyitja tágra, de levezethet a gyermeki lélek belső világába is. Az olvasás társadalmi célja, a közművelődés színvonalának fejlesztése és a kulturális értékek adaptálása, de sajnos évtizedek óta csökken az olvasásra fordított idő, és nő a nehezen olvasók és funkcionális analfabéták száma. A kulturális értékek, normák közvetítése és az olvasásra való motiválás az iskolákban stratégiai jelentőséggel bír. Az olvasóközpontú olvasásfejlesztés lényege az olvasásra való ösztönzés, ami az olvasás megszerettetése mellett a felvilágosítás és tájékoztatás révén történik. A diákok nem csupán megismerhetik az iskolai könyvtárak segítségével az olvasás által megnyíló lehetőségeket, de lehetővé tesszük a gyerekek számára, hogy egymással is megoszthassák olvasmányélményeiket, tapasztalataikat. A tanár, a könyvtáros, közös erővel küzd a gyermekek plasztikus személyiségének fejlődéséért. A divat teremtette talmi ideák mentális tévutakra vihetik a gyerekeket, de a könyvek etikai normái egészséges értékrendet építenek fel személyiségükben. Az olvasás és a tanulás révén olyan lehetőségek nyílnak meg a gyerekek előtt, amelyek egész életüket, életminőségüket jelentős mértékben befolyásolja. Felnőtt korban az olvasott ember elhelyezkedése sokkal egyszerűbb, mert könnyebben tud kommunikálni. Egészséges felnőtt csak egészséges gyerekből lesz, hiszen hasznos tagja a társadalomnak csak akkor lehet, ha felépíti saját kulturális értékrendjét.
Ahhoz, hogy az olvasás mindennapi feladattá és szokássá váljon és tartalmas, igényes szórakozást nyújtson a gyerekeknek, meg kell teremtenünk az egyenlő esélyt a könyvtárhasználatban is. A hátrányos helyzetű gyermekek számára a könyvtár az életben való boldogulásuk, érvényesülésük nélkülözhetetlen eszköze. Az olvasás a normális élet része, csak akkor adaptálódik az egyén életvitelébe, ha már a családban megkapja azt a mintát és indíttatást, ami természetes életszükségletként és nem kényszerként a szórakozás és a kikapcsolódás eszközévé emeli az olvasást. Minden iskolai korosztályt más és más módon lehet megérinteni, megszólítani és megnyerni az olvasás örömének, mivel egyedi sajátosságaik, érdeklődési körük és speciális igényeik eltérőek. Olyan témákat kell keresni, ami leköti a gyereket, érdekli, talán még kutatni is kész érte. Az iskolai könyvtáros figyelemfelkeltése és tájékoztatása, empátiája, emocionális érzékenysége és toleranciája pozitív hatást gyakorol a könyvtárlátogató gyermekre, de helytelen magatartása esetleg örökre elkedvetlenítheti a gyerekeket, akár el is fordíthatja az olvasástól. A hagyományos olvasás kultuszának megőrzése és fenntartása így is sok erőfeszítést kíván tőlünk. A kellően nem átgondolt politikai döntések hozzák hátrányoshelyzetbe az iskolában a gyerekeket. A könyvtárosok önmagukban nem oldhatják meg az olvasóvá nevelés feladatait, de olvasóvá nevelés könyvtárak nélkül elképzelhetetlen.
A könyvek segítségével ismerkednek meg a gyerekek a környező világ összefüggéseivel, játékos formában. Az olvasás hatása az oktatásban nap mint nap tetten érhető. Az új ismeretek befogadása aktív olvasás nélkül elképzelhetetlen. A kritikus gondolkodást és a tájékozódást, a szókincsfejlesztést és kifejezőképességet, lényegkiemelő készséget segíthetjük elő, az olvasás révén. A gyermek majd felnőttként képessé válik asszociálni, szintetizálni és saját morális értékrendet alakítani ki az olvasott szépirodalmi művek alapján. A lexikális tudás révén az ismeretei megnőnek, és ő maga egyre határozottabbá válik. Ha megfelelően vetettük el az olvasás magvát, a gyerekek szívesen búvárkodnak az iskolai könyvtárban, sokat segít az órákra való felkészülésben, a gyűjtőmunka révén folyamatosan gyarapodik ismeretük, a könyv- és könyvtárhasználat elsajátítása révén előnyre tesznek szert kevésbé érdeklődő társaikkal szemben. Gyorsan megjelenik a kritikus gondolkodás, illetve az együttes gondolkodás képessége azokban a gyerekekben, akik sokat olvasnak. Az olvasás révén képessé válnak az önálló ismeretgyűjtésre és a talált információk komplex feldolgozására. Sokszor nem is a probléma megfogalmazása, hanem a probléma helyes megközelítése a döntő, amely rendszerint az értő olvasáson alapul. Minél több könyvvel ismerkednek meg, annál több összefüggést vesznek észre, majd a siker révén még szorosabbá válik kapcsolatuk a könyvekkel és az olvasással. Akik már gyermekkorban kis kutatókká váltak, azok felfedezik az olvasás örömét, ráébrednek arra, hogy a tudás elmélyítéséhez sokat kell olvasni, ráadásul tudni kell az ismeretek sokaságából szelektálni, csak a fontos és lényeges információkat elraktározni. Azzal, hogy már gyermekkorban megtanulják az évek során a kritikus gondolkodást, az érvelést, azzal nemcsak a tudásuk, műveltségük gyarapodik, hanem magabiztosabbak is lesznek. Az olvasás ráébreszt az anyanyelv finomságaira, és kontra indikációként visszahat az olvasás iránti vágyra, egy sajátos szenvedély alakul ki, az információ és könyvéhség, ami jótékonyan hat az egyén fejlődésére. A kultúra templomai számtalan kincset rejtenek gyermekeink számára. A közművelődés színvonalának fejlesztése, az ismeretek megszerzése és a kulturált szórakozás meghatározó eszköze minden bizonnyal az olvasás marad még nagyon sokáig.Az iskolai könyvtárak sikere egyben a politikusok sikere is lehet, mert általa jobban fog fejlődni a gazdaság.
Kedves döntéshozók! - engedjék meg, hogy a tanulók a kultúra templomában az irodalom gazdag tárházából válasszák ki azt a művet, amire kíváncsiak. Gyermekeink lélekben erősebben, testben frissebben térnek vissza az iskolai órákra vagy a hétköznapokba. Az archaikus fabulák józan cselekvésre ösztönöznek, mert az emberiség legnagyobb energiaforrása a fantázia, mert a teremtő képzelet változtatja meg körülöttünk a világot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése