Vírus fertőzés mechanizmusa (Közérthetően mindenkinek)

Diákjaim sok kérdést tettek fel a vírussal kapcsolatban, tanárként utánanéztem mert kötelességemnek érzem hogy korrekt módon tájékoztassam őket.  Nem vagyok epidemiológus, virológus, vagy mikrobiológus de megosztom ismereteimet nem alkotva véleményt mert nem értek hozzá, de mivel mindenki ködösít, vagy csúsztat, attól függően hogy politikai érdeke vagy a részvényesek érdeke hogy kívánja, a sok okoskodás végén a fürdővízzel kiöntötték a babát is. Ez a történet nem a járványról és a védőoltásról szól, hanem a pénzről. Informatikusként ha több számítógépes vírus ellen akarok védelmet olyan fragmentumot választok ami mindegyikben benne van, így több legyet ütök egy csapásra. Ezt a módszert kellene alkalmazni a védőoltásokat gyártóknak is.

Kérdések és válaszok!

Mi a nyájimmunitás?

Vannak emberek, akik nem kaphatnak vakcinákat, mert súlyos immunhiányos állapotban például, amit okozhat betegség is és gyógyszerek is (például daganatok kemoterápiás kezelése). Ilyen személyekben élő vagy gyengített kórokozót tartalmazó védőoltás súlyos szövődményeket okozhat. Ezek a betegek csak arra támaszkodhatnak, hogy körülöttük mindenki be van oltva, így nem lesz olyan, akitől el tudják kapni a fertőzéseket,  lényegében ez a nyájimmunitás. Magyarországon 1953-ban alakították ki az életkorhoz kötött kötelező oltási rendet, azóta kap minden gyermek csecsemőkorától védőoltásokat. A magyar oltási rendben 13 fertőzés ellen védik a gyermekeket térítésmentes védőoltásokkal, fenntartva a nyájimmunitást.

Fontos lenne:

A védettséget biztosító ellenanyagok mennyisége idővel csökken, ilyenkor emlékeztető oltásokra lehet szükség a védettség fenntartására. Vigyázat emberek! Ha megadjuk az esélyt, hogy nőjön az oltatlan „potyautasok” száma, megszűnhet a „nyáj” védettsége. (pl influenza)

Mellékhatása van?

Véleményem szerint mellékhatások nélküli védőoltás nem létezik.

 Melyiket válasszam? 

Mindegy...

Laikusként miért én döntsek? 

Inkább Ön mint egy politikus, akinek az üléspontja határozza meg az álláspontját!

Sokféle módszer létezik de az eredmény ugyanaz.

Nos a Kínai Sinofarm gyengített vírus(csak célzottan egy vírus ellen védő inaktív komponens), a BioNTech, Fosun Pharma, Pfizer és a Moderna fehérje struktúra helyett, nukleinsav molekulát, lipid mRNS-t juttat a betegbe, információt küld a sejtnek hogy állítsa elő a védekező fehérjét, míg a Brit-Svéd  AstraZeneca és az Orosz Szputnyik Vektor Adenovírust, ami nem más mint a nátha egy olyan eleme, ami hasonlít  a Covi egyik örökítő anyagára így az immunrendszer védekezik ellene és egyben az örökítőanyag ellen is. Sokat hallani hogy az orosz vakcina nem jó, elárulok egy titkot az uborkafára felkapaszkodott politikusok híresztelik ezt, pedig csak az orosz és a brit-svéd vakcina képes több tucat vírus ellen megvédeni, mivel tartalmazza a kiválasztott fragmentumait (részeit). Ha a fragmentum több vírusban is felelhető akkor egyszerre több ellen is védelmet biztosít egyetlen védőoltás. 

Módszerek:

A vakcina tartalmazhat

• élő, gyengített kórokozókat (attenuált, azaz mesterségesen szelídített törzseket)
• inaktivált, elölt kórokozókat vagy azok detoxikált termékét, amely antigén szerkezetét megtartotta
• ellenanyag- (antitest-) tartalmú immunszérumot
• molekuláris biológiai úton előállított speciális anyagokat, pl.génbázisú oltóanyagok (RNS- és DNS-vakcinák),
• vektor alapú oltóanyagok,
• fehérje alegység (subunit) alapú oltóanyagok,
• mRNS alapú oltóanyagot

Előállítás:

Miután a patogén genomját szekvenálták, viszonylag gyors és egyszerű az egyik fehérje ellen vakcinát készíteni. A Moderna RNS-vakcinája például a szekvenálást követő két hónapon belül már klinikai tanulmányokban szerepelt. 

Bár a DNS- és RNS-vakcinákat viszonylag egyszerű előállítani, a folyamat kismértékben különbözik a két esetben. Miután az antigént kódoló DNS-szakaszt kémiai úton létrehozták, különböző enzimek segítségével egy bakteriális plazmidba építik be. A plazmid több kópiája ezek után gyorsan osztódó baktériumokkal teli tartályba kerül, mielőtt izolálnák és megtisztítanák.

Az RNS-vakcinákat könnyebb szintetizálni, mivel ehhez csak laboratóriumi körülményekre van szükség baktériumok és sejtek nélkül. Mindkét esetben egy intézményen belül több különböző antigén készülhet, ami tovább csökkenti a költségeket. Ez a legtöbb hagyományos oltóanyag esetében nem lehetséges.

Fontos:

Egy vakcina egy vagy több komponenst is tartalmazhat, így egyetlen védőoltás egy vagy akár több betegség ellen is védelmet nyújthat!

RNS-vakcinák

Az olyan hatóanyagok, mint a BNT162 (BioNTech, Fosun, Pfizer) és az mRNS-1273 (Moderna, NIAID) alapvetően egy egyszálú mRNS-molekulából állnak, mely egy bizonyos fehérje felépítésének genetikai információját tartalmazza. A citoszólban ezután a peptid szintézise riboszómák által katalizált folyamatban történik. Ahhoz, hogy az RNS bejusson a sejtbe, a vakcinában liposzómába vagy ún. lipid-nanopartikulumokba csomagolva található.

Emellett, mint a BNT162 esetében is, önreplikálódó és önerősítő RNS-t is használnak. A molekulában ilyenkor az antigén mellett olyan fehérjék is kódolva vannak, amelyek az RNS replikációját lehetővé teszik, így az oltáshoz szükséges egyszeri dózis csökkenthető. Ilyen molekulák alfavírusokból származnak (szegmentáció nélküli pozitív szálú RNS-vírusok).

Az alfavirális genom két leolvasó „keretre” (ORF) osztható: az első keret kódolja az RNS-függő RNS-polimerázt (replikázt), a második pedig a struktúrfehérjéket. Az önerősítő RNS-konstrukció esetén a struktúrfehérjét kódoló ORF helyén a választott antigén kerül beépítésre, míg a virális replikáz a konstrukt része marad, és az intracelluláris jelerősítésben vesz részt az immunizáció után.

Megpróbálom közérthetően az Messenger RNS-t elmagyarázni

Ez a legújabb módszer, lényege hogy a beoltott szervezetet használja fel a vakcina (az immunválaszért felelős fehérjék előállításához) előállításához. Míg a többi gyártó kint gyártja le az immunválaszért felelős fehérjét addig itt nem  juttatunk be mást csak genetikai információt üzenet formájában ez lenne a messenger RNS! Ez a legkíméletesebb módszer.

Érzékeny ponthoz érkeztünk le kell írnom a lényeget (figyeld a sorrendet is)

BioNTech             csak információt küld a szervezetbe 

Pfizer                    csak információt küld a szervezetbe

Moderna               csak információt küld a szervezetbe

Fosun                    csak információt küld a szervezetbe

NIAID                  csak információt küld a szervezetbe

AstraZeneca         egyik elem kiváltja az immunreakciót

Szputnyik             egyik elem kiváltja az immunreakciót

Covishield            egyik elem kiváltja az immunreakciót

Sinofarm               gyengített vírus

Egyes szakemberek szerint minden oltóanyag amelyik tiomezált és higanyt tartalmaz veszélyes, mert kumulálódik a szervezetben, és fejlődési vagy neurológiai(autizmus) rendellenességeket okozhat. Ezen még vitatkoznak a tudósok!

Amiről nem szívesen beszélnek!

Veszélyek és Kockázat:

Potenciális biztonságossági kockázat lehet az emberi genomba történő plazmidintegráció. Ez hipotetikus (proto)onkogén-aktivációhoz, antikarcinogén (tumorszuppresszor) DNS-szakaszok deaktivációjához vagy autoimmun betegségek kialakulásához vezethet.

Figyelem! 

Talán nem érdemes beoltani a legidősebb legsúlyosabb betegeket, figyelmeztetnek a norvég orvosok, mert már az oltás enyhe mellékhatásai is halálosak lehetnek a számukra. Norvégiában 23-an haltak meg röviddel az oltás beadása után, többnyire olyanok, akik nagyon idősek és nagyon rossz egészségügyi állapotban voltak. Ismerős az eset, amikor nálunk a tetanuszt kötelezővé tették egy politikai döntéssel ezreket küldtek a halálba!

Milyen tünetei vannak az új koronavírus-fertőzésnek? 

A betegség legjellegzetesebb tünetei a láz, száraz köhögés, fáradékonyság, nehézlégzés, továbbá torokfájdalom, fejfájás, izom-ízületi fájdalom, hidegrázás; ritkábban hányás, illetve hasmenés. 

Figyelem a politikus machiavellista és hipokrita, ezért fogadjuk fenntartással a nyilatkozataikat, amit mondanak csak porhintés, ami minden tudományos alapot nélkülöz.

Az orvosok szerint: kik azok, akik veszélyeztetettebbek a koronavírus-fertőzés alatt? 

Gyenge immunrendszer

Autoimmun betegség

Krónikus alapbetegség

Magas vérnyomás

Cukorbetegség

Szív és érrendszeri betegségek

Krónikus légúti betegségek

Rosszindulatú daganatos betegségek

Dohányosok, akár 4 méterre is elszáll a fetőzött dohányfüst!

Asztmások

Antihipertenzív

Mennyi a lappangási ideje a koronavírus-fertőzésnek?

A lappangási idő leggyakrabban 5-6 nap. Ennél rövidebb és hosszabb is lehet, így jelen tudásunk szerint a lappangási idő lehetséges időtartama 1 és 14 nap között változhat.

Szerintem így tejed:

WC lehúzó

WC kagyló és ülőke

Kilincsek

Korlátok

Kapaszkodók

Csaptelep

Törölköző

Busz kapaszkodó

Bevásárlókosár

Élelmiszer csomagolás

Mobiltelefon

Pénz

Nedves levegő

Magas páratartalom

Esővíz

Tüsszentés köhögés

kézfogás

érintkezés

széklet

vér

anál

szem

orr

fül

száj

pára

étel

ital

A cikk a WHO ajánlása alapján készült!

Érintkezés és cseppátvitel

A vírus terjedése közvetlen, közvetett vagy szoros érintkezés útján fordulhat elő a fertőzött emberekkel olyan fertőzött váladékokon keresztül, mint a nyál és a légzőszervek váladékai vagy azok légzőcseppjei, amelyek akkor kerülnek ki, amikor a fertőzött személy köhög, tüsszög, beszél vagy énekel. A légzőcseppek átmérője> 5-10 μm, míg az < 5 μm átmérőjű cseppeket cseppmagoknak vagy aeroszoloknak nevezzük. A légzőcseppek átvitele akkor fordulhat elő, ha egy személy szoros kapcsolatban van (1 méteren belül) egy fertőzött személlyel, akinek légzési tünetei vannak (pl. Köhögés vagy tüsszögés), vagy aki beszél vagy énekel; ilyen körülmények között a vírust tartalmazó légzőcseppek eljuthatnak a fogékony személy szájába, orrába vagy szemébe, és fertőzést eredményezhetnek. Közvetett kontaktátvitel, amely magában foglalja a fogékony gazdaszervezet érintkezését egy szennyezett tárggyal vagy felülettel (fomita átvitel) 

Levegőben történő továbbítás

A levegőben terjedő fertőzés egy fertőző ágens terjedése, amelyet cseppmagok (aeroszolok) terjedése okoz, amelyek továbbra is fertőzőek maradnak, ha a levegőben szünetelnek nagy távolságokra és időre. ( 11 ) A SARS-CoV-2 levegőben terjedése aeroszolokat előállító orvosi eljárások („aeroszolokat előállító eljárások”) során fordulhat elő. ( 12 ) A WHO a tudományos közösséggel együtt aktívan megvitatta és értékelte, hogy a SARS-CoV-2 aeroszolokon keresztül is terjedhet-e aeroszolképző eljárások hiányában, különösen beltéri helyiségekben, ahol rossz a szellőzés.

A kilélegzett levegő és az áramlás fizikája hipotéziseket generált a SARS-CoV-2 aeroszolokon keresztül történő átvitelének lehetséges mechanizmusairól. ( 13-16 ) Ezek az elméletek azt sugallják, hogy 1) számos légzési csepp mikroszkopikus aeroszolt (<5 µm) generál elpárologtatással, és 2) a normális légzés és beszélgetés kilégzett aeroszolokat eredményez. Így egy fogékony személy belélegezheti az aeroszolokat, és megfertőződhet, ha az aeroszolok elegendő mennyiségben tartalmazzák a vírust ahhoz, hogy fertőzést okozzanak a befogadóban. Azonban a kilégzett cseppmagok vagy a légzőcseppek aránya, amelyek elpárolognak az aeroszolok előállításához, és az életképes SARS-CoV-2 fertőző dózisa, amely szükséges egy másik személy fertőzéséhez, nem ismert, de más légzőszervi vírusok esetében tanulmányozták. 

Kísérletek

Kísérleti vizsgálatok során fertőzött minták aeroszoljait generálták nagy teljesítményű sugár-porlasztókkal, ellenőrzött laboratóriumi körülmények között. Ezek a vizsgálatok egy SARS-CoV-2 vírus RNS-t találtak az aeroszolokban lévő levegőmintákban, legfeljebb 3 órán át az egyik vizsgálatban ( 21 ), míg egy másikban 16 órán keresztül, amely életképes replikáció-kompetens vírust is talált. ( 22 ) Ezek a megállapítások kísérletileg indukált aeroszolokból származnak, amelyek nem tükrözik az emberi normális köhögési állapotokat.

Hipotézisek:

Néhány olyan tanulmány, amelyet egészségügyi környezetben végeztek, ahol tüneti COVID-19 betegeket láttak el, de ahol nem hajtottak végre aeroszolt generáló eljárásokat, a SARS-CoV-2 RNS jelenlétéről számoltak be levegőmintákban ( 23–28 ) , míg más hasonló vizsgálatok mind az egészségügyi, mind az egészségügyi ellátás nélküli környezetben nem találtak SARS-CoV-2 RNS-t; egyetlen tanulmány sem talált életképes vírust a levegőmintákban. ( 29-36 ) Azokban a mintákban, ahol SARS-CoV-2 RNS-t találtak, a kimutatott RNS mennyisége rendkívül alacsony volt nagy mennyiségű levegőben, és egy tanulmány szerint a SARS-CoV-2 RNS-t levegőmintákban képtelenek voltak azonosítani életképes vírus. ( 25 )Az RNS kimutatása reverz transzkripciós polimeráz láncreakcióval (RT-PCR) alapuló vizsgálatokkal nem feltétlenül utal a replikációra és a fertőzésre kompetens (életképes) vírusra, amely átvihető és fertőzést okozhat.

Kontra:

A COVID-19 index eseteknek kitett egészségügyi dolgozók, nem aeroszol-generáló eljárások jelenlétében, legújabb klinikai jelentéseiben nem találtak kórházi átvitelt, amikor megfelelően alkalmazták az érintkezés és a cseppekre vonatkozó óvintézkedéseket, ideértve az orvosi maszkok viselését is a személyes védőeszközök részeként felszerelés (PPE).   Ezek a megfigyelések arra engednek következtetni, hogy ebben az összefüggésben nem következett be aeroszol-transzmisszió. További vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, hogy az életképes SARS-CoV-2 detektálható-e levegőmintákban olyan beállításokból, ahol nem hajtanak végre aeroszolt generáló eljárásokat, és az aeroszolok milyen szerepet játszhatnak az átvitelben.

Aeroszol-transzmisszió 

Az orvosi létesítményeken kívül néhány, a zsúfolt beltéri területtel kapcsolatos járványjelentés  felvetette az aeroszol-transzmisszió lehetőségét cseppek átadásával kombinálva, például kórusgyakorlat ( 7 ) , éttermek ( 41 ) vagy fitneszórák alkalmával. ( 42 )Ezekben az esetekben nem zárható ki a rövid hatótávolságú aeroszol-átvitel, különösen meghatározott beltéri helyeken, például zsúfolt és nem megfelelően szellőző helyiségekben hosszabb ideig fertőzött személyekkel. Ezeknek a klasztereknek a részletes vizsgálata azonban azt sugallja, hogy a cseppek és a fomitok átvitelével az emberek közötti transzmisszió is magyarázható ezen klasztereken belül. Ezeknek a klasztereknek a szoros érintkezési környezete megkönnyíthette néhány esetben az átvitelt sok más ember számára (pl. Túlterjedéses esemény), különösen, ha nem végeztek kézhigiéniát és nem használtak maszkot, amikor a fizikai távolságtartás nem volt fenntartva. 

Fertőzött tárgyak

A fertőzött személyek által kilökődött légzőszervi váladékok vagy cseppek szennyezhetik a felületeket és tárgyakat, fomitokat (szennyezett felületeket) hozva létre. Az életképes SARS-CoV-2 vírus és / vagy az RT-PCR-rel kimutatott RNS a környezeti környezettől (beleértve a hőmérsékletet és a páratartalmat) és a felület típusától, különösen a magas koncentráció az egészségügyi intézményekben, ahol COVID-19 betegeket kezeltek. Ezért az átvitel közvetett módon történhet a közvetlen környezetben lévő felületek vagy fertőzött személy vírussal szennyezett tárgyainak (pl. Sztetoszkóp vagy hőmérő) megérintésével, majd a száj, az orr vagy a szem érintésével. 

Fomite átvitel, tüsszentés köhögés

Annak ellenére, hogy következetes bizonyíték van a felületek SARS-CoV-2 szennyeződésére és a vírus bizonyos felületeken való túlélésére, nincsenek olyan speciális jelentések, amelyek közvetlenül bizonyítanák a fomit terjedését. Azok a személyek, akik potenciálisan fertőző felületekkel kerülnek kapcsolatba, gyakran szorosan érintkeznek a fertőző emberrel is, így nehéz megkülönböztetni a légzési cseppek és a fomit átvitelét. Mindazonáltal a fomit átvitel a SARS-CoV-2 valószínű átvitelének tekinthető, tekintettel a fertőzött esetek környezeti szennyeződésével kapcsolatos következetes megállapításokra, valamint arra, hogy más koronavírusok és légzőszervi vírusok is képesek ily módon továbbadni.

Egyéb továbbítási módok

A SARS-CoV-2 RNS-t más biológiai mintákban is kimutatták, beleértve egyes betegek vizeletét és ürülékét. ( 46-50 )Egy tanulmány életképes SARS-CoV-2-t talált egy beteg vizeletében.Három vizsgálatban székletmintákból tenyésztették a SARS-CoV-2-t. ( 48 , 52 , 53 )  A mai napig azonban nem jelentek meg jelentések a SARS-CoV-2 székleten vagy vizelettel történő terjedéséről. A jelenlét bizonyítrott!

Szaporodás:

Néhány tanulmány a SARS-CoV-2 RNS kimutatásáról számolt be, akár plazmában, akár szérumban, és a vírus szaporodhat a vérsejtekben. A vér által terjedő szerep azonban továbbra is bizonytalan; az alacsony vírustiter a plazmában és a szérumban arra utal, hogy az ezen az úton történő átvitel kockázata alacsony lehet. ( 48 , 54 ) Jelenleg nincs bizonyíték a SARS-CoV-2 méhen belüli átvitelére a fertőzött terhes nőktől a magzatukig, bár az adatok továbbra is korlátozottak. A WHO nemrégiben közzétett egy tudományos tájékoztatót a szoptatásról és a COVID-19-ről. ( 55 ) Ez a rövid megmagyarázza, hogy a vírusos RNS-fragmenseket RT-PCR-vizsgálattal találták a SARS-CoV-2-vel fertőzött anyák néhány anyatej-mintájában, de a vírus izolálását vizsgáló vizsgálatok nem találtak életképes vírust. A SARS-CoV-2 anyától gyermekig történő átviteléhez szükség lenne az anyatejben lévő replikatív és fertőző vírusra, hogy képes legyen elérni a csecsemő célhelyeit, és legyőzni a csecsemő védelmi rendszereit is. A WHO azt javasolja, hogy a COVID-19 gyanúja vagy megerősített anyáit ösztönözzék a szoptatás megkezdésére vagy folytatására. ( 55 )

Az eddigi bizonyítékok azt mutatják, hogy a SARS-CoV-2 a legszorosabban kapcsolódik a denevérek ismert betakoronavírusaihoz; a köztes gazdaszervezet szerepe az átvitel elősegítésében a legkorábbi ismert emberi esetekben továbbra sem tisztázott. ( 56 , 57 ) A SARS-CoV-2 lehetséges közbenső gazdaszervezetének vizsgálata mellett számos tanulmány is folyamatban van a SARS-CoV-2 érzékenységének jobb megértése érdekében a különböző állatfajokban. A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2-vel fertőzött emberek más emlősöket is megfertőzhetnek, beleértve a kutyákat ( 58 ) , macskákat ( 59 ) és tenyésztett nyérceket. ( 60 ) Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy ezek a fertőzött emlősök jelentős kockázatot jelentenek-e az emberekre történő továbbadásra.

Mikor fertőznek meg másokat a SARS-CoV-2 fertőzöttek?

Annak ismerete, hogy a fertőzött személy mikor terjesztheti a SARS-CoV-2-t, ugyanolyan fontos, mint a vírus terjedésének módja (fent leírt). A WHO nemrégiben publikált egy tudományos rövid leírást, amely ismerteti, hogy mikor tud az ember terjedni a betegség súlyossága alapján.  

Röviden, a bizonyítékok arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 RNS 1-3 nappal a tünetek megjelenése előtt kimutatható az emberekben, a RT-PCR-rel mért legnagyobb vírusterheléssel, amelyet a tünetek megjelenésének napja körül figyelnek meg, majd az idő múlásával fokozatosan csökken. Az RT-PCR pozitivitás időtartama tünetmentes személyeknél általában 1-2 hét, enyhe vagy közepesen súlyos betegség esetén legfeljebb 3 hét. Súlyos COVID-19 betegségben szenvedő betegeknél ez sokkal hosszabb lehet. 

A vírusos RNS kimutatása nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy személy fertőző és képes a vírust átadni egy másik személynek. A betegminták víruskultúrájával végzett vizsgálatok a fertőző SARS-CoV-2 jelenlétének felmérésére jelenleg korlátozottak. ( 61 ) Röviden, egy életképes vírust izoláltak egy tünetmentes esetből, ( 69 ) enyhe vagy közepesen súlyos betegségben szenvedő betegekből a tünetek megjelenésétől számított 8-9 napig, és hosszabb ideig súlyos betegekből. ( 61 ) A vírusok elengedésének időtartamáról a WHO útmutató „A COVID-19 betegek elszigeteléstől való mentesítésének kritériumai” című útmutatója található meg. ( 61 ) További vizsgálatokra van szükség az életképes vírus leadásának időtartamának meghatározásához a fertőzött betegek körében. 

A tünetekkel küzdő SARS-CoV-2 fertőzöttek elsősorban cseppek és szoros érintkezés útján fertőzhetnek meg másokat. Úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 terjedése főleg cseppek útján terjed, és szoros kapcsolatban áll fertőzött tüneti esetekkel. Kínában 75 465 COVID-19 eset elemzésében a klaszterek 78-85% -a háztartási környezetben történt, ami arra utal, hogy az átvitel szoros és tartós érintkezés során történik. ( 6 )   Az első betegek vizsgálata a Koreai Köztársaságban kimutatta, hogy a 13 másodlagos esetből 9 a háztartási kapcsolattartók körében fordult elő. ( 70 ) A háztartáson kívül azok is tartózkodtak, akik szoros fizikai kapcsolatban voltak, közös étkezést folytattak, vagy körülbelül egy órán át vagy annál hosszabb ideig zárt helyiségekben voltak, tüneti esetekkel, például istentiszteleti helyiségekben, edzőtermekben vagy a munkahelyen. megnövekedett fertőzésveszély. ( 7 ,42 , 71. , 72. ) Más jelentések ezt alátámasztották más országokban a családokon belüli másodlagos átvitel hasonló megállapításával. 

Tünetek nélküli SARS-CoV-2 fertőzöttek másokat is megfertőzhetnek

Kínából származó korai adatok arra utalnak, hogy a tünetek nélküli emberek megfertőzhetnek másokat. ( 6 ) A tünetek nélküli fertőzött emberek általi átvitel szerepének jobb megértése érdekében meg kell különböztetni a fertőzöttektől való átvitelt, akiknek soha nem alakulnak ki tüneteik ( 75 ) (tünetmentes átvitel), és a fertőzöttektől, de még nem fejlődtek ki. tünetek még (pre-tüneti átvitel). Ez a megkülönböztetés fontos a közegészségügyi stratégiák kidolgozása során az átvitel ellenőrzésére.   

Terjedés közösségben:

A közösségben valóban tünetmentes fertőzés mértéke továbbra sem ismert. Azok aránya, akiknek a tünetei nem járnak fertőzéssel, valószínűleg az életkor függvényében változik, az idősebb korcsoportokban előforduló alapbetegségek növekvő gyakorisága miatt (és ezáltal az életkor előrehaladtával növekszik a súlyos betegség kialakulásának kockázata), valamint azok a tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a gyermekek ritkábban mutatnak klinikai tüneteket tünetek a felnőttekhez képest. ( 76 ) Korai tanulmányok az Egyesült Államokból ( 77 ) és Kínából ( 78) )számolt be arról, hogy sok eset tünetmentes volt, a tesztelés idején a tünetek hiánya alapján; azonban ezeknek az embereknek 75-100% -án később jelentkeztek tünetek. Egy nemrégiben végzett szisztematikus felülvizsgálat szerint a valóban tünetmentes esetek aránya 6% és 41% között mozog, összevont becslés szerint 16% (12% –20%). ( 79 ) Mindazonáltal az e szisztematikus felülvizsgálatban szereplő összes tanulmánynak fontos korlátai vannak. 

Például egyes tanulmányok nem írták le egyértelműen, hogyan követték nyomon a vizsgálat idején tünetmentes személyeket annak megállapítására, hogy valaha is jelentkeztek-e tüneteik, mások pedig nagyon szűken definiálták a „tünetmenteset”, mint olyanokat, akiknél soha nem alakult ki láz vagy légzőszervi tünetek. mint azoknál, akiknél egyáltalán nem jelentkeztek tünetek. ( 76 , 80 ) Egy nemrégiben készült kínai tanulmány, amely világosan és megfelelően meghatározta a tünetmentes fertőzéseket, arra utal, hogy a fertőzöttek aránya 23% volt, akiknél soha nem alakultak ki tünetek. ( 81 )

Több tanulmány kimutatta, hogy az emberek megfertőznek másokat, mielőtt maguk is megbetegednének , amit a rendelkezésre álló vírusválasztási adatok is alátámasztanak (lásd fent). A szingapúri átvitel egyik tanulmánya arról számolt be, hogy a másodlagos esetek 6,4% -a pre-tüneti átvitelből származott. ( 73 ) Az egyik modellező tanulmány, amely a becsült soros intervallum és az inkubációs periódus alapján következtetett az átvitel dátumára, becslések szerint az átvitel legfeljebb 44% -a (25-69% -a) történhetett közvetlenül a tünetek megjelenése előtt. ( 62 ) Továbbra sem világos, miért tér el a modellezési vizsgálatokból származó becslések nagysága a rendelkezésre álló empirikus adatoktól.

Kapcsolatartás

A tünetek nélküli fertőzött emberek terjedését nehéz tanulmányozni. Információk gyűjthetők azonban a kapcsolattartás részletes nyomon követéséből, valamint az esetek és kapcsolattartók körében végzett epidemiológiai vizsgálatokból. A tagállamok által a WHO-nak jelentett kapcsolattartó nyomon követési erőfeszítésekből, a rendelkezésre álló átviteli tanulmányokból és a közelmúltbeli, a nyomtatás előtti, szisztematikus áttekintésből arra lehet következtetni, hogy a tünetek nélküli személyek kevésbé valószínű, hogy továbbítják a vírust, mint azok, akiknél tünetek jelentkeznek. ( 10 , 81. , 84. , 85. )Négy Brunei, Guangzhou, Kína, Tajvan, Kína és a Koreai Köztársaság által végzett négy tanulmány kimutatta, hogy a tünetmentes fertőzésben szenvedők 0–2,2% -a fertőzött bárki mást, szemben a tünetekkel küzdő emberek 0,8–15,4% -ával. ( 10 , 72 , 86 , 87 )

A továbbítással kapcsolatos fennmaradó kérdések

A SARS-CoV-2 átvitelével kapcsolatban sok megválaszolatlan kérdés maradt, és ezekre a kérdésekre keresik a kutatásokat, amelyek ösztönzése javasolt. A jelenlegi bizonyítékok azt sugallják, hogy a SARS-CoV-2 elsősorban az emberek között légzési cseppek és érintkezési útvonalak útján terjed - bár az aeroszolizálás orvosi környezetben, ahol aeroszol-generáló eljárásokat is alkalmaznak, szintén egy másik lehetséges átvitel módja -, és hogy a COVID-19 továbbadása a olyan emberek, akik szoros kapcsolatban vannak mások tüneteivel vagy tüneteivel (közvetlen fizikai vagy személyes érintkezés egy valószínű vagy megerősített esettel egy méteren belül és hosszabb ideig), amikor nem viselnek megfelelő egyéni védőeszközt. A fertőzés fertőzötteknél is előfordulhat, és tünetmentesek maradnak, de ennek mértéke még nem teljesen tisztázott, és sürgős prioritásként további kutatásokat igényel. Az egészségügyi intézményeken kívüli levegőben történő átvitel szerepe és mértéke, különösen szoros körülmények között, rossz szellőzés mellett szintén további tanulmányokat igényel.

Kutatások

Amint a kutatás folytatódik, azt várjuk, hogy jobban megismerjük a különböző átviteli utak relatív jelentőségét, beleértve a cseppeket, a fizikai érintkezést és a fomitokat is; a levegőben terjedő anyag szerepe aeroszolképző eljárások hiányában; a vírus átadásához szükséges dózis, az emberek jellemzői és olyan helyzetek, amelyek megkönnyítik a túlterjedést, például a különféle zárt körülmények között megfigyelt események, a fertőzöttek aránya, akik a fertőzésük során tünetmentesek maradnak; a valóban tünetmentes személyek aránya, akik a vírust másoknak továbbítják; azok a specifikus tényezők, amelyek a tünetmentes és pre-tüneti átvitelre ösztönöznek; és az összes fertőzés aránya, amelyek tünetmentes és pre-tüneti egyénekből származnak.

Az átvitel megakadályozásának következményei

Annak megértése, hogy a fertőzöttek hogyan, mikor és milyen körülmények között továbbítják a vírust, fontos az átviteli láncok megszakításához szükséges ellenőrző intézkedések kidolgozása és végrehajtása szempontjából. Bár sok tudományos tanulmány elérhetővé válik, az átvitelet vizsgáló összes tanulmányt értelmezni kell, figyelembe véve a kontextust és a környezetet, amelyben végbementek, ideértve a meglévő fertőzésmegelőzési beavatkozásokat, a vizsgálat során alkalmazott módszerek szigorát is. valamint a tanulmánytervek korlátai és elfogultságai.

Konklúzió

A rendelkezésre álló bizonyítékok és tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a fertőzött emberek és mások közötti szoros kapcsolat korlátozása kulcsfontosságú a COVID-19-et okozó vírus átviteli láncainak megszakításában. Az átvitel megelőzése a gyanús esetek mielőbbi azonosításával, a fertőző esetek tesztelésével és izolálásával érhető el. ( 88 , 89 ) Ezenkívül kritikus fontosságú a fertőzött emberek összes szoros kapcsolatának azonosítása ( 88 ) , hogy karanténba kerülhessenek ( 90). )a továbbterjedés korlátozása és az átviteli láncok megszakítása. A szoros kapcsolatok karanténba helyezésével a lehetséges másodlagos eseteket már elkülönítik másoktól, mielőtt tüneteik jelentkeznének, vagy ha fertőzöttek lennének a vírus leadása, megakadályozva ezzel a további továbbterjedés lehetőségét. A COVID-19 inkubációs periódusa, amely a vírusnak való kitettség és a tünetek megjelenése közötti idő, átlagosan 5-6 nap, de akár 14 nap is lehet. ( 82 , 91 )Így a karanténnak a megerősített eset utolsó kitettségétől számított 14 napig kell fennállnia. Ha egy kapcsolattartónak nincs lehetősége külön lakótérben karanténba helyezni, 14 napos otthoni önkaranténra van szükség; az önkaranténban tartózkodóknak szükségük lehet támogatásra a fizikai távolságtartó intézkedések alkalmazása során a vírus terjedésének megakadályozása érdekében.

Megfelelő maszk viselése

Tekintettel arra, hogy tünetek nélküli fertőzött emberek át tudják vinni a vírust, célszerű ösztönözni a szöveti maszkok használatát olyan nyilvános helyeken is, ahol közösség terjed, [1] és ahol más megelőző intézkedések, például a fizikai távolságtartás nem lehetségesek. ( 12 ) A szövetmaszkok, ha megfelelően készülnek és viselik őket, gátként szolgálhatnak a viselőből a levegőbe és a környezetbe kibocsátott cseppek számára. ( 12 )A maszkokat azonban a megelőző intézkedések átfogó csomagjának részeként kell használni, amely magában foglalja a gyakori kézhigiéniát, a fizikai távolságtartást, ha lehetséges, a légzési etikettet, a környezet tisztítását és fertőtlenítését. Az ajánlott óvintézkedések magukban foglalják a zsúfolt beltéri összejövetelek lehető legnagyobb mértékű kerülését is, különösen, ha a fizikai távolságtartás nem valósítható meg, valamint a megfelelő környezeti szellőzés biztosítását bármilyen zárt környezetben. 

A WHO a COVID-19 IPC GDG bizonyítékai és tanácsai alapján az egészségügyi intézményekben, beleértve a hosszú távú gondozási intézményeket is, továbbra is a cseppek és az érintkezés óvintézkedéseit javasolja a COVID-19 betegek gondozása során, valamint a levegőben lévő óvintézkedéseket, amikor és ahol aeroszolt generáló eljárások elő vannak adva. A WHO a kockázatértékelés által vezérelt megközelítést alkalmazva standard vagy továbbításon alapuló óvintézkedéseket is javasol más betegek számára. ( 94 ) Ezek az ajánlások összhangban vannak más nemzeti és nemzetközi iránymutatásokkal, ideértve az Európai Intenzív Terápiás Orvostudományi Társaság és a Kritikus Gondozási Orvostársaság Társasága ( 95 ), valamint az Amerikai Fertőző Betegségek Társasága által kidolgozott ajánlásokat .

Ezenkívül a COVID-19 közösség által terjedő területeken a WHO azt tanácsolja, hogy a klinikai területeken dolgozó egészségügyi dolgozóknak és gondozóknak az egész műszak alatt minden rutin tevékenység során folyamatosan orvosi maszkot kell viselniük. ( 12 ) Azokban a helyiségekben, ahol aeroszolt generáló eljárásokat hajtanak végre, N95, FFP2 vagy FFP3 légzőkészüléket kell viselniük. Más országok és szervezetek, köztük az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központjai ( 97 ) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ( 98 )  javasoljon légi óvintézkedéseket minden olyan helyzetben, amely a COVID-19 betegek ellátásával jár. Azonban az orvosi maszkok használatát is elfogadható lehetőségnek tartják légzőkészülék hiány esetén.

A WHO útmutatása emellett hangsúlyozza az adminisztratív és mérnöki ellenőrzések fontosságát az egészségügyi környezetben, valamint az összes egyéni védőeszköz ésszerű és megfelelő használatát ( 99 ), valamint a személyzet számára az ezen ajánlásokra vonatkozó képzést (IPC Novel Coronavirus [COVID-19] tanfolyam. Genf; Egészségügyi Világszervezet 2020, elérhető a következő címen: (https://openwho.org/courses/COVID-19-IPC-EN). A WHO útmutatást adott a biztonságos munkahelyekről is. ( 92 )

Főbb megállapítások

Annak megértése, hogy a SARS-CoV-2 hogyan terjed, mikor és milyen körülmények között terjed az emberek között, elengedhetetlen a hatékony közegészségügyi és fertőzésmegelőzési intézkedések kidolgozásához az átviteli láncok megszakításához.

A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 terjedése elsősorban az emberek között történik közvetlen, közvetett vagy szoros érintkezésben a fertőzöttekkel fertőzött váladék, például nyál és légzőszervi váladék, vagy légzőcseppjeik révén, amelyek a fertőzött személy köhögésekor távoznak. , tüsszent, beszél vagy énekel.

A vírus légi úton történő átvitelét olyan egészségügyi intézmények végezhetik, ahol az specifikus orvosi eljárások, az úgynevezett aeroszolképző eljárások nagyon kicsi cseppeket, aeroszolokat hoznak létre. Néhány, a zsúfolt beltéri területtel kapcsolatos járványjelentés az aeroszol-transzmisszió lehetőségét javasolja, cseppek átadásával kombinálva, például kórusgyakorlat, éttermek vagy fitneszórák alkalmával.

A fertőzött egyének légzési cseppjei tárgyakra is landolhatnak, fomitokat (szennyezett felületeket) hozva létre. Mivel számos jelentés dokumentálta a környezeti szennyeződést, valószínűleg az emberek is megfertőződhetnek, ha megérintik ezeket a felületeket, és megérintik a szemüket, az orrukat vagy a szájukat, mielőtt megtisztítják a kezüket.

A jelenleg ismert ismereteink alapján a COVID-19 átadása elsősorban olyan embereknél fordul elő, amikor tüneteik vannak, és közvetlenül a tünetek kialakulása előtt is bekövetkezhet, amikor hosszabb ideig mások közvetlen közelében vannak. Bár akinek soha nem jelentkeznek tünetei, a vírust is át tudja adni másoknak, még mindig nem világos, hogy ez milyen mértékben fordul elő, és további kutatásokra van szükség ezen a területen.

Sürgős, magas színvonalú kutatásra van szükség a különböző átviteli útvonalak relatív jelentőségének felderítéséhez; a levegőben terjedő anyag szerepe aeroszolképző eljárások hiányában; a vírus átadásához szükséges dózis; az események túlterjedésének beállításai és kockázati tényezői; valamint a tünetmentes és pre-tüneti átvitel mértéke.

Hogyan lehet megakadályozni az átvitelt

A COVID-19 stratégiai felkészültségi és reagálási tervének ( 1 ) átfogó célja a COVID-19 elleni védekezés a vírus átterjedésének elnyomásával és a kapcsolódó betegségek és halál megelőzésével. Megértésünk szerint a vírus elsősorban kontakt és légzőcseppek útján terjed. Bizonyos körülmények között a levegőben terjedő átvitel előfordulhat (például amikor az aeroszolképző eljárásokat egészségügyi környezetben hajtják végre, vagy másutt a helyiségekben zsúfolt, rosszul szellőző helyiségekben). További vizsgálatokra van szükség sürgősen az ilyen esetek kivizsgálásához és a COVID-19 átvitelének tényleges jelentőségének felméréséhez.

Az átvitel megakadályozása érdekében a WHO átfogó intézkedéscsomagot javasol, amely magában foglalja:

A lehető leggyorsabban azonosítsa a gyanús eseteket, tesztelje és izolálja az összes esetet (fertőzött embert) a megfelelő létesítményekben;

Azonosítsa és karanténba helyezze a fertőzött emberek összes szoros kapcsolatát, és tesztelje azokat, akiknél a tünetek jelentkeznek, hogy elszigetelődhessenek, ha fertőzöttek és ellátást igényelnek;

Használjon szövetmaszkokat speciális helyzetekben, például olyan nyilvános helyeken, ahol közösség terjed, és ahol más megelőzési intézkedések, például a fizikai távolságtartás nem lehetségesek;

A gyanúsított és megerősített COVID-19 betegeket gondozó egészségügyi dolgozók érintkezési és cseppekre vonatkozó óvintézkedések, valamint a levegőben lévő óvintézkedések alkalmazása, ha aeroszolt generáló eljárásokat végeznek; 

Fontos!

Orvosi maszk folyamatos használata az összes klinikai területen dolgozó egészségügyi dolgozók és gondozók között, a rutin tevékenységek során, a teljes műszak alatt;

Mindig gyakorolja a gyakori kézhigiéniát, a fizikai távolságtartást, ha lehetséges, és a légzési etikettet; kerülje a zsúfolt helyeket, a szoros érintkezést és a zárt és zárt helyiségeket rossz szellőzéssel viseljen szövetmaszkot zárt, túlzsúfolt helyeken mások védelme érdekében; és gondoskodjon a jó környezeti szellőzésről minden zárt környezetben, valamint a megfelelő környezeti tisztításról és fertőtlenítésről.

A legnagyobb üzlet!

Úgy néz ki, hogy az mRNS módszert nem tudták, vagy nem merték alkalmazni azok akik a hagyományos módszert alkalmazták. A Pfizer és a Moderna vagy BionTech állatkísérletei rossz eredményeket produkáltak, de ez nem zavarta őket abban, hogy piacra dobják  villámgyorsan a terméket, mert az viszi el az ezermilliárdos profitot aki a leggyorsabb, még 15 év kellet volna a biztonságos kifejlesztéshez, így a hagyományosnak megbélyegzett és kigúnyolt Szputnyik vagy Sinofarm  nem hordoz akkora kockázatot az emberiség számára. Persze tudjuk hogy a cél  nem a beteg meggyógyítása, mert a sokáig élőbeteg ember profitot hoz az egészséges nem. Kitalálták hogy újabb védőoltás kell, azért hogy tovább növeljék a profitjukat, azok az országok akik nem sajnálták az időt és a pénzt arra, hogy megvizsgálják az eredményt azok tudják és nem kérnek több védőoltást egyenlőre, mert még folynak a vizsgálatok és a kutatások. A részvényesek nyomására mégis piacra került.

Source:

 https://www.who.int/news-room/commentaries/detail/transmission-of-sars-cov-2-implications-for-infection-prevention-precautions