Szkeptikus vagyok, ezért óvakodnék, attól hogy tápláljam a jelenségeket, vagy az ufó legendát, ami a világot behálózza. Mivel sok sarlatán él az ufó legendákból, érthető hogy érdekük a legenda fenntartása, mindig rossz minőségű vágott felvételekkel próbálják bizonyítani meséjüket, olcsó hírnévre vágyva. Egy egész óra elment azzal, hogy beszélgettünk az ufókról ezért szeretném diákjaim számára rövidre zárni a kérdést. UFÓ-k Unidentified Flying Object, magyar jelentése: „azonosítatlan repülő tárgy nincsenek, csak jelenségek melyekre még nem ismerjük a magyarázatot. Persze egy jelenség is lehet tárgy, de mivel az észlelésből indulunk ki szerencsésebb jelenségként kezelni, mert az összeesküvés elméleteket gyártó fantaszták azonnal belekapaszkodnak valamelyik kifejezésbe. Az emberi agy által kitalált dolgok mint idő távolság dimenziók, csupán illúziók.
Az észlelések túlnyomó többsége valamilyen csillagászati, meteorológiai, vagy optikai jelenségre, esetleg katonai repülőeszközre vezethető vissza, néhány esetben viszont felmerül, hogy az észlelt jelenség oka nem magyarázható, ezeket próbálják tanulmányozni a hipokrita okoskodók. A jelenség általában nagy érdeklődést kelt, ezért gyakran visszaélnek az ezzel járó nagy nyilvánossággal, így sokan bizalmatlanul kezelik az olyan bejelentéseket, amelyeket egy ember vagy kis csoport (laikus) tett, és tárgyi bizonyítékok szinte sosem kerülnek elő. A kifejezést eredetileg a katonai repülésben alkalmazták, ahol ezt minden olyan tárgyra értették, aminek még nem volt tisztázva az eredete (lehetett ellenséges repülőgép, polgári gép, meteorológiai ballon vagy a légkörbe visszatérő űrszemét, vagy bármi más). Jelenleg az emberiség tudása miatt csak egy szűk intervallumban vagyunk képesek érzékelni környezetünket.
Olyan előfordul, hogy egy ország kémrepülőjét felfedezik, de akkor a kormány érdeke hogy azt a közvélemény ufóként kezelje, (Roswell) vagyis meghagyják az embereket abban a hitben, hogy amit láttak az ufó. Gyakran a semmit fotózzák. Számtalan, korábban évtizedeken át titkos UFO-akta vált bárki számára kutathatóvá az interneten. Az észlelt jelenségek 14 százalékára a tudósok bevonása ellenére sem találtak magyarázatot. Szóval továbbra is marad a homály és a találgatás, mert most meg a szemtanuk nevét kell elhallgatni személyiségi jog védelme címén. Az emberi elme számára felfoghatatlan kozmikus távolságok, a csillagközi és különösen az inter galaktikus utazások mai ismereteink szerint nem lehetségesek. Tekintélyes bizonyíték áll rendelkezésre, melyek szerint az esetek szinte egyértelműen fizikai, elektromos és mágneses légköri, mezoszféra és ionoszféra jelenségeknek tulajdoníthatók.
A főként időjárási és elektromos körülmények összejátszása következtében kialakuló jelenségek annyira ritkák, hogy észlelésük az emberek többségének egyedülálló, hozzátéve, hogy "a plazmával kapcsolatos mezők közelsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járműveket és az embereket". A megmagyarázhatatlan jelenségek reakciót gerjesztenek az emberi agyban (temporális lebeny) melynek következtében az észlelő agy helytelenül összetartozónak tekint egymástól független észleléseket és összeáll a kép az agyban, például szokatlan alakzatban repülő madarak esetén vagy több egymástól függetlenül a légkörbe zuhanó aszteroidákat egy alakzattá köt össze az agy. Nézzünk rá egy példát, 3 féle látószög egymástól évmillió kilométerre keringő égitestekről
Ha innen nézem összevissza mozgó fénypontok, ha onnan nézem vonal, ha más perspektívából nézem kör, ha messzebbről akkor korong, melyik az igaz? valószínűleg egyiksem. Mint a csillagképek. Minden észlelés csak látszat, érzéki csalódás, egy féle látszólagos kép. Akkor tegyük fel a kérdést most mit látunk? Észlelünk valamit, ami csak látszólagos. Az emberi agy képes az egyirányba tartozó azonos sebességgel haladó fénypontokat összetartozónak tekinteni. Nincs felelősségteljesen kimondható véleményem, mert nincs semmiféle tapasztalatom, sem bizonyítékom erre vonatkozóan. Minden észlelés látszólagos de nem logikátlan, csak nem ismerjük valamennyi tényezőt ami befolyásolja a jelenséget. Ha elégséges bizonyíték jut a tudomásomra arról, hogy a jelenségekért nem a természet erői a felelősek, akkor változtatok, addig fenntartom a kételyeimet.
Gyakran látunk légkörbe belépő nem beazonosítható kisbolygót, amit szintén UFO-ként aposztrofálnak. Sajnos sok olyan apró égitest kering a kisbolygók övezetében, amit nem veszünk észre olyan kicsi, de ahhoz elég nagy hogy elpusztítsa az életet a földön. Ilyen lehet az Aten-család tagjai amik közelebb kerülnek központi csillagunkhoz, mint mi, ám keringési idejük 1 évnél rövidebb. Ez azt jelenti, hogy útjuk nagyobb része a földpályán belül vezet. Ez komoly rizikót jelent, de az Amor és a Apollo csoport sem jobb. Van még a Hungaria dinamikai család a Hungaria kisbolygó pályájával rokon mozgású kisbolygók összessége. A Hungaria dinamikai családot mintegy 5000 (2009-es adat) kisbolygó alkotja, melyek közel körpályán haladnak (átlagos excentricitásuk 0,08), félnagytengelyük 1,81 és 1,99 CsE közé esik és viszonylag nagy hajlásszögű, 22° és 24° közé eső pályákon keringenek. A kisbolygók nagy száma lehetővé tette csoportosításukat különféle jellemzők alapján. Az első osztályozást a mozgásuk pályaelemei szerint tették. Ekkor alakították ki a Hungaria-típusú kisbolygók családját. Idővel a színképi vizsgálatok is megkezdődtek, s kezdetben a Hungaria dinamikai család tagjainak színképe azonos vonásokat mutatott. Később azonban, a Hungaria kisbolygók darabszámának növekedésével egyre több más színképtíusú kisbolygó is előfordult a Hungaria dinamikus család tagjai között. A többre kíváncsi annak javaslom a Torinói skálát.
Az UFO (angol betűszó: Unidentified Flying Object, magyar jelentése: „azonosítatlan repülő tárgy” ami olyan repülő objektum, melyet nem tudtak azonosítani. Az ufóészlelések túlnyomó többsége valamilyen csillagászati, meteorológiai, vagy a fizikában optikai jelenségre, esetleg katonai repülőeszközre vezethető vissza, néhány esetben nem történik azonosítás, mert titkos katonai tevékenység áll a háttérben, az összeeskűvés elméleteket gyártó közvélemény, az észlelt jelenséget túlmisztifikálja, amit a kormány enged, mert a ködösítés az érdeke. A jelenség általában nagy érdeklődést kelt, ezért gyakran visszaélnek az ezzel járó nagy nyilvánossággal, így sokan bizalmatlanul kezelik az olyan bejelentéseket, amelyeket egy ember vagy kis csoport (laikus) tett. Rengeteg átverés történik a civilek félrevezetésére. A kifejezést eredetileg a katonai repülésben alkalmazták, ahol ezt minden olyan tárgyra értették, aminek még nem volt tisztázva az eredete lehetett ellenséges repülőgép, polgári gép, meteorológiai ballon, madárraj, felhő, aszteroida, héliummal töltött ballon stb. Később a köznyelvben ennek egy szűkebb, eltorzított értelme lett a repülő csészealj. Az unatkozó emberek fantáziája által látott vagy vélt lények persze nem léteznek. Nincsenek ufók, űrlények, űrhajók. Mivel a légkörben valóban előfordulnak a tudomány által még kellően meg nem magyarázott jelenségek (például a gömbvillám), és az egymással szemben álló országok (főleg a Szovjetunió és az USA) légi úton is megpróbálták kikémlelni a másik helyzetét, és emiatt felderítő repülőgépeket küldtek egymás légterébe (a leghíresebb a Szovjetunió felett lelőtt amerikai U–2 kémrepülő esete), amelyeket nem mindig sikerült beazonosítani, ezért maguk a kormányok is felállítottak olyan munkacsoportokat, amelyek az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos észleléseket elemezték. Ez aztán újabb tápot adott azoknak a civileknek és ufókat kutató szervezeteknek, akik, illetve amelyek földönkívüli lények földi jelenlétéről értekeztek. A nemzetközi ufókutatásokat kezdetben főként állami támogatásból, mára főként magánszemélyek adományaiból finanszírozzák. A tény az, hogy az elméletre mindeddig egyetlen konkrét bizonyítékot (tárgyat, vagy akár hiteles fényképfelvételt) sem sikerült találni.
A J. Allen Hynek által kidolgozott típusbesorolás szerint:
Első típusú találkozásnak minősül, amikor valaki egy jól kivehető, tőle kevesebb mint 150 méterre lévő ismeretlen repülő tárgyat észlel.
Második típusú találkozásnak azt hívjuk, amikor a körülményekből ufóaktivitásra lehet következtetni. Ilyen például a rádiók megzavarodása, állatok nyugtalansága, megmagyarázhatatlan égésnyomok a talajban, paralízis.
Harmadik típusú találkozásról akkor beszélünk, amikor az ember észleli magát az idegen létformát.
Hynek eredeti listáját tovább bővítették az évek folyamán:
Negyedik típusú találkozás: emberrablások (ufológiában „eltérítés” szakszót használják).
Ötödik típusú találkozás: kommunikáció az idegenekkel.
Hatodik típusú találkozás: bármilyen, halálos kimenetelű találkozás.
Hetedik típusú találkozás: közös utód, ember-idegen hibrid teremtése, szexuális úton vagy mesterséges, tudományos módszerek által.
Ez is érdekes
Hungaria (minor planet designation: 434 Hungaria) is a relatively small asteroid orbiting in the inner asteroid belt. It is an E-type (high-albedo) asteroid. It is the namesake of the Hungaria asteroids, which orbit the Sun on the inside of the 1:4 Kirkwood gap, standing out of the core of the asteroid belt.It was discovered by Max Wolf on 11 September 1898 at the University of Heidelberg. It was named after Hungary, which hosted an astronomical meeting in 1898 in Budapest. It is thought that there may be a genetic connection between 434 Hungaria and 3103 Eger and the aubrites. New data in the wavelength region of approximately 0.4–2.5 μm have been obtained for asteroid 434 Hungaria. This is the most complete visible to near‐infrared spectrum to date for this object. The near‐infrared portion of the spectrum (about 0.8–2.5 μm) is smooth, featureless, and agrees well in the overlap region with new visible region data. However, visible region (about 0.45–0.9 μm) data appear to exhibit weak, broad spectral absorption features near 0.5, 0.6–0.7, and 1 μm. If real, the presence of such features would strongly constrain the compositional determination of Hungaria since it has a relatively high albedo of 46%. Most minerals that exhibit similar absorption features, and are commonly found in meteorites, have a much lower albedo. Asteroid 434 Hungaria has been observed more than six times in these overlapping spectral regions, and it is now possible to assess its mineral composition with some confidence. The dominant phase on this asteroid is an iron‐free mineral, probably enstatite. Hungaria may contain secondary phases causing subtle, visible‐region absorption features. Alternatively, the surface layer(s) of the asteroid may be contaminated by an absorbing species from an external source. Approximately 60% of all E-class asteroids reside in this region of the inner main belt. Gaffey et al. found a probable genetic link between the E-class NEA 3103 Eger and the aubrites, and pointed out that the aphelion of Eger is situated in the midst of the Hungaria family. Kelley and Gaffey showed additional evidence for a genetic link between 434 Hungaria, 3103 Eger, and the aubrites. The crustal material of the aubrite parent body has not been found in meteorite collections. Also, crustal material of an E-class parent body has not been identified in asteroid spectral databases. Fragments of this material may exist within the X- or S-class, or unclassified asteroids in this region. These objects should elucidate the compositional and thermal evolution of the Hungaria parent body. Observations and data reduction: Near-IR spectroscopic observations of asteroids studied here were carried out using the SpeX medium-resolution spectrograph at the NASA Infrared Telescope Facility on Mauna Kea, Hawai’i. All spectra were reduced and analyzed using IRAF software and the SpecPR program . Spectral parameters (e.g. 1- and 2-μm band centers, and band area ratios) were calculated using SpecPR. Results: The spectrum of (3940) Larion is somewhat noisy near the 1.4- and 1.9-μm telluric water vapor absorptions due to less than perfect weather during the observations. However, a broad, weak absorption feature appears to be present at ~1.2-1.6 μm. The cause of this feature is still being determined. Asteroid (4483) Petofi was previously assigned a taxonomic designation of X . The new NIR spectrum shows iron-bearing silicate absorption features near 1- and 2-μm. Our analyses show it to be either an S(III) or S(IV) subclass with an olivine abundance of 80%. Petofi is a member of the Hungaria dynamical group, but its olivine abundance and pyroxene chemistry rule out a common origin with the Hungaria parent body.
https://www.youtube.com/watch?v=Dgq7XfL0vH8
Az ufóészlelések túlnyomó többsége valamilyen csillagászati, meteorológiai, vagy a fizikában optikai jelenségre, esetleg katonai repülőeszközre vezethető vissza. Infinitivus tehát nem entitás, hanem hibásan észlelt jelenség.
--------------
Észlelés szenzorok érzékenysége
Kapcsolat jelek kódolás
Kommunikáció formális nyelv
Tér idő helymeghatározás, relatív pont a térben
Csak élettérben létező entitások képesek egymás nyelvét megtanulni. Szintaktika szemiotika szemantika
„Ha az alfa – a finomszerkezeti állandó – nagyobb lenne, mint amekkora, akkor nem tudnánk megkülönböztetni a dolgokat a vákuumtól, és a természeti törvények kifejtése reménytelenül nehéz lenne. Azonban az a tény, hogy az alfa értéke 1/137, nem véletlen, ez maga a természet törvénye. Kétségtelen, hogy ennek a számnak a magyarázata a természetfilozófia központi problémája. A jelenlegi univerzum a finomszerkezeti állandó segítségével értelmezhető, ez egy olyan csatolási állandó, mely az elektromágneses kölcsönhatás erősségét jellemzi. Értéke minden mértékrendszerben megegyezik, mivel dimenziómentes mennyiség. Az atom spektrális vonalainak relativisztikus eltérésének elméletében az atommodellben az első körpályán keringő elektron sebességének és a fény vákuumbeli sebességének a viszonya. Úgy van definiálva, hogy a ke Coulomb-állandó vagy más néven permittivitási tényező, 4πε0 =1 és dimenzió nélküli. Az elmélet megjósolja az elektron dimenzió nélküli mágneses nyomatéka és a finomszerkezeti állandó, közötti összefüggést. A„kvantumciklotron”-apparátus magában foglalja a 891 négyhurkú Feynman-gráfot. Ennek a mérésnek a pontossága 0,37 milliárdod. Az érték és a bizonytalanság közel azonos a legújabb tapasztalati eredménnyel. A kvantum-elektrodinamikában egy csatoló állandó, mely meghatározza az elektron és a foton közötti kölcsönhatást. Az elmélet nem adja meg az értékét, ezért azt kísérleti úton kell meghatározni. Az egyike a részecskefizika standard modellje 20 empirikus paramétereinek, amely nincs meghatározva a standard modellen belül. Az elektrogyenge elméletben, amely egyesíti a gyenge kölcsönhatást az elektromágnesességgel, azt abszorbeálja két másik csatoló állandó, melyek kapcsolódnak a mértékelmélethez. Ebben az elméletben az elektromágneses kölcsönhatást úgy kezelik, mint azon kölcsönhatások keveréke, melyek az elektrogyenge terekkel kapcsolatosak. Az elektromágneses kölcsönhatás erőssége az energiamező erősségével változik. Amikor a kvantum-elektrodinamikára alkalmazzuk a perturbációs elméletet, az eredményként kijövő perturbatív kiterjesztés az -ban van kifejezve. Mivel jóval kisebb, mint 1, nagy teljesítményeknél annak nincs jelentősége, praktikussá téve ez esetben a perturbációs elméletet. A renormalizációs csoportelmélet szerint az logaritmikusan nő, ahogy az energiaskála nő. Az megfigyelt értéke kapcsolatos az elektron tömegének energiaskálájával. Ezért az értéke 1/137,036 zéró energián. Továbbá, ha az energiaskála nő, az elektromágneses kölcsönhatás közeledik a két másik fundamentális kölcsönhatáshoz, ami egy fontos tény a nagy egyesítő elmélet felé. Ha kvantum-elektrodinamika egy egzakt elmélet lenne, akkor az eltérne egy energián, amely Landau-pólus néven ismert. Ez a tény teszi a kvantum-elektrodinamikát inkonzisztenssé a perturbatív kiterjesztésen túl. A fizikusok évek óta mérlegelik, tűnődnek azon, hogy vajon az állandósága tény-e, vagy változhat-e helytől és időtől függően. Vannak olyan javaslatok, hogy egy változóval számoljunk, amikor kozmológiai és asztrofizikai problémák megoldásáról van szó.Újabban a húrelmélet motiválja a kutatókat, hogy változó állandókban gondolkodjanak. Ezen kérdéskör első kísérleti tesztjei során a távoli asztronómiai objektumok spektrális vonalait vizsgálták, valamint az oklói természetes nukleáris reaktorának radioaktív bomlását. Az eredmények nem mutattak változásra utaló adatokat.
A korszerű technológia lehetővé tette a finomszerkezeti állandó tesztelését nagyobb távolságokra és pontosabban. 1999-ben, a John K. Webb vezette csoport (University of New South Wales) jelzett változást értékében először.A Keck-teleszkópot használva 128 kvazár vöröseltolódását 0,5 < z < 3, vizsgálva, Webb és társai úgy értelmezték, hogy egy kis növekedés történt a finomszerkezeti állandó értékében az elmúlt 10–12 milliárd év során. A mérések alapján:2007-ben kisebb hiányosságot találtak Chand és társai módszerében, amely diszkreditálta a korábbi eredményeiket.Mindazontúl szisztematikus bizonytalanságokat nehéz mennyiségileg definiálni; Webb és társai eredményei még ellenőrzésre szorulnak egy független analízis során kvazárok spektrumainak vizsgálatával, különböző teleszkópokkal. King és társai a Markov lánc Monte Carlo módszerével megvizsgálta az UNSW csoport által használt algoritmust, és meghatározta a
2004-ben Lamoreaux és Torgerson kiértékelte az oklói természetes nukleáris reaktor adatait, és arra az eredményre jutottak, hogy 2 milliárd év alatt a finomszerkezeti állandó 4,5 * 100 milliomod részt változott.2007-ben Khatri és Wandelt (University of Illinois at Urbana-Champaign) a semleges hidrogén 21 cm-es hiperfinom átmenetében, az Univerzum korai állapotában, egyedüli abszorpciós vonalakat észleltek a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban.[31] Azt javasolták, hogy e hatás alapján mérjék a finomszerkezeti állandó értékét. Elvben ez a technika elég pontosságot nyújthat, akár 1 milliárdod rész változásra is (ez négy nagyságrenddel jobb, mint a kvazármódszer). Az európai LOFAR rádióteleszkóp csupán 0,3% eltérést tud észlelni a finomszerkezeti állandó változásában.[31] A szükséges észlelési terület a finomszerkezeti állandó változásának mérésére 100 négyzetkilométer, amely jelenleg nem megoldható. 2008-ban, Rosenband és társai.[32] az Al+ és Hg+ egyionos optikai óra frekvenciaváltozását használták fel a finomszerkezeti állandó változásának mérésére, melynek értéke:
Megjegyzendő, hogy a finomszerkezeti állandó időbeli változásának értékei nincsenek hatással a múltban mért értékekre. 2010-ben ausztrál kutatók azonosítottak egy dipólszerű struktúrát a finomszerkezeti állandónál, a megfigyelhető univerzumban, felhasználva kvazáradatokat a VLT-ről, kombinálva a Webb által nyert – a Keck-teleszkóppal mért – adatokkal. A mérések alapján úgy tűnt, hogy a finomszerkezeti állandó nagyobb volt 1 százezred résszel az Oltár csillagkép irányában, 10 milliárd évvel ezelőtt. Különböző kutatók különböző módszerekkel próbálják a finomszerkezeti állandó értékét és annak feltételezett változását igazolni, illetve cáfolni. Egyre inkább megmutatkozik az az igény, hogy több oldalról is ellenőrizzék a különböző csoportok eredményeit. Antropikus magyarázat
Az antropikus elv egy vitatott fejtegetés arról, hogy a finomszerkezeti állandó vajon stabil érték-e, és az élet és az értelmes lények nem létezhetnének-e, ha ez az érték lényegesen más lenne. Például, ha a finomszerkezeti állandó megváltozna 4%-kal, a csillagközi magfúzió nem produkálhatott volna szenet, így a szénalapú élet lehetetlen lett volna. Ha viszont α > 0,1, akkor fúzió nem lehetséges, és az univerzumban nem lenne olyan meleg hely, ami az élethez szükséges. Mivel a finomszerkezeti állandó egy dimenzió nélküli állandó, úgy tűnik, hogy semmilyen matematikai állandóból nem lehetséges levezetni. Ez a probléma már régóta foglalkoztatja a fizikusokat. Richard Feynman, a kvantum-elektrodinamika elméletének egyik kitalálója és korai fejlesztője könyvében kifejti véleményét a finomszerkezeti állandó körüli bizonytalanságokról. Arthur Eddington azzal érvel, hogy a finomszerkezeti állandó értéke „tisztán dedukcióval” kapható meg, és hivatkozik az úgynevezett Eddington-számra, az ő számításaira, amely az Univerzumban található protonok számára vonatkozik.[37] Ez vezette arra a kijelentésre 1929-ben, hogy a finomszerkezeti állandó értéke pontosan a 137 reciproka. Más fizikusok ezt nem fogadták el, azonban az 1940-es években a kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a 137-es értéktől elegendő mértékben eltér ahhoz, hogy Eddington elmélete cáfolható legyen.[38] Az arra irányuló kísérletek, hogy matematikai alapot találjanak a dimenzió nélküli állandóra, a mai napig foglalkoztatják a kutatókat. Például James Gilson matematikus javasolta, hogy a finomszerkezeti állandó értéke a következő legyen: „Az alfa rejtélye a valóságban egy kettős rejtély. Az első rejtély az alfa numerikus értéke, α ≈ 1/137, amely évtizedek óta napirenden van. A másik az értelmezési tartománya.”
Nyelvtanulása
Szintaxis
Mely mondatokat tekintjük jól formáltnak?
Azaz, mely szimbólumsorozatoknak van értelme, jelentése?
Szemantika
Mit jelentenek a helyesen formált mondatok?
Azaz, mi a hatásuk, hogyan lehet oket végrehajtani? ˝
Pragmatika
Hogyan lehet olvasható, konvencionális, hatékony kódot írni?
(Ebben a kurzusban ezzel az aspektussal keveset foglalkozunk.)
A szintaxist, a helyes mondatokat környezetfüggetlen és attribútum
grammatikákkal viszonylag könnyen le tudjuk írni, de a dinamikus
szemantika formális megadása már nehezebb feladat.
A természetes nyelvek rendkívül komplexek, mondataik
sokszor többféleképp értelmezhetoek, így nehéz ˝ oket ˝
formalizálni, elemezni, illetve automatizálni a megértésüket
A géppel történo kommunikáció speciális problémák és ˝
algoritmusok közvetítése, amelyhez egyszer˝ubb,
specifikusabb nyelvek is elegendoek ˝
A közlés általában imperatív: a program tulajdonképpen
utasítások sorozata, amelyeket egyenként végre kell hajtani
környezetfüggetlen grammatika
A szintaktikusan helyes mondatok nyelvtanilag helyesek, de ez nem
garantálja, hogy “olvashatóak”, és hogy van értelmük, jelentésük.
Szerkezetileg helyes mondatoknak azonban nem feltétlenül van
értelme, illetve többértelm˝uek is lehetnek.
A természetes nyelvi leírások nem precízek, nem tekinthetok˝
formális definíciónak (ellenben a matematikával és matematikai
logikával), következésképp félreértésekhez vezettek.
Másrészt tény, hogy formális szemantikadefiníciót készíteni egy
nyelvhez hosszú és bonyolult feladat, továbbá a megértése is
nehezebb egy olvasmányos leírásnál.Statikus szemantika
A szintaxis azon része, amelyet nem lehet környezetfüggetlen
grammatikával megadni
Gyakran hívjuk környezetfüggo szintaxisnak ˝
Ez is arra ad megkötéseket, hogy mi számít helyes mondatna
A szemantikában használt denotáció és konnotáció
Informális kontra formális
Szintaxis kontra szemantika
Statikus és dinamikus szemantika
Operációs, denotációs, axiomatikus
Az eszperantó nyelvek feletti nyelvnek képzeltek el, hogy megkönnyítsék a kommunikációt. Zamenhof-nak (ő volt a nyelv kitalálója) az volt a célja, hogy egy végtelenül egyszerű nyelvet alkosson meg: olyat, amit mindenki könnyen megtanulhat. Bár az eszperantó soha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és soha nem lett egyetemes nyelv, rendkívül könnyű megtanulni, mert nincs szabálytalan ige, nincs különleges kiejtés, nincs rendhagyó ragozás, minden logikus, rendezett. Van, aki néhány hónap alatt meg tudja tanulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése