Lapszámolás BlackJacknél

Javaslom, hogy ha 1USD alapon játszol,a akkor legyen minimum 1000 USD-od. Akkor annak az esélye hogy mindent elbuksz csak 1%. A lapok számolásakor mindig figyelned kell, hogy milyen lapot osztottak le. Vedd az alapértéket 0-nak, ehhez kell mindig hozzáadnod vagy levonnod 1-et. Ha az osztott lap 2, 3, 4, 5, 6, akkor adj 1-et az aktuális számolási értékedhez. Ha 10, bubi, dáma, király vagy ász, akkor pedig vonj le 1-et. Ha 7, 8 vagy 9-et osztottak, akkor az érték maradjon ugyanaz, ne adj hozzá, s ne vonj le belőle 1-et. Új keverésnél visszaáll a számolási érték 0-ra. 

Több pakli

Egyes kaszinóban több paklit is használnak, hogy megtévesszék a kártyaszámoló játékosokat. Ha több pakli van játékban, akkor ki kell számolnod a valódi számolási értéked. Ez úgy kapod meg, hogy az aktuális értéked elosztod a még hátralévő paklik számával. Például, ha az aktuális értéked 12, de még 6 pakli hátra van, akkor a valódi számolási értéked 12/6=2. Miután megkaptad a valódi értéked, vonj le belőle egyet, s szorozd meg a téted alapegységével, majd végül ezt a tétet rakd meg. Például, ha a valódi számolási értéked 2 és a téted alapegysége a 1 USD, akkor2-1=1 1*1USD-t tegyél fel. Növeld a tétjeid a valódi számolási értéked növekedésével, mivel ez azt jelenti, hogy a nem leosztott lapok között még több magas lap van, mint alacsony, ez pedig neked kedvez. Ugyanígy, ha a valódi számolási értéked negatív értéket vesz fel, az azt jelenti, hogy a nem leosztott lapok között több az alacsony, mint a magas, ez pedig neked hátrányos, így csökkentsd a téted. A fentieken kívül fejlettebb BlackJack lapszámolás módszerek is léteznek.

 Az Omega II szisztéma szerint a 2, 3 és 7 lapok +1 pontot, a 4, 5 és 6 lapok +2 pontot, a 9 lap -1 pontot, a figurás és 10-es lapok -2 pontot és az ászok 0 pontot érnek. Pozitív összpontszám azt jelenti, hogy több alacsony lap maradt a pakliban, míg negatív pontszámnál több magas lap. Az ászok bár 0 pontot érnek, érdemes ezeket külön is számolni, ugyanis, ha több ász maradt a pakliban, nagyobb eséllyel oszthat neked BlackJacket az osztó.

A Wong Halves módszer esetén a 3, 4 és 6 lapok +1 pontot, a 2 és 7 lapok +0,5 pontot, az 5-ös lap +1,5 pontot ér. Az összes 8-as 0 pontot, a 9-esek -0,5 pontot, az ászok és figurás lapok -1 pontot érnek.

Victor Advanced Point Count módszernél az ászok és 8-asok 0 pontot érnek. A 2, 3, 4, 6 és 7 lapok +2 pontot érnek. A tízes -3 pontot, az 5-ös +3 pontot és a 9-es -1 pontot érnek. A pontszámokat ugyanúgy kell figyelembe venned, mint az alap módszernél.

https://web.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_mattan/2014/kohalmi_krisztina.pdf

Egyszerű számológép Pythonban grafikus felhasználói felülettel

A matematikai számításokhoz számológépet használnak. Minden modern eszköznek van számológépe. Létre kell hoznia egy egyszerű Python-kódot az alapvető aritmetikai műveletek szöveges formában történő megvalósításához. Ebben a bejegyzésben megvitatjuk, hogyan lehet egyszerű számológépet létrehozni Pythonban grafikus felhasználói felülettel. A grafikus felhasználói felület a graphics.py modulban elérhető Graphics függvényekkel jön létre.

A rendelkezésre álló általános számológép-alkalmazások váltogathatók az alapvető, a bináris és a tudományos alkalmazások között. De a kód, amit itt csinálunk, nagyon alapvető. Másolhatja, bővítheti és használhatja. A kiterjesztett kódot megoszthatja velünk.

Tehát kezdjük és használjuk a Python Graphics metódusait (a graphics.py webhelyről ), amelyeket a korábbi bejegyzésekben megértettünk . Készítsünk egy kicsi és alapvető, de elképesztően izgalmas grafikus programot Pythonban.

1. lépés Az egyszerű számológép felülete a Pythonban

A grafikus felhasználói felülettel rendelkező Python egyszerű számológép létrehozásának első lépése a felület megtervezése. Az általunk létrehozott felület az alábbi képességekkel rendelkezik:

Írja be a számjegyeket a számgombok megnyomásával, és jelenítse meg a szöveges objektumban

Válassza ki a műveletet (összeadás/szorzás/kivonás/osztás) a kezelőgombokkal, és jelenítse meg az eredményt a szöveges objektumban

Egyenlő (=) gomb a kifejezés kiértékeléséhez és az eredmény megjelenítéséhez

Törölje a „C” gombot a szöveg objektum aktuális tartalmának törléséhez

A GraphWin osztálykonstruktor meghívása ablakobjektum létrehozására szolgál.

Létrejön egy szövegobjektum, amely tárolja a kattintott gombokat és operátorokat.

Téglalap alakú objektumok jönnek létre a szám és az operátor gombok formájában történő megjelenítésére.

Egy Téglalap objektum a tiszta gomb létrehozásához a szöveges objektum tartalmának törléséhez.

2. lépés A műveletek kódolása

A második lépés a funkcionalitás hozzáadása. Az ablak minden gombjának létrehozásakor a bal felső sarok koordinátái és a jobb alsó sarok koordinátái két tömbben tárolódnak (art és arrf).

Amikor a felhasználó rákattint, az adott pont koordinátáit a getMouse funkció segítségével olvassa ki. összehasonlítjuk a két tömbben tárolt pontkoordinátákkal. Ez annak meghatározására szolgál, hogy a felhasználó melyik gombra kattintott. Ennek használatával az érték egy karakterláncban tárolódik és megjelenik az eredmény Szöveg objektumban.

Amikor a felhasználó rákattint a „=” gomb téglalapjára, a rendszer kiértékeli az operátorokkal és számokkal készített karakterláncot. Kiértékeléshez a Python eval függvényt a karakterlánc paraméterként való átadásával hívjuk meg. Eredménye rajzolási módszerrel az eredmény Szövegobjektumba kerül

Itt található a grafikus felhasználói felülettel rendelkező Python Simple Calculator teljes forráskódja. 

-------------------------

Neve: Graphics.py 

import time

from graphics import *

def main():

    workArea = GraphWin('A Simple Python timer', 250, 350) # adja meg a címet és a méreteket

    workArea.setBackground('blue')

    calexp=Rectangle(Point(50,10),Point(190,40))

    calexp.setFill("yellow")

    calexp.draw(workArea)

    arrf=[]

    arrt=[]

    x=50

    y=50

    i=0

    j=9

    #hurok számgombok létrehozásához

    while j>=0:

            arrf.append(Point(x,y))

            arrt.append(Point(x+50,y+50))

            btn=Rectangle(Point(x,y),Point(x+50,y+50))

            btn.setFill('white')

            btn.draw(workArea)

            num = Text(Point(x+25,y+25),str(j))

            num.setFace('helvetica')#stílus beállítás

            num.setStyle('bold italic')

            num.setTextColor("blue") #szín beállítás

            num.draw(workArea)

            x=x+55

            j=j-1

            i=i+1

            if (i==3):       

                x=50

                y=y+55

                i=0

    ops=['+','-','*','/','=']

    j=0

    #hurok kezelőgombok létrehozásához

    while j<len(ops):

            arrf.append(Point(x,y))

            arrt.append(Point(x+50,y+50))

            btn=Rectangle(Point(x,y),Point(x+50,y+50))

            btn.setFill('white')

            btn.draw(workArea)

            num = Text(Point(x+25,y+25),str(ops[j]))

            num.setFace('helvetica')#Stílus

            num.setStyle('bold italic')

            num.setSize(24)

            num.setTextColor("red") #szín

            num.draw(workArea)

            x=x+55

            j=j+1

            i=i+1

            if (i==3):       

                x=50

                y=y+55

                i=0

    #hozzon létre Törlés gombot         

    btn=Rectangle(Point(192,10),Point(222,40))

    btn.setFill('green')

    btn.draw(workArea)

    arrf.append(Point(192,10))

    arrt.append(Point(222,40))

    num = Text(Point(192+15,10+15),'C')

    num.setFace('helvetica')#stílus

    num.setStyle('bold italic')

    num.setTextColor("white") #szín

    num.draw(workArea)

    

    numv=""

    clk=True

    #hurok, hogy ellenőrizze a koordináták tartományát, ahol a felhasználó kattintott

    while clk:

        ch=workArea.getMouse()

        if (ch.x >arrf[0].x  and ch.x <arrt[0].x and ch.y >arrf[0].y  and ch.y<arrt[0].y):

            numv=numv+"9"

        if (ch.x >arrf[1].x  and ch.x <arrt[1].x and ch.y >arrf[1].y  and ch.y<arrt[1].y):

            numv=numv+"8"

        if (ch.x >arrf[2].x  and ch.x <arrt[2].x and ch.y >arrf[2].y  and ch.y<arrt[2].y):

            numv=numv+"7"

        if (ch.x >arrf[3].x  and ch.x <arrt[3].x and ch.y >arrf[3].y  and ch.y<arrt[3].y):

            numv=numv+"6"

        if (ch.x >arrf[4].x  and ch.x <arrt[4].x and ch.y >arrf[4].y  and ch.y<arrt[4].y):

            numv=numv+"5"

        if (ch.x >arrf[5].x  and ch.x <arrt[5].x and ch.y >arrf[5].y  and ch.y<arrt[5].y):

            numv=numv+"4"

        if (ch.x >arrf[6].x  and ch.x <arrt[6].x and ch.y >arrf[6].y  and ch.y<arrt[6].y):

            numv=numv+"3"

        if (ch.x >arrf[7].x  and ch.x <arrt[7].x and ch.y >arrf[7].y  and ch.y<arrt[7].y):

            numv=numv+"2"

        if (ch.x >arrf[8].x  and ch.x <arrt[8].x and ch.y >arrf[8].y  and ch.y<arrt[8].y):

            numv=numv+"1"

        if (ch.x >arrf[9].x  and ch.x <arrt[9].x and ch.y >arrf[9].y  and ch.y<arrt[9].y):

            numv=numv+"0"

        if (ch.x >arrf[10].x  and ch.x <arrt[10].x and ch.y >arrf[10].y  and ch.y<arrt[10].y):

            numv=numv+"+"

        if (ch.x >arrf[11].x  and ch.x <arrt[11].x and ch.y >arrf[11].y  and ch.y<arrt[11].y):

            numv=numv+"-"

        if (ch.x >arrf[12].x  and ch.x <arrt[12].x and ch.y >arrf[12].y  and ch.y<arrt[12].y):

            numv=numv+"*"

        if (ch.x >arrf[13].x  and ch.x <arrt[13].x and ch.y >arrf[13].y  and ch.y<arrt[13].y):

            numv=numv+"/"

        if (ch.x >arrf[14].x  and ch.x <arrt[14].x and ch.y >arrf[14].y  and ch.y<arrt[14].y):

            #Értékelje és jelenítse meg a kifejezést

            num.undraw()

            num = Text(Point(150-len(str(numv)),25),str(eval(numv)))

            num.draw(workArea)

            numv=str(eval(numv))

            continue

        if (ch.x >arrf[15].x  and ch.x <arrt[15].x and ch.y >arrf[15].y  and ch.y<arrt[15].y):

            numv="    "

        if (ch.x >249):

            break

        calexp=Rectangle(Point(50,10),Point(190,40))

        calexp.setFill("yellow")

        calexp.draw(workArea)

        num = Text(Point(150-len(str(numv)),25),str(numv))

        num.draw(workArea)

            

main()  

----------------------------------------  

Az eredmény grafikája

Műveltségi teszt

1. Ki írta a Büszkeség és balítéletet?

 Jane Austen

 Emily Brontë

 Charlotte Brontë

2. Mely család története áll Gabriel García Marquez Száz év magány című regényének középpontjában?

 Fermina Daza családjáé

 a Buendía családé

 Sierva María családjáé

3. Melyik könyvben hangzik el a következő hátborzongató jelmondat? A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő.

 Lev Tolsztoj: Háború és béke

 William Shakespeare: Hamlet

 George Orwell: 1984

4. Mely két család közti viszály adja a Shakespeare Rómeó és Júliájának alapkonfliktusát?

 Capulet és Montague

 Jablonczay és Gacsáry

 MacBeth és Othello

5. MI a sátán neve Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita című regényében?

 Woland

 Woldemort

 Belzebub

6. Ki írta a Virágot Algernonnak című regényt?

 Daniel Defoe

 Danielle Steel

 Daniel Keyes

7. Milyen nemzetiségű volt Hamlet William Shakespeare regényének címszereplője?

 dán

 olasz

 angol

8. Hogy hívják a J. D. Salinger Zabhegyező című regényének 17 éves gimnazista főhősét?

 Sal Paradise

 Holden Caulfield

 Dean Moriarty

/8 találat - összesen:

9. Ha egy egészségpénztári számlára befizetünk egy összeget, akkor abból először levonnak 6% működési költséget, és a fennmaradó összeget írják jóvá a számlán. Hány forintot írnak jóvá a számlán 150 000 Ft befizetése esetén?

159 000 (Ft)

9 000 (Ft)

141 000 (Ft)

Az alábbiak közül melyik nem a töltés mértékegysége?

As

A/s

C

10. Melyik kifejezés hiányzik a szövegrészből?

Parents who give up their phones (0) _during_ dinner will be rewarded with free meals for their kids at a British restaurant chain. In December, Frankie & Benny’s is running its “no-phone” campaign as they (9) ______ to see more families who pay attention to each other at the dinner table.

9= used to like

9= are like

9= have liked

9= would like

11. Egy szabályos sokszög egyik csúcsából behúztunk két átlót, így a sokszöget egy háromszögre, egy négyszögre és egy ötszögre bontottuk. Hány oldalú a szabályos sokszög?

8

6

12

12. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan molekulákat, amelyek apolárisak?

CCl₄, H₂O, SO₃

CH₂O, H₂O, SO₂

CO₂, H₂O, SO₂

CO₂, CCl₄, SO₃

CO₂, CH₄, SO₂

13. „Ha a magyar királyi szék megüresedne, azaz ha Mátyás király nem hagyna maga után törvényes fiakat vagy unokákat, a császárt vagy a császárnak általa kijelölt fiát, vagy azt, kit halála után hátrahagy, […] illeti a főhatalom Magyarországon, s az új fejedelem a rendek által királlyá koronáztatik. […] Ha a fent említett magyar királyságban trónüresedés lesz, [...] [a rendek] tartoznak gondoskodni arról, hogy [...] a császári Felséget vagy fiát, miként az a Magyar Királyság szokása, koronázzák meg.” (A bécsújhelyi szerződésből, 1463)

14. Nevezze meg azt a dinasztiát, amelyik örökli a trónt a szerződés értelmében, ha Mátyás törvényes utód nélkül halna meg!

Jagelló-dinasztia

Hunyadi-dinasztia

Habsburg-dinasztia

Anjou-dinasztia

15. Melyik bolygónak hosszabb a keringési ideje: a Jupiternek vagy a Szaturnusznak?

A Jupiternek, mert közelebb kering a Naphoz, mint a Szaturnusz.

A Jupiternek, mert távolabb kering a Naptól, mint a Szaturnusz.

A Szaturnusznak, mert távolabb kering a Naptól, mint a Jupiter

A Szaturnusznak, mert közelebb kering a Naphoz, mint a Jupiter.

Egy pohár vízben úszó test a térfogatának 2/3 részéig merül el. Hogyan változik a bemerülés mélysége, ha további vizet töltünk a pohárba?

A bemerülés mélysége növekszik.

A bemerülés mélysége csökken.

A test ugyanolyan mértékig merül a vízbe.

16. A felsorolt anyagok közül melyik képes növelni a vízkeménységet?

foszforit

szóda

trisó

keserűsó

kősó

17. A feladat a jelenkori Magyarország politikai intézményrendszerével kapcsolatos. Állapítsa meg az Alaptörvényből vett idézetek segítségével, hogy melyik intézményről / tisztségről van szó! Írja a megfelelő intézmény / tisztség nevét a pontozott vonalra!

„Sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. […] Ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét. […] Elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.”

Állami Számvevőszék

Magyar Nemzeti Bank

alapvető jogok biztosa

Alkotmánybíróság

Mit jelent a "szekvens"?

következő, soron lévő

folyamat, menet

sorrend

Milyen az, aki/ami "inszentív"?

érzéketlen, rideg

hozzá nem értő, illetéktelen

cselekvésre késztető, ösztönző

Milyen az, aki/ami "eklatáns"?

gúnyos

ragyogó, meggyőző

valóságon túli

Mit csinál, aki "paktál"?

Szerződést aláír.

A társának a háta mögött összejátszik valakivel.

Fejlődik, jobbá válik.

Milyen az, ami "lakonikus"?

pillanatnyi

rövid, lényegre törő

kényelmes, otthonos

Mit jelent a "damnáció"?

Elítélés, elkárhozás.

Fogadás, kihallgatás.

Államalapítás.

1

2

3

1

1

3

1

2

Nukleáris bombák

A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás, míg hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. 

Termonukleáris robbanófej , más néven nukleáris robbanófej , termonukleáris ( fúziós ) bomba, amelyet egy rakéta belsejébe terveztek . Az 1950-es évek elejére mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió kifejlesztette a rakéták telepítéséhez elég kicsi és könnyű nukleáris robbanófejeket, az 1950-es évek végére pedig mindkét ország kifejlesztette interkontinentális ballisztikus rakétákat ( ICBM ), amelyek képesek termonukleáris robbanófejek szállítására az egész világon.

Egyetlen bomba hatóköre

Több dolgot is meg kell oldani ugyanis az óvóhelyen, ha valaki huzamosabb ideig a föld alatt akarna tartózkodni a családdal, hogy egy esetleges atomrobbantás, UFO-támadás, vagy meteorbecsapódás utóhatásait átvészelje. Az első és legfontosabb dolog a levegő és a szellőztetés. Ehhez speciális berendezések, szűrők kellenek, egy komplett rendszert kell kiépíteni - minél többen akarnak a bunkerben tartózkodni, annál nagyobb teljesítményű szellőzető kell, hiszen egy felnőtt ember nagyjából 10 köbméter levegőt használ el óránként az egészséges létezéshez - magyarázta.

Emellett a vízellátást (a vállalkozó szerint egy felnőttre nagyjából 20 literrel kell számolni, ha az illető tisztálkodni is akar), és a szennyvízelvezetést is meg kell oldania a kivitelezőnek, az áramellátásról nem is beszélve. Ételt is fel kell halmozni egy helyiségben, hiszen enni mindenképp kell, akkor is, ha beüt a krach.

A robbanás során jelentkező széles spektrumú elektromágneses sugárzás hősugárzás formájában fejti ki romboló hatását. A hősugárzás okozhat tüzet, égési sérüléseket, a keletkező ultraibolya sugárzás pedig ideiglenes vagy végleges vakságot. Hatótávolsága nagyobb bombáknál sokkal nagyobb, mint a légnyomásé, és jelentősen növekszik a bomba erejével. Így az egy megatonnán fölüli bombák nagyrészt gyújtóbombák.

A gammasugarak elektronokat taszítasnak le a levegő atomjairól elektromágneses impulzust hoznak létre, ezaz EMP . Az információs társadalmat átszövő infokommunikációs hálózatok folyamatos

rendelkezésre állása kiemelt fontosságú, mivel az azok által nyújtott

szolgáltatások hozzájárulnak a társadalom, az egyének, illetve a gazdaság

szereplőinek egymás közötti kapcsolatainak létrejöttéhez, fenntartásához,

valamint a védelmi szféra, az államigazgatás működéséhez. A kérdéses rendszerek

biztonságára azonban veszélyt jelenthetnek a különböző motivációkkal rendelkező

támadók, akik különböző típusú és fejlettségű elektromágneses fegyverekkel

hatékonyan képesek pusztítani a kérdéses hálózat elemeit. 

A 21. század hadviselésében a számítógépek legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint a hús-vér katonák. Ha ez így van, akkor az emberek helyett az elektronikus rendszereket támadó csapásmérés is végzetes károkat okozhat - legyen szó akár katonai, akár polgári rendszerekről.Sokáig csak a nukleáris és termonukleáris robbanótöltetek úgymond mellékhatásaként számítottak a tudósok és a katonák az elektromágneses lökéshullámokra. Ha már nukleáris rakétákat és bombákat vetnének be a hadban álló felek, az valószínűleg az emberi civilizáció pusztulását is jelentené. Sokkal kevésbé drasztikus megoldás, ha a másodperc töredékéig tartó, de a fény sebességével terjedő elektromágneses lökéshullámot finomabb eszközökkel állítják elő.Meglepően hangzik, de az elektromágneses fegyverek elkészítéséhez olyan egyszerűen beszerezhető eszközök is felhasználhatók, mint az otthoni vagy nagyüzemi konyhai mikrohullámú sütők magnetronja, nagy tárolókapacitású akkumulátorok, vakuk vagy nagy teljesítményű, szabadon megvásárolható kondenzátorok. A szükséges tervrajzok és leírások is felkutathatók, és ne legyenek illúzióink: aki igazán kereste, már rég tudja, hol találja a szükséges információkat. Katonai szakértők szerint az elmúlt évtizedben az elektromágneses impulzusfegyverek új generációja fejlődhetett ki, akár a reguláris haderőknél, akár civil csoportok (esetleg bűnözök, csúcstechnikát is alkalmazó terrorszervezetek) kezében.

EMP eszközök

E-bomba

Az ilyen fegyverek három részből állnak: egy energiaforrásból, melyek a mikrohullámok

generálásához szükséges nagy mennyiségű statikus energiát tárolják, egy mikrohullámot

generáló eszközből, és egy antennából, mely a kívánt irányba sugározza a generált

mikrohullámokat. Az energiát tároló eszköz lehet Marx generátor vagy fluxus kompressziós

generátor. A fluxus kompressziós generátor több MJ energiájú elektromos energiát képes

előállítani rövid (10-100 μs) ideig. A viszonylag kisméretű eszköz több MW

impulzusteljesítményű energiaforrásnak számít. Működési elve azon alapul, hogy egy

induktív energiatárolóban tárolt elektromágneses energiát robbantással, a tekercs meneteinek

rövidre zárásával áramimpulzussá alakítja. Mivel az impulzusbombában alkalmazott fluxus

kompressziós generátort a robbanótöltet hozza működésbe, ennek következtében az eszköz

megsemmisül.

Az ilyen fegyverek talán legveszélyesebb tulajdonsága az, hogy viszonylag távolról is

alkalmazhatóak, a támadásra való felkészülés nehezen észlelhető, a támadásnak pedig külső

jele nincs. A sikertelen támadásnak nyoma nem marad, egy sikeres támadásnál pedig a

megtámadott kommunikációs rendszerek üzemeltetői és felhasználói csak a hatást, azaz

eszközeik tönkremenetelét érzékelik.

Felhasznált irodalom

 Dr. Kovács Tibor - A terroristák láthatatlan fegyverei (ZMNE Terrorizmus Konferencia

2006.)

 Csuka Antal, Előházi János - Irányított energiájú fegyverek és veszélyeik a

számítógépes rendszerekre (Hadmérnök, III. Évfolyam 3. szám. 2008. szeptember,

ISSN 1788-1919);

 Dr. Ványa László - Az elektronikai hadviselés eszközeinek, rendszereinek és

vezetésének korszerűsítése az új kihívások tükrében, különös tekintettel az elektronikai

ellentevékenységre (Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Budapest, 2001.)

Forrás

http://hadmernok.hu/2011_4_pappz2.pdf

Odescalchi Miklós élete

Lónyay Pálma 1901. június 8-án ment férjhez szerémi herceg Odescalchi Jenő Zoárdhoz (Bolhás, Somogy vármegye, 1876. október 10–Demecser, 1917. április 3.). E házasságból 1902 május 6-án született meg Miklós, 1903. december 8-án pedig Margit. Rangjuknak megfelelő neveltetésükről a nagymama és a szülők gondoskodtak. Nevelők és házitanítók segítségével sajátították el az arisztokrata társasági élet szabályait. Miklóst három tanító oktatta: Dietrich Gyula, Egyedy László (korábban katolikus pap, később a herceg titkára) és Bay Jeromos torna- és vívómester. A fiú Tuzséron tanult meg lovagolni, már gyermekkorában is nyitott társasági ember volt, szeretett és tudott táncolni. Példaképe egyrészt apja volt, aki bátorságra, edzettségre, a fizikai fájdalom tűrésére, határozott és férfias viselkedésre nevelte, másrészt II. Rákóczi Ferenc, akinek emlékét nagy tekintély övezte a családban, hiszen a nagymama egyenes ági leszármazottja volt a nagy fejedelem generálisának, gróf Forgách Simonnak.

1917. április 3-án Odescalchi Zoárd Demecserben öngyilkos lett. Április 6-án Tuzséron temették el. Az előzmények: miután a szerb harctérről hazatért, a hadügyminisztérium megbízásából hadiüzemeket létesített Szabolcs vármegyében, Nagyhalászon burgonyafeldolgozót, zöldségszárító telepet, sertésfiaztatót és hizlaldát, Demecserben káposztasavanyítót. Ott lett öngyilkos, miután április elején vizsgálóbizottság jelent meg a gyárban. A halál okai, körülményei nem tisztázottak, panamáról suttogtak, amiből a hercegnek sok millió korona haszna származott. Búcsúlevele csak ennyit tartalmazott: „Szeretteim, bocsássatok meg! Becsületembe gázolnak, nem bírom tovább, Zoárd.” Ugyanakkor lett öngyilkos a demecseri üzem egyik magasabb beosztású vezetője is, többeket pedig letartóztattak. A vizsgálati jegyzőkönyv elveszett. Lónyay Pálma második férje sédeni Ambrózy György (Sátoraljaújhely, 1885 március 7–Budapest, 1970. január 18.), jogászdoktor, történész, huszárkapitány, a katonai Mária Terézia rend lovagja.

Odescalchi Miklós – Niki herceg, ahogy becézték – 1920 júniusában érettségizett a nyíregyházi evangélikus főgimnáziumban. Franciául, németül, angolul és csehül tudott, szerette a sportot, szépirodalmat is szívesen olvasott. Vidám, jókedvű társasági ember, amellett a vakmerőségig bátor, önfejű és makacs. 1922–23-ban töltötte le egyéves önkéntesi évét a nyíregyházi huszárezredben. Nem igazán kedvelte a szabályokat, a kötöttségeket, s ez is az oka annak, hogy karpaszományos tizedesként szerelt le, amiért sokszor volt kénytelen eltűrni barátai ugratásait.

Leszerelése után rendszeresen sportolt, külföldön is ért el helyezéseket. 1928–29-ben két országos bajnokságon is első lett díjugratásban. Az 1930-as években ő is az akkor az úri társaság egyik kedvenc sportjával, a repüléssel barátkozott. A budaörsi repülőtéren, magánúton letett vizsgái után vett egy kétüléses Junkers Junior sportrepülőgépet, melyet a tuzséri Nagyerdőn épített hangárban tartott.

A bohém, szertelen ifjú hajmeresztő mutatványairól országszerte beszéltek. Vele egykorú falusi játszótársai mesélték: Miklósnak volt egy piros kocsija. Ha jött és hallották, az országút közelébe sem mertek menni. A legelőn volt repülőtér, s ha leszállt, összecsukta a gép szárnyait, és két nagy ökör behúzta a gépet a hangárba. Olyan alacsonyan szállt a géppel, hogy levitte a kéményeket, szétszalasztotta az aratókat, felborította a kévéket. Nem haragudtak rá az emberek, megszokták a szeszélyeit. Ezekhez a ma már szépre színezett történetekhez azonban az is hozzátartozik, hogy 1938. október 10-én Nyíregyháza és Debrecen között halálra gázolta Varga Gábor 45 éves cipészt. A bíróság kimondta bűnösségét, és kétezer pengő büntetésre ítélték.

Háromszor nősült. Első felesége, Lüttwitz Irma bárónő híres szépség volt, de vagyontalan és kilenc évvel idősebb az akkor még csak a húszas éveit taposó hercegnél. A romantikusnak induló házasság válással végződött. A második feleségtől, a német-amerikai Gordon Tietgens Virginiától, Gini hercegnőtől két gyermeke született, Margit (Baby) 1929. április 25-én és Pál Gábor 1932. február 20-án. Harmadik felesége bonyhádi Perczel Erzsébet, aki 1947-ben elhagyta az országot, és Ausztrián keresztül Új-Zélandba, Aucklandba ment, ma is ott él.

Niki herceg hasonlóképpen lett tartalékos repülőtiszt, mint vitéz nagybányai Horthy István, a kormányzóhelyettes. Viszonylag sokat repült könnyű, egymotoros gépeken, gyakorlóidejét vadászgépeken töltötte, de nem volt a rossz időjárási viszonyok közepette is repülni tudó, többmotoros gépekre is kiképzett pilóta.

1940-ben behívták a légierőhöz, és mint tartalékos, további repülőkiképzésen vett részt. Ekkor kapta tartalékos hadnagyi rendfokozatát Nyíregyházán. A légierő azonban nem vette át a hivatásos állományba, a parancsnokság kereken elutasította, hogy frontszolgálatot teljesítsen, ezt életkorával és kevés harctéri tapasztalatával indokolták.

1944 elején a pilótahiány miatt aztán mégis behívták, és Ferihegyen átképezték a Messerschmidt Me–210 gyorsbombázó vezetésére. Májusban Nyíregyházára vezényelték a felállítandó 102/1. gyorsbombázó repülő századhoz. Május 6-án az alakulat a hajdúböszörményi tábori repülőtérre települt át.

Nem szerette a németeket, gyűlölte és megvetette az SS-t. 1944 májusában szerzett egy Budapest–Milánó útvonalat ábrázoló légiforgalmi térképet. 1944 június elején Budapesten közölte a térkép tulajdonosával, hogy korábban már át akart menni a szövetségesekhez, de Pécs környékén felhőbe került, és hazatért. Annyira provokáló jellegűnek tűntek kijelentései, hogy társai ezeket jelentették Háry Lászlónak, a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap elnökének, aki viszont már régen kapcsolatban állt Tost Gyula repülő vezérkari őrnaggyal, a kormányzó szárnysegédjével, illetve rajta keresztül a Kiugrási Irodával.

Társai és barátai mindent megtettek, hogy biztonsági okokból megakadályozzák az átrepülést, mert ez fenyegetni látszott gróf Bethlen István tervezett kirepülését a szövetségesekhez. Háry László nyugállományú vezérőrnagy azon a napon már nem tudott intézkedni, másnap reggel akarta a kormányzó Katonai Irodáján keresztül elérni, hogy Odescalchit leszereljék és földi beosztásba helyezzék. A herceg még aznap visszarepült Nyíregyházára, este vacsorát adott, reggel (június 4-én, vagy 13-án – a dátum a mai napig nem biztos – B. J.) pedig gyakorlórepülésre indult a böszörményi repülőtérről a 102/1. (Sas) gyorsbombázó század egyik ME–210 Ca–1-es kétüléses gépével. Társának, Bajusz (Bajsz) Ferenc szakaszvezető, rádiós-lövésznek is csak a levegőben árulta el a tervét, hogy a szövetségesekhez mennek. Mivel nem tért vissza, balesetre gyanakodva kiadták a körözést.

Június 14-én a VKF–2, a katonai elhárítás emberei letartóztatták a vacsora résztvevőit, házkutatások során megtalálták a térképet is. Húgát június 14-én, Jobbágyiban tartóztatták le, Debrecenben volt őrizetben kereken száz napig. A többieket Budapestre, a Sváb-hegyi Gestapo-központba vitték.

Odescalchi Miklos és társa téves navigáció és némi ellenszél miatt ezerhatszáz kilométeres repülőút után Itáliában, a német zónában landol. Ott azt adták elő, hogy amerikaiakat üldöztek, és a Balkán felett sűrű felhőbe kerültek, majd eltévedtek. Ezt a magyarázatot a repülőtér személyzete elfogadta, és meghívta őket ebédre, ahol viszont ott ült a repülők meteorológusa is, aki sehogy sem értette, hogy hogyan lehet a Balkán fölött olyan esőfront, amelyről ő nem tud. Távirati kérdést intézett a német Luftflotte–4 törzséhez, onnan viszont már a szökésről tudósító távirat érkezett.

A Gestapo azonnal letartóztatta őket. Sokáig Bécsben voltak őrizetben, majd 1945. január 17-én Sopronkőhidára szállították a két férfit. Január 20-án állt Dominich Vilmos hadbíró őrnagy tanácsa elé Odescalchi, ahol útjáról semmilyen információt nem volt hajlandó adni. Másnap reggel fél nyolckor hirdették ki a halálos ítéletet, és minden régi szokást felrúgva még aznap délelőtt tíz órakor felakasztották. Szemtanúk szerint utolsó szavai ezek voltak: „Nem fogtok szégyent vallani velem!”

Azt rótták fel bűnéül, hogy repülésével előkészítette volna a későbbi, már a kiugrást szolgáló repülőutakat. Német nyomásra a bíróság a legsúlyosabb ítéletet mondta ki, és azt azonnal végrehajtották. „Célja az volt, hogy kivonja magát a hadra kelt seregnél való szolgálat teljesítése alól. A hadviselés érdekeit már előző magatartásával is nagymértékben veszélyeztette. Környezetében állandóan megrendíteni igyekezett a győzelmünkbe vetett hitet és minden alkalommal hangsúlyozta ellenségeink biztos győzelmét. Az ítélettel és kivégzéssel az arisztokráciának egy súlyosan megtévedt tagja vette el méltó büntetését” – kommentálta a történéseket a nyilas sajtó.

Harmadik feleségét 1944. július 7-én tartóztatták le, és Budapestre, a Fő utcai katonai fogházba vitték, innen a börtönök kiürítésekor Bécsbe, onnan Sopronkőhidára, ahol végül szabadlábra helyezték. Ekkor még – az ítélethozatal előtt – két őr jelenlétében tízperces beszélgetést engedélyeztek számára férjével. A kivégzésről a börtön plébánosa értesítette az egyik közeli faluban tartózkodó asszonyt. Bajusz Ferencet felmentették.

A háború után Vörös János honvédelmi miniszter Odescalchi Miklóst post mortem őrnaggyá léptette elő, átvették hivatásos állományba, hogy özvegye nyugdíjat, Pál fia árvaellátást kapjon. 1945. december közepén Budapesten a ferencesek templomában gyászszertartást tartottak a vértanú emlékére, 1946. március 20-án pedig holttestét a menetrend szerinti vonattal, külön kocsiban hozták Tuzsérra, s még aznap délután két órakor katonai pompával temették el a kastélykertben lévő családi sírkertben. A honvédelmi miniszter képviseletében Czebe Jenő vezérkari alezredes jelent meg, a debreceni VI. honvédkerülettől Nagy Gyula ezredes, a nyíregyházi honvéd kiegészítő parancsnokság parancsnoka vett részt a szertartáson.

1944. február 10-én, hosszas betegség után meghalt Gini hercegnő, május 29-én pedig szerelmi bánatában öngyilkos lett a lánya, Baby is. A front közeledtével Pestre költözött a család, csak jóval később tértek haza. Az amerikai nagyszülők Pált aztán Amerikába vitték, most is ott él, hajóskapitány. Tuzséron egyedül Lónyay Pálma maradt.

A kastélyt elvették tőle. Először volt inasa költözött be, aztán mások is. A bútorokat és az értékeket széthordták. Jutott belőlük a pártszervezeteknek, megyei és állami intézményeknek. Pálma néni, az egykori tulajdonos, a falu jótevője a kastély északi szárnyépületében kapott mint bérlő egy szobát kamrával és egy konyhát, melyet Székely Ilona tuzséri lakossal kellett közösen használnia. 1952-től haláláig dr. Török Dezső körzeti orvos felesége pártfogolta és hordta neki az ebédet. 1967. július 17-én, 87 éves korában halt meg. Tuzséron, a kastély parkjában lévő sírkertben temették el.

Másik gyermeke, Odescalchi Margit fiatalkorában azzal tűnt ki, hogy hajnalban kelt, és együtt dolgozott a parasztlányokkal. Első férje gróf Apponyi György (Eberhardt, 1898. június 30–Saarbrücken, 1970. augusztus 7.) országgyűlési képviselő, a főrendiház örökös tagja volt. Esküvőjüket 1923. május 17-én, Budapesten tartották. A házasságból két gyermek: Éva Mária (Szurdokpüspöki, 1928. május 15. – ma Németországban él) és Albert György Jenő Zoárd (Budapest, 1926. április 13. – ma Belgiumban újságíró) született. 1934-ben elváltak, második férje Giuseppe Lancia olasz királyi százados, de 1936-ban tőle is elvált.

Első férjét, aki németellenes volt, a német megszállás első napjaiban koncentrációs táborba hurcolták. Őt is Debrecenben tartotta fogva a Gestapo. Kiszabadulása után Salgótarjánban bujkált s csak 1945-ben tért haza birtokára, Jobbágyiba. Földjeiről önként lemondott, dolgozott a helyi Nemzeti Bizottságban, majd segédmunkásként a Mátravidéki Hőerőműben és a Ganz Hajógyárban. A „vörös hercegnőt” innen emelték ki, 1946–47-ben már a Ganz Hajógyár üzemi pártszervezetének nőtitkára. 1947 augusztusában a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége vezetőségi tagja, szeptembertől az MNDSZ budapesti elnöke. Francia, német és angol nyelvtudása, széles körű irodalmi és politikai műveltsége révén az 1947-es választások után a Külügyminisztérium Sajtóirodájának helyettes vezetőjévé nevezték ki.

1949-ben a washingtoni magyar követség tanácsosa lett, de jó fél év múlva minden indoklás nélkül hazarendelték, állását megszüntették. Előbb a Hírlapterjesztő Vállalatnál, majd a Szőlészeti Kutatóintézetben helyezkedett el. 1956. október végén gyermekeivel együtt elhagyta az országot, és Ausztriában, a burgenlandi Mittendorfban telepedett le. Soha nem érezte jól magát ott, Tuzsérra, gyermekkora falujába vágyott vissza. Az emigrációban segítséget nem fogadott el, nappal újságot árult Bécsben, éjjel egy közeli baromfitelepen csirkéket őrzött. 1982. március 4-én, hosszas betegség után halt meg egy eisenstadti kórházban. Március 10-én temették el Mittendorfban.

Jegyzőkönyv Demecser, 1772. dec. 10.

Demecserről:

 

 Sem úrbarioma, sem contractusa nincsen ezen helységnek, hanem emlékezetektül fogvást csak csupa szokásbul, az örökös jobbágyok minden második hetet az uraságnak szolgálylyák, a szabad menetelűek pedig esztendőnként csak bizonyos summa pénzt fizetnek. 

Haszonvételei

Ezen helységnek és határjának következendő haszon vételei vágynak : 

1/ A határa két bő nyomásra lévén fel osztva ezen helységnek. Meg termi a búzát, rost, zabot, lent, kendert, kukoricát minden trágyázás nélkül. 

2/ Vannak alkalmas széna termő réttyei, melyeken a marha tartásra alkalmatos széna terem, és ha árvíz sokáig rajtok nem hever, sarjút is rajtok lehet kaszálni. 

3/ Az hegy allyai vásáros városok négy és öt mérföldnyire, Kisvárda és Mada kettőre, Szálka háromra és Debrecen hatra lévén ez helységtül helyheztetve. Mindazokra adás-vevés véget alkalmas utakon járhatnak, és el adandó jószágokat el adni, szükségeseket pedig venni könnyen szoktak. 

4/ Minden féle marhájoknak elegendő legelő mezeje vagyon, mind kaezállás után, úgy az előtt is. 

5/ Itató vizek is marhajoknak alkalmatos és elegendő vagyon. 

6/ Alkalmatos házi kertyek vagyon az lakosoknak, melyekben némelyek salétromot sepernek, némelyek pedig káposztát bőven termesztenek, és szokott árán el is adják. 

7/ Nád elegendő terem az határban, mind épüllet fedésre, mind tűzre alkalmatos. 

8/ Nagy halas tók levén az határban, kivált jó télen, az helység lakossaival szokott az uraság halásztatni, és fáradcságokért bizonyos részt adni, melyet helyben is jó pénzen el adhatnak. 

9/ A hegyallyai szőllős várasokra, napi szám keresése véget, a szőllő munkára el járhatnak a lakosok. 

10/ Szent Mihály napjátul fogva új esztendeig a korcsma béli áruitatással élni szokott ezen helység. 

11/ Kender és len ásztato vizek alkalmatosuk vágynak az határban. 

12/ Vagyon a faluban egy szárazmalom, a végin pedig egy köre vízimalom, a kin is árvíznek idején őröltethetnek. 

Kárai

 

Ellenben pedig következendő fogyatkozásai vannak ezen helységnek és határának: 

1/ Nagy árvíz idején a Tisza árja az allyas búza földeket szokta vesztegetni. 

2/ Ha a réteken sokáig hever az árvíz, alkalmatlanab szénát kaszálhatnak, és későbben eshetvén meg az első kaszállás. Sarjút az után nem lehet kaszálni. 

3/ Fájok sem épülletre, sem tűzre való nincsen. 

4/ Királyi dézma adással terheltetik ezen helység. 

5/ A midőn az hegyallyai városokra járnak, a tokai hídon nagy vámot kenteiének fizetni, még pedig árvíznek idején a rakamazi töltésekre való nézve kéccerest. 

6/ Néha a len és kender ásztato vizek annyira el apadnak, hogy az távolyabb való tokhoz, a semlyékes és lapos föl dek miá nem férhetvén, mint egy és fél mérföldnyire lévő szomszéd határokra kenteiének ásztatás végre az lent és kendert hordani. 

V. A szántó földekben és rétekben semmi egyenlőség nem lévén, azokban a lakosoknál; birodalma csak a conscriptióbül techetik ki. Sarjút pedig, a midőn az árvíz eleve el megyén, kaszálhatnak. 

VI. Amint fellyebb fel van jegyezve, az örökös jobbágyok minden második hetet rendszerint kötelesek az úr dolgában tölteni, az uraság parancsolattyához keppest hol gyalog, hol marhával. Még pedig akinek vagyon, négygyei is. Járásoknak és keléseknek ideje mindazonáltal a napi számba bé számláltatik. A szabad menetelűek pedig, robotázás helyett, külömb-külömb féle képpen, a telekek mi voltához képpest, esztendőnként eszerint fizetnek: a tekintetes Melczer Pál úré hat-hat rhenes forintokat, a méltóságos gróf Klobusiczky István úré nyólc-nyólc vonás forintot. A tekintetes Sághi Mihály úré csak hét márjást, a tekintetes Jármi Imre úré kilenc rhenes forintot, a Tatár István uramé hat márjást és egy petákot. 

VII. Az itt való lakosok seminémű termésbűi, a telekek után való földekbűi kilencedet nem adnak, sem más adózás fejében semmire nem kénszeríttetnek, a felyeb meg írtakon kívül. Hallyák mindazonáltal, hogy ezen nemes vármegyében némely földes urak az ilyenekbűi is meg veszik a kilencedet. 

VIII. Nincsen puszta hely ezen helységben, melyet a helység közönségesen bírna. 

IX. Ezen helységnek lakossi rész szerint örökös, rész szerint szabad menetelű jobbágyok. 

Demecser, 1772.  dec.  10. 

Bíró: Bribógh Ferenc + 

Esküdtek:

Isák István + Hegedűs Ferenc + Hajnal István +  

Összeírok: 

Bessenyei László 

ifjú csicseri Ormós Miklós

Nagy József 

Forrás:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Kozl_03_Takacs/?pg=99&layout=s&query=demecser

Vezetékes és vezeték nélküli átviteli közegek

Vezetékes adatátviteli közegek

—  Csavart érpár

—  Koaxiális kábelek

—  Üvegszálas kábelek

Üvegszálak, optikai szálak:

—  Fényforrás – átviteli – közeg - fényérzékelő

—  szerkezete

—  A visszaverődéseknél veszteségek adódnak

—  A csillapodás a megfelelő anyag választásával csökkenthető

 

Koaxiális kábelek

·         Típusai:

o   Alapsávú koaxiális kábel: 0 – 4 kHz beszédsáv, digitális jelátvitelre

o   Szélessávú koaxiális kábel: televíziós jelátvitel, analóg jelátvitelre

·         Hullámellenállás szerinti típusok:

o   50 ohmos alapsávú

o   75 ohmos szélessávú

o   75 ohmos alap- és szélessávú

A vezetékes hálózatok előnyei:

·         A vezetékes hálózaton általában gyorsabban lehet dolgozni, játszani és internetezni.

·         A vezetékes hálózat működése rendkívül stabil, csak a vezeték fizikai sérülése esetén válik működésképtelenné.

·         A vezetékes hálózat biztonságos, a rajta átmenő forgalmat gyakorlatilag nem lehet megfigyelni.

·         A vezetékes hálózatok esetén a gépek közötti több száz métert meghaladó távolság esetén is stabil és gyors kapcsolat építhető ki.

·         A vezetékes hálózathoz kapcsolódó eszközök olcsóbbak a vezeték nélkülieknél.

A hálózat kiépítéséhez szükséges készülékek attól függenek, hogy vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatot kíván-e használni. Ha vezetékes hálózatot tervez, szüksége van egy bázisállomásra, egy hálózati kártyára a hálózatba kapcsolt minden számítógépben, és Ethernet kábelekre a számítógépek összekapcsolásához. Ha nagysebességű kapcsolatot oszt meg az egymással összeköttetésben lévő összes számítógép között, a bázisállomásnak egy nagy sávszélességű útválasztónak kell lennie.

Vezeték nélküli adatátviteli közegek

—  Infravörös, lézer átvitel

—  Rádióhullám

—  Szórt spektrumú sugárzás

—  Műholdas átvitel

—  bluetooth

Rádióhullámú adatátvitel:

—  Mikrohullámú

§  2 – 40 GHz tartományú mikrohullámú

—  Antennatornyok

§  Kb 100 km átfogás

§  Moduláció, demoduláció

—  Előnye:

§  Nagy távolságú átvitel

§  Jel erősítés lehetséges további antenna oszlopok elhelyezésével („átjátszók”)

—  Hátránya:

§  Időjárásnak kitett (viharok, villámcsapások)

§  Lehallgatási veszély

§  Frekvencia kiosztás állami hatáskör

Műholdas adatátvitel:

—  Egyenlítő felett 36000 km magasan keringő műholdak

—  Műholdak keringési sebessége egyenlő a Föld forgási sebességével

—  A műholdon lévő transzponderek a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerősítve sugározzák vissza

—  Lesugárzás frekvencia-tartománya: 3,7 – 4,4 GHz – Felsugárzás frekvencia-tartománya: 5, 925 – 6,425 GHz

—  Tipikus sávszélesség: 500 MHz

—  Hátrány:

§  Lehallgatható

§  A jel késése nagy (nagy távolság)

A vezeték nélküli hálózatok előnyei:

—  A vezeték nélküli hálózat vitathatatlan előnye a kényelem.

—  Több gépen is használhatja ugyanazt a nyomtatót, internetkapcsolatot és egyéb eszközöket, vezetékek nélkül.

—  Csökkentheti a helységekben össze-vissza, a szőnyegek alatt, sőt, időnként az egyik szobából a másikba futó vezetékek számát.

A hálózat kiépítéséhez szükséges készülékek attól függenek, hogy vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatot kíván-e használni. Ha vezeték nélkül szeretné megosztani a kapcsolatot, vezeték nélküli bázisállomásra, és esetenként nagyobb távolságoknál jeltovábbítókra van szüksége. Ha nagy sebességet szeretne elérni nagy teljesítményű antennára is szükség lehet.

Az ilyen hálózatok esetén a legnagyobb fontosságú a hálózati biztonság beállítása, mert a sugárzott jel a helyiségeken kívülről (akár még az utcáról) is elérhetők.

Vezeték nélküli átviteli közeg

Hálózat kiépítésekor gyakran adódik olyan helyzet, amikor vezetékes összeköttetés kialakítása lehetetlen. Utcákat kellene feltörni, ott árkokat ásni és ha mindez mondjuk egy forgalmas, sûrûn beépített terület? Ilyenkor a vezeték nélküli átviteli megoldások közül kell választani, amelyek fény(infravörös, lézer) vagy rádióhullám alapúak lehetnek.

 

Infravörös, lézer átvitel

A lézer és infravörös fényt alkalmazó ADÓ-VEVÕ párok könnyen telepíthetõk háztetõkre, a kommunikáció teljesen digitális, a nagyobb távolság áthidalását lehetõvé tévõ energiakoncentrálás miatt rendkívül jól irányított, amely szinte teljesen védetté teszi az illetéktelen lehallgatás, illetve külsõ zavarás ellen. Sajnos a láthatósági feltételek miatt az esõ, köd. légköri szennyezõdések zavarként jelentkeznek. A számítógépes rendszerekben az információátvitel ilyen módja fokozatosan terjed, IrDA néven már szabványos megoldása is létezik.

 

Rádióhullám

Nagyobb távolságok áthidalására gyakran használják a mikrohullámú átvitelt. A frekvenciatartomány 2-40 GHz között lehet. A kiemelkedõ antennatornyokon (a láthatóság itt is feltétel!) elhelyezkedõ parabola adó és vevõantennák egymásnak sugárnyalábokat küldenek és akár száz kilométert is átfoghatnak. A jelismétlést itt relézõ állomásokkal oldják meg, azaz a vett jelet egy más frekvencián a következõ relézõ állomásnak továbbítják. Problémaként jelentkeznek a viharok, villámlás, egyéb légköri jelenségek. A frekvenciasávok kiosztása átgondolást igényel, és hatósági feladat.

 Szórt spektrumú sugárzás

Kisebb távolságokra (kb. I km távolságig), lokális hálózatoknál használt megoldás, Széles frekvenciasávot használ, amit egy normális vevõ fehér zajnak érzékel. (Azonos amplitúdó minden frekvencián.) A szórt spektrumú vevõ felismeri és fogja az adást. Antennaként megfelel egy darab vezeték.

 

Mûholdas átvitel

A mûholdakon lévõ transzponderek a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerõsítve visszasugározzák. Hogy a földön lévõ mûholdra sugárzó, illetve a mûhold adását vevõ antennákat ne kelljen mozgatni, geostacionárius pályára állított mûholdakat használnak. Az Egyenlítõ fölött kb. 36.000 km magasságban keringõ mûholdak sebessége megegyezik a Föld forgási sebességével, így a Földrõl állónak látszanak. A mai technológia mellett 90 geostacionárius mûhold helyezhetõ el ezen a pályán ( 4 fokonként ). A frekvenciatartományok a távközlési mûholdaknál: 3,7...4,4 GHz a lefelé, 5,925...6,425 GHz a felfelé irányuló nyaláb számára.

A mûhold tipikus sávszélessége 500 MHz (12 db 36 MHz-es transzponder, egy transzponderen 50 MB/s-os adatforgalom, vagy 800 db 64 kbit/s-os hangcsatorna.

Ha a transzponderek az adást polarizálják, több transzponder is használhatja ugyanazt a frekvenciát.

A frekvenciatartományok kiosztása a transzponderek között lehet statikus: azaz a frekvenciák fixen ki vannak osztva a transzponderek között, de ma inkább azt a módszert használják, hogy elõször az egyik transzponder majd utána a következõ kap egy-egy frekvenciaszeletet. (Osztott idejû multiplexálás).

A visszasugárzott hullámnyaláb mérete is befolyásolható: nagy kiterjedésû hullámnyalábot leginkább a TV-s mûsorszórás igényel, de ma már lehetséges kis kiterjedésû (néhány km átmérõjû) pontnyalábok (spot beam) használata is. Ez utóbbi távközlési rendszereknél elõnyös, a lehallgathatóságot csökkenti.

Tudnunk kell, hogy a mûholdas átvitel késleltetése a földi mikrohullámú illetve a vezetékes rendszerekhez képest jelentõs a nagy távolság miatt: 250-300 msec.

Röpdolgozat

1Virtuálisgép fogalma

 szimulált számítógép

teljes számítógép egy másik számítógépen

2célja

tesztelés

fejlesztés

erőforrás kihasználás

3előnyei

kompatibilitás

elkülönit

fájl átvitel

teszt

szeparáció

erőforrás

exportálás

4 hátránya

hardver

erőforrás korlátozás

korlátozott autentika

5Fogalmak

Forest

Trust

Domain

Tree

A virtuális számítógép fajtái

Virtuális gép fogalma

A virtuális számítógép egy szimulált számítógépet jelent.A virtuális számítógép fizikailag nem létezik: a felépítése csupán egy szimuláció, egy olyan számítógépes program, ami egy létező fizikai számítógépet, vagy egy fizikailag nem felépített számítógép működését szimulálja. Ez valójában egy "teljes számítógép egy másik számítógépen belül".

A virtuális gép (virtuális gép) egy számítógépes rendszer emulációja, ahol ezek a gépek számítógépes architektúrák segítségével biztosítják a fizikai számítógép funkcionalitását. A fizikai eszköz, amelyen a virtuális gépek működnek, Host néven ismert, míg a virtuális gépek Guest néven. Egy házigazdának több vendége lehet.

A virtuális gép típusai

A virtuális gép úgy működik, mint egy számítógép, és homokozóban van a gazdarendszer többi részétől. A vendégen belüli szoftver nem változtathat meg a fogadó rendszer szoftverén. Így a vírusfájlok egy virtuális gép segítségével tesztelhetők a fő számítógépes rendszer befolyásolása nélkül. A virtuális gépet létrehozó és futtató számítógépes szoftver Hypervisor néven ismert. Funkcióik alapján két különböző típusú virtuális gép létezik - a virtuális gépek rendszere és a virtuális gépek feldolgozása.

Virtuális gépek célja

új számítógépek terveinek elemzése, modelezés, kísérletezés,tesztelés

új számítógép-architektúrák kikísérletezése,

számítógépek hibáinak felderítése,

számítógépes programok hibakeresése az eredeti (fizikai) környezetnél rugalmasabban, például operációs rendszerek fejlesztése

fejlesztő cégeknél keresztplatformos szoftverek tesztelése rugalmasan, párhuzamosan többféle géptípuson, operációs rendszeren egy adott jellemzőkkel rendelkező számítógépre írt program futtatása egy más jellemzőkkel rendelkező számítógépen.

Szervertakarékosság és/vagy energiatakarékosság: több szerver (operációs rendszer) a jobb erőforrás kihasználása érdekében egy fizikai eszközön (hardveren) futtatása.

Rendszer szintű virtualizáció

Komplett számítógépek emulálhatók, operációs rendszerrel együtt. 

Előnyei közé tartozik, hogy több operációs rendszer futtatható közvetlen az ún. gazdarendszerből, valamint az elszigeteltségéből adódó biztonságos szoftvertesztelés. (Példaként említhető a különböző kártékony kódok, vírusok tesztelése)

Rendszer virtuális gépek

Az ilyen típusú virtuális gépek teljes virtualizációt biztosítanak. A valódi gép helyettesítőjeként funkcionális funkciókat biztosítanak az egész végrehajtásához operációs rendszer . A hardver erőforrások megosztása és kezelése több környezetet alkot a gazdagépen. Ezek a környezetek elszigeteltek egymástól, de ugyanazon a fizikai gazdagépen vannak. Így ezek biztosítják az időmegosztást több egyszeres feladattal rendelkező operációs rendszer között.

Hanggenerátor

Lehetővé teszi a memória megosztását a különböző virtuális gépek között egy számítógépen operációs rendszer , memória túlkötelezettségi rendszerek alkalmazhatók. Az azonos tartalmú memóriaoldalakat meg lehet osztani több, ugyanazon fizikai állomáson lévő virtuális gép között. Ez csak olvasható oldalaknál nagyon hasznos.

2). Folyamat virtuális gépek (VM)

Ezek a virtuális gépek más néven Application virtual machines, Managed runtime environments. Ez a típusú virtuális gép normál alkalmazásként fut a gazdagép operációs rendszerén belül, egyetlen folyamatot támogatva. A folyamat megkezdésével jön létre, és a folyamat befejeztével megsemmisül. Platformfüggetlen biztosítására szolgál programozás környezetet a folyamathoz, lehetővé téve számára, hogy ugyanúgy végrehajtsa a többi platformon.

Folyamat-Virtuális-Gép

Ezeket tolmácsok segítségével valósítják meg, és magas szintű absztrakciókat biztosítanak. Ezeket a Java programozáshoz használják, amely Java virtuális gépet használ a programok futtatásához. Van egy speciális esete egy virtuális gépnek, amely a számítógépes fürt kommunikációs mechanizmusát vonja át. Ezek a fürt fizikai gépeinként egy folyamatot tartalmaznak. Ezek segítik a programozót abban, hogy az összekapcsolás és a kommunikációs folyamat helyett az algoritmusra koncentráljon virtuális gép operációs rendszerben . Az ezen a virtuális gépen futó alkalmazás hozzáfér az összes operációs rendszer szolgáltatáshoz. Párhuzamos virtuális gép, Üzenetátadási interfész példák ezekre a virtuális gépekre (VM).

VMware

Kernel-based Virtual Machine

VirtualPC

Xen – natív hypervisor

VirtualBox (az Oracle terméke)

KVM

Nem szigorúan véve virtuális gép, de ide sorolható még:

Java virtuális gép (az Oracle terméke) – Geronimo J2EE

Linux chroot

Solaris Containers

FreeBSD jail – operációs rendszer szintű virtualizációs megoldás

Parallels MacOSX – Windows futtatása Macintosh gépeken

Előnyök

A virtuális gépek néhány előnye a következő:

A virtuális gépek biztosítják a szoftver kompatibilitást a rajta futó szoftverekkel. Így a virtualizált gazdagépre írt összes szoftver a virtuális gépen is futni fog.

Elkülönítést biztosít a különböző típusú operációs rendszerek és folyamatok között. Így az egyik virtuális gépen futó processzor operációs rendszer nem módosíthatja a többi virtuális gép és a Host rendszer folyamatait.

Ezek biztosítják a beágyazást, és a virtuális gépen lévő szoftver módosítható és vezérelhető.

A több operációs rendszert futtató gazdagép számára ezek különféle szolgáltatásokat nyújtanak, például kettős indítás nélkül, fájlok átvitele virtuális gépek között, az egyik operációs rendszer hibája nem befolyásolja a gazdagépen lévő másik operációs rendszert, a freash operációs rendszer könnyen hozzáadható.

Ezek jó szoftverkezelést biztosítanak, így ezek futtathatják a gazdagép teljes szoftverkötegét, futtathatják a régi operációs rendszert stb.

Itt lehetőség van hardveres erőforrások megosztására független szoftvercsomagokkal és a terhelés kiegyensúlyozására, a virtuális gépek átvihetők a különböző számítógépekre.

Így a modern számítástechnikai rendszerek egyre összetettebbé válnak, amelyek különböző, szorosan együttműködő szoftver- és hardver-összetevőket tartalmaznak. Itt a virtualizáció összekapcsolási technológiaként működik. A virtuális gépek inkompatibilis alrendszereket készítenek együttműködésre. A hardver erőforrások rugalmasabb és hatékonyabb felhasználását is biztosítja több operációs rendszer között. Ezek biztosítják az interoperabilitást a hardver, a rendszerszoftver és az alkalmazások között. 

https://azure.microsoft.com/hu-hu/overview/what-is-a-virtual-machine/

Fogalmak

Egy Active Directory-címtár legmagasabb szintje az erdő (forest)

ami egy vagy több bizalmi kapcsolatokkal (trust) 

összekötött tartományt (domain)

magába foglaló egy vagy több fa (tree) összessége.

 A tartományokat DNS-beli névterük azonosítja. 

A címtár objektumait a Directory Information Tree (címtárinformációs fa, DIT) adatbázisa tárolja, 

ami három partícióra bomlik, ezek: 

az objektumok tulajdonságait leíró sémapartíció (schema partition),

 az erdő szerkezetét (tartományokat, fákat, helyeket) leíró konfigurációs partíció (configuration partition) és a tartomány objektumait tartalmazó tartományi partíció (domain partition). 

Ezeken kívül létezhetnek alkalmazáspartíciók (application partition) is.

Röpdolgozatok kérdései

Virtuálisgép fogalma

tipusai

célja

előnyei

Rendszerszintű virtualizáció

Folyamat virtuálisgép

Forest

Trust

Domain

Tree

Címtár részei

sémapartició

konfig part

domain part

Hypervisor

A hypervisor – vagy magyarul hiperfelügyelő – olyan szoftver vagy hardver, ami virtuális számítógépek futtatását végzi. A számítógépet, ami a hypervisort működteti hosztnak nevezzük. 

Magyar Pál (várnagy) Demecseri birtokos

Magyar Pál mester az Anjou-kor kezdetén kialakuló új arisztokrácia egyik „homo novus”-a. A magyar királyság első kincstartója. A korabeli iratokban magister Paulus dictus Magyar illetve magister Pauli dicti Magyar (Magiar)-ként szerepel.Rokona Magyar Dénes nevű officiálisa is, kinek nevével Magyar Pál demecseri birtokához kapcsolódó hatalmaskodás ügyében találkozunk.1351 júniusában a néhai Dózsa nádor fia Jakab mester szabolcsi ispán és négy szolgabíró bizonyítják a megye közgyűlésén Nagysemlyéni Mihály és Bánki Pál vádját – mely szerint még gyermekkorukban Magyar Dénes Székely ( Zekul ) nevű birtokuk határait lerontva újakat emelt, s ez által birtokuk egy részét Magyar Pál demecseri ( Deuecher ) birtokához csatolta. A következő hónap végén Gilétfi Miklós nádor – a kunok bírája – elrendeli, hogy Magyar Dénes nevű officiálisa ura nevében november 18-án a királyi kúriában mutassa be annak Demecser birtokra vonatkozó oklevelét, annak bizonyítására, hogy nem történt jogtalan foglalás. Egy másik ugyanezen napon keltezett oklevélben Miklós nádor tanúsítja a Szabolcs megye szolgabírái és esküdtei által bizonyított vádat. A helyiség neve egy 1261-1267 körüli oklevélben tűnt fel először, amely szerint Kárászi Sándor bán megvásárolta a Kékkel határos Kendemecher nevű birtokot. Más források szerint 1270-1272 táján bukkan fel először Kemény Demecser néven abban az adományozó levélben, amelyben V. István király a területet Kárászi Sándornak adományozta. A birtok egy részét Kárászi Sándor fia, Miklós 1331-ben nádori ítélettel elveszítette, másik részét egy évre rá testvére, Miklós egy Magyar Pál nevű mesternek szándékozott eladni. Ez ellen a Balogh-Semjén nemzetség Kállay-ágából való István tiltakozást jelentett be és magának mondja a települést. Ennek ellenére bizonyított, hogy a falut Magyar Pál a Rétben lévő szigetekkel és harminc, névvel jelölt halastóval együtt 400 ezüstért megvásárolta. Ekkor már állott benne a Szent György patrónussága alatt lévő kőtemplom. Demecsert 1354-ben úgynevezett leánynegyed fejében Erzsébet, Magyar Pál leánya, kapja meg. A XV. Század fordulatot hoz Demecser történetébe: ettől az időtől rendelkezik vásártartási joggal és lesz mezőváros. A település és környéke 1415-ben a Czudarok birtokába jut. Mezőváros 1460-tól 1886-ig. Vásártartási jogáról 1466-tól Mátyás királytól kapott.

Villám keletkezése

Kulcszavak

Rezgés,kristály,méret ,küszöb,páratartalom,nyomás,hőmérséklet,jégkristály,kritikusméret,kritikustömeg

jég hó,nyomáskülömbség

A felhőképződés

A levegő páratartalma okozza a felhőt.  A vízmolekula OH csoportjai rezgéseket végeznek, de ennek frekvencia tartománya olyan, hogy a vibrációs átmenetekhez nem tartozik látható fény, és ezért a különálló vízmolekula önmagában nem látható. Ha azonban a vízmolekulák kristályokat hoznak létre, akkor megfelelő méret esetén már elnyelhetnek fényt a látható tartományában is, és így megfigyelhetjük az égen a sárga bárányfelhőket. Erről már írtam korábban a „Miért kék az ég” című bejegyzésben. Annak a feltétele, hogy ezek a vízkristályok mikor jönnek létre, függ a helyi páratartalomtól, a nyomástól és a hőmérséklettől. Ezek a lebegő vízkristályok laza kapcsolatban állnak egymással, ez a felhő, aminek átlagsűrűsége nem haladhatja meg az alatta levő levegőjét. Ha a körülmények kedvezőek nagyobb jégkristályok képződésének és megnövekszik ezek sűrűsége, akkor elkomorodik az ég, kialakulnak a sötét esőfelhők, sőt viharfelhők. Ha a jégkristályok elérnek egy kritikus méretet, akkor megindulnak a jégkristályok lefelé, amelyek az alatta lévő melegebb légrétegekben megolvadnak és eső formájában érkeznek meg. De nyáron előfordul, hogy a nagy jégkristályoknak nincs elég idejük, hogy megolvadjanak, ekkor jön létre jégeső. Télen, amikor a föld felett is nulla fok körüli, vagy az alatti a hőmérséklet, akkor laza jégkristályok hullnak a földre, ekkor havazik.

A villám kialakulása

A vihar villámlással és mennydörgéssel jár, Ha nagy a légköri nyomáskülönbség, akkor a felhők gyorsan száguldanak és a felhők és az alatta levő légtömegek között súrlódás jön létre, ami a vízmolekulák elektronjait leszakíthatja, ekkor jönnek létre az ionok. Az ionok egy része negatív, mert a leszakított elektronok is helyet keresnek maguknak, másik része az elektron elvesztése miatt pozitív lesz. Az elektron fölösleggel rendelkező ion kissé nehezebb, emiatt a felhők alsó része lesz negatív, míg a fölső rész fog pozitív töltéssel rendelkezni. Kialakul tehát egy nagy kondenzátor. Maga a földfelszín is ionizálódik, amelynek töltése pozitív. Ha a feszültség a kondenzátor két „lemeze” között meghalad egy kritikus értéket, akkor elektromos kisülés következik be. Így jön létre a felhőkben, illetve a felhők és a föld között is villám. 

Égzengés és hangrobbanás

A töltött vízionok sebessége sokszorosan meghaladja a hang sebességet, ezért a mennydörgés voltaképpen hangrobbanás. Ez többször is megismétlődik, mert a nagy sebességű villám előtt feltorlódik a levegő, ami egy pillanatra lecsökkenti a sebességet és irányváltoztatásra kényszeríti a villámot. Ezért halad a villám cikk-cakkokban. A gyorsuló elektromos töltések fénysugarakat bocsátanak ki, ez hozza létre a villám éles fényét. A gyorsulás olyan nagy is lehet, ami már a láthatónál nagyságrendekkel nagyobb energiájú gamma sugarakhoz is vezethet.

A gamma-sugárzás (jele γ), 

nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti. A gamma-foton energiája 30–50 keV felett van, ezért ionizáló hatású.

A gamma-sugárzás az elektromágneses spektrumban a röntgensugárzás rövidebb hullámhosszú tartományához csatlakozik. Van is köztük bizonyos átfedés hullámhosszban, frekvenciában illetve a foton energiatartalmában, hiszen a röntgensugarak akár a 60–80 keV-os tartományig terjedhetnek. Ezért nem is az energiatartalmuk alapján, hanem a keletkezésükben szerepet játszó fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg őket. Gamma-sugárzás keletkezik a gerjesztett atommagok alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett gamma-bomláskor. Ilyen folyamat kíséri sok esetben az alfa- és béta-bomlást, valamint a magreakciókat, de gamma-foton keletkezik a pozitron-elektron találkozásakor bekövetkező annihilációkor is.

A gamma-sugarak (mint minden más ionizáló sugárzás) égési sebeket, rákot és genetikai mutációkat idézhetnek elő.

A gamma-sugarak elnyelődése nagy atomtömegű és sűrűségű elemeken való áthaladáskor a legnagyobb mértékű. A gamma-sugárzás elleni védekezésül éppen ezért általában az ólmot használják. Az atomreaktorok aktív zónáját azonban olyan több méter vastag nehézbeton fallal veszik körül, amit magas kristályvíztartalmú nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékoltak. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez.

Gömbvillám

 A gömbvillám nagyon ritka jelenség, mert több feltétel egyidejű teljesülése kell a létrejöttéhez. A felhő apró jégkristályai egymással laza kapcsolatban vannak, és amikor töltésre tesznek szert az ionok között taszítás jön létre. A taszító erő akkor a legkisebb, ha a töltések egy gömbfelületen helyezkednek el, ezáltal jöhetnek létre a felhőben az elektromos töltéssel rendelkező gömbök. Ha azonban túl sok a töltött ion, akkor ez a gömb szétszakadhat, és emiatt nagyok kritikus körülmények kellenek a fennmaradáshoz. A másik fontos feltétel a gömbök sűrűsége, ha ez meghaladja a körülötte levő levegő sűrűségét, akkor ritka esetben ezek a gömbök lesüllyednek és leereszkedhetnek a föld felé. Ezeket a töltött gömböket nevezzük gömbvillámnak. Úgy tudom, hogy japán tudósoknak már sikerült gömbvillámokat laboratóriumi körülmények között is előállítani.

A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhet felhő–föld és felhő–felhő között is. Áramerőssége általában 20-30 000 amper, de kivételes esetben meghaladhatja a 300 000 ampert is.A villám egyfajta elektromos gázkisülés, ami felhőn belül, felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire elágazásos szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség az egyenes villám és a gömbvillám. E két utóbbira nincs általánosan elfogadott tudományos magyarázat. Az egyenes villám jellemzője, amiről a nevét is kapta az, hogy a vonala nélkülözi a villámokra általában jellemző elágazásokat (a villám vonala valójában nem egyenes, hanem íves is lehet). Az egyenes villám hurkot is leírhat.

A villám keletkezésének pontos folyamata még tudományos viták tárgya, de elfogadott magyarázat, hogy a villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza, aminek következtében az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül. A felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések halmozódnak fel.

A víz légkörben való körforgása során a nedvesség felhővé áll össze. A felhőt sok millió, apró vízcsepp alkotja, ugyanakkor jégkristályokat is tartalmaz, ezek súlya egyelőre annyira kicsi, hogy a levegőben lebegnek. A földfelszín felőli párolgás felfelé mozgatja az apró vízcseppeket, amik útjuk során összeütköznek más hasonló vízcseppekkel, jégkristályokkal, vagy a lefelé hulló hópelyhekkel. Az apró ütközések következtében a felfelé haladó nedvességben elektronhiány lép fel, így elektromos töltésszétválasztás jön létre a felhőn belül. Az elektronok a felhő alsóbb területén halmozódnak fel, ami így elektromosan negatív töltésű lesz.

Az ütközéseken felül a megfagyásnak is fontos szerepe van. Ahogy a felfelé szálló nedvesség a felhő felsőbb részében hidegebb levegővel találkozik, elkezd megfagyni, tömege növekedni kezd, ezért lefelé hullik és közben negatív töltésűvé válik, a még nem fagyott, felfelé haladó nedvesség pedig pozitív töltésű lesz.

A töltésszétválasztás elektromos teret hoz létre, ami az elhelyezkedő töltéseknek megfelelően alul negatív, felül pozitív irányultságú. Az elektromos tér erőssége a felhalmozott elektromos töltésekkel arányos. Ahogy ennek az erőtérnek az erőssége egyre növekszik, a földfelszínben lévő negatív töltésekre taszító erőt gyakorol, így azok a földben mélyebbre süllyednek. A földfelszín ennek hatására pozitív töltésű lesz.

Amikor az elektromos tér erőssége eléri a több tízezer Volt / centiméter értéket, az elektromos töltésekre ható vonzóerő miatt a töltések a levegő molekuláiban is kezdenek szétválni, a felhő alja a közelében lévő pozitív töltésű levegőmolekulákra vonzóerőt gyakorol, így azok felfelé, a felhő alja felé mozdulnak el. A töltések szétválását a levegőben ionizációnak nevezik. Az ionizált levegő (más néven: hideg plazma) elektromos vezetőképessége sokkal jobb, mint a nem-ionizált (de egyéb tulajdonságaiban azonos) levegőé (gyakran az elektromosan jól vezető fémeket is úgy jellemzik, mint pozitív atommagokat, amiket könnyen mozgó elektronfelhő vesz körül). Az elektronok kis tömegük miatt könnyen elmozdulnak, és áramlásuk elnevezése: elektromos áram. A levegő ionizációs folyamata során vékony, hosszabb-rövidebb járatok alakulnak ki a felhő és a földfelszín között, amikben az elektronok mozogni tudnak.

A villám nem egy lépésben csap le, mivel ezek a hosszabb-rövidebb vezető szakaszok nem egyszerre alakulnak ki, hanem fokozatosan. A járatok általában nem pontosan a felhő és a föld közötti legrövidebb egyenesen keletkeznek, hanem ezek jellemzően cikk-cakk alakban haladnak. Ez amiatt van, mert az ionizáció mértékét befolyásolja a levegőben található apró porszemcsék elhelyezkedése, amik elősegítik az ionizációt. Így az elektromosan vezető csatorna abban az irányban alakul ki, ahol a jobban vezető szakasz megtalálható. A már kialakult apró vezető szakasz elősegíti további vezető szakaszok kialakulását, mivel a töltések a vezető szakaszban annak végéig el tudnak mozdulni, tehát módosítják a korábban kialakult elektromos teret, vagyis az erőviszonyokat.

A földfelületről, főként a kiemelkedő, hegyes részekből is megindul (kis lépésekben) a pozitív előjelű elektromosság cikkcakkos áramlása a felhő felé, de azt sohasem éri el. A föld felől kiinduló áramlás jellegzetessége a lilás, rózsaszínes fény (ami persze csak nagysebességű kamera felvételén észlelhető). A felhőből kiinduló nyúlvány általában fehér színű.

Az elektromosan vezető csatornák kialakulási folyamatának végén a felhő és a földfelszín összekapcsolódik egy vagy több, elektromosan vezető csatornán keresztül, amin először egy gyengébb „elővillám” fut végig, majd egy vagy több erősebb töltésáramlás megy végbe, gyakran ugyanazon a csatornán, hiszen abban a pillanatban azon a legkisebb az elektromos ellenállás.

Amikor a kétféle töltés találkozik, a töltések kiegyenlítődnek. A folyamat során a villámban haladó elektromos áram erősen felhevíti a levegőt, ami hirtelen kitágul, majd összeomlik. Ez erős fénnyel és hangrobbanással, azaz nagy robajjal jár. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthalad (akár 30-40), ezért a szemtanú számára úgy tűnhet, hogy a fő villámcsapás hosszabb ideig tartott, mint az azt megelőző gyengébb villanások. Ezt az illúziót erősíti, hogy a többszöri villámlással járó morajlások egybeolvadnak.

A kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 coulomb, az átlagosan 0,2 s-ig tartó kisülési időtartam alatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége 180 km/s (egy 18 km magasságban lévő felhőtől a földig a kész villám 0,1 másodperc alatt végighalad, alacsonyabb felhő esetén az idő még rövidebb). A hőmérséklet elérheti a 30 000 kelvint. A villámok 75%-a felhőn belül zajlik le. A villám fénye látható- és UV-fényből áll.

Ha a villám homokos talajba csap, üvegszerű anyag keletkezik, aminek a neve fulgurit.A zivatarokban vagy a szupercellában vihar alkalmával többféle elektromos kisülés megfigyelhető.Megkülönböztetjük továbbá a „szárazvillám” és „nyári villám” jelenségeket is. A köznyelv a „szárazvillám” kifejezéssel jelzi, ha villámláskor nem esik az eső, azaz a felhőből hulló csapadék nem éri el a talajt. A „nyári villám” a szemlélőtől annyira távol látható, hogy onnan hanghatás nem, vagy csak gyengén érkezik. A távoli helyen ilyenkor általában esik az eső, de azt az észlelő nem érzékeli.

Szárazvillám

A „szárazvillám” veszélyessége abban áll, hogy nem jár a talajra hulló csapadékkal, ezért könnyen bozóttüzeket okoz.A villám erősen felhevíti a levegőt (a Nap felszínének hőmérsékletére), amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, ez hangrobbanást okoz, ami nagy robajjal jár. A hosszabban hallható dörej több villám következtében alakul ki, amik sűrűn követik egymást.A fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást és csak utána halljuk a dörgést.Villámcsapás ellen nincs 100%-osan hatékony védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.

Villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért komoly figyelmeztető jel a sötét és magas viharfelhő vagy az erősödő szél. A villámcsapások 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhőtől akár 15 km távolságban.

Ha a villámlás után 30 másodpercen belül hallható a dörgés, akkor a szemlélő villámcsapás veszélyének van kitéve, mely ellen biztonságos menedék keresése a legjobb védekezés. Mivel fába gyakorta csap villám, ezért a fa közvetlen közelében való tartózkodás tovább fokozza ezt a veszélyt. Ehelyett zárt hely keresése, például autó vagy épület belseje a jobb megoldás, de a barlang nem alkalmas erre. Évente világszerte mintegy 2000 embert ér villámcsapás, ezeknek 25-33%-a halálos.

Villámhárító

A villámok elleni védekezés érdekében Benjamin Franklin feltalálta a villámhárítót. Ez egy, az épületek tetején elhelyezett és földelt fémrúd, amely az épület környezetében felhalmozódó elektromos töltéseket a villámhárítón keresztül elvezeti, illetve becsapódó villám esetén annak áramát a talajba vezeti, így az épületet megóvja a villámcsapás közvetlen károsító hatásaitól.

A villám azonban akkor is okozhat károkat, ha villámhárítóba csap. A villámhárítóban folyó nagy áramerősség hatására háromféle úton terjedhet tovább a villám hatása.

Konduktív csatolással: A földelt fémvezetéken végigfolyó, illetve a földben szétterjedő áram hatására megemelkedik a villámhárító és annak környékének potenciálja a távolabbi „föld” pontokhoz képest. Ez túlfeszültséghez vezet, ami átívelhet szigetelt vagy máshol földelt tárgyakhoz. 100 kA-es áramcsúcs és 2 Ω-os földelési ellenállás esetén 200 kV adódik, ami elegendő kb. 10 cm levegő átütéséhez.

Induktív csatolással: A villámhárítóban folyó áram mágneses tere feszültséget indukálhat a közelben található, attól független vezetőhurkokban is. Többszintes épület esetén az adatátviteli és villamos hálózatok és antennák rendszerében könnyen indukálódhatnak hatalmas túlfeszültségek. Egy villámvédelmi méretezésekben használt átlagos áramfelfutási értékkel, 100 kA/μs-mal számolva egy, a villámhárítótól fél méterre (falvastagság) elhelyezkedő, 10 m élhosszúságú négyzetben 620 kV is indukálódhat.

Kapacitív csatolással: A villámhárító és a hozzá kapcsolódó vezetők, vezetékek mint egyik fegyverzet és a környezetben található fémtárgyak, más vezetékek mint másik fegyverzet közötti kapacitás (szórt kapacitás) miatt a villámhárító potenciáljának megugrása a másik fegyverzet ellentétes irányú feltöltődéséhez vezet. Ez nagy áramerősségekkel és feszültségszintekkel járhat.Viharos időben nagy a villámcsapás veszélye horgászás, csónakázás, úszás (és egyéb, természetben végzett vízisport), továbbá kempingezés közben.

Szabadban végzett tevékenységet az aktuális időjárás-jelentés ismeretében érdemes megtervezni úgy, hogy villámlás esetén vissza lehessen vonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjárműbe. A járművön belül veszélyt jelenthet a fémes részek (pl. ajtókilincs, kormány) érintése vagy közelsége.

Zivatar idején lehetőség szerint kerülendő a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelsége. Magashegyi túránál, ha nincs hova behúzódni, legjobb a törmelékes kőzettel borított talajra leülni, zárt lábakkal. Közelben várható villámcsapás esetén a halláskárosodás veszélye csökkenthető a hang fülbe való jutásának tompításával, pl. hallásvédő fültokkal, vagy akár fülre szorított kézzel.

Közvetlenül villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, és a bőrön felállhat a szőr vagy bizsergés érezhető. Csoportban tartózkodva óvhatja a testi épséget, ha a csoport tagjai legalább 4-5 méter távolságot tartanak egymás között, és leguggolnak. Ilyenkor, ha az egyik csoporttagot mégis villámcsapás éri, a többiek segíteni tudnak rajta.Vihar idején csökkenthető a villám okozta áramütés kockázata a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, vezetékes telefontól, kézmosótól, zuhanyzótól, fürdőkádtól való távolmaradással. A kockázat tovább csökkenthető az elektromos készülékek kikapcsolásával, a kábelek konnektorból és antennacsatlakozóból való kihúzásával, valamint ezen eszközöktől való távolság tartásával. Az utolsó, hallható villámcsapás után még érdemes várni 30 percet, és csak aztán folytatni a tervezett tevékenységet. A túlfeszültség-védelemmel ellátott konnektor használata segíthet bizonyos anyagi károk megelőzésében, mert ha nem is a közeli vezetékrendszerbe csap a villám, lehet akkora pillanatnyi feszültségemelkedés, ami tönkreteheti az elektronikus készülékeket e védelem nélkül.Villámcsapás esetén az áramütés csak 10-20%-ban halálos, ha van a közelben életmentésre alkalmas személy, aki azonnal beavatkozik. Csonttöréssel csak akkor kell számolni, ha az áldozat leesett valahonnan, azonban szinte mindenkinél egyensúlyi, hallás- és látászavarok lépnek fel, mert az erős fény- és hanghatás (tartósan is) károsíthatja az érzékszerveket. Az érzékcsalódások akár órákig is eltarthatnak. A villámcsapás ún. áramjegyet hagy maga után: az áram ki- és belépési helyén világos színű, faág alakú bőrelhalás marad, ún. Lichtenberg-féle ábra. Ez hasonlóképpen kezelést igényel, mint más égési sérülés esetén.

Ha a villámcsapást szenvedett áldozat magánál van, és környezete további kockázatot jelent villámcsapás szempontjából, akkor kísérjük vagy szállítsuk kisebb kockázatot jelentő helyre. Az esetek többségében sem hallani, sem látni nem fog, ezért oda kell menni hozzá, és kézen fogva vezetni kell. Az áramütött személy nem hordoz elektromos töltést, így meg lehet fogni puszta kézzel.

Ha az áldozat nincs magánál, nem lélegzik, és értünk hozzá, azonnal kezdjük meg az életmentést, a szájból orrba való lélegeztetést.

Ellenőrizni szükséges a pulzust a nyaki ütőérnél legalább 20 másodpercig, és ha nem észlelhető pulzus, a lélegeztetéssel felváltva mellkaskompressziót (a köznyelv ezt szívmasszázsként ismeri) is kell alkalmazni, amely esetben a mellkasra mért pumpáló mozdulatok folytonosságán és ritmusosságán van a hangsúly. Ha az áldozat a nedves földön fekszik, helyezzünk alá valamilyen védőréteget, ami elszigeteli a talajtól, hogy csökkentsük a kihűlés veszélyét. Ha a pulzus visszatér, de az áldozat még nincs magánál, folytatni szükséges a lélegeztetést, amíg az újra meg nem indul. Az újraélesztést lehetőleg az eredeti helyszín közelében kell megkezdeni, és a sérült akkor szállítható el onnan, ha a pulzusa és a légzése helyreállt. a felhő alja negatív, a teteje pozitív töltéssel. Megfelelő körülmények esetén a felhőn belüli villámlás áttöri a felhő elektromos terét, és felfelé elektronok áramlata indul meg nagy sebességgel, amik ütköznek a levegő molekuláival, így gamma-sugárzás jön létre. Az elektronok kitörése eddigi ismereteink szerint 11-14 km magasságban történik.

 Érdekesség

A Faraday-kalitka az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”).

A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti. A gamma-foton energiája 30–50 keV felett van, ezért ionizáló hatású.

A gamma-sugárzás az elektromágneses spektrumban a röntgensugárzás rövidebb hullámhosszú tartományához csatlakozik. Van is köztük bizonyos átfedés hullámhosszban, frekvenciában illetve a foton energiatartalmában, hiszen a röntgensugarak akár a 60–80 keV-os tartományig terjedhetnek. Ezért nem is az energiatartalmuk alapján, hanem a keletkezésükben szerepet játszó fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg őket. Gamma-sugárzás keletkezik a gerjesztett atommagok alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett gamma-bomláskor. Ilyen folyamat kíséri sok esetben az alfa- és béta-bomlást, valamint a magreakciókat, de gamma-foton keletkezik a pozitron-elektron találkozásakor bekövetkező annihilációkor is.

A gamma-sugarak (mint minden más ionizáló sugárzás) égési sebeket, rákot és genetikai mutációkat idézhetnek elő.

A gamma-sugarak elnyelődése nagy atomtömegű és sűrűségű elemeken való áthaladáskor a legnagyobb mértékű. A gamma-sugárzás elleni védekezésül éppen ezért általában az ólmot használják. Az atomreaktorok aktív zónáját azonban olyan több méter vastag nehézbeton fallal veszik körül, amit magas kristályvíztartalmú nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékoltak. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez.